A Nemzetközi Űrállomás, az emberiség legnagyratörőbb űrvállalkozása csütörtökön lesz 10 éves. Az objektum - a majdani Mars-repülés kiindulóbázisa - 350 kilométeres magasságban kering a Föld körül, fedélzetén állandóan három űrhajóssal, akik egyenként több hónapot töltenek a kozmoszban. Jövő évtől már hat tagú lehet az állandó személyzet, miután az Endeavour amerikai űrsikló legénysége ezekben a napokban bővíti duplájára a lakóteret. A Nemzetközi Űrállomás létrehozásának 100 milliárd dollárra becsült költségét zömmel az Egyesült Államok fizette. Rajta kívül 15 másik ország szállt be az építésbe: Oroszország, Japán, Kanada, Brazília, valamint az Európai Űrhivatalhoz tartozó államok közül 11. A Nemzetközi Űrállomás minden idők legnagyobb műszaki együttműködésével jött létre. Hosszú távú űrvállalkozáshoz - mint amilyen a Mars-repülés is lesz - a Nemzetközi Űrállomás szolgáltatja a legjobb felkészülési terepet. Egyaránt lehet itt vizsgálni a mikrogravitációnak a szervezetre gyakorolt hatását és a legénység hosszú összezártságából adódó problémákat. (forrás: Független Hírügynökség)
Újabb 35 magyar-kínai kutatási projektről született megállapodást a Magyar-kínai Tudományos és Technológiai (TéT) Vegyes Bizottság 4. ülésén Pekingben. A kínai fővárosban kedden lezajlott ülésen értékelték a két ország kutatócsoportjai között létrejött együttműködések eredményeit, amelyen magyar részről dr. Lippényi Tivadar a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese, kínai részről pedig Kung Huj-ping (Gong Hui ping) a Tudományos és Technológiai Minisztérium nemzetközi együttműködésekért felelős osztályának tanácsosa volt jelent. A két évvel korábban elindított 35 közös projektből 29 témában zárult le a kutatás, további 6 területen pedig jövőre várható eredmény - mondta el az MTI-nek Lippényi Tivadar. A projektek a célkitűzéseknek megfelelően teljesültek, és ezért újabb 35 kutatási projektről írtak alá megállapodást - hangsúlyozta az NKTH elnökhelyettese. Mindkét fél fontosnak tartja a közös kutatásokat, amelyek eredményeit a két ország iparában és gazdaságában használnak fel. Az újabb jóváhagyott projektek között többek között gyógyszerészeti, genetikai, optikai, számítástechnikai és mezőgazdasági kutatási témák szerepelnek, amelyek időtartama területtől függően 1-3 év. A projekteket a kutatási időszak alatt nyújtott különböző támogatásokon kívül a megvalósulásig nyomon követik. A kutatási témák közül az egyik legígéretesebb terület a szennyvíztisztítás, amelynek fontosságát jelzi, hogy a kínai gazdaság élénkítésére meghatározott tíz pont között is szerepel. (forrás: MTI)
Beismerte hétfőn egy kínai származású amerikai fizikus, hogy jogellenesen adott át Kínának űrrakétákra vonatkozó műszaki és katonai információkat - közölte az igazságügy-minisztérium. A 68 éves Shu Quan-Seng, aki Kínában született, majd megkapta az amerikai állampolgárságot, három vádpontban ismerte el bűnösségét egy norfolki (Virginia) szövetségi bíróság előtt. A férfit, aki egy csúcstechnológiai céget vezet, akár 15 év börtönnel is sújthatják. A perben 2009. április 6-án hirdetnek ítéletet. A férfi többek között beismerte, hogy 2003 januárja és 2007 októbere között kriogenetikus (folyékony nitrogénnal működő) hajtóművekkel kapcsolatos információkat adott át a Kínai Népköztársaságnak, amelyeket a Hajnantól (Hainan) délre működő támaszponton használnak fel hordozórakétákhoz - áll a tárca közleményében.
Kína viszont tagadja, hogy kémkedett volna amerikai űrrakéta-technika után. "Az állítólagos történet arról, hogy Kína űrtechnikai információkat lopott az Egyesült Államoktól, merő kitalálás valamilyen hátsó szándékkal, de kudarcra van ítélve" - jelentette ki Csin Kang (Qin Gang) szóvivő. (forrás: MTI)
Ian Frazer ausztrál immunológus, aki a méhrák elleni védőoltást kifejlesztette, létrehozott egy olyan vakcinát, amely véd a bőrrák egyes formáitól. Erről hétfőn készül bejelentést tenni egy konferencián. Frazer előtte újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy az oltás állatokon sikeresnek bizonyult, és már esetleg jövőre elkezdődhet az embereken való tesztelés. Az oltás - amit 10-12 éves gyerekeknek adnának meglőzésképpen - a carcinoma típusú bőrrák ellen jó, de a veszélyesebb melanomák ellen nem. Frazer 1985 óta dolgozik a vakcinán, és szerinte a védőoltás tíz év múlva lesz elérhető. Ausztráliában különösen gyakori a bőrrák, évente 400 ezer esetet diagnosztizálnak, és 1600 ember hal meg. A szakemberek sietnek felhívni a figyelmet, hogy még ha az oltóanyag be is válik, akkor sem szabad abbahagyni a nappal szembeni védekezést. Emlékeztetnek rá, hogy a méhnyakrák elleni oltás is csak a rákok 70 százalékát előzi meg.
(Független Hírügynökség)
Évente mintegy kilencezer madár pusztul el a Galápagos szigetek országútjain, mert autónak ütközik - áll a Charles Darwin Alapítványnak a szigetekről készült 2007-2008-as jelentésében. A Galápagos szigetcsoport a Csendes-óceánban található, ezer kilométerre nyugatra az ecuadori partoktól. 1978-ban az ENSZ felvette világörökségi listájára. A szigetek Charles Darwin angol tudós számára természetes laboratóriumként szolgáltak, a szigetek biológiai sokféleségének köszönhetően itt fejlesztette ki a természetes kiválasztódásról és a fajok eredetéről szóló elméletét.
A növekvő turizmus, a bevándorlás és a nem őshonos fajok betelepítése miatt 2007 júniusában a szigeteket az UNESCO felvette a veszélyben lévő világörökségi listára. A madarak közlekedési tragédiái mellett azonban vannak jó hírek is, például a 18 legveszélyeztetettebb növényfajból hatnak a helyzete javult. A természet védelméhez szükség van az ember közreműködésére - állapítja meg a jelentés, amely most először nemcsak környezeti rendszerként, hanem társadalmi-környezeti rendszerként vizsgálta a területet.
(MTI)
A Londonhoz közeli Surrey Egyetem kutatói felfedezték, hogy a kék fény éberré tesz, növeli a koncentrációképességet a munkahelyen és az egészségnek is jót tesz - írja a német Die Welt című lap internetes kiadása. „A kék fénnyel a kék ég ideális fénye felé közelítünk”, magyarázza a hatást Derk-Jan Dijk, a tanulmány szerzője. A mesterséges fény elsősorban a sötét téli hónapok alatt növeli a komfortérzetet. Dijk kollégájával, Antoine Violával száz irodai alkalmazottat vizsgált egy-egy hónapon keresztül, más-más fényforrással. Az alkalmazottak először a szokásos fehér, 4000 kelvin színhőmérsékletű fénycső megvilágítása alatt dolgoztak. Ezt követte a kék fény, 17000 kelvinnel.
A kísérlet végén az alkalmazottak teljesítőképessége, koncentrációja és komfortérzete is jelentősen javult hatására. Esténként, amikor a dolgozók kikapcsolták számítógépeiket, kevésbé voltak kimerültek, és éjjelente nyugodtabban tudtak aludni. Szemük nem fáradt el annyira, és fejfájás sem gyötörte úgy őket kékfényes megvilágítás esetén, mint a hagyományos, fehér irodai fénynél. Dijk úgy sejti, hogy a több kéket tartalmazó fényt a szem egy 2002-ben felfedezett fényreceptora fogadja be.
(MTI)
A kipusztulás veszélye fenyegeti Kárpátalja erősen megcsappant bivalyállományát, amelynek az eltűnése esetén Ukrajnából teljesen kivesznek ezek a haszonállatok.
Az ukrajnai megyék közül már csak Kárpátalján fellelhető bivalyok egyedszáma a korábbi 400-ról mostanra mindössze 15-re apadt. Az állomány jelenleg 14 üszőt és egy bikát számlál - közölte pénteken a nyugat-ukrajnai zik.com.ua regionális hírportál.
A jelentés szerint a bivalyokat azért is érdemes lenne megtartani, mert amellett, hogy az ökröknél szívósabb igavonók, kiváló minőségű a mintegy kilenc százalék zsírt tartalmazó tejük, értékes a húsuk és a bőrük.
A gazdájukat átlagosan 14 évig szolgáló tehenekkel szemben a bivalyok 45 éves korukig is alkalmazhatók a gazdaságban, ráadásul mindenevők, igénytelenek, a betegségekkel szemben ellenállók, nincs szükségük védőoltásokra. (MTI)
A Csandraján-1 indiai űrszonda egyik műszere lezuhant a Holdra; hasonló manőverre még nem volt példa a 45 éve elindított indiai űrprogram során. A zuhanó egység újdelhi idő szerint péntek este fél kilenckor ért talajt, a leszállásra 25 perccel azt követően került sor, hogy a műszer levált a Hold körül 100 kilométeres magasságban keringő szondáról. Az 1400 kilogrammos Csandraján-1 november 8-án állt Hold körüli pályára. Az eltelt hat nap e pálya stabilizálódásához volt szükséges.
A szonda a tervek szerint két éven át kering majd a Hold körül, és műszereivel feltérképezi az égitest teljes felszínét, annak vegyi és ásványi összetételét. Az indiai nemzeti lobogó színeire festett, 34 kilogrammos műszer zuhanás közben videofelvételeket készített a felszínről, és elküldte ezeket a Földre. Vitt magával egy magasságmérőt és egy tömegspektrométert, amellyel a Hold ritka atmoszférájának összetételét vizsgálja, és elemzi a felszíni ásványokat.
India 2011-re tervezi, hogy önjáró robotot juttat el a Holdra, de távlati tervei között az is szerepel, hogy űrhajóst küld a kozmoszba. (MTI)
A hipót több mint kétszáz éve használják a kórokozók elpusztítására, de csak most jöttek rá amerikai kutatók, hogyan fejti ki fertőtlenítő hatását. Úgy tűnik, hogy a hipoklórossav - a hipó aktív hatóanyaga - valójában a baktérium fehérjéin keresztül támad, úgy csapja ki a fehérjéket, ahogy a tojás főzésekor megszilárdul a fehérjerész - közölték a Michigeni Egyetem kutatói a Cell című tudományos szaklap legfrissebb számában.
A felfedezés csaknem véletlenül született, Ursula Jakob és munkatársai nem erre a kérdésre kerestek választ eredetileg. A kutatók egy bakteriális fehérjét, az úgynevezett hősokkfehérjét tanulmányozták. Ez egyfajta molekuláris dajka, amely akkor aktiválódik, amikor a sejteket olyan stressz éri, mint a láz által okozott magas hőmérséklet. Ebben az esetben a hipoklorit, avagy hipoklórossav jelentette a stresszhatást. Jakob csoportja megfigyelte, hogy a magas hőmérsékletnek és a hipónak nagyon hasonló hatása volt a fehérjékre.
Amikor baktériumokat tettek ki hipónak, a hősokkfehérje aktiválódott, hogy megvédjen a baktériumokban más fehérjéket attól, hogy elveszítsék kémiai szerkezetüket és kicsapódjanak, ami a halálukat jelenti. "Sok, hipoklorit által megtámadott fehérje alapvető fontosságú a baktériumok növekedése szempontjából, vagyis inaktiválásuk valószínűleg megöli a baktériumokat" - tette hozzá Jakob egyik munkatársa.
A kutatók szerint az ember immunrendszere hipoklórossavat termel a fertőzésekre adott válaszként, ám az nem csupán a behatoló baktériumokat öli meg, hanem az emberi sejteket is, ami arra is magyarázatot adhat, miért károsodnak a szövetek krónikus gyulladásnál. (MTI)
Feltehetően egy meteor 14 ezer évvel ezelőtti becsapódása alakította ki azt az óriási krátert, amelyre a görög tengerkutató központ tudósai bukkantak a minap a tenger mélyén - bár az ütközés idején az érintett terület még szárazföld volt. A kráter átmérője 100 méter, mélysége 50 méter, az Athéntól észak-keletre lévő Éviai-öbölben, 80 méter mélyen található. A kutatók eredetileg vulkáni hasadékok és tengeralatti földcsuszamlások helyét akarták meghatározni.
Hang jelezte, hogy egy kút formájú mélyedés van a tenger fenekén, és a terület ismeretében ennek nem volt semmilyen geológiai magyarázata - mondta el Dimitrisz Szakelariu geológus. Az Éviai-öböl északi részét száz méter vastagságban különböző üledékrétegek borítják. Az öbölben több olyan repedés is található, amely a szeizmikus mozgások eredménye. A geológus és kutatócsoportja kizárta annak a lehetőségét, hogy a mélyedést hőforrás vagy gázszivárgás hozta volna létre, vagy hogy vulkán krátere lenne. (MTI)
Ezerkétszáz éves keresztény templomot tártak fel Szíria középső részében, az ősi Palmyra közelében szíriai és lengyel régészek. A VIII. században alapított 47 méter hosszú és 27 méter széles templom a maga nemében a legnagyobb, amelyet valaha feltártak a közel-keleti országban. Oszlopai a becslések szerint 6 méter magasak voltak.
A templom északi és déli szegletében egy-egy külön helyiséget alakítottak ki, a feltételezések szerint ezekben keresztelték meg a hívőket, és különböző vallási szertartásoknak is helyet adtak, amiként az udvaron kialakított kis amfiteátrum is. Ez a negyedik keresztény templom, amelyet Palmyra közelében fedeztek fel. Palmyra (Palmüra), amelyet a legendák szerint Salamon alapított, az ókori Szíria egyik legfontosabb városa volt, Damaszkusztól 215 kilométerre északkeletre és az Eufrátesztől 120 kilométerre délnyugatra egy oázisban helyezkedik el. Felvirágzását annak köszönhette, hogy a sivatagi karavánutak kereszteződésében állt.
A város igazi jóléte a római uralom alatt köszöntött be, mivel Palmyra volt az összekötőkapocs az ókori Kelet és a Mediterráneum államai között. A III. században Zenóbia királynő uralkodása alatt a város fellázadt a rómaiak ellen, majd meghódította a római Közel-Kelet nagy részét: északon a Boszporuszig jutottak a palmürai hadak. Aurelianus császár 272-ben ellenctámadást indított, és még abban az évben leverte a várost. Miután Zenóbiát rabláncra fűzve eltávozott, a legyőzött Palmyra fellázadt.
A visszatérő császár ekkor már le is rombolta a várost (273), amely elnéptelenedett. Palmyra mellé katonai tábort építtettek, ezt Diocletianus kibővítette. A későbbiekben kisebb város alakult ki helyén, a Bizánci Birodalom időszakában néhány szerényebb méretű templom is épült. A kereskedelmi ekkorra utak már elkerülték a jelentéktelenné vált települést. (MTI)
A zsírsejtekben termelődő rezisztin hormon magas szintje a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát jelezheti - közölték amerikai kutatók. A rezisztin nevű hormon az inzulinnal szembeni rezisztenciát szabályozza a vérben, de egyes tanulmányok összefüggésbe hozták a gyulladásos folyamatokkal is, sőt patkánykísérletek azt mutatják, a szívizom működését szintén befolyásolhatja.
Az atlantai Emory Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták, megjósolható-e a rezisztin vérbeli szintjének mérésével, hogy mely pácienseknél alakul ki a későbbiekben szívelégtelenség.
Ennél a betegségnél az idő múlásával egyre csökken a szív hatékonysága, egyre nehezebben pumpálja a vért, ezáltal az egyes szervek oxigénhiányos állapotba kerülnek. A páciensek állapota az életkor előrehaladtával romlik. Javed Butler vezetésével mintegy 3000 idősebb amerikainál keresték a vér rezisztinszintjének és a szívelégtelenség kockázatának összefüggését.
A tanulmány során hét év elteltével 252 résztvevőnél, a teljes csoport 8,7 százalékánál jelentkezett szívelégtelenség. A tesztalanyok legmagasabb hormonszinttel élő alcsoportjában tízszer nagyobb volt a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, mint a legalacsonyabb szinttel rendelkezőknek - ismertették a kutatók az Amerikai Szívtársaság éves találkozóján.
Butler szerint a vér rezisztinszintjének ellenőrzésével megtalálhatják a veszélyeztetett pácienseket, valamint segítheti a felfedezés a szívelégtelenség kifejlődését megelőző módszerek kidolgozását is. Megelőző gyógyszer jelenleg még nem áll az orvosok és az érintettek rendelkezésére, csak a tüneteket kezelik. (MTI)
Libanoni és spanyol régészek 2900 éves urnaedényekre bukkantak, amelyekbe a föníciaiak a hamvasztás után az elhunytak csontjait helyezték el. Száznál több ilyen cserépedény került elő a libanoni Sür (Tyre) közelében lévő helyszínen, ahol 1997 óta folynak ásatások, de meglehetősen lassan, mert a régészek csupán évi 50 négyzetméternyi területet voltak képesek feltárni, s voltak olyan időszakok, amikor a térségben zajló konfliktusok miatt egyáltalán nem végezhettek ásatásokat.
"A nagyobb edények olyanok, mint az egyedi sírok, a kisebbeket viszont üresen hagyták, azt jelképezve, hogy az eltávozottak lelkének nyújtanak otthont" - mondta el Ali Badavi, a libanoni ásatás vezető régésze. "Ez a felfedezés segíti azoknak a régészeknek a munkáját, akik a föníciaiak kolóniáit kutatják Tunéziában, Spanyolországban és Itáliában, hiszen általuk megismerhetjük ennek az ősi népnek a szokásait és a hagyományait" - emelte ki Maria Eugenia Aubet, a spanyol archeológusok vezetője, hozzátéve, hogy az urnaedények tanúsága szerint az antik világ hajósai hittek a túlvilági létben.
Meggyőződése szerint a leletek azért különösen fontosak, mert a föníciaiakról épp szülőföldjükön, Libanonban maradt fenn a legkevesebb adat. (MTI)
Hozzásegíti az aktívabb élethez az idős embereket a sportolók által használt béta-alanin elnevezésű étrendkiegészítő fogyasztása. Kevésbé voltak fáradékonyak, akik szedték az aminosavat - közölték amerikai kutatók. A vizsgálatban résztvevő huszonhat férfi és nő, akiknek átlagéletkora 73 év volt, kilencven napon át szedett naponta háromszor béta-alanint, illetve placebót.
A kísérlet végén azok a tesztalanyok, akik az aminosavat kapták, placebót szedő társaikhoz képest 30 százalékkal intenzívebben tudták elvégezni az előírt gyakorlatokat, mielőtt kifáradtak volna - mondta Jeffrey R. Stout, az Oklahomai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A béta-alanin növeli az izmokban lévő karnozin mennyiségét, amely az izomszövetben lévő semleges kémhatás fenntartásában segít. Az edzés utáni izomlázat ugyanis az okozza, hogy az izmokban felhalmozódik a tejsav, és a kémhatás savas irányban tolódik el.
A karnozin nevű dipeptid a kémhatás pufferolásában segít, nagyobb terhelés után lesz savas kémhatás az izmokban. Az idős embereknek általában kevesebb karnozin van izmaikban, főként azért, mert kevesebb húst esznek - tette hozzá Stout, akinek tanulmánya a Journal of the International Society of Sports Nutrition című folyóiratban jelent meg. (MTI)
Amióta nem vesztegetnek időt a lélegeztetéssel, hanem csak a vérkeringést igyekeznek pótolni a mellkas erélyes nyomogatásával, a korábbinál több embert sikerül visszahozni az életbe hirtelen szívhalálból. Egy svéd és egy japán vizsgálat eredményeit az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán ismertették.
Valaha a hirtelen szívhalál esetén megkísérelendő újraélesztés technikáját az elsősegélynyújtás tanfolyamain tanították. Ezek az egészségügyi képzések napokig, néha egy hétig is tartottak, oktatták a szájba vagy orrba fújt levegővel végzett lélegeztetést és a mellkas nem túlságosan gyors ütemű nyomogatásával végzett szívmasszázs módszerét.
Állatkísérletek, illetve embereken megfigyelt események arra utaltak, hogy a szívműködés hirtelen leállása esetén az első percekben, amíg a valódi szaksegítség megérkezik, a szív munkájának pótlása a legfontosabb. Az a lényeg, hogy ha alacsony szinten is, de fönntartsuk az életfontosságú szervek, elsősorban az agy vérkeringését.
Tavaly egy svéd munkacsoport igazolta, hogy a hirtelen halált szenvedő ember közelében lévők által perceken belül elindított újraélesztés eredményessége gyakorlatilag azonos volt, akár próbáltak lélegeztetni is, akár csak a mellkas erélyes, gyors nyomogatásával igyekeztek segíteni. Japán kutatók ugyancsak 2007-ben közölték 4900 hirtelen szívhaláleset tapasztalatait. Ahhoz képest, ha a közelben lévők szinte semmit nem tettek az áldozat megmentéséért, az újraélesztés esélye a hagyományos, lélegeztetéssel kombinált szívmasszázs végzésekor 57 százalékban eredménnyel járt. A végeredmény viszont még jobb, 72 százalék volt, ha kizárólag a mellkast nyomogatták, percenként százszor, az álló szív működésének pótlása végett.
A mostani kongresszuson Leif G. Svensson és svéd munkatársai arról beszéltek, hogy az áldozat szájába, orrába fújással történő lélegeztetéstől sokan undorodnak, nem végzik, ezért egyáltalán nincs újraélesztés. A lélegeztetés ráadásul nem javít a túlélés esélyén, tehát érdemes kizárólag a mellkas nyomásával megkísérelni az újraélesztést. Hasonló volt a véleménye a japán kutatóknak is. A mellkas nyomásával végzett újraélesztést bárki 30 perc alatt megtanulhatja, és ha ezt mindenki tudja és késés nélkül elkezdi, nálunk is emberek ezreit menthetjük meg.(MTI)
A genetikailag módosított kukorica fogyasztása hatással lehet az egerek szaporodására, közölték tanulmányukban osztrák kutatók, elutasítják azonban a környezetvédők figyelmeztetését, miszerint emberre is veszélyes lehet.
Az osztrák egészségügyi minisztérium által is támogatott kísérletben azoknak a nőstény egereknek, amiknek étrendje egyharmad rész génmódosított (GM) kukoricából állt, néhány generáció elteltével kevesebb utóda született, kevesebb alomból, mint a génmódosított kukoricát nem fogyasztó kontrollcsoportban.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az eredmények csak egerekre vonatkoznak, további próbák szükségesek ahhoz, hogy a GM-táplálékok más állatokra, illetve emberre vonatkozó hatását felmérjék. "Egyedi esetről van szó, az eredmények pedig semmilyen formában nem vonatkoztathatóak emberre" - tudatta közleményben az osztrák egészségügyi és élelmiszerbiztonsági ügynökség, az AGES, amely közzétette a Bécsi Állatorvostudományi Egyetemen (VUW) készült tanulmányt.
"Sürgősen szükség van további tanulmányokra az elsődleges vizsgálati eredmények megerősítésére" - tette hozzá Jürgen Zentek, a kutatás vezetője.
Környezetvédő csoportok, így a Global 2000 és a Greenpeace, gyorsan reagáltak a tanulmányra, és a GM-termények betiltására szólítottak fel. "Az emberi egészségre és szaporodásra vonatkozó lehetséges fenyegetettség komolyságát figyelembe véve, a Greenpeace követeli a génmérnökséggel előállított élelmiszerek és termények visszahívását világszerte a piacról" - áll a szervezet közleményében. Androulla Vassiliou, az Európai Unió egészségügyi biztosa bekérte a tanulmány egy példányát, és továbbítja az európai élelmiszerbiztonsági hatóság szakértőihez - mondta szóvivője. (MTI)
Két argentin paleontológus igazolta, hogy valóban a Bolívia déli részén talált dinoszauruszmaradványok a legrégebbiek Dél-Amerikában.
A két hónappal ezelőtt Icla városában földművesek által megtalált több száz maradvány egy növényevő, egy húsevő és egy harmadik, közelebbről nem meghatározott fajtól származik, és 144 millió évesek, kétszer olyan idősek, mint az eddigi legrégebbi leletek - írták bolíviai lapok.
A lelet érdekessége, hogy egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaunát fedeztek fel Bolíviában - mondta el az egyik őslénykutató. A felnőtt állat mellett ott vannak a kicsinyei maradványai is, ami azt mutatja, hogy az állatok csordában éltek, és védelmezték egymást. (MTI)
A több mint egy évvel ezelőtt Hold körüli pályára állított Holdistennő 1 szonda, azaz a Csang-o ji-hao kamerájával készült el Kína első teljes holdfelszíntérképe, amelyet most mutattak be. Az égitest teljes felszínét ábrázoló fénykép az eddigi legteljesebb és legrészletesebb a kínai űrkutatás történelmében.
A szonda az előzetes tervek szerint csak az északi és a déli szélességi körök 70. foka között fényképezte volna végig az égitestet, de a kamerája még olyan jó állapotban volt, hogy a pólusokról is sikerült nagyfelbontású képeket küldenie.
A Holdról készült nagyfelbontású térképet a Kínai Nemzeti Múzeumban mutatták be, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a nagyközönség mikor láthatja.
A Holdistennő 1 befejezte az egy évre tervezett tudományos küldetését, amellyel az ország első Hold-programjának első fázisa is lezárult. A következő lépésben, valamikor 2012 körül egy ember nélküli jármű holdraszállását tervezik; ez az égitest bizonyos területeit vizsgálná aprólékosan. A 2017 körül várható harmadik lépésben egy újabb holdjármű az összegyűjtött mintákat hozná vissza a Földre. (MTI)
Megtalálták brit kutatók azt a molekuláris kapcsolót, amelyet a tamoxifén nevű hatékony tumorellenes szer használ a mellrák megtámadásakor. Ez a nők egy részénél átkapcsolódik, és ezzel megakadályozza a hatóanyag működését. A felfedezés segítheti az orvosok gyógyszerrezisztencia elleni küzdelmét.
A tamoxifénnel történő kezelés a hormonfüggő, ösztrogénnel kapcsolatba hozható emlőrákok vezető terápiája, ám a páciensek negyedénél-harmadánál nem működik. A tamoxifén hatóanyag kikapcsol egy gént, amely a tumor növekedését okozza, ám néha alulmarad egy másik fehérjével szemben, és ilyenkor nem hatásos a gyógyszer.
Öt éven belül hozzáférhető lehet a rezisztenciateszt, amely a Nature című brit tudományos magazin csütörtökön megjelenő számában közzétett kutatási eredményen alapul - mondta Jason Carsoll, a tanulmány társszerzője, a Cambridge-i Kutatóintézet munkatársa. "A kapcsoló az egyik génben van elrejtve. Ha a kikapcsolás nem történik meg, a tamoxifén sem működik" - magyarázta Carroll. (MTI)
Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idősebbek naptári koruknál, ami jelzi a szívbetegségek kialakulásának igen magas kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott. "
Annyi idős vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülők két nagy nyaki verőerét, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelős. A vizsgálatnak 70 tíz és tizenhat év közötti résztvevője volt: majd mindegyiküknél magas volt az úgynevezett rossz koleszterin, az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje. Ugyanakkor alacsony volt a jó koleszterin, a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) szintje, s emelkedettek voltak bizonyos vérzsír, a trigliceridek értékei is. A résztvevők közül 40 elhízott volt.
A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy ilyen fiatal korban kimutathatók-e az artériákban az érelmeszesedés tünetei, így azt vizsgálták, hogy mennyire vastagodott meg a verőerek falának legbelső rétege. Azt ugyan senki sem tudja pontosan, hogy egy egészséges tízéves gyerek verőereinek milyennek kell lenniük, mivel ilyen fiatal korban nem végeznek a szív- és érrendszeri megbetegedések kimutatását célzó szűrővizsgálatokat. Ugyanakkor ismert, hogy milyenek az idősebbek artériái.
A vizsgálatoknál a kutatók a 45 évesek számára összeállított táblázatokkal vetették össze az adatokat. Mint kiderült, a gyerekek artériás kora 30 évvel volt több mint naptári éveik száma. Az elváltozások visszafejleszthetők, ha a gyerekek lefogynak és szakítanak a mozgásszegény életmóddal. Némely esetben koleszterincsökkentő készítmények (sztatinok) is javallottak. (MTI)
A maga korában felhőkarcoló lehetett az a háromezer éves fellegvár, amelynek maradványaira légifelvételek révén bukkantak Walesben. A területet erdőségek borítják, így csupán légifelvételek segítségével lehetett felkutatni az egykori erődítményt.
A Severn-folyó völgyében lévő dombról, amelynek oldalába öt teraszt is építettek, kiváló rálátás nyílt a környékre. A tetején felépített fellegvárban egy városnyi ember élt. "Elsődlegesen védelmi célokat szolgált, hogy megóvja lakóit az esetleges támadóktól. Ugyanakkor a kereskedők tájékozódását is segítette, akik a fellegvárba igyekeztek, ahol Wales egyik legkorábbi mezőgazdasági vására működött" – mondta el a lelettel kapcsolatban Toby Driver, a Walesi Történelmi Műemlékek Királyi Bizottsága kutatója.
A fellegvár környékén lévő erdőségeket több száz hektáron kiirtották, hogy kielégítsék az erődítmény lakóinak faigényét. A vaskori felhőkarcoló lakói egyébként zsúpfedeles, kerek házakban éltek. Az erődítmény parancsnoka sisakján a kelták szent állatát, vadkant, ábrázoló bronzjelvényt viselt. A korabeli lakosság juhokat és szarvasmarhát tenyésztett, a gazdaságok tervrajza nem sokban különbözött a mai farmokétól. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a térség igen gazdag lehetett Kr.e. 900 és 800 között. "Ebben az időben Walesben aligha találunk akárcsak megközelítőleg ilyen tehetős közösségeket" - mondta Toby Driver, hozzátéve, hogy a leletek között rengeteg kard és egyéb fémtárgy volt, amelyeket 1000 évvel a rómaiak érkezése előtt készítettek. (MTI)
Óriásgombák teremnek a Kalinyingrádi területen a szokatlanul meleg őszi időjárás miatt: Guszev város mellett tíz kilogrammos példányokat is találtak. Az orosz emberek általában szívesen gyűjtenek, fogyasztanak és tesznek el télire erdei gombát, és ismerik is a fajokat, de a helyi tévé beszámolója szerint sem ilyen fajú, sem ilyen méretű gombát errefelé még nem láttak.
Az óriás példányok úgy néznek ki, mintha egy nagy fej karfiol állna egy lábon. A szakértők egyelőre vitatkoznak arról, milyen fajról lehet szó. A helyiek feltételezik, hogy az úgynevezett báránygombáról van szó, amely ezen a vidéken igen ritka, moszkvai biológusok azonban állítják, hogy egy másik, jóval gyakoribb, de általában jóval korábbi faj késői példányait találták meg, amelyeknek megjelenését a meleg idő okozta. A környéken mostanában még éjszaka sem süllyed a hőmérő higanyszála 6-8 Celsius-fok alá. (MTI)
Különleges mozgású pókfajtára bukkant egy német tudós a Szaharában: az újonnan felfedezett ízeltlábú nem mászik, hanem gurul.
Eddig csak a délnyugat-afrikai Namíb-sivatagban találtak olyan pókot, amely lábait kerekekké alakítva le tud gurulni a homokdűnéken. A szaharai guruló póknak azonban sokkal erősebb a lábmunkája, és ennek köszönhetően gyorsabb gurulásra képes - mondta a berlini egyetem professzora, aki egy kutatóút során véletlenül fedezte fel az eddig ismeretlen pókfajtát.
A németországi Senckenberg Intézet egyik pókszakértőjének már sikerült besorolni a guruló pók egy hímnemű, konzervált példányát a Cebrennus nemzetségbe. Annak határozott kijelentéséhez azonban, hogy teljesen új pókfajt fedeztek fel a Szaharában, szükség lenne egy nőstény példány vizsgálatára is. Szerencsére a német professzor egy második példányra is szert tett Afrikában, azt viszont még egyelőre nem tudni, hogy nőstényről van -e szó. (MTI)
A napi hét és fél óránál kevesebb alvás egyharmaddal növeli a szív- és érrendszeri problémák előfordulását - állapította meg japán kutatók tanulmánya. 1255, magas vérnyomásos ember alvását követte nyomon átlagosan 50 hónapon át Egucsi Kazuo, a Jichi Orvosi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja. Mérték a vizsgálatban résztvevők nappali és éjszakai vérnyomását, alvásuk időtartamát, valamint feljegyezték az olyan szív- és érrendszeri eseményeket, mint a szélütés, szívroham vagy a hirtelen szívhalál.
Éves átlagban a tesztalanyok 1,8 százalékánál fordult elő ilyen jellegű szív- és érrendszeri esemény, ha 7,5 óránál többet aludtak. Azoknál azonban, akik ennél kevesebb időt töltöttek alvással éjszakánként, egyharmaddal többször, vagyis 2,4 százalékban történt szív- és érrendszeri esemény. A vizsgálatban az is kiderült, hogy nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok is, akiknek vérnyomása nem csökken, hanem növekszik az éjszaka folyamán. Azoknál, akik még kevesebbet is aludtak a kelleténél, különösen megemelkedett a kockázat, négyszer gyakoribbnak bizonyult a szívrohamok, szélütések, szívhalálok előfordulása ebben a körben. A kutatók feltételezik, hogy az alváshiány az idegrendszer felfokozott aktivitásához vezet, ami stresszhatást jelent a szív- és érrendszerre. (MTI)
Japán bejelentette, hogy újabb női űrhajóst indít a Nemzetközi Űrállomásra. Az asztronauta a 37 éves Jamazaki Naoko, egy hatéves kislány anyja. Az űrhajósnő 2010 februárjában indul az Atlantis amerikai űrsiklón kéthetes útra a Nemzetközi Űrállomásra. Ő fogja kezelni az űrállomás robotkarját. Jamazaki asszony lesz az ország hetedik űrhajósa. Már 9 éve szerepel a Nemzetközi Űrállomás japán űrhajósjelöltjeinek listáján.
Jamazaki saját elmondása szerint 1986-ban határozta el, hogy űrhajós lesz, amikor tinilányként élőben látta a tévében a Challenger amerikai űrsikló katasztrófáját. Jamazaki előtt 2009 novemberén is indul japán űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra: Nogucsi Szoicsi, aki fél évre megy, így ott fent a világűrben találkozik egymással a japán férfi és nő. Az első japán űrhajósnő Mukai Csiaki volt, aki kétszer járt az űrben, 1994-ben és 1998-ban a Columbia, illetve a Discovery amerikai űrsiklók fedélzetén. (Független Hírügynökség)
Az Európai Űrkutatási Hivatal kiválasztotta azt a csapatot, amelyen a hosszú Mars-repülés alatti összezártságot fogják tesztelni laboratóriumban. Nyolc önkéntes fiatal férfi van a listán, közülük hat vonul majd márciusban egy moszkvai laboratóriumba 105 napra. Összezárva lesznek éjjel-nappal, közben a kutatók vizsgálni fogják, hogyan hat az összezártság a csoport légkörére, az egyes férfiak hangulatára, a szervezetük hormonműködésére.
Ez a teszt egy még hosszabbnak a próbája lesz: 2009-ben kezdenek kísérletet egy másik hattagú csoporttal, amelyet 520 napra zárnak össze. A két kísérlet az Európai Űrkutatási Hivatal űrrepülési igazgatóságának és az Orosz Orvosbiológiai Problémakutató-intézetnek a közös vállalkozása. A kísérleti alanyokat az Orosz Tudományos Akadémia központi klinikáján alapos orvosi vizsgálaton estek át. A most még nyolctagú csapat egy belgából, egy dánból, három franciából, két németből és egy svédből áll. A legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 39.
Az ESA és a NASA amerikai űrhivatal egymástól függetlenül azt tervezi, hogy 3 évtizeden belül embert küld a Marsra. A Föld és a Mars távolsága 50 és 400 millió kilométer között váltakozik, az oda-visszaút legalább másfél évig tart.Ilyen hosszú űrutazásánál az űrhajósok pszichológiai és egészségi állapotának fenntartása már legalább akkora nehézségi tényező, mint a műszaki vagy a pénzügyi problémák. (Független Hírügynökség)
Az Európai Unió felszólította azokat az országokat, amelyek rendelkeznek kutatási adatokkal az Északi-sarkról, hogy osszák meg az eredményeket egymással. Az EU szerint így a világ kaphatna egy barométert, amely a globális felmelegedést jelzi.Az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország környezetvédelmi minisztere, Jean-Louis Borloo kifogásolta, hogy ma az északi-sarki kutatások nincsenek koordinálva. "Képtelenség, hogy vannak olyan tudományos adatok (az Északi-sarkról), amelyeket nem osztunk meg egymással" - fogalmazott a francia miniszter.
A tudósok szerint az északi sarkvidék jó előrejelzője a klímaváltozásnak. A sarkvidék nagyobb ütemben melegszik, mint a Föld átlaga. Ezt mutatja a grönlandi gleccserek olvadása és a sarkvidéki tengerek állandó jegének eltűnése. A sarkvidék körül fekvő országok egymást túllicitálva formálnak igényt az energiahordozókban gazdag tengerfenékre és a hajózási útvonalakra, amelyek a jég eltűnésével most válnak szabaddá.
Borloo az után a nemzetközi északi-sarki konferencia után beszélt, amelyet francia kezdeményezésre Monacóban tartottak vasárnap és hétfőn. A konferencián a 27 EU-tagállamon kívül Norvégia, Izland, Monaco és Grönland (dán autonóm terület), valamint nemzetközi szervezetek vettek részt. (Független Hírügynökség)
Növeli a spermiumokban lévő örökítőanyag töredezettségét, ezáltal csökkenti a férfiak termékenységét a szelektív szerotonin-visszavételt gátló (SSRI) depresszióellenes szerek csoportjába tartozó paroxetin hatóanyag - közölték amerikai kutatók.
Ötször több férfinál találtak rendellenes DNS-molekulákat tartalmazó spermiumokat azok körében, akik paroxetinkezelés alatt álltak - állapította meg Cigdem Tanrikut, a Harvard Egyetem bostoni orvosi karának munkatársa és kutatócsoportja. A kísérletsorozatban 35 férfi öt hétig szedte a szert. Az ondómintákat a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt, valamint abbahagyása után négy héttel szolgáltatták. Az eközben eltelt idő alatt a DNS töredezettségét jelző viszonyszám átlaga 13,8 százalékról 30,3 százalékra, több mint kétszeresére emelkedett a mintákban. A depresszió elleni szer alkalmazása előtt a férfiak tizedénél, utána viszont már felénél találtak 30 százaléknál nagyobb töredezettségi arányt az örökítőanyagban. Az ondó többi jellegzetessége, így mennyisége, koncentrációja, a sejtek mozgékonysága és alakja nem változott a kísérlet alatt.
"A DNS épsége alapvetően fontos a normális termékenységhez" - tette hozzá Tanrikut. A kutatók úgy vélik, a károsodást a spermiumok lelassult helyváltoztatása okozza a szervezetben, mert így tovább tartózkodnak magasabb hőmérsékleten, illetve egyszerűen elöregszenek. (MTI)
Ha az egereknek hiányzik egy bizonyos izomgénjük, akkor átlagos rágcsálókból kitartó maratoni futókká változnak. A heidelbergi egyetemi klinika vizsgálatai kimutatták, hogy a génhiba következtében nem termelődött a kalszarcin 2 nevű fehérje, ezáltal sokkal kitartóbbak lettek az állatok. Ezeknek az egereknek az átlagosnál sokkal több az úgynevezett lassú izomrostjuk, írja Norbert Frey és nemzetközi kutatócsapata a Journal of Clinical Investigation című szaklapban. A gyors izomrostok azonnal bevethetőek, de hamarabb elfáradnak.
A kitartó izmok gyors növekedése a kalcineurin nevű fehérjére vezethető vissza. Ezt a folyamatot alapesetben a kalszarcin 2 szabályozza. A kardiológusokból álló csapat azért vizsgálta meg ilyen pontosan az izomfehérjét, mert a szív- és a vázizomzat többnyire hasonlít egymáshoz, és a hiányzó fehérje a szívre is visszahathat. A kutatók állítása szerint a szívbetegek teljesítőképessége lényegében a vázizomzat állapotától függ. Kutatásukkal a szakértők a szív- és vázizomzat közötti összefüggésekre akarnak rávilágítani. (MTI)
Gyöngyberakásos arany fülbevalóra bukkantak izraeli régészek a jeruzsálemi óváros fala mellett folytatott ásatásokon. Az Izraeli Régészeti Hivatal közleménye szerint a gyöngyökkel és smaragdokkal ékesített fülbevalót Jézus korában, a Kr.e. I. és a Kr.u. IV. század között készíthették, mégpedig olyan technika alkalmazásával, amely a római kori egyiptomi ábrázolásokon látható. Az ékszer, amely meglepően jó állapotban vészelte át az elmúlt közel két évezredet, egy V. századi bizánci ház maradványainak a feltárásakor került elő. (MTI)