Tudblog

Több mint 13 éves szakmai tapasztalattal a háta mögött, 8 év államigazgatási kereskedelmi területen töltött idő után csatlakozott újra az IBM-hez Molnár Gergely. Jelenlegi pozíciójában lobbistaként, a központi kormányzat irányítása alatt működő cégek, valamint a központosított közbeszerzési projektek koordinálásáért felel.

Molnár Gergely számára nem ismeretlen az IBM, hiszen 10 évvel ezelőtt már tagja volt a cég csapatának. Akkor architektként, valamint projektmenedzserként Németországban is dolgozott.

A műszaki végzettséggel rendelkező szakember az informatikán kívül a telekommunikáció területén is sikereket ért el – az elmúlt években több jelentős hazai távközlési és informatikai rendszerintegrátor cégnél töltött be vezetői szerepet.

Molnár Gergely tanulmányait Magyarországon és az Egyesült Államokban informatikai mérnöki szakon végezte. 33 éves, családjával Budapesten él.

Venta Incenorumot, azaz az icenusok vásárvárosát, amelynek helyén jelenleg szántóföldek vannak, 1929-ben fedezték fel a brit királyi légierő által készített felvételeken. A fotók, amelyeket a The Times 1929. március 4-i számának címlapján szerepeltek, óriási érdeklődést váltottak ki, az ásatások 1935-ig folytak, majd pénzhiány miatt megszakadtak. A legújabb kutatás 2007 decemberében indult. A Nottinghami Egyetem régészei szeretnének többet megtudni a római városról, amelyet a feltételezések szerint Boudicca, az icenusok királynője Kr.u 60-61-es felkelése után alapították a törzs területén.

A csontváz, amelyre alig 90 centiméteres mélységben bukkantak, a szakemberek szerint egy férfié lehetett, akit szokatlan testhelyzetben helyeztek végső nyugovóra. "Először azt hittük, hogy a római város nekropoliszára bukkantunk, ám rá kellett döbbennünk, hogy ez nem egy szokványos temetkezés" - magyarázta az ásatást irányító Will Bowden, a Nottinhami Egyetem docense.

A csontváz végtagjait behajlítva fekszik az oldalán, holott a rómaiak hátukra fektetve nyújtóztatták ki halottaikat. Ráadásul a férfit sekély gödörben temették el, holttestét alig takarta be a föld.
Olyan, mintha a holttestet összehajtogatták volna, és első látásra igen furcsa kinézetű személynek tűnik - jegyezte meg a régész, hozzátéve, hogy egyetlen római kori temető feltárásakor sem tapasztaltak hasonlót.

Úgy tűnik, egy kivégzett bűnözőről lehet szó, de előfordulhat, hogy az illető gyilkosság áldozatává vált, akit sietve elástak a gonosztevők. Esetleg olyan lehetett, aki kortársai szemében annyira abnormálisnak tűnt, hogy megtagadták tőle a rendes temetést. Mivel a csontváz igen jó állapotban maradt fenn, a régészek reményei szerint sok mindent elárul majd egykori tulajdonosa étrendjéről, társadalmi helyzetéről, és arról, hogy helybéliről van-e szó, vagy egy távoli vidékről érkezett jövevényről.

Finn kutatók felfedezték, hogy az emberi vizelet kiválóan trágyázza a paradicsomot. A vizelettel trágyázott növények négyszer annyi termést érleltek, mint a trágyázatlanok, ez pedig csaknem olyan jó eredmény mint a műtrágyáé.

A vizeletből és fahamuból álló keverék csaknem ugyanolyan magas hozamot eredményez, ugyanakkor használata nem jár a talaj savanyodásával - írják a Kuopio Egyetem kutatói a Journal of Agricultural and Food Chemistry című szaklapban. Az így trágyázott paradicsomok tápanyagtartalma megegyezik a többi paradicsoméval. Két antioxidáns, a leukopin és bétakarotin is azonos mennyiségben van bennük jelen.

A paradicsomok ízét egy húszfős csapat tesztelte, és minden zöldség helytállt. Bár a résztvevők észleltek különbséget a vizelettel és a vizelet-hamu keverékkel trágyázott paradicsomok között, egyiket sem részesítették előnyben a másikkal szemben. A vizelettel trágyázott paradicsomok nem tartalmaztak kórokozókat.

A cikk írói azonban figyelmeztettek arra, hogy a vizeletet a növény köré kell juttatni, úgy hogy az ne érintkezzen a terméssel, mert égési nyomokat hagyhat rajta. Eredményeik alapján kijelentették, hogy a vizelet fahamuval vagy anélkül mikrobiális vagy kémiai kockázat nélkül helyettesítheti a műtrágyát. Ez az alternatív trágyázás nem csupán olcsó, de környezetkímélő is. A vizelet bőségesen tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot - a műtrágyák fő összetevőit. Több kísérletben bizonyított már trágyaként, de eddig még nem vizsgálták a vizelet és a hamu elegyének hatását. A fahamuban a foszforon és káliumon kívül kalcium és magnézium is van.

Legalább ötmillió euróra (másfél milliárd forint) lenne szükség arra, hogy a Colosseumot, Róma jelképét megmentsék - közölte Gianni Alemanno római polgármester. Az amfiteátrum megmentéséért nemzetközi adományokat fognak gyűjteni, hiszen a Colosseumnál is működhet az, ami a Sixtus kápolna esetében megvalósult: az 1980-as években a műemléket egy hárommillió dolláros nagyvonalú japán adomány segítségével újították fel. 2010-re a Colosseum mellett a Forum Romanum és a Palatinus-domb felújítását is tervezik.

A Colosseum, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas, a világ legnagyobb amfiteátruma. Építését az időszámításunk után 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták; mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Néró császár egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korban egyedülállóan nagy közönség befogadására volt képes.

A római városi közigazgatás legújabb adatai szerint évente négymillió látogatója van az ókori építménynek, ami 30-35 millió euró (8-10 milliárd forint) bevételt jelent a városnak.

Jövő februártól magyar igazgatója lehet a WHO (Egészségügyi Világszervezet) európai regionális szervezetének - tájékoztatta kedden a Független Hírügynökséget az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. Kökény Mihály hozzátette: Jakab Zsuzsanna, aki jelenleg az Európai Járványügyi Központ igazgatója, 5 évig vezetheti a szervezetet. Ilyen magas beosztást a WHO-n belül korábban sem magyar, sem kelet-európai szakember nem töltött be.

A WHO európai regionális szervezetének keddi koppenhágai találkozóján - titkos szavazással Jakab Zsuzsannát jelölték a testület élére - mondta kedden Kökény Mihály. Az MSZP egészségügyi szakpolitikusa szerint a magyar szakembert jelölik egyedüliként a pozícióra. A végső szót a WHO januári tanácskozásán mondják ki, ám Kökény Mihály szerint az már csak formalitás lesz.

Meghalt a világ legismertebb hegyi gorillája. A Titus nevű ezüsthátú gorilla végelgyengülésben pusztult el 35 éves korában - adta hírül kedden a Ruandai Nemzeti Park igazgatósága.

A legidősebb hegyi gorilla többek között a BBC Titus: A gorillakirály című dokumentumfilmjéből vált ismertté. Születése óta megfigyelték a kutatók, számos tanulmány és vizsgálat középpontja volt az emberszabású.

Az 1974. augusztus 24-én született gorilla orvvadászok támadása közben fiatalon elveszítette családját. Ötévesen egy csak hímekből álló csoport tagja lett. Miután nőstények is csatlakoztak hozzájuk és a domináns hím kiöregedett, Titus vette át a család vezetését.

Titust azért is nevezik a gorillák királyának, mert számos utódot nemzett: többet, mint bármelyik ismert hím gorilla.

A hegyi gorillákat a kihalás veszélye fenyegeti: már csak a Virunga-hegység erdeiben, Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élnek. Az ENSZ adatai szerint az egész világon már csak hétszáz példány él. Számuk csökkenését felgyorsítja élőhelyeik szűkülése, az orvvadászat, a betegségek, a polgárháborúk és zavargások.

A szeretteiket gyászolók között hatszor gyakoribb a szívroham, fedezték fel ausztrál kutatók. Közvetlenül a szeretett személy elveszítése után a legnagyobb a kockázat. A gyászolóknak magasabb a vérnyomásuk, szaporább a pulzusuk, változás áll be az immunrendszerükben és a véralvadásban, ami mind növeli a szívroham kockázatát, jelentette ki a kutatásvezető, Thomas Buckley.

Az ausztrál orvosok 160 személyt vizsgáltak. Közülük 80 gyászolta közeli hozzátartozóját, és körükben a szívroham kockázata hatszorosa volt a normálisnak. A rizikó még fiataloknál, 30-éveseknél is is nagy volt. Fél év elteltével a kockázat csökkent, két év után pedig megszűnt.

Feltételezik, hogy a nagy bánat által kiváltott szívrohamban a stresszhormonok termelésének megugrása játszik szerepet. Ez gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.

A klórozott uszodavíz az arra érzékeny gyerekeknél és kamaszoknál növeli a légúti allergia kialakulásának kockázatát - állapítják meg belga kutatók a Pediatrics című szakfolyóirat legfrissebb számában.

Alfred Bernard, a Lőveni Katolikus Egyetem toxikológusa, a tanulmány vezetője szerint a vízben és a fölötte lévő levegőben található klórvegyületek irritálják az úszók légútjait, ezáltal hozzájárulnak a szénanátha kialakulásához, valamint az orr nyálkahártyájának gyulladásához.

"E vegyületek hatása a gyerekek és kamaszok légzőszerveire sokkal nagyobbnak, legalább ötszörösnek tűnik a passzív dohányzás hatásához képest" - jegyezte meg Bernard.

Kína sok területén ugrásszerűen nőtt a születési rendellenességgel születő gyerekek száma, írta kedden a China Daily. Ennek egyik oka feltételezhetően az, hogy a nők magasabb életkorra halasztják a gyermekszülést, a másik ok a környezetszenyezés.

Pekingben az olyan defektusok száma, mit a vele született szívrendellenesség vagy a nyúlajak tavaly 170 volt 10 ezer szülésre. Ez csaknem kétszerese az 1997-es gyakoriságnak. A növekedés egyik magyarázata az, hogy fejlettebb diagnosztikai eljárásokat alkalmaznak. A másik, az, hogy a nők később szülnek, mint régebben.

A környezetszennyezés is szerepet játszhat, mert a mérgező anyagok a szülők és a magzat egészségét is károsítják. A születési rendellenességek száma Kína más területein is nő, írta a lap. A déli Kanton tartományban- amely fontos ipari központ - 2003-ban 10 ezer szülésre 186 rendellenesség jutott, tavaly már 249. A keleti Csecsiang tartományban ugyanez alatt a 4 év alatt csaknem megduplázódott a rendellenességek száma: 115-ről 208-ra emelkedett 10 ezer szülésenként. Országosan évente 20 millió gyerek születik Kínában, 4-6 százalékuknál van valamilyen rednellenesség.

A terhesség alatti dohányzás sokszorosára növelheti annak kockázatát, hogy az újszülöttnél asztma alakul ki a későbbiekben - állítja egy svéd tanulmány, amelyet az Európai Respirációs Társaság Bécsben zajló éves konferenciáján hétfőn hoztak nyilvánosságra.

Anders Bjerg, a svédországi Norrbotten központi kórházának munkatársa kollégáival 1996 és 2008 között 3400 gyereknél vizsgálta az asztma megjelenését.

Megállapították, hogy a dohányzó kismamák gyerekei átlagosan 211 grammal kisebb tömeggel születtek, mint a nemdohányzó anyák babái. A dohányos anyák gyerekei mintegy negyedének (24,3 százalékának) születési súlya nem érte el a 2,5 kilogrammot, míg ez az arány a nemdohányzó nőknél csupán a hatoda, 4,1 százalék volt.

A terhességük alatt dohányzó anyák kis súllyal született babáinak asztmakockázata 23,5 százalék volt, míg a nemdohányzó nők átlagos súllyal világra jött gyerekeinél ugyanez az arány csak 7,7 százalékosnak bizonyult.

Egy belgiumi kutatócsoport magyarázatot adott arra, miért okoz viszketést és bőrirritációt a dohányzásról való leszokást elősegítő nikotintapasz.

A nikotin egy ioncsatornát aktivál a bőrsejtekben, ami az immunrendszer gyulladásos válaszát robbantja ki, ezáltal viszketést, irritációt okoz - közölték a kutatók a Nature Neuroscience című szaklapban. Korábban azt feltételezték, hogy a tapasz az idegsejtek nikotinreceptorait stimulálja, ami aztán ahhoz vezet, hogy a sejtek fájdalomjeleket küldenek az agyba.

A most közzétett kutatás során genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyeknél hiányzott a TRPA-1 jelű ioncsatorna. Karel Talavera, a belgiumi Lőveni Katolikus Egyetem kutatója csoportjával megállapította, hogy a TRPA-1 nélküli egereknél nem jelentkezik irritáció a nikotin hatására. A szerzők megállapítása szerint a TRPA-1 ioncsatorna azonosítása megnyitja az utat a kevesebb mellékhatással járó, dohányzásról leszoktató terápiák kidolgozása előtt.

A legkisebb mérettartományba eső nanorészecskék tulajdonságai könnyen megváltoznak, ezért különösen fontos az esetleges egészségügyi és környezeti veszélyeik felmérése - állítják amerikai kutatók a Nature Nanotechnology című szaklapban.

Nanoméretűnek számítanak az 1 és 100 nanométer közötti részecskék, amelyek nagysága az emberi haj vastagságának mintegy tízezred része (egymillió nanométer = egy milliméter). Mark Wiesner, a Duke Egyetem (Durham, Észak-Karolina) kutatója, a tanulmány főszerzője elmondta: a 30 nanométernél kisebb átmérőjű részecskéknél van a legnagyobb valószínűsége annak, hogy az anyag eredeti tulajdonságai úgy módosulnak, hogy veszélyt jelenthetnek.

"Számos 30 nanométernél kisebb nanorészecske kristályszerkezetében drasztikus változás megy végbe, amikor a felszínen lévő atomok erősebb kölcsönhatásba lépnek a környezettel" - tudatta Wiesner nyilatkozatában. Ez azt jelenti, hogy az anyag reakcióképessége is nagyobb lehet.

Vannak jelentések arról, hogy a nanorészecskék toxicitása növekszik a méret csökkenésével, ám az még bizonytalan, hogy a reaktivitás efféle növekedése ártalmas-e a környezetre vagy az emberi egészségre. A szakember sürgette, hogy pontosabb definíció szülessen a nanorészecskék besorolásáról. "Ugyanazon a nyelven kell beszélnünk, amikor ezen új anyagok különleges tulajdonságait értékeljük" - hangsúlyozta.

Ma már több száz, nanorészecskéket tartalmazó termék van a piacon, elsősorban egészségügyi és szépségápolási cikkek.

Gyorsuló ütemben olvadnak Grönland gleccserei a parthoz egyre közelebb hatoló meleg tengeráramlatok miatt, mutatták ki kutatók. A meleg áramlatok korábban is a partok közelében húzódtak, az újdonság az, hogy most már elérik a parti gleccsereket is - közölte Iris Menn, a Greenpeace szakértője, aki az Arctic Sunrise nevű hajó fedélzetén többhetes expedíción vett rész Grönland partjainál.

Az út során kiderült, hogy a sziget keleti partvidékén három gleccser is olvadásnak indult, mivel nyelvüket 0,5-3 Celsius fokos tengervíz határolja. Ezek közül az egyik helyzete különösen aggaszt: a jégár 80 kilométer szélességű főága a tengerbe ér, és ha ez a gleccsernyelv instabillá válik és letörik az olvadás miatt, az egész mögötte lévő jégtömeg utána zúdulhat.

A kutatók most azt próbálják igazolni, hogy fennáll-e összefüggés a grönlandi jégtakaró gyorsuló olvadása és az észak-atlanti áramlatok melegedése között. Számítások azt mutatják, hogy az alulról, tehát a tenger felmelegedése miatti olvadás tízszer-húszszor is erősebb lehet, mint a légköri okok miatt bekövetkező.

Idén Csarnóta, Bár, Helesfa és Újpetre területén mérték fel a molnár- és a füstifecskék fészkelőállományait a baranyai szakemberek, akik a két faj közül az utóbbiak számának drasztikus csökkenését tapasztalták.

A négy baranyai településen összességében 36 százalékkal kevesebb fecskepár költött. A szakember szerint még elkeserítőbb a helyzet, ha az adatokat az 5-10 évvel ezelőtti alapfelmérések eredményeivel vetik össze. Az első átfogó fecskeszámlálást Bárban 2004-ben, Csarnótán 1999-ben, Helesfán és Újpetrén 2005-ben végezték. Ekkor a négy községben 323 pár füsti fecskével találkoztak. Az idén talált 165 párral számolva a csökkenés már 49 százalékos, tehát a madár fészkelőállománya közel a felére apadt Baranyában.

Némi vigasz, hogy a molnárfecskék esetében kismértékű gyarapodást észleltek. A vizsgált településeken a tavalyihoz képest összességében 6 százalékkal több pár költött. Ha az alapfelmérések eredményeivel hasonlítjuk össze az adatokat, e faj esetében is jelentős csökkenés mutatkozik. Az eredeti 371 párral szemben idén már csak 225 fészkelőpárt számoltak össze, tehát egyharmaddal kevesebb molnárfecske él a megyében az 5-10 évvel ezelőttihez képest.

A fecskeállomány csökkenésének összetett okai vannak. 2007 és 2008 szeptemberében, az őszi vonulás során a tartós hidegfrontok miatt tömegesen pusztultak el a madarak, míg 2005-ben és 2006-ban a költési időszak hűvös, csapadékos periódusaiban a szaporulat nagy része veszett oda. Az utóbbi években a fecskék tavaszi visszaérkezése is késett, ami befolyásolta a költések számát. Sok pár a szokásos évenkénti két fészekalj helyett csak egyet nevelt fel, emiatt a szaporulat is lényegesen kevesebb lett.

A Hold meghódításáról régen álmodozott az emberiség, elég például Verne regényét említeni. A Hold vizsgálata sokáig csak távcsövekkel folyt, egészen 1957-ig, amikor a Szputnyik-1 felbocsátásával kezdetét vette az űrkorszak. A szovjetek a Luna, az amerikaiak a Pioneer programmal igyekeztek megelőzni egymást, és a tudományos eredmények mellett propaganda-győzelmet aratni a másik fölött. A versenyfutás első fordulóját végül a szovjetek nyerték meg, hiszen a Pioneer-szondák sorra kudarcot vallottak, nem így a szovjetek.

Luna-2

1959 januárjában a Luna-1 6000 kilométerre megközelítette a Holdat, és végül az első mesterséges bolygó lett. A program második űrszondája már elérte a Hold felületét. Az 5,2 méter hosszú és 2,4 m átmérőjű, 390,2 kilogramm súlyú, gömbölyű Luna-2 33,5 óra repülés után ért Holdat. A tudósok eredetileg puha landolást terveztek, ebből végül becsapódás lett, de ezzel az első ember alkotta szerkezet került egy idegen égitestre, a Mare Serenitatistól nyugatra az Aristides, Archimedes és az Autolycus kráterek közelében.

A holdrakéta megközelítőleg félúton egy körülbelül 1 kg-os nátriumfelhőt bocsátott ki, amely narancssárga gázfelhőt formált és csillagszerű fényt adva biztosította a földi megfigyelők számára az űreszköz útjának követését. Az eredményekből nemcsak a szonda pályájára lehetett következtetni, de a gázok űrbéli viselkedésére is. A Luna-2 felszereléséhez tartozott egy magnetométer, amely a mágneses tér erejét és irányát határozta meg, egy Geiger-Müller számláló, amely a radioaktív sugárzás detektálására volt képes, egy rezgésmérő és egy mikrometeorit-detektor. Mérései bebizonyították, hogy a Holdnak nincsenek sugárzási övezetei és belső eredetű mágneses tere, azaz a mágneses tér legalább 400-1000-szer kisebb, mint a Föld felszínén.

Két hónappal később a Luna-3 fényképeket készített a Hold Földről nem látható oldaláról. A kilences jelzésű Luna 1966 februárjában már sima leszállást hajtott végre, és első ízben közvetített panorámafelvételeket. Két hónap elteltével a Luna-10 a Hold első mesterséges holdja lett, egy szovjet Zond szonda 1968 szeptemberében már földi élőlényeket, teknősbékákat fuvarozott a Holdhoz.

Bár az amerikaiak is indítottak leszálló, térképező, fényképező szondát ebben az időszakban, sorra lemaradtak a szovjetektől. A kudarcok nyomán felgyorsított Apollo-program a versenyfutásban mégis az ő végső győzelmüket hozta: 1969. július 21-én Neil Armstrong és Edwin Aldrin lépett elsőként a Holdra.

A tárlat az egyedülálló leletegyüttesről neves egyiptológusok ellenőrzésével készített hiteles múzeumi másolatokat (replikákat) vonultatja fel. A kiállítás anyagát előzőleg sikerrel mutatták be Zürichben, Münchenben, a tárlat Brnóban vendégeskedett, Budapestre Barcelonából érkezik több mint egyéves tárgyalássorozat eredményeként.

A budapesti kiállítás szervező Multimédia Kft. közleménye szerint e tárlat révén 87 év után a látogatók most első alkalommal tekinthetik meg a sírt három dimenzióban és eredeti leletállapotában.

"A sírkamrák egymás után nyílnak meg a kiállítás látogatói előtt, pontosan azt a látványt nyújtva, ami a felfedezők szeme elé tárult annak idején. Az őrök fekete alakjai mintha még most is a sírkamrát őriznék, a kincseskamrában pedig a ládáján fekvő sakál ugyanúgy őrzi a kanopusztartó-szekrényt, mintha nem is telt volna el 3300 esztendő..." - hangsúlyozza a dokumentum.

Ám mielőtt a sírkamrába belépnének, a látogatók multimédiás eszközök segítségével megismerik Howard Carter életrajzát és Tutanhamon történetét.

A 2500 négyzetméteres kiállítás második része teljes pompájukban mutatja be a legfontosabb leleteket. Kincsekkel teli dobozok és ládák nyílnak meg a látogatók előtt. Megannyi drágakő, ékszer, amulett és aranyfigura eredetihez kísértetiesen hasonló másolata kápráztatja el az érdeklődőket.

Megtekinthető a sír mélyén álló kvarcit-szarkofág másolata, a kairói Egyiptomi Múzeumban kiállított szentélyek replikái. Eredeti fényükben tündökölnek a szentélyszekrényekben elrejtett aranyozott istenség-figurák, Tutanhamon ékszerei, harci szekere, s híres aranymaszkjának tökéletes másolata, amelynek eredetije legutóbb a 80-as években kelt útra.

Egyedülálló élménynek nevezte a kiállítást Liptay Éva, a budapesti Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának vezetője, aki a magyar nyelvű anyag összeállításában, a szöveg lektorálásában vett részt, s január végén Brnóban látta a tárlatot.

Mint az MTI-nek elmondta, először kétségekkel fogadta azt a tényt, hogy a kiállítás másolatokat vonultat fel, de a látottak teljesen elragadtatták, s így voltak vele más egyiptológusok is.

"Több száz tárgyról van szó, amelyeket úgy állítottak ki, hogy tökéletesen reprodukálják Tutanhamon sírjának kamráit. Minden úgy van, ahogy Carterék megtalálták, a látogató azt az érzést tapasztalhatja meg, amelyet a régészek a felfedezéskor átéltek. A felforgatott tárgyaknak ugyanaz az összevisszasága tárul eléje, ami az 1922-ben készült legendás fekete-fehér fotókon látható" - magyarázta.

Ismertetése szerint a tárlat nagyon sok kiemelt műtárgyat mutat be.

"A leghíresebb tárgyak hihetetlen gazdagsága látható, ezek mind másolatok, de tökéletes másolatok. Az egyiptológusok egybehangzó véleménye szerint, akik látták a kiállítást, egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy nem eredeti tárgyakról van szó" - mutatott rá.

Liptay Éva kitért arra is, hogy mi az értelme egy ilyen replikakiállításnak. Mint kifejtette, egy eredeti műtárgynak aurája van. "Nem mindegy, hogy az ember egy eredeti művet néz, vagy egy másolatot" - jegyezte meg.

A tárlat viszont egy olyan leletegyüttest reprodukál, amely így, együtt, nem látható, soha többé nem idézhető fel.

"A Kairói Múzeumban sem úgy vannak kiállítva a műtárgyak, ahogy a régészeti felfedezés idején lehetett őket megpillantani. A tárgyak összességének van információs értéke, lenyűgöző a hatása. Másrészt az egyiptomiak, ahogy más országok is, a kiemelkedő alkotásokat egyre kevésbé utaztatják. Tutanhamon aranymaszkja valószínűleg már soha nem hagyja el a Kairói Múzeumot, nagy Tutanhamon-kiállítások sem járják majd a világot. A 70-80-as években rendezett tárlatok, vagy amelyeket a 2000-es években rendeznek, csupán néhány tucat műtárgyat vonultatnak fel, s nem is a legfontosabbakat. Azt az élményt, amelyet ez a kiállítás, egyikük sem nem nyújt, egészen másfajta élményt adnak, mivel azok eredeti műtárgyak. Ez egy egészen különleges dolog, a számomra is az volt, amikor megpillantottam a sírkamrákban a tárgyakat eredeti összetételükben" - összegezte Liptay Éva.

Amerikai kutatók leírták annak a kártevő gombának a genetikai állományát, amely az 1840-es, 1850-es években az ír burgonyavészt, ezáltal a milliókat érintő éhínséget okozta, elindította milliónyi ír kivándorlását és máig ható társadalmi, politikai változásokat idézett elő.

A fitoftóra (Phytophthora infestans) gomba képes egy egészséges krumplitáblát néhány nap alatt bűzlő fekete masszává átalakítani, megtámadva a növény lombozatát és gumóját is. Most kiderült, hogy a kártevő gomba genomja csaknem "állati méretű" és extra DNS-darabot is tartalmaz, mely lehetővé teszi számára, hogy gyorsan alkalmazkodjon a megtámadott gazdanövény bármiféle ellenállásához.

"Jóval nagyobb genomja van, mint némely rokonának. Ennek oka, hogy tele van ugráló génekkel, melyek másolják magukat" - mondta Chad Nusbaum, az MIT (Massachussetts Institute of Technology) Broad Intézete és a Harvard Egyetem munkatársa, akinek tanulmányát a Nature tudományos magazin szerdán megjelent száma közölte.

Hurrikánná erősödött a Csendes-óceánon haladó Linda nevű trópusi vihar - jelentette az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ szerdán. Ezalatt az Atlanti-óceánon tomboló másik légörvényt kettes kategóriájú hurrikánná minősítették vissza.

Egyszerre két hurrikán tombol az óceánokon, de szerencsére egyelőre egyik sem jelent közvetlen fenyegetést. A Csendes-óceánon a Linda hurrikánban a széllökések már elérik a 130 km/h-t, ám az amerikai kontinenstől több mint kétezer kilométerre helyezkedik el, és lassan mozog észak felé.

Az Atlanti-óceánon a Fred hurrikánra figyelnek a szakemberek. Az Amerika és Afrika között nagyjából fél úton elhelyezkedő trópusi vihar egyelőre szintén északnak tart, de a számítások szerint hamarosan a karibi térség felé kanyarodik. Fredet a 165 km/h-s széllökései miatt kettes kategóriájú hurrikánná minősítették vissza, és a számítások szerint ereje néhány napig még csökkenni fog.

Az idei, június óta tartó hurrikánszezonban már több vihar is kialakult, de közülük csak egy, a Bill légörvény okozott gondokat az Egyesült Államok és Kanada partvidékén a múlt hónapban.

Több, Magyarországon kapható mézben is antibiotikumot talált egy német laboratórium, értesült a Magyar Nemzet. A lap korábban több vizsgálatot is végzett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel a boltban kapható mézek összetételével kapcsolatban, amelyből kiderült: több üvegben is hamisítványokat forgalmaznak.

Eddig csak egészségre ártalmatlan anyagokat mutattak ki a vizsgált termékekben, a brémai Applica azonban egyértelműen mérgező anyagokat, antibiotikumokat talált, amelyeket elsősorban sertéseknek és marháknak szoktak felírni az állatorvosok, írja a lap. "A laboratóriumnak elküldöttek közül a Spar-boltokban vásárolt Alba-Méz Kft., illetve a CBA saját márkás termékeként árult, ám a Klenáncz Méhészet által forgalmazott akácmézeiben egyértelműen mérgező anyagokat, antibiotikumokat mutattak ki" - fogalmaz a Magyar Nemzet.

Clive Holmes és munkatársai úgy találták, hogy azoknak az Alzheimer-kóros pácienseknek a vérében, akik akut vagy krónikus fertőzést kaptak, vagy akár elestek és megsérültek, megnőtt a gyulladáshoz köthető fehérje koncentrációja, és memóriavesztésük felgyorsult azokhoz képest, akiknél ilyen probléma nem jelentkezett. A kutatók szerint lehetséges, hogy a testben lévő gyulladás csökkentése előnyös az Alzheimer-kóros pácienseknek.
Holmes és csoportja 222 alzheimeres ember vérében mérte hat hónapon át a TNF-alfa elnevezésű, gyulladáshoz köthető fehérje szintjét, valamint tanulási és emlékező (kognitív) képességeiket. A követéses vizsgálat során többször kikérdezték minden résztvevő gondozóját is.
A tanulmány ideje alatt a páciensek körülbelül felénél fordult elő fertőzés vagy sérülés, amely gyulladást okozott, és megemelte a TNF-alfa szintet. Ezeknél az embereknél mintegy kétszer gyorsabb ütemű emlékezetromlást tapasztaltak, mint azoknál, akiket nem ért fertőzés vagy sérülés. Azoknak a pácienseknek az esetében pedig, akik vérében krónikus gyulladás miatt már a követés kezdetén nagy TNF-alfa koncentrációt mértek, négyszer gyorsabb volt a memóriavesztés.
Azoknál az embereknél, akik vérében végig alacsony volt a TNF-alfa szintje, nem hanyatlottak a kognitív képességek.
Holmes közleményében hangsúlyozta: nem találtak adatokat és bizonyítékokat arra, hogy a gyors memóriavesztés okozná a fertőzésekkel és sérülésekkel szembeni nagyobb esendőséget.
A tanulmány a Neurology című szakfolyóirat kedden megjelent számában olvasható.

A több mint egyhetes űrmisszió befejeztével levált kedden a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a Discovery amerikai űrrepülőgép hét asztronautával a fedélzetén.

A leválás után az űrsikló körberepüli az ISS-t, hogy az asztronauták fényképeket készítsenek az űrállomásról. A képek alapján szakértők tanulmányozni fogják az űrbázis külső borításának biztonságosságát.

Ezzel egy időben az ISS-en tartózkodó űrhajósok fényképezni fogják a Discoveryt, s a fotók alapján az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakértői kiértékelik, hogy milyen sérüléseket szenvedett az űrsikló külső hővédő pajzsa az indításkor.

A több mint egyhetes űrmisszió során a Discovery legénysége három űrsétát hajtott végre, szerelési és karbantartási munkákat végeztek az űrállomáson, amely kiépítése több mint tíz éve tart, és a vége felé közeledik. A jelenleg 327 tonna súlyú ISS építését 1998 decemberében kezdték meg, s jelenleg 84 százalékban készen van.

A Discovery a tervek szerint csütörtökön, helyi idő szerint 19 óra 6 perckor landol a floridai űrközpontban. Az űrsikló visszahozza a Földre Tim Koprát, aki közel két hónapot töltött az űrállomáson. Az űrhajóst a Discoveryn utazó csapat egyetlen női űrhajósa, Nicole Stott váltotta fel, aki a következő űrsikló megérkezéséig marad az ISS-en, és fedélzeti mérnökként dolgozik az űrbázison.

A kék vércsék fajmegőrzéséről és védelmének helyzetéről tartanak szeptember 9-től négynapos nemzetközi konferenciát Szarvason - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kékvércsevédelmi munkacsoportjának koordinátora. Palatiz Péter elmondta, hogy a MME már több éve elkötelezett kékvércsevédelmi tevékenységet folytat, ezért a BirdLife International nemzetközi madárvédő szervezet a magyar egyesületet kérte fel, hogy készítse el az európai fajmegőrzési tervet. Az egyesület ennek alapján kérdőívek segítségével gyűjt adatokat a vércsék európai költőterületeiről és vonulási útvonaláról és rendez konferenciát.

Halvadászatba kezdtek Hongkongban a közparkokban: olyan halakat keresgélnek a parki tavacskákban, amelyek akár háromméteresre és 140 kilósra is megnőhetnek. Az egzotikus halfaj aligátorcsuka, és nem őshonos a parkok vizeiben. Feltehetően tulajdonosaik szabadultak meg tőlük úgy, hogy beengedték az állatokat a dísztavakba, miután a halak túl nagyra nőttek otthoni akváriumaikban. A hatóság attól tart, hogy a félelmetes - aligátorra hasonlító - fejű halak felboríthatják a vízi élővilág egyensúlyát a parkokban. A napokban egy méteres példányt fogtak ki az egyik műtóból. A halra járókelők figyeltek fel.

Az abortuszhoz való hozzáférhetőséget nem javította olyan mértékben az RU-486 jelű, abortuszpirulának nevezett szer bevezetése, mint azt korábban feltételezték - állítják amerikai kutatók az Obstetrics and Gynecology című szaklap szeptemberi számában közzétett jelentésükben. Az Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, az FDA 2000-ben engedélyezte az RU-486 jelű szert a korai terhesség megszakítására. A szer bevezetésétől azt várták, hogy a fogantatás után pár nappal bevehető abortusztabletta helyettesíti a műtéti beavatkozások jelentős részét, egyúttal bizalmasabb megoldást nyújt a terhességüket vállalni nem tudó nőknek lakóhelyüktől függetlenül.

Egy friss amerikai felmérés azonban azt mutatja, hogy a tabletta elérhetősége földrajzilag nem jobb, mint a műtéthez való hozzáférés. A New York-i Guttmacher Intézet kutatóinak vizsgálata szerint 2005-ben a receptet kapottak 96 százaléka nagyvárosi területen lakott, három százalékuk tízezer és ötvenezer közötti lakosú városban élt, és csupán egy százalékuk lakott ennél kisebb településen.

A két kutató, Lawrence B. Finer és Junhow Wei jelentése szerint 2007-ben mintegy 158 ezer abortuszt hajtottak végre RU-486 segítségével az országban, ez 14 százalékát teszi ki az összes abortusznak és 21 százalékát a korai abortuszoknak. Az abortusztablettát a családi orvosok is felírhatják az Egyesült Államokban, ám az összes receptnek csak mintegy 11 százaléka származik tőlük.

Életkortól és etnikai hovatartozásától is függ, hogy mekkora egészségügyi haszon származik a testmozgásból - állapította meg egy amerikai vizsgálat. Az elemzés 15 ezer fekete és fehér bőrű férfi és nő adatait dolgozta fel, akiket közel húsz éve követnek nyomon egy nagy egészségügyi felmérésben.

Az adatokból kiderült, hogy a heti egy óra könnyű vagy fél óra közepesen erős testmozgást végző emberek szívvédő, jó koleszterinszintje megemelkedett. A könnyű testmozgás alatt sétát, bowlingot, otthoni súlyzózást értettek, míg a közepes tréning például kosárlabdázást, túrázást, táncot jelentett.

Keri Monda, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa és kutatótársai azt is megállapították, hogy a több testmozgás csökkenti az ártalmas, LDL koleszterin szintjét is, ám ez csak a fehérekre volt érvényes. A teljes koleszterin értékét, mely tartalmazza a HDL és LDL koleszterin mennyiségét is, csak a fekete nőknél csökkentette a több testmozgás. A kutatók azt feltételezik, hogy az eltérések hátterében hormonális és genetikai különbségek vannak. A tanulmány a Journal of Lipid Research című szaklap legutóbbi számában jelent meg.

Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei csoportja irodavezetőjének tájékoztatása szerint a trópusi színekben pompázó gyurgyalag baranyai állományfelmérése során a fészkelésre alkalmas partfalakban 1030 lakott költőüreget fedeztek fel a szakemberek. Ez ugyan közel ötvennel kevesebb fészkelőpárt jelent a tavalyinál, de az állomány még így is jelentősnek tekinthető: a 2002-es alapfelméréshez viszonyítva ugyanis nyolcvan százalékkal több gyurgyalag él Baranyában.

Idén a vizsgált 263 partfal közül 163-ban találtak fészkelő párokat. Emellett felfedeztek huszonhárom olyan új partfalat is, ahol először telepedtek meg a gyurgyalagok. A legnépesebb kolónia ezúttal a pécsváradi homokbányában alakult ki, ahol hatvan pár alkot telepet, míg a villányi Csillag-völgy teraszosan kialakított szőlőültetvényének rézsűiben ötvennyolc pár költött. Népes telepek természetesen máshol is akadtak: az alsómocsoládi téglagyári gödörben és a beremendi cementgyár agyagbányájában 39-39 pár, Dunaszekcsői löszfalaiban és a pettendi homokbányában 35-35 pár, a monyoródi téglagyár partfalaiban pedig harminc pár telepedett meg.

Olasz kutatóknak most patkányokon sikerült felfedezniük, hogy miért felejtjük el nehezebben félelmekkel teli élményeinket a kor előrehaladtával. A pisai idegtudományi intézet kutatói vizsgálataik során az amigdala nevű agyterületre összpontosítottak, amely az érzelmek, többek között a félelem feldolgozásának központja. E régióban a patkányok fejlődése során hálózat alakult ki azok körül az idegsejtek körül, amelyek az agyterületre bejövő ingereket tompítják. Amikor a kutatók eltávolították ezt az úgynevezett perineuronális hálót, az idősebb patkányok is éppúgy ki tudták törölni traumás élményeiket, mint a fiatalok - közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása a Science című folyóiratban megjelent beszámolót ismertetve.

A kutatók arra következtetnek eredményeikből, hogy az ilyen tapasztalatok törlésére való mechanizmus nem vész el a korral, hanem az emlékeket a perineuronális háló védi. A felismerés lehetővé tehetné a jövőben a szorongásos zavarok vagy a poszttraumás stressz zavar újfajta kezelését.

Mexikó a zapoték kultúra egy eddig rejtett városát készülnek a következő évben bemutatni a közönségnek Oaxaca államban. A zapotékok egy régi telepéről van szó Santa María Atzompa nevű helységben, az egykori zapoték birodalmi központ, Monte Albán közelében. A hely központi területe, amelyet nemzetközi konferencia keretében mutattak be a nyilvánosságnak Oaxacában, több mint két és fél négyzetkilométer. Magába foglal három, több épület által közrefogott imahelyet és három labdapályát is. A tervek szerint a következő évben a nyilvánosság számára is megnyitják a helyet, és turisztikailag összekapcsolják Monte Albánnal, amely a terület legrégebbi és legfontosabb régészeti lelőhelye.

Atzompa a 7-9. század között volt lakott terület, a szakemberek szerint az elit zapotékok területe volt, és Monte Albánhoz tartozott. Monte Albán Mezoamerika legősibb városa, hosszú időn keresztül a zapoték elit társadalmi és politikai központjául szolgált. A város a 6-8. század táján elvesztette politikai szerepét, és ezután hamarosan elhagyatottá vált. A feltárt temetkezési helyek arra utalnak, hogy a későbbi időkben ismét kis számú közösségek telepedtek le, és egészen a gyarmati időszak kezdetéig felkeresték szertartások bemutatására.

Német kutatók kiderítették, hogy az emberi agy tevékenyen védi álmát a külső zajok ellen. Ha az alvó ember hallószerve olyan ingereket továbbít az agy felé, amelyek enyhén eltérnek a megszokott háttérzajtól, nem csupán a hallásért felelős kérgi területek normális reakciója marad el, hanem az agy többi területének intenzitását is letompítják ezek az ingerek - derül ki a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatásából, amelyet a Süddeutsche Zeitung című német lap internetes kiadása ismertetett.

A kutatók szerint ez egy védekezési mechanizmus az ellen, hogy az alvó ember felébredjen. „Annak érdekében, hogy ne ébredjünk fel minden zajra, az agy letompítja vészjelzőit” - fogalmazott Philipp G. Sämann, a tanulmány egyik szerzője. „Ez az elfojtott állapot teszi lehetővé a folyamatos alvást.”

Azok a területek, amelyek a zajt követően fékeződnek, alapesetben a vészreakciókért felelősek, vagy a mozgás kiváltásában van szerepük. „A védőmechanizmus természetesen a megszokottól csak enyhén eltérő ingereknél működik” - magyarázta a kutató. „Az erős ingerek esetében, például ha a saját nevünk hangzik el vagy megszólal az ébreszt, felébredünk.”

Vizsgálatuk során a kutatók elektro-enkefalográffal (EEG) mérték az agyhullámokat, ezen kívül pedig funkcionális mágneses rezonancia tomográffal készítettek felvételeket az agyról. Így össze tudták hasonlítani az egyes területek aktivitását éber és alvó állapotban, zaj előtt és zaj után.

A londoni Imperial College kutatói úgy vélik, hogy megtalálták a magyarázatot arra, miként védi a szívet a brokkoli: a zöldségben található egyik vegyület mozgósítja a szervezet természetes védekező rendszerét, így óva az artériákat a szívrohamhoz vezető lerakódásoktól. A Brit Szívalapítvány által támogatott tanulmányban egereknek szulforafán nevű vegyületet adtak, amely megtalálható a brokkoliban és más káposztafélékben is. Megállapították, hogy a hatóanyag képes bekapcsolni egy védőfehérjét, amely egyébként inaktív az artériák lerakódásnak legjobban kitett szakaszain.

„Régóta tudjuk, hogy a zöldségfogyasztás jót tesz, ám meglepő módon a védőhatás molekuláris mechanizmusa ismeretlen maradt” - mondta el Paul Evans, az Imperial College-ban működő Nemzeti Szív- és Tüdőintézet munkatársa. A kutatók szerint az erek nem mindenütt egyformán rakódnak el, a kanyarokban és elágazásokban - ahol lelassul a vér áramlása - nagyobb a szívrohamhoz vezető zsíros plakkok kialakulásának kockázata. Evans magyarázata szerint éppen ezeken az veszélyeztetettebb helyeken inaktív az Nrf2 jelű védőfehérje. „Tanulmányunk megmutatta, hogy a szulforafán megvédheti ezeket a részeket azáltal, hogy bekapcsolja az Nrf2-t” - közölte Evans.

A kutatásban nem brokkolit, hanem tisztított szulforafánt használtak, hamarosan azonban sor kerülhet a brokkolival végzett vizsgálatokra is, hogy összehasonlítsák a zöldség és a szer hatékonyságát.