Tudblog

A legfrissebb antropológiai kutatások szerint valószínűsíthető őseink egyikének, az Australopithecus africanusnak már 2,6 millió évvel ezelőtt ment a diótörés. A Bécsi Egyetem antropológusai egy, csak Mrs. Plesként emlegetett női Australopithecus africanus koponyáját rekonstruálva, majd abból egy háromdimenziós modellt készítve jutottak a felfedezésre, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertettek.

Mivel Mrs. Ples fogatlan, a tudósok számára csak egy rendkívül hasonló koponya vizsgálata tette lehetővé a rekonstrukciót. A Gerhard Weber professzor vezette korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a New York állambeli Albany Egyetem mérnöki kutatói is vizsgálni kezdték az Australopithecus africanust. Mint kiderült, az ősember arcberendezése megfelelő volt a nagyobb erő kifejtéséhez. Ez a jelentős erőkifejtés a kis őrlőfogakkal való harapásban mutatkozott meg. Ezek a fogak az Australopithecus africanus esetében meg is növekedtek, ezáltal alkalmassá váltak arra, hogy szétroppantsák és megőröljék a csonthéjasokat és a különböző magokat.

Az Australopithecus africanus körülbelül 3,5 millió éve jelent meg a Földön, és 2 millió éve halt ki, Afrika déli részén volt honos.

(MTI)

A daganatban lévő fehérjék egymásra hatásának elemzésével megjósolható a mellrákos nők túlélési esélye - közölték kanadai kutatók a Nature Biotechnology szaklap vasárnap megjelent számában. A betegség rosszabb kimenetelének ismerete lehetőséget nyújt arra, hogy személyre szabott terápiával, műtéttel, kemoterápiával, sugárkezeléssel lépjenek közbe az orvosok.

A torontói Mount Sinai Kórház munkatársai Jeff Wrana vezetésével rákos szövetekben elemezték a fehérjék hálózatát, azt, hogy miként kommunikálnak az óriásmolekulák. A szövetminták 350 amerikai nő melldaganatából származtak. 30 ezer kölcsönhatást vizsgáltak meg a szakemberek mintegy 8 ezer fehérje között, majd kiválasztották a legfontosabb 250 fehérjét, amelyektől a páciens túlélési esélye függ.

A kanadai kutatók azt találták, hogy a betegséget túlélőknél másként szerveződtek hálózatba a fehérjék a rákos sejteken belül, mint azoknál, akik meghaltak. A fehérjék kölcsönhatásának elemzésével 82 százalékos megbízhatósággal jósolták meg, hogy a mellrák melyik páciens számára halálos, illetve ki éli túl. Az eljárást a Mount Sinai Kórház szabadalmaztatta, a kutatók pedig torontói székhellyel céget alapítottak kereskedelmi hasznosítására. (MTI)

Az ízületi gyulladás egyik formájában, oszteoartritiszben szenvedő embereknél segíti a gyors és korai diagnózist a svájci orvosok által kifejlesztett új technika, melyet a Nature Nanotechnology szaklap vasárnapi keltezésű számában mutattak be. Az új eljárásban a minta atomi méretű domborzatának pásztázásán alapuló, úgynevezett atomi erő mikroszkópiát (AFM) alkalmazzák a vizsgálathoz. A technikát a Bázeli Egyetemen Martin Stolz csoportja fejlesztette ki: az ízületi felszínt aprócska tűhegy pásztázza végig, érzékelve annak merevségét.

Oszteoartritisznél a csontvégek felszínét kipárnázó és védő porcréteg károsodik. Az egészséges ízületi porcfelszínen egyenletesen sima a porc, és folyadék nedvesíti azt. Ízületi gyulladásban a porc töredezik, felszíne durvává válik, a nedvesítés csökken. Jelenleg nincs módszer, mely a porckopás folyamatát megállítaná. Az atomi erő mérésen alapuló új technika azonban hat hónappal korábban figyelmeztethet a betegség közeledtére, ami lehetővé teszi, hogy a páciens megelőző intézkedéseket tegyen. A túlsúly csökkentésével vagy gyakorlatokkal csökkenthető az ízületekre jutó terhelés, ezáltal lassítható a szövetvesztés, a porckopás. (MTI)

A szélütés vagy szívinfarktus miatti oxigénhiányos sejtek megmentését is segítheti egy aprócska féregben most azonosított gén tanulmányozása. A C. elegans nevű, alig száz sejtből álló, átlátszó féreg a genetikai kutatások modellállata, mert fehérjéket kódoló génjeinek jelentős része megfelel a fejlettebb élőlények, így az ember génjeinek. A Washington egyetem kutatói a féregben azonosítottak egy gént, amely lelassítja a sejtek működését, ha túl kevés oxigénhez jutnak. Ez a sejtek túlélését jelentheti oxigénhiányos állapotokban. A gén a sejtek energiaközpontjában, a mitokondriumban található.

Egy másik kísérletben azt vizsgálták, hogyan hajtogatják össze a gének a termelődött fehérjéket optimális formára. A nem megfelelően csomagolt fehérjék működésében zavarok keletkeznek, márpedig az alacsony oxigénszint összefüggésben van a rosszul összehajtogatott fehérjék nagy arányával. A kutatók szerinta sejtműködés lelassítása a hibás fehérjék okozta kárt is csökkentette. Következő lépésként a csoport megvizsgálja, vajon emlősök idegsejtjei is megvédhetők-e ezzel a megközelítéssel. (MTI)

Sarki sirályt figyeltek meg a Dunán madarászok, legutóbb 1935-ben jegyezték fel ilyen madár látogatását. A sarki sirályt (Larus glaucoides) Kókay Bence madármegfigyelő és Hegedűs Dániel gyűrűző vette észre szerda délután Dunavecse térségében, az M8-as híd alatt, ahol több száz sirály verődött össze táplálék után kutatva - közölte pénteken a Magyar Madártani Egyesület (MME).

A sarki sirály kisebb termetű, szinte teljesen fehér és rendkívül ritkán fordul elő Európában. Csak az északi-sarkkörön túl költ, például a Dániához tartozó Grönland szigetén. A nyugat-európai országok tengerpartjai mentén telel, ahonnan néha elkóborol a kontinens belseje felé is. Ilyenkor látható be nem fagyó tavakon, nagyobb folyókon, de előszeretettel keresi fel a meleg vizű csatornákat, szennyvíz kifolyókat is, tudatta az MME.

A sarki sirály megfigyelésével a magyar madárfauna egy újabb fajjal gazdagodott, így már több mint 400 természetes eredetű állományból származó madárfaj van az országban. (MTI)

A delfinek szakácskodnak a tengerben, a tintahalat legalábbis nagyon precízen szabadítják meg tintájától és csontjától, hogy puha kalamárit kapjanak. Ausztrál kutatók egy palackorrú nőstény delfint figyeltek meg, amely tintahal áldozatát bonyolult lépések sorozatával készítette elő tápláléknak. "Ez annak jele, mennyire fejlett az agyuk" - mondta a Canberrra Times napilapnak Mark Norman, a kutatócsoport tagja. A kutatók többször megfigyelték a jellegzetes forradást viselő nőstényt, amint a tintahalat tiszta, homokos részre tereli a tengerfenéken, majd pofájával leszorítja és egyetlen gyors döféssel megöli. Aztán az élettelen testet felemelve ütögeti, amíg fekete tintája kifolyik. A "kalamárivágás" zárásaként a delfin "kicsontozza" áldozatát - számoltak be róla a kutatók a PLoS One című tudományos portálon. (MTI)

Valóban mesebeli kincseket rejtő hajóroncsot találtak a kincskeresők a dél-amerikai Guyana partjainál: a hajó aranyrudakkal, drágakövekkel és platinával megrakottan süllyedt el 1942-ben.

A brit hajót annak idején a parttól alig 70 kilométernyire egy német tengeralattjáró süllyesztette el, amely Amerikába fémeket szállító hajókra vadászott, és amelynek személyzete nyilván soha nem tudta meg, milyen kincset küldött a tenger mélyére.

A jármű mintegy 500 kilogrammnyi - 16 millió karátnyi - drágakövet és 80 tonnányi arany- és platinarudat szállított. A kövek Nagy-Britannia, az arany és a platina a Szovjetunió Állami Bankjának tulajdonát képezték, és a két ország fizetségnek szánta az úgynevezett Lend-Lease megállapodás keretében a szövetségeseknek szállított amerikai haditechnikáért, illetve élelmiszerért és stratégiai nyersanyagokért.

A rakomány értékét ma mintegy négymilliárd dollárra becsülik. A roncsot a víz alatti kutatásokra szakosodott Sub Sea Research elnevezésű amerikai vállalat búvárai találták meg mintegy 250 méteres mélységben. Pontos helyét és a hajó nevét nem tették közzé, és kiemelésére is csak akkor vállalkoznak majd, ha a kincsekre igényt tartó felek megállapodnak egymás között.

Igényt első sorban Nagy-Britannia és Oroszország támaszthat, mivel a korabeli megállapodások értelmében a szállítmány mindaddig a küldő tulajdonában maradt, amíg beérkeztét nem könyvelték el az amerikai kincstárban.

Guyana is bejelentette azonban igényét a lelet egy részére, noha a hajó felségvizei határán túl, az Atlanti-óceán nyílt vizein süllyedt el. Emellett természetesen a roncsot megtaláló cég is igényt tart a maga részére, és a tengerjoghoz értő, ügyes ügyvédek segítségével ez a rész elérheti akár az érték 90 százalékát is - írták az orosz lapok.

Igaz, amikor 1981-ben brit búvárok hoztak fel a Barents-tenger fenekéről aranyat - amelyet ugyancsak a Lend-Lease megállapodás értelmében kapott javak fejében küldött Oroszország Amerikába - a brit fél szolgáltatásaiért 34 aranyrudat számított fel a megtalált 471-ből. (MTI)

Egy amerikai vizsgálat szerint azoknál a koraszülötteknél, akik a kelletténél három hónappal előbb születtek, kétszer-háromszor magasabb az autizmus kialakulásának valószínűsége.

Az autizmus idegi fejlődési rendellenesség, amelynek tünetei kora gyermekkorban manifesztálódnak, s az érintettek csökkent kommunikációs és kapcsolatteremtő képességében, valamint viselkedési zavaraiban nyilvánul meg.

Jellemzők még az állandósághoz való ragaszkodás, az egyszerű, ismétlődő mozgások (mint például a test előre-hátra ringatása, vagy a kézfej rázása stresszhatásra), az állandóan visszatérő gondolatok, a kényszeresnek tűnő, de látszólag céltalan és körülményes foglalatosságok és a végletesen beszűkült érdeklődési kör.

Az autizmus okai nem tisztázottak, ám a szakértők szerint létrejöttében genetikai és környezeti tényezők egyaránt közrejátszhatnak.

Amerikai adatok szerint minden 150. gyermeknél kimutatható az autista tünetegyüttes valamely szimptómája.

A Bostoni Orvosi Egyetem kutatói Karl Kubannal az élen 988 olyan gyermek fejlődését követték nyomon, akik éretlenül, legkevesebb három hónappal idő előtt jöttek a világra. Kétéves korukban a gyerekek átestek egy magatartási vizsgálaton, amelynek során a kutatók az autizmusra jellemző 23 tünetek meglétét igyekeztek kideríteni.

A teszt hivatott felhívni a figyelmet az esetleges autistákra, ám nem jelent pontos diagnózist. A hivatalosnak számító kórismét 3 éves kor körül állítják fel. Míg a "normális" időben született gyermekek 6 százalékánál pozitív a teszt, a bostoni vizsgálatban részt vett koraszülöttek esetében 21 százalék volt.

Ám mivel a koraszülötteknél az autizmussal össze nem függő egyéb fejlődési rendellenességek is előfordulhatnak, s ezek befolyásolhatják a teszt eredményét, a kutatók kizártak minden olyan gyereket, akinél motoros, látási és hallási zavarokat észleltek, minekutána a pozitív teszteredményt produkáltak aránya 16 százalékra csökkent. A kognitív zavarokkal küszködők kizárása után 10 százalék volt azok aránya, akiknél pozitívnak bizonyult a teszt.

Karl Kuban azonban arra figyelmeztet, hogy az autizmus fokozott kockázata nem feltétlenül van közvetlen ok-okozati összefüggésben a koraszülöttséggel. Ellenkezőleg, előfordulhat, hogy bármilyen tényező játszik is közre az autizmusban, ez a szülés idő előtti megindulását is kiválthatja. A bostoni kutatók vizsgálataikról a Journal of Pediatrics című gyermekgyógyászati szaklap legújabb számában számoltak be. (MTI)

Ahhoz képest, hogy Kárpátalját Ukrajna ökológiailag legtisztább régiójának tartják, a térségben sok veszély leselkedik a természetre, élővilágra, de nem a természeti tényezők, hanem az ember, illetve az általa létrehozott objektumok részéről - írta csütörtöki számában az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című országos lap. A január 17-én a nagybereznai járási Kosztrinón (Csontoson) bekövetkezett súlyos gázolajszennyezésre utalva az újság emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja területén számos veszélyes csővezeték halad át. Vezetékhálózat hossza összesen 4500 kilométer, közte a megyén áthaladó hét nemzetközi vezetéké 1700 kilométer. Ezek biztonságos üzemeltetése létfontosságú, ám a megyei állami környezetvédelmi felügyelőség szakembereinek véleménye szerint nyugtalanságra ad okot, hogy a rendszer állapota fokozatosan romlik - olvasható a cikkben. A kárpátaljai környezetvédők által összeállított lista 62 olyan ipari objektumot tartalmaz, amelyek állandó veszélyt jelentenek a természetre és az emberekre. Nagy részük a sík vidéken és az előhegyi övezetben összpontosul, ezért Beregszász, Ungvár, Nagyszőlős, Huszt és Munkács lakosságát bármikor érhetik műszaki eredetű katasztrófák - mutatott rá a lap. A legveszélyesebb létesítmények között említette az írás a Császlóc melletti Ungvár Gázközlő Állomást és a területén lévő palackozott sav- és propán-butángáz-raktárt, a Barátság kőolajvezeték Munkács környéki kiszolgáló részlegét, a veszélyes anyagok munkácsi vasúti átrakóállomását, az onnan néhány kilométerre lévő barkaszói katonai vegyianyagraktárt, a Perecsenyi Favegyiüzemet és számos üzemanyaglerakatot. A cikk szerint komoly gondot jelent és sürgős megoldást igényel a szilárd hulladékok biztonságos elhelyezése. A megyében hivatalosan nyilvántartott 264 szemétlerakó hely 182 hektár összterületet foglal el. A szemét gyűjtése, biztonságos kezelése máig megoldatlan probléma, amihez a lakosság nem megfelelő hozzáállása is társul - fogalmazott az írás. Kárpátaljáról eddig 122,5 tonna mérgező mezőgazdasági vegyszert gyűjtöttek be és szállítottak el, további 160 tonna speciális konténerekben várja, hogy elszállítsák, de az újság értesülése szerint közel 200 tonna még mindig mérgezi a környezetet, a begyűjtésére és elvitelére 4,4 millió hrivnyára (kb. 120 millió Ft) lenne szükség. Befejezésül az ungvári lap kitért az úgynevezett premix-ügy megoldatlanságára. Mint emlékeztetett, Beregszászon és környékén 1453 tonna, néhány éve Magyarországról Kárpátaljára szállított, veszélyesnek minősített hulladék várja konténerekbe zárva, hogy elvigyék, további 650 tonna évek óta rostokol vasúti teherkocsikban a járás három vasútállomásán. (MTI)

Pokolian forró Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel amerikai csillagászok - számolt be róla csütörtöki számában a Nature című tudományos szaklap.

Az újonnan felfedezett égitest abból a szempontból is érdekes, hogy felszíni hőmérséklete drámai mértékben ingadozik: általában 525 Celsius-fokos hőmérséklete olykor meghaladja az 1200 Celsius-fokot is. A csillagászok szerint ez az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, szakkifejezéssel exobolygó az eddig felfedezettek közül, amelyen kimutathatóan időjárás- és évszakváltozás zajlik le.

A HD80606b kódjellel bejegyzett égitest méretét tekintve a mi Jupiterünk négyszerese, és a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói bukkantak a nyomára az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Spitzer nevű űrteleszkópjának segítségével.

Anyacsillagát 111 naponta kerüli, és pályája az üstökösök pályájához hasonlóan meglehetően megnyúlt. Amikor keringése során anyacsillagát, vagyis az ő Napját megközelíti, tized akkora távolságra van, mint a mi Merkúrunk a Naptól, azaz nem egészen 5 millió kilométerre. (Naprendszerünk legbelsőbb bolygója vándorlása során 46 millió kilométerre közelíti meg a Napot.)

Ilyenkor a HD80606b fortyogó katlanná forrósodik, felszíni hőmérséklete hat óra alatt 1225 Celsius-fokra szökik fel, a rázúduló hősugárzás nyolcszázszorosa annak, mint mikor távol kerül anyacsillagától, amely egyébként egy kettős csillagrendszer egyik és nagyobbik tagja. Miután azonban eltávolodik anyacsillagától, felszíni hőmérséklete közel 500 Celsius-fokra süllyed, de még ezek az időjárási viszonyok is kizárják, hogy legalábbis a földi élet csírái kialakuljanak rajta. (MTI)

Harmadik kutatóállomásának építését kezdte meg Kína a Déli-sarkvidéken, ezúttal a kontinens belső területein. Az új bázis helyszíne a Déli-sarkvidék legmagasabb pontja, a Dome Argus. Kínai kutatók 2005 januárjában jutottak fel először a tengerszint felett 4093 méter magasan található jégsapkára.

A Kunlun kutatóállomás főépületét a 25. Antarktisz-expedíció tagjai szerdán húzták fel. Az építkezés előkészületeit tavaly januárban a 24. expedíció tagjai végezték el. A szárazföld belsejében felépített első kínai kutatóállomás közel 559 négyzetméteren helyezkedik el, a főépület 236 négyzetméter alapterületű. A kutatók csillagászati, űrfizikai, geofizikai, topológiai, légkörtani és a gleccserekkel kapcsolatos vizsgálatokat fognak végezni. A kínai szakemberek a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulására is kíváncsiak, és a globális klímaváltozás hatásait is mérik.

Eddig mindössze hat ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok létesített kutatóbázist a zord, de kutatói szempontból annál érdekesebb helyen. Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi. A megállapodás alapján a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást. Tiltják azonban a kontinens ásványkincseinek kitermelését, hulladékok tárolását és a katonai tevékenységet. (MTI)

A palackokhoz és más háztartási tárgyakhoz használt polikarbonát műanyagok adaléka, a biszfenol-A (BPA) nevű mérgező vegyület tovább maradhat az emberi szervezetben, mint azt korábban feltételezték - állítják amerikai kutatók. Richard Stahlhut, a Rochesteri Egyetem munkatársa és kutatócsoportja az Egyesült Államokban lefolytatott kormányzati egészségügyi felmérés adatait elemezte. Az Environmental Health Perspectives című szaklapban közölt eredményeik szerint 1469 amerikai felnőtt vizeletének biszfenoltartalmát mérték meg. Megállapították, hogy a korábbi vélekedés ellenére, mely szerint a vegyület gyorsan és teljesen kiürül, az egy napon át koplaló emberek vizelete is jelentős mennyiséget tartalmazta a BPA-t.

A kutatók a koplalás különböző szakaszaiban mérték a vegyület koncentrációját a tesztalanyok vizeletében. A 8,5 órája koplaló emberek vizeletében körülbelül ugyanannyi BPA-t találtak, mint azokéban, akik már 24 órája nem ettek. Stahlhut szerint ez azt jelenti, hogy a biszfenol tovább marad a szervezetben, vagy más módokon is bejuthat, mint eddig hitték: nem csak az étellel, de a csapvízzel vagy a belélegzett porral is. A vegyület raktározódik a zsírszövetekben is, ahonnan később lassan szabadul fel.

A BPA elsősorban az ösztrogén nemi hormon működését zavarja meg azáltal, hogy hozzákapcsolódik a sejtek ösztrogénreceptoraihoz. Ezen keresztül felnőtteknél anyagcserezavarokat is okozhat. Csecsemőknél a biszfenol a központi idegrendszer folyamatait befolyásolhatja, ezért a cumisüvegekhez használt vegyület egészségügyi kockázata körül különösen élénk vita zajlik.

Steven Hentges, az Amerikai Kémiai Tanács nevű ipari csoportosulás képviselője szerint a tanulmány megállapításai legjobb esetben is spekulációk, és megerősítette a szervezet álláspontját, amely szerint a BPA a jelenlegi környezeti mennyiségében biztonságos. (MTI)

Elszenesedett állati csontdarabokra, fulguritra, azaz villámkőre, valamint ezüst villámot szorongató bronz férfikézre bukkantak amerikai régészek Görögországban. Az arkádiai Likaion-hegyen lévő zarándokhelyet több mint három évezrede a Zeusz-kultusz követői hozták létre, akik szertartás közben a tűzoltár köré sereglettek.

A felfedezés a Pennsylvaniai Egyetem régészeinek nevéhez fűződik, akik kutatóárkot ástak a hegycsúcson, és eközben egy sor tárgyi emlékre bukkantak. A leletek között egyaránt akadnak elszenesedett kecske- és birkacsontok, szobrocskák, ivóserlegek, miniatűr bronz tripuszok (háromlábú állvány, áldozóserpenyő), ezüst pénzérmék, valamint apró kettős bárdok (labrisz). Az ezüst villámot szorongató bronz férfikéz a régészek szerint Zeuszt jelképezi. A leletre egy darab fulgurit, vagyis villámkő mellett bukkantak. A fulgurit szabálytalan, esetenként cső vagy tölcsér alakú üveges képződmény, amely főleg hegytetőn, sivatagi vagy vízparti homokbuckákon, villámcsapás következtében jön létre. "Az oltár a hegycsúcson lehetett, ez valószínűleg egy kövekből kialakított kör volt" - vélekedett David Gilman Romano, az expedíció vezetője, aki szerint a közvetlen közelségében lehetett a temenosz, azaz a szent berek.

Szentélynek, vagy egyéb építménynek eddig nem sikerült a nyomára bukkanni. Ókori írások szerint a mükénéi kultusz követői állatáldozatok mellett embereket is felkínáltak isteneiknek. Az amerikai régészek eddig kizárólag állati csontokra bukkantak, ám mint David Gilman Romano megjegyezte, nem lennének meglepve másmilyen leletek láttán. A hegycsúcson lévő kultikus hely más, mint a Görögország-szerte fellelt szertartási helyek: ezek általában zárt helyen üzemeltek, falaikat freskók díszítették. E szentélyekben gyakorta szobrokra és fogadalmi ajándékokra lelnek.

A hegycsúcson lévő zarándokhely alátámasztja Pauszaniasz, a Kr.e. II. században élt görög történetíró szavait, aki a Görögország leírása című többkötetes útikönyvében Arkádiát jelöli meg Zeusz születési helyeként. Más ókori auktorok Krétát, az Ida-hegyet tartják számon a görög főisten születési helyeként. A régészek most Pán, a természet kecskeszarvú és -lábú istenének a szentélye után kutatnak, amely az ókori szövegek tanúsága szerint valahol a közelben lehetett. (MTI)

Mamutagyar helyett bálnaállkapocscsontnak bizonyult az a lelet, amelyre a kaliforniai partok mellett található Channel-szigeteken fedeztek fel. Január elején fényképezte le egy végzős egyetemi hallgató Santa Cruz szigetén azt a csontleletet, amelyről azt feltételezték, hogy egy törpenövésű mamutfaj, a Mammuthus exilis agyara lehetett. Egy kutatócsoport két napot töltött a szigeten, míg kiásták a csontleletet és meghatározták, hogy ez egy kihalt bálnafaj állkapocscsontja. A leletre egy olyan kőzetben bukkantak, amelynek kora 9,5 millió és 25 millió között van, vagyis a réteg sokkal korábban képződött, mintsem a törpenövésű mamutfaj megjelent a Channel-szigeteken. A Mammuthus exilis a kaliforniai Channel-szigeteken a pleisztocén végén élt törpenövésű mamutfaj.

Génjeink is közrejátszhatnak népszerűségünkben, állítják amerikai kutatók egy nagyszabású ikerkutatás alapján. Nicholas Christakis, a Harvard Egyetem kutatója a San Diegói Kaliforniai Egyetem két tudósával - Christopher Dawesszal és James Fowlerral közösen 1110 tinédzserkorú ikerpárt vont be a vizsgálatokba. A kutatók olyan népszerűségi mutatókat értékelték, mint hogy hányan nevezték barátjukként az adott személyt. A tudósokat az is érdekelte, hogy valaki a társaság középpontjában igyekszik-e lenni, vagy szerényen meghúzódik az adott szociális csoport szélén. Mint kiderült, több hasonlóság mutatkozott az egypetéjű ikerpárok társasági helyzetében, mint a kétpetéjűekében. Ez viszont az örökletes komponens szerepére utal, hiszen míg az egypetéjű ikerpárok esetében teljes a genetikai azonosság, a kétpetéjűeknél a hasonlatosság semmivel sem nagyobb, mint a "közönséges" testvérek esetében - mutattak rá a kutatók, akik eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában számoltak be. Szerintük emberek bonyolult társadalmi kapcsolatrendszere jelentős mértékben a génektől függ.

Növekedésnek indult a magyarországi természetvédelem egyik zászlósfaja, a fokozottan védett túzok hazai állománya. A legújabb adatok szerint már 1582 túzokot számoltak össze a szakemberek az országban. Ez azért is számít különösen jó eredménynek, mert a 20. században ez a pusztai madárfaj egész Európában megfogyatkozott, egyes országokban a kipusztulás szélére jutott, vagy végleg el is tűnt. 1582 túzokot számoltak össze a szakemberek 2009 januárjában. Ez a szám a legszebb reményeket is felülmúlta, hisz 1990-ben a természetvédelem több évtizedes erőfeszítéseinek köszönhetően a madarak egyedszáma még csak 1100-1200 példány körül stabilizálódott. 1990 után a fordulópontot az Európai Unió LIFE Nature pályázati keretéből társfinanszírozott projektje jelentette, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és 9 partnerszervezete nyert el 2004-ben.

A heveny szívinfarktusos esetek súlyossága az Egyesült Államokban egy évtizedes hosszúságúra szervezett tanulmány adatai szerint ma lényegesen enyhébb, mint tizenöt éve, olvasható a Circulation című folyóiratban. Az USA területén 1987-ben indult el négy, gondosan kiválasztott területen az a vizsgálat, amely az érelmeszesedés társadalmi kockázatát kivánta fölmérni. A vizsgált régiókban a teljes népességnek megfelelő arányban szerepeltek a városiak és hatalmas, szabad területen élő földművesek, a különféle rasszok képviselői, valamint a szociális rétegek reprezentánsai.

A most földolgozott adatok tízezernél több olyan felnőtt kórlapjából származnak, akiket a területen lévő kórházak szívgyógyászati osztályain kezeltek heveny szívinfarktus miatt 1987. január 1. és 2002. december 31. között. Az infarktusos esetek súlyosságát a mellkasi fájdalom erőssége és időtartama, a szívizomelhalás nagyságát bizonyos mértékben tükröző EKG-eltérések jellege és a laboratóriumi eredmények alapján osztályozták. Korábban úgy vélték, hogy az utóbbi évtized szívinfarktusos halálozási mutatói csak a korszerűbb, hatásosabb ellátás miatt csökkentek. Az új adatokkal kiegészített eredmények szerint azonban ebben az évezredben az amerikai betegek szívinfarktusa átlagosan enyhébb, mint egykoron. Az EKG-leletek 2-5 százalékkal kevésbé súlyos képet mutatnak, mint az elmúlt évtizedekben. A laboratóriumi eredmények még jelentősebb enyhülést jeleztek a szívizomelhalás mértékét illetően. Egyedül a panaszok fellépésétől a kórházba való megérkezésig eltelt idő adatai nem mutattak javulást.

A szívgyógyászok világszerte hangsúlyozzák, hogy a sürgős szakvizsgálatra van szükség, ha a mellkasi fájdalom 15-30 percen keresztül kínozza a beteget. A modern gyógyító beavatkozások - az elzáródó ér kinyitása, koszorúértágítás - akkor eredményesek, ha két órán belül bejut a páciens a szívkatéteres laboratóriumba. Merle Myerson, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy 1987 óta az amerikai betegeknek ma is csupán 33 százaléka érkezett meg a megfelelően fölszerelt szakintézetbe. (MTI)

A legkorábbi ember által készített barlangházakat, valamint magántulajdonú fazekasműhelyeket fedezték fel Kínában - a leletek korát 5500 évesre becsülik. A Senhszi  tartományban, Hszian városától 20 kilométerre lévő házsor négyéves feltárás eredményeként került a felszínre. A 17 barlanglakás Kr.e. 3500 és 3000 között épült - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. A barlangházakat a késő újkőkori Jangsao-kultúra népe lakta. A Sárga-folyó mellett kifejlődött kultúrát a kínai civilizáció egyik legfőbb forrásának tartják. A Jangsao-kultúra a festett mintákkal és állatfigurákkal díszített vörös cserépedényeiről ismert leginkább. A barlangházak mindegyike 10 négyzetméter alapterületű volt, s két helyiségből állt: az egyiket a sziklába vájták, az elülső szoba falait pedig valószínűleg faanyagból építették, és sárral tapasztották be.

A régészek égetőkemencéket is feltárták, ahogy rábukkantak a cserépedény tárolására szolgáló barlangokra, s megtalálták a korabeli szerszámokat, valamint a kész árut is. "A legtöbb barlangház mellett megtalálták az áruraktárt. Meggyőződésünk szerint ezeket a házakat fazekasok lakták" - vélekedett Vang Vejlin, a Senhszi Régészeti Intézet igazgatója, az expedíció vezetője. A korábban Kínában feltárt újkőkori településeken a fazekasműhely a családok közös tulajdonában volt. "Itt megtaláltuk a legkorábbi bizonyítékát annak, hogy bizonyos csoportok fazekasságra szakosodtak, vagyis már létezett munkamegosztás. A cserépedények tárolására szolgáló barlangok viszont a magántulajdon megjelenésére utalnak" - magyarázta a régész. (MTI)

Biciklivel munkába járni jót tesz az egészségnek - és a cég profitjának - állapította meg egy tanulmány, amely a holland közlekedési minisztérium megrendelésére készült. "Azok az alkalmazottak, akik rendszeresen kerékpárral járnak a munkahelyre, évente egy nappal kevesebbet vannak betegállományban, mint mások. Vagyis ők értékesebbek a munkáltató számára" - jelentette ki a tanulmányra hivatkozva Tineke Huizinga államtitkár. A hollandok csaknem egyharmada hetente legalább háromszor biciklivel közlekedik a munkahelye és otthona között. Ha ez a szám 1 százalékkal emelkedik, akkor a vállalatok évi 27 millió eurót (7,7 milliárd forintot) tudnak megtakarítani a táppénzen - emeli ki a TNO kutatóintézet tanulmánya. Az utóbbi hetekben a holland kormány 70 millió eurót (20 milliárd forintot) költött a munkába biciklizés ösztönzésére. Ebből a pénzből bicikliutakat javítottak és vasútállomási bicikliparkolókat bővítettek. (Független Hírügynökség)

Matuzsálemi korban, 111 évesen vált apává Henry, az új-zélandi Southland Museum tuatarája, aminek tizenegy kicsinye hétfőn kelt ki a tojásból. A hidasgyík (Sphenodon punctatus), vagy maori nyelven tuatara a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó egyetlen faj. Élő kövületként tartják számon, mert a dinoszauruszok kortársa, a hidasgyík ugyanis már 225 millió évvel ezelőtt is létezett.

Az Új-Zélandon honos, lassú mozgású, "sárkányszerű" hüllő testhossza eléri a 80 centimétert, háti oldalán pikkelyekből álló taraja van. A szabadon álló hasbordái, amelyek nem érintkeznek a gerincoszloppal, egy a dinoszauruszokra jellemző tulajdonság. A felső állkapcsán két sorban helyezkednek el a fogai, míg az alsó állkapcsán "csupán" szimplán.

A hidasgyíknak bármily hihetetlen, de három szeme van, a harmadik a feje tetején, a bőre alatt helyezkedik el. A tudósok szerint ez azért alakult ki, hogy az állat a napsugarak segítségével D-vitamint termeljen. A fehér, foltszerű bőrképződmény fokozatosan eltűnik, ahogy a tuatara korosodik.

A hidasgyík túlélte a jégkorszakot és sok egyebet az évmilliók során, ám az 1700-as évek végére a kihalás szélére került, a patkányok megjelenésének köszönhetően.

A tuatarák lélekszámát 50 ezerre becsülik, többségük természetvédelmi területen él. A hímek 70 évesen válnak teljesen érette, ám az ivarérettséget egy fél évszázaddal korábban, 20 évesen érik el. Henry legalább 70 éves volt, amikor megérkezett a múzeumba.

Egy "zsémbes idős úr", mondták róla, aki igen agresszív volt, és nemre való tekintet nélkül megtámadta az összes közelébe kerülő fajtársát.

A tuatara 2002-ben csendesedett le, miután ivarszerveiről egy rákos daganatot távolítottak el. A gondozók leírták Henryt mint partiképes hímet, mígnem tavaly márciusban rajtakapták, amint épp egy nősténnyel, jelesül Mildreddel enyeleg.

A frigyből 11 utód született, amelyek hétfőn keltek ki a tojásból.

Jelenleg a múzeumnak 72 hidasgyíkja van, közülük 42 az elmúlt két évben kelt ki a tojásból.

Lindsay Hazley, az intézmény tuatarakurátora szerint a Southland Museumban született hüllők hozzájárulnak e kihalófélben lévő faj genetikai diverzifikálásához. Reményei szerint Henry a jövőben aktívan részt vesz majd a múzeum fajfenntartási programjában, hiszen a hidasgyíknak még jó néhány évtizede van hátra.

Mint mondta, nincsenek tudományos adatok arra nézve, hogy pontosan mekkora a tuatarák élettartama, amelyek száz évig vígan elélnek, de "akár a 150-250 éves kort is megérhetik" - mondta Lindsay Hazley. (MTI)

A fejlett országokban a férfiaknak több mint 20 százalékos az esélyük arra, hogy életük során valamikor alkoholfüggőségbe kerüljenek. Erről közölt tanulmányt hétfőn a Lancet brit orvosi hetilap. A nők esetében ez a kockázat legfeljebb 10 százalékos. A probléma minden fejlett országban általános, miután a férfiak 80 százaléka és a nők 60 százaléka iszik erősen élete valamely időszakában.

A fejlődő országokban az arány "alacsonyabb, de szintén jelentős", állapítja meg a tanulmány szerzője, Marc Schuckit, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatója.

Az erős ivás időszaka általában 18-20 éves korban van, és az alkoholfüggőség kialakulása gyakran 20-25 éves korban kezdődik. (Független hírügynökség)

Ismeretlen ősi feliratra bukkantak jemeni régészek - az ábrákat, amelyek között akad kastély, állatfigurák, és az iszlám előtti időkből származó írásjelek, egy sziklába vésték. A jemeni régészeti és múzeumi szervezet (GOAM) szakemberei szerint a felirat a maga nemében az első ismertté vált ábrázolás - olvasható az Archaeologica régészeti hírportálon.(MTI)

Egy gén serkentésével regenerálhatók idegsejtek, legalábbis ezt mutatja az a fonálférgeken végzett amerikai tanulmány, melynek eredményét csütörtökön tették közzé a Science tudományos magazinban.

A Utahi Egyetem kutatói fonálférgekkel végzett kísérleteikben megállapították, hogy négy gén működik közre a sérült idegsejtek kijavítását célzó alapvető folyamatban. Ez a genetikai útvonal az embernél is megtalálható, ezért Michael Bastiani, a kutatás vezetője úgy véli, megfelelő körülmények között talán az emberi idegsejteket is regenerálódásra is késztetheti.

Munkájuk során a utahi kutatók a fonálféreg 5000 génjének működését szüntették meg egyenként az úgynevezett RNS-interferencia technika segítségével, hogy megállapítsák, melyik gén játszik kulcsszerepet az idegkijavítási folyamatban. (Az RNS-interferencia olyan molekuláris folyamat, amelyben kisebb RNS-molekulák felhasználásával specifikusan akadályozzák meg egy-egy gén működését.)

A kutatók találtak egy dlk-1-nek nevezett gént, amely a féreg minden életfolyamatában alapvetően fontos volt: amikor megakadályozták működését, az idegsérülés nem gyógyult, amikor azonban serkentették, a férgek sérült idegei sokkal gyorsabban regenerálódtak.

Bastiani és munkatársai úgy találták, a dlk-1 gént közvetlenül a sérülés után kell ösztökélni, hogy a javításhoz szükséges fehérjét kezdje előállítani. Ez valószínűsíti, hogy az időtényezőnek nagy szerepe van abban, működésbe hozható-e az idegsejtek genetikai javító útvonala. (MTI)

Egy tábla fekete étcsokoládé lényegesen tovább elveszi a csokikedvelő étvágyát minden más ennivalótól, mint ugyanannyi tejcsoki, ezért igen alkalmas fogyókúrázásra. Dán kutatók előadása a Nemzuetközi Elhizástudományi Kongresszuson nagy figyelmet keltett.

"Érzékszervi tapasztalat" szerint a csokiéhséget a fekete csokoládé hatékonyabban csillapítja, mint ugyanannyi tejcsokoládé. Lone Brinkmann Sorensen és Arne Astrup dán kutatók ezt a feltevést igyekeztek tudományosan alátámasztani.

A vizsgálatot 16, önként jelentkező, egészséges fiatal férfi részvételével végezték. A tanulmány során megfigyelt vizsgálati alanyok egyformán szerették mind a magas kakaótartalmú, mind a tejjel dúsított csokoládét. Véletlenszerű választás szerint, tizenkét órás koplalás után először vagy fekete, vagy tejcsokoládét ettek, majd a következő alkalommal fogyasztották a másik változatot.

Miután a tízdekás csokoládétáblát elmajszolták, öt órán keresztül félóránként kitöltöttek egy kérdőívet, ami arra vonatkozott, hogyan érzik magukat, nem ennének-e valamit, mit szeretnének folytatásként fogyasztani.

A csokoládé lenyelését követően két óra múlva a résztvevőknek pizzát tálaltak fel, amelyből annyit kaphattak, amennyihez kedvük volt. A vizsgálati alanyokat sokkal kifejezettebben telítette a fekete csokoládé, és tovább bírták evés nélkül, mint tejcsokoládé után.

Mikor a csokoládé után két órával megjelentek az asztalon a pizzák, ugyanazok a személyek 15 százalékkal kevesebbet fogyasztottak a pizzából, ha előzőleg étcsokival "alapoztak".

A kutatók azt is kérdezték vizsgálati alanyaiktól, mit ennének szívesen: sós- vagy savanykás ételt, valami fűszeresen zsírosat vagy édeset ? A teljes választékból kevesebbet kívántak a megfigyelt személyek fekete csokoládé után, mint tejcsokizást követően.

A vizsgálók következtetése az volt, hogy a karácsonyi-újévi lakmározások utáni súlynövekedés lefaragására a fekete csokoládé hatásos és újszerű módszer lehetne, hiszen mindenből kevesebbet kívánunk enni utána. (MTI)

Az utóbbi 30 évben az Egyesült Államok nyugati régióinak erdeiben 0,5 Celsius fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Emiatt kevesebb a téli felhalmozódó hó, előbb kezdődik és gyorsabban zajlik le a hóolvadás, hosszabbak a nyári szárazságok, elszaporodtak a fakárosító rovarok.

 

Például Colorado állam északnyugati területein az elmúlt 10 évben 1,4 millió hektár fenyőt pusztítottak el a rovarok. A melegebb időjárás miatt több a fabetegség is.

 

A fapusztulás azt jelenti, hogy az amerikai nyugati erdőségek már nettó széndioxid-kibocsátókká válhatnak, ahelyett, hogy széndioxidot nyelnénk el a levegőből. Az erdőpusztulási ráta megduplázódása azt jelenti, hogy a fák átlagos életkora és mérete a felére csökkent.

 

A USGS állami kutatóintézet által készített tanulmány a Science című tudományos havilapban jelent meg (Független Hírügynökség).

 

Több mint 40 ámbráscet pusztult el a dél-ausztrál tengerparton, miután partra vetődtek, és az állatvédők hiába próbáltak segíteni rajtuk. A tasmániai park- és vadvédelmi szolgálat szerint hét vagy nyolc cetnek sikerült visszaevickélnie a mélyebb vizekbe, ezért ők túlélhették a tömeg partravetődést.

Az állatvédőknek és az önkénteseknek nehéz dolguk volt az állatok rendkívüli mérete miatt. A hím ámbráscet hossza elérheti a 18 métert, a nőstényé a 12-öt, a súlyuk 20 és 50 tonna közötti. A hatalmas súly miatt az ámbráscetek sokkal hamarabb pusztulhatnak el a parton, mert a belső szerveiket víz híján agyonnyomja a súlyuk. (Független Hírügynökség)

A herpeszfertőzéstől egy hétig is védő, állatkísérletekben már hatásosnak bizonyult krémet fejlesztettek ki amerikai kutatók. A szer egy új típusú terápián, az úgynevezett RNS-interferencián alapul, amely kikapcsolja azon gének működését, amelyeket a herpeszvírus a sejtek megszállására használ.

A kettes típusú herpeszvírus (HSV-2) szexuális érintkezés útján terjed, a nemi szerveken okoz hólyagos kiütéseket. Ennek megelőzésére szolgál az a védőkrém, amelyről a Cell Host and Microbe című szakfolyóiratban számol be Deborah Palliser, Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint mintegy 536 millió ember él világszerte genitális herpeszfertőzéssel. Az Egyesült Államok egészségügyi hatóságának adatai szerint minden ötödik felnőtt amerikait megfertőzött a HSV-2 herpesz, a HSV-1 típusú ajakherpesz-fertőzés pedig 100 millió embert érint.

A herpeszvírus - amilyen egyébként a bárányhimlőt okozó vírus is - az idegrendszer idegdúcaiba hatol be, ahol akár évekig lappang, mielőtt aktiválódva fájdalmas, viszkető kiütést okoz. Az aciklovir és a hozzá hasonló szerek elnyomják ezeket a tüneteket, ám megelőzésre nem alkalmasak. Az új megközelítés RNS-molekulákat használ fel, melyek a gének által kódolt fehérjék előállításában játszanak szerepet. Az új szer a nectin-1 jelű gént célozza meg. Állatkísérletek korábban bizonyították, hogy azok a génmódosított egerek, amelyekben nem működik ez a gén, nehezebben fertőzhetők meg a kettes típusú herpesz szimplex vírussal.

A kutatók a nectin-1 jelű gén működését akadályozó krémet fejlesztettek ki. Ahhoz azonban, hogy a szer azonnali védelmet nyújtson, magában a vírusban található egyik gént is célba kellett venniük. Az RNS-darabkák szállítására koleszterinmolekulát használtak a kutatók, és úgy találták, hogy az így előállított krém nem irritálta a kísérleti egerek hüvelyét. A helyileg alkalmazott RNS-szakaszok alkalmasak lehetnek a HSV-2 kezelésére, újraaktiválódásának megakadályozására, és szexuális úton történő átadására - írják a szerzők. (MTI)

A Nílusba jutó szennyvíz és műtrágya gyarapítja a Földközi-tenger halállományát - erre a következtetésre jutottak az amerikai Rhode Island-i Egyetem kutatói. A most szerzett ismeretek alapján a földek túltrágyázása a halak elszaporodásához vezetett. A kutatók szerint a térségben lehalászott hal mennyiségének legalább 60 százaléka a trágyázás hatásának köszönhető.

"Az 1980-as évek a partmenti halászat jelentős fellendülését hozták" - írják a kutatók a PNAS tudományos szakfolyóiratban. Ma háromszor annyi hal kerül ki ezekből a vizekből, mint az Asszuáni-gát megépülte, a hatvanas évek közepe előtt. A gát segítségével az árvizek kilencven százaléka megszűnt, a betakarítások száma évi egyről háromra nőtt. A gát üzembehelyezése óta Egyiptom lakossága megduplázódott, az egyiptomiak kalóriabevitele és húsfogyasztása több mint egyharmadával nőtt, a műtrágyahasználat pedig megnégyszereződött. "Ez jó példa arra, hogyan változtat meg az ember akaratlanul ökoszisztémákat" - írja a cikk szerzője, Autumn Oczkowski, az egyetem munkatársa. "Az egyiptomiak megtrágyázták a földet, és egyúttal a tengert is."

Több mint hatszáz hal vizsgálata 2006 és 2007 során egyértelműen kimutatta, hogy az állatok planktonnal és algával táplálkoznak, amelyek egyértelműen az emberi tevékenységgel összefüggő nitrogénforrásokból erednek. Ez új felismerés, hiszen eddig az volt a közvélekedés, hogy szennyvíz vagy műtrágya tengerbe kerülése hátrányosan érinti az ökoszisztémát "A Mexikói-öbölben például a túltrágyázott Mississippi halálzónát idézett elő. Az egyiptomiak viszont csak a tonnaszám kihalászott halakat érzékelik ebből az egészből. Azt azonban még nem tudjuk, mennyire lesz fenntartható hosszú távon ez a mesterséges haltelep" - fűzte hozzá Oczkowski. Vannak arra utaló jelek, hogy a tápanyagok fokozott bejuttatása egy pontig növeli a halállományt, majd a gyenge vízminőség és a túlhalászás következtében végül összeomlik a halászat. (MTI)

Eddig általános vélekedés volt a tudósok között, hogy az Antarktiszt elkerüli a globális felmelegedés, sőt, a magasabban fekvő keleti részről egyenesen úgy gondolták, hogy csökken a hőmérséklete. Egy amerikai kutatás most ennek éppen az ellenkezőjét állítja: műholdas felvételeket elemezve arra jutottak, hogy évtizedenként egy tized fokot nő az átlaghőmérséklet a déli sarkvidéken.

Az Antarktiszról csak 1957 óta vannak pontos hőmérsékleti adataink, ezek sem túl pontosak, és csak a meteorológiai kutatóállomások közvetlen környékéről adnak adatokat. A University of Washington kutatóinak számításai szerint a globális felmelegedés hatása már ellensúlyozza a tavasszal a déli sarkvidék felett megjelenő ózonlyuk hűtő hatását. Az Antarktisz felmelegedésének üteme még mindig elmarad a Föld többi részének hasonló adatától, de ha a jövőben sikeresek lesznek az ózonlyuk csökkentésére irányuló erőfeszítések, az felgyorsíthatja a folyamatot.

 

Több sírra, bennük pedig több mint százhúsz, a Kr. e. III-IV. századból származó műtárgyra bukkantak Olaszország déli részén, San Severo környékén. A gazdag leletanyag négy sírrabló ténykedésének köszönhetően került napvilágra, akiket ásás közben értek tetten a rendőrök.

Giovanna Pacilio régész szerint a leletek azért bírnak különleges jelentőséggel, mert többségük még a sírokban volt a rajtaütés idején. A sírok egyikében egy ókori harcos csontvázát fedezték fel, akit magzati pózban helyeztek örök nyugalomra, egy másikban pedig egy csecsemő földi maradványaira bukkantak. Mivel a sírkamrák némelyikében oldalfolyosók bejárata látható, a régészek feltételezése szerint a környéken még további leletekre lehet számítani. (MTI)