Tudblog

Az idősebb férfiak gyermekeinél magasabb az úgynevezett bipoláris zavarok kockázata - derült ki egy nagyszabású svéd kutatásból, amelynek eredményeit az Archives of General Psychiatry című elmekórtani szaklapban tették közre.

A bipoláris betegséget (mániás depresszió), amely a teljes népesség 1-4 százalékát sújtja, a kedélyállapot és működőképesség drámai változásai jellemzik. A beteg hol mélységesen levert, apatikus, hol szárnyal a jókedvtől és a tettvágytól.

Korábbi vizsgálatok a skizofréniát és az autizmust hozták összefüggésbe az apák korával, egy tavaly közreadott dán tanulmány a bipoláris zavart adta hozzá a listához, a stockholmi Karolinska Intézet által végzett vizsgálat pedig most alátámasztotta az utóbbi összefüggést.

A kutatók a svéd nemzeti népességnyilvántartásban szereplő 80 ezer személy adatait tanulmányozták, beleértve 13 428 bipoláris zavarban szenvedő betegét, akik 1932 és 1991 között látták meg a napvilágot.

Miután a tudósok kiszűrték az anyák korával kapcsolatos kockázati tényezőket, arra a következére jutottak, hogy a 40 évesnél idősebb apák gyermekeinél kezd nőni a bipoláris zavar veszélye. Az 55 évnél idősebb férfiak gyermekeinél már 37 százalékkal magasabb a mániás depresszió kialakulásának kockázata azokkal szemben, akik huszonéves apától születtek, s kétszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy a betegség tünetei már a 20. életévük előtt megjelennek.

A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy az idősebb férfiak spermája esetében gyakoribb a genetikai mutáció lehetősége. A férfiak kora közrejátszhat gyermekeik egyéb fejlődési rendellenességeiben is, ennek jegyében a spermabankok korhatárt vezettek be a donorok számára.

A kutatás eredményei azonban nem kell, hogy elvegyék az idősebb férfiak kedvét az apaságtól - hangsúlyozta Emma Frans, a tanulmány vezető szerzője. A bipoláris zavar előfordulása ugyanis csekély, így az apa kora által megnövelt kockázat sem jelent számottevő veszélyt. (MTI)

Kína első űrsétájára már szeptemberben sor kerülhet - közölte kedden a Ven Vej Po (Wen Wei Po) hongkongi napilap. A Sencsou-7 (Shenzhou) kínai űrhajó missziójára összesen hat tajkonautát képeztek ki, akik közül végül három indulhat az ázsiai ország űrprogramjában mérföldkőnek számító útra. A kínai kézben lévő napilap szerint az űrhajót az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartományban található Csiucsüan (Jiuquan) űrközpontból indítják, azt azonban még nem lehet tudni, hogy az űrséta melyik űrhajós feladata lesz. A kínai űrkutatási hivatal pekingi irodájának szóvivője korábban úgy nyilatkozott, hogy a történelmi útra októberben, a kínai nemzeti ünnep idején kerülne sor. "Nagy valószínűséggel a nemzeti ünnep előtt kerül sor a Sencsou-7 felbocsátására, ugyanis az űrhajó szempontjából a legkedvezőbb indítási ablak október elseje előtt várható" - írta most a hongkongi napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Kína harmadik, emberrel végrehajtott űrutazását 2007 nyarára tervezték, de az előkészítés elhúzódása miatt a Sencsou-7 indítását elhalasztották. 2003 októberében a Sencsou-5 űrhajóval Jang Li-vej (Yang Liwei) jutott el első kínai űrhajósként a világűrbe, 2005 októberében pedig a Sencsou-6 két utasa, Fej Csün-lung (Fei Junlong) és Nie Haj-seng (Nie Haisheng) tett ötnapos utat a kozmoszban. (forrás: MTI)

Már háromezer évvel ezelőtt - Dávid és Salamon király korában - is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehov-i térségben folytatott ásatások során fedezték fel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait. Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében sehol nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire - számolt be a hároméves feltárás eredményeit Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity című folyóirat szeptemberi számában - olvasható az Archaeologica című hírportálon. "Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról" - hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügéből és datolyából készítették a mézet.

Ötvenöt millió éves megkövesedett erdő maradványait fedezték fel német tudósok a kanadai sarkvidéken. A fosszilis fák közül néhány még úgy áll, mint eleven korában, amikor sűrű őserdőt alkottak - közölte a hannoveri Földtani és Nyersanyagtudományi Szövetségi Intézet. A német paleontológusok és geológusok elmondták, hogy a fosszilis törzsmaradványok némelyikének magassága eléri a másfél métert, a kidőltek hossza pedig a tíz métert is.

A felfedezés Ellesmere szigetén, a Föld egyik legészakibb szárazföldjén történt. A tudósok szerint a fosszilis fák olyan jó állapotban vannak, hogy még az évgyűrűk is felismerhetők rajtuk. Ötvenöt millió évvel ezelőtt, amikor Észak-Amerika és Grönland északi része még nem vált el egymástól, hatalmas erdők borították a ma Északi-sarkvidékként ismert területeket. Bár ezek a területek azokban az időkben is majdnem annyira északon terültek el, mint manapság, az itt talált megkövesedett erdők azt bizonyítják, hogy akkoriban az éghajlat jóval melegebb volt, mint ma bárhol a bolygónkon - mutattak rá a tudósok. A ma sarkvidékként emlegetett területek ötvenöt millió évvel ezelőtt jégmentesek voltak, a mai Németország területe pedig kellemes szubtrópusi éghajlatnak örvendett.

(MTI)

Egy középbirodalmi uralkodó, II. Szenuszert (Szeszósztrisz) sírkamráját és szarkofágját fedezték fel egyiptomi régészek. II. Szenuszert a XII. dinasztia negyedik fáraója, aki időszámításunk előtt 1897 és 1878 között igazgatta a Nílus menti birodalom népét. Uralkodása a béke és jólét időszaka volt, amikor virágzott a közel-keleti kereskedelem. Legfontosabb eredménye a fajjúmi öntözőrendszer kiépítése: ezek az összekötő-csatornák elvezették egy részét annak a vízhozamnak, mely normális esetben a Moirisz-tóba ömlött, így új termőterületeket nyertek.

A sírkamrára Lahúnban, a Szenuszert által alapított városban bukkantak, amely a XII. és a XIII. dinasztia idején Egyiptom politikai fővárosa volt, s ahol a fáraó megépítette piramisát. "A szarkofág vörös gránitból készült, ahogy vörös gránittal bélelték a sírkamra belsejét is" - jelentette be Ahmed Abdel Aal, a fajjumi régészeti hivatal vezetője. A régészek feltérképezték a piramis belsejében a folyosók és átjárók szövevényes hálózatát is, amelyet a sírrablók félrevezetésére építettek. A leletek közé tartoznak a fáraó napbárkájának alkatrészei, ahogy hieroglifákkal ékesített alabástrom- és kerámiaedények.

(MTI)

A füstmentes otthoni környezet visszatarthatja a tinédzsereket a cigaretta korai kipróbálásától és elősegítheti a dohányzásellenes attitűd kialakulását - állítják amerikai kutatók. A Bostoni Egyetem közegészségügyi intézetének kutatói 2001 óta folytattak egy követéses vizsgálatot, amelynek eredményeiről a az American Journal of Public Health című szaklapban számolnak be. 2001-2002-ben a kutatók 3834 tizenkét és tizenhét év közötti serdülő dohányzási szokásait vizsgálták. A tudósokat az is értékelte, hogy a tinédzserek szülei dohányoznak-e vagy sem, s hogy otthon tilos-e a dohányzás. A vizsgálatot megismételték két évvel később, ebben a korábbi szereplők 73 százaléka vett részt, majd négy év múlva, az eredeti csoport 58 százalékával.

Mint kiderült, azok a fiatalok, akiknél otthon nem vezették be a teljes füsttilalmat, sokkal inkább hajlamosak azt hinni, hogy a felnőttek dohányzása társadalmilag elfogadott dolog. Ez a felfogás egyaránt megfigyelhető volt a dohányzó és nemdohányzó szülők kamaszodó csemetéinél. A nemdohányzó szülők gyermekei, ahol otthon nem volt betiltva a cigarettázás, inkább voltak hajlamosak kipróbálni a cigaretta kínálta örömöket, mint a teljesen füstmentesített környezetben élő kortársaik.

(MTI)

Egy egész hétre vízbe és teljes semmittevésbe merül 15 moszkvai önkéntes Stanislaw Lem lengyel sci-fi-író Pirx kapitányának mintájára, hogy segítségükkel kikísérletezzék, melyek az optimális módszerek az űrhajósok izomtónusának fenntartására a súlytalanságban.

Az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Intézetében végzett kísérlet alanyainak annyival könnyebb a dolguk Pirxénél, hogy esznek, isznak, tévézhetnek, kérhetik a víz hőmérsékletének változtatását, és ha mindebben kimerültek, alhatnak, de mindezt csakis a hátukon vagy az oldalukon fekve tehetik. Emellett fólia védi őket a víztől, és naponta egyszer 15 percre kimehetnek az illemhelyre.

Ezúttal a kutatók három módszert próbálnak ki. Az egyik ötfős csoport medence- és combizomzatát árammal stimulálják - ez kicsit fájdalmas. További öt önkéntesnél az intézetben kidolgozott csodacipőt alkalmazzák. Ez ritmikus nyomást gyakorol a talpra, olyat, amilyet a járás is előidéz, és becsapja a központi idegrendszert, amely így bizonyos mértékig mozgatja, vagyis edzi az izmokat.

Végül a harmadik csoportnak még ennyi változatosság sem jut: ők egyszerűen csak teljes semmittevésben hevernek. Az önkéntesek többnyire egyetemisták, de olyanok is akadnak közöttük, akik a kíváncsiságtól vezérelve szabadságot vettek ki e célra munkahelyükről. (MTI)

A Föld kutatását szolgáló öt német műholdat állított Föld körüli pályára pénteken egy RSZ-20 (Dnyepr) típusú orosz interkontinentális, ballisztikus rakéta. A rakétát moszkvai idő szerint 11.15-kor bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről, és 11.30-kor levált mind az öt műhold a hordozórakétáról.

A RapidEye szputnyikok 620 kilométeres magasságból mezőgazdasági és kartográfiai megfigyeléseket végeznek. Súlyuk 150 kilogramm, mindegyiken hat kamera van, és várható élettartamukat hét évre teszik.

A felbocsátást az ukrán-orosz-kazah Koszmotrasz cég végezte el a Surrey Satellite Technology Ltd brit céggel fennálló szerződése keretében, a műholdakat a RapidEye német vállalat működteti.

A Koszmotrasz az RSZ-20 (NATO-kódneve SS-18 Satana) interkontinentális, ballisztikus rakétákból alakítja ki a Dnyepr hordozórakétákat, és ezekkel kisebb műholdakat állít Föld körüli pályára Bajkonurból, illetve saját bázisáról. Idén még három Dnyepr rakétát bocsát fel műholdakkal thaiföldi, brit, illetve dubaji megrendelésre.

A cég közlése szerint a Dnyepr rakéták még 2020-ig használhatók kozmikus eszközök pályára állításához. (MTI)

Aquincum polgárvárosából utoljára több mint száz éve került elő hasonló mozaikos épület, mint most - tájékoztatta Láng Orsolya ásatásvezető, az Aquincumi Múzeum régésze csütörtökön az MTI-t. Mint kifejtette, júniusban kezdődtek a feltárások, amelyekkel az új aquincumi hídhoz kapcsolódó úthálózat tervezéséhez szolgáltatnak régészeti adatokat. A területen ugyanis igen sűrű a római kori beépítettség, amelynek ismerete szükséges, hogy megtervezzék a híd le- és felhajtóit. Még júniusban sikerült feltárni a római város négyszáz éves története során többször átépített, gazdag épület több helyiségét. Az egykori város szívében álló, a Kr. u. II-III. századi épületben a padlórészletek és festett falmaradványok mellett az egyik teremben, váratlanul vörös és fehér márványlapokra és egy színes mozaikpadló részleteire bukkantak.

"Akkor az a döntés született, hogy a mozaikpadlót visszatemetjük, s csak akkor tárjuk fel, amikor lehetőség adódik a kiemelésére" - mondta Láng Orsolya, hozzátéve, hogy ez a munka csütörtökön kezdődött el és előreláthatóan 10 napot vesz igénybe. A feltárás különleges fontosságát jelzi, hogy mind a Fővárosi Önkormányzat, mind a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mind Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata anyagilag támogatja a munkát. Láng Orsolya ismertetése szerint a mozaikpadló feltárásában és kiemelésében a régészek munkáját mozaikrestaurátorok, geológusok segítik, a pontos felméréshez pedig lézerszkennert is alkalmaznak. A kutatók arra keresik most a választ, hogy mekkora a mozaikpadló, milyen ábrázolás található rajta, illetve mi lehetett é pompás épület és a terem funkciója.

Három múmiát fedeztek fel a Lima központjában lévő piramis, a Huaca Pucllana feltárása közben - korukat 1300 évesre becsülik a régészek. A múmiák az úgynevezett huari (wari) kultúra reprezentánsai, amely 500 és 1000 között virágzott Peru déli részén.

A Wari Birodalom a mai Moquegua és Trujillo között terült el. E korszak legfontosabb újítása a mai értelemben vett városok kialakulása volt, amelyeknek négyzetrácsos volt az alaprajza. A birodalom fővárosa a modernkori Ayacuchótól 10 kilométerre északra helyezkedett el.

E terület magjában számos nagy fallal körülvett utca és szertartási hely, földalatti csatornarendszer, lakóházak helyezkedtek el. A huari kultúra fejlettségéről ragyogó színű edények, kerámiaszobrok, tollakkal átszőtt textíliák, ötvös remekművek és féldrágakő-faragások árulkodnak.

A piramis feltárása során a régészek három felnőtt, magzati pózba elhelyezett múmiára bukkantak két jó állapotban fennmaradt álarc és különböző textíliák társaságában. A sírban egy, az isteneknek feláldozott gyermek földi maradványait is felfedezték. Az egyik múmiát álarcos hölgynek nevezték el az archeológusok. "Az álarcnak igen kifejező, kék szemei vannak, amelyek valósággal sokkolták mind a munkásokat, mind a régészeket" - mondta a feltárást irányító Isabel Flores. Ismertetése szerint a sírkamra az első érintetlen huari kori temetkezés, amelyet az adott helyszínen felfedeztek.

A térségben az összes többi temetkezési helyet réges-rég kirabolták. A most felfedezett sírkamra magán viseli a kultúra temetkezéseinek összes jellegzetességét, ahol több elhunytat helyeztek örök nyugalomra. A halottak magzati pózban helyezkednek el, s a sírkamrában örök álmát alussza egy feláldozott gyermek. "Az emberáldozatok általánosak voltak, különösen a gyermekeké és fiatal lányoké. Ezek a tengernek és a földnek felkínált rituális ajándékok részét képezték" - magyarázta Isabel Flores. (MTI)

Marcus Aurelius római császár kolosszális márványszobrának maradványait találták meg belga és német régészek Sagalassos törökországi görög-római romvárosában, az ókori termák területén. Csak a szobor feje majdnem egyméteres - közölte az ásatásokat vezető Marc Waelkens, a leuveni katolikus egyetem professzora.

A fejen kívül megtalálták a lábakat és a karokat is - ez utóbbiak egyikén a földgömböt tartja az uralkodó. "Ez az eddigi legszebb ábrázolása az ifjú Marcus Aureliusnak és rendkívül jó állapotú" - mondta a leletről az ásatások vezetője.

A szobor 4,5 méter magas lehetett a kutatók becslése szerint. Az Aureliust katonacsizmában ábrázoló mű egy hat római császárt ábrázoló óriásszoborcsoport része lehetett, és valószínűleg 161-165 között készült. A belga-német régészcsoport azt gyanítja, hogy a császár törzsét hajdan bronzöltözék boríthatta, amely azonban egy földrengésnél tönkrement.

Régészek már 18 éve folytatnak ásatásokat a nyugat-törökországi Sagalassusban, amely a hajdani római birodalom egyik jelentős regionális központjának számított. A kutatók már más jelentős római császárok és hozzátartozóik szobrainak töredékeit is megtalálták.

Néhány hónapja ugyanez a régészcsoport találta meg ugyanitt a 117-től 138-ig hatalmon lévő Hadrianus császár ugyancsak kolosszális szobrának több darabját, köztük a császár egyik legszebb portréjának számító fejet. Marcus Aurelius 161-től 180-ban bekövetkezett haláláig uralkodott; az ő idején játszódik például Ridley Scott Oscar-díjas szuperprodukciója, a Gladiátor című film. (MTI)

A hallásban nélkülözhetetlen szerepet betöltő szőrsejteket sikerült újranöveszteniük egerekben amerikai kutatóknak, közlik a Nature című brit tudományos lapban. Az eredmény egy nap segíthet a halláskárosodást elszenvedett emberek gyógyításában is.

A süketséget gyakran a belsőfül szőrsejtjeinek károsodása okozza, amelyek az emlősökben nem regenerálódnak. A szőrsejtek működése lassan romlik vagy elpusztulhatnak az életkor előrehaladásával, az erős zajtól vagy egyes gyógyszerektől pedig gyors is lehet elhalásuk.

John Brigande, az Oregoni Egyetem munkatársa és kutatócsoportja génterápiával állította helyre a belsőfül csigájának (cochlea) szőrsejtjeit egerekben. Tanulmányuk szerint még az anyaméhben génsebészetileg avatkoztak be az egérmagzatok fejlődésébe, miáltal a nem érzékelő sejtek szőrsejtekké alakultak át.

"A hallás visszaállításának egyik módja, ha a sérült sejteket egészségesekkel helyettesítjük. Munkánk megmutatja, hogy lehetséges működő szőrsejteket létrehozni az emlősök cochleájában" - mondta Brigande.

Antony Ricci, a kaliforniai Stanford Egyetem orvosi karának kutatója megállapította, hogy a képződött szőrsejtek működőképesek. Következő kísérleteikben azt vizsgálják a kutatók, hogy süket egereknél alkalmazva a géntranszfert, létrejönnek-e a hallást helyreállító, egészséges sejtek.

Bár a génterápia embernél még kísérleti módszer, a folyamat tanulmányozása segítheti a kutatókat abban is, hogy a szőrsejtek létrehozásában szerepet játszó gének működését megértsék.(MTI)

Az utóbbi időkben több helyen is felbukkant egy üvegpiramis tervrajza, aminek a felépítését Dubajba képzelik a mérnökök. A Ziggurat névre hallgató komplexum akár egymillió embernek is otthont adhatna, bár azt egyelőre a tervezők sem tudják, hogyan: jelenleg a megfelelő technológiák kísérletezése zajlik, hogy megoldjanak olyan problémákat, mint a három tengely mentén folyó közlekedés. Egy ilyen üvegóriásban ugyanis felfelé is hatékonyan kell szállítani az embereket, amire a liftek nem feltétlenül jelentenének megoldást, ugyanis túl sok átszállással járnának.

Azt már mindenesetre kitalálták, hogy az áramellátás többé-kevésbé környezetbarát lesz, hiszen az energiához szélből, napfényből és gőzből jutnának hozzá. Az is biztosnak tűnik, hogy ha felépül, a Ziggurat képes lesz a saját energiaigényét biztosítani.

Történelmi emlékhellyé nyilvánították a világ első atomreaktorát; az amerikai Washington államban levő létesítmény szolgáltatta a plutóniumot az első atombomba-robbantáshoz 1945. augusztus 6-án.

A hanfordi telephelyű B reaktorban állították elő a második világháborúban Japánra ledobott második atombomba plutóniumtöltetét is. A telepen később hidegháborús megrendeléseket teljesítettek. A reaktor megőrzésére törekvő helyi illetékesek évek óta szorgalmazták a szövetségi belügyminisztériumnál az emlékhellyé nyilvánítást. Ha ez nem történt volna meg, a térség megtisztítását célzó program keretében leszerelték volna vagy örökre betonszarkofágba zárták volna a reaktort.

A hanfordi atomlétesítmény és a B reaktor központi eleme volt a Manhattan Projectnek, amely az 1940-es évek szupertitkos küldetésének fedőneve volt az atombomba megépítésére. Több mint 50 ezer munkást költöztettek Washington állam déli részére, a Columbia folyó partjára az óriási vállalkozás megvalósítására. Az építkezés 1943 júniusában kezdődött és mindössze 13 hónapig tartott. Az azonnal működésbe állított reaktor szolgáltatta a plutóniumot az első atomrobbantáshoz, az úgynevezett Trinity-teszthez Új-Mexikóban 1945. július 16-án.

Hanfordban a későbbiekben nyolc további reaktor épült, amelyekben fegyverkezési célú plutóniumot gyártottak. A terület ennek következtében az ország nukleárisan legszennyezettebb térségévé vált, amelynek teljes megtisztítása a becslések szerint összesen 50 milliárd dollárba fog kerülni. Eddig öt reaktort bontottak le vagy zártak szarkofágba. Az emlékhellyé nyilvánított B reaktort - amelyet 1968-ban állítottak le, és idővel talán múzeumot alakítanak ki benne - a közönség a tervek szerint 2009 márciusától látogathatja. (MTI)

A füstölők égetése kellemesen édes illatot áraszt, ám a szétterülő füst rendszeres belégzése növeli a légzőszervi rák kockázatát - állítja a Cancer című orvosi szakfolyóiratban megjelenő tanulmány.

61 ezernél több, Szingapúrban élő kínai tizenkét éven át tartó követéses vizsgálata alapján a kutatók kapcsolatot találtak a gyakori füstölőhasználat és különböző légzőszervi ráktípusok előfordulása közt.

A füstölőket évezredek óta több kultúrában használják vallási és spirituális szertartásokon. Ázsiában általános a füstölés az otthonokban, és nyugaton is egyre elterjedtebb ez a szokás. A füstölőket illatos növényi alkotókból, fakéregből, gyantából, gyökerekből, virágokból és illóolajokból készítik. Ezen anyagok égetése közben rákkeltő anyagok keletkezhetnek, például poliaromás szénhidrogének vagy benzol. A koppenhágai Statens Serum Intézetben kutató Jeppe T. Friborg által vezetett vizsgálat az első, amely a füstölőhasználattal összefüggő emelkedett rákkockázatot tanulmányozta.

A vizsgálat kezdetekor 45 és 74 év közötti, rákmentes férfiak és nők közül tizenkét év alatt 325 embernél alakult ki felsőlégúti rák, például az orrban, szájban vagy a torokban, további 821 résztvevő pedig tüdőrákos lett.

A kutatók szerint statisztikailag nagyobb volt a felsőlégúti rákkockázata azoknak, akik gyakrabban égettek füstölőt lakásukban, ez alól csak az orr-garat környéki rák volt kivétel. Körükben nagyobb arányban jelentkezett az elszarusodó laphámrák is, mely a test belső és külső felszínét borító sejtekben fejlődik ki. A kockázat dohányosoknál és nemdohányzóknál egyaránt jelentkezett.

Azoknál, akik egész nap égették a füstölőt, esetleg még éjjel is, 80 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki laphámrák a teljes légzőtraktusban - állapították meg a kutatók. (MTI)

A szívburokban lévő zsírpárna védi a szívünket, de ha sok van belőle, ártalmasabb, mint az egész testre kiterjedő elhízás. A bonyolult vizsgálati technikával végzett tanulmány eredményeit a kövérséggel foglalkozó Obesity szakfolyóirat legújabb száma közli.

Az Egyesült Államokban hat éve folyik egy vizsgálat, melyben az ott lakó, különböző származású állampolgárok érelmeszesedésének gyakoriságát, jellegzetességeit tanulmányozzák. A csaknem hétezer önkéntes résztvevő között az USA lakosságának arányai szerint vannak fehérbőrűek, afro-amerikaiak, spanyolajkúak és Ázsiából származók.

A 45-84 éves vizsgált személyeknek a tanulmány kezdetén semmiféle kimutatható szívbetegsége nem volt, és azt figyelték, mikor és hogyan jelennek meg évek alatt a koszorúérbetegség jelei, tünetei. Ezért történt 2000-2002 között komputeres tomográfia 159 résztvevő szívéről, amivel a szívburokban lévő zsírszövetet, illetve a koszorúerekben lerakódó mész mennyiségét is lehetett mérni.

Az már régóta ismert, hogy a kövérség a koszorúérbetegség és a cukorbaj egyik legfontosabb kockázati tényezője. Az utóbbi években olyan adatok láttak napvilágot, hogy főleg a hasi elhízás veszélyes: rosszabb, mint az egész testre kiterjedő súlytöbblet. Jingzhong Ding és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a szív körüli zsír mennyire kedvezőtlen.

Az amerikai kutatók nem véletlenül foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az érelmeszesedés igen lassú, gyulladásos folyamat következménye. Egy érdekes vizsgálat azt jelezte, hogy a szív körüli zsírpárna sejtei több gyulladásjelző fehérjemolekulát szabadítanak fel, mint a bőr alatti zsírszövet.

Ding és munkacsoportja azt találta, hogy azok a panaszmentes önkéntesek, akiknek a szíve körül a legtöbb zsírt mutatta ki tomográf, azoknak a koszorúereiben a mész megjelenésének valószínűsége ötször nagyobb volt, mint azoknál, akiknek a szívburkában kevés zsírt észleltek.

Mindez egybevág azokkal az eredményekkel is, amelyek arról tanúskodtak, hogy a kor előrehaladtával a szív körül mind több zsírsejt rakódik le, az pedig régóta ismert tény, hogy az öregedés a szív- és érbetegségek legfontosabb kockázati tényezője: idős korban sokkal nagyobb a szívinfarktus vagy a szélütés esélye, mint a fiatalok körében. (MTI)
 

A csuklyásmajmok imádnak ajándékozni, akárcsak az emberek - derült ki amerikai kutatók kísérletei során. Az újvilági majmok, ha csak módjukban áll, rendre megosztják a finom falatokat társaikkal, ami arra utal, hogy empatikus lények - állítja az atlantai Emory Egyetem Yerkes Főemlőskutató Intézetének csoportja.

"Úgy tűnik, törődnek a többiek jólétével" - mondta Frans de Waal, a kutatás vezetője. De Waal és kollégái nyolc nőstény csuklyásmajmot párokban vizsgáltak. Választhattak, hogy csak magukat vagy a társaságukban lévő másik majmot is jutalomfalathoz juttatják - azaz proszociális viselkedést mutatnak. Ebben az esetben az ajándékozó nem kapott nagyobb jutalmat.

"A kísérleti állatok általában a proszociális viselkedés mellett döntöttek, amikor a partnerük rokon vagy barát volt" - magyarázta de Waal. Közel sem ennyire nagyvonalúak a majmok az ismeretlenekkel szemben. Ilyenkor főként az önző megoldást választották. A kutatók szerint ez azzal magyarázható, hogy a proszociális viselkedésforma együttérző, empátiás alapú.

Az intézet munkatársai a következőkben azt vizsgálják, hogy vajon azért kedvelik a csuklyásmajmok az ajándékozást, mert szeretnek együtt enni, vagy azért, mert szeretik látni a másik örömét. Eddig az a tény már ismert, hogy mind a természetben, mind fogságban a majmok egymás mellett kuporogva étkeznek. (MTI)

Ritka, gyerekkori agydaganat, a neuroblasztóma örökletes formájának hátterében álló gént azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. Eredményüket a Nature című tudományos lap legutóbbi száma közölte. Az amerikai, olasz és belga kutatókból álló csoport az ALK jelű gén egyik változatáról állapította meg, hogy felbukkanása erősen kapcsolódik a neuroblasztóma kialakulásához. Közlésük szerint már több gyógyszercég dolgozik olyan szer fejlesztésén, amelynek ez a gén a célpontja. A gén mutáns változatait néhány tüdőrákos és limfómás esetnél is kimutatták korábban. "Ez a felfedezés lehetővé teszi, hogy felkínáljuk az első genetikai tesztet a neuroblasztóma örökletes formája által érintett családoknak" - mondta Yael Mosse, a Philadelphia-i Gyerekkórház munkatársa. Mivel felnőtteknél előforduló ráknál ugyanezen gént már megcélozták a fejlesztés alatt álló szerrel, ugyanezt hamarosan a gyerekkori neuroblasztómánál is tesztelhetik.

A neuroblasztóma az összes gyerekkori rákos eset 7 százalékát teszi ki, ám a gyerekek rák miatti halálozásának 15 százalékáért felelős, mert túlélési aránya csak 40 százalékos. A kutatók 20 családot tanulmányoztak, amelyekben egy vagy több gyereknek neuroblasztómája alakult ki. Az ALK génben találtak a genetikusok mutációt, mely által a sejtek folyamatosan, ellenőrizetlenül osztódtak. "Nagyon fontos felfedezés, mert nemcsak a szörnyű betegség genetikai gyökereit segít megértenünk, hanem egyúttal drámaian új terápiás ötletekhez vezet" - véli John Maris kutatásvezető. Miután a családi halmozódású neuroblasztómánál felfedezték az ALK mutációját, a kutatók szórványos eseteket is vizsgáltak. Az ellenőrzött 194 neuroblasztómás tumorminta 12 százalékában megtalálták az ALK gén módosulatait. (MTI)

A tervnek megfelelően halad a régészeti feltárás a leendő M43-as autópálya nyomvonalán, a Makót elkerülő szakasz első ütemét szeptember végére fejezik be a régészek - közölte Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója hétfőn az ásatások helyszínén. A július 15-én kezdődött ásatási munkák során a múzeum régészei mintegy 40 ezer négyzetméteres területet tártak föl az autópálya Makót elkerülő szakaszán - mondta a szakember a feltárásáról tartott sajtótájékoztatón. Balogh Csilla ásatásvezető régész, az M43-as feltárás koordinátora elmondta, az autópálya Makót elkerülő 4,2 kilométeres szakaszán szinte összeérnek a lelőhelyek. Eddig számos település nyomára akadtak a rézkortól egészen az Árpád-korig.

A járószinttől 20-25 centiméterre előkerültek rézkori sírok, amelyekbe zsugorítva temették halottaikat az itt élők mintegy ötezer éve. A településtől elkülönülve, az épületektől 100-150 méterre található sírokban a nőket bal, a férfiakat jobb oldalukra fektették. A régészek egy X. századi köznépi temetőre is bukkantak. Az eddig föltárt temetőrészlet érdekessége, hogy a nyugat-keleti tájolású sírokban a halottak felkarja vagy könyöke mellé birkacsigolyákat helyeztek, feltehetően útravalóul. A sírokból kerámiák, fülesgombok, vaskések és hajkarikák kerültek elő - közölte a szakember. A régészek egy későbbi, szintén Árpád-kori település nyomaira is bukkantak, az előkerült leletek - magányosan vagy párban álló épületek, karámok, gabona- és szeméttároló vermek nyomai - alapján a faluban hosszabb ideig éltek az állattartással foglalkozó emberek. Az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti, mintegy 43 kilométer hosszú, 275 ezer négyzetméter összterületű nyomvonalán a terepmunkák előreláthatólag 2009. április 30-ig tartanak. (MTI)

Kutatás-fejlesztési megállapodást tervez Magyarország és Izrael, a dokumentumot a jövő év elején írhatja alá a két ország - mondta Aliza Bin-Noun nagykövet hétfőn Budapesten az MTI-nek. A megállapodás célja, hogy együttműködésre ösztönözze a két ország vállalkozásait, különösen a információtechnológia és a telekommunikáció terén. A tervek szerint az izraeli és magyar cégek állami támogatásban is részesülhetnek, ha közösen pályáznak egy-egy projekttel - mondta Aliza Bin-Noun, azt követően, hogy látogatást tett a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora értékű lesz a megállapodás - tette hozzá. Az együttműködési megállapodás nem egyedi: Izrael számos más országgal kötött már ilyen szerződést - hangsúlyozta Aliza Bin-Noun. A két ország között jelenleg is élénkek a gazdasági kapcsolatok: az izraeliek az öt legnagyobb befektető között vannak Magyarországon.

A nagykövet arról is beszélt, hogy szerinte az elmúlt egy évben növekedett az antiszemitizmus Magyarországon. Ez ellen a kormánypártok és az ellenzék is felemelte szavát. Ez azonban nem elég, még jobban hangsúlyozni kell, hogy az antiszemitizmus elfogadhatatlan. Az antiszemitizmust egyre többen egyre kevésbé leplezik mostanában Magyarországon - fűzte hozzá. Számos konkrét példa van az antiszemitizmus erősödésére Magyarországon, elég csak a Magyar Gárdára gondolni, vagy a szélsőjobboldali megnyilvánulásokra utalni egyes napilapokban, internetes portálokon és televízióadókon - mondta az izraeli nagykövet. (forrás: MTI)

Egy törökkori hajótemető roncsait kutatják és dokumentálják a Dráva mélyén több éve búvárok és régészek Tóth János Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dokumentációs főosztályvezetőjének irányításával. Az idén tíz napot töltenek Drávatamásiban, ahova évek óta vissza-vissza tér a 8-10 fős csapat, hogy a támogatások adta lehetőségekkel élve kutassák a meder alján fekvő törökkori hajóroncsokat, az úgynevezett bödönhajókat. Ezúttal egy török szakember, Serkan Gündüz is csatlakozott a csapathoz.

Az éppen áradó folyó barnás színű, szinte szilárdnak tűnik. A partról nézve kétséges, hogy bármit is lehessen látni a mélyben. A kutatást vezető fiatalembert kérdezni sem kell: egy arasznyi a látótávolság - mondja, miután partot ér. Egy kötelet húznak ki a hajó mellett, ahol dolgoznak, az ad támpontot és biztonságot - mondja az egyik búvár, aki a partról figyeli társát, pontosabban a társát jelző buborékokat. Tóth János Attila elmondta, hogy elsőként 1992-ben találtak itt egy bödönhajót - egy közel 10 méter hosszú, egyetlen fatörzsből kivájt facsónakot -, de a feltárás csak jóval később, 2006 augusztusában kezdődött el magyar-horvát-francia-osztrák együttműködés keretében.

A rendszeres testmozgás szívvédő hatása alapvetően fontos, ám a látszólag egészséges, de korosodó maratoni futók koszorúereiben a mész lerakódása esetleg fokozódhat is. A rendkívüli tudományos vizsgálat eredményeit az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóiratának augusztusi száma közölte.

A maratoni futás mind népszerűbb. A világ nagyvárosaiban ezrek indulnak neki a távnak és igen sok, már fiatalnak nem mondható versenyző is rendszeresen végigfutja a kilométereket. A hírekhez az is hozzátartozik, hogy évente több haláleset történik a kimerítő verseny közben, általában végzetes szívritmuszavar, hirtelen szívhalál következtében. Német szívgyógyászok Stefan Möhlenkamp vezetésével 108, egészségesnek tartott, átlagosan 57 éves maratoni futót vizsgáltak csaknem két éven keresztül. Csak olyanokat vettek be a tanulmányba, akik az utolsó három esztendőben legalább öt maratoni versenyen indultak.

A szokásos kritériumok alapján a sportolók csoportja kiemelkedően kicsiny kockázatúnak számított, kiváltképp akkor, ha vizsgálati eredményeiket azonos korú német férfiak adataival hasonlították össze. A szokásos vizsgálatok mellett azonban itt minden résztvevőnek a koszorúereiben esetleg megjelenő mész mennyiségét is mérték, mágneses rezonancia módszerével. A makkegészségesnek vélt maratoni futók koszorúereiben a mész, a kialakuló érelmeszesedés alapja ugyanolyan arányban jelent meg, mint a szokványos életet élő, Ruhr-vidéki férfiakban. Még elgondolkoztatóbb, hogy ha azokhoz a közönséges polgárokhoz hasonlították a futókat, akik korban és egészséges életmódban azonos pontszámon álltak, a maratonisták koszorúereiben több volt a mész.

A 108 futóból kettő halt meg futás közben, de mindkettőt az egész távra kiválóan szervezett mentőszolgálat késedelem nélkül, sikeresen újraélesztette. Az elvégzett szívkatéteres vizsgálat jelentős koszorúérszűkületet bizonyított és sürgős szívműtét történt, jó eredménnyel. Még két másik futó szívét kellett - panaszok megjelenése miatt - hasonló módon megoperálni. A kutatók szerint ez a vizsgálat is bizonyítja: panaszmentesség és kiemelkedően jó teherbírás sem változtat azon, hogy az életkor előrehaladásával mindenkinek szüksége van rendszeres szívgyógyászati vizsgálatokra. (MTI)
 

Engedélyezte az ionizáló sugárzás alkalmazását spenótra és salátára az Egyesült Államok élelmiszer-egészségügyi hatósága (FDA). Az FDA indoklása szerint a technika más élelmiszereknél már bizonyítottan hasznosnak bizonyult a baktériumok és más kórokozók elleni védelemben. Az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal csütörtöki bejelentése kitér arra is, hogy a besugárzásos kezelés hatására a leveles zöldségek tovább maradnak frissek, élettartamuk meghosszabbodik.

Az engedélyezést megelőzte, hogy két éve több tucat fogyasztó E. coli fertőzést kapott, néhány kórházba is került a forgalomban lévő spenóttól és salátától. Legutóbb, a nyár elején Mexikóból érkezett csípőspaprikától indult ki szalmonellafertőzés. Az FDA azután hozta meg döntését, hogy minden szükséges adatot áttanulmányozott - közölte Stephanie Kwisnek, a hatóság szóvivője. Ipari csoportok nyolc éve kértek először engedélyt többféle élelmiszer, elsősorban hústermékek sugárzásos kezelésére. Az FDA eddig zöld utat adott egyebek közt húsok, fűszerek, kagylófélék ionizáló sugárzással való fertőtlenítésére.

Az Egyesült Államok élelmiszerügyi hatósága szerint évente mintegy 76 millió élelmiszereredetű mérgezés vagy fertőzés történik az országban. A leveles zöldségek, így a spenót és a saláta különösen veszélyesek fertőzés szempontjából, mert leveleik ideális életteret nyújtanak a kórokozóknak, ráadásul nyersen fogyasztják őket. Az élelmiszerek besugárzással való fertőtlenítése ártalmatlan az emberre, de az így kezelt termékeken jól láthatóan elhelyeznek egy sugárzást jelző logót, valamint a "sugárzással kezelve" feliratot - tudatta az FDA képviseletében Kwisnek. (MTI)

Két, közelmúltban végrehajtott arcátültetés tapasztalatai alapján kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a bonyolult sebészeti beavatkozás nem orvosi furcsaság, hanem rutinműtét lehet egykor. Két független kutatócsoport tanulmánya jelent meg a brit Lancet című orvosi szakfolyóirat pénteki számában. Ezek állítása szerint az arcátültetés hosszú távon is eredményes és komolyabb mellékhatások nélküli eljárássá válhat.

"Nincs okunk azt gondolni, hogy ezek az arcátültetések ne válnának ugyanolyan gyakorivá egy nap, mint a vese- vagy májátültetések" - véli Laurent Lantieri francia plasztikai sebész, aki tagja volt a Párizs melletti Henri-Mondor kórház orvoscsoportjának, amely egy genetikai betegség miatt súlyosan torzult arcú férfinál arcátültetést hajtott végre egy évvel ezelőtt. Lantieri és kollégái a páciens állapotáról számolnak be a Lancet eheti számában. A 29 éves férfi arcát csaknem szörnyszerűvé torzították a kialakult tumorok. 2007-ben felismerhető új arcot, orrot, szájat és állat kapott, hat hónappal később mosolyogni és pislogni tudott, a műtét után 13 hónappal pedig újra munkába állt.

Ugyanebben a lapszámban írják le kínai orvosok két éve arcátültetésen átesett páciensük állapotát, akinek egy medvetámadás után volt szüksége a plasztikai sebészek beavatkozására. Miután a medve letépte arcát, új orrot, felsőajkat, orcát és szemöldököt kapott egy donortól az orvosok segítségével. Néhány hónap elteltével enni és inni tudott, valamint érthetően beszélni. Mindkét esetben a páciensek arca többször kilökte az átültetett szövetet, ám az orvosok megoldották a problémát az adagolt gyógyszerek módosításával. (MTI)

Embrionális őssejtekből nagy mennyiségben tudnak vörösvértesteket előállítani, ezáltal véradóktól független vérkészletet biztosítani újonnan kifejlesztett módszerükkel amerikai kutatók - olvasható a Blood című szakfolyóirat online kiadásában. A massachusettsi székhelyű Advanced Cell Technology elnevezésű biotechnológiai vállalat szakemberei tanulmányukban leírják, hogy az őssejtekből előállított sejtek a laboratóriumi tesztek során úgy viselkedtek, mint a természetes vörösvértestek. A vörösvértestek szállítják az oxigént az emberi szervezetben, ezért kulcsfontosságú ez az alkotórész a vérátömlesztésnél. A kutatócsoport úgy véli, eljárásukkal nagy mennyiségben gyártható majd nullás, Rh-negatív, "univerzális donor" vörösvértest-transzfúzió. Az őssejtekből előállított sejtek és szövetek átültetésénél problémát jelent, hogy a befogadó immunrendszere kilökheti az idegenként felismert anyagot.

Ez alól kivétel a vörösvértest, amelynek nincs sejtmagja - állítja Robert Lanza, a cég tudományos igazgatója. "Nem kell attól tartani, hogy a DNS összezavarodik" - tette hozzá. A tudományos igazgató közlése szerint az Illinois-i Egyetem és a Mayo Klinika kutatóival együttműködve a biotechnológusok egy szokványos hatüreges laboratóriumi lapkán lévő őssejtmennyiségből százmilliárd vörösvértestet termeltek. Az még bizonytalan, hogy az így előállított vörösvértestek elég hosszú ideig élnek-e az emberi testben természetes megfelelőikhez viszonyítva, amelyeknek 120 nap az átlagos élettartama. (MTI)

Trója minden bizonnyal sokkal nagyobb város volt, mint azt korábban hittük - állítja a törökországi Hisarlik közelében folyó ásatások egyik vezetője. Ernst Pernicka, a Tübingeni Egyetem archeometriával foglalkozó kutatója szerint a tudomány ezidáig 27 hektárnál nem nagyobb városként ismerte az ősi települést. A jelenlegi kutatások azonban bizonyítani látszanak, hogy mérete akár a 35 hektárt is elérhette - adta hírül a német sajtó. A bronzkorban védműként szolgáló árok vette körül a legendás városállamot, amelynek folytatását megtalálta a régészcsoport. Ebből pedig kétségtelen bizonyítékot nyertek Trója valódi kiterjedésének meghatározásához. (MTI)

Különleges veseátültetést hajtottak végre az északolasz Párma városának kórházában: az élő adományozó vércsoportja nem egyezett a szerv új tulajdonosáéval. A műtétnek már több hete, de csak csütörtökön számoltak be róla a sajtónak.

A férfi, aki felesége veséjét kapta meg, jól van, köszönhetően az újfajta immunológiai kezelésnek, amely segít csökkenteni a vérben lévő, a kilökődést okozó antitestek számát. "Az ABO-összeférhetetlenség az élődonoros transzplantáció legnagyobb gátja. Ebben az esetben a donor az A1 vércsoportba tartozik, míg a szervre váró férfi 0-s vércsoportú. A hematológusaink által alkalmazott új, eredetileg Svédországban kidolgozott technika lényege, hogy néhány héttel a tervezett műtét előtt minimalizálja a vér kilökődést okozó antitesteket termelő sejtjeinek számát, majd ezt az állapotot az immungyengítő kezeléssel együtt folytatják a műtét után" - magyarázta a kórház nefrológusa, Umberto Maggiore.(MTI)

Az iráni űrkutatási hivatal azt tervezi, hogy 10 éven belül embert küld a világűrbe - jelentette csütörtökön az állami televízió.

Mint a hivatal vezetője, Reza Taghipur elmondta, az űrhajó-felbocsátás időpontját a következő egy évben határozzák meg.

A terv egyéb részletei nem ismertek, de az iráni űrkutatási hivatalnak egy héten belül ez már a második bejelentése. Korábban közölték, hogy vasárnap első ízben sikerült saját gyártmányú hordozórakétával Föld körüli pályára állítani egy kísérleti műholdat.

Az amerikai hírszerzés szerint a teheráni állításokkal ellentétben Iránnak nem sikerült a kísérlet, mert a szállítóeszköz nem sokkal a felbocsátás után meghibásodott.

"A sikertelen felbocsátás arról tanúskodik, hogy az állítólagos iráni űrprogram a legjobb esetben is még csak gyerekcipőben jár, vagyis nagy utat kell még megtenniük" - mondta szerdán az amerikai hírszerzés egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője. (MTI)

Egy epilepszia elleni szer hatására, amelyet amúgy a kábítószerfüggés kezelésére teszteltek, lefogytak a kövér kísérleti patkányok - közölték amerikai kutatók.

A megállapítás egyrészt könnyen elérhető kezelési módot kínál az elhízás ellen, másrészt megmutatja drogfüggéssel való hasonlóságát - vélik az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumához tartozó Brookhaven Nemzeti Laboratórium kutatói.

A tenyésztetten kövér patkányok akár 19 százalékot is fogytak, az átlagos kísérleti állatok pedig testsúlyuk 12-20 százalékát adták le a vigabatrin (gamma-vinil-GABA vagy GVG) nevű szerrel való 40 napos injekciózás hatására. "Amikor kapták a GVG-t, folyamatosan fogytak, amikor leállítottuk a GVG adagolását, folyamatosan híztak. A nagyobb dózissal kezelt patkányok többet adtak le" - mondta Amy DeMarco, a kutatás egyik résztvevője. Mellékhatásokat nem tapasztaltak a kísérleti állatokon.

A vigabatrint tartalmazó epilepsziagyógyszereket pár éve a kábítószerkereső magatartás kezelésére tesztelik kokain- és metamfetaminfüggőknél. A Synapse című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kifejtik, hogy a szer leállítja az agy dopaminnal összefüggő jutalmazórendszerét, mely a függőségek és a túlevés hátterében áll.

"A kémiai anyagokkal visszaélők elsősorban környezeti kiváltó okok miatt esnek vissza" - magyarázta Stephen Dewey kutatásvezető. A mértéktelen evést is egy-egy környezeti inger indítja el, például a hamburger illata. A kutatók szerint ilyenkor - csakúgy, mint droghasználatkor - az agy dopaminszintje emelkedik, a GVG pedig éppen ezt előzheti meg. (MTI)

Könnyen hámozható narancsot hoztak forgalomba Nagy-Britanniában: könnyebb lehántani a héját, mint a többi fajtának. A forgalmazó áruházlánc szóvivője szerint az Ausztráliában termett narancsot 35 másodperc alatt meg lehet pucolni, jóval gyorsabban, mint a "hagyományosakat" - azt azonban nem mondta, hogy átlagosan pontosan mennyi ideig tart az utóbbiak "vetkőztetése". Az újdonságot elsősorban lustáknak és gyengébb idegzetűeknek ajánlja a szóvivő. (MTI)