Aranyérmet szerzett Tomon István, a Fazekas Mihály Fővárosi Gimnázium tanulója a Brémában most befejeződött Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, rajta kívül a magyar csapat tagjait két ezüst és három bronzéremmel tüntették ki, derül ki a Bolyai János Matematika Társulat közeléményéből.
Ezüstérmet szerzett Nagy János, a Fazekas Mihály Fővárosi Gimnázium diákja és Éles András, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanulója.
Bronzéremmel ismerték el Kornis Kristófot és Nagy Dánielt (mindkettő a Fazekas Mihály Fővárosi Gimnázium tanulója), valamint Szűcs Gergely (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium) teljesítményét.
A magyar csapatot Pelikán József (ELTE) és Dobos Sándor (Fazekas Mihály Fővárosi Gimnázium) vezette.
Mivel az idei verseny a jubileumi ötvenedik volt a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák sorában, a rendezők olyan világhírű matematikusokat hívtak meg, akik korábban érmet szereztek ezeken a megmérettetéseken. A hat meghívott között két magyar tudós is volt - Lovász László akadémikus, az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója és Bollobás Béla, a Memphisi Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja -, akik nagy sikerű előadást tartottak 104 ország 565 diákja előtt.
A világ első röntgenes űrteleszkópját építi Kína; a szerkezet 2012-ben állhat földkörüli pályára, és kezdheti meg a fekete lyukak kutatását. A különleges szerkezet három vagy négy, röntgentechnológián alapuló detektorból áll össze, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyobb érzékenységgel figyeljék meg a világűrt és az égitesteket.
"Ezek a detektorok sokkal kifinomultabbak az optikai lencséknél, különösen, ha a fekete lyukakról van szó" - magyarázta Li Ti-pej professzor.
A terv költségvetése meghaladja az egymilliárd jüant (27,6 milliárd forintnak megfelelő összeget). Az optikai rendszer építése pont a magasra rúgó költségek miatt csúszott két évet.
Az egytonnás szerkezet várhatóan a Föld felszíne felett 500 kilométeres pályán halad majd, és négyéves küldetés vár rá. A Hard X-ray Modulation Telescope (HXMT) nevű eszköz prototípusa már készen van, sikerült felülkerekedni az összes technikai problémán.
Weisman magánorvosként praktizált 1980-ban, amikor három meleg páciensénél felfigyelt a tünetegyüttesre, amely később AIDS-ként vált ismertté. Weisman két páciensét a Kaliforniai Egyetem (UCLA) immunológusához, Martin Gottliebhoz irányította.
Weisman és Gottlieb rövid jelentést írtak mindarról, amit tapasztaltak. A közlemény 1981. június 5-én jelent meg az amerikai betegségellenőrzési és -megelőzési központ (CDC) hetilapjában, a Morbidity and Mortality Weekly Report című kiadványban. Az orvosi szakirodalomban ekkor számoltak be először az AIDS-ről.
Joel Weisman lakótársa, Bill Hutton a Los Angeles Timesnak elmondta, hogy az orvosnak szívbetegsége volt, és hónapok óta gyengélkedett. Múlt szombaton érte a halál.
A régészek azután foghattak hozzá a perui főváros központjában található romos piramiskomplexum, a Huaca Huantille feltárásához, miután a hatóságok kiköltöztettek ötven családot a romokon eszkábált kalyibákból.
Robert Quispe ásatásvezető régész szerint az összes elhunyt az úgynevezett ychsma-kultúrához tartozott, amely az inka hódítás előtt, Kr.u. 1000 és 1400 között virágzott a térségben.
Az egyik elhunyt "kinyújtózva" alussza örök álmát, a többi nyolc viszont magzati pózban. Némelyiküket gyékénnyel takarták be, a többit valamilyen növényi alapú anyaggal, s akad olyan csontváz, amely mellett egy korsót helyeztek el. A régészek találtak kézműveseszközöket, valamint kosarakat is.
A vizsgálatot az indiai Kalkutta egyik szegénynegyedében végezték, ahol a vakcinálás következtében a járványveszély jelentősen csökkent a teljes lakosság körében, tehát azok számára is bizonyos védelmet jelentett, akiket nem oltottak be.
A tífusz főként a fejlődő világban szedi áldozatait, világszerte 216-600 ezerre becsülik azok számát, akik a szennyezett vízzel vagy kontaktussal terjedő betegség miatt évente meghalnak. Rendelkezésre álltak már korábban is biztonságos és hatékony vakcinák, ám ezeket inkább a fejlett országok tehetősebb utazói engedhették meg maguknak.
Az Egészségügyi Világszervezet javasolta a Vi jelű vakcina használatát a fejlődő országokban, mert adagonkénti költsége mindössze fél dollár - azaz mintegy száz forint -, és egy vakcina elegendő belőle.
A tanulmány megállapításait a New England Journal of Medicine című szaklap legutóbbi számában közölték a szerzők. Ezek közül a legfontosabb, hogy az öt év alatti beoltott gyerekek 80 százalékánál hatékonyan előzte meg az oltás a fertőzést. A tanulmány szerint a vakcinálás hatására védetté vált az immunizált gyerekekkel kapcsolatba került, be nem oltott emberek 44 százaléka is.
A Nemzeti Technológia Program a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kezelt Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap pályázati portfóliójának mind volumenében, mind hatásaiban legfontosabb programja. A 2008-ban új stratégiával indult program jelentős, évi 18-30 milliárd forint forrást biztosít felhasználás-orientált, nagy gazdasági és társadalmi hasznosulással járó kutatás-fejlesztési programok finanszírozására. 2009-ben a pályázat két fordulójában összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre a pályázati program céljaira.
A pályázatra (jellemzően vállalatok és költségvetési kutatóhelyek összefogásával alakult) konzorciumok összesen öt alkategóriában (Élettudományok, Versenyképes ipar, Versenyképes agrárium és élelmiszeripar, Élhető, fenntartható környezet, Védelmi és biztonsági kutatások) nyújthatnak be projektjavaslatokat. A beérkezett pályaműveket közjegyző jelenlétében az adott szakterület szakemberei közül sorsolt külső bírálók értékelik. Az előzetes értékelések alapján legjobbnak ítélt projektek sorrendjét először az adott szakterülethez tartozó bíráló bizottságok állítják fel. A 2009. évi első fordulóban összesen 8,8 milliárd forintnyi támogatás (20 projektjavaslat) odaítéléséről született döntés; az NKTH elnöke teljes egészében, változtatás nélkül jóváhagyta az irányító testület javaslatát.
A pályaművek értékelésekor azok a projektjavaslatok kaphattak támogatást, amelyek nemzetközi színvonalú tudományos és műszaki eredményekhez vezetnek és magas hozzáadott szellemi értéket tartalmazó versenyképes termékek, technológiák és szolgáltatások kifejlesztését eredményezik
A pályázat népszerűségét jól jellemzi, hogy az első forduló pályázati felhívására összesen 157 darab projektjavaslat érkezett be, összesen mintegy 80 milliárd forintnyi támogatási igénnyel.
A támogatásokért folyó erős verseny a pályázat színvonalára is garanciát jelent.
Az előzetesen meghirdetett ütemtervnek megfelelően a program 2009 őszén is meghirdetésre kerül. A második forduló beadási határideje 2009. szeptember 28. A forduló pályázati kiírása még a nyár folyamán megjelenik a Hivatal honlapján.
Az Anglia és Franciaország közti háború 1337-ben kezdődött és 1453-ban zárult le. (Ez már a második ún. százéves háború volt a két királyság között, ám ez a sokkal közismertebb.) Az ok: III. Eduárd angol király anyja révén - aki IV. (Szép) Fülöp francia király lánya volt - igényt tartott a francia trónra is, miután a Capeting-dinasztia férfiágon kihalt.
A csatákban részt vevő katonák - lovagok, gyalogok, íjászok, tüzérek és mások - lajstroma a zsoldfizetésnek, az adóelköltés alapos ellenőrzésének köszönhetően fennmaradt, és meglehetősen pontos a könyvelés. A korabeli dokumentáció nemcsak "bérlistával" szolgál, hanem "kórlappal", sebesülés- és betegség-nyilvántartással, előléptetési krónikákkal, lovaggá ütési jegyzékekkel.
Az egész honlap a negyedmilliós, részletezett listával - amely azonban csak 1369-től kezdődik - Anne Currynek és Adrian Bellnek köszönhető, a Southampton és a Reading Egyetem tudósainak. A megtekintés ingyenes.
Az EU egészségügyi biztosa, Andrulla Vasziliu elmondta, hogy a neurodegeneratív rendellenességek száma várhatóan növekszik, ahogy az európai népesség öregszik. A biztos hangsúlyozta, hogy a tagországoknak együtt kell működniük a demencia korábbi megállapításában, valamint abban, hogy ne kutassák az Alzheimer-kórral kapcsolatban ugyanazt több helyen.
A szerdai felhívásban az áll, hogy a tagországok jelentkezzenek a közös kutatási projektekre, osszák meg egymással meglévő tudásukat. A programok támogatására az uniónak 94 millió euró (25,5 milliárd forint) áll rendelkezésére.
A bizottság adatai szerint az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív kórképek a 27 országban összesen 130 milliárd eurós (35 ezer milliárd forint) kiadást jelentettek 2005-ben. Az érintettek száma a mai hétmillióról 2030-ig megduplázódhat.
Német kutatók egy eddig ismeretlen víz alatti hegyre bukkantak az Atlanti-óceán északi részén, a kanadai Labrador-félsziget és Grönland között. A Labrador-tenger fenekén található csúcs ezerötszáz méter magas, és a Maria S. Merian kutatóhajó után nevezték el.
A magaslat az elmúlt néhány millió évben jött létre vulkáni kitörések révén - állapították meg a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatói. Eddig úgy hitték, hogy a Labrador-tenger fenekének kialakulása már negyvenöt millió évvel ezelőtt befejeződött.
A tengerfenék változása nagymértékben kihat a mélyvíz keringésére, amely a tengeri áramlatok, például a Golf-áramlat mozgatórugója. Az expedíció során az Eirik Driftet víz alatti hegyvonulatot is megmérték: ez Grönland déli csücskétől nem messze mintegy 2500 méterrel magasodik a környező tengerfenék fölé. Tízmillió éve rakódik le ott a tengeráramlatok által a Grönlandi-tengerből elsodort üledék. Ezen kívül jéghegyek is juttatnak kőzetet a vonulatra Grönlandról.
A kutatók szerint az Eirik Drift a grönlandi jégtakaró archívuma: tanulmányozni lehet rajta az utóbbi tízmillió év időjárási változásait és az áramlatok áthelyeződését. Az első eredmények szerint a vonulat csaknem hatmillió éve jócskán áthelyeződött északnyugat felé. A kutatók most számítógépes modellekkel próbálják elemezni a friss adatokat.
Már a harminchetes magzat is legalább tíz percig emlékszik történtekre, derült ki holland kutatók tanulmányából. Ezek szerint az ember rövid távú memóriája már az anyaméhben kifejlődik.
Jan Nijhuis, a maastrichti egyetem kutatója és kollégái száz várandós nő magzatának emlékezőképességét vizsgálták meg. Ebben az úgynevezett habituáció segítette őket. Ez azt jelenti, hogy tovább tart, míg hozzászoknak a babák egy új ingerhez, mint egy régebbihez. A magzatok reakcióit ultrahang segítségével követték nyomon.
A kutatók 30-38 hetes magzatokat vizsgáltak. Eredményeik arra utalnak, hogy már a harminchetes magzatoknak is van rövid távú memóriájuk. Ha az első próbát követően tíz perccel újra szembesítették őket az ingerrel, jóval kevesebb időre volt szükségük, hogy hozzászokjanak. Így a harminchetes emberi magzat, úgy tűnik, legalább tíz percig emlékszik a vele történtekre. A harmincnégy hetesek pedig még négy hét elteltével is emlékeztek.
Az eredmények hasznosnak bizonyulhatnak. A magzat agyi fejlődésének jobb megértése segíthet a zavarok korai felismerésében - írják a kutatók a Child Development című folyóiratban.
Azok a mamák, akik gyerekkorukban fizikai bántalmazást vagy bármilyen erőszakot szenvedtek el, nagyobb valószínűséggel ütik meg csecsemőjüket, mint azok, akiknek nem volt ilyen negatív élményük - jelzi amerikai kutatók tanulmánya, amely a Pediatrics című szakfolyóirat augusztusi számában jelent meg.
A vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az anyák múltbéli tapasztalatai "nagyban befolyásolják, miként bánnak saját gyerekükkel" - mondta Esther K. Chung, a philadelphiai Jefferson Egyetemi Kórház gyerekorvosa.
A felmérésben 1265, többségében fekete bőrű, egyedülálló, alacsony jövedelmű anya vett részt, akinek 11 hónaposnál kisebb gyereke volt.
Chung és munkatársai megállapították, hogy 19 százalékuk hasznosnak tartotta a testi fenyítést a fegyelmezés eszközeként, és 14 százalékuk számolt be csecsemőjük tényleges bántalmazásáról.
Chung elmondása szerint nagyon meglepte őket ez az arány, mert a vizsgálatban részt vevő anyák gyerekei átlagosan kilenc hónaposak voltak. "Ugyanakkor reménykeltő, hogy nem minden, kiskorában ütlegelést elszenvedett anya kötött ki végül csecsemője bántalmazásnál" - tette hozzá.
Megdöbbentőnek találták, hogy azok közül is, akik nem éltek át negatív tapasztalatokat gyerekként, minden tizedik megütötte már csecsemőjét.
A kutatók úgy vélik, hogy a szülők nincsenek tudatában a kárnak, amelyet a bántalmazás okozhat később: viselkedési zavart, alacsony önértékelést, depressziót és droghasználatot idézhet elő.
"A szakértők egyetértenek abban, hogy nem származik előny, csak ártalom a csecsemők megütéséből" - emelte ki Chung.
Egy amerikai tanulmány eredményei azt mutatják, hogy azoknál a nőknél, akik gyerekkorukban sugárterápián estek át, hosszú távon nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata, függetlenül attól, hány évesen alkalmazták náluk a kezelést.
A Journal of Clinical Oncology című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában közölték 120 nőt érintő tanulmányukat a marylandi Bethesdában működő Nemzeti Rákintézet munkatársai. A vizsgálatban részt vevők mindegyike 21 éves kora előtt, 1970 és 1986 között sugárkezelést kapott rákbetegsége miatt, és túlélése legalább öt év volt.
A sugárterápia gyakori és nagyon hatékony kezelés egyes ráktípusoknál, például a Hodgkin limfómánál, amely a nyirokrendszer rosszindulatú daganata. Minden tanulmányozott esetet a kutatók négy további nő esetével vetettek össze, akiknél ugyanabban az életkorban jelentkezett a mellrák.
Kiderült, hogy az elsődleges rák ellen alkalmazott kemoterápia nem növelte egy második daganat kockázatát. Ugyanakkor minél több sugárzást kapott egy nő gyerekként, annál nagyobb volt a kockázata egy későbbi, újabb tumorra - állapította meg Peter D. Inskip kutatócsoportjával.
Három személyt vettek őrizetbe Romániában petesejt-kereskedelem gyanújával. A Szervezett Bűnözés Ellenes Hivatal egy bukaresti magánklinikánál dolgozó két izraeli orvost valamint az intézet titkárnőjét helyezte előzetes letartóztatásba.
A gyanú szerint pénzért szereztek donorokat, a petesejteket pedig külföldi ügyfeleiknek ültették be 10-15 ezer euróért.
A két izraeli orvos a vizsgálatok idejére nem hagyhatja el Romániát. A titkárnőt ügyfelek szerzésével gyanúsítják.
Az ügyészek 30 izraeli nőt is találtak a klinikán, akik a megtermékenyítéshez szükséges vizsgálatokra jelentkeztek, mindegyiküket kihallgatják.
Bukarestben négy házkutatást is tartottak, összesen 130 ezer eurót foglaltak le, melyet a gyanú szerint az értékesített petesejtekből szereztek az orvosok.
Lefoglalták ugyanakkor a klinika számítógépeit valamint iratokat.
Vasárnap éjszaka 60 személyt hallgattak már ki, a klinika személyzetével együtt. A Sabyc nevű klinika tíz éve működik Bukarestben, ám mindössze egy hete rendelkezik a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges engedéllyel.
Az intézményt egy izraeli orvos-család alapította 1999-ben, a romániai hírügynökségeken megjelent információk szerint eddig körülbelül kétezer esetben hajtottak végre mesterséges megtermékenyítést.
A 10-15 ezer eurós költségű beavatkozást 1200 izraeli és németországi ügyfél vette eddig igénybe. A donorok fiatal romániai lányok voltak, akiknek két-háromszáz eurót fizettek a petesejtért.
A szentélyre Vindolanda római erődítmény északi kapuja mellett bukkantak. Az igen jó állapotban fennmaradt oltárt a negyedik galliai cohors (Cohors Quartatae Gallirum) parancsnoka emeltette.
A 110 centiméter magas, másfél tonnás díszes oltáron a kezében villámot tartó istent bikán állva ábrázolta az ókori művész. Hadrianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 122 és 127 között építettek a falat, amely a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig húzódik Észak-Angliát keresztülszelve.
A 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles fal a birodalom határait volt hivatott megvédeni a barbárok támadásaitól. Római mérföldenként, 1481 méterenként erődöket építettek, ezek között pedig meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el.
A fal mentén a rómaiak utakat is építettek, valamint létrehozták a hadtáp támaszpontjait.
Az állat 11,3 millió évvel ezelőtt élhetett, 3,35 centiméteres testhosszával messze túlszárnyalja az eddigi 2,7 centis rekordtartót. Martin Gross osztrák paleontológus kollégájával, Michael Engellel, a Kansasi Egyetem kutatójával együtt végzett ásatásokat az ausztriai kavicsbányában, amikor ráleltek a termesz megkövült szárnyára.
Az állat szárnyfesztávolsága mintegy nyolc centiméteres lehetett. A szárny erezettsége alapján az úgynevezett korhadékfa-termeszek csoportjába sorolták be az állatot, amely "fontos elem" a termeszek evolúciójának rekonstrukciójához.
A korhadékfa-termeszek csoportja a fa cellulózából tudott táplálkozni, újrahasznosítva az elhalt növényi részeket. A szakemberek szerint a talajképződésre gyakorolt hatásukat, illetve a fehérjében és zsírban gazdag táplálékként betöltött szerepüket a jövőben figyelembe kell venni a múltról készített környezeti modellek készítésekor.
Befejezték második űrsétájukat az Endeavour űrrepülőgép asztronautái a Nemzetközi Űrállomáson, amelynek legénysége hétfőn a Holdra szállás 40. évfordulóját ünnepelte.
David Wolf és Thomas Marshburn hétfő estétől 6 óra 53 percet tartózkodott a nyílt világűrben, ezalatt többek között felszereltek egy tányérantennát és egy szivattyút, és rögzítettek egy tartalék kompresszort az űrállomás külső platformján.
A NASA az űrsiklóprogram 2010-re tervezett leállításáig maximálisan biztosítani akarja az űrállomás pótalkatrészekkel való ellátását. A legtöbb időt az antenna felszerelése vett igénybe. Munka közben Marshbrun elejtette a 26 méteres biztosítókötelet.
Időbe tellett, amíg sikerült megfogni és az űrruhához rögzíteni a rugalmas kábelt. Emiatt az űrhajósoknak nem maradt idejük a televíziós kamera felszerelésére a Kibo japán űrlaboratórium külső platformjára.
A hétfői volt az Endeavour tervezett öt tervezett űrsétája közül a második és a 202. az Apollo-11 űrhajósainak Holdra szállása óta. Neal Amstrong és Edwin Aldrin 1969-es Holdra szállása volt a 13. űrséta az amerikai űrhajózás történelmében.
A legénység engedélyt kapott, hogy ismét használhassa a vasárnap reggel megrongálódott vécét, közölte az amerikai űrhivatal. A hibás alkatrészeket hétfőn javították meg. A meghibásodás két nappal azután történt, hogy az Endeavour hét asztronautával a fedélzetén dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. Az ISS-en most tizenhárman vannak.
A javítási eladatot Gennagyij Padalka orosz és Frank de Winne belga űrhajósokrí bízták. Hétfőn, a Holdra szállás 40. évfordulóján négy asztronauta hatórás űrsétát tesz, amely során többek között felszerelnek egy antennát, amely az űrállomás és a Föld közötti összeköttetést biztosítja majd.
Az ellentmondásos hírű gyógyszer nem javította a tüdőrákos páciensek túlélési esélyeit, ám más ráktípusoknál reményre ad okot - közölték brit kutatók a Journal of the National Cancer Institute című szaklapban.
Az érképződést gátló talidomidtól azt várták, hogy gátolja a daganatok növekedését, ám az úgynevezett kissejtes tüdőrákban szenvedő páciensek túlélési arányát nem javította, miközben a vérrögök keletkezésének kockázatát növelte.
A talidomidot először nyugtatóként alkalmazták az ötvenes évek végén, ám terhes nőknél súlyos végtagfejlődési rendellenességet okozott a magzatoknál, ezért betiltották. Ez azonban nem jelentette a szer végleges bukását, mert többféle betegség kezelésére kipróbálták azóta. Ezek közé tartozott a rák is, ahol a növekvő tumor vérellátásához egyre több érre van szükség, az erek képződésének gátlása tehát javulást ígér.
A University College of London kutatói 724 kissejtes tüdőrákos embernél vizsgálták a szert. A páciensek kemoterápiát kaptak, ezen túlmenően az egyik csoport napi 100-200 milligramm talidomidot, másik fele placebót. A két évig tartó követéses vizsgálat végén a kutatók nem találtak különbséget a két csoport túlélési idejében, amely mindkét terápiánál mintegy 10 hónap volt. Ugyanakkor a talidomidot szedő embereknél megduplázódott a vérrögképződés kockázata.
Néhány másik ráktípusnál folynak még kísérletek a szerrel. A brit rákkutató intézet klinikai kutatásait igazgató Kate Law szerint a talidomid reménykeltő eredményeket mutat mielómánál (a csontvelőt érintő egyik ráktípus), mezoteliómánál (azbeszttel összefüggésbe hozott tüdőrák) és prosztataráknál.
Megkezdődnek az első, fejlődő országban kidolgozott AIDS-vakcina klinikai próbái Dél-Afrikában - közölte a kormány által támogatott Orvosi Kutatási Tanács elnöke.
Anthony Mbewu elmondta, hogy a júliusban kezdődő, a vakcina biztonságosságát felmérő tesztben 36 önkéntes vesz részt. Az Egyesült Államokban 12 önkéntessel már az év elején elkezdték a klinikai próbákat. A vakcinát a Fokvárosi Egyetemen fejlesztették ki az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) szakembereinek segítségével, a gyártás pedig a NIH-ben zajlott.
Dél-Afrika súlyos AIDS-krízissel néz szembe: tavaly 5,2 millió lakosa volt HIV-fertőzött. A 20 és 34 év közötti fiatal nők közül minden harmadik hordozza a vírust. A vírus Afrika déli részén elterjedt altípusa elleni vakcina kifejlesztését megcélzó program tíz éve kezdődött 250 kutató és technikus bevonásával. Mbewu elmondta: fontos szempont volt, hogy az elkészült vakcina elérhető áron kerüljön forgalomba. A klinikai próbák várhatóan több évig tartanak majd szigorú etikai szabályok mellett.
Első ízben találtak összefüggést a születés előtti környezetszennyezés és a gyerekek intelligenciahányadosa között amerikai kutatók.
Pár száz New York-i gyerek követéses vizsgálatának eredményét a Pediatrics című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában tették közzé. A Columbia környezet-egészségügyi központ kutatói 249, terhessége utolsó harmadában lévő New York-i nőt kértek meg arra, hogy mindennapi teendőik végzése közben, testükhöz rögzítve 48 órán át viseljenek egy műszert, amely méri a városi légszennyezést. Az Észak-Manhattan és Dél-Bronx területén élő nők a jellegzetes városi légszennyezésnek, autók, buszok és teherautók kipufogógázának voltak kitéve nap mint nap.
A münsteri egyetem és a Harvard kutatói olyan szexferomonra bukkantak a muslicáknál, amelyet a hím nemi szervével visz át a nőstényre: a hírvivő anyag gondoskodik arról, hogy a nőstény az aktust követően napokig ne legyen kívánatos a többi hím szemében.
Ez magyarázatot ad a nőstény muslicák már ismert szex utáni önmegtartóztató viselkedésére. A felfedezett CH503 elnevezésű anyag egy szénhidrogén, amely a párzás során ráragad a nőstényre. Ezt követően az érdeklődő hímek, amelyek lábukon lévő receptoraikkal párzás előtt megízlelik jövendőbelijüket, undorodva fordulnak el a nősténytől - írták a kutatók a Current Biology című szaklapban.
A CH503-nak az a szerepe, hogy a petéket csupán egy hím örökítőanyaga termékenyíthesse meg. A szexferomon tíz napig marad a nőstényen, míg a peterakás három-négy nap elteltével lezajlik - magyarázta Klaus Dreisewerd, aki a Münsteri Egyetem Orvosfizikai és Biofizikai Intézetének munkatársa.
Véleménye szerint a kutatás eredményeit tovább lehetne fejleszteni, hogy meg lehessen gátolni az emberre veszélyes betegségeket, például maláriát terjesztő szúnyogok elszaporodását. Más rovarok ugyanis valószínűleg hasonló feromonokat használnak. Ezeket a kutatás további szakaszaiban mesterségesen elő lehetne állítani, majd afféle antiafrodiziákumként bevetni.
Massachusettsi kutatók választ keresnek az amerikai függetlenségi háború egyik nagy rejtélyére: vajon hol pihen a brit HMS Diana szkúner, amely a Chelsea Creek-i csata idején süllyedt el.
Az 1775 májusában lezajlott csata során a britek a folyón felfelé hajóztak, hogy övéik segítségére siessenek. A hajó azonban megfeneklett, majd később a kontinentális hadsereg felgyújtotta. Massachusetts állam idén hozzájutott egy 50 ezer dolláros (9,7 millió forint), amelyből az egész csatamezőt feltárják, így talán a HMS Diana roncsait is megtalálhatják.
Ez történt a tudomány és a technika világában tegnap óta, mialatt mi az igazak álmát aludtuk:
>Kígyóistent imádtak egykor az Arab-félszigeten - a vaskori kultusz régészeti bizonyítékairól francia régészek a British Museumban rendezett konferencián számolnak be.
Az El-Bátinában 2000 és 2004 között végzett ásatások során egy olyan gyülekezési helyet tártak fel, ahol 2500-3100 évvel ezelőtt a hívők egy kígyóisten előtt hódoltak. A kígyót egyébként a vaskorban a tudás és a prosperitás jelképének tartották.
Anne Benoist francia régész, aki a korábbi feltárásokat irányította, a közelben most egy másik hasonló kultikus helyet talált. A leletek között kígyószimbólumokkal díszített tömjénégetők és más tárgyak kerültek elő.
A régész szerint a kígyó által szimbolizált istenség azonos lehet azzal, amelyet az Arab-félsziget más részein imádtak. Hasonló vallási helyeket találtak ugyanis korábban az Egyesült Arab Emírségek más részein, valamint Ománban, Jemenben, Bahreinben és Irán déli részén. Az azonos jellegű kultikus helyek a térségben a szakemberek szerint kiterjedt vaskori kulturális és kereskedelmi kapcsolatokra utalnak.
A dél-koreai vámőrség a világon elsőként klónozott kábítószerkereső kutyákat állított szolgálatba. A 2007 végén egy kanadai kutyából klónozott drogkeresők kiképzésük alatt sokkal jobban teljesítettek a természetesen született társaiknál - állítja a dél-koreai vámőrség. A hat szolgálatba állított klónkutya pénteken fejezte be 16 hónapig tartó kiképzését. A Chaser nevű kanadai drogkereső kutya génjeinek felhasználásával hét állatot klónoztak, de egyikük a kiképzés közben megsérült, és nem tudják munkára fogni.
A legnagyobb dél-koreai repülőtér szóvivője az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a klónok sokkal jobbak voltak az illegális anyagok kiszagolásában, mint a természetes úton született kutyáik. A hat klónkutya közül hárman az Incheon nemzetközi repülőtéren dolgoznak, a többieket pedig három városba szállították.
Indiai tudósoknak az utolsó pillanatban sikerült megmenteniük a Hold körül keringő szondájukat, amely egy műszerhiba miatt került túlságosan közel az égitest felszínéhez.
Az egerekbe olyan vegyületet fecskendeztek be, amely gátolja az izomsorvadást okozó hibás gén tevékenységét. A kutatás az úgynevezett antiszensz technológiára épült, amelynél szintetikus molekulákat használnak gének aktivitásának fékezésére. Ma már több cég fejleszt erre a megközelítésre épülő gyógyszereket.
Sok örökletes betegséggel ellentétben az izomsorvadásnak ennél a típusánál a génhiba következtében nem hibás fehérje termelődik, hanem a genetikai utasításokat továbbító ribonukleinsav (RNS) káros formája áll elő, amely mérgezi a sejteket.
A miotikus izomdisztrófia nevű elváltozás azzal jár, hogy az izmok képtelenek az ellazulásra; a betegség az USA-ban 40 ezer embert érint. Az ezzel élő embereknek mindenük adott egy egészséges testhez, csak éppen néhány fehérje rossz helyre megy.
A kutatócsoport olyan molekulát hozott létre, amely pontosan illeszkedik a hibás RNS szakaszhoz, blokkolja toxikus hatását, ám kódolt fehérje termelődik. Amikor miotonikus disztrófiás egerek izmaiba fecskendezték a vegyületet, az így megragadott fehérje eljutott az izomszöveteikbe, és lehetővé tette, hogy izmaik megfelelően ellazuljanak.
Regéc várában tíz éve kezdődtek meg a régészeti feltárások, amelyek az idén is folytatódnak, a munkák július 20-án kezdődnek, és a tervek szerint augusztus 7-ig tartanak. A zempléni község 1998-ban kezdeményezte a romos vár feltárását, majd egy év előkészítést követően 1999 júliusában megkezdődött a műemlék régészeti kutatása.
Az elmúlt években Simon Zoltán régész irányította a feltárásokat, amelyeken sok középiskolás és egyetemista dolgozott e nagy múltú, romos állapotában is fenséges várért.
Az önkormányzat közlése szerint a kevesebb, mint másfélszáz lakosú település tíz évvel ezelőtt igen nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen kistelepülés létére egy nagyon elhanyagolt, nagy kiterjedésű vár romjait szerette volna megmenteni. Eredetileg legalább 15 évet szántak a vár kiásására, de valószínűleg ennél tovább fog tartani a teljes feltárás.
Az idei ásatás érdekessége, hogy a háromhetes munkában a hazai diákok mellett első alkalommal vesznek részt külföldiek, németek. A kutatáshoz szükséges pénzt Regéc önkormányzata, mint a vár üzemeltetője biztosítja.
Amerikai és kínai kutatók feltérképezték két, vérmételyt okozó parazita genetikai állományát - közölték a Nature brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.
A betegség - amely ellen még nincs védőoltás - 210 millió embert érint világszerte.
A schistosomiasis nevű fertőzést okozó paraziták genetikai felépítésének ismerete közelebb viheti a szakembereket az ellenük hatékonynak bizonyuló gyógyszerek kifejlesztéséhez. Az édesvizekben élő, métellyel fertőzött csigák nagy számban bocsátanak ki lárvákat, amelyek a sértetlen bőrön is áthatolva fertőznek.
Minden eddiginél hosszabb Japánban a várható élettartam, jelentette be csütörtökön a tokiói egészségügyi minisztérium a 2008-as adatok alapján. A nőknél 86.05 év, a férfiaknál 79.29 év.
A 2008-as évben a japán nők átlagos élettartama csaknem 22 nappal volt hosszabb, mint 2007-ben, a férfiaké pedig 37 nappal. A japánok híresen sokáig élnek, ez részben az egészséges hagyományos étrendnek, másrészt az aktív életstílusnak tudható be.
De a magas átlagéletkor társadalmi problémát is jelent: Japánban van a világ egyik legalacsonyabb születési rátája. Egyre kisebb létszámú az az aktív korosztály, amelynek a nyugdíjasok állandóan növekvő seregét kell eltartania.