Tudblog

Az ausztrál terhes nők fele fogyaszt alkoholt terhessége idején, sőt néhányan bevallották, hogy még a szülés előtti hónapokban sem tartotta mértéket. Az ivásra hajlamosak általában a dohányzásról sem tudtak lemondani - olvasható egy 4700 nyugat-ausztráliai anyát vizsgáló tanulmányban, amely szerint a káros szenvedélyek miatt bizonyíthatóan nő a koraszülések száma.

"Kutatásunk szerint azok a terhes nők, akik hetente hatnál többször, alkalmanként egy-két italnál többet isznak, növelik a koraszülés kockázatát" - mondta el Colleen O'Leary, a nyugat-ausztráliai Telethon Gyermekegészségügyi Kutatóintézet munkatársa. Ez a veszély akkor is fennáll, ha a várandós a második trimesztertől kezdve felhagy az alkoholfogyasztással - tette hozzá O'Leary. A tanulmány megállapította, hogy az idő előtti szülések kockázata a nagyivóknál a legmagasabb, míg a babák alacsony születési súlyáért inkább a dohányzás okolható, mint az alkohol. A kutatás vezetője ezért a terhesség teljes időtartama alatt teljes absztinenciát javasol. (MTI)

Japán tudósok azonosították a gént, amely a dohánynövény gyökeréből a leveleibe szállítja a nikotint. Jazaki Kazufumi, a Kiotói Egyetem növényekkel foglalkozó molekuláris biológusa három év alatt talált rá a nikotin szállításáért felelős Nt-JAT1 jelű génre, és most olyan dohányt akar kifejleszteni, amelynek az íze ugyanolyan, mint a szokványos dohányé, de nem ártalmas az emberi egészségre.

Sajnos a nikotinmentes dohány előállítása nem lesz egyszerű, mert ha nem jut el a nikotin a dohánynövény leveleibe, akkor a gyökérben felhalmozódó méreg miatt elpusztulhat a növény. Egy 2008. májusi felmérés szerint Japánban a férfiak közel 40 százaléka, a nők 13 százaléka dohányos. Jazaki úgy véli, hogy áttörést jelentő eredménye segíthet majd azoknak, akik le akarnak szokni a cigarettáról. Sokan ugyanis hiába alkalmaznak nikotinpótlást, hiányzik nekik a dohányzás élménye, az ahhoz kapcsolódó szertartás. (MTI)

A nők kevésbé tudják elnyomni éhségüket, ha a kedvenc ételüket kínálják nekik. Gene-Jack Wang, a New York állambeli Brookhaven Laboratórium munkatársa évek óta kutatja az étkezéssel, elhízással kapcsolatos agyi válaszokat. Ezúttal arra kerestek választ, hogy az élelembevitelt szabályozó agyi folyamatokban milyen nemi különbségek vannak.

Wang és munkatársai 13 nőt és 10 férfit kértek meg, hogy koplaljanak egy éjszakát, majd kedvenc ételeiket tették eléjük, miközben agyi aktivitásukat PET (pozitron emissziós tomográf) készülékkel térképezték fel. A kísérlet előtt minden résztvevő megtanulta a kognitív gátlásnak nevezett technikát, hogy elterelje figyelmét éhségéről és az ételekről.

A férfiak és a nők szubjektív éhségérzetét is csökkentette a pszichológiai gátlótechnika, de az agyi képalkotó berendezés kimutatta, hogy míg a férfiaknál valóban csökkent az illetékes agyi terület aktivitása, addig a nőknél nem változott.

Nora Volkow, a tanulmány társszerzője, az Egyesült Államok Nemzeti Drogfüggőségi Intézetének (NIDA) igazgatója elmondta, hogy az agyi válaszok nemi különbözősége meglepő, hátterében talán a férfiak és nők eltérő tápanyagigénye áll. A természetben a nők feladata az utód táplálása, ezért elképzelhető, hogy az elérhető közelségbe kerülő étel látványa evésre készteti a nőt. Ugyanakkor meg kell vizsgálni a későbbiekben a női nemi hormonok, például az ösztrogén hatását is.

A kutatás eredménye segíthet abban, hogy az elhízott emberek könnyebben ellenálljanak  az evési késztetésnek. (MTI)

Akupunktúrával megelőzhető a fejfájás és a migrén, de német kutatók szerint a színlelt kezelések, melyeknél szándékosan helytelenül szúrják be a tűket, csaknem ugyanolyan eredményesek. A kutatók szerint az akupunktúra előnyei a technikában való hitből erednek.

"Az akupunktúra klinikai hasznának nagyobb része vélhetően a nem-jellegzetes szúrások hatásának és a placebó jelenségnek tudható be, ami azt jelenti, hogy a jellegzetes szúrási pontok kevésbé fontosak lehetnek, mint amilyennek azt korábban feltételezték" - írja Klaus Linde, a Mücheni Műszaki Egyetem alternatív gyógymódokat kutató munkatársa.

Az akupunktúra és az akupresszúra is a testben futó energiavonalak elméletén alapul. Akupresszúránál ujjbeggyel vagy golyócskával nyomják a speciális pontokat, míg az akupunktúránál tűket alkalmaznak. Több korábbi tanulmány kimutatta, hogy mindkét kezelés serkentheti egy hormontípus, az endorfinok felszabadulását, melyek csökkentik a stresszt, a fájdalmat és a hányingert.

Linde két áttekintő elemzést végzett - melyek 33 tanulmány, bennük 6736 férfi és nő adatait tartalmazták - annak megállapítására, mennyire hatékony a technika a fejfájás és a migrén megelőzésében. Megállapították, hogy a legalább nyolc hétig akupunktúrával kezelt embereknél kevesebbszer jelentkezett fejfájás, mint azoknál, akik csak fájdalomcsillapítót kaptak. Migrénnél is a tűk nyertek a tablettákkal szemben, ám a színlelt tűkezelések is hatásosak voltak - állítják a kutatók. A nem súlyos fejfájásoknál az akupunktúra alig valamivel volt eredményesebb, mint a tűk véletlenszerű elhelyezése.

"Az orvosoknak meg kell tudniuk, hogy az akupunktúrával összefüggésbe hozható javulás meddig tart, és vajon a kiváló akupunkturisták valóban jobb eredményeket érnek-e el, mint a csak alapképzéssel rendelkezők" - hangsúlyozta a további vizsgálatok fontosságát Linde. (MTI)

Harminc másodperc alatt kimutatja a melamint a tejben egy új módszer, amelyet Svájcban dolgoztak ki. A zürichi műszaki egyetemen (ETH Zürich) kifejlesztett eljáráshoz elég egyetlen csepp tej. Az elemzés módszere a tömegspektrometria, amelynek révén a molekulák tömege alapján fél perc alatt meg lehet állapítani, hogy van-e a mérgező vegyi anyagból a tejben. Az analízis az Európai Unióban érvényes egészségügyi határértéknek csupán egyötödét elérő melamintartalmat is kimutatja.

Az eddigi eljárások 20-60 perc alatt hoztak megbízható eredményt. Renato Zenobi és munkatársai most egy hordozható mérőkészülék kifejlesztésén dolgoznak, amellyel már a tejipari üzemekben ki lehetne szűrni az esetleges mérgezést. Így meg lehetne előzni a tavalyi melaminbotrányhoz hasonló eseteket.

Kínában tavaly hat csecsemő meghalt és majdnem 300 ezer megbetegedett melaminnal mérgezett tejpor miatt. A magas nitrogéntartalmú anyagot termékhamisításra használták, mert az élelmiszer-összetevők fehérjetartalmát a nitrogénszint alapján állapítják meg a hatóságok, a melaminnal kevert termék így értékesebbnek, fehérjedúsabbnak tűnik. (MTI)

A horvát régészek egymás után tárják fel Fiume óvárosában a szenzációs leleteket, ezúttal egy 40 négyzetméteres mozaikot találtak az V. századi bazilika padlózatán. A nagyszerű lelet a nemrég föltárt korakeresztény bazilika padlózatát alkotta, ez az egyik legrégibb régészeti emlék Fiuméban. A mozaikok meglepő épségben kerültek elő.

"A mozaikokon ugyanazok a motívumok vannak - geometriai formák, fonatok, hullámvonal - amelyeket korábban találtunk a korakeresztény bazilika feltárásakor a bejárati részen" - mondta Josip Visnjic vezető régész. Hangsúlyozta, hogy ez a lelet része lehet a bazilika alatt húzódó ókori Tarsat fürdőjének.

A mozaik feltárása után sorokban érkeztek a fiumeiek megcsodálni az újabb leletet, amelyet a múlt év végén négy hónapos ásatás után már megtaláltak a régészek, de csak most tárták föl teljes szépségében. A horvát rádió és televízió híre szerint a fiumei régészeti munkálatok hárommillió kunába (115 millió forint) kerülnek. (MTI)

Négyszeresére nőtt a segélyhívások száma a Szerbszkij Intézet pszichiátriáján a globális pénzügyi válság kirobbanása óta, mondta el kedden az intézet igazgatója. Az intézet országszerte válságellenes központok hálózatát hozza létre, hogy segítsen a válság következtében egyre szaporodó lelki problémák kezelésében.

Oroszországra súlyos csapást mért a világméretű krízis: a részvénypiac több mint 70 százalékot vesztett értékéből, az ország legfontosabb exportcikke, a kőolaj hordónkénti ára pedig 147 dollárról 34 dollárra csökkent.

Az országos adatok ugyan még nem ismertek, de a moszkvai pszichiátria ambuláns betegeinek száma 10-20 százalékkal nőtt a válság kezdete óta - közölte Tatyána Dmitrijeva, az intézet igazgatója. Egy hónapja még csak alkalmi esetek fordultak elő, de most már a betelefonálóknak majdnem a fele a válsággal kapcsolatos problémával keresi őket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai arról árulkodnak, hogy Litvánia után Oroszországban a legmagasabb az öngyilkosok aránya a világon. "Az orosz Iván jobban átérzi a családja iránti és önmagával szembeni felelősséget, amiért kudarcot vallott és cserbenhagyta a szeretteit. Ezért van ennyi öngyilkos Oroszországban" - magyarázta az igazgató. Eddig két olyan üzletemberről tud az országban, akik a jelenlegi krízist nevezték meg búcsúlevelükben öngyilkosságuk okául. (MTI)

Heves esőzések megrongálták a híres Nazca-vonalak egy részét, jelentették be perui régészek. Mario Olaechea, a perui Nemzeti Kulturális Intézet régésze szerint a szokatlanul heves csapadék a közeli pánamerikai főútról mosta le az agyagot és homokot a két kézfejet ábrázoló geoglifa három ujjára. A kár nem jelentős, az intézet munkatársai letisztítják a szennyeződést és helyreállítják az ábrát. A Nazca-sivatag száraz, csapadékmentes klímája több mint egy évezreden keresztül megőrizte a titokzatos ábrákat - állatfigurákat és egyéb geoglifákat -, amelyeket az őslakosok "rajzoltak" a terület szikláktól és kavicsrétegtől való megtisztításával.

A misztikus rajzok, amelyek teljes egészében csupán a levegőből láthatók, Peru egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetességének számítanak, 1994-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. A régészek már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az ábrákat megrongálhatja az áradás, ám mint Mario Olaechea rámutatott, a mostani az első ismert eset, amikor az eső valóban kárt tett bennük. A Wikipédia szerint a Nazca-sivatagba vésett rajzok mind ugyanolyan módon készültek: a talajról lekaparták a felszíni vörös kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet. A jelek szerint minden egyes kép tekintet nélkül alakjára, méretére vagy témájára, egyetlen megszakítatlan vonalból áll. Az Andokhoz legközelebbi rajz egy kolibrit ábrázol, lejjebb a kontinens felé látható egy kardszárnyú delfin, amely az egyetlen ábrázolt tengeri állat, a tőle az óceán felé eső részen pedig, a pánamerikai autópályával elválasztva, egy pók és egy majom. Az ábrákat valószínűleg a nazca indiánok készítették, akik az inka birodalom felemelkedése előtti Peru egyes területeit lakták. (forrás: MTI)

Január elején öngyilkos lett Adolf Merckle német milliárdos, de az ő esete csak egy tragikus végkifejlete a hitelválság egyénre gyakorolt hatásának. A cégvezetők, befektetők, értékesítők zöme ezekben a hónapokban nagyon nyugtalan a gazdasági helyzet miatt. Ismert tény, hogy a stressz és a reménytelenség érzése a kiégési szindrómához (burnout) vezethet. A meggondolatlan cselekedetek, a kiegyensúlyozott életmód drámai gyorsaságú romlása, a tespedtség csak néhány az idült stressz számos következménye közül. - Válságos időszakokban a stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezethet. Ez az állapot bioidentikus hormonokat alkalmazó terápiával kezelhető - mondja DDr. Karl-Georg Heinrich, a kozmetikai sebészet és fiatalságmegőrzés szakértője, akinek klinikája bécsi székhellyel működik. DDr. Heinrich klinikája az első olyan egészségügyi intézet Európában, amelyben bioidentikus hormonokat alkalmazó terápiával kezelik a pénzügyi válság áldozatait.

A hormonális regeneráció azt jelenti, hogy a páciens fizikailag megújul. Kimerültségének jelei gyorsan elmúlnak, életminősége lényegesen javul. Megsokszorozott erejének köszönhetően sokkal könnyebben viseli el a hitelválságot, de jobb a teljesítőképessége a sportban és a szexuális életben is. A terápia megkezdése előtt a páciens hormonháztartásának állapotát laboratóriumi és orvosi vizsgálatoknak vetik alá, és áttekintik kórelőzményeit, hogy felmérjék, milyen mértékben csökkent szervezetének hormontermelése. A kezelést ezután hozzáigazítják az illető egyéni igényeihez. A bioidentikus hormonokkal történő kezelés célja, hogy helyreálljon a szervezet normális hormontermelő képessége. A bioidentikus hormonok nem testidegenek, ugyanolyan a vegyi szerkezetük, mint a természetes emberi hormonoké. A hormonális regeneráció egy 3-6 hónapig tartó terápia. További információ a Hormonalregeneration.com címen szerezhető be. (Forrás: OTS)

A szociálisan aktív embereknél, akik könnyen veszik a stresszt is, 50 százalékkal kisebb valószínűséggel fejlődik ki szellemi leépülés, mint elszigetelten, stressz alatt élő embertársaiknál, állítják a svéd Karolinska Intézet kutatói. "Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a krónikus stressz befolyásolhatja az agy egyes részeit, például a hippokampuszt, ezáltal elbutuláshoz vezet. A mi megállapításaink azt jelzik, hogy a nyugodt és nyitott személyiség szociálisan aktív életmóddal párosulva tovább csökkentheti a demencia kialakulásának veszélyét" - nyilatkozta a Neurology című szakfolyóiratban megjelent dolgozat vezető szerzője, Hui-Xin Wang. Szerte a világon mintegy 24 millió ember él emlékezetromlással, tájékozódási zavarokkal és más, az Alzheimer-kórt vagy a szellemi leépülés más formáit előjelző tünetekkel. Szakértők szerint a demenciával sújtott emberek száma 2040-re a négyszeresére nőhet, ami különösen fontossá teszi az állapot kialakulásának jobb megértését.

A stockholmi kutatók tanulmányukba 506 idős embert vontak be, akik az első vizsgálatnál nem mutatták a demencia jeleit. Az önkéntes egészségét, életmódját hat éven keresztül követték nyomon. Ez alatt 144 embernél figyeltek meg szellemi leépülést, azoknál azonban, akik szociálisan aktívan és kevésbé stresszelten éltek 50 százalékkal kisebb kockázattal jelentek meg a demencia tünetei. "A jó hír, hogy az életmódhoz kapcsolódó tényezőkön változtathatunk, szemben a genetikai okokkal, melyeket nem kontrollálunk" - értékelte Wang. E kezdeti eredményeket azonban további vizsgálatoknak kell követniük annak megértésére, hogy a mentális hozzáállás pontosan hogyan befolyásolja a demencia kockázatát. (forrás: MTI)

Két, nem műtéti eljárással is csökkenthetők a savas reflux tünetei, például a gyomorégés olyan embereknél is, akiknél nem használ a szokásos gyógyszeres kezelés, állapították meg amerikai kutatók. A savas reflux krónikus állapot, amelyben a gyomor által termelt sav visszajut a nyelőcsőbe, irritálja nyálkahártyáját és gyulladást okoz. Leggyakoribb tünete a tartósan fennálló, gyakran súlyos gyomorégés. A savas reflux tüneteit a legtöbb embernél eredményesen csökkentik a protonpumpagátlók csoportjába tartozó gyógyszerek, melyek akadályozzák a savképződést. Akiknél mégsem használnak a gyógyszerek, azoknál műtéti beavatkozással oldhatják meg a problémát. Az Archives of Surgery című szakfolyóirat legutóbbi számában közölt tanulmány azonban két olyan kezelést javasol, melyekkel elkerülhető a műtét. Mindkettő endoszkópos beavatkozás, amelynél a vékony, hajlékony szálat a nyelőcsőbe vezetik le. Az egyik megoldásnál varratokkal szűkítik a gyomorszájat, ezzel csökkentve a sav nyelőcsőbe való visszaáramlásának lehetőségét. A másik, rádiófrekvenciás kezelésnél hőt alkalmaznak, hogy javítsák a gyomorszáj működését. Utóbbi beavatkozást 68, előbbit 58 páciensen végezték el az orvosok. Mindkét eljárás csökkentette a gyomorégést, a nyelési gondokat, a hang rekedtségét azoknál, akik átestek rajta. A műtétnél kevésbé invazív módszereket az atlantai Emory orvosi egyetem és a Baton Rouge-i orvosi központ munkatársai fejlesztették ki. (forrás: MTI)

Nyilvánosságra hozták az Egyesült Államok elnökének bioetikai tanácsadó testülete által készített jelentést, melyben a szakértők az ember agyhalálát a világgal való kapcsolat megszűnésével jellemzik. A javaslat a szervátültetésekhez szükséges donorszervek számának növekedését eredményezheti.

A magyarországi szabályozás szerint három orvosszakértőből álló bizottság állapítja meg az agyhalál tényét - mondta el az MTI-nek Márton János, az Országos Szervkoordinációs Iroda igazgatója. Az agyhalott test vitális funkciói, azaz a légzés és a keringés fenntarthatók, de mindenképpen visszafordíthatatlan a bekövetkezett változás. A visszafordíthatatlan állapot nem mondható ki azokról, akik valamilyen trauma hatására öntudatlan állapotba kerülnek, ám bizonyos reflexeik megmaradnak.

A magyar szabályozás szerint csak az agyhalottak esetében szüntethető be a légzés és a keringés gépi támogatása, az úgynevezett vegetatív kómában lévő emberekkel még akkor sem tehetik meg ezt, ha tudatuk nem tér vissza. Az orvosoknak mindent meg kell tenniük az ilyen páciensek életben tartásáért, ha még nincsenek az agyhalál állapotában. Ekkor már inkább filozófiai, etikai kérdéssé válik a halál fogalmának meghatározása az orvosi definíció helyett. Az intenzívterápiás lehetőségek bővülésével, gépi lélegeztetéssel és a vérkeringést támogató gyógyszerek adásával egyre több esetben tartható fenn - bár nem korlátlan ideig - a test egy-egy funkciója akkor is, amikor emberi kapcsolatteremtésre, gondolkodásra már nem képes a páciens.

Öntudatlan állapotból is ébrednek fel néha emberek, akár igen hosszú idő elteltével is. A New York-i Cornell Egyetem kutatóorvosai Terry Willis agyműködését tanulmányozták, miután közel két évtizedes vegetatív állapot után, 2003-ban három napon belül visszanyerte beszéd- és mozgásképességét. A kutatóknak a Journal of Clinical Investigation című szakfolyóiratban közölt későbbi beszámolója szerint a PET készülékkel elvégzett agyi aktivitásmérés azt bizonyította: a férfi agyában az idegsejtek összekapcsolódásához szükséges új nyúlványok fejlődtek ki. A jobb és bal agyféltekéjét összekötő idegsejtköteg szakadt meg a balesetkor, ehelyett keletkeztek új nyúlványok szokatlan helyen, az agy hátulsó részén. A férfi ébredése után, majd másfél évvel később is kimutathatóak voltak a változások az orvosi képalkotó eljárásokkal. (MTI)

Amikor arra kerül sor, hogyan élje túl az emlősök agya az éhezést, úgy tűnik, a természet a nőstényeket értékesebbnek tartja, mint a hímeket - állítják amerikai kutatók. A Journal of Biological Chemistry című szaklap következő számában jelenik meg az a tanulmány, melyben pittsburghi kutatók számolnak be eredményükről: az idegsejtek éheztetése nemtől függő következménnyel jár. A hím idegsejtek korábban sorvadtak és pusztultak el, míg a nőstény rágcsálók neuronjai mindent megtettek, hogy tartalékolják az energiát és életben maradjanak.

Az elmélet, hogy a tápanyag megvonására adott válasz függ a nemtől, korábban is felmerült: a hímek inkább fehérjét, a nőstények pedig zsírt tartalékolnak. Ezeket az anyagcsere folyamatokat azonban eddig csak olyan, tápanyagban gazdag szövetekben tanulmányozták, mint az izmok, zsírraktárak vagy a máj.

Robert Clark és munkatársai a Pittsburgh Egyetem orvosi karán azt vizsgálták, hogy ez a nemi különbség megjelenik-e az agysejtek éhezésre adott válaszában is. Hím és nőstény patkányok, és egerek neuronjait éheztették 72 órán keresztül laboratóriumukban. Az első 24 óra elteltével a hím idegsejtekben jellemzően több hibás működést és sejthalált tapasztaltak. A sejtlégzés például 70 százalékkal csökkent a hím, míg 50 százalékkal a nőstény sejtekben. A hím sejtek nagyobb arányban kezdték lebontani saját összetevőiket energianyerés céljából, míg a nőstény neuronok több zsírcseppet hoztak létre, hogy tárolják az energiát.

Mint általában a sejttenyészeteken végzett kísérletek adatai, ezek a vizsgálati eredmények sem írják le pontosan, mi történik az élő állatok agyában éhezéskor, ám lehetővé teszik, hogy a kutatók egyéb befolyásoló tényezőktől, például a hormonok hatásától függetlenül vizsgálják az idegsejtek működését. (MTI)

Átadták a Budapesti Műszaki Főiskola és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet közös Nanotechnológiai Molekulasugár-epitaxiás Laboratóriumát. A Műegyetem, az ELTE és a Pannon Egyetem után így már BMF-nek is van a kutatóintézettel közös laboratóriuma.

A napelem-technológia a BMF és a kutatóintézet egyik hangsúlyos oktatási és kutatási területe. A közös nanotechnológiai laboratórium rendelkezik egy molekulasugár-epitaxiás berendezéssel, amelyhez egy német egyetemmel való tudományos együttműködés kapcsán jutott hozzá a főiskola. A berendezés értékét növeli, hogy ez az egyetlen ilyen az országban. A kutatólaboratóriumot a két intézmény közösen üzemelteti, és mindkettő profitál belőle.

A világ legnagyobb papagájkolóniájában 180 ezer sziklapapgáj zajong Patagónia északkeleti csücskében, a tengerparti sziklák több mint 12 kilométeres szakaszába vájt bő 35 ezer költőkamrában. Bár a létszámból úgy tűnhet, a fajt nem fenyegeti veszély, a biológusok erősen aggódnak érte.

Az egyedülálló patagóniai kolóniát alig tíz éve fedezték fel a legközelebbi emberi településtől jó 30 kilométernyire. A szakértők szerint több veszély is leselkedik mind a kolóniára, mind a fajra. Először is sok madarat befognak illegális állatkereskedelem céljára, sőt Chilében meg is eszik őket. Másrészt egyre közelebb kúsznak az emberek házai, turisták járják a területet, a sziklákról sárkányrepülősök ugrálnak, a vízparton és a tengeren pedig zajos strandjárművek és motorcsónakok közlekednek, zavarva a madarakat. A mezőgazdaság szintén közelít, és néhány éves művelés sivataggá változtatja a rossz talajú területet. Az őshonos növényzet kiirtása évi közel 4 százalékos ütemben halad, vagyis sokkal gyorsabban, mint az Amazonas menti erdőké. Így gyorsan zsugorodik a magvakkal, füvekkel és gyümölcsökkel táplálkozó papagájok élettere, s a földművesek legszívesebben kiirtanák a termést dézsmáló madarakat.

A BBC-nek Juan Masello biológus elmondta: a környék gyenge mezőgazdaságánál jóval jövedelmezőbb lenne a kolóniát felkereső turizmus megszervezése. A helyi környezetvédők kiterjedt felvilágosító munkát folytatnak, és készül egy jogszabály a páratlan kolónia védelmére, de elfogadása mindeddig elbukott a bürokrácián és az érdekellentéteken.

A sziklapapagáj (Cyanoliseus patagonus) testhossza 40-45 centiméter, feje, nyaka, és hátának felső része barnás, háta alsó része és farka fedőtollai sárgák, hasa sárga és vörös, kiterjesztett szárnya végén kék tollak is vannak, a csőre úgy 3 centiméteres. Három alfaja ismert, mindhárom Dél-Amerikában él, és mindhárom populációja erősen csökkenőben van.

A sziklapapagájokat Darwin írta le először az 1830-as években tett utazásain, de a fajról máig elég keveset tudni. Előszeretettel él a tengerparton: a sziklákba akár 2-3 méter mély alagutakat váj, amelyek költőkamrába torkollnak. Az akár 20 évig is elélő madarak monogám életmódot folytatnak, vagyis egész életre választanak partnert. Minden évben elköltöznek melegebb tájakra, de előtte az egész sereg eltűnik néhány napra, s szorgos megfigyelés árán sem sikerült még kideríteni, hová. Az időjárás enyhülésével visszatérnek, s mindig saját fészkükbe telepszenek újra. (MTI)

Az olasz méhészeti kutatóközpont és a bolognai egyetem szakemberei kutatják, hogy miért csökken folyamatosan a méhek száma, és mit lehet tenni pótlásukért. A jelenség megfigyelhető az egész világon, bár a tényezők, amelyek arra késztetik a kis rovarokat, hogy elhagyják kaptáraikat és nyom nélkül eltűnjenek, a helyi viszonyoktól függően, különbözőeknek tűnnek.

Az Egyesült Államokban a rovarirtókat kárhoztatják miatta, Spanyolországban egy vírussal szembeni gyenge ellenállásukat találják a baj okának, Ausztráliában tájékozódóképességük elvesztését vizsgálják. Az értékes méhek pedig közben pusztulnak. Olaszországban például felére csökkent a számuk és ez egymilliárd eurós veszteséget jelent De nemcsak a méz apadása a baj. Nagyobb gond, hogy mi porozza be helyettük a gabonát, a kukoricát, a gyümölcsfákat?

A kutatókban felmerült, hogy talán a Bombus terrestris, azaz a földi poszméh megfelelhetne erre a feladatra. Mindmáig jó egészségnek örvend, hatékony pollenzsákmányoló még alacsony hőmérsékleten, felhős időben is. Üvegházakban már használják a paradicsom, az eper, a padlizsán, a paprika, a dinnye beporzásához, szabadföldön pedig a szilva, a barack, a cseresznye megtermékenyítéséhez. Egyedüli felhasználása azonban nagyon költséges. Egy hektárnyi zöldségféle beporzásához 5-6 poszméhkolóniára van szükség és egy kolónia kb. 85 euróba (23 ezer forint) kerül. Egy hektár szabadföld növényeit 9-12 kolónia képes ellátni. Olaszországban ez évente 9,5 millió euró (2,5 milliárd forint) többletkiadást jelentene, ami 2 százalékkal növelné a mezőgazdaságra fordított költségeket.

A poszméh felhasználása azért is vitatott, mert nem olyan kitartó és nem aknázza ki a végsőkig - mint a méhek - a kiválasztott növény virágait. Ezenkívül más növényeket kedvel inkább, nem elsősorban a mezőgazdaság által termelteket. Kétségtelen azonban, hogy nélkülük az ökológiai sokféleség komoly veszélybe kerülne. (MTI)

Argentin tudósok felfedezték, hogy a matétea nagy mennyiségben tartalmaz olyan antioxidánst, amely késlelteti a sejtek öregedését és megelőz bizonyos betegségeket. A kutatást, amelyet a teatermelést támogató szervezetek finanszíroztak, az ország északkeleti régiójában, a legnagyobb matétermelő vidéken, Misiones tartományban végezték, a Misionesi Nemzeti Egyetem tudósainak segítségével.

Az eredmények szerint a magyalfélék családjába tartozó cserje leveléből készült főzet nagy mennyiségű teljes polifenolt tartalmaz, amely javítja az emberi szervezet természetes védekezőképességét, véd a sejtkárosodástól, megelőzi a szervezet elhasználódását és a betegségek kialakulását. Ha 50 gramm matét másfél liter, 70 fokos vízzel leforrázunk, az így kapott főzetet elfogyasztva 500-600 milligramm antioxidánshoz jutunk, ami sokkal több, mint amennyit ugyanennyi zöld- vagy a feketeteából nyerni lehet.

A felfedezés növelheti a matétea térhódítását a fejlett világban, ahol nő a kereslet az antioxidánsok és a természetes termékek iránt. Argentína a jezsuita- vagy missziósteaként is ismert maté legnagyobb exportőre. (MTI)

Szőlőszemekből készült kivonattal elpusztíthatóak a leukémiasejtek, állítják amerikai kutatók, akik a sejttenyészetben végzett vizsgálatok eredményeit a Clinical Cancer Reports szakfolyóiratban publikálták. A szőlőben sok antioxidáns anyag van, a legismertebb a rezveratrol, amelynek a szívbetegségek elleni védőhatásáról sok biztató adat vált ismertté. A rezveratrolnak tulajdonítják a vörösbor szívvédő tulajdonságát is. A szőlőben sokféle, egyelőre nem teljesen ismert kémiai anyag található és ezek között vannak daganatellenes tulajdonságú vegyületek is. Kísérletek igazolták, hogy szőlőszemekből nyert kivonatok laboratóriumi körülmények között gátolják a bőr-, az emlő-, vagy a tüdőráksejtek növekedését. Állatkísérletekben azt is észlelték, hogy patkányok emlőrákját, illetve egerek bőrén megjelenő rosszindulatú daganatok növekedését a szőlőből készült gyógyhatású szerek kedvezően befolyásolják.

Xiangin Shi professzor és munkatársai a leukémia kezelésével is megpróbálkozott, és azt észlelték, hogy 24 óra múlva az egyébként viharosan szaporodó, rosszindulatú sejteknek 76 százaléka a szőlőkivonat hatására elpusztult. A kutatók szerint a hatás annak eredménye, hogy a szőlő egy ismeretlen hatóanyaga befolyásolni tudja a programozott sejthalálhoz vezető folyamatot. A vizsgálatok folytatódnak, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy még sok munka van hátra, amíg ezekből a kísérletekből gyógyszer lesz. Még az is korai volna, hogy arra biztassák az embereket: azért egyenek minél több szőlőt, mert az véd a rosszindulatú daganatok ellen. (MTI)

Genetikai eljárással - az állatbőrből készült pergameneken fellelhető DNS-minták elemzésével - próbálja megfejteni néhány középkori kézirat származási helyét és készítésének idejét egy amerikai kutatócsoport. A rejtélyekkel teli középkorban munkaigényes könyvek, iratok készültek, ezekből máig fennmaradtak példányok ezerszámra, bár sokuk eredete ismeretlen még. A keletkezés helyének és idejének meghatározására hagyományosan alkalmazott, a kézírás és a dialektus tanulmányozásán alapuló eljárások nem eléggé megbízhatóak.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem és a Dél-Virginiai Community College kutatói most azon dolgoznak, hogy a genetika segítségével megfejtsék az ismeretlen eredetű irodalmi alkotások keletkezésének titkait. A kéziratok állatbőreinek genetikai anyagát elemzik, amelyeknek keletkezési körülményeit már ismerik, majd ezek DNS-jellemzői alapján a keletkezés helyére és idejére vonatkozó adatbázist hoznak létre.

Michael Stinson, a kutatás vezetője elmondta, hogy ha létrejön az adatbázis, a nem datált könyvek genetikai mintáit összehasonlítják a már ismertekéivel, és így, a hasonlóságok segítségével, az ismeretlen eredetű kéziratok keletkezését is el tudják majd helyezni időben és térben. Egy XV. századi francia kézirat öt lapjából már sikerült DNS-mintát venni, és ezek elemzése arra enged következtetni, hogy az alapanyag ugyanabból a gulyából származó marhabőr.

A kutató azt reméli, hogy fejlődni fog a DNS-mintavétel technikája, így a kéziratok is kevésbé sérülnek (jelenleg fél centiméterszer fél centiméteres darabokat használnak), és a módszert megbízhatóan használhatják majd a világ összes könyvtáraiban. A kéziratok keletkezési helyének és idejének megfejtése után Stinson szeretné rekonstruálni a középkori pergamenkereskedelem útvonalát, ami segítene jobban megismerni a könyvgyártás történetét. (MTI)

Brazil kutatók egy 242 millió éves hüllőkoponyára bukkantak az ország déli részén. A kiváló állapotban fennmaradt lelet alátámasztja az elméletet, amely szerint Dél-Amerika és Afrika egykoron összefüggő területet alkotott.

A koponya a luangwa nevű állatfaj egy példányáé volt. A faj az emlősszerű hüllők közé tartozott: volt például szőrük, és sok egyéb jellemzőjük is az emlősökhöz kapcsolja őket, de tojásokat raktak. A földtörténeti késő perm és a kréta időszak között éltek, vagyis nagyjából 260 millió éve fejlődhettek külön fajjá, és 146 millió éve halhattak ki. Maradványaik korábban csak az afrikai Zambiában kerültek elő. Ez az első eset, hogy a fekete kontinensen kívül bukkantak az állat nyomára, ami arra utal, hogy a két földrész a luangwák idején még egybe tartozott - mondta Sergio Furtado Cabereire régész, aki kollegájával, Lúcio Roberto da Silvával tárta fel a koponyacsontot. (MTI)

Az ókori Izrael távolról sem volt az a tejjel-mézzel folyó Kánaán, amilyennek hisszük, az emberek táplálkozása hiányos volt - állítja egy brit teológus.

Nathan MacDonald, a St. Andrews Egyetem ószövetség-szakértője, aki a Szentírás szövegeit elemezte, és régészeti leleteket, valamint emberi csontvázakat vizsgált, végkövetkeztetéseit a Mivel táplálkoztak az izraeliek az ókorban? A bibliai idők étrendje című művében foglalta össze. A teológust azt késztette a vizsgálatokra, hogy az Egyesült Államokban sikerlistákra kerülnek azok a kiadványok, amelyek a bibliai étrend előnyeit ecsetelik.

"A bibliai étrend valóban alacsony kalóriatartalmú, és rostdús, ám kiegyensúlyozatlan, hiszen híján volt a létfontosságú nyomelemeknek és vitaminoknak" - taglalja MacDonald. Ismertetése szerint az ínséges időket leszámítva az ókori Izrael lakosainak étrendje elegendő kalóriát biztosított, ám ritkán került hús az asztalukra, és a szükségesnél sokkal kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottak. Fő táplálékuk a lepény, és gabonafélék voltak. "Ez távolról sem volt egy kiegyensúlyozott étrend" - hangsúlyozta a teológus. A korabeli izraeli csontvázak vizsgálata is ezt támasztja alá: igen gyakori volt a vashiányos vérszegénység. "Ez az étrenddel magyarázható, amelyben túl sok kenyér, viszont kevés hús és zöldség szerepelt" - emelte ki MacDonald, hozzátéve, hogy leginkább a terhes anyák és a gyermekek szervezete sínylette meg a hiányos táplálkozást, ennek következményei egész életükben végigkísérték az érintetteket.

"A Bibliában a táplálkozással kapcsolatban sok figyelemreméltó dolog szerepel, ám a Szentírás elsősorban annak a fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet, hogy osszuk meg táplálékunkat a nálunk kevésbé szerencsésekkel" - vélekedett Nathan MacDonald. (MTI)

Egy pár évvel ezelőtti, nagy feltűnést keltő kísérletet megismételve brit kutatók cáfolják, hogy a növények lennének felelősek az üvegházhatású metángáz kibocsátásáért - legalábbis normál növekedésük közben nem termelnek metánt. A németországi Max Planck Kémiai Intézet kutatói 2006-ban álltak elő tanulmányukkal, mely szerint a növények szokványos körülmények között is bocsátanak ki leveleiken keresztül metánt a levegőbe.

Ismert, hogy biológiai eredetű metán oxigéntől elzárt környezetben, baktériumok közreműködésével keletkezik, például víz alatt, rizsföldeken, a kérődző állatok emésztőrendszerében, hulladéklerakókban vagy a szennyvíztisztítók rothasztóiban. A Frank Keppler által vezetett mainzi kutatócsoport számításai szerint az összes üvegházhatású gázkibocsátás csaknem feléért a növények lennének felelősek. E kutatási eredményeket azóta is vitatják a szakemberek, a brit tudományos akadémia egyik kiadványa pedig most újabb cáfolatát közli.

Ellen Nisbet vezetésével a cambridge-i egyetemen tettek kísérletet a tanulmány reprodukálására. Különböző növényeket, köztük kukoricát, rizst termesztettek olyan közegben, amely szerves anyagot nem tartalmazott, így küszöbölve ki a talajban való bomlásból származó metánt. Megállapították, hogy a zárt fülkékben nevelt növények nem termeltek metánt. Összevetették számos növény genomját is az anaerob, metánt termelő baktériumok genetikai állományával. Úgy találták, hogy a növények nem rendelkeznek azokkal a génekkel, amelyek a biokémiai folyamatokban metán képződésével járnának. Harmadik kísérletükben a bazsalikomnövénykéket olyan vízzel öntözték, amelyben metángázt nyelettek el. Ebben az esetben a növénykamra levegője tartalmazott metánt, azaz a bazsalikom levelei kiválasztották a talajba került gázt.

A brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények által normál körülmények között kibocsátott metánt nem maga a növény termeli, hanem a talajból veszi fel és továbbítja a légtérbe. Extrém körülmények között, például magas hőmérsékleten vagy nagy intenzitású ibolyántúli sugárzásnál megindul a növények bomlása, melynek során metán keletkezhet. A metán légtérbe bocsátásának ellenőrzése a klímavédelem fontos eleme, mert nagyságrenddel aktívabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

(MTI)

Nyolcvan százalékkal csökken a rák kialakulásának esélye a nagy kockázatú genetikai mutációt hordozó nőknél, ha eltávolítják petefészküket és petevezetéküket, ám veszélyeztetettségük így sem szűnik meg - közölték amerikai kutatók. A Pennsylvania Egyetem kutatói a BRCA1 és BRCA2 gének hibás változatát hordozó, nagyobb rákkockázattal élő nők adatait feldolgozó tanulmányokat elemezték. Úgy találták, hogy a műtétek nyolcvan százalékkal csökkentették a petefészek és a petevezető rákjának kockázatát, a szakemberek szerint azért, mert a szervek eltávolítása után is maradtak szövetdarabkák a testben.

"Néhány sejt is elegendő ahhoz, hogy petefészekrákot eredményezzen" - mondta Timothy Rebbeck, akinek tanulmánya a Journal of the National Cancer Institute című szakfolyóiratban jelent meg. Az elemzés jelentőségét az adja, hogy korábban 95 és 100 százalék közé tették a kutatók a rákkockázat csökkenését, ha a veszélyeztetett szerveket megelőző műtéttel eltávolítják. Rebbeck és kollégái azt is megállapították, hogy az adott génmutációval rendelkező nőknél az emlők megelőzésként történt eltávolítása ötven százalékkal csökkentette a későbbi mellrák valószínűségét. Az eredmény felveti annak szükségességét, hogy a rákkockázat csökkentésére további módszereket keressenek a szakemberek.

(MTI)

Brit kutatócsoport kel útra szerdán, hogy a Parajet Skycar, egy bioüzemanyaggal működő repülő autó fedélzetén, felváltva közúton, illetve levegőben tegye meg a London és az afrikai Maliban fekvő Timbuktu közti 6000 kilométeres utat.

Az expedíció egyedülálló a repülés történetében a kedden Londonban bemutatott járművel, amely léghajó módjára repül, országúton pedig autóként vezethető.

Az út több mint hat hétig tart majd, és a csapat 100 ezer fontot (30,66 millió Ft) szeretne összegyűjteni a világ különböző jótékonysági szervezetei, köztük egy afrikai árvaház javára.

A repülő autónak a kétféle funkció ellátásához van egy siklóernyő-félesége és négy kereke; levegőben a legnagyobb sebessége óránként 110 kilométer, autóként, az országúton elérhető legnagyobb sebessége pedig óránként 180 kilométer.

Repülőgépként állítólag képes akár 4570 méteres magasságig is felemelkedni. Neil Laughton csapatkapitány, képzett pilóta szerint a különös jármű kezelése olyan könnyű, hogy azt még 2 éves fia is vezethetné. A csapat február 20-ra tervezi a megérkezést a szaharai városba.

Elhunyt 96 évesen Arne Naess norvég filozófus, író és hegymászó, a mélyökológia megalapítója - adta hírül műveinek kiadója, Erling Kagge. Naess a XX. század legjelentősebb norvég filozófusa, korunk egyik legizgalmasabbnak tartott gondolkodója, aki az 1970-es években megalkotta a mélyökológiát, az ökológiai filozófia azon ágát, amely azt vallja, hogy a Földnek mint bolygónak ugyanúgy joga van a fennmaradásra és virágzására, mint lakóinak, például az embereknek.

A mélyökológia megkülönbözteti magát a szociális ökológiának nevezett zöldmozgalomtól. Célja nem csupán a környezetvédelem a fenntartható fejlődés érdekében, hanem fel kívánja számolni a szociális ökológiában is meglevő emberközpontúságot, és úgy véli, az embernek háttérbe kellene szorulnia, hogy a nem-emberi világ saját jogán létezhessen.

Naess 1939 és 1970 között tanár volt az Oslói Egyetemen, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy a háború utáni Norvégiában új társadalomkutatás kezdődjön. Logikai, oktatás-módszertani és történelmi témájú tankönyvein keresztül ösztönözte a filozófia tanulmányozását.

Naess a filozófiai neopozitivizmus képviselője, érdeklődött Spinoza, Gandhi és a buddhizmus iránt, szoros kapcsolatban állt a zöldekkel.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet norvégiai szekciójának első elnöke volt. Arne Naess ezenkívül az ismert hajómágnás, a néhai Erling Naess öccse, ilyenformán pedig nagybátyja a szintén elhunyt multimilliomos alpinista ifj. Arne Naessnek, aki egyben az amerikai énekesnőnek, Diana Rossnak a férje is volt. (MTI)

Ferenczi Sándor (1873-1933) magyar pszichoanalitikus eszmei és fizikai hagyatékának ápolására központ létesült a The New School egyetemen New Yorkban - tájékoztatta a magyar főkonzulátus az MTI-t. A központ létrehozását a hétfő esti avató ünnepségen Magyarország nevében Polgár Viktor főkonzul üdvözölte. Beszédében felelevenítette, hogy Ferenczi Sándor híresség volt saját korában, sok külföldi, köztük britek, amerikaiak és svédek, orvosok és betegek utaztak Budapestre, sőt oda is költöztek, hogy tanuljanak tőle vagy kezeltessék magukat nála. Lewis Aron professzor, a New York-i Ferenczi-központ egyik alapítója és társigazgatója úgy tájékoztatott: szorosan együttműködnek magyarországi és európai kollégáikkal az egykori híres pszichoanalitikus tekintélyének felélesztésére, és annak a jelentős szerepnek az ápolására, amelyet a magyar pszichonalitikai iskola játszott a pszichoanalízis történetében.

Lewis Aron - aki 1991-ben New Yorkban megszervezte az első nemzetközi konferenciát Ferenczi Sándorról - emlékeztetett arra, hogy a magyar orvos, aki Sigmund Freud közeli barátja volt, 1926-ban négy hónapot töltött New Yorkban. Mint Freuddal folytatott levelezéséből kiderült, nemcsak előadásokat tartott a The New Schoolban, hanem betegekkel is foglalkozott, oktatott és a pszichoanalízis elméletének fejlesztésén dolgozott. Mint rámutatott, 100 évvel azután hozták létre a központot, hogy Ferenczi Sándor 1908-ban először találkozott Freuddal. A magyar pszichoanalitikusról elnevezett központ egyebek mellett támogatja a Ferenczi Sándor amerikai működéséről szóló konferenciákat, kutatásokat, ösztöndíjakat és kiadványokat, továbbá munkáinak angol nyelvre történő fordítását. Lewis Aron köszönetet mondott a hasonló európai központoknak a támogatásért, kifejezte köszönetét mások mellett Mészáros Juditnak, a budapesti Ferenczi Sándor Egyesület alapító elnökének.

Ferenczi Sándor élete végén szakmai és személyes okok miatt szembekerült Freuddal, művei évtizedekig a perifériára szorultak. Újrafelfedezése a nyolcvanas években kezdődött el intenzívebben; ma a pszichoanalízis történetének egyik legnagyobb alakjaként tartják számon világszerte. (forrás: MTI)

Az antibiotikumok helytelen használata következtében fellépő káros hatások miatt évente nyolcvanezer embert hal meg Kínában - adta hírül a Csungkuo Csingnien Pao kínai ifjúsági napilap. A kórházi ellátásban részesülő betegek 74 százaléka, a járóbetegek közül pedig 21 százalék kapott valamilyen antibiotikumot 2007-ben, és ez az arány más országokénál sokkal magasabb - közölte a hét elején a kínai Egészségügyi Minisztérium. "A betegek egy bizonyos százalékán kívül még az orvosok között is vannak olyanok, akik az antibiotikumokat egy univerzális csodaszernek tartják, és ezért az enyhébb betegségek kezelésénél is gyakran használják" - mondta a minisztérium egyik tisztségviselője. Az újságcikk szerint az antibiotikumokat azért részesítik előnyben, mert a gyógyszerek viszonylag magas ára miatt több bevételre tehetnek szert a kórházak. Egy Kína-szerte 124 kórházban végzett 2004-es felmérés szerint az egészségügyi intézményekben az antibiotikumok adták a gyógyszereladások 26 százalékát. Az utóbbi években ez az arány megközelítőleg 20 százalékra csökkent. Az egészségügyi hatóságok 2010 februárjáig országszerte mintegy 45 ezer közkórházi orvost fognak kiképezni az antibiotikumok biztonságos, hatékony és gazdaságos használatára. (forrás: MTI)

Az egyes grönlandi gleccsereknél megfigyelt visszahúzódás csupán ideiglenes válasz lehet a klímaváltozásra, és semmilyen következtetést nem lehet belőle levonni a szigeten található jégmezőik csökkenésének jövőbeli mértékére - vélik brit tudósok. A Nature Geoscience című brit folyóiratban megjelent tanulmányukban a nagy-britanniai Durhami Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerbe ömlő grönlandi gleccserek alakulása nagyban függ a tengertől, amelynek ingadozásaihoz igen gyorsan alkalmazkodnak. Ilyen mechanizmussal magyarázható "több grönlandi partvidéki gleccsernek a klímaváltozás rövid távú ingadozásaival szembeni egyidejű változása" - írja a tanulmány két fő szerzője, Faezeh Nick és Andreas Vieli. Változásukat azonban nem lehet kivetíteni a sziget teljes jégfelületére - írják a kutatók.

A tudósok modellezték a Helheim-gleccser előrehaladását, vastagságának csökkenését és gyorsulását, azoknak a feltételezéseknek a figyelembe vételével, amelyekkel egyes grönlandi gleccsereknek az utóbbi években tapasztalt változásait igyekeztek megmagyarázni. Az egyik ilyen hipotézis szerint a légkör felmelegedésének következtében a jég olvad és a gleccser alján vízszőnyeg alakul ki, amelyen a jég csúszik. A tengerbe ömlő grönlandi gleccserek folyásának felgyorsulása közvetlen hatással van az óceánok vízszintjére, amelynek emelkedése - évi mintegy 3 milliméter - aggasztja a partvidékek számos lakóját és a szigetállamokat. Az az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) mostani előrejelzései, amelyek a tengerszint 18-59 centiméteres emelkedésével számolnak 2100-ig, nem veszik figyelembe az Antarktisz és Grönland sarki jégfelületének jövőbeli változásait. (forrás: MTI)

A kor előrehaladtával egyre nehezebben befolyásolható a diszlexia, vagyis az olvasási nehézség - írja a Népszabadság. Harmadik, negyedik osztályban már csak "kármentés, tüneti terápia lehetséges - igazi olvasást szerető ember nem lesz a gyerekből" - állítja a szerző, hozzátéve, hogy a diszlexia jelei már az óvodában kiszűrhetők. Legfőbb tünetei: a gyerek tíz vagy ennél több hangot hibásan ejt ki, és a társainál lassabban korrigálja ezeket; kitartóan keveri a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat; nem érdeklik a mesék, nem bír verseket tanulni; a nyelvtani-fogalmazási szabályokat feltűnően gyakran megszegi. Nemcsak a beszédre, hanem a gyermek mozgásának zavaraira, bizonytalanságára is figyelni kell, ezek is lehetnek diszlexiás tünetek. A korán felismert diszlexia - megfelelő szakember (pszichológus, logopédus) bevonásával - kezelhető - írja a lap. A szerző hozzáteszi: a diszlexiás gyerekek szinte minden esetben intelligensebbek az átlagnál. Mivel a diszlexiás gyerekek szavak helyett képekben gondolkodnak, nemegyszer gyorsabban felismerik az összefüggéseket, mint kortársaik, csak a kifejezés terén vannak, lesznek nehézségeik.

Valószínűleg a BYD Auto lesz az első kínai autógyár, amely megjelenik az amerikai piacon, sőt talán meg is előz számos régi gyártót az elektromos meghajtású autókkal. Az első elektromos autókkal várhatóan a General Motors, a Chrysler és a Nissan fog megjelenni 2010-ben, kis mennyiségben. A Toyota hibrid (gáz- és villamos meghajtású) modelleket még ez év végéig tervez piacra dobni az Egyesült Államokban, egy kétszemélyes villanykocsit pedig 2012-ben. A Ford egy kis villanyautót 2011-re tervez bevezetni, egy hibridet pedig 2012-re. A BYD elnöke, Vang Csua-fu bejelentette, hogy cége hamarosan megkezdi az értékesítési hálózat kiépítését az Egyesült Államokban. "Célunk az, hogy 2011-re bevezessük itt a BYD villanyautót, és kiépítsük gyártási kapacitásainkat az Egyesült Államokban, ahol erre szükség van" - mondta.

A termékkínálatban szerepel majd az F3DM, a világ első tömeggyártású hibrid szedánja, amelyet tavaly kezdtek árusítani Kínában. Továbbá árulni fogják az Egyesült Államokban a kínai e6 középkategóriás 5-személyes villanyautót, amely egy töltéssel 400 kilométert tud megtenni. A BYD 1995-ben létesült, mára világviszonylatban a lithiumion akkumulátorok második legnagyobb gyártójává nőtte ki magát. Autógyártással 2003-ban kezdett foglalkozni. A kínai alacsony munkabérek és az elektromos kocsikra kirótt alacsony amerikai vámok miatt az F3DM 20 ezer dollárba sem fog kerülni az Egyesült Államokban, vagyis lényegesen olcsóbb lesz a japán vagy az amerikai modelleknél. (Független Hírügynökség)