Egy új teszt segítségével az emberi nyál fehérjéinek elemzésével nagy pontossággal, fájdalommentesen diagnosztizálható a szájüregi rák. A teszt az esetek 93 százalékában megjósolhatja a szájrák bizonyos típusát - írják a UCLA egyetem kutatói a Clinical Cancer Research című szaklapban.
Az egyetemi labor más kutatóhelyekkel együtt dolgozta ki az emberi nyál fehérjetérképét, amelyet márciusban tettek közzé. A térképben az emberi nyálmirigyben található 1116 egyedi fehérjét azonosították. Ez az eredmény több, nyálra alapozott diagnosztikus teszt kifejlesztését teszi lehetővé, ezek közül a mostani az egyik első. A UCLA fogorvosi karának kutatói 64 embert vizsgáltak, akiknek előzően pikkelysejtes karcinómát találtak a szájában. Nyálukat összehasonlították 64 egészséges ember nyálával. Megállapították, hogy öt fehérje-biomarker együttesen 93 százalékos valószínűséggel jósolta meg a szájrákot. (MTI)
Azok az újszülött lányok, akik az átlagosnál nagyobb súllyal és hosszal születnek, felnőve nagyobb mellrákkockázattal számolhatnak - állítják brit kutatók a Public Library of Science Medicine című online tudományos szakfolyóiratban.
Az elemzés, amely 600 ezer nőre kiterjedő, 32 tanulmány adatait összegzi, az eddigi legerősebb bizonyíték egy ilyen jellegű kapcsolatra. A hatalmas méretű vizsgálati mintában 22 ezer nőnek volt mellrákja. A londoni kutatók megállapítása szerint a 80 éves korig kialakuló összes mellrákos eset 5 százalékát magyarázhatja a születési méret.
A szakemberek szerint az eredmény a születés előtti környezet és a később kialakuló rák kapcsolatát jelzi. Egyes kutatók okként feltételezik, hogy a nagyobb méretű babát több ösztrogén és növekedési hormon éri az anyaméhen belül. A nemi érés időpontja és a felnőttkori súly szintén kapcsolatba hozható a mellrákkockázattal.
Az adatok elemzésekor a születési súlyt, hosszúságot és fejkörfogatot vették alapul. A kutatók szerint a születési súly 0,5 kilogrammos növekedése 7 százalékkal növeli a mellrák kockázatát. A születési hossz kevésbé erős kockázati tényezőnek bizonyult.
Az egykor négy kilogramm fölötti súllyal született nőknél 12 százalékkal bizonyult nagyobbnak a mellrákkockázat, mint azoknál, akik születési súlya 3,0 és 3,5 kilogramm között volt.
A mellrák igen összetett betegség, számos tényező befolyásolja kialakulását, egyebek közt a táplálkozás, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás, a családi, genetikai háttér, valamint környezeti tényezők. A születés előtti, magzati hormonhatás csak egyike a hátterében álló lehetséges előidéző okoknak. (MTI)
Holland kutatók befejezték a penicillint előállító Penicillium chrysogenum nevű gomba teljes genetikai anyagának meghatározását. A DNS-szekvencia közzétételét a hollandiai székhelyű, DSM elnevezésű, élettudományokkal és anyagtudományokkal foglalkozó biotechnológiai vállalat jelentette be. Az áttörést jelentő tudományos eredmény a Nature Biotechnology októberi számában jelenik meg. A biotechnológiai cég által kezdeményezett nagyszabású programban hét nemzetközi kutatócsoport vett részt. A penicillin a 20. század legfontosabb gyógyszere. A kutatók remélik, hogy az antibiotikus hatású anyagot termelő gomba genetikai állományának feltérképezése közelebb visz a közben kifejlődött antibiotikum-rezisztencia legyőzéséhez, újfajta szerek előállításához. Az új tudományos eredmény éppen 80 évvel azután született, hogy Sir Alexander Fleming felfedezte a penicillint.
Az idő és a pszichoanalízis kapcsolata korábban kevésbé került az analitikusok vizsgálódásainak középpontjába, mint a tér és az analízis viszonya. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 2008-es kongresszusa épp ezt a hiányt kívánta pótolni, amikor az időt/időtlenséget választotta témának. Freud elméletének számos részlete magában hordozza az idő-dimenziót, mint például az elfojtás, az ismétlési kényszer, a fixáció, a regresszió, vagy az álommal történő pszichoanalitikus munka. "Mivel az analitikus kezelés idő-faktora méltán vált ki vitákat művelői és mindazok körében, akik a pszichoanalízis élményét átélték, arra számítunk, hogy többen választják majd az idő és az analízis-élmény-, valamint az idő és áttétel kapcsolatát témának. Az idő és a pszichoanalízis kapcsolatának vizsgálata érinti az analízis időbeli fejlődését, történetiségét is" - fogalmaz a konferencia meghívója. Szó lesz a Kádár-kor megfigyelőinek és megfigyeltjeinek pszichiátriai kórrajzáról, a gyermekpszichoterápiáról, az onkológiai betegek analitikus kezelésének lehetőségeiről, és az ödipális konstrukciókról. A szervezők törekvése, hogy a konferencia elmozduljon a párbeszéd, a közös munka, az interaktivitás irányába.
Az október 11-12-én a Benczúr Klubban rendezett konferencia részletes programja és további információ ezen a honlapon található.
Ma is borotvaéles az a ritka bronzkori kés, amely egy ókori temetkezés feltárása során került napvilágra a svédországi Falbygden közelében. A kés pengéje lófejet ábrázoló nyélben végződik. Ami érdekes, a bronzkori leletre egy 5000 éves sírkamra bejáratánál bukkantak, noha a kés korát 3000 ezer évesre becsülik a szakértők. Feltehetően a kőkori temetkezést a bronzkorban "újrahasznosították" - olvasható a The Local angol nyelvű svéd újság honlapján. "A kés pengéje még mindig oly éles, hogy ha óvatlanok vagyunk, könnyen megvághatjuk magunkat vele" - mondta Peter Jankavs, a Falbygdensi múzeum szakértője. (forrás: MTI)
Emberi állkapocscsont és állati csontok sokasága került elő a hamvasztógödörből a Skóciához tartozó Külső-Hebridák csoportjához tartozó Baleshare-szigeten.
Három évvel ezelőtt, 2005-ben egy óriási vihar elmosta a part 150 méteres szakaszát, ennek köszönhetően került napvilágra egy kétezeréves település.
A helyszínen azóta a régészek versenyt futnak az idővel, hogy feltérképezzék az egykori települést, és megmentsenek minden menthetőt, míg a tenger el nem nyeli a leleteket. A vaskori falu egy részét tavaly feltárták és dokumentálták, közvetlenül azelőtt, hogy 2007 augusztusában a dagály el nem mosott egy újabb 3 méteres partszakaszt, és vele az ásatások helyszínét - olvasható az Archaeologica című hírportálon.
A település egykori lakói kerek házakban éltek, amelyek belső terét sugárirányú válaszfalak osztották szobákra. A leletek közé tartoznak az egymásra rétegződött tűzhelyek: ezekből legalább négy van egymás felett, ami arról tanúskodik, hogy hosszú időn át volt lakott a ház.
A legfelső "sparhelt" kiváló állapotban maradt fenn. A kövekkel körülrakott tűzhely belsejét agyaggal tapasztották ki, és benne egy kereszt látható.
"Valószínűleg a még nedves agyagba valaki három ujjal rajzolta a keresztet, ám fogalmunk sincs, hogy miért. Még soha nem láttunk semmi hasonlót" - mondta Tom Dawson, a St. Andrews Egyetem kutatója.
A leletek között emberi és állati csontok, valamint cserépedények, faragott csontokból és kagylókból készített eszközök, díszek szerepelnek. (MTI)
Tharros ókori föníciai város elsüllyedt kikötőjét fedezték fel a régészek Szardínia nyugati partjainál. Tharros, vagy Tharras városa, amelyet az időszámításunk előtti 8. században a föníciaiak alapítottak, Karthágó után a Földközi-tengeri térség második legjelentősebb kereskedelmi központja volt. Később rómaiak lakták a várost, amelyet a 10. században a szaracénok romboltak le. Az ókori városban már régóta folynak régészeti feltárások, ám a kikötőt két évszázadon át hiába keresték, míg a Cagliari és a Sassari Egyetem archeológusai fel nem kutatták hollétét a Mistras lagúnában, néhány kilométerre Tharros romjaitól. A kikötőt védő homokkőfal 225 méter hosszú és 4 méter széles, a hullámtörő gát hossza pedig elérte a 190 métert. A régészek feltárták a hajók számára kialakított ötvenméteres felvezetőcsatornát is.
(MTI)
Versenyt futnak az idővel a régészek, hogy megmentsenek vagyont érő kincseket egy 16. századi portugál hajó roncsából. A hajót idén áprilisban találtak meg a namíbiai Oranjemund város partjainál egy gyémántbánya munkásai. Az Atlanti-óceán aljából előbukkanó roncsot masszív homokfallal zárták el a tengertől, hogy egy nemzetközi régészcsapat és a Namdeb állami gyémántbányász társaság emberei átkutathassák azt a kincsekért. Ez azonban a becslések szerint legfeljebb október 10-ig tartható, akkor a természet erői visszaveszik azt, amit öt évszázadon át őriztek.
A klímaváltozás miatt a század közepére Európában kipusztul a kétéltűek több mint fele, állítják brit zoológusok. A Londoni Zoológiai Társaság friss tanulmánya szerint már ma is megfigyelhető, hogy Dél-Angliában az enyhébb telek megzavarják a varangyok téli álmát, emiatt az állatok túl sokat élnek fel energiatartalékukból, és legyengülve kezdik a tavaszt. A nőstény varangyok körében csökkent a túlélési arány.
A kétéltűek számára az első számú veszély az élőhely elvesztése, a továbbiak a környezetszennyezés és az új fajok megjelenése.
Európában több mint 80 kétéltű faj él, többségük a Földközi-tenger medencéjében. A felmelegedés miatt ezek közül sok fog szigeteken és félszigeteken rekedni, ahonnan nem tud a változó éghajlat elől a megfelelő vidékekre elvándorolni. A szigeteken rekedő állatok nem lesznek képesek kellően gyorsan alkalmazkodni az új éghajlati viszonyokhoz. A brit zoológusok szerint világszerte állatkertekben kellene tenyészteni azokat a fajokat, amelyeket legjobban veszélyeztet a klímaváltozás. (FH)
Kína a Sencsu 8 űrhajót már sorozatban gyártaná, így ez a típus már rendszeresen járhatna a Föld és a tervezett kínai állandó űrállomás között. Emellett persze más országok is helyet bérelhetnének a fedélzetén, akár űrhajósok, akár valamilyen teher fellövéséről lenne szó. A Sencsu-8 prototípusát már tesztelik a földön.
Eddig minden Sencsu modell lényeges előrelépést jelentett az előzőhöz képest. A Sencsu-7-et például 220 ponton módosították a Sencsu 6-hoz képest, amely 2005-ben 2 űrhajóst vitt az űrbe - írta pénteken a China Daily angol nyelvű kínai napilap. Kína 2003-ban küldött először embert a világűrbe. Eddig erre csak az oroszok és az amerikaiak voltak technikailag és gazdaságilag képesek. (FH)
A rossz időjárás miatt elnapolták Yves Rossy látványos mutatványát, a svájci pilóta holnap újra megpróbál átrepülni a La Manche-csatorna fölött. Repülésével Louis Bleriot francia pilótának állít emléket, aki 99 évvel ezelőtt elsőként jutott át repülőgépével a La Manche-csatornán
Yves Rossy repülő szerkezete sem szokványos, a testéhez erősített szénszálas szárnyból és az arra ültetett kerozinnal működő sugárhajtóművekből áll. A szárnyban tárolt üzemanyaggal együtt a teljes súly 55 kilogramm. Rossy tűzálló ruházattal védi meg magát a forróságtól, de bízik a szél és a magasság hűtőhatásában is.
A merész pilóta májusban már kipróbálta a házi készítésű, lökhajtásos motorral felszerelt szerkentyűt: nyolcasokat írt le az Alpokban a Rhone-folyó völgye fölött. A repülés végén ejtőernyővel landolt. Holnap - ha ezúttal jobb lesz az időjárás - repülőgépből ugrik majd ki 2500 méter magasból, majd begyújtja a sugárhajtóművet, és a számítások szerint 12 perc alatt teszi meg a 35 kilométeres távolságot a francia Calais-tól az angol Doverbe.
Csütörtökön felszállt a harmadik olyan kínai űrhajó, amely embereket juttat ki a világűrbe. Kínai űrhajós most először sétál majd a világűrben. Sencsou-7 űrhajót az északnyugat-kínai Kanszu tartományban található Csiucsüan űrközpontból egy Hosszú Menetelés nevű hordozórakéta emelte a magasba. A legénység háromtagú. Csaj Cse-kang várhatóan szombaton száll ki a világűrbe, és negyven percet tölt el ott. (mti)
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjának pályázatain nyertes közfinanszírozású kutatóintézetek valamint kisvállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtó pályázatot hirdetett Bonus HU Program címen - közölte az NKTH csütörtökön az MTI-vel.
Az NKTH közleménye emlékeztet arra, hogy az EU 7. kutatás-fejlesztési keretprogram uniós szinten összesen 53 milliárd eurós kutatás-fejlesztési forrást jelent, a pályázati úton elnyerhető támogatás nincs országonkénti keretre lebontva.
A magyar vezetésű vagy magyar érdekeltségű projekteknek így az összes többi tagállam pályázataival szemben kell helytállniuk - ugyanakkor az elnyerhető pályázati összegek komoly támogatást jelenthetnek az ország K+F tevékenységének ösztönzése szempontjából.
Az NKTH által meghirdetett Bonus HU Program keretében lényegében a támogatás-intenzitás növelésére van mód a versenyszabályok által megengedett kereten belül. A pályázatok beadása folyamatos, a pályaművek benyújtásának utolsó határideje 2013. december 31.
A pályázatra az NKTH 2008-2013-ig összesen 3,6 milliárd forintnyi támogatást biztosít. A 2008-ra rendelkezésre álló keretösszeg 600 millió forint. Várhatóan évente 180-200 pályázatot támogatnak majd. A pályázat forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - közölte az NKTH. (MTI)
Megkövesedett trópusi őserdő maradványaira talált a Moszkvától mintegy 6200 kilométerre keletre lévő Csita körüli sztyeppén egy véletlenül arra utazó férfi.
Jurij Kazikin végrehajtó vidéki kiküldetésbe tartott éppen, amikor az út mellett hatalmas fatörzseket látott, de kőből. Nyilvánvaló, hogy fatörzsek, itt-ott még a kéreg is megvan, látszanak az évgyűrűk is. Kazikin a környéken kérdezősködve megtudta: tavaly nyáron egész erdőre való megkövesedett fát ástak ki, és lerakták a törzseket az út mentén. A férfi megkereste a közeli természetvédelmi terület vezetőjét, s immár vele együtt elvittek egy méteres darabot a csitai geológiai múzeumba. Ott ekkora darabokat még nem láttak, de kisebb megkövült fadarabokat találtak már az Ingodi, a Csityinka és más folyók környékén.
A múzeum munkatársai azt vizsgálják, milyen fa lehetett a kődarab, amikor még élt, de a korábban fellelt kisebb darabok között már találtak a mai pálmafák ősétől származót: levelei az itt élő dinoszauruszok táplálékául szolgáltak. A jelek szerint a Bajkálon túli területen valamikor trópusi őserdők voltak, amelyeket valamilyen katasztrófa során víz, vagy agyag légmenetesen betakart. Ezért a fák nem tudtak elrohadni, hanem az ásványi sók kiszorították belőlük a szerves vegyületeket, s megkövültek, megőrizve formájukat, helyenként kérgüket, de néha még leveleiket is.
A Földön kevés megkövesedett erdő ismert. A leghíresebb az Egyesült Államokban, Arizona és Új-Mexikó államok határán lévő Petrified Forest - Megkövesedett erdő - Nemzeti Park, amelyet természetesen a világon egyedülállóként hirdetnek. A különböző földtörténeti korszakokból azonban van hasonló például Görögországban - Leszbosz szigetén -, Argentínában (Patagóniában), Egyiptomban, Namíbiában és Szudánban.
A legősibb - mintegy 570-250 millió éves - megkövült fák az ukrajnai Alekszejevo-Druzskovka járásban láthatók. A megkövesedett erdők mindenhol szigorú védelem alatt állnak és turisták tömegeit vonzzák. (MTI)
Tizenhat amerikai sportember ajánlotta fel agyát egy olyan vizsgálat céljára, amely az agyrázkódás hosszú távú egészségkárosító hatásait kutatja. "Szeretnénk, ha az emberek komolyan vennék az agyrázkódást. Vagyis jöjjenek le a pályáról, ha bekövetkezik, és keressük meg a módját, amivel megvédhetjük őket" - magyarázta szerdán Chris Nowinski volt pankrátor, a Harvard amerikaifutball-csapatának egykori játékosa, akinek intézete a bostoni orvostudományi egyetemmel karöltve vágott bele a kutatásba.
A Nowinski által alapított Sports Legacy Institute regisztrálja a programba jelentkező sportolók neveit. A tizenhat jelentkező sportoló, akik közül hatan voltak egykor az észak-amerikai profi amerikaifutball-liga (NFL) játékosai, abba egyeztek bele, hogy agyukat a haláluk után a kutatóprogram vizsgálhassa. Az adományozók egyike, a 35 esztendős Ted Johnson volt futballsztár 2002-05-ig többször agyrázkódást szenvedett. Ideggyógyászai szerint ez okozza állandósult emlékezetzavarát és depresszióját. "Nem vagyok bosszúszomjas. Nem próbálom a sírból kikelve elkapni a ligát. De minden orvos szégyellheti magát, aki nem hozza kapcsolatba az agyrázkódást a tartós egészségkárosodással" - mondta a New England Patriots egykori játékosa a The New York Timesnak adott nyilatkozatában.
Nowinski szerint az utóbbi három évben nagy előrelépés történt a téma kezelésében: míg korábban az edzők hallani sem akartak arról, hogy a sportolókat felvilágosítsák az agyrázkódás hatásairól, mert attól tartottak, hogy ez elijeszti a tanítványokat, manapság a New Hampshire-i gyermek futballcsapatok vezető edzői mind kapnak ilyen irányú oktatást. Mivel megértették az agyrázkódás veszélyeit, segíteni tudnak a gyerekeknek. Az NFL saját tanulmányt készíttet az agyrázkódás hatásáról, szóvivőjük 2010-re ígérte az eredmények publikálását. (MTI)
Bonyolult szénhidrogénre, naftalinra bukkantak spanyol csillagászok egy 700 fényévnyire fekvő csillagkép csillagközi porában. A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatói a Perszeusz galaxishalmaz csillagai között bukkantak a két benzolgyűrűből (C10H8) álló, a háztartásokban korábban főként molyirtásra használt anyag molekuláira.
A szakemberek szerint ez arra enged következtetni, hogy az intergalaktikus térben sokkal gyakrabban fordulhatnak elő az élet keletkezésében nélkülözhetetlen, a naftalinhoz hasonlóan bonyolult szénhidrogének, mint azt korábban gondolták. "A célunk, hogy felfedezzük: vannak-e jelen más összetett szénhidrogének is a térségben, elsősorban, hogy vannak-e ott aminosavak" - olvasható a tanulmányban, amelyet az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban publikálták. Ha ugyanis a naftalint a Perszeuszban szintén fellelhető víz és ammónia jelenlétében erős ultraibolya-sugárzás éri, a reakció eredményeként számos aminosav és naftokinon-származék (a zsírban oldódó vitaminok előanyagai) keletkezik. (MTI)
Egy természetes antioxidáns, amely a vörösborban és egyes gyümölcsökben is megtalálható, védő hatású a sugárzással szemben. Egérkísérletek azt mutatják, hogy a reszveratrol nevű vegyület acetilezett változata megelőzheti a sugárzás által kiváltott károsodások egy részét - közölték a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói az Amerikai Terápiás Radiológiai és Onkológiai Társaság Bostonban megrendezett találkozóján.
Joel Greenberger kutatásvezető azt is elmondta, hogy ezen az elven olyan szert állíthatnak majd elő, amely nukleáris balesetek esetén sürgősséggel, tömegesen alkalmazható. "Jelenleg nincs a piacon a sugárdózis káros hatása ellen védő szer. Célunk, hogy hatékony és nem toxikus kezelési módokat dolgozzunk ki a lakosság számára" - áll Greenberger közleményében. "A könnyen tárolható, szállítható és alkalmazható kisméretű molekulák a legmegfelelőbbek erre, és az acetilezett reszveratrol eddig eleget tett ezeknek az elvárásoknak" - teszi hozzá. (MTI)
Nem tudjuk, mennyibe kerül, de biztos, hogy az angol királynő veszi meg a világ legnagyobb szélerőművét. A 10 megawattos szörnyeteget a kaliforniai Clipper Windpower of Cerpinteria építettí, és amikor kész lesz, a lapátok fesztávolsága meghaladja két focipálya hosszát, a szerkezet teljes magassága meg eléri a 175 métert. A szélerőmű várhatóan kétmillió hordó olaj elégetésétől és 724 ezer tonna szén-dioxid levegőbe juttattatásától kímél majd meg minket. A tengerben működő szerkezet várhatóan 2012-től lát el több ezer brit háztartást elektromossággal.
A Nemzetközi Űrállomásra októberben utazó Richard Garriott texasi számítógépjáték-fejlesztő apja nyomdokaiba lép. Owen Garriott ugyanis a hetvenes-nyolcvanas években hivatásos asztronautaként kétszer is repült a világűrben. Így a világ hatodik fizetős űrturistája az első amerikai űrhajósgyermek lesz a világűrben.
Az idősebb Garriott előbb 1973-ban a Skylab amerikai űrállomáson két hónapon át dolgozott, majd tíz évvel később a Columbia űrrepülőgép fedélzetén utazott.
A 47 éves dúsgazdag ifjabb Garriott október 12-én indul egy Szojuz űrhajóval a Nemzetközi Űrállomásra. A kirándulásért 30 millió dollárt fizet ki.
Az utazás érdekessége továbbá az, hogy Garriott visszatérő társainak egyike, a Nemzetközi Űrállomáson április óta tartózkodó Szergej Volkov ugyancsak űrgyerek, hiszen az ő édesapja, Alekszandr Volkov a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején a szovjet, illetve az orosz kozmonauták csapatát erősítette, és eljutott a Mir orosz űrállomásra is.
Garriott két leendő útitársával, az orosz Jurij Loncsakovval és az amerikai Michael Finckevel kedden a Moszkva melletti Csillagvárosban tartott sajtóértekezletén azt fejtegette: az űrturizmus igenis nagy jövedelmet hozó. virágzó üzletággá növi ki magát. (MTI)
A passzív dohányzás fontos kockázati tényezője a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputáláshoz is vezethet - közölték kínai kutatók. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és a szívbetegségek, valamint a szélütés között.
A Circulation című szakfolyóiratban kedden megjelent dolgozatban a pekingi Jao Ho (Yao He) és kutatócsoportja passzív dohányzásnak kitett nők perifériás keringési betegségeit is vizsgálta. Kínában a dohányzás sokkal elterjedtebb a férfiak körében, mint a nőknél, utóbbiak általában kényszerűen válnak passzív dohányossá.
A tanulmányban 1209, hatvan év fölötti nőt vizsgáltak, akik maguk sohasem dohányoztak. Közülük 477 volt passzív dohányzásnak kitéve az elmúlt évtizedben legalább két évig otthonában vagy a munkahelyén. A kutatók úgy találták, hogy a passzív dohányzás 67 százalékkal növelte a perifériás artériás megbetegedések, 69 százalékkal a szívproblémák és 56 százalékkal a szélütés kockázatát.
Ahogy a passzív dohányzás mértéke és időtartama emelkedett, úgy nőtt a felsorolt problémák kockázata is - állapította meg Jao Ho. A kutatók rámutatnak arra, hogy tanulmányuk újabb bizonyítékot szolgáltat a passzív dohányzás ártalmasságára, ezért közegészségügyi intézkedéseket sürgetnek az egészségi kockázat csökkentésére. (MTI)
Legalább részben a krónikus orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) okolható az idős emberek testszerte jelentkező fájdalmaiért - közölték amerikai kutatók a Fej- és Nyaksebészeti Alapítvány Chicagóban zajló konferenciáján. A kutatás azt is igazolta, hogy az orrmelléküregek endoszkópos kitisztítása jelentősen enyhítheti a testi fájdalmakat.
Alexander C. Chester, a Georgetown-i Egyetem orvosi központjának munkatársa és kutatócsoportja tíz, összesen 909 embert érintő tanulmány adatait elemezte. "Úgy találtuk, hogy a napi gyakorisággal, testszerte jelentkező fájdalom az átlagnépességhez képest sokkal gyakoribb azoknál, akiknek orrmelléküreg-gyulladása van" - mondta Chester. Fájdalmaik hasonlatosak az artritiszes és a depressziós páciensekéhez.
A legtöbb elemzett tanulmányban találtak adatokat arra vonatkozóan, hogy az orrmelléküregek műtétes kitisztítása után az általános testi fájdalmak csökkentek. A többfelé jelentkező fájdalom miatt időnként egészen más betegséggel (depresszió, artritisz, fibromialgia, vagy krónikus fájdalom) diagnosztizálják és kezelik a pácienseket, ahelyett, hogy a szinuszitisz műtéti gyógymódját választanák - tette hozzá a kutatásvezető. (MTI)
A túlsúlyos gyerekeknek és kamaszoknak nagyobb a kockázata arra, hogy krónikus fejfájással kell élniük - állapították meg amerikai kutatók. A tanulmányban 913 gyereket és tizenévest vizsgáltak, akiknek fejfájásos panaszaik voltak.
A Headache című orvosi szakfolyóirat online változatában megjelent dolgozat szerint a gyerekek testtömegindexének növekedésével (ez a testtömegből és a magasságból számított viszonyszám) nőtt a fejfájásuk gyakorisága is. A felnőttkori elhízás és a krónikus fejfájás közti kapcsolatot már korábbi tanulmányok igazolták, ám Andrew D. Hershey és kutatócsoportja elsőként figyelte meg gyerekeknél is az összefüggést.
A vizsgálatban résztvevők először az Egyesült Államok hét gyerekkorifejfájás-ambulanciájának valamelyikén jelentkeztek problémájukkal. A kiválasztott 913 gyerek között volt olyan csoport, melynek egészségi állapotát hat hónapig követték a kutatók.
A teljes vizsgálati csoport 17,5 százaléka volt elhízott, további 33 százaléka pedig a túlsúlyosság határán. A nyomon követett kisebb csoportban azoknál, akiknek sikerült valamennyit lefogyniuk, ritkábban jelentkezett a fejfájás. Az elhízás és a fejfájások közti kapcsolat okát egyelőre nem ismerik a szakemberek. Hershey szerint eredményük felhívhatja az orvosok figyelmét arra, hogy amennyiben krónikus fejfájással élő gyereket kezelnek, érdemes a testsúlyukra is odafigyelni. (MTI)
A D-vitamin anyagcseréjében szerepet játszó egyik gén és a legsúlyosabb, gyakran halálos bőrráktípus, a melanoma között találtak lehetséges összefüggést olasz kutatók.
A Cancer című orvosi szakfolyóiratban a héten megjelent dolgozat szerzői úgy vélik, hogy a módosult génhez tartozó megváltozott receptor kevésbé képes megkötni a D-vitamint, mely a napsugárzásnak kitett bőrben termelődik. Korábbi kutatások azt feltételezik, hogy ez a kötődés segíti a melanoma elleni védelmet.
A Padovai Egyetem kutatói a tudományos irodalomban fellelhető adatokat vizsgálták meg, így találtak összefüggést a melanoma kockázata és a D-vitamin receptorának Bsml jelű génváltozata között. A receptorgén ötféle variánsának szerepét elemezték hat tanulmány áttekintésével. Ezek összesen 2152 melanomás páciens és 2410 nem rákos ember adatait vizsgálták. Azoknak a pácienseknek, akik az öt génváltozat közül a Bsml-t hordozták, 30 százalékkal nagyobb volt a kockázata a melanoma kialakulására. Az összes melanomás esetnek ezek mintegy 10 százalékát teszik ki - közölte Simone Mocellin és Donato Nitti.
Az olasz kutatók hangsúlyozzák, hogy további tanulmányok szükségesek a génváltozatok és a melanoma kapcsolatának leírásához. A testben lévő D-vitamin véd a melanomával szemben, ezért termelődésének serkentése rákellenes hatású. (MTI)
Zuhanyruhát fejlesztett ki egy ausztrál cég. Az újdonság lényege, hogy zuhanyozással lehet a ruhát mosni. Ugyanakkor még szappan sem kell hozzá, csupán tiszta víz. A cég javaslata szerint a legjobb vállfára tenni és úgy lezuhanyozni, bár magunkon hordva is lehet mosni. Elsősorban olyan üzletemberek számára találták fel, akik sokat vannak úton. "Este leveszik, beakasztják a zuhanyfülkébe, jól lespriccelik, reggel pedig tisztán és szárazon vehetik fel" - mondta a cég szóvivője a The Australian című ausztrál lapnak, hozzátéve, hogy már eddig 170 ezer zuhanyruhára kaptak megrendelést Japántól. (MTI)
Azok, akik alvás közben záptojást szagoltak, negatívabb tartalmú álmokról számoltak be, míg azok a kísérleti alanyok, akiknek a szobájába rózsát tettek be, több pozitív álmot láttak - állapították meg német kutatók.
A Heidelbergi Egyetem kutatói Boris Stuck vezetésével végezték kísérleteiket, melyekről vasárnap a Fej- és Nyaksebészeti Alapítvány chicagói éves találkozóján számoltak be. "Az alvók szinte soha nem arról álmodtak, hogy szagolnak valamit. Álmuk érzelmi töltete mégis megváltozott a stimulációtól függően" - idézte fel Stuck a Healthday News egészségügyi online portálnak. Korábbi kutatások már igazolták, hogy másfajta serkentő hatások - így a hangok, nyomás, rezgés - befolyásolják az álmok tartalmát és érzelmi töltetét.
Stuck szerint a kísérlet nehézsége abban áll, hogy a beavatkozásnak elég erősnek kell lennie az érzékelhetőséghez, de nem lehet túl erős ahhoz, hogy a vizsgált egyén felébredjen tőle. Egyes szagok, például a borsé, nemcsak serkentik a szagérzékelést, de irritálhatják az orrjáratokat is. A vizsgálatban tizenöt egészséges, fiatal nő vett részt. Amikor a nők a gyors szemmozgás (REM) alvási fázisába jutottak - amelyben az álmokat is látjuk -, akkor alkalmazták a szagokat. Minden kísérleti alany háromszor ébredt fel, tehát 45 alkalommal kérdezték meg őket álmukról. Összesen negyven álomról számoltak be. A kutatók megkérték a kísérletben résztvevőket, hogy 0 és 3 között értékeljék a látott álom érzelmi töltetének erősségét. A záptojás esetében az átlagos érték mínusz 0,4 volt, míg a rózsánál 1,2 a pozitív tartományban. A vizsgálat eredménye azt jelzi, hogy akár öntudatlanul is befolyásolható hangulatunk olyan egyszerű környezeti hatással, mint az illat.
A kelet-törökországi Malatyában egy nemzetközi expedíció hét egymásra rakódott réteget tárt fel, amelyek közül a legkorábbi a kalkolitikumból, az úgynevezett kőrézkorból származik, a legrégebbi pedig a római korból. Így felszínre kerültek Aslantepe maradványai is. A várost Kr. e. 5000 körül alapították és Kr. e. 712-ig marad fenn, amikor az asszírok lerohanták a települést, amely hosszú időre elnéptelenedett. Később, Kr. u. 500 és 600 között római falu volt itt, majd bizánci nekropolisznak adott helyet.
Aslantepében épült fel a világ első palotája Kr.e. 3350-ben, ebből raktárakat, folyosókat, az udvart, valamint egy szentélyt tártak fel. Az épület falait csodálatos festmények díszítik, a tervek szerint a helyszínen szabadtéri múzeumot hoznak létre, amely Malatya idegenforgalmi nevezetességévé válhat. A régészek megtalálták a városfalakat, amelyek Kr.e. 2900-2800 körül védték a települést az ellenségtől.
Előkerültek hettitakori építmények is, így az oroszlános kapu, amelynek a bejáratát az állatok királyának szobra őrzi. A kapu mögött pedig egy nagy épületet fedezték fel, amelynek korát 5-6 ezer évesre becsülik. Marcella Frangipane szerint a régészek a továbbiakban szeretnék megtalálna és feltárni Aslantepe két kora bronzkori rétegét is. (mti)
Az ausztrál kormány kiadta az első engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy tudományos céllal humán embriókat klónozzanak. A kutatás célja, hogy embrionális őssejteket nyerjenek terápiás célokra.
Az engedélyt a Sydney IVF elnevezésű, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó cég nyerte el, amely 7200, kutatási célra használható humán embrióval rendelkezik. Siker esetén világelső lehet a cég - közölte a bejelentés alkalmából az ausztrál kormány Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanácsának (NHMRC) képviselője.
A humán embrionális őssejtek alkalmazása évek óta etikai viták kereszttüzében áll. Klónozott humán embriókból eddig nem sikerült embrionális őssejteket nyerniük a kutatóknak. Ausztráliában 2006 decemberében döntött a parlament a terápiás célú klónozási kísérletek tilalmáról.
Az NHMRC engedélyezési bizottságának elnöke, John Findlay hangsúlyozta, hogy a most induló kísérleteket szigorúan ellenőrzik majd. A kutatás során a magzati állapotot nem érhetik el az embriókkal, csak az úgynevezett blasztocita állapotig folyhat a megtermékenyített petesejt osztódása. "Kötelesek megállni ezen a ponton" - erősítette meg Findlay. Ez a legfeljebb száz sejtet tartalmazó blasztocita állapot általában a megtermékenyítés utáni ötödik napra alakul ki.
A terápiás célú klónozás azt jelenti, hogy az így nyert embrionális őssejteket olyan örökletes betegségek gyógyítására kívánják felhasználni a kutatók, mint az izomdisztrófia vagy a Huntington-kór.
David van Gend, az Ausztrálok az Etikus Őssejtkutatásért elnevezésű kezdeményezés igazgatója bírálta az engedély kiadását. Úgy véli, hogy bár Ausztráliában megfelelő ellenőrzés alatt folynak a kutatások, a világ más, kevésbé szigorú törvényekkel rendelkező országaiban akár reproduktív klónozásra is felhasználhatják az eredményeket.
Az embrionális őssejtek előállítására szolgáló eljárás során eltávolítják egy petesejt magját és helyettesítik egy felnőtt sejt, például bőrsejt magjával. Az emberi örökítőanyag túlnyomó részét a sejtek magja tartalmazza.
Közlésük szerint az ausztrál kutatók csak fölösleges, túlérett, vagy más okból beültetésre alkalmatlan embriókat használnak fel kísérleteikhez, a donorok beleegyezésével. (MTI)
Kikötött szerdán a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az orosz Progressz M-65 teherűrhajó, amely - az Ike hurrikán miatt négy nap késéssel - több tonna utánpótlást szállított a kozmonautáknak.
A Koroljov orosz űrközpont szerint a csatlakozás automatikus üzemmódban - közép-európai idő szerint este 20 óra 43 perckor - rendben lezajlott.
A Progressz M-65 szeptember 10-én indult a kazahsztáni Bajkonurból, és több mint 2,5 tonna rakományt - élelmiszert, vizet, fűtőanyagot és felszerelést - szállított az ISS legénységének. A rakományban helyet kapott az első orosz fejlesztésű, számítógépesített szkafander, az Orlan-MK, amelyet űrséták alkalmával viselnek majd az űrhajósok. Az űrruha megsúgja a kozmonautáknak, hogy a szkafander felöltése során milyen sorrendben kell ellenőrizniük az öltözék egyes részeit, rendszereit, mielőtt kilépnének a világűrbe, majd rendszeresen tájékoztatja azok állapotáról az űrhajóst.
A teherűrhajó elvileg szeptember 13-án csatlakozott volna az ISS-hez, amerikai kérésre azonban szeptember 17-re halasztották a dokkolást. Az amerikai fél azért kérte a halasztást, mert az Ike hurrikán miatt kiürítették a houstoni repülésirányító központot. A korábban tervezett és az újonnan kitűzött időpont közötti négy napban a teherűrhajó sodródó üzemmódban haladt, csak az iránytartó hajtóműveket kapcsolta be. (MTI)
Néhány dinoszaurusz csak a bakonyi feltárásból ismert, a 85 millió éves iharkúti lelőhely Európában egyedülállónak nevezhető - mondta Ősi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa előadásában szerdán a Veszprémi Akadémiai Bizottság tudományos fórumán.
A Hungarosaurus tormai csak innét ismert a világban, hasonlóképpen az Iharkutosuchus makadii (ez egy kis, növényevő krokodilfaj), továbbá a Bakonydraco galaczi (repülő hüllő) is - mondta a tudományos kutató. 85 millió évvel ezelőtt Európa feltehetően inkább szigetvilág volt, mert akkor a tenger szintje nagy valószínűséggel 200-300 méterrel magasabban volt a mainál, és így a szárazulatok nyilván kisebbek lehettek, kisebb életterei voltak az állatoknak. Ezért a lelőhely is kevesebb.