Tudblog

A kakukk hangja a tavaszt jelzi időtlen idők óta. Keveseknek tűnik fel, hogy ez a hang ma már egyre korábban hallható. Ennek oka a klímaváltozás, amely arra kényszeríti a vándormadarakat, hogy korábban érkezzenek fészkelő helyeikre, illetve a maradókat, hogy korábban rakják le tojásaikat. Ez a sietség nem egyforma minden fajnál, és ez okoz zavart a kakukknál – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport Nicola Saino, a milánói egyetem ornitológusának vezetésével.

Azokat a változásokat elemezték, amelyek hatvan év alatt végbementek a kakukk egyedi tojáslerakási szokásaiban. Mint köztudott, a kakukk más madárfajták fészkébe rakja le tojásait, és becsapva őket a fogadó szülőkkel nevelteti fel fiókáit. A cselt, amelyet először a nagy ókori filozófus, Arisztotelész figyelt meg, olyan tökélyre fejlesztette, hogy színben, formában, nagyságban különböző tojását is sikerült olyanná alakítani, mintha a nevelő szülőké volna. A tojás átalakítása egy különleges kromoszómán keresztül a tojók ágán tökéletesedik.

Csakhogy a klímaváltozásnak köszönhetően az idegen fészkekben más-más időpontban kezdődik a költés. A rövid távon vándorlók és a helyben maradók jóval előbb kezdik, mint azok a madarak, amelyek messziről jönnek. A kakukk, amely az utóbbi kategóriába tartozik, továbbra is szinkronban van a hosszú vándorútra kelőkkel, például a nádi poszátával, aminek következtében az utóbbi 60 év alatt a hozzájuk csempészett tojások megduplázódtak. A többiek viszont előbb költenek, mint ahogy a kakukk megérkezne vagy megérnének a tojásai, így ezeknek fészkeiben csökken a kakukkok száma. Ezzel azonban a kakukk-populáció is veszélybe kerülhet - állapították meg a kutatók.

Federica Amici a Liverpooli Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóival összefogva Geoffroy-pókmajmokat, Apella-csuklyásmajmokat és közönséges makákókat vizsgált meg. A tudósok a majmok számára észrevehetően banánt és mazsolát helyeztek el egy kartondobozban. A kísérleti állatok ismerték a rejtekhelyet, ki tudták nyitni a dobozt, majd elfogyasztani a táplálékot. Ezután egy rangidős majmot engedtek be a kifutóba.

A természetben egy csapat domináns vezetőjének általában először szabad a zsákmányból ennie. A kísérletben részt vett állatok azonban nem árulták el az alfahímnek a rejtekhely hollétét, ehelyett a tápláléktól távol helyezkedtek el, hogy ne hívják fel rá a figyelmét. Csak akkor próbálkoztak újra hozzáférni a csemegékhez, amikor a konkurens már eltávolodott a közelből - mutatták rá a kutatók a Proceedings of the Royal Society B című brit szaklapban.

A pókmajmok voltak a legügyesebbek, a táplálékot többnyire maguknak sikerült elfogyasztaniuk. A csuklyásmajmoknak ezzel szemben gyakrabban át kellett adniuk a gyümölcsöt a vezetőnek. Úgy tűnt, nem voltak képesek hosszabb időn át visszafogni magukat, és elárulták a rejtekhely hollétét, amikor az alfaállat még a közelben volt. A makákók vezérük jelenlétében alig merészkedtek a doboz közelébe, helyzeti előnyüket nemigen tudták kihasználni.

A viselkedési formák pontosan megfelelnek az egyes fajok csapatszerkezetének. Míg a közönséges makákók szigorú hierarchia szerint élnek, és a helytelen viselkedés azonnali megtorlást von maga után, a pók- és a csuklyásmajmok társadalma sokkal lazább: ők megengedhetik maguknak, hogy megpróbálják megtéveszteni a vezetőjüket.

A jelenlegi szorongásoldók, a benzodiazepinek hátránya, hogy mellékhatásként álmosság, feledékenység és ügyetlenség léphet fel, ráadásul hosszabb időn át alkalmazva függővé teheti a pácienst. Az XBD173 jelű új vegyület úgy tűnik, kivédi ezeket a problémákat azáltal, hogy más úton előzi meg a pánikot, ezért biztonságos és gyorsan ható gyógyszer lehet belőle – írják német kutatók a Science tudományos magazin legutóbbi számában.

Rainer Rupprecht, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója, a tanulmány vezetője szerint az 1-es klinikai fázisnak nevezett vizsgálatsoron túljutott szer eddigi eredményei biztatóak. Az 1960-as évek óta a benzodiazepinek csoportjába tartozó diazepam uralja a szorongás kezelését. Bár szelektív szerotonin-visszavételt gátló (SSRI) antidepresszánsokat is alkalmaznak szorongásos zavaroknál, ezek az akut pánikrohamoknál nem segítenek, mert több hét kell hatásuk kialakulásához.

Az állatkísérletek azt mutatják, hogy az új hatóanyag ezzel szemben már egy órán belül hatékony segítséget nyújt. Az egyhetes klinikai vizsgálatban 70 egészséges önkéntes férfin tesztelték a szert, és kiderült, hogy jobban csökkenti a pánikot, mint a benzodiazepinek vagy a placebo. Vizsgálatukban a német kutatók a CCK-4 jelű, rövid pánikrohamot kiváltó vegyületet fecskendezték be az önkénteseknek. Ez a szer megemeli a vérnyomást és a szívritmust is. Megállapították, hogy az XBD173 jelű új anyag gyors szorongásoldó hatást fejtett ki megvonási tünetek nélkül. Az új vegyület olyan neuroszteroidok képződését segíti elő, melyek a GABA (gamma-aminovajsav) elnevezésű agyi gátlómolekula hatását szabályozzák.

A XVIII. dinasztia (időszámításunk előtt 1570-1315) egyik sírját találták meg régészek a dél-egyiptomi Luxorban, a Dra Abu el-Naga néven ismert terület nekropoliszában - jelentette a Legfelsőbb Régészeti Tanács. A sírt a Nílus nyugati partján találták, és az Ehnaton fáraó (i.e. 1372-1355) uralkodása előtti időszakban élt Amun em Obthoz, a vadászok főfelügyelőjéhez tartozik. Az első sírtól északnyugatra két másik sír bejáratára is rábukkantak. Emellett hét temetkezési pecsétet is találtak annak az Amenhotep ben Nefernek a nevével ellátva, aki Ámon isten állataiért volt felelős. Az egyik sír előterében egy Eke néven azonosított személy pecsétjei kerültek elő, aki a királyi hírvivő és a palota főfelügyelője volt. Több múmia töredékeinek lelőhelyét is azonosították a területen, amely a XVIII. és a XIX. dinasztia fontos beosztottainak sírját rejti.

Elhízott gyerekek, antiszociális vagy magatartás zavarokkal küzdő kamaszok: genetikai determináció vagy szülői figyelmetlenség? – tették fel a kérdést a Quintess médiaklub rendezvényén, amelynek témája a szülői felelősség kérdése volt. Mit tehet a család, hogy a génekben kódolt egészségügyi adottságok és esetleges kockázatok ismeretében megteremtse, az egészséges és harmonikus felnőtté válás ideális körülményeit?

„A genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat és szisztematikusan célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni.

De felismerhetőek-e a felnőttkori betegségek előjelei a gyerekkorban? Amennyiben igen, ez megváltoztatja a szemléletet a gyereknevelés feladatával kapcsolatban. Egyénre szabott programjaink segítségével bizonyos felnőtt kori egészségügyi kockázatok már gyermekkorban felismerhetők, és célzott módon, az életmód megváltoztatásával kezelhetők. Mindezek pozitívan befolyásolják a programban résztvevő gyermekek jelenlegi, de későbbi életminőségét is".– mondja Karádi Pál, a Quintess alapítója, akinek meggyőződése, hogy a tudományos eredmények közkinccsé tételében a médiának kulcsszerepe van.

Dr. Fekete György, gyermekgyógyász előadásában tudományos alapossággal mutatta be a megdöbbentő tényeket: hazánkban óriási mértékű, 35%-os a gyermekkori elhízás, a 18 év alatti gyerekek sokasága visel tíz, húsz, sőt harminc kg súlytöbbletet. A gyermekkori elhízás megbetegedési ok és okozat is egyben. Az ma már köztudott, hogy számos súlyos betegség és a felnőttkori elhízás egyik oka a gyermekkori túlsúly. „Harminc olyan tünet együttest ismer az orvostudomány, amelynek vezető tünete az elhízás, de ennél is jóval több életmódbeli, kulturális okot lehet felmutatni." – mondta el Fekete professzortól. A gyermek elhízása családi probléma, amennyiben a család az, amely a környezeti hatásokat determinálja. A gyorséttermek, a TV vagy számítógép előtt eltöltött órák helyett mozgással, családi közösségben aktívan eltöltött idővel megelőzhető az elhízás és így annak az egész életre kiható káros következményei.

„A gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, a család életén belüli diszharmóniához, a szülő–gyermek kommunikáció problémájához." – mondja Dr. Ranschburg Jenő. „Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz." Ranschburg professzor egy másik nagyon veszélyes szempontra is felhívta a figyelmet: a kövérség stigmatizál, a kövér gyerekek gyakran válnak agresszív társaik áldozatává, és ezek a lélektani terhek szintén egész életére meghatározóak lehetnek.

Mindkét előadó kiemelte a korai, az élet első ötven hónapjának jelentőségét és azt, hogy szokásaink, mintáink az élet legkorábbi szakaszaiban épülnek be, válnak személyiségünk részévé, ilyenkor lehet gondos figyelmes

Az egyik kromoszómán lévő DNS-darabka hiányával állhat összefüggésben az, hogy melyik gyereknek van hajlama a neuroblasztóma nevű, gyakran halállal végződő idegrendszeri rákra - közölték amerikai kutatók a Nature tudományos magazinban.

Számos tanulmány mutatott már ki kapcsolatot a DNS-molekula egy nukleotidját érintő, úgynevezett pontmutációk és a rákos elváltozások között. A mostani azonban az első olyan eset, amikor a kópiaszámban lévő eltérés és a rák közötti összefüggés derül ki.

A philadelphiai gyerekkórház kutatói John Maris vezetésével fedezték fel, hogy az 1-es számú kromoszómán megjelenő kópiaszám-variáció kulcsszerepet játszhat a gyerekeknél jelentkező neuroblasztóma kifejlődésében. Ez az idegrendszeri tumor az összes gyerekkori rákos halálozás 15 százalékát okozza, gyakran végzetes a kimenetele. A hiányzó láncszakasz olyan gének környezetében van, amelyek az idegrendszer kialakulásában játszanak szerepet.

A maláriát okozó paraziták néhány fehérjét használnak fel arra, hogy belopakodjanak a gazdaszervezet vörösvérsejtjeibe - közölték a Nature tudományos magazinban megjelent cikkükben ausztrál kutatók.

A tanulmány új típusú fehérjeszállítási rendszert fedett fel, ezáltal a maláriaellenes szerek fejlesztőinek egyfajta Achilles-sarkot kínál - értékelték ausztrál és amerikai szakértők a felfedezést.

A malária parazitái apró buborékokban, a sejtnedvüregekben élnek a megfertőzött gazdasejtekben, ezért két membránon is át kell hatolniuk, hogy elérjék a gazdaszervezet vörösvérsejtjeit. Azt a mechanizmust, melyben a parazita fehérjéi átjutnak annak membránján, már egy ideje ismerték a tudósok, az azonban kevéssé volt ismert, hogyan jutnak át a vakuólum membránján is, és kerülnek be a gazdasejtbe.

A melbourne-i Burnet Intézet munkatársai, Brendan Crabb vezetésével fejtették meg, hogy a néhány fehérje - melyeket PTEX-nek neveznek - miként helyezkedik el a sejtnedvüreg membránjában. A PTEX-et néhány fehérje alkotja, melyek összekapaszkodnak, így hoznak létre egy szállítóeszközt - írták a kutatók, akik úgy vélik, hogy a malária parazitájának további több száz fehérjéje juthat be ezzel a szállítási móddal a gazda vörösvérsejtjeibe, és a folyamat kulcsfontosságú a parazita túlélése és fertőzőképessége szempontjából.

A japán parlament alsóháza csütörtökön megszüntette azt a tilalmat, ami miatt 15 éven aluliakon eddig nem hajthattak végre szervátültetést. A törvénymódosításnak még át kell mennie a felsőházon is. Az eddigi előírások szerint Japánban 15 év alattiak nem lehettek donorok. Így a szervátültetésre váró gyerekeket a szülők kénytelenek voltak külföldön megoperáltatni.

A világ egyik legnagyobb, ám egyben legbüdösebb virágjának tartott, rothadóhús szagát árasztó titánbuzogány (Amorphophallus titanum) virágozni kezdett a Kalifornia állambeli San Marinóban, a Huntington Könyvtárban.

A 72 órán át nyíló, penetráns szagával a beporzó rovarokat magához vonzó virág neve a görög alaktalan (amorphos) és a fallosz szavakból ered. Maga a növény szumátrai eredetű.

Kaliforniában az első 1999-ben virágzott a Huntingtonban, ennek magjából szaporították a mostani virágot, melynek "A büdös fia" becenevet adták. A növény virágzása idején látogatók tízezreit vonzotta a központba.

A most kinyílt titánbuzogány helyi idő szerint szerda délután két órakor kezdte meg virágzását, melynek időpontja mindig váratlan esemény. Előtte 1,2 méterről két méter fölöttire növekedett a növény mérete.

A pihentető alvás segíti, hogy ébren képesek legyünk megfelelően értelmezni a bennünket érő összetett érzelmi hatásokat - ismertették amerikai kutatók eredményeiket egy seattle-i alváskonferencián.

Hatalmas, 4-5 centiméteres, repülni is képes csótányok jelentek meg Moszkvában, elsősorban a metróban és egyes házak pincéiben. A csótányóriások háromszor akkorák, mint Európában ismert társaik, repülni is tudnak, és különösen gyorsan futnak. A Komszomolszkaja Pravda című lapnak az Állattani Múzeumban elmondták: az amerikai csótányként (Periplaneta americana) ismert fajról van szó, amely főleg a metróban szaporodott el. Lakásban ritkán fordul elő, ha mégis, legfeljebb a földszinten, annál magasabban már nincs elég nedvesség számára.

Az amerikai csótányok első példányai terráriumokból szöktek meg, ahol állateledelnek, illetve tudományos kísérletek céljára tenyésztik ezeket. Valamivel lassabban szaporodnak, mint európai társaik, és a tudomány egyelőre ezt az egy trópusi csótányfajt ismeri, amely képes megélni a szabadban az oroszországi klímában, vagyis újabb rémisztő fajok megjelenésétől nem kell tartani, noha ilyenek is meg szoktak szökni.

A vörösbornak már eddig is több, kedvező egészségügyi hatást tulajdonított a tudomány, de egy összefoglaló tanulmány szerint az élvezeti hatása miatt szívesen fogyasztott ital a szív- és érbetegségek, a rosszindulatú daganatok vagy a cukorbetegség megelőzésére egyaránt alkalmas.

Az ausztrál kutatók cikke az Alcoholism: Clinical and Experimental Research szeptemberi számában jelenik meg, de az orvosi szaksajtó már most izgatottan elemzi a kiszivárogtatott információkat.

A Panama-csatorna kibővítésével kapcsolatos ásatások során egy régészhallgató egy olyan lóféle fogaira bukkant, amely 15-18 millió évvel ezelőtt élt. A panamai székhelyű Smithsonian Tropical Research Institute közlése szerint a kolumbiai Aldo Rincon a főváros mellett töltött gyakorlati ideje alatt találta meg az Anchiterium clarencei kövületét.

Az Anchitherium-nemzetségnek, amelynek képviselői valamennyivel magasabbak lehettek fél méternél, továbbá három lábujjal rendelkeztek lábanként, a miocén korban számtalan faja élt. A ma még élő lóféléknek azonban az ismeretek jelen állása szerint nem voltak közvetlen elődjei.

Eddig az amerikai Florida, Nebraska és Dél-Dakota államokból kerültek elő a nemzetség képviselői. A mostani lelet nem csupán az eddigi legdélebbi, de az Anchitherium elterjedésének déli határát is jelzi, hiszen akkoriban Észak- és Dél-Amerika között még nem volt összeköttetés. Ezzel szemben az állatok Észak-Amerikából, a lovak törzsfejlődésének főszínteréről ideiglenes földhidakon át átmehettek Eurázsiába.

A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem 2007-ben kötött megállapodást a Nemzeti Antropológiai és Történelemtudományi Egyetemmel, amelynek értelmében megalkotják Mexikó legfontosabb régészeti helyszíneinek virtuális modelljét. A projekt első lépéseként született meg a virtuális Teotihuacan.

Másodszor is leállították az Endeavour űrsikló üzemanyagtartályának feltöltését. A NASA eredetileg szombaton akarta indítani az űrsiklót, de kénytelen volt elhalasztani a startot, mert a külső üzemanyagtartály feltöltésekor hidrogénszivárgást észleltek. A javítási munkálatok után, floridai idő szerint kedden újrakezdték a tankolást, de újrakezdődött a hidrogénszivárgás is, ezért másodszor is leálltak a művelettel. Az Endeavour hat amerikai űrhajóst és egy kanadai űrhajósnőt vinne a nemzetközi űrállomásra, de az üzemzavar miatt megint elhalasztják az indulását.

Amerikai biológusok szerint az ondósejtekben olyan különleges módon csomagolt állapotban van jelen az örökítő anyag, hogy az nagyobb befolyással van a megtermékenyített petesejt fejlődésére, mint eddig hitték. A Utahi Egyetem kutatói a Nature tudományos magazin online kiadásában tették közzé felfedezésüket.

Ismert, hogy az ondósejtekben a többi sejthez képest szorosabban vannak jelen a DNS-molekulák. Ez segíti a küzdelmet, amely a megtermékenyítésért zajlik: a kisebb, gyorsabb sejt ér célba elsőként és juttathatja be genetikai állományát a petesejtbe. Az előny azonban hátránnyá válik, amikor a szoros csomagolást a reprodukció érdekében ki kell bontani, azaz kiszabadítani az örökítőanyagot. Az ondósejten kívül minden más sejtben a DNS-t az úgynevezett hiszton fehérjék burkolják be, ami könnyű kicsomagolást tesz lehetővé. Az ondósejtben lévő DNS-molekulának azonban csak 4 százaléka körül van hiszton, túlnyomó részét, 96 százalékát a jóval sűrűbben elhelyezkedő, szinte áthatolhatatlan protamin fehérjék szerkezete veszi körül.

Brad Cairns és munkatársai megállapították, hogy a hisztonnal körülölelt 4 százalék nem véletlenszerűen adódik, hanem a lazább burok fontos génekhez kapcsolódik a megtermékenyítés utáni embrionális fejlődésben. A kísérletekhez szükséges spermaminták a Utahi Egyetem termékenységi klinikájáról származtak. Ezekből elválasztották a hisztonokhoz kötött DNS-részleteket, majd meghatározták a génszakaszokat. A kutatók szerint a felfedezés nyilvánvaló kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy a DNS-molekula ondósejtben tapasztalható különleges csomagolása fontos tényezője a termékenységnek. A megállapítás újabb példa arra, hogy a nemzedékről nemzedékre átadott információnak csak egy része maga a DNS-molekula.

Tizennyolc év múltán részesül pénzjutalomban Olaszorszgában Ötzi, a gleccsermúmia megtalálójának családja. A 150 ezer eurós (42,2 millió forint) pénzjutalmat a dél-tiroli Bolzano megye vezetése véglegesen jóváhagyta hétfőn. A jégbe fagyott ember felfedezője, Helmut Simon azonban már nem lehet jelen a jutalom átadásakor, 2004-ben meghalt egy hegyi balesetben. Az összeget így a nürnbergi hegymászó családja kapja. Simon 1991 szeptemberében botlott Ötzibe, a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holttestébe a Similaun-gleccseren, Ausztria és Olaszország határán.

A női emlőrák okát kutató szakemberek évekkel ezelőtt fölfigyeltek arra, hogy hús sütése közben olyan anyagok keletkeznek, amelyek kísérleti állatokban emlődaganatot idéznek elő. Az izgalmas kérdést azonnal vizsgálni kezdték, és néhány kisebb tanulmány eredményei alapján ez az összefüggés elképzelhetőnek tűnt. Egyik munkacsoport azzal is foglalkozott, hogy van-e különbség a vörös húsok és a fehér húsfélék ilyen hatása között, illetve számít-e, hogy milyen módon készítik el az ételt, hiszen az erősebben megsütött, grillezett húsok felszínén több keletkezik a daganatot okozó kémiai anyagokból. Egy Uruguay területén végzett vizsgálat arra utalt, hogy a sok, vörös húst fogyasztó nők emlőrák kockázata fokozódik, és arra is voltak adatok, hogy az alaposan megsütött pecsenye evése ilyen szempontból veszélyesebb. A kutatók még arra is gondoltak, hogy grillezés során a füstben lévő, rákkeltő vegyületek játszhatnak ebben szerepet.

Geoffrey C. Kabat és munkacsoportja ezek után 120755, nyugdíjkorú nő adatait dolgozta fel. A korosodó hölgyeket hat amerikai államban kérték fel arra, hogy számoljanak be kosztjuk összetételéről, sőt arról is, hogyan készítik el az ételt, miképpen sütik meg a húst. Egészségi állapotukat és ezen belül a rosszindulatú daganatok esetleges megjelenését nyolc éven keresztül követték. Emlőrák a vizsgálatban részt vevők három százalékánál jelent meg. A kutatók igyekeztek megállapítani, volt-e valami összefüggés a daganat kifejlődése és a húsevés között. Megnézték, hogy a vörös húsok, a fölvágottak vagy a baromfihús fogyasztása, illetve az ételek elkészítési módja kapcsolatba hozható-e a rosszindulatú daganatos betegséggel.

A kiterjedt vizsgálat során nem figyeltek meg semmiféle összefüggést a pecsenyék, a boltban vásárolt felvágottak, a marha- vagy disznósült fogyasztása és az emlőrák előfordulása között. Nem számított, hogy a húst sokáig és magas hőmérsékleten sütötték, vagy éppen ellenkezőleg, a bélszínt alig sütve, angolosan tálalták. Az eredmények alapján a kutatók véleménye az, hogy a húsételek nagy valószínűséggel fölmenthetők a vád alól, hogy idősödő nőkben emlőrákot okoznának. A megnyugtató eredményeket az International Journal of Cancer közölte.

A legutóbbi vizsgálatok szerint a füves cigaretta károsítja az örökítőanyagot, ami növeli a tüdőrák kockázatát. A brit Leicesteri Egyetem munkatársai az Amerikai Kémiai Társaság lapja, a Chemical Research in Toxicology című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában közlik kutatásuk eredményeit. Számos vizsgálat igazolta már, hogy a dohányfüstben lévő toxikus anyagok károsítják a DNS-molekulát, ezáltal növelik a tüdőrák és más ráktípusok kockázatát. Mindeddig bizonytalanság volt azonban afelől, hogy a marihuánának lehet-e ugyanilyen hatása.

A kutatók különösen az acetaldehid nevű, mérgező hatású vegyületre gyanakodtak, a hagyományos módszerekkel azonban nehezen tudták mérni annak DNS-károsító hatását. Rajinder Singh csoportjával most módosított tömegspektrográfiát, egy nagy érzékenységű módszert alkalmazott a vizsgálathoz. „Eredményeink bizonyítékot szolgáltatnak a kannabisz DNS-károsító hatására, nevezetesen arra, hogy a marihuánás cigaretták rendszeres szívása rákos folyamatot indíthat el, ezáltal ártalmas lehet az emberi egészségre” – idézte a kutatók közleményét a LiveScience. A kutatást az Európai Unió Kiválósági Hálózata, a brit Orvosi Kutatások Tanácsa és más csoportok is támogatták.

Az Amazonas-menti őserdőket kivágó falvak gyorsan bevételhez juthatnak, de végül ugyanolyan szegények maradnak, mint az erdőirtás előtt, állítják kutatók, akik 300 közösséget vizsgáltak meg.

A tudósok több csoportba sorolták a közösségek aszerint, hogy a falu környezetében mennyire irtották ki az erdőt, írta a New Scientist. Érintetlen környezetben lévő települések és teljesen kiirtott területen lévő falvak esetében is megvizsgálták a lakosok keresetét, életkilátásait, és képzettségi szintjüket. Az erdőirtás ezeket az adatokat nem befolyásolta, viszont az irtott területekre gyakran érkeztek bevándorlók, akik farmot alapítottak, tehát ezeken a területeken ideiglenesen nőtt a népesség.

A talajminőség romlása miatt azonban sokan otthagyják a farmjaikat, csak azok a farmok maradnak fenn, amelyeken műtrágyáznak. Ezeken jellemzően szóját termesztenek, ez azonban gépiesített, kevés embernek ad munkát.

A brazil kormánynak meg kell találnia a módját annak, hogy az erdők kiirtása nélkül is nőjön az Amazonas környékén élő közösségek életszínvonala, állapították meg a kutatók.

Nyolcszáz éves lábbelit találtak Magdeburgban egy ásatáson, a XIII. századi, juhbőrből készített cipő igen jó állapotban van. Előkerült egy tehénbőrből varrt papucs is, amelynek korát 350 évesre becsülik.

Heiko Breurer restaurátor szerint a lábbelik révén megismerhető, hogy miként dolgoztak a cipőkészítők a középkorban. A kiszabott bőrdarabokat összevarrták, majd kifordították, és ismét összevarrták. Így készült el a lábbeli elülső varrata, a következő munkafázisban az anyagot ráfeszítették a kaptafára, majd a bőr szabad végeit a sablon hátsó részén összevarrták, végül a felsőrészt hozzáerősítették a talphoz.

A nyolcszáz éves cipőt liofilizálják (fagyasztásos szárítás), miután 14 napon át speciális vegyi oldatban tartósították. "Ennek köszönhetően megőrizzük eredeti állapotában a cipőt, amely így bemutathatóvá válik" - hangsúlyozta Heiko Breurer. 

Felépült Dél-Korea első űrközpontja, ahonnan a tervek szerint már július végén egy műholdat Föld körüli pályára állítanak. Két hónapja Észak-Korea jelentette be egy saját műhold fellövését, de az Egyesült Államok és Dél-Korea kétli, hogy ez a szerkezet valóban elérte a világűrt.

A dél-koreai Naro űrközpontot Szöultól 465 kilométerre délre egy szigeten építették meg. Az építkezés négy és fél évig tartott, és 250 millió dollárba került.

Dél-Korea a 13. ország a világon, amelynek saját űrközpontja van. A létesítmény alapvetően dél-koreai technológia felhasználásával épült fel. Oroszország azonban segített annak a kétfokozatú hordozórakétának a kifejlesztésében, amely a tervek szerint július 30-án egy meteorológiai műholdat juttat ki a kozmoszba. 1992 óta tizenegy dél-koreai műholdat lőttek fel, de mindegyiket külföldi hordozóeszközökkel.

Észak-Korea már a hordozórakéták több változatát kifejlesztette, és április elején azt állította, hogy sikeresen pályára állított egy távközlési műholdat. Az USA és Dél-Korea szerint a műhold a Csendes-óceánba zuhant.

A távlati dél-koreai űrtervek között szerepel, hogy hazai technológiára támaszkodva 2018-ig egy űrjárműt, 2025-ig pedig egy Hold-modult építenek meg. 

Korábban úgy vélték a tudósok, hogy a csontvelőben lévő zsírsejtek csak a helyet foglalják, de nem zavarják a vérképző őssejtek működését. George Daley, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa kutatócsoportjával azonban arra a következtetésre jutott, hogy a zsírsejtek rontják a vérsejtek képződésének esélyét.

A kutatók olyan génmódosított egereket vizsgáltak, amelyek csontvelőjében nem képződtek zsírsejtek. Megállapították, hogy ezekben az állatokban sokkal hatékonyabban fejlődtek új vérsejtek, mint normál társaiknál. Kísérleti, zsírsejteket blokkoló vegyületet alkalmazva az is kiderült, hogy ebben az esetben is javul a vérképzés.

A kemo- és a sugárterápia elpusztítja a rákos páciensek vérsejtjeinek jelentős részét, így kerülhet sor a csontvelő, ezáltal a vérképző őssejtek átültetésre, amely után újra kell képződnie az immár egészséges vérsejteknek. Ha sikerülne a zsírsejteket távol tartani, az újraképződés gyorsabb, hatékonyabb lehetne.

Daley kutatócsoportja feltárta, hogy az egerek zsírban dús farokcsontjában csak negyedannyi vérképző őssejt van, mint testük más csontjaiban. A zsírsejtek petricsészében is csökkentették a vérképző sejtek hatékonyságát.

Ha a rendelkezésre álló, zsírsejtek képződését akadályozó vegyületek hatékonyan alkalmazhatók lennének csontvelő-átültetés után is, akkor az érintett páciensek gyorsabb, eredményesebb gyógyulásra számíthatnának. 

Az Atlanti-óceán nyugati részének trópusi övezetében a korallzátonyok hetvenöt százaléka már nagyrészt lelapult. Az 1970-es években még csak húsz százalékot tett ki a rongálódás. A University of East Anglia kutatója, Lorenzo Alvarez-Filip vezette csoport szerint ez a folyamat a tengeri növény- és állatvilág előre nem látható összeomlásához vezethet. A zátonyformációk megszűnése veszélyezteti a fajgazdagságot, más tengerlakók élőhelyét, a halászatot, sőt a vízminőséget és a partokat is. A politikának most kellene cselekednie, mielőtt még teljesen eltűnnek a korallzátonyok.

A karib-tengeri korallzátonyok törékeny, finom szerkezete a kutatók megfigyelései szerint szinte teljesen megszűnt. Az évszázadok folyamán a mészkiválások szín- és formagazdag alakzatokat hoztak létre, ezek a struktúrák azonban az utóbbi négy évtizedben egyértelműen egysíkúbbak lettek - írták a tudósok a Proceedings of the Royal Society B című szaklapban. - A korallalakzatokkal a partok természetes védettsége is megszűnik, jócskán megnő a part eróziójának és az áradásoknak a veszélye. Sok kis sziget léte forog ezzel kockán, és a nagyobbak is veszíthetnek földterületükből.

A brit és kanadai kutatók a karib-tengeri korallvilág változását a globális felmelegedésre vezetik vissza. A koralloknak viszonylag állandó, 20 és 29 fok közötti vízhőmérsékletre van szükségük. Más régiókban, például a Csendes- és az Indiai-óceánban a rendkívül erős El Nino időjárási jelenség meleg tengeráramlatai már sok kárt okoztak.

A cikk szerint a karib-tengeri korallokat két ütemben lapították szét. Az első szakaszban, a hetvenes évek végén egy kórokozó pusztította el a jávor- és szarvasagancs-korallokat. A második fázis az utóbbi években kezdődött, most a melegebb vízhőmérséklet okozta korallfehéredés gyakoriságának és intenzitásának növekedése volt a kiváltó ok.

A kutatás kétszáz korallzátonyon végzett több mint ötszáz vizsgálatot vett figyelembe az utóbbi negyven évből. A kutatók szerint ez az első átfogó tanulmány, amely geológiai következményeket mutatott ki. 

Egyre súlyosabb gondokat okoz Nyugat-Magyarország erdőségeiben a klímaváltozás miatt kialakult csapadékhiány: csökken a fenyőerdők, bükkösök, tölgyesek területe, emberi beavatkozás nélkül már nem lehet a folyamatot lelassítani - mondta Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón. Vas, Zala és Somogy megyében az elmúlt évtized időjárása az erdőgazdálkodóknak nagy károkat okozott.

Vas megyében az elmúlt években az egészségügyi okok miatt végzett fakitermelés megközelítette az évi 150 ezer köbmétert, az összes fakitermelés közel felét, ez pedig hosszú távon ellehetetlenítheti a gazdálkodás feltételeit, és tönkreteszi az erdők ellenállóképességét is.

A szakemberek szerint a károk a természetvédelmi rendeltetésű erdőket is komolyan veszélyeztetik, hosszú távon az egyszerű passzív természetvédelem nem jelent megoldást, csak aktív beavatkozással, erdészeti módszerekkel mérsékelhetők a károk és a további pusztulás.

A Kárpát- Medencében az erdőövek, - bükkös, tölgyes, cseres, erdőssztyepp, sztyepp, félsivatag - a klímaváltozás miatt várhatóan eltolódnak. A nem öntözött termőhelyeken, a bükkös helyét tölgyes, a tölgyes helyén cseres veheti át.

Szép Tibor úgy vélte, egyes területeken eltűnhet az állandó zárt erdőborítás, ami a biológiai és gazdasági érték elvesztésén túl turisztikai károkat is okoz. A természetjárók egyre gyakrabban találkozhatnak úgynevezett tarvágásos területekkel, az viszont általában nem szembetűnő, hogy ezekre sokszor a többi erdő védelmében van szükség.

Jellegzetes a pusztulás a lucfenyő állományban, ahol a kiszáradáson túl a szúkártevők elterjedése miatt is szükség lehet a fák egészségügyi okból való kitermelésére. A szuvasodás miatt sajnos ma már biztosra vehető, hogy Nyugat-Magyarországról a lucfenyvesek előbb-utóbb teljesen el fognak tűnni, helyüket mesterségesen telepített tölgyesek vehetik át - mondta a szakember. 

A világon először végeztek laparoszkópiás veseátültetést egy barcelonai kórházban. Egy krónikus veseelégtelenségben szenvedő középkorú nőt operáltak meg, aki a vesét férjétől kapta. A bonyolult műtétről a barcelonai székhelyű Puigvert Alapítvány urológiája adott hírt az után, hogy a páciens normál veseműködéssel, kétheti lábadozás után elhagyta a kórházat.

A műtét 230 percig tartott - mondta el Antonio Rosales, a sebészcsoport koordinátora, aki egy 7 centiméteres hasi nyíláson át helyezte be az új vesét a páciensbe, miközben a hagyományos veseátültetésnél húsz centiméteres vágást ejtenek a betegen. A laparoszkópia olyan sebészi eljárás, amelynek során a betegbe a vágáson át egy vékony csövet vezetnek be, és így egy videokamera segítségével láthatják a hasi szerveket. A sebész monitoron látja a szerveket, és a beteg testébe néhány apró vágáson keresztül bevezetett sebészi eszközökkel manipulál.

"Ez az eljárás minimálisan invazív, így csökken az operáció utáni fájdalom, és rövidebb a lábadozási idő" - magyarázta az orvos.

Rosales szerint a laparoszkópiás veseátültetés nagy előrelépés, mert a szervet kapó betegeket kilökődésgátló gyógyszerekkel és szteroidokkal kezelik, ami elősegíti a szerv befogadását, de megnehezíti a felépülést és a sebgyógyulást. A kisebb vágás és kevésbé invazív műtét a beteg számára nagyobb biztonságot és jobb életminőséget jelent. 

Középkorú felnőtteknél nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, ha túl keveset alszanak - közölték amerikai kutatók az Archives of Internal Medicine című szaklapban. A tanulmány szerint azoknál, akik öt éven át egy órával kevesebbet aludtak az átlagos hat óránál, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt a magas vérnyomás kifejlődésének.

Egy felnőttnek általában napi hét-kilenc óra alvásra van szüksége, ám ezt sokak figyelmen kívül hagyják, ami egészségügyi következményekkel jár. Gyerekeknél az alváshiány bizonyítottan összefügg az elhízással, depresszióval, magas vérnyomással, idősebb felnőtteknél növeli például az elesések gyakoriságát. Középkorúaknál kimutatták a kevés alvás kapcsolatát a fertőzések, szívproblémák, a szélütés és a rák kockázatának növekedésével.

Kristen Knutson, a Chicagói Egyetem munkatársa kollégáival 578 embert vizsgált meg, akik átlagéletkora 40 év volt. A felmérésben résztvevőknek csupán 1 százaléka aludt naponta nyolc órát vagy többet, az átlagos alvásidő hat óra volt.

Azoknál az önkéntes tesztalanyoknál, akik viszonylag kevesebbet aludtak, jóval nagyobb eséllyel alakult ki magas vérnyomás az ötéves időszak alatt, sőt minden óra alváshiány növelte a kockázatot. A nemek között is különbség adódott: a férfiak gyakrabban aludtak kevesebbet, mint a nők.

Egy nemzetközi csillagászcsoport megtalálta az eddig ismert legnagyobb fekete lyukat az univerzumban – pontosabban egy már eddig is ismert fekete lyukról derítették ki, hogy valójában két-háromszor akkora, mint eddig gondolták. A rekorder a hozzánk aránylag közel, 50 millió fényévre levő M87 jelű galaxis központjában helyezkedik el. A nyolcvanas években fedezték fel, és erre alapozták a csillagászok azt az elméletet, hogy a nagyobb galaxisok középpontjában (többek között a mi Tejútrendszerünkben is) egy fekete lyuk foglal helyet.

Az M87 fekete lyukának tömege a legújabb mérések szerint a nap tömegének 6,4 milliárdszorosa. Az új számítási modell, ami alapján ezt kiszámolták, arra mutat, hogy a fekete lyukak általában nagyobb tömegűek, mint eddig gondoltuk, ez pedig átalakíthatja a legtöbb modellt és elméletet, amit a csillagok és galaxisok keletkezéséről dolgoztak ki a csillagászok.

A szklerózis multiplexben szenvedő szoptató nők bizonyos mértékben védettek állapotuk romlásától. Ez összefüggésben lehet a szokásos havi ciklusuktól való eltéréssel - írják amerikai kutatók az Archives of Neurology című szakfolyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

A kutatók úgy találták, hogy azok a páciensek, akik legalább két hónapig kizárólag szoptatták csecsemőjüket, ritkábban estek vissza betegségükben a szülést követő egy évben, mint azok a nők, akik ezt nem tették.

"Jól ismert, hogy terhesség alatt ritkábban romlik a szklerózis multiplexben szenvedő nők állapota, a szülést követően azonban nagy a visszaesés kockázata" - írják közleményükben a kutatók.

A mozgás, a képzettség, a nem dohányzás és a szociális aktivitás idős korban is segíti a tiszta gondolkodást - állapították meg kutatók a Neurology című szakfolyóirat júniusi számában megjelent tanulmányukban.

Két és fél ezer 70 és 79 év közötti embert vizsgáltak nyolc éven át követéses tanulmányukban a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem kutatói. Az eltelt idő alatt az emberek több mint felénél jelentkezett a korosodással általában együtt járó mértékű szellemi hanyatlás, 16 százalékuknál tapasztaltak nagyobb mértékű visszaesést, a résztvevők 30 százalékának megismerési és tanulási funkciói azonban semmit nem romlottak, sőt esetenként javultak.