Tudblog

Korábbi tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a nem-szteroid gyulladásgátló szerek védelmet nyújthatnak a testi és szellemi leépüléssel járó betegség ellen.  A Neurology című szaklap online kiadásában közzétett kutatási eredmények ennek ellenkezőjét mutatják: a szerek 66 százalékkal növelték az Alzheimer-kór kockázatát.

A követéses vizsgálatban 2736 ember vett részt, átlagosan 75 éves korukban indult a tanulmány, ekkor nem jelentkezett náluk a demencia jele. 351 résztvevő már a tanulmány kezdete előtt rendszeresen szedett ibuprofent vagy naproxent, 107-en pedig a követés 12 éve alatt váltak a szerek használóivá.

A kutatás lezárásáig 476 embernél fejlődött ki Alzheimer-kór vagy a demencia valamely formája. A szakemberek megállapították, hogy a gyulladásgátlókat szedőknél 66 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki a leépülés, mint a többieknél.

John Breitner, a Washington Egyetem munkatársa elmondta, hogy tanulmányuk annyiban tér el a korábbiaktól, hogy a mostani alanyok idősebbek voltak. Az NSAID-k szerepe a betegség kialakulásában vagy késleltetésében azonban még mindig nem tisztázott.

Az Alzheimer-kórt feledékenység, ingerlékenység, szellemi és testi leépülés jellemzi, melyet agy különböző részein található sejtek pusztulása okoz. Ilyenkor úgynevezett amiloid fehérjékből álló plakkok rakódnak le agyban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 37 millió embert érint a demencia, melynek okozója az esetek többségében az Alzheimer-kór.

Reinhold Hilbig stuttgarti zoológus a súlytalanság hatását tanulmányozta vízben. Repülőgépre vitt egy akváriumban 49 halat, a gép azután zuhanórepülésbe váltott a súlytalansághoz hasonló helyzetet produkálva. A halak közül 8 elkezdett forgolódni maga körül. "Teljesen elvesztették egyensúly- és irányérzéküket, tengeri beteg emberekhez hasonlóan viselkedtek. Úgy tűnt, hogy még hányingerük is van" - idézte a kutatót a Daily Telegraph című brit lap. 

Spanyolországban engedélyezték, hogy a lombikbébiprogram keretében rákszűrésnek vessék alá a beültetésre váró embriókat. Csak olyan embriót fognak beültetni, amely mentes bizonyos rákbetegség génjétől. Két génről van szó, az egyik az emlőrákot, a másik a pajzsmirigyrákot okozza.

Azoknak a lányoknak, akik magukban hordozzák a BRCA 1 jelű gént 80 százalék az esélyük az emlőrákra, 60 százalék a petefészekrákra. Ezen kívül 50 százalék a valószínűsége annak, hogy a rákhajlamot továbbadják gyermeküknek is.

A génszűrés ma még ritka, de az embriók emlőrákszűrését alkalmazták már az Egyesült Államokban, Nagy-Britannában és Belgiumban.

Az utóbbi kilenc évben nem növekedett az ózonrétegen az Antarktisz fölött tátongó lyuk, de további évtizedekbe telhet, amíg rendbe jön és bezárul. Erről a következtetésről számolt be a világ minden tájáról összegyűlt tudósoknak az Európai Unió éves földtudományi kongresszusán Bécsben David J. Hofmann, az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont éghajlatkutatója, akinek véleménye szerint az ózonlyuk leghamarabb 2065-re zárulhat újra össze.

A stabilizáció ellenére a Déli-sark fölött még nem tapasztalhatók a helyreállítódás jelei, bár a kutató szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2030-tól elindulhat az összezáródási folyamat. A földszondákkal végzett próbák legalább is ezt mutatják. A beteg nem lesz betegebb - tette hozzá a kutató.

A tudós jó hírként értékeli, hogy a dolgok nem fordulnak rosszabbra, abban azonban nem biztos, hogy a légkör olyan lesz-e, mint volt az ózonlyuk keletkezése előtt. Azt kizárta, hogy a pajzson keletkezett lyuknak bármilyen hatása lenne az éghajlati változásra.

A gázkibocsátásnak az ózonrétegre gyakorolt romboló következményei 2000-re érték el csúcspontjukat, azóta ezeknek az anyagoknak a koncentrációja fokozatosan - évente egy százalékkal - csökken a légkörben.

A jóvágású, népszerű, sportos VIII. Henrik egy év leforgása alatt vált testes, kíméletlen zsarnokká, aki nem sokat habozott, mielőtt lefejeztette feleségeit - állítja egy brit történész kutatásaira hivatkozva.

Suzannah Lipscomb oxfordi tudós, a Hampton Court Palace kutatási felügyelője szerint 12 hónap alatt annyi gond és baj zúdult az angol király nyakába, hogy az végleg megváltoztatta az életét. Felesége megcsalta, súlyos lovasbaleset szenvedett, egyetlen fia elhunyt és felkelők fenyegették hatalmát. „Az 1510-es, 1520-as évek ünnepelt, sugárzó és jó kedélyű uralkodójából tényleg azzá a túlsúlyos, gyanakvó, könyörtelen zsarnokká vált, aminek gyakorta lefestették a populáris kultúrában. Az 1536-ban bekövetkezett események alapozták meg és szilárdították meg ezeket a változásokat. Ez volt VIII. Henrik szörnyű éve” - idézte a kutatót a Telegraph.

Amikor 1509-ben királlyá koronázták, a VIII. Henrikről szóló magasztalások okos, jó nyelvérzékű, zeneértő, sportokban járatos férfiként írták le. A sorsfordító évre már elvált első feleségétől, Aragóniai Katalintól. Elvette Boleyn Annát, aki leánygyermekkel ajándékozta meg, és éppen egy fiúgyermekkel volt várandós. 1536 januárjában azonban a király egy lovagi tornán olyan szerencsétlenül esett le a lóról, hogy eszméletét vesztette, és egy régi sebe is felnyílt óriási fájdalmat okozva neki. Néhány héttel később elhunyt első felesége, és a temetése napján Anna elvetélt.

Májusban, amikor Henrik tudomására jutott felesége állítólagos hűtlensége, azonnal börtönbe vettette, és a tárgyalás után kisvártatva ki is végeztette. Pár hónappal később egyetlen fiúgyermeke, a törvénytelen Henry Fitzroy, Richmond és Somerset hercege 17 esztendős korában elhunyt, fiúutód nélkül hagyva a királyt. Nyáron saját unokafivére fordult szembe vele az anglikán egyház élén betöltött szerepe miatt, októberben 50 ezer felkelő indult meg ellene északon, akik a vallási reformáció és a kisebb kolostorok feloszlatása miatt fogtak fegyvert. Henrik a túlerő miatt végül kénytelen volt kiegyezni a lázadókkal. Bár a király felülkerekedett a sorscsapásokon, Lipscomb szerint az év egymást érő eseményei megtörték.

Mintegy négy kilométerrel vétik el a célt azok a turisták, akik Arizona, Colorado, Új-Mexikó, és Utah amerikai szövetségi államok találkozásánál, a híres Négy Saroknál akarják betenni lábukat mind a négy említett államba. Legújabb földméréstani vizsgálatok szerint az államok találkozása négy kilométerre nyugatra van attól a helytől, ahol korábban gondolták. A Négy Sarok (Four Corners) az egyetlen hely az Egyesült Államokban, ahol négy államhatár fut össze. A pontot először 1868-ban mérték fel, amikor Colorado állam déli határait kijelölték. Mint kiderült, a kormány által végzett földmérés pontatlan volt. A sarok új, pontos helye a 160-as autóút coloradói szakaszától keletre, és a San Juan-folyó Új-Mexikóba való csatlakozásától észak-keletre található.

Az idősebb férfiaknak rendszeresen részt kellene venniük melanómaszűrésen, mert náluk a legkisebb az esély, hogy maguk is észreveszik bőrükön az elváltozást - közölték amerikai kutatók. A negyven fölötti férfiak az Egyesült Államokban az összes melanómás halálozás több mint felét adják - írta Susan Swetter, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa az Archives of Dermatology című szaklapban.

Swetter és kollégái 227 negyven év fölötti pácienst kérdeztek ki, akiknél a bőr festéksejtjeiből kiinduló veszélyes daganatot diagnosztizálták. A felmérést 2004 és 2006 között végezték, mindenkinél három hónapon belül, ahogy a kórképet felállították. A páciensek kevesebb mint 20 százaléka volt tisztában a melanóma figyelmeztető jeleivel, és kevesebb mint fele végzett önvizsgálatot a bőrén. A melanómával diagnosztizált férfiak több mint fele 65 év fölött volt.

A férfiak negyedének vastag, nehezebben kezelhető tumorja volt. Azok, akiknél még kisebb állapotban diagnosztizálták a daganatot, nagyobb valószínűséggel ellenőrizték korábban bőrük állapotát. A veszélyes bőrelváltozások legtöbbje a páciensek hátán volt, ezért a szakemberek képzési programot javasolnak, hogy az idősebb férfiak is rendszeresen vizsgálják át bőrüket. Az összes bőrráknak csak öt százaléka melanóma, ám a bőrrák miatti halálozások közül ez okozza a legtöbbet.

Az orosz-ukrán fejlesztésű Zenit-3SL hordozórakétával hétfőn sikeresen Föld körüli pályára állították a NATO Sicral-1B jelű távközlési műholdját - közölte az orosz repülésirányítási központ. A műholdat a Sea Launch vállalat csendes-óceáni úszó bázisának indítópadjáról bocsátották fel. A Sicral-1B-t a francia Thales Alenia Space cég tervezte az olasz védelmi minisztériumnak. Feladata az, hogy fontos hadászati és harcászati adatokat szolgáltasson a NATO-erőknek. A Sea Launch vegyes tulajdonú céget 1995-ben hozták létre. A tulajdon 40 százalékával az amerikai Boeing cég, 25 százalékával az orosz Enyergija vállalat rendelkezik, míg húsz százalékot a norvég Kvaerner, 15 százalékot pedig két ukrán cég birtokol. Az első rakétát 1999-ben bocsátották fel az úszó rakétabázisról.

Amerikai kutatók egy váratlan genetikai mutációt fedeztek fel, amely a gyerekkori rákok ritka típusát okozza, méghozzá az eddig ismertekhez képest teljesen új mechanizmussal - közölték az Amerikai Rákkutató Társaság találkozóján.

Megállapították, hogy a tüdőrák egy ritka, agresszív formájával küzdő gyerekek a DICER1 jelű gén mutáns változatát hordozzák. Ennek a génnek ellenőrző és szabályozó funkciója van más gének fölött. A rákos gyerekek tüdejében normálisnak látszó sejteket is találtak, amelyek a megfigyelések alapján a génmutáció segítségével rákossá alakítják át a szomszédos sejteket.

Az akár újszülötteknél is jelentkező tüdőrák annyira ritka, hogy évente világszerte mindössze 50-60 esetet diagnosztizálnak. Korai azonosítása és kezelése 90 százalékos gyógyulási arányt hoz. "Ez a mutáció megmutatja, miként fejlődik rossz irányba egy embrió, magzat vagy kisgyerek." - véli Jack Priest, a ritka betegséget nyilvántartó minnesotai nemzetközi szervezet kutatási igazgatója.

A washingtoni Ashley Hill és munkatársai négy család 49 tagjának DNS mintáját elemezték, így találtak rá a DICER1 mutációra. A gén feladata, hogy a nagy molekulákat kisebbekre, úgynevezett mikro-RNS-ekre aprítsa, amelyek más gének szabályzásában játszanak szerepet. A mutációt a beteg gyerekek minden sejtje tartalmazza.

A fejlődő világ számára dolgozó dél-koreai Nemzetközi Vakcinaintézet (IVI) bejelentette, hogy kolera elleni olcsó védőoltást dolgozott ki, amelyet Indiában már engedélyeztek is. Az új vakcina adagja 1 dollárba kerül, szemben a nemzetközileg szokásos, szájon át adható védőoltással, amelynek adagja 18 dollár. Az IVI egy vietnami oltóanyag módosításával dolgozta ki az új, olcsó vakcinát. A pénzt Bill Gates, volt Microsoft-elnök alapítványa állta, valamint a dél-koreai és a svéd kormány

Az új oltóanyagot az indiai Kalkutta nyomornegyedeiben tesztelték, és a kezdeti eredmények szerint jó védettséget biztosít. A dél-koreai intézet az Egészségügyi Világszervezet adatait idézi, amelyek szerint 2007-ben az egész világon csaknem 178 ezer kolerajárvány tört ki, összesen 4 ezer emberéletet követelve. Az intézet szerint a koleraadatokat mindig alábecsülik, és valójában évente 120 ezer ember hal meg ebben a betegségben.

Az IVI-t az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) hozta létre 1997-ben. Ez az egyetlen nemzetközi intézet, amely kizárólag a világ szegény országai számára fejleszt ki oltóanyagokat.

Brit kutatók felfedezték, hogy az energiaitalok akkor is fokozzák a teljesítményt, ha le sem nyelik őket. A kísérlet során nyolc versenykerékpáros öblögetett glükózt, maltodextrint, illetve szaharint (placebo) tartalmazó itallal.

Az első két oldattal történő öblögetés két-három százalékkal fokozta a teljesítményt, míg a placebo egyáltalán nem - számolnak be eredményeikről Edward Chambers, a birminghami egyetem kutatója és kollégái a Journal of Physiology című szaklapban. A jelenséget a szájban előforduló cukorreceptorokkal magyarázzák.

Fémdetektorral talált viking kincseket talált egy dán amatőr régész. A leletek között iszlám pénzérmék és ezüstékszerek vannak. A Ringe közelében talált kincs korát ezerévesre becsülik.

A földből előkerült 41 ezüst pénzérme többsége az első kalifák idejéből származik, a többi pedig a mai Oroszország területéről. Egy karkötő skandináv eredetű, ahogy Thor, a mennydörgés, a vihar és a termékenység istenének díszes kalapácsa is.

Jesper Hansen, Odense városi múzeumának kurátora szerint ez a legnagyobb pénzérmelelet, amely a környéken előkerült. A múzeum szerint a külföldi pénzérmék azt bizonyítják, hogy Skandináviának a vikingek korában kiterjedt kapcsolatrendszere volt.

Castlederg város közelében a szántóföldjén találta meg az arany karkötőt Gary Sproule ír farmer. A kincs egy évvel ezelőtt fordult ki a földből, de csak most mutatták be hivatalosan az államkincstárat megillető leletet. A farmer és családja jutalmat kap.

"Alig hiszem el, hogy egy ilyen kincset rejtett az a föld, amely már három nemzedék óta a családom tulajdonában van" - mondta Sproule, akit ámulatba ejt az is, hogy egykoron otthona közvetlen közelében egy bronzkori település lehetett.

A szakemberek 3000 évesre becsülik a díszes karkötő korát. Bár a részletes vizsgálat még hátra van, Richard Warner régész szerint a hasonló ékszerek arany-ezüst ötvözetből készültek. Aranytartalmuk eléri a 80 százalékot, tehát ez a karkötő is valószínűleg egy tehetős ember, például egy magas rangú harcosé, papé vagy törzsfőnöké volt.

Egereknek és majmoknak védelmet nyújtott egy kísérleti védőoltás a Campylobacter jejuni ellen, ami az utazók hasmenésének nevezett fertőzések fő oka. Hamarosan embereken is kipróbálják a vakcinát.

A Campylobacter jejuni fertőzés a gyomor- és bélhuruton túl számos egyéb következménnyel járhat, például gyulladásos bélbetegségeket válthat ki, védőoltás jelenleg nincs ellene, mondta Patricia Guerry, a marylandi Tengerészeti Orvosi Kutatóközpont munkatársa.

A kutatók az Infection and Immunity című szakfolyóiratban számoltak be a sikeres kísérletekről. A C. jejuni általában fertőzött, állati eredetű ételek fogyasztásával terjed, például rosszul átsütött húsok vagy nyers tej útján.

Az ősi hangszert a csefengi (Chifeng) kulturális akadémia régészei szerint korábbról származik, mint a Sárga Császárnak is nevezett Huang-ti korából való négyezer éves kínai furulyák. Korábban azokat tartották a legrégebbik furulyáknak.

A tizennyolc centiméter hosszú hangszert túzokcsontból készítették - hangzott el a kínai központi televízióban. A túzok az ázsiai ország északkeleti részének jellegzetes madara. Bár a furulya lyukai világosan látszanak, a hangszer szerkezete jelentősen megrongálódott az idők folyamán, ezért restaurálták, majd több zenészt is felkértek, hogy szólaltassák meg.

A furulyát a Kr. e. 6200-5400 közötti időszakban virágzó Hszinglungva-kultúra régészeti lelőhelyén, a Belső-Mongólia és Liaoing északkelet-kínai tartomány határán találták. A kínai televízió beszámolója szerint a Hszinglungva volt az első kínai kultúra, amelynek idején jadekőből készítettek eszközöket és a sárkánymotívumot alkalmaztak tárgyakon, ami oly jellemző a mai kínai művészetre is.

Klónozással létrehozott nőstény kecske jött világra szerdán az iráni Iszfahánban - jelentette be a Roján Kutatóintézet vezetője. A Közel-Keleten 2006-ban Irán volt az első ország, ahol birkát klónoztak, és az állat két és fél év elteltével is egészséges - közölte az intézetvezető.

Az eredmény része annak az erőfeszítésnek, hogy Irán 2025-re a régió tudományos és technológiai központjává váljon.

Az állatok klónozása az intézetvezető szerint orvosi kutatási célokat szolgál: a klónállatokkal betegségek elleni humán antitesteket termeltetnek.

A Hana, a klónozott kecske szélütésen átesett emberek kezelésére szolgáló gyógyszert állít elő szervezetében. Az iráni klónprogram elnyerte a síita muzulmán vallási vezetők támogatását is, akik kiadott határozatukban engedélyezik az állatok, ám tiltják az ember klónozását.

Korábban is azonosítottak már olyan géneket, amelyek növelik a szélütés kockázatát, ám egyik sem érintette a népesség olyan széles körét, mint a most fellelt genetikai változatok.

Eric Boerwinkle, a vizsgálatban részt vevő kutatók egyike elmondta, hogy a két pontmutációt a 12-es kromoszómán találták két, a szélütéssel már összefüggésbe hozott gén mellett. Az egyik gén (WNK1) a vérnyomás ellenőrzésében, míg a másik (NINJ2) az agysérülés utáni helyreállításban játszik szerepet.

Kiderült, hogy az egymás mellett lévő két gén szoros kapcsolatban áll a szélütés leggyakoribb formájával, az isémiás stroke-kal is, amelyet az agyi erek elzáródása okoz.

A kutatók a két pontmutációt a DNS láncon a NINJ2 jelű gén közelében azonosították, és úgy vélik, egy-egy változat jelenléte 30 százalékkal növeli az agyi infarktus kockázatát.

Négy, az Egyesült Államokban és Európában lefolytatott nagyszabású genetikai tanulmány adatainak elemzése szerint a fehérek 20 százalékánál, míg a fekete bőrűek 10 százalékánál van jelen legalább az egyik genetikai változat. A hosszabb időn át végzett
felmérésekben 19 ezer ember genetikai kódját elemezték a szív- és érrendszeri kockázatokra összpontosítva.

Egységes mediterrán étrend voltaképp nincs: a fogalom ma használt értelmezése leginkább a Kréta szigetén szokásos étkezésnek felel meg. Évtizedekkel ezelőtt ott végeztek részletes vizsgálatokat a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a helyi diéta összefüggéséről, aminek során általános tanulságokat vontak le.

Kevés a vörös hús

Táplálkozástudományi meghatározás szerint a mediterrán étrend sok zöldséget és friss gyümölcsöt, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket (joghurt, sajt), halat és baromfit tartalmaz. Elkészítéséhez olíva olajat használnak. Vörös húsból készült étel csak ritkán kerül az asztalra. Hetenként legfeljebb négy tojást fogyasztanak, viszont a mérsékelt borivás alapvető eleme a diétának.

Jordi Salas-Salvadó vezetésével spanyol kutatók végezték el a PREDIMED vizsgálatot, amelyben 1224 felnőtt vett részt. (A PREDIMED elnevezés alapját a "PREvención con DIeta MEDiterránea" munkacím szolgáltatta). Véletlenszerű választás alapján a vizsgálati alanyok három csoportba kerültek.

Az első csoport tagjainak csak arra kellett figyelniük, hogy kevés telített zsírt fogyasszanak. A második csoportba kerülők az előbb vázolt mediterrán diétát ették. A harmadik csoport tagjai ugyancsak a mediterrán diéta szabályait követték, de naponta egy maréknyi csonthéjas gyümölcsmagot is elropogtattak: fele dió volt, egy-egy negyede pedig mandula és mogyoró.

A kutatók a ma metabolikus tünetcsoportnak nevezett kórkép előfordulására voltak kíváncsiak a különböző étkezési változatok esetén. A metabolikus tünetcsoport a túlsúly, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség valamelyik stádiuma és a kóros vérzsírszintek együtteséből legalább háromnak a jelenlétéből áll.

Egy év elteltével azok közül, akiket a vizsgálat kezdetén metabolikus tünetcsoporttal kezeltek, 70 százalékkal többen szabadultak meg a diagnózistól azok, akik a mediterrán diéta mellett diót, mandulát és mogyorót is fogyasztottak.

A Magyar Országos Levéltár főigazgatója szerint a győri Széchenyi tér felújítási munkálatai során alaposabban kellett volna egyeztetni a tudomány és a beruházás érdekeit, akkor nem vesztek volna el a tér középkori maradványai. Gecsényi Lajos ezt annak kapcsán nyilatkozta a Kisalföld csütörtökön megjelent számában, hogy a munkálatok során az 50 centiméteres pályaszerkezet alatt további 80 centiméternyi földet termeltek ki, és ennek szinte biztosan áldozatául estek a középkori és az újkori rétegek.

A professzor a korábbiakban a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár vezetője volt, három és fél évtizede foglalkozik Győr közép- és újkori történetével, több tucat tanulmánya, legutóbb gyűjteményes kötetet jelent meg a település történetéről.

Gecsényi Lajos a lapnak elmondta: örül annak, hogy a Széchenyi teret végre rendbe teszi a városvezetés, ugyanakkor sajnálatos, ha közben elvesznek a múlt értékei. A szakember óriási veszteségnek tartja, hogy már soha nem tudható meg pontosan, miként nézett ki a tér a közép- és az újkorban, hogyan illeszkedett a városszerkezetbe, holott a mostani felújítás révén nagy lehetőség kínálkozott erre.

A rákbetegség típusának megállapításához és a hatásos kezelési mód kiválasztásához fontos tudniuk a szakembereknek, hogy milyen fehérjék termelődnek a sejtekben. Az eddig használt, áramlási citometriának nevezett eljárás nehezen értelmezhető képet ad, ha több fehérje van jelen, mert a fluoreszcens jelzőfestékek színei átfedik egymást.

E problémára kínál megoldást az új, nanorészecskéket alkalmazó festési eljárás, amely Cathy Shachaf, a Stanford Egyetem kutatója szerint jól elkülönülő, éles csúcsokkal jelzi a különböző fehérje molekulákat. Laboratóriumukban eddig kilenc fehérjét sikerült így megjeleníteni, ám reményeik szerint egyidejűleg akár száz különböző fehérjét is jól észlelhetővé tehetnek egyetlen sejtben - írja a Shachaf vezette csoport a Public Library of Science (PLoS) One című tudományos portálon.

Sok ember változtat viselkedésén, ha mások tekintetét érzi magán. Ezt a magatartásformát most szelíd csókáknál is megfigyelte két brit kutató. Auguste von Bayern és Nathan Emery a Current Biology című szaklapban tette közzé eredményeit. "Úgy tűnik, a csókák felismerik a szem vizuális észlelésben betöltött szerepét" - véli Auguste von Bayern.

Ahogyan néhány éve az új budapesti Duna-híd névadásakor, a nemzetközi űrállomás új moduljának nevéről kiírt NASA-féle online szavazást is megnyerte Stephen Colbert amerikai humorista. A rajongók több százezer szavazatot adtak le pár nap alatt, így a Colbert név végül magasan megelőzte a Xenut és a Serenityt.

A NASA végül mégis a Tranquility (nyugalom) név mellett döntött, azonban kárpótolták Colbertet azzal, hogy róla nevezték el az űrállomásra augusztusban felkerülő új futógépet, ami az asztronauták kondícióját tartja karban (erre egyébként nagy szükség van, mert a súlytalanságban egyébként izomsorvadás és csontritkulás lépne fel). A kondigép hivatalos neve Combined Operational Load Bearing External Resistance Treadmill lesz, aminek a rövidítése „véletlenül" Colbert - élő emberről ugyanis nem szokás semmit elnevezni a NASA-nál. A pletyka szerint a NASA marketingesei először az űrvécét szerették volna Colbertről elnevezni.

Az új modul végleges neve (ami az Apollo-11 leszállásának helyszínére, a nyugalom tengerére utal) egyébként csak a hetedik helyen jött be a szavazáson.

Festett múmiák tucatjaira bukkantak egyiptomi régészek a Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra lévő Fajjúm-oázisban, a legidősebbek korát négyezer évesre becsülik. Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács által finanszírozott ásatások során az illahuni piramisoktól dél-keletre 53 sziklába vájt sírkamrát fedeztek fel, amelyek szerkezete nagy eltéréseket mutat. Van, amely egyetlen aknából áll, de akad olyan is, ahol elágazik egy folyosó, amely elvezett a második sírkamrához.

Sikerült új petesejteket előállítani fiatal és felnőtt egerek petefészkéből vett őssejtek felhasználásával - közölték kínai kutatók a brit Nature Cell Biology című szaklap vasárnap megjelent számában.
A tudósok úgy vélik, a petesejtek, avagy elsődleges oociták képződése a legtöbb emlősnél, így az embernél is lezárul a születés előtt, számuk nem növekszik.
A Csi Vu által vezetett sanghaji kutatócsoport dolgozatában azt állítja, hogy női ivarvonali őssejteket sikerült izolálniuk öt napos, valamint felnőtt egerek petefészkéből.
Az így nyert sejteket hat hónapig laboratóriumi sejtkultúrában tenyésztették tovább, majd terméketlen nőstényegerek petefészkébe ültették be. A kutatók szerint a kísérleti állatok 80 százalékának ezután természetes párosodással fogant utódai születtek.
Két, a tanulmánytól független szakember fontosnak találja annak megállapításait, amennyiben más kutatások is igazolják az eredményeket.

A depresszióssá váló szívbetegeknél akkor is nagyobb a kockázata szívelégtelenség kialakulásának, ha antidepresszánst szednek - közölték hétfőn amerikai kutatók.

Heidi May, a Utah állambeli Intermountain Orvosi Központ munkatársa úgy véli, hogy a depresszió fontos és egyre növekvő kockázati tényezője a szívelégtelenségnek. Korábbi tanulmányok szerint a depresszió háromszor gyakoribb szívinfarktust elszenvedett pácienseknél, sőt kölcsönhatás figyelhető meg: az ilyen betegek körében nagyobb a második szívroham valószínűsége.

A kutatók közel 14 ezer embert vizsgáltak, akiknek szívkoszorúere elzáródott. Egyikük sem szenvedett szívelégtelenségben vagy depresszióban a diagnózis idején. A későbbiekben azonban 1377 embernél fejlődött ki depresszió - számolt be May csoportja az Amerikai Kardiológiai Kollégium folyóiratában. A páciensek állapotát halálukig követték, vagy addig, amíg szívelégtelenség nem alakult ki náluk.

Korábbi tanulmányokkal ellentétben egy új áttekintő vizsgálat nem igazolta a kávé potenciális védőhatását vastagbél- és végbélrák ellen - közölték bostoni kutatók az International Journal of Cancer című szaklap áprilisi számában. A Harvard Egyetem orvosi iskolájának munkatársai Youjin Je vezetésével szisztematikusan áttekintettek 12 követéses tanulmányt, melyek összesen 646 848 embert érintettek, közülük 5403 páciensnek volt vastagbél- vagy végbélrákja. A sok, illetve kevés kávét fogyasztók adatait összehasonlítva a kutatók nem találtak összefüggést az elfogyasztott kávé mennyisége és a vastagbél-, valamint végbélrák előfordulásának kockázata között.

A japán állatkertekben tartott koalák csaknem 90 százaléka hordozza magában azt a vírust, amely az erszényeseknél feltételezhetően a leukémiát okozza, adta hírül Húsvétkor a Jomiuri Simbun című napilap angol változata.

A japán kutatók a Japánban élő 62 koalából 50-en végeztek vértesztet. Az 50 állatból 39 az úgynevezett ausztráliai északkeleti koala, ezek mind fertőzötteknek bizonyultak, 11 pedig a déli alfaj, közülük 4-nél találták meg a vírust. A koalák retrovírusa az emberre nem veszélyes, viszont a Japánban fogságban tartott koalák száma drámaian megcsappanhat.

A fertőzés forrását a kutatók nem tudták megállapítani, de feltételezik, hogy az állatok még Ausztráliából hozták magukkal a vírust. Mivel a kórokozó a szaporító szerveket fertőzi meg, így a szülőktől átkerül az utódok szervezetébe is. A Japánban élő 62 koalából 38 már ott született, közülük 36 hordozza a vírust.

Ismeretlen okból legalább kétszer újraindította számítógépét a NASA öregedő Mars-járó robotja, a Spirit. A robotokért felelős John Callas, a pasadénai Jet Propulsion Laboratóriumban hétfőn azt jelentette be, hogy a Mars-járó stabil, automatikus üzemmódban működik és így is maradhat addig, amíg a problémát azonosítják.

Az újraindítások az elmúlt hétvégén történtek. Callas elmondta, hogy a Spirit elemeinek töltöttsége jó, napelemei energiát termelnek és hőmérsékletük a megengedett értékhatáron belül van.

A csoport most azt vizsgálja, összefüggésben lehet-e a probléma a robot fedélzeti szoftverének közelmúltbeli frissítésével. A Spirit és ikertestvére, az Opportunity 2004 óta fedezi fel a hideg és sivár vörös bolygót.

Az ecuadori hatóságok jelentése szerint kitört a Galapagos-szigeteken a La Cumbre nevű vulkán. A láva, füst és vulkáni hamu nem veszélyezteti a szigeteken élő 40 ezer embert (Galapagos 13 nagyobb, és hat kisebb, lakatlan szigetből áll, ezek egyikén található a La Cumbre), viszont a szigetek egyedi élővilágát annál inkább. A dél-amerikai partoktól nagyjából ezer kilométerre nyugatra fekvő szigetcsoport híres egyedi állat- és növényvilágáról, aminek legismertebb tagja, a galapagosi óriásteknős az 1800-as évek közepén pusztult ki. Charles Darwin is járt a Galapagos-szigeteken, és a szigetcsoport egyes tagjain más-más alfajokká fejlődött teknősök indították arra, hogy megalkossa az evolúció emléletét.

Szakértők szerint a vulkánkitörés több olyan tengeri élőlény, iguánák, tengeri oroszlánok és ritka növényfajok elpusztításával fenyeget, amelyek a Földön sehol máshol nem találhatók meg.

A kőkéseket South Lanarkshire környékén, szántáskor fedezték fel a földeken, valószínűleg vadászok használhatták, hogy elejtsék a vadat, feldarabolják a húsát, és kidolgozzák a bőrét, írja a BBC. Feltételezések szerint miután befejeződött a legutolsó jégkorszak, vadászok csoportjai kelhettek át azon a területen, amelyet napjainkban az Északi-tenger borít.

Mike Pitts, a tanulmányt publikáló British Archaeology című régészeti szaklap főszerkesztője szerint ez a brit szigetek legkorábbi lakosaitól származó legészakibb tárgyi emlék. Az eddigi legkorábbi ismert skót tárgyi emlékek Edinburgh közelében kerültek napvilágra, s a Kr.e. 8500-ból származnak.

A kőkések korát kezdetben "mindössze" 5000 évesre becsülték, és csak később ismerte fel a lelet jelentőségét Torben Ballin, az őskori kőeszközök szakértője, valamint Alan Saville, a Skót Nemzeti Múzeum kutatója. Alan Saville feltételezése szerint azon a helyen, ahol a kőkésekre bukkantak, valószínűleg a vadászok átmeneti tábora állhatott. Nyáron a régészek feltárják a területet abban a reményben, hogy más leletek, így cölöplyukak, ásott gödrök is előkerülhetnek.