Tudblog

A Szojuz TMA-16 űrhajó csapatát véglegesen jóváhagyta az illetékes állami bizottság: eszerint Makszim Szurajev orosz és Geoffrey Williams amerikai űrhajós, továbbá Guy Laliberté űrturista indul a Nemzetközi Űrállomásra szerda reggel, közép-európai idő szerint 9.14-kor - jelentették be kedden Bajkonurban.

Az űrhajó előreláthatólag pénteken kapcsolódik hozzá az űrállomáshoz. Anatolij Perminov, a Roszkoszmosz elnöke a felbocsátás alkalmából Bajkonurban lévő újságírók előtt elmondta: a társaság egyelőre letett arról a tervről, hogy külön űrhajót építsen űrturisták számára. Erre ezért lett volna szükség, mert az ISS személyzetét háromról hat főre növelték, és így az oda tartó űrhajókon nem jut hely űrturistának.

A Roszkoszmosz az űrbeli turistautakat értékesítő Space Adventure céggel tárgyalt egy külön űrhajó építéséről. Perminov szerint azonban a tárgyalásokat egyelőre leállították, mivel a Szojuzokat építő Energija vállalat kapacitásait lekötik a Roszkoszmosz és a NASA megrendelései, s csak ezek teljesítése után lehet szó további kereskedelmi projektekről. Az Interfax hírügynökség közlése szerint a turisták számára tempósan drágul az űrutazás: jelenleg 35-40 millió dollárba kerül, miközben nemrég még 20 millió volt.

Francia kutatók a pezsgőben lévő vegyületeket tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy néhány, az aromához alapvetően fontos molekulát a buborékok ejtenek csapdába, és feldúsítva szállítják az orrunkba.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában jelent meg Gerard Liger-Belair és kollégái tanulmánya, amelyben nagy felbontású tömegspektrométerrel végzett vizsgálataikról számolnak be. A francia Reims Champagne-Ardenne egyetemén a pezsgőkben és pezsgőborokban, valamint a buborékaikból képződött párában lévő vegyületeket elemezték. A tanulmány leírja, miként kerülnek át a pezsgő aromáját adó anyagok a buborékokba.

A különleges, gyümölcsös aromát biztosító molekulák átlépnek a pezsgő folyadékfázisából a buborék gázfázisába, majd ott feldúsulva jutnak fel az ital felszínére, ahol a buborék szétpattan, és kiengedi az aromaanyagokat.

Az amerikai szövetségi kormány fontolgatja, hogy leveszi a veszélyezetett fajok listájáról a hosszúszárnyú bálnát, amelynek populációja az adatok szerint folyamatosan növekedett az utóbbi évtizedekben.

A hosszúszárnyú bálnát (Megaptera novaeangliae), a tengerből akrobatikus kiugrásairól ismert hatalmas emlőst csaknem kipusztulásig vadászták olajáért és húsáért a XX. században. 1966-ban azonban nemzetközi tilalom lépett életbe vadászatára, így azóta folyamatosan növekedett a faj egyedszáma.

A hosszúszárnyú bálna kiváló példa arra, hogy egy faj minden korábbi kiírtási törekvés ellenére is nagyon jól érezheti magát - mondta Phillip Clapham bálnabiológus, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) munkatársa.

A NOAA tengeri halászati szolgálatának tavalyi adatai alapján a Csendes-óceán északi térségében a legutóbbi évtizedekben évente 4-7 százalékkal emelkedett a hosszúszárnyú bálnák száma. Az amerikai törvényi előírások szerint ha a veszélyeztetett fajok listáján szereplő valamely fajjal kapcsolatban új adatok merülnek fel, kötelező felülbírálni státusát. A következő - 1999 óta első - felülvizsgálat egy éven belül várható, amelyhez október 13-ig lehet nyilvános megjegyzéseket fűzni.

Ezt követően egy felkért kutatói csoport tanulmányozza majd az adatokat, és késő tavasszal vagy a nyár elején tudományos jelentésben foglalja össze elemzése eredményeit. Ezután következhet a döntés, hogy levegyék-e a hosszúszárnyú bálnát a veszélyeztetett fajok listájáról vagy sem.

Az észak-csendes-óceáni hosszúszárnyú bálna populációja jelenleg már 18 és 20 ezer között van, holott az 1960-as években csupán 1400 egyedet számlált, és még a kilencvenes években is csak mintegy 10 600 volt a számuk. A svájci székhelyű Természetmegőrzési Unió becslése szerint világszerte összesen mintegy 60 ezer hosszúszárnyú bálna él.

Az iparosodott országok férfinépességének fokozódó terméketlensége valószínűleg a környezeti mérgekkel áll összefüggésben.

Egy európai tanulmány alátámasztja azt a gyanút, hogy a hormonálisan ható vegyületek károsan befolyásolják a férfi nemi szervek fejlődését, és lehetséges, hogy a hererák kialakulásához is hozzájárulnak. A betegség elterjedése, illetve a férfiaknál egyre gyakrabban elforduló terméketlenség rejtély a kutatók számára, mivel különböző országokban eltérő mértékben jellemzőek. Ilyen zavarok például Finnországban jóval ritkábban fordulnak elő, mint Dániában, pedig a két északi ország iparosodottsága hasonló szintű.

Egy dán, finn és német egyetemekről összeállt kutatócsapat megvizsgálta azt a feltevést, amely szerint a környezeti mérgek lehetnek ludasak a problémák felmerülésében. Összesen 68 dán és finn szoptató anya tejében mérték meg az endokrin diszruptorok (EDC) mennyiségét. Az EDC-k olyan anyagok, amelyek a hormonháztartásra hatnak. A kutatókat meglepte, hogy egyes EDC-k, többek között néhány dioxin, poliklórozott bifenil és rovarölőszer Dániában jóval nagyobb koncentrációban fordulnak elő, mint Finnországban. Ez a tény megerősíti a gyanút, hogy ezek és hasonló anyagok állhatnak a férfiak termékenységi zavarai mögött.

A kutatók ennek ellenére továbbra is azt tanácsolják az anyáknak, hogy továbbra is szoptassák gyermekeiket. EDC-kkel műanyag termékekben, festékekben vagy rovarölőkben találkozhatunk, de zsíros élelmiszerekben is fellelhetők.

Több mint félmillió amerikai gyereknél jelentkezik évente olyan káros reakció vagy mellékhatás gyógyszerszedés következményeként, amely miatt orvosi kezelésre vagy kórházi ápolásra szorulnak - állapították meg kutatók, akik eredményeiket a Pediatrics című szaklapban közlik. Leggyakrabban az ötévesnél fiatalabb gyerekeket érinti, és legtöbbször a penicillin vagy más antibiotikum kiváltotta hatás a probléma, amely lehet kiütés, hasfájás, hasmenés.

Florence Bourgeois, a bostoni gyerekkórház orvosa, a tanulmány vezető szerzője arra hívja fel a szülők figyelmét, hogy minden új gyógyszer szedésének megkezdésekor kövessék nyomon, milyen változást tapasztalnak gyereküknél, nem bukkan-e fel például allergiás reakció.

A tanulmányban elemzett adatokat 1995 és 2005 között gyűjtötték sürgősségi osztályokon és ügyeleteken. Az időszakon belül egyenletes eloszlásban, éves átlagban 585 922 gyereket kezeltek káros gyógyszerhatás miatt. Öt százalékuk szorult kórházi kezelésre, haláleset nem történt. A tanulmányban receptköteles - egyebek között fülgyulladásra, torokfájásra, depresszióra, rákbetegségre előírt - szerekre adott válaszreakciókat vizsgáltak. Az orvosok a kamaszoknál gyakran találkoztak a hormonális fogamzásgátlók olyan mellékhatásaival is, mint vérzési zavarok, émelygés vagy hányás. Az érintett összes gyerek 43 százaléka 5 év alatti volt, a 15 és 18 év közötti korosztályba tartozók 23 százalékot tettek ki.

A kórházban ápolt - évente mintegy 540 ezer - amerikai gyereket érintő negatív gyógyszerhatásokról korábban már készült tanulmány, ebben az esetben is mellékhatások, gyógyszerek kölcsönhatása, véletlen túladagolások okoztak gondot. Szakemberek szerint visszatérő probléma a gyógyszerek otthoni adagolása, főként a folyadékok kimérésébe csúszik hiba: a szülők időnként összekeverik, hogy cseppben, teáskanálban vagy milliliterben van-e az előírt dózis.

Kétszeresére növelheti az újszülötteknél a szívhibák kockázatát, ha az anya antidepresszánst szed terhessége korai szakaszában, közölték amerikai kutatók a British Medical Journal című szaklapban.

Tanulmányukban azt is hangsúlyozzák, hogy az ilyen típusú antidepresszánsokat - szelektív szerotonin visszavételt gátló szerek, SSRI-k - szedő nők gyerekeinek túlnyomó része veleszületett szívhiba nélkül jön világra.

A vizsgálat a fogantatás előtti 28. naptól az azt követő 112. napig tekintette át a kockázat változását. Az SSRI-k csoportjába tartozó hatóanyagok szedése mellett átlagosan kétszer több újszülöttnél találtak ilyen rendellenességet. A szertralin hatóanyagú szer esetében a kockázat háromszoros volt, a citalopram hatóanyag mellett kétszeres fölött, ha pedig egynél többféle szert szedett az anya, akkor négyszeresnek találták a kockázatot.

250 terhességből átlagosan egy gyerek jön világra a vizsgált szívhibával, a kockázat növekedését ehhez viszonyították a kutatók.

Hat évig tartó, 13 millió dolláros nagyjavítás után október elején New Jerseyben ismét megnyílik Thomas Edison egykori laboratóriuma, ahol világhírűvé vált találmányain dolgozott.

Edison 1887-ben építette a laboratóriumot és több más épületet West Orange-ban, majd 1931-ben bekövetkezett haláláig dolgozott benne. Olyan találmányok kifejlesztésére és tömeggyártására használta a labort, mint a fonográf vagy a mozigép.

Most több, korábban elzárt vagy megrongálódott műtárgyat is helyreállítottak és kiállítanak, köztük egy Steinway-zongorát. Visszaköltözik a kutatószárny is, melyet az 1940-es években telepítettek át a michigani Henry Ford Múzeumba. A laboratórium megnyitóját október 10-re tervezik.

A kialvatlan egereknél nagyobb a kockázata az Alzheimer-kór fellépésének - derítették ki amerikai kutatók. Az alváshiány, valamint az alvás és az ébrenlét ritmikus váltakozásának megzavarása az állatok agyában az Alzheimerre jellemző béta-amiloid fehérjék fokozott termeléséhez vezetett. A kísérletet végrehajtó Washington Egyetem kutatói genetikailag módosított egereket vizsgáltak meg, amelyek a betegség tüneteit mutatták. A kutatók megállapították, hogy az egerek agyfolyadékában jóval nagyobb volt a béta-amiloid koncentráció az ébrenlét alatt, mint alvás közben. Az alvás akut és krónikus megvonása szintén megnövelte a fehérjék koncentrációját.

Az orexin nevű, különböző alvászavarokkal összefüggésbe hozott hormon adagolásával a tudósok alátámasztották azt a feltevésüket, amely szerint az orexin hatására szintén megemelkedett az egerek agyfolyadékának béta-amiloid koncentrációja. A hibásan hajtogatott béta-amiloid fehérjék, úgynevezett plakkok lerakódások formájában már jóval a klinikai tünetek fellépte előtt megtalálhatók az Alzheimer-betegek agyában. A kialvatlan egerek agyában jóval több plakk rakódott le, mint az eleget alvó társaikéban.

Egy fiatal férfiakon végzett vizsgálat ugyancsak kimutatta, hogy a béta-amiloid koncentrációjának egereken megfigyelt napszakos ingadozása embereknél is fellép. A kutatók mindebből feltételezik, hogy az alvászavar elősegítheti az Alzheimer-kór kialakulását, az elegendő alvás pedig ennek megfelelően lassíthatja a plakkok képződését, és így a betegség lefolyását.

Konfuciusz kínai filozófus (Kr. e. 551-479) igazolt leszármazottainak a száma mára elérte a kétmillió főt. Az új névsort, amelybe már bekerültek be a nemzeti kisebbségek képviselői, a nők és a külföldön élő rokonok is, csütörtökön hozták nyilvánosságra az ókori bölcselő születésének 2560. évfordulója kapcsán szülővárosában, Csüfuban.

A világ legkiterjedtebb családfáját legutóbb 1937-ben frissítették, és akkor még csak 560 ezer név volt rajta. A névsor összeállítását kiterjedt kutatások előzték meg Kínában, Tajvanon, Hongkongban és Délkelet-Ázsiában. A leszármazottaknak regisztrációs díjként 5 jüant (135 forintot) kellett fizetniük. A kétmillió utódot tartalmazó családfa 43 ezer oldalon fért el, amelyeket 80 kötetbe fűztek.

"A családfa ismerete nem csupán a kutatások szempontjából fontos, hanem segít Konfuciusz leszármazottainak szerte a világon, hogy felfedezzék a felmenőiket, és erősítsék a családi kötelékeket" - hangsúlyozta Kung Tö-jung, a leszármazottak 77. nemzedékének a tagja.

Mint Kung Tö-jung, aki a Nemzetközi Konfuciusz Szövetség elnöke, kifejtette, boldoggá teszi, hogy a vallás, a nem vagy a nemzetiség immár nem kizáró ok a névsor összeállításánál.

A Darwin-év alkalmából a Typotex kiadó előadássorozatot szervez a Kossuth Klubban Mindörökké evolúció címmel. A program három nap öt előadását foglalja magában. Szeptember 29-én 17:30 és 20:30 között Kampis György Unintelligens tervezettség és Mérő László A pénz biológiája című előadásai hangzanak el. Október 6-án ugyanebben az időpontban Csányi Vilmos beszél az evolúció történetéről, majd Pléh Csaba tart előadást Öröklés, tanulás, szelekció: az evolúciós pszichológia ígéretei címmel. Az utolsó előadás november 7-én kezdődik délelőtt 10 órakor, Csíkszentmihályi Mihály tartja Flow – Kreativitás és tehetséggondozás címmel.

Az előadássorozatra a Kossuth Klubban (Múzeum u. 7.) lehet bérletet váltani szeptember 28-ig, a bérlet ára 6000 forint. Az egyszeri belépésre jogosító jegy ára 2500 forint.

A 22 millió lakosú országnak most 4 millió adag vakcina áll rendelkezésére, de a kormány 21 millió adagot rendelt a hazai CSL gyógyszergyártól. Az oltás ingyenes minden 10 éven felülinek.

A miniszter sürgette a veszélyeztetetteket, mindenek előtt a krónikus betegeket, hogy mielőbb oltassák be magukat házi orvosukkal.

Ausztráliában - ahol most ért véget a tél - 36 ezer megbetegedést okozott az új influenza, 178 eset halállal végződött.

Carolyn Savage az NBC amerikai televíziós társaságnak nyilatkozva elmondta, miután megszüli a gyermeket, odaadja a biológiai szülőknek.

Savage már két hónapos terhes volt, amikor tudomást szerzett a tévedésről.

Egy a kórházból érkezett telefonhívás után férje közölte vele: "Rossz hírem van: állapotos vagy, de rossz embriót ültettek be".

Bár a pár úgy döntött, a szülés után átadják az igazi szülőknek a kisbabát, Carolyn szerint hátralévő életükben nem lesz olyan nap, amikor ne gondolnának erre gyermekre.

A baba két héten belül, császármetszéssel jön majd világra. A házaspárnak már van három gyermeke, közülük a legfiatalabb is mesterséges megtermékenyítéssel született.

Az Astronomy Picture of the Day (APOD) az internet egyik legnépszerűbb csillagászati oldala, melynek szakcsillagász szerkesztői minden nap valami látványos fotót mutatnak be a nagyközönségnek, rövid leírás kíséretében. A szeptember 24-i választás ismét magyar fotós, ezúttal Ladányi Tamás csodaszép felvételére esett, melyen a tihanyi apátság és egy balatoni vitorlás társaságában éppen lebukik a a Nap az őszi napéjegyenlőség estéjén, írta meg a Hírek.csillagászat.hu.

Fotó: Ladányi Tamás

A szerző elmondta: a felvétel apropóját adta, hogy az őszi napéjegyenlőség idején készült Siófokon a hajóállomásról, háttérben a Tihanyi Apátsággal. A szerző kiemelt témái közé tartozik a Magyar Tenger megörökítése - különböző égitestekkel párosítva.

Doron Ben-Ami és Jana Csehanovec ásatásvezető régészek szerint a szakállas férfit ábrázoló mellszobor azért rendkívüli értékes, mivel igen gondosan, a legapróbb részletekig kidolgozta az ókori művész - olvasható a The Epoch Times című nemzetközi lap online kiadásában.

A férfinak rövid göndör szakálla van, s fejét kissé jobbra hajtja, e stílusjegyek görög befolyásra utalnak, s a szobrocska a Kr. u. II-III. században, a római szobrászat fénykorában született. Doron Ben-Ami és Jana Csehanovec meggyőződése szerint a lelet egyedülálló, hiszen hasonló, márványból, vagy másfajta kőből faragott alkotások még sehol sem kerültek elő Izrael területén. Néhány hasonló bronzalkotásra bukkantak csupán, de számos ilyen ábrázolás került elő a Római Birodalom más pontjain, túlnyomó többségük a Kr. u. III. évszázadból származik.

A régészek szerint a két aprócska nyílás, amelyet a szobrocska koponyájában fúrtak, s amelyek fémmaradványokat tartalmaznak, arra utal, hogy egy mérősúlyról van szó. A Római Birodalomban a mérősúlyok leggyakrabban filozófusokat, sportolókat, vagy szatírokat (erdei istenség az ókori görög mitológiában hegyes fülekkel, apró szarvakkal és bakkecske lábakkal) jelenítettek meg.

8,7 kilogrammos csecsemőnek adott életet egy indonéziai nő - számolt be a szülést levezető kórház szerdán. A kisfiú császármetszéssel jött a világra hétfőn a Szumátra szigetének északi részén fekvő Kisaranban. Az egyelőre még név nélküli újszülött hossza 62 centiméter. "A baba mérete rendkívül nehézzé tette a műtétet" - számolt be az orvosok egyike. A kisfiú légzését eleinte segíteni kellett, de ez csak alig pár percig tartott.

Amerikai sürgősségi orvosok megfigyelése szerint az agyi trauma után kisebb valószínűséggel hal meg, akinek vérében alkohol van. Ennek oka az lehet, hogy az alkohol csökkenti a szervezet sérülésre adott gyulladásos reakcióját.

Állatkísérletek azt mutatják, hogy a fejsérülés után bevitt alkohol mennyisége alapvető fontosságú: túl kevésnek nincs hatása, túl soknál viszont nagyobb a kár, mint a haszon.

A most közzétett kutatásban Ali Salim, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Orvosi Központ munkatársa és csoportja az eddigi legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatban 38 ezer közepes és súlyos fejtraumás ember adatait elemezte abból a szempontból, hogy milyen összefüggés van a vér sérüléskori alkoholszintje és a sérülés kimenetele között.

Megállapították, hogy kisebb eséllyel haltak meg sérülésüket követően azok, akiknek alkohol volt a vérükben, mint azok, akiknek nem volt. Az alkoholos befolyás alatt állók ugyanakkor fiatalabbak is voltak, sérüléseik pedig átlagosan valamivel enyhébbek. A kórházi tartózkodás ideje alatt azonban több szövődményt tapasztaltak az alkoholos csoportban, mint a másiknál.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy az etanol jótékony hatású lehet. Ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkohol komplikációkat is okozhat, és számos baleset okozója. Éppen ezért senkinek sem javasolják, hogy a megállapításaik miatt igyon.

A világ legnagyobb folyótorkolatai folyamatosan süllyednek, ami körülbelül félmiliárd ember életét veszélyezteti. Az ok igen egyszerű, a gátak és elterelések miatt kevesebb hordalék érkezik a deltákhoz, és emellett még a talajvíz és a föld alatti gázok kitermelése miatt is süllyed a talaj. A Colorado, a Nílus, a Pearl, a Rhône és a Jangce is érintett. Tudósok számítása szerint a nagy deltavidékek 85 százalékánál voltak heves áradások az elmúlt években, és a következő 40 évben 50 százalékkal nő az áradások által veszélyeztetett területek nagysága.

Brit kutatók vizsgálata szerint az influenza miatt gyakoribb a szívprobléma miatti elhalálozás. Lancet Infectious Diseases című szaklap kedden megjelent tanulmány a H1N1 vírus által okozott influenzára nem terjedt ki.

Charlotte Warren-Gash, a University College London (UCL) fertőző betegségekre szakosodott kutatója munkatársaival 39 korábbi tanulmányt tekintett át, amelyeket 1932 és 2008 készítettek az influenza és a szívhalálozás lehetséges kapcsolatáról. Minden olyan felmérés, amely teljes népességre vonatkozott, emelkedést mutatott a szívroham vagy más szívproblémák miatti halálozásban influenzajárvány idején.

A szezonális influenza évente 250 000-500 000 embert öl meg. Erre az eredményre úgy jutottak a szakértők, hogy nyomon követték egy kisebb területen az igazoltan influenza által okozott halálozások számát, majd összevetették az influenzától mentes időszak halálozási adataival.

Warren-Gash csoportja az influenza által okozott, szívproblémák miatti többlethalálozás arányát 35-50 százalékos tartományban állapította meg. Nyolc elemzett tanulmányból négy azt mutatta, hogy a szezonális influenza ellen vakcinált emberek kisebb valószínűséggel kaptak szívrohamot. Nagy-Britanniában azonban a krónikus szívbeteg, asztmás, diabéteszes embereknek csak 47 százaléka kapott influenza elleni védőoltást. A metaelemzés szerzői a szezonális és az új típusú H1N1 influenza elleni vakcinálásra bátorítják a krónikus betegséggel élőket.

Újra futottak azok a gerincagysérülésen átesett patkányok, amelyeken svájci kutatók kipróbálták új, kísérleti technikájukat. A sérült patkányok folyamatos elektromos ingerlést és gyógyszereket kaptak, aminek köszönhetően a bénulást követő egy héten belül újra tudtak futni, hátsó lábukon viselve egész testük súlyát. Néhány hetes tréning után a rágcsálók akár 30 percig is képesek voltak megállás nélkül futni.

Figyelemre méltó, hogy az állatok az agyi jelek hiánya ellenére reagáltak az ingerekre, például amikor megfordították a taposómalom forgásirányát, visszafelé kezdtek lépegetni. "Ez azt jelenti, hogy a gerinc ideghálózata szinte átvette a kognitív feldolgozás képességét. Észleli, hogy a környezet változik, és úgy közvetíti az információt, hogy módosítja az izmok aktiválásának módját" - mondta el Gregoire Courtine, a Zürichi Egyetem kutatója.

Ez az első alkalom, amikor sikerült helyreállítani a sérült állatok normális vagy közel normális funkcióit. A kutatók most beültethető idegi protéziseket terveznek - elektródák sorát -, amelyek második bőrként szolgálnának a hátgerinc és a gerincagy között. A három centiméter hosszú, mindössze egytized milliméter vastagságú szál, amelyet alkalmaznának, a kifejlesztők szerint "minimálisan invazív". Courtine és csoportja már patkányokon teszteli az idegprotézist, úgy vélik, pár éven belül embereknél is kipróbálhatják.

A gazdasági válság az utóbbi negyven év legnagyobb mértékű csökkenését okozta az üvegházhatású gázok kibocsátásában, mutatta ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A szerves tüzelőanyagok használatából fakadó gázkibocsátás idei visszaesése még a nyolcvanas évek elején - az olajárrobbanást követő világgazdasági recesszió idején - végbement kibocsátás-csökkenést is felülmúlja.

A válság hatására kialakult új helyzet páratlan lehetőség a döntéshozók számára, hogy a koppenhágai klímakonferencián a fenntarthatóság útjára tereljék a világ energetikai rendszerét, véli Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza. "Ha viszont elszalasztják ezt az esélyt, később már jóval drágábban és ezért nehezebben lehetne majd biztosítani a környezeti fenntarthatóságot az energiatermelés és -felhasználás rendszerében" - mondta a párizsi központú szervezet szakértője.

A légkörbe kerülő szén-dioxid és egyéb káros gázok mennyiségének csökkenése főként az ipari termelés visszaesésének tudható be. További fontos tényező, hogy az energiaszükséglet mérséklődése nyomán jegeltek számos energetikai beruházást, így nem épült meg például egy sor széntüzelésű erőmű.

Jelentős a kormányzati klímavédelmi intézkedések szerepe is. A csökkenés nagyjából 20 százalékban ezeknek köszönhető, a hivatalosan még nem publikált tanulmány szerint, amelyről a The Financial Times című londoni gazdasági lap számolt be hétfőn. A tanulmány része az ügynökség éves jelentésének (World Energy Outlook), amely novemberben, a koppenhágai konferencia elé időzítve jelenik majd meg.

A digitális irányítási rendszerrel felszerelt új orosz teherűrhajók első két példánya, a Progressz M-01M és a Progressz M-02M már átjutott az előírt ellenőrzéseken, és a különböző próbák során felvetődött észrevételeket is figyelembe vették, vagyis hamarosan indulhatnak az űrbázisra.

A kiszolgált széria utolsó teherűrhajója, az "űrszeméttel" megrakott Progressz M-67-es közép-európai idő szerint hétfőn délelőtt fél tíz óra tájban válik le az ISS-ről, de nem indul rögtön a megsemmisülésbe vezető pályára, egy hétig önálló űrlaboratóriumként működik majd, ahol plazmakísérletek folynak. Ehhez - vagyis az önálló repüléshez - némi üzemanyagot is hagytak tartályaiban.

Az ISS-re legközelebb október 2-án érkezik űrhajó, akkor a szeptember 30-án startoló Szojuz TMA-16 köt ki, és űrhajósai váltják majd a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi személyzetének egy részét.

Bronzkori településmaradványokat és egy hamvasztásos rítusú temetőt találtak a németországi Lauda-Königshofenben (Baden-Württemberg tartomány) régészek.

A leletek elsősorban azért jelentősek, mert a temetőt csaknem három évezreden keresztül, egészen a kora középkorig használták folyamatosan - állapították meg a szakértők.

A kutatók először egy bronzkori sírhalmot tártak fel, ezt követően pedig kora középkori sírokat.

A sort a zsinórdíszes kerámia időszakából és a kelták korából származó sírok folytatták, valamint egy germán hamvasztásos rítusú temető az időszámításunk előtt 100-tól időszámításunk szerint 300-ig tartó időszakból.

A különféle sírok mellett egy kelta majorságot is meg tudtak vizsgálni a kutatók. Ezenkívül előkerültek még kerámiaedények az újkőkorszakból, egy késői kelta kard, római kerámiák valamint egy arany függő a hetedik századból. Különösen értékesek a ritka bronzkori leletek, amelyek tájékoztatnak a bevándorlók és az utolsó kelták együttéléséről.

Az igen jó állapotban fennmaradt múmiára az Andokban, a Chota tartománybeli Pacopampában bukkantak a japán nemzeti néprajzi múzeum és a perui San Marcos egyetem kutatói. Az asszonyt holtában arany nyakláncokkal, fülönfüggőkkel, valamint agyagedényekkel ajándékozták meg. A régészeket különösen meglepték a kagylókból készített ékszerek, hiszen Pacopampa több száz kilométerre van a tengerparttól, és eddig semmi sem utalt arra, hogy a két helyszín között kereskedelmi kapcsolatok lettek volna.

A nő életében 150 centiméter magas lehetett, korát 30-40 év körüli becsülik, vagyis sokkal idősebb, mint a korábban Peruban talált többi múmia. Az asszonyt magzati pózban helyezték el, lábait pedig zsineggel kötözték össze.

A régészek szerint Pacopampa fontos kultikus hely lehetett a preklasszikus, azaz a formatív korban, a Kr.e. 2500 és időszámításunk közötti periódusban, a térségben ugyanis több múmiát is feltártak korábban.

A Harvard Egyetem és a Bostoni Gyerekkórház kutatói 14 ezer fiatalra kiterjedő felmérés adatait elemezték, hogy a nemi irányultság és az étkezési zavarok közti összefüggést megállapítsák. A vizsgálatban résztvevők életkora 12 és 23 év között volt.

Az evési rohamok, hánytatás és hashajtó szedése egyaránt gyakoribb volt a fiúk és a lányok körében, akik magukat melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy "többnyire heteroszexuálisnak" vallották - számolnak be róla a kutatók a Journal of Adolescent Health című szaklapban.

S. Bryn Austin kutatásvezető elmondta, hogy az étkezési zavarok emelkedett arányát már 12-14 éves korúaknál tapasztalták. A heteroszexuális lányoknál például fele olyan gyakran jelentkeztek csak evési rohamok, mint leszbikus, biszexuális vagy "többnyire heteroszexuális" egykorú társaiknál. A homoszexuális fiúk hétszer gyakrabban számoltak be evési rohamról és csaknem tizenkétszer gyakrabban a bevitt étel szervezetből való erőltetett eltávolításáról, mint a heteroszexuális fiúk.

A felmérés adatai nem utalnak az eltérések okára, ám Austin úgy véli, a jelenség összefüggésben van azzal, hogy a szexuális kisebbséghez tartozó gyerekek nagy közösségi nyomás alatt élnek: gyakran kívülállóként kezelik őket saját családjukban és iskolájukban, kirekeszthetik, molesztálhatják, terrorizálhatják őket.

"Az effajta elszigetelődés és áldozattá válás nagy árat követelhet egy fiatal személyiségében, mely aztán evési zavarban vagy más, stresszfüggő egészségügyi problémában nyilvánul meg" - magyarázta Austin.

Az 50-100 méteres mélységben található, mintegy két futballpályányi korallerdő pontos helyét az esetleges fosztogatás megelőzése érdekében nem hozták nyilvánosságra.

A fekete korall élő szövete élénk színekben pompázik, váza azonban fekete vagy sötétbarna, innen származik neve is. A fekete korall váza közkedvelt, ritkasága miatt igen drága ékszer.

"Egy rendkívül ritka feketekorallfajt találtunk, amelyet korábban sohasem tudtunk még megfigyelni eredeti, élő környezetében" - mondta az egymillió euró költségvetésű, 2005 óta folyó projekt kutatási vezetője, Simone Canese. "A fajból eddig mindössze öt múzeumi példányról tudni" - érzékeltette a felfedezés horderejét a tudós.

A Tirrén-tengert a Jón-tengerrel összekötő, legszűkebb pontján mindössze 3,1 kilométer széles Messinai-szorosban az északi és déli irányból érkező tengeri áramlatoknak köszönhetően természetes örvény alakul ki. Ezt az örvényt személyesíti meg az antik görög mitológiában Kharübdisz, aki a Scylla településen található sziklával (Szkülla) párt alkotva vált szimbólummá.

A vese kiszűri a vérből a mérgező anyagokat, amelyek így a vizelettel távoznak. Ez a funkciója azonban sérülhet, ezáltal a káros anyagok felhalmozódhatnak.

Az elhízott embereknél egyéb problémák mellett a vesekárosodás kockázata is növekszik. Sankar Navaneethan, az ohiói Cleveland Klinika munkatársa kollégáival 13 tanulmány adatait elemezte, melyek azt vizsgálták, milyen hatással van a vese működésére a testsúly csökkentése.

Megállapították, hogy az elhízott, vesebeteg emberek diétával vagy mozgással történt súlyvesztése csökkentette a vesekárosodást jelző egyik értéket, a vizeletben található fehérje mennyiségét. A műtéti úton elért súlycsökkenés pedig normalizálhatja a vesében a méreganyagok eltávolításának ütemét.

Jelenleg 20 milliónál több amerikainak van krónikus vesebetegsége. "A veseproblémák szaporodásával összefüggő egészségügyi költségek megdöbbentőek" - véli Navaneethan.

A metaelemzés a Clinical Journal of the American Society Nephrology című szaklap legfrissebb számában jelent meg.

A kezdeményezést Barack Obama amerikai elnök közleményben jelentette be helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban.

Obama ebben tudatta, hogy az Egyesült Államok felajánlja oltóanyagkészlete egytizedét az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) keresztül olyan országoknak, amelyek másként nem jutnának hozzá a vakcinához.

A közlemény szerint a kezdeményezéshez az Egyesült Államok mellett Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Norvégia, Svájc, Ausztrália, Új-Zéland és Brazília csatlakozott.

Az Egyesült Államok korábban 195 millió vakcinát rendelt meg, amiből várhatóan valamivel több mint 40 millió adagnyi oltóanyag készül el a védőoltási kampány októberi kezdetére. Ez nem elegendő az ország teljes, 300 milliós lakosságának a beoltásához, de az amerikai járványügyi központok szerint szinte minden évben előfordul, hogy a szezonális influenzavírusok ellen készített oltóanyagot sem használják fel maradéktalanul, s több millió adag megy veszendőbe.

Az új típusú influenzát okozó H1N1 vírus már emberek millióit fertőzte meg világszerte, több ezren haltak meg a betegségben. Szakértők szerint a Föld csaknem hétmilliárdos lakosságának négyötöde a fejlődő világban él, és kevés reménye lehet arra, hogy védőoltáshoz jut.

A kutatók szenzációként értékeltek egy kőkockát, amely a jeruzsálemi templom hétágú gyertyatartóját ábrázolja. Világszerte mindössze hat zsinagóga ismert a jeruzsálemi templom időszámításunk szerint 70-ben történt elpusztítása előtti korból.

A zsinagóga központi terme mintegy 120 négyzetméter nagyságú lehetett. A falak mentén kőpadok sorakoztak. A padló mozaikokkal, a falak színes freskókkal voltak díszítve. A zsinagóga közepén egy négyszögletes kő állt belevésett domborművekkel, köztük a hétágú gyertyatartóval, a menórával. A Dávid-csillaggal ellentétben, amely bizonyítottan csak az újkortól számít a zsidóság jelképének, a menóra már az ókorban a zsidó nép szimbóluma volt.

A most fellelt zsinagóga a régészek feltevései szerint valószínűleg elpusztult a zsidók rómaiak elleni lázadásakor, időszámításunk szerint 66 és 70 között. Az idemosódott iszapnak és törmeléknek köszönhetően a száraz völgyben jó állapotban maradhatott fenn a rom.

A régészek egy kötelező ásatás során bukkantak a leletre. A helyszínen egy katolikus központ épül majd, amelyet a jeruzsálemi Notre-Dame-központ már 2004 óta tervez a tó partjára, ahol nemrégiben még üdülőházak sorjáztak. Az izraeli hatóságok azt kérték, hogy a zsinagóga maradványait őrizzék meg, és illesszék bele az újépítésű vallási központba.

A Magdala-központ a jövőben a Szentföldre érkező zarándokokat lesz hivatott fogadni. Egy multimédiás show keretében szemléltetné Jézus életét és üzenetét, előtérbe helyezvén a nő hivatását és méltóságát "Magdalai Mária" vagy "Mária Magdolna" emlékére. A magdalai projekt kezdeményezője, Juan Solana atya, a Notre-Dame-központ papja azt reméli a jövőbeli központtól, hogy hidat épít majd a különböző vallások hívei közé a Szentföldön.

Oroszország minden jel szerint elhalasztja a Mars egyik holdjára tervezett automata űrrepülést. Az űrhajó ugyanis egy kínai mesterséges holdat is visz, és emiatt át kell tervezni az egészet.

Mindez a tudósok és az érintett űripari cégek szerdai tanácskozásán derült ki. A konferencián a többség a halasztás mellett volt. Az orosz űrkutatási hivatal várhatóan a héten fogja bejelenteni az új időpontot.

A Phobosz-Grunt űrhajónak októberben kellett volna indulnia a kazahsztáni Bajkonurból, ehelyett 2011-ben lenne a startja. A halasztás következtében egyébként rövidebb lesz a megteendő út a két bolygó között.

A RussianSpaceWeb.com űrkutatási internetes híroldal űripari forrásokból származó értesülései szerint azért kell elhalasztani az űrrepülést, mert a projektben szereplő 110 kilós kínai szonda, a Jinghuo-1 túl nehéznek bizonyult. Ezért az orosz tervezők kénytelenek Szojuz rakéta helyett egy Zenitet alkalmazni.

Így viszont az egész projektet át kell dolgozni, és ehhez további teszteket kell végezni.

A Jinghuo Mars körüli pályára állva víz után fog kutatni a vörös bolygón. A kínai szondát augusztusban már Oroszországba szállították.

Az orosz Phobosz pedig leszáll a Mars ugyanilyen nevű holdján, és talajmintákat fog gyűjteni.

Manoj Kumar, az edmontoni Alberta Egyetem munkatársa csoportjával áttekintette a zene koraszülöttekre való hatásáról szóló orvosi szakirodalmat, és megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték, a meglévők pedig gyenge lábakon állnak.

A kutatók kilenc tanulmányra bukkantak: három vizsgálta a zene fájdalomcsökkentő hatását körülmetélés, három a sarok vérvétel miatti megszúrása közben, további háromnál a zene sírásra, táplálkozásra és más "pszichológiai" értékekre gyakorolt hatását figyelték a szakemberek.

A körülmetélésre vonatkozó tanulmányok közül csak egyet találtak megfelelő minőségűnek a kutatók, ennél 23 csecsemőt vizsgáltak. Az eredmény szerint a beavatkozás közben szóló zene csökkentette a szívritmust, emelte a vér oxigénszintjét, enyhítette a fájdalmat.

A tanulmányok következő hármas csoportjának mindegyikét gyenge minőségűnek találták az elemzésnél. A harmadik csoportba tartozó tanulmányok közül egy jótékonynak találta a zenét a koraszülöttek viselkedésére, a második részleges előnyöket talált, a harmadik pedig nem igazolta a zene hasznát.

Az áttekintő tanulmányt készítő Kumar és kollégái úgy vélik, hogy mielőtt általános alkalmazásra ajánlanák az újszülöttek környezetében a zenét, további, alaposabb vizsgálatokra van szükség.

Az elemzés az Archives of Disease in Childhood című szakkiadvány szeptemberi számában jelent meg.