Amerikai régészek három olyan rézkarkötőt találtak Harappa ősi indiai városában, amelyek belső oldalához mikroszkopikus textilszálak tapadtak. Az elektronmikroszkópos vizsgálat során kiderült, hogy selyemmaradványokról van szó.
A lelet azért meglepő, mert a radiokarbon módszerrel i. e. 2200-2450 évesnek datált szövetmaradványok a selyem legrégebbi előfordulásai Kínán kívül. Harappa az Indus-völgyi civilizáció (i.e. 2800-1900) egyik legnagyobb városa volt. Már csaknem egy évszázada folynak itt az ásatások.
Kevesebb mozgás mellett is több kalóriát égettek el azok a kísérleti egerek, amikből hiányzott egy, az elhízással már összefüggésbe hozott gén - közölték német tudósok a Nature című brit tudományos magazin legutóbbi számában.
Ulrich Ruther, a Düsseldorfi Egyetem munkatársa és csoportja olyan egereket vizsgált, amikben inaktiválták az FTO jelű, elhízással összefüggésbe hozott gént. Megállapították, hogy ezek az egerek gyorsabban égették el a szervezetükbe bevitt energiát, több evés és kevesebb mozgás mellett sem híztak el.
Korábbi tanulmányok szerint azok az emberek, akiknél az FTO jelű gén bűnös változata két kópiában jelen van, átlagosan 3 kilogrammal nehezebbek és 70 százalékkal nagyobb esélyük van az elhízásra azokhoz képest, akiknek egy kópiájuk ilyen vagy egy sem.
A tanulmányban az FTO-gén nélküli egerek vékonyak maradtak, mert sok energiát égettek el, ami azt jelzi, hogy ez a gén közvetlen szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában - állítják a német kutatók.
A kobrák 180 centiméter távolságra is ki tudják lövellni mérgüket és mindig pontosan célba találnak. Az amerikai Massachusettsi Egyetem kutatói különleges kamerákkal és az elektromiográfia (az izmok elektromos tevékenységét vizsgáló műszer) felhasználásával figyelték meg, hogyan történik ez a célzás és lövés. A kígyó a másodperc tört része alatt jobbra-balra forgatja fejét és ezzel összehangolja a fej, a nyak, valamint azoknak az izmoknak a munkáját, amelyek a méregmirigyet nyomják össze, aztán villámgyorsan kiköpi mérgét. A köpés csaknem mindig egyenesen a préda szemét éri - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Építkezési fémhulladékból összerakott madárfészket fedeztek fel Hongkongban. Egy helyi lap vasárnapi híre szerint egy építkezési területen álló fán egy szarkapár részben kis fémrudakból rakott fészekaljban lakott. A lap információi szerint a fészek harmadrészt állt fémdarabokból, melyeket a közeli építkezésről csenhettek a madarak. A hongkongi Sunday Morning Post írása szerint a különleges madárfészekre azután lettek figyelmesek, hogy egy nő arra panaszkodott: fém hullott a hajába egy építkezési terület közelében álló fáról. A helyi madártani egyesület vezetője szerint ez az első alkalom, hogy részben fémrudakból összeállított madárfészekről hallott. Arról egyébként korábban már voltak hírek, hogy madarak nejlont vagy műanyagszemetet használtak fel a fészkük összeállításához.
Két harci szekeret és két ló csontvázát fedezték fel kínai régészek Honan tartományban. A leletek a Keleti Csou-birodalom korából, az időszámításunk előtt 770 és 256 közötti időkből származnak. A régészek összesen 29 sírt tártak fel. Közülük az egyikben fedezték fel a két császári harci szekeret és a két ló csontvázát, amelyeket háttal egymásnak fektettek. Az állatokat a temetkezés előtt ölték meg. A két harci szekér fából készült, s az idők folyamán elporladt - olvasható az Archaeologica című hírportálon. A feltárások során számos egyéb lelet is napvilágra került, köztük cserépedények, bronzfegyverek, valamint jade.
Újabb halálos áldozatot szedett a madárinfluenza H5N1 altípusa Vietnamban, ezúttal egy fiatal nő halt bele az általában szárnyasokat megfertőző betegségbe - közölték vasárnap egészségügyi források. A 23 éves nő előző nap hunyt el az ország északi részén, egy Quang Ninh tartománybeli kórházban. Nguyen Hong Hanh kórházigazgató elmondta, hogy az áldozat és családja is kapcsolatba került fertőzött szárnyasokkal.
Év eleje óta három ember fertőződött meg az országban a H5N1 vírussal, mindhárom Vietnam északi részén. Egyikük, egy nyolcéves lány felgyógyult a betegségből, egy 32 éves férfit még kórházban ápolnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2003 óta Vietnamban ötvenhárman, a világon összesen 254-en haltak meg eddig madárinfluenzában.
Pár nappal célja elérése előtt, szerdán meghalt az a 93 éves nő, aki felfedező apja 1912-es útját követve indult el az Antarktiszra. Barbara Johns, a biológus Edward Nelson lánya már csak pár napra volt apja egykori déli-sarkvidéki kutatóbázisától, amikor a hajójukat ért viharban fejsérülést szenvedett és meghalt - jelentette be Rodney Russ, az expedíció vezetője.
Nelson a Robert Falcon Scott vezette 1912-es antarktiszi expedíció tagjaként a Terra Nova fedélzetén érkezett a bázisra, de háttértámogató lévén nem indult el az ötfős csoporttal a pólus meghódítására. Scott és társai a sarkot 35 nappal később érték el, mint a norvég Amundsen csapata, majd a visszafelé vezető úton mindannyian megfagytak.
Robert Falcon túlélőként hazatért. Évekkel később született lánya, Barbara 93 évesen indult el a Spirit of Enderby nevű új-zélandi hajóval, hogy meglátogassa apja laboratóriumát. A végzetes baleset háromszáz kilométerre az Antarktisztól érte. (MTI)
A brit John Innes Center kutatói felfedeztek két gént, melyek megvédik a búzát a világszerte óriási károkat okozó gombás fertőzéstől, a gabonarozsdától. Géntechnológiával korábban már kifejlesztettek a rozsdagombának ellenálló búzatörzseket, ám a gyakorlatban nem bizonyult tartósnak az immunitás, mert a kártevő gombák (például a sárgarozsdát okozó Puccinia striiformis) mutációjukkal rendre megtalálták a kerülőutat a növény megtámadására. Brit, amerikai és izraeli szakemberek szerint a búza vad változatában megtalált gén hosszú távon hatásos. Olyan gént szereztek vissza, amely elveszett a búza háziasítása során.
A mezőgazdászok eddig is ismertek olyan növényeket, melyek ellenálltak a gombafertőzésnek, de nem tudták, melyik gén okozza, illetve miként működik. Simon Krattinger, a zürichi Növénybiológiai Intézet kutatója elmondta, hogy az általuk azonosított gén tartósabb a búza eddigi genetikai módosításainál alkalmazott géneknél, mert már 50 éve aktív. A búzabetegségek legyőzésének fontosságát az adja, hogy világszerte az emberek táplálékául szolgáló kalória 20 százaléka a kenyérbúzából származik. (MTI)
Megtalálta az 1917-ben a Földközi-tengeren egy német tengeralattjáró által elsüllyesztett francia páncélos hajó, a Danton roncsait egy holland geotechnikai vállalat. A hajóroncs igen jó állapotban konzerválódott.
"Gyakran bukkanunk hajóroncsokra, de a mostani felfedezés látványos, mindenekelőtt a hajó rendkívül ép állapota miatt" - mondta el Rob Luijnenburg, a Fugro regionális igazgatója. A Dantont 2008 elején találta meg Szardínia déli partjainál a cég, amely egy Olaszországot Algériával összekötő gázvezeték építéséhez végzett tanulmányt, de a felfedezésről csak most számoltak be a nagyközönségnek, miután hivatalosan is azonosították a hadihajót.
A megújuló energiával foglalkozó Magyar Pellet Egyesület, a korábban alakult klaszterek közül elsőként kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), a 23,6 millió forintos forrást egy új iroda kialakítására, valamint az energiaforrás népszerűsítésére fordítja a szervezet.
A Magyar Pellet Egyesület (MPE) célja, hogy 6 éven belül 7 százalékra emelje a pellet energiaforrás részarányát a magyar lakossági fűtés és melegvíz felhasználásban - mondta Bodri Gabriella, a klaszter elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Az erdészeti-, illetve mezőgazdasági hulladékból, préseléssel előállított pellet alkalmazása mintegy 700 millió köbméter földgázt válthat ki 2015-ig, ami mai árakon számolva 35,5 milliárd forintos megtakarítást jelentene országos szinten - fűzte hozzá.
Könnyebben megsérült négy diák és egy tanár Ungváron, a nemzeti egyetem kémiai laboratóriumában történt robbanás következtében - közölte csütörtökön az ungvári ua-reporter.com hírportál.
A jelentés szerint a detonáció akkor következett be, amikor a vegyi kar diákjai a laboratóriumi munka során telített szénhidrogéneket állítottak elő, és az egyik lombik gázelvezető csöve elzáródott. A diákok és a tanár sérüléseit a robbanástól a kísérleti asztalra zuhant mennyezeti lámpa üvegburájának szétrepülő szilánkjai okozták.
A kezükön és arcukon sérült egyetemistákat és tanárukat az ungvári kórház baleseti osztályára szállították, de sérüléseik ellátása után hazaengedték őket.
Kétezer éves kihagyás után felújították a kitermelést a "fáraók aranybányájában" Egyiptomban. Egy papiruszra rajzolt térkép tanúbizonysága szerint az egyiptomi sivatagban a Vörös-tenger közelében volt az a lelőhely, amely részben biztosította a Nílus-parti birodalom aranyszükségleteit. Később a rómaiak folytatták a kitermelést a Sukari-lelőhelyen - olvasható a Financial Times online kiadásában. Majd két évezredes szünet után a napokban a Centamin egyiptomi cég indította újra a kitermelést.
A fejlesztés első ütemének befejezése után a bánya éves szinten 200 ezer uncia aranyat ad majd. Becslések szerint a lelőhely mintegy 13 millió uncia kitermelhető aranyat rejt.
A dohányzásnak nagyobb hatása van az élettartamra, mint a társadalmi státusnak - állapítják meg brit kutatók a témát vizsgáló eddigi legnagyobb tanulmányban, mely kedden jelent meg a British Medical Journal című orvosi szaklapban.
Laurence Gruer és kutatócsoportja még a hetvenes évek közepén kezdte meg két nyugat-skóciai városban 15 ezer férfi és nő egészségi állapotának követését. Az akkor 45 és 64 év között lévő emberek túlélési arányát 28 év elteltével vizsgálták meg.
Az eredmények szerint a túlélési esélyeket mindkét nemnél jobban rontja a dohányzás ténye, mint a hátrányos társadalmi helyzet önmagában.
A nemdohányzók között a legtehetősebb csoportban a nők túlélési aránya 65 százalék, a férfiaké 53 százalék volt, míg a legalsó társadalmi státusúak körében a nőké 56, a férfiaké 36 százalék.
A jobb szociális helyzettel járó túlélési előnyt azonban elveszítették azok, akik dohányoztak. A legbefolyásosabb felső hányadban a dohányos nők túlélése 40 százalék, a férfiaké csak 25 százalék volt. A legkisebb bevételű csoportban pedig a dohányzó nők túlélési aránya mindössze 35 százaléknak, a férfiaké 18 százaléknak bizonyult.
Ritkaságot, egy épségben maradt avar kori csontfurulyát találtak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei az épülő M6-os autópálya nyomvonalán, Daruszentmiklós határában. A régészek az M6-os autópálya Szekszárd-Mohács közötti szakaszán végzett feltárás alkalmával lelték meg a VII-VIII. századból való csontfurulyát.
A hangszer minden szempontból különbözik a Magyarországon eddig talált, hasonló korból származó furulyáktól. A korábban előkerült hangszerek a kettős sípok típusába sorolhatók, kivétel nélkül madarak körülbelül 18 centiméter hosszú csontjaiból készültek, hat-hat hangnyílással. A Fejér megyei falu határában talált lelet ezzel szemben kecske vagy juh lábszárcsontjából készült és csak három nyílás van rajta.
Mivel a maga nemében egyedülálló tárgyról van szó, felvetődött a kérdés: milyen módon szólaltathatták meg ezt a hangszert? Vajon egyszerű furulyáról van szó, vagy nádsíppal kiegészítve játszottak rajta? A kérdés eldöntésére Dresch Mihály furulya-, szaxofon- és klarinétművészt kérték fel. A muzsikus véleménye szerint lelet valószínűleg jelzősíp lehetett, amellyel az állatokat hívták vagy figyelmeztették. A hangszer rövidsége miatt elég éles, magas a hangja, de egy kis trillás dallam megszólaltatására alkalmas. "Látszik a kialakításából, hogy ez egy peremfurulya, úgy kell játszani rajta, mint a pánsípon. Ennek ellenére a megszólaltatása nem olyan egyszerű, mert a csont széle már kissé elkopott, pont ott, ahol fújni kellene" - mondta el a zenész. (MTI)
Egy vénlány ázsiai oroszlánt próbáltak sokadszor férjhez adni a moszkvai állatkertben, de a kísérlet sem járt sikerrel, így már nincs remény arra, hogy a ritka faj nősténye utódot hozzon a világra.
Az öreglány rossz tapasztalatokat szerzett az udvarlókkal: a legutóbbi például folyton támadta, kergette és nem engedte enni. A zoológusok szerint talán azért, mert állatkertben jött a világra, emberek nevelték fel, és nem tanulta meg, hogyan kell viselkedni a gyengébb nemmel. Amikor kiderült, hogy ráadásul nemzésképtelen is, az gondozók úgy döntöttek, hogy leváltják.
Vérveszteséggel járó sérülések után a csontvelői őssejtek egyébként alvó állapotban lévő csoportja aktiválódik, és gyors osztódással pótolja a hiányzó vért. Az őssejtek felébresztését az alfa-interferon hajtja végre - jelentették be német kutatók a Nature tudományos magazinban.
Ez a Csipkerózsika-álom az őssejtek fontos védekezési mechanizmusa. Egyrészt megvédi a sejtek genetikai állományát azoktól a változásoktól, melyek osztódás közben történhetnek, másrészt segít megszökni olyan sejtmérgek elől, melyek csak az osztódó sejteket támadják meg.
Andreas Trumpp, a Német Rákkutató Központ munkatársa igazolta, hogy az úgynevezett hemopoetikus, vérképzőszervi őssejtek alfa-interferonnal felébreszthetők, osztódásra késztethetők. Ezzel elsőként bizonyították, hogy ez a fehérje - mely az immunrendszer hírvivő anyaga - közvetlen hatással van az őssejtek működésére.
Az alfa-interferont akkor bocsátják ki az immunsejtek, amikor a szervezetet baktériumok vagy vírusok támadják meg. A kutatók interferontermelésre késztették a kísérleti egereket, és megállapították, hogy ezt követően a hemopoetikus őssejtek nagyarányú osztódásba kezdtek. Az állatok kontrollcsoportjában, melyeknél nem képződött alfa-interferon, az őssejtek ébredése is elmaradt.
A kutatók remélik, hogy az ébresztő mechanizmus tumor őssejteknél is működhet. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az osztódásra késztetett, ezáltal sérülékennyé vált őssejteknél megtörhetik a rákellenes szerekkel szemben gyakran kialakuló rezisztenciát, a kemoterápia eredményessé válna. (MTI)
Az ógörög szentélyeknek az otthonosság érzetét kellett kelteniük az istenekben, ez a szempont határozta meg a leendő templomok helyének kiválasztását - állítja egy amerikai kutató. Gregory J. Retallack, az Oregoni Egyetem kutatója 84, a klasszikus korban, azaz Kr. e. 480 és 338 között épült ógörög szentélyt vizsgált meg. A tudós figyelembe vette a helyszínek geológiai sajátosságát, topográfiáját, a talaj összetételét, valamint a növényzetet, ahogy tanulmányozta az olyan ókori szerzők leírásait, mint Homérosz, Hérodotosz vagy Platón, hogy kiderítse miért épp ott építkeztek az ókori görögök.
Egy jótékony baktériumba csomagolt, szájon át szedhető szer megvédte az egereket a lépfenebaktérium fertőzésétől - jelentették be amerikai kutatók hétfőn. "A vakcinákat általában nem alkalmazhatják szájon át szedve, mert a gyomor emésztőrendszere tönkreteszi ezeket, ezért tűt használnak" - közölte Todd Klaenhammer, a kutatás egyik vezetője. A csoport élelmiszer minőségű tejsavbaktériumot használt szállítóként, hogy a szert hatékonyságának csökkenése nélkül, egyúttal biztonságosan juttassa el a vékonybélbe.
A lépfenebaktérium spórái alkalmasak biológiai fegyvernek. A kórokozó általában könnyen kezelhető bőrelváltozásokat okoz, ám belélegezve olyan gyorsan fejti ki hatását, hogy mire az első tünetek megjelenését követően megkezdődik az antibiotikumos kezelés, már túl késő. Az amerikai kutatók megállapították, hogy amint a vakcina túlélte a gyomor fehérjelebontó folyamatait és eljutott a vékonybélbe, képes volt kapcsolódni az immunsejtekhez, ami előfeltétele a lépfene elleni immunválasz kialakulásának. Az orális védelem hatékonysága nem maradt el az injekciós vakcináétól - írják az Egyesült Államok tudományos akadémiája folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában. A következő lépésben azt vizsgálják, vajon más kórokozók elleni vakcináknál is használható-e szállítójárműként a tejsavbaktérium.
Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkísérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte. A gyűszűvirágból főzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek. Most Gregg L. Semenza hasonlóan súlyos betegség, a rosszindulatú daganatok kezelésére próbálta ki a gyűszűvirágból eredő gyógyszercsoport legismertebb tagját, a digoxint.
A ráksejtek gyorsan szaporodnak, növekednek, ezért mind több oxigénre, vérre volna szükségük. A rosszindulatú daganatsejtek azonban csak kevés oxigént kapnak és ehhez kell alkalmazkodniuk. Ez egy gén segítségével történik, mely olyan fehérjének a termelődését intézi, ami segíti a ráksejteket az oxigénben szegény körülmények túlélésére. A HIF-1 nevű fehérje tehát létfontosságú a daganatsejtek életben maradásához és mint a vizsgálatból kiderült, a digoxin ennek a fehérjének a mennyiségét csökkenti. A rákkutatók sokféle hatásmódú gyógyszert vizsgálnak, a HIF-1 fehérjét gátló anyagok pedig új lehetőséget kínáltak a daganatos betegségek gyógyítására. Semenza háromezernél több forgalomban lévő gyógyszert vizsgált ebből a szempontból. A több ezer készítményből 20 olyan anyag volt, mely kísérleti körülmények között a HIF-1 termelődését 88 százaléknál nagyobb mértékben gátolta. Ezeknek a fele olyan gyógyszer volt, amit szívelégtelenség kezelésére alkalmaznak.
A kutatók azért választották ezek közül a digoxint, mert minden hatása és mellékhatása jól ismert. Laboratóriumban a ráksejtek növekedését a digoxin lassította, szaporodásukat gátolta. Daganatos egerekben is fékeződött a rák növekedése és ezt a gyógyszer a HIF-1 fehérje szintjének csökkentése útján érte el. A kutatók azt is észlelték, hogy digoxinnal kezelt szívbetegekben bizonyos rosszindulatú daganatok ritkábban fordultak elő. A gyógyszerekkel foglalkozó szakemberek most azt vizsgálják, hogy a digoxinnak ez a hatása mennyiben különbözik a szívre kifejtett hatástól és a szer módosításával milyen mértékben lehetne a rákellenes tulajdonságot növelni.
Az Egyesült Államok tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ben kínai orvosok beszámoltak arról, hogy 85 leukémiás beteget kezeltek arzénnal és A-vitaminnal, majd átlagosan 70 hónapig követték egészségi állapotukat. Közülük 80 páciens teljesen felépült, nem találtak szívükben vagy tüdejükben sem más, kapcsolódó problémát, és másodlagos rák sem fejlődött ki náluk. "Két évvel a kezelés után a betegek vérében és vizeletében az arzén szintje jóval a biztonsági határérték alatt maradt, és alig volt magasabb, mint a kontrollcsoporté" - írták a kutatók, akik megállapították, hogy a kombinált kezelés hatékonyabb volt, mint a két szer külön-külön. A szerzők azt javasolják, hogy a kezelést vér- és csontvelőráknál vagy a leukémia egy speciális típusánál alkalmazzák.
Bár az A-vitamint már több tanulmány vizsgálta, ez az első alkalom, hogy ilyen hosszú ideig követték hatékonyságát. Arzénvegyületeket a 18. század óta használnak gyógyszerként bizonyos betegség kezelésére. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága, az FDA 2000-ben hagyta jóvá vér- és csontvelőrákos emberek kezelésére.
A szubtrópusi tengervizekben fürdőzők staphilococcus baktériummal fertőződhetnek, beleértve a veszélyes, meticillinre rezisztens Staphylococcus aureus baktériumot, az MRSA-t is. "Úgy gondoljuk, hogy az emberek viszik a vízbe, és hagyják hátra ezeket a mikrobákat" - mondta Lisa Plano, a Miami Egyetem kutatója az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) vasárnap véget ért éves közgyűlésén Chicagóban. A fertőzés kockázata azoknál a legnagyobb, akiknek nyílt sebük van vagy immunhiányos az állapotuk. A kísérletben ezernél több fürdőző töltött el 15 percet a tengerben egy népszerű floridai strandon, majd összegyűjtötték róluk a vizet. A laboratóriumi elemzés megállapította, hogy a minták 37 százaléka staphilococcus, három százaléka pedig MRSA baktériummal volt szennyezett. Plano úgy véli, ezután sem kell félni a partokon, ám néhány óvintézkedést feltétlenül meg kell tenni. A legfontosabbak: mindenki zuhanyozzon fürdőzés előtt és után is, hogy a saját, illetve a vízben szerzett mikroorganizmusokat eltávolítsa, nyílt sebbel pedig ne menjen senki a vízbe.
Korát lényegesen megelőzve tisztában volt a végtelenség fogalmával Arkhimédész, a Kr.e. III. században élt görög természettudós - hangzott el az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége éves közgyűlésén Chicagóban. A rendezvényen több olyan kutatásról is beszámoltak, amelyek a legmodernebb technikát alkalmazták a múlt titkainak feltárására.
Könnyíti a stressz feldolgozását, ha szavakba öntjük érzelmeinket - igazolja amerikai agykutatók tanulmánya sok naplóíró, költő és dalszerző régi tapasztalatát. Matthew Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének (AAAS) éves találkozóján számolt be eredményeikről.
Megnövekszik az asztma kialakulásának kockázata a nagy forgalmú utak környékén született gyerekeknél, mert már az anyaméhben olyan szennyeződés éri őket, amely genetikai elváltozásokat okoz - közölték amerikai kutatók.
Belga kutatóállomás nyílt meg hivatalosan vasárnap az Antarktiszon - 42 évvel azután, hogy a belgák bezárták első állomásukat a déli sarkvidéken. Az állomás a kutatók által eddig eléggé mellőzött térségben, a Utsteinen-hegységtől néhány kilométerre északra található - ott, ahol egy nagyjából ezer kilométeres, ember által nem nagyon látogatott sáv húzódik az orosz és a japán állomások között.
Az emberi agy másképpen működik akkor, amikor egy másik ember ellen küzd, és másképpen akkor, amikor a gép ellen játszik - állapították meg kutatók. A játékos játékos elleni szituációk során az ember sokkal intenzívebben gondolkozik és fejben megpróbálja modellezni a másik gondolatmenetét, tehát szinte a gondolatai közé férkőzik, az ellenfél lehetséges döntéseit kutatva. A játékos agya úgy próbálja meghozni saját döntéseit, hogy a másikét próbálja feltérképezni. A játék jellegétől függően ilyenkor ezek a döntések a játékos fejében általában megegyeznek, vagy hasonlóak a riváliséhoz.
Éheznek az Argentína partjainál élő pingvinek, mivel átlagosan 40 kilométerrel messzebbre kell elúszniuk táplálékért, mint régebben. Az élelemért induló szülőnek tehát 80 kilométerrel kell többet megtennie, hogy eleséget vigyen a tojáson ülő párjának vagy később a kikelt csibének. A Washingtoni Egyetem kutatói szerint ennek az az oka, hogy lényegesen csökkent a halállomány a túlzott halászat, a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt.
A Punta Tombo-félszigeti rezervátumban 22 év alatt 300 ezer költőpárról 200 ezer párra csökkent a pingvinnépesség. A pingvinek ma már az év későbbi szakaszában érkeznek vissza erre e költőhelyre, és gyengébb állapotban. A költőhelyen is tovább van távol az élelemért induló szülő a megnövekedett távolság miatt, így romlik az utódok felnevelésének esélye. Az itt élő pingvinek egy része már 400 kilométerrel húzódott északabbra jobb költőhelyet keresve. Azoknak, amelyek maradtak, nemcsak a táplálék szűkösségével kell megküzdeniük, hanem az esővel is, ami elönti a fészket, fenyegetve a tojást vagy a kikelt csibét.
Azoknak a kisgyerekeknek, akik 14 hónapos korukban sok gesztussal kommunikálnak, lényegesen nagyobb lesz a szókincsük 4 és fél éves korukban, és sokkal jobban fognak tanulni később az iskolában - állapították meg amerikai tudósok. Az is kiderült, hogy a kommunikációs készség összefügg a család vagyoni helyzetével. A Chicagói Egyetem kutatói 50 családnál készítettek 90-perces filmfelvételeket a kisgyerekekről és gondozóikról otthoni mindennapi tevékenységük közben. A nagy jövedelmű, művelt családokban a 14 hónapos kisgyerekek átlagosan 24 különböző jelentésű gesztust alkalmaztak. Az alacsony jövedelmű családokban az ugyanilyen korú kisgyerekek csak 13 különböző jelentésű gesztust tudtak. A különbségek később, az iskolás korban is megmutatkoztak a gyerekek szókincsében. A tanulmány a Science című amerikai havilapban jelent meg.
Csatában veszíthette életét a vaskori törzsfőnök, akinek sírjára Ishoj dán város közelében bukkantak a régészek. Az 1800 éves temetkezést még 2007-ben tárták fel, a sírban egy igen jó állapotban fennmaradt csontváz volt. A csontlelet vizsgálatai, amelyeket a Koppenhágai Egyetem antropológusai végeztek, több mint egy évet vettek igénybe - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.
A halál oka feltehetően a koponyatetőn talált csillag alakú lyuk, valamint a tarkón fellelhető két, tíz centiméteres vágás lehetett. A bal lábán lévő vágások arra engednek következtetni, hogy a harcos lóháton volt, amikor egy gyalogos megsebesítette - mondta a lelettel kapcsolatban Pia Bennike, a Koppenhágai Egyetem antropológusa. A vizsgálat kiderítette, hogy a törzsfőnök 180 centiméter magas volt, s 40 éves korában hunyt el. A sírjában elhelyezett ajándékok között egy a római korból származó boroskupakészletet is találtak.
Jason Spector és Leon Bellan, a New York-i Cornell Egyetem munkatársai szövetpótló anyagok előállítására fejlesztettek ki új eljárást. Ebben először vattacukorpamacsra sűrű folyadékot csorgatnak, míg teljesen át nem itatja azt. Várnak, amíg megszilárdul, majd meleg vízbe teszik, ahol kioldódik a cukor, apró csatornákat hagyva szálacskái helyén.
Az így nyert anyag érhálózatát kibélelik sejtekkel, hogy mesterséges véredényként működhessenek. Következő lépésként elültetik az anyagban a létrehozni kívánt szövettípus éretlen sejtjeit. A mesterséges szövet váza biológiailag lebomló anyag, ezért egy idő elteltével a növekvő szövet sejtjei helyettesítik.
A kész szövetet átjárják a vérerek, amelyek a vattacukor szálai helyén születtek. A kutatók eddig patkányvérrel tesztelték az érhálózat átjárhatóságát. Bellan elmondta, hogy a vattacukrot más anyaggal is helyettesíthetnék, ám reméli, hogy minél tovább megragadhatnak az olcsó anyagnál.