Tudblog

Atomerőmű a garázsban

2008. augusztus 20., 11:18 Módosítva: 2009.02.17 13:30
4

A csináld magad atomerőmű utópiának tűnhet, de nem Frank Sanns pittsburghi amatőr tudós számára, aki saját garázsában állított össze egy hűtőszekrény méretűt. A görgőkből, csövekből, szelepekből álló készülék megpróbálja a magfúziót energiatermelésre használni.

"Jelenleg a készülék több energiát fogyaszt, mint amennyit termel" - vallotta be Sanns a Wall Street Journalnak. A konstrukció elvét a televízió egyik atyjának, Philo T. Farnsworth amerikai feltalálónak a modellje szolgáltatta a hatvanas évekből.

Sanns nem az egyetlen, aki házi készítésű atomreaktorral kísérletezik: tagja a Neutron Klubnak, amelynek mintegy száz tagja foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Bárki beiratkozhat közéjük a weboldalukon, egyetlen feltétellel: a jelentkezőnek tudnia kell építeni egy atomerőművet.

"Sokan szinte reflexszerűen úgy gondolják, hogy aki valami nukleárissal foglalkozik, az terrorista" - mondta a klub egy másik tagja, Richard Hull 65 éves mérnök, aki már ötödik reaktorát építgeti. Gyerekkora óta megőrül a radioaktivitásért: otthonában százával találhatók régi rádiumos óraszámlapok, Geiger-Müller-számlálók, szikladarabkák az első kísérleti atomrobbantás helyszínéről.

A megszállott sufni-atomkutatók nem termelnek veszélyes mennyiségű atomhulladékot. Ők vannak inkább veszélyben: a viszonylag kisméretű berendezésekben akár 20 ezer volt is keringhet. A klub célja békés: a tagok szentül hiszik, hogy eljön majd a tiszta energia kora, amikor környezetszennyezés nélkül, a hidrogén fúziós erejét felhasználva lesz termelhető az energia. (MTI)
 

Fókákkal kutatják a klímaváltozást

2008. augusztus 20., 10:38 Módosítva: 2013.02.26 12:07

A kutatók mostantól állati segítséget is igénybe vesznek, hogy felmérjék az éghajlatváltozás hatásait az Antarktisz jégtakarója alatt. Olyan szenzorokat szereltek fel elefántfókákra, amelyek a vízfelszínre érve adataikat műholdaknak adják tovább.

Először nyílik így lehetőség az óceán nagy területeinek megfigyelésére télen a jég alatt - adja hírül Steve Rintoul, az ausztrál Antarktisz Éghajlatát és Ökoszisztémáját Kutató Központ munkatársa.

A sarkok központi szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben, és a felmelegedés hatására gyorsabban változnak, mint a Föld többi helye. Megfigyelésük által következtetni lehet más régiók éghajlati változásaira.

A naponta akár 65 kilométert is leúszó elefántfókák szenzorjai hőmérsékletet, sótartalmat és mélységet mérnek - ezáltal lehet következtetni a jégtakaróra. A hagyományos műholdas, illetve hajóról történő megfigyelésekhez képest harmincszoros adatmennyiség áll a kutatók rendelkezésére.

Az Antarktiszról eddig gyűjtött adatokból összehasonlítási adatok híján még semmire nem lehet következtetni - tudósítanak Rintoul valamint ausztrál, francia, amerikai és brit kutatótársai az amerikai tudományos akadémia tudományos hírlevelében.

A kutatók az idei Sarkok Nemzetközi Évében 160 állattal kívánnak méréseket végeztetni az Északi- és a Déli-sarkon. Rintoul közlése szerint más fókafajokat is be fognak vetni. Mivel mindegyik faj más-más távolságot tesz meg naponta, az adatok sokszínűbbek lesznek ezáltal. (MTI)

Magyar kitüntetést kapott az űrturista Simonyi

2008. augusztus 19., 16:02 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Simonyi Károly (Charles Simonyi), az Egyesült Államokban tevékenykedő szoftverfejlesztő, a régió szülötte kapta a Győr-Moson-Sopron Megyéért Kék szalag kitüntető címet a megyei önkormányzat Szent István napi ünnepi közgyűlésén kedden Nemeskéren.
    A Győr megyei Egyházasfaluból származó kutató a kaliforniai egyetemen szerzett diplomát. csaknem húsz évig Bill Gates munkatársa volt a Microsoftnál, ahol a vezető szoftverfejlesztők egyike lett. Irányításával fejlesztették ki a World és a Excel programokat. Hat évvel ezelőtt üzlettársával megalapította saját vállalatát, az International Software Company-t. 

Tovább

A holdraszállással kapcsolatban ígérget McCain és Obama

2008. augusztus 19., 15:42 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A demokrata elnökjelölt, Barack Obama múlt héten, Floridában jelentette be, hogy megválasztása esetén komolyan támogatja a NASA-t, mert azt szeretné, ha az amerikai űrügynökség vezetésével újra ember juthatna a Holdra, és talán a Marsra is. McCainnek sem kellett több, az újságírók előtt azt hangoztatta, hogy Obama korábban a NASA pénzügyi forrásainak csökkentését javasolta, és nem hitt annyira a holdra- és marsraszállásban, mint maga McCain. A lényeg: akárki is lesz az elnök, fontosnak fogja tartani, hogy ember lépjen egy Földtől eltérő bolygóra. (forrás: dbtechno)

Kevés alvás, magas vérnyomás a tiniknél

2008. augusztus 19., 13:40 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Keveset alszanak a kamaszok, mely nem csupán másnapi álmosságban jelentkezik, hanem magas vérnyomást is okozhat - közölték amerikai kutatók. Azoknak a tiniknek, akik napi hat és fél óránál kevesebbet alszanak, kétszer nagyobb a kockázata a magas vérnyomásra, akik pedig rosszul is alszanak, azoknak háromszoros - írják a Case Western Reverse Egyetem kutatói az Amerikai Szívtársaság Circulation című szakfolyóiratában. Susan Redline kutatócsoportja 238 fiatalt vizsgált, akik életkora 13 és 16 év között volt. A kamaszok 14 százalékánál állapítottak meg magas vérnyomást a szakemberek. Alvási szokásaik tanulmányozásakor kiderült, hogy átlagosan napi 7,7 órát alszanak a tizenévesek, holott ebben az életkorban kilenc óra alvásra lenne szükségük. A tinik 16 százalékánál találtak alvászavart, nehezen aludtak el, többször megébredtek, vagy túl korán felébredtek, 11 százalékuk pedig hat és fél óránál is kevesebbet aludt éjszakánként. Az is előfordult a vizsgált kamaszok közt, hogy egész éjjel szöveges üzeneteket váltottak, vagy zenét hallgattak. (forrás: MTI)

Hatalmas dinoszaurusz-lelőhelyet találtak Spanyolországban

2008. augusztus 19., 12:13 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Dinoszauruszok maradványainak ezrei bukkantak elő Kelet-Spanyolországban egy vasúti alagút építése közben. Az El Mundo című lap tudósítása szerint a szakértők több mint 8000 kövületet különítettek el. Ezek kiértékelése legalább két évet fog igénybe venni - mondta Francisco Ortega őslénykutató. Azt azonban már most tudni lehet, hogy egyes leletek olyan dinoszauruszoktól származnak, amelyeket eddig Spanyolországban nem sikerült fellelni. A maradványok körülbelül 70 millió évesek lehetnek, a lelőhely pedig Európa-szerte az egyik legjelentősebb ebből a korból. Ortega arra vezette vissza a leletek sokaságát, hogy itt valószínűleg egy mélyedés lehetett akkoriban, a vízfolyások pedig egyszerűen idegyűjtötték a csontokat. A kövületeket a Madrid és Valencia közti nagysebességű vasútvonal építéséhez szükséges alagút fúrásakor fedezték fel. (forrás: MTI)

A fiúknál gyakoribb az asztma, mint a lányoknál

2008. augusztus 18., 18:36 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A fiúknál nagyobb valószínűséggel fejlődik ki gyerekkori asztma, mint a lányoknál, de arra is nagyobb az esélyük, hogy ezt kamaszkorukban kinőjék – derül ki egy tanulmányból. Az asztma a légutak krónikus gyulladása, melynek hatására a légutak fala, nyálkahártyája megduzzad, a bennük lévő izmok összehúzódnak, a nyákmirigyekben pedig több váladék termelődik. Mindez a hörgők beszűküléséhez vezethet, amely nehézlégzéssel, zihálással, mellkasi szorítással, köhögéssel jár. Kelan G. Tantisira, a Harvard orvosi fakultásának munkatársa Bostonban 1041, enyhe vagy közepesen súlyos asztmával élő gyereket vizsgált, akik 5 és 12 év között voltak, amikor első asztmás tüneteik jelentkeztek. A kutatók a gyerekek légútjainak ingerelhetőségét tanulmányozták. Metakolin hatóanyaggal provokációs tesztet végeztek el náluk évente egy alkalommal, kilenc éven át.

Az eredmények szerint 11 éves korig a légúti ingerelhetőség a fiúknál és a lányoknál is csökkent, átlagos értéke ekkor azonos volt a két nemnél. A serdülőkortól kezdve azonban a légutak túlzott válasza a lányoknál állandó maradt és a fiúknál tapasztalthoz viszonyítva súlyosabb volt. Tantisira szerint megállapításaik megmagyarázzák az asztma pubertás előtti és utáni előfordulásában tapasztalt nemtől függő eltéréseket. A kutatók úgy vélik, a megoldás a légutak érzékenységének, válaszreakciójának különbségében található meg. A pontos okot nem ismerik még a szakemberek, ám feltételezik, hogy a hormonváltozással áll összefüggésben: elsősorban a progeszteron emelkedő szintjével lányoknál, fiúknál pedig a simaizmokat ellazító tesztoszteron hormon termelődésével. A tanulmány az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című szakfolyóirat augusztusi számában jelent meg.

(MTI)

Az autópálya közelsége nem tesz jót a terhességnek

2008. augusztus 18., 14:06 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Gyakoribb a koraszülés és a kis súlyú újszülött azoknál a terhes nőknél, akik autópályához közel élnek. Különös, hogy a tehetősebb kismamákat inkább érintik e negatív hatások, mint szegényebb társaikat. Kanadai szakemberek Québec szövetségi tartomány születési regiszterének segítségével csaknem 100 ezer szülés adatait elemezték, melyek 1997 és 2001 között Montréalban, Kanada második legnagyobb városában zajlottak. Az autópályák itt gazdagabb és szegényebb városrészeken vezetnek keresztül. Eredményeiket a Journal of Epidemiology and Community Health című szaklapban hozták nyilvánosságra.

Kiderült, hogy a kismamák közül azoknál, akik 200 méternél közelebb laknak egy autópályához, 14 százalékkal valószínűbb a koraszülés rizikója és 17 százalékkal nagyobb a kockázata, hogy kis születési súlya lesz a babának (2500 grammnál kevesebb). A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a leggazdagabb környékeken az autópályához közel élők körében 58 százalékkal emelkedett a koraszülés valószínűsége és 81 százalékkal az alacsony súlyú babák születésének kockázata. Más szociális helyzetű környékeken nem sikerült ilyen kapcsolatot kimutatni. A szakemberek azzal magyarázzák eredményüket, hogy a szegényebb kismamák inkább kiszolgáltatottak olyan általános kockázati tényezőknek, melyek koraszüléshez vezethetnek. Ilyen például az aktív és passzív dohányzás, a rossz táplálkozás, a családon belüli erőszak, valamint a terhesgondozáshoz való nehezebb hozzáférés.

(MTI)

Gyógynövényvadászat színes rovarokkal

2008. augusztus 18., 12:01 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A feltűnő színű rovarok egyértelműen jelzik a gyógynövények jelenlétét - fedezte fel a panamai Smithsonian Tropical Research Institute kutatócsapata. Már régóta gyanítják a tudósok, hogy a gyógynövényeket rovarok segítségével is fel lehet kutatni, de most először sikerült ezt bebizonyítani. A színpompás rovarok a kutatók elmondása szerint épp azért esznek a gyógynövényekből, mert azok hatóanyagával védik magukat a ragadozók ellen.

A Smithsonian Institute rovartani szakembere, Todd Capson és csapata tíz gyógynövényt, és azokhoz hasonló tíz semleges növényt vizsgált a kutatás során. Míg a gyógynövények levelein átlagosan 1,9 színes rovar mászkált, a semlegesekén csupán átlagosan 0,5. A rovarok - általában piros és sárga színűek - a hatóanyagot testükben feldúsítják, ezáltal ehetetlenné válnak ragadozóik számára.

(MTI)

Az alga hangjával vizsgálják a vízszennyezést

2008. augusztus 18., 11:32 Módosítva: 2009.05.27 15:18

Az izraeli Bar Ilan Egyetem tudósai algák jelzéseit figyelve próbálták megállapítani a vízszennyeződés mértékét. A kutatók lézersugárral világítottak meg vízben lévő algákat és regisztrálták a visszaverődő hanghullámokat, amelyek elárulták a szennyeződés típusát és mértékét. A módszer lényege az algákban végbemenő fotoszintézis mérése - e folyamat révén a növény a fényt az életműködéséhez szükséges energiává alakítja át, s eközben oxigént termel. A lézersugárral stimulálják az algák fotoszintézisét, ugyanakkor a lézer által kibocsátott hő nem teljes egészében használódik fel: az alga állapotától és a fotoszintézis mértékétől függően egy része visszaverődik a vízbe, hanghullámokat keltve. Egy speciális víz alatti mikrofon segítségével a kutatók képesek elemezni a hanghullámok erejét és ezáltal diagnosztizálni az algák egészségi állapotát és a víz minőségét.

Annak ellenére, hogy bolygónk nagy részét víz borítja, a Föld lakosságának 44 százaléka szenved a vízhiánytól. A jövőben ez a szám várhatóan növekszik a globális felmelegedésnek és a lakosság növekvő létszámának köszönhetően. Ahogy világszerte csökkennek a vízkészletek, úgy terjedhet az algaalapú vizsgálati módszer, amelynek segítségével olcsóbban, pontosabban és gyorsabban lehet tesztelni a vízminőséget, mint a jelenleg alkalmazott metódusokkal - hangsúlyozta Zvi Dubinszki hidrobiológus. „Az algáknak, amelyek az elhasznált elemek és festékgyárak okozta ólommérgezésben szenvednek, más a hangja, mint azoké, amelyeket vashiány gyötör, vagy esetleg valamilyen más toxikus anyaggal kerültek érintkezésbe” - hangsúlyozta Julia Pinkaszov kutató. Az izraeli kutatók eredményeikről több tudományos folyóiratban is beszámoltak, legutóbb a Hydrobiologia című szaklapban.

(MTI)

A nők dohányzása megduplázza a szélütés kockázatát

2008. augusztus 18., 07:51 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A fiatal nők körében a dohányosok kockázata a szélütésre legalább kétszerese, mint a nemdohányzóké, az erős dohányosoké pedig kilencszerese - közölték amerikai kutatók.

A baltimore-i Maryland Egyetem kutatói 15 és 49 év közötti nőket vizsgáltak, akik közül 466-nak már volt szélütése, 604-nek pedig nem. A dohányzók kockázata 2,6-szer nagyobbnak bizonyult a szélütésre, mint a nemdohányzóké - mondta John Cole kutatásvezető.

Az Amerikai Szívtársaság lapjában, a Stroke-ban megjelent tanulmány szerint azok a nők, akik napi húsz és negyven szál között szívtak cigarettát, már 4,3-szeres kockázatemelkedéssel néztek szembe, a két doboznál, azaz negyven szálnál is többet elfüstölő nők pedig 9,1-szeres kockázatnövekedéssel.

A tanulmány jelentőségét az is alátámasztja, hogy az Egyesült Államokban a 18 és 24 év közötti fiatal nők 20 százaléka dohányzik. (MTI)

Nemzetközi kitüntetést kapott egy magyar földrajztudós

2008. augusztus 15., 15:18 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A földrajztudományok legrangosabb nemzetközi kitüntetését, a Lauréat d'Honneur díjat adományozta Enyedi György akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnökének a 31. Földrajzi Világkongresszuson a Nemzetközi Földrajzi Unió. A díjátadásra a pénteki záróünnepségen került sor Tuniszban - tudta meg az MTI a tuniszi magyar nagykövetségtől. A 78 éves Enyedi professzor a geográfia és a környezettudomány terén elért kiemelkedő kutatási eredményeiért és a nemzetközi tudományos élet szervezésében végzett sikeres tevékenységéért kapta az elismerést.

Enyedi György 1972 és 1984 között irányította a földrajzi unió világméretű vidékfejlesztési kutatásait, majd 1984 és 1992 között a szervezet alelnöke volt. Magyarországon 1983-ban kapott megbízást az MTA Regionális Kutatások Központjának megalapítására, amely pécsi székhellyel jött létre. 1991-ig látta el a központ igazgatói feladatát, majd az ezredfordulóig az ELTE Szociálpolitikai Tanszékének egyetemi tanára volt.

(MTI)

Egy szklerózis multiplex elleni szer vírusfertőzések ellen is hat

2008. augusztus 15., 10:52 Módosítva: 2010.04.08 20:35

Humán próbák zajlanak egy szklerózis multiplex elleni szerrel, amely bizonyos vírusfertőzések kezelésére is alkalmas lehet, beleértve a HIV-vírust is - közölték amerikai kutatók. Az FTY720 jelű, fingolimod elnevezésű szer kis adagja kísérleti egerekben három nap alatt eltüntetett egy agyhártyagyulladást okozó vírusfertőzést. Az eredmény alapján feltételezhető, hogy a szer, mely vírusellenes immunválaszt váltott ki egerekben, embereknél is használható lehet olyan vírusokkal szemben, amelyek erőteljes, hosszan tartó fertőzést okoznak, mint a hepatitisz-C, vagy a HIV - véli John Altman kutatásvezető, az atlantai Emory Egyetem immunológusa. A kutatók további vírusokon is tesztelik még a szert. Altman, akinek tanulmánya a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg, óvatos optimizmussal nyilatkozott arról, hogy a szer embereknél hatásos lehet bizonyos krónikus vírusfertőzések ellen.

A szer alapvetően immunszupresszáns, a szervezet idegen anyagokra adott természetes immunválaszát nyomja el. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá a szklerózis multiplex kezelésére, amely az emberi testben zajló autoimmun folyamat. Az FTY720 - egyebek mellett - csapdába ejti az immunrendszer fertőzések ellen harcoló "katonáit", a fehérvérsejteket a nyirokcsomókban - mondta Altman. Vírusfertőzésnél az immunválasz a nyirokcsomókból indul, egyes vírusok nagy számban szaporodnak a nyirokcsomókban. Ilyen az emberi immunhiány vírusa (HIV) is. A kutatók az egérkísérletek során egy krónikus fertőzést okozó egérvírussal szemben tesztelték a szert. A szert gyártó Novartis 2009 végén nyújtja be az FTY720 engedélyezési kérelmét a szklerózis multiplex kezelésére az illetékes európai uniós hatóságnak - közölte Valerie Tate, a vállalat szóvivője. Altman elmondta, hogy kutatásukat nem a gyógyszergyártó cég támogatta, hanem az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) állt mögötte.

(MTI)

Paravánnal fékezik meg egy gleccser olvadását

2008. augusztus 15., 10:51 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Német kutatók terve alapján óriási szélvédő paravánnal próbálják fékezni egy svájci gleccser olvadását - közölte csütörtökön a mainzi Johannes Gutenberg egyetem. A szerkezetet a német egyetem 27 diákja feszítette ki a svájci Valais kantonban a Rhone gleccser csúcsán. A 15 méter széles és 3 méter magas szélvédő felületet 2300 méter magasságban erősítették a jégbe több mint egy méter mélyen besüllyesztett acélrudakra. A cél az, hogy lefékezzék vagy éppen leállítsák a gleccserről a völgy felé fúvó hideg szeleket, és ezzel természetes hideggócot hozzanak létre. Az eljárást laboratóriumi körülmények között kipróbálták már, a terepen augusztus 21-ig tanulmányozzák a hatását. Hans-Joachim Fuchs, az eljárást kezdeményező tudós abban bízik, hogy a berendezés érezhető mértékben hűti majd a gleccsert, de legalábbis lassítja a jég olvadását.

(MTI)

Az egészséges bioélelmiszer

2008. augusztus 14., 14:00 Módosítva: 2010.08.12 11:55

Dán kutatók egy tanulmányban különböző művelési módokból származó termékeket hasonlítottak össze. Az eredmény szerint a biológiai termesztésből származó zöldség és gyümölcs nem tartalmaz több tápanyagot és nyomelemet, mint a hagyományosan előállított. Jóval fontosabb az időjárás szerepe - írják az élelmiszerkutatók a Journal of the Science of Food and Agriculture című szaklapban. A koppenhágai egyetem kutatója, Susanne Bügel és csapata két éven át termesztett három szomszédos földön sárgarépát, káposztát, borsót, almát és burgonyát. A bioföldön csak istállótrágyát szórtak ki, növényvédőszert nem vetettek be, a hagyományos földet műtrágyával és növényvédőszerrel kezelték, a harmadikat pedig vegyesen. A termékek tápanyagtartalmát megmérték, majd patkányokkal etették meg hogy megtudják, hogyan hasznosítják azokat a rágcsálók.

A minták többségénél nem volt eltérés a különböző termesztési módokból származó termények tápanyag-, ásványi anyag- és nyomelemtartalma közt. Egyes elemek esetében akadt némi eltérés, de jóval csekélyebb, mint ami két, azonos helyen termesztett, de különböző évjáratú növény között jelentkezett. Tehát az időjárás sokkal inkább befolyásolta az értékeket, mint a termesztési mód. Van azért előnye a biotermesztésnek, ugyanis mégiscsak kevesebb növényvédőszert tartalmaz, mint a hagyományosan előállított termékek. A biotermékek hátránya viszont, hogy kevésbé tartósak, tehát könnyebben telepszenek meg rajtuk kórokozók, mivel többek közt nem tartalmazhatnak mesterséges tartósítószert. Az állati trágyában pedig szalmonella és bélbaktérium leselkedhet. Ezek a hasmenést okozó mikrobák nem csak a saláta és a paradicsom külsejére tapadnak, hanem fel is szívódnak a növényekbe.

(MTI)

Sok mellékhatást okoznak az antibiotikumok

2008. augusztus 14., 10:54 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Az antibiotikumok mellékhatásai, különösen allergiás reakciók miatt évente 140 ezer ember kerül sürgősségi osztályokra az Egyesült Államokban - állítja egy kormányzati felmérés. Az eredmény újabb érvet szolgáltat ahhoz, hogy az orvosok csökkentsék az antibiotikumok felírását, amelyek használata egyébként is eltúlzott az Egyesült Államokban a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDCP) kutatócsoportja szerint. Az antibiotikumok káros hatásairól szóló első amerikai jelentéshez a kutatók egy 2004 és 2006 között az ország 63 kórházában gyűjtött adatbázist használtak fel. A véletlenszerűen kiválasztott intézményekben 6600, antibiotikumok mellékhatására visszavezethető esetet regisztráltak. Ebből az adatból becsülték meg a CDCP kutatói országosan az évi 142 ezer nemkívánatos reakciót. A mellékhatások 78 százaléka allergiás reakció volt a bőrkiütésektől az anafilaxiás sokkig, a fennmaradó 22 százalék pedig tévedés vagy túladagolás.

(MTI)

Ügyetlen gyerekből túlsúlyos felnőtt lehet

2008. augusztus 14., 10:53 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Azok a gyerekek, akiknek ügyetlen a kezük és gyengébb a koordinációjuk, nagyobb valószínűséggel válnak túlsúlyos felnőtté - állítják svéd és brit kutatók a British Medical Journal című szaklapban. A stockholmi Karolinska Intézet és a londoni Imperial College kutatói a 11 ezernél több résztvevővel, 1958-ban indult brit Nemzeti Gyermekfejlődési Tanulmány adatait elemezték. A National Child Development Study (NCDS) kutatói az 1958-as év egy adott hetében született összes gyerek és szüleik körében végeztek különböző vizsgálatokat 1991-ig, a korosztály 33 éves koráig.

Mintegy nyolcezer gyerek kézügyességét hétéves korukban tanárok vizsgálták, tizenegy éves korukban pedig közel hétezer kiskamasz koordinációját is tesztelte orvos. A kutatók most meglepően sok összefüggést találtak a feljegyzett neurológiai problémák és az elhízás között. A tanulmány szerint a brit gyerekek közül a hét- és tizenegy éves korban legügyetlenebbeknek jóval nagyobb volt az esélye a felnőttkori elhízásra, mint a többieknek. "Korábban azt feltételezték, hogy az elhízással kapcsolatos idegrendszeri eltérések mindegyike magából a túlsúlyból származik. Az eredmény azt jelzi, ez nem így van" - mondta Scott Montgomery, az egyik kutató. A jelenség háttere még nem tisztázott, ám Montgomery szerint olyan tényezők befolyásolhatják, mint az anya terhesség alatti dohányzása, vagy a gyerekkori mozgáshiány.

(MTI)

Nem Cook kapitány volt az első fehér ember Új-Zélandon

2008. augusztus 13., 15:46 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Egy európai nő koponyáját találták meg nem messze Wellington városától, amiről a karbonizotópos vizsgálat kimutatta, hogy 1742-ből származik; évtizedekkel azelőttről, hogy Cook kapitány, akinek a sziget felfedezését tulajdonítják, először partra szállt volna, 1769-ben. A feljegyzések szerint fehér nő először 1806-ban tette a lábát Új-Zéland földjére (két szökevény volt egy ausztrál fegyenctelepről).

A koponya egykori gazdája a vizsgálatok szerint semmiképpen nem tartozhatott a maori rasszhoz, mindenképpen fehér bőrű volt, valószínűleg európai. Cook expedíciójának nem volt női tagja, ahogy Abel Tasman legénységének sem, akik először megpillantották Új-Zéland partjait 1642-ben, de nem kötöttek ki. A helyi legendák szerint már Cook előtt is jártak fehérek a szigeten: egy európai expedíció hajótörést szenvedett, a túlélőket az akkoriban kannibál életmódot folytató maorik megölték és megették. A most megtalált koponya valószínűleg közülük tartozott valakihez, és egyben bizonyíthatja, hogy a történet valós.

A rovarvilág merülési rekordjai

2008. augusztus 13., 15:11 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A víz alatti élet biztonságot és táplálékbőséget jelent egyes rovaroknak. Amerikai kutatók most első ízben számolták ki, mennyi ideig és milyen mélyre tudnak merülni ezek az állatok. Eredményeiket a Journal of Fluid Mechanics című szaklapban publikálták.

A vízi rovarok egy légbuborék segítségével jutnak levegőhöz, ennek segítségével a vízből is képesek oxigént felvenni. Ezt a buborékot a hason található szőrök tartják. Morris Flynn, az albertai egyetem mérnökprofesszora John Bush matematikaprofesszorral együtt kidolgozott egy képletet, amelynek segítségével ki lehet számolni, hogy egy rovar milyen mélyre képes merülni. Ha túl mélyre süllyed, a víz alatti nyomás hatására szétdurran a levegőbuborékja. Ha viszont a felszínhez túl közel marad, nem történik elég gázcsere a buborékon keresztül, és nem jut elég oxigénhez, tapasztalták a kutatók.

A szőrök szerepe sem mellékes: sűrűségük kulcsfontosságú a légbuborék stabilitása szempontjából. Minél sűrűbb a szőrzet, annál nagyobb nyomást bír elviselni a buborék. Túl sűrű sem lehet azonban, mert akkor kevés felület jut a légzéshez. A számítások szerint akár harminc méterig is lemerülhet egy rovar, például egy vízipoloska, anélkül, hogy szétdurranna a légbuborékja.

A kutatók azt remélik, hogy eredményeik segítségével kifejleszthetnek egy újfajta módszert az ember víz alatti oxigénellátására. (MTI)

A haditengerészet a bálnákkal van

2008. augusztus 13., 11:55 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Az amerikai haditengerészet bejelentette, hogy a jövőben korlátozza a hadihajóin az alacsony frekvencián működő aktív szonár használatát, ami összezavarja a bálnák tájékozódóképességét, ezzel óriási károkat okozva az egyébként is veszélyeztetett bálnafajoknak. A Pentagon és a természetvédő szervezetek megegyezése értelmében a korlátozást egyelőre a Csendes-óceán egyes területein vezeik be, ahol nagyobb bálnapopulációk élnek.

Részleges holdfogyatkozás lesz szombaton

2008. augusztus 12., 18:45 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Részleges holdfogyatkozás lesz észlelhető augusztus 16-án este a világ nagy részén, így Magyarországon is, amikor a Nap és a Hold között elhaladó Föld árnyékot vet a Holdra - közölte kedden egy párizsi csillagászati megfigyelő állomás, az IMCCE.

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesült főtitkára az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenség 21 óra 35 perctől lesz észlelhető és augusztus 17-én 0 óra 44 perckor ér véget. A holdfogyatkozás csúcspontján, közép-európai idő szerint 23 óra 10 perckor Földünk árnyéka a Hold felszínének 81 százalékát tünteti el a telihold idején.

A szakember megjegyezte, hogy a Föld árnyékának formájából már egyes ókori görög tudósok is arra következtettek, hogy égitestünk gömb alakú, ám ez a felismerés akkor még nem tört utat magának. A párizsi csillagvizsgáló közlése szerint a jelenség Afrika, Nyugat-és Kelet-Európa, Közép-Ázsia, India és a Közel-Kelet legnagyobb részén látható lesz szombaton este.

Tiszta ég esetén a holdfogyatkozás szabad szemmel is észlelhető és - ellentétben a napfogyatkozással - nincs szükség semmiféle óvintézkedésre, védőlencsére megfigyeléséhez.(mti)

Elsüllyedt kincseshajó a Dunakanyarban

2008. augusztus 12., 13:53 Módosítva: 2009.02.07 11:06
6

Szenzációs felfedezésként egy 480 éve hullámsírban megbújó dunai hajó maradványait jelezték a műszerek a Dunakanyarban, az egyedülálló lelet további feltárásához most szponzorokat keresnek - közölte a kutatást irányító búvár-régész kedden az MTI-vel.

Tóth J. Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa elmondta, hogy néhány hónapja 25-30 önkéntes búvár látott hozzá a Dunakanyar mindkét partja mentén a mederfenéken felkutatni az iszapban pihenő történelmi relikviákat. A munkálatok induló költségeit tízezer dollár adománnyal az amerikai Hungaria Nostra Foundation civil szervezet fedezte. Ebből az összegből speciális gumicsónakot vásároltak és egy olyan szonárt, amellyel a víz alatt pásztázva monitoron lehet követni, mit rejt a part menti mély - tette hozzá.

A kutatáshoz a támpontot a történelmi dokumentumok adták, amely szerint a mohácsi vész után a Csele-patakba fúlt II. Lajos király fiatal özvegye, Mária királyné aranyakkal, ékszerekkel megrakott hajókon Bécs felé vette az irányt. Ám Esztergom közelében haramiák támadtak a flottára, a hajók - valószínűleg dereglyék - egy része az öldöklés közepette elsüllyedt. Közülük a hullámsírból azóta egy sem került elő, pedig felbecsülhetetlen értékek nyugodhatnak itt. A mohácsi vészt követően a királyné udvartartása és a tehetősebb budai polgárok is a török elől menekülőre fogták, és a krónikák szerint legalább 60 hajó igyekezett a Dunán Bécset elérni. Elképzelhető az is, hogy ezek valamelyike került a modern műszerek jóvoltából a régészek látókörébe - utalt rá a szakember.

A most megtalált 15 méter hosszú hajótest két és fél méterrel a vízfelszín alatt vészelte át az elmúlt évszázadokat, félig sóderbe, félig iszapba ágyazódva. Kiemelése és tartalmának lajstromba vétele összehangolt szakmai munkát igényel búvárok, régészek, restaurátorok közreműködésével hajtható végre a feladat. Ehhez pedig legalább ötmillió forint előteremtése szükséges. A tudományos szempontból is felbecsülhetetlen értékű kincsek - akár Mária királyné ékszeres ládája is közöttük lehet - az esztergomi, illetve a szobi múzeumban közszemlére téve lendületbe hozhatják a Dunakanyar idegenforgalmát, így a térség kései utódai számára is kincset érhetnek

Ezért is, amíg a leendő szponzorok jóvoltából újra indulhat a kutatás, a víz alatti régészeti lelet helyét állandó figyelőszolgálat tartja szemmel, nehogy illetéktelenek a közelébe férkőzzenek. A kincs egyébként az államé, bűncselekmény lenne eltulajdonítása - hívta fel a figyelmet Tóth J. Attila. (MTI)

A paprika is vegyi fegyver

2008. augusztus 12., 13:49 Módosítva: 2012.08.29 16:45

Az erős paprika a világ első vegyi fegyvere - számoltak be kutatók vizsgálataikról az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A paprika erejét a gombák elleni küzdelem alakította ki. Az ízes növény magvait természetes környezetben a madarakra bízza, amelyek megeszik a termést, majd az emésztetlen magvakkal új élőhelyeket trágyáznak. A bolíviai vadon termő fajták - sok más növényhez hasonlóan - ízletes cukor és olaj termelésével teszik ellenállhatatlanná termésüket a madarak számára. Ezek az anyagok ugyanakkor bizonyos gombafertőzéseknek is kiváló táptalajt nyújtanak. A fertőzés pedig tönkreteszi a magvakat, mielőtt azok kicsírázhatnának.

"A vad csili magvai még a földbe kerülés előtt vannak veszélyben. Nagy részüket elpusztítja a gomba" - mondta a kutatás egyik résztvevője, Joshua Tewksbury, a Washingtoni Egyetem biológusa.

Az egysejtű gombákat a levéltetűfélék terjesztik, így azokon a vidékeken, ahol a rovarok sűrűbben élnek, a paprika is több csípős alkaloidát, kapszaicint termel. Ez a vegyület ugyanis drámaian lassítja a gomba terjedését - állapították meg a kutatók.

"A kapszaicin ugyanakkor nem akadályozza a magvak terjesztését, mivel a madarak nem érzik az erős ízt" - tette hozzá Tewksbury.

Más vidékeken, ahol kevés rovar él, ezért a gombaveszély is elenyésző, olyan csili terem, amely egyáltalán nem erős.

A kutatók szerint a paprika - amely az egyik legrégebben háziasított növény Dél-Amerikában - az emberi táplálkozásban is jótékony hatású volt.

"Amíg nem létezett hűtés, addig a trópusokon élő ember tulajdonképpen minden élelmiszer elfogyasztásával a fertőzés veszélyét kockáztatta, hiszen a meleg és nedves klimatikus körülmények között bármiben elszaporodhatnak a mikrobák. Ha azonban az elkészített ételhez erős paprikát adagoltak, a fertőtlenítő hatású kapszaicin csökkentette a kockázatot". (MTI)

Sikerült rekonstruálni a napkitöréseket okát

2008. augusztus 11., 21:40 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Egy új módszerrel sikerült valósághűen rekonstruálnia a német Max Planck Intézet naprendszert kutató részlegének (MPS) a napkitörésekért felelős időbeli és térbeli mágnesesmező-ingadozásokat. Az alsó-szászországi Katlenburg-Lindauban működő részleg tudósai hétfőn ismertették kutatásaik eredményét.

A napkitörésekkor - amellett, hogy egyetlen ilyen jelenség alkalmával fél órán belül az egy év alatt az egész Földön elfogyasztott energia több mint százezerszerese szabadul fel - töltött részecskék és sugárzás jutnak az űrbe; ez kárt okozhat a műholdaknak és áramkimaradásokhoz vezethet a Földön. Az, hogy mi játszódik le a Napon közvetlenül a kitörés előtt, illetve alatta, eddig csak részben volt ismert a szakemberek előtt.

A Nap külső légkörrétegében bekövetkező kitörések mágneses mezők időbeli és térbeli ingadozására vezethetők vissza. A katlenburg-lindaui kutatóknak új mérési és számítási módszerek segítségével először sikerült napokon át figyelemmel kísérni, hogyan keletkezik energia a nap légkörében, hogyan halmozódik fel a mágneses mezőkben, s a kitöréskor hogyan sül ki.

Bebizonyosodott az a feltevés, hogy előre kimutatható egy-egy napkitörés bekövetkezte - magyarázta az egyik kutató, Thomas Wiegelmann. A kutatási eredmény hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben előre megmondjuk, mikor várható napkitörés. Az intézet kutatói további vizsgálódásokat terveznek azoknak az adatoknak az ismeretében, amelyeket az elképzelés szerint majd a jövőre az űrbe fellőni tervezett SDO (Solar Synamics Observatory) űrteleszkóp továbbít a Földre. (mti)

 

Szenzációs masztodonlelet Romániában

2008. augusztus 11., 12:00 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Román bányászok egy 2,5 millió éves masztodon szinte teljes csontvázára bukkantak - írja a Der Standard című bécsi lap. A hatóságok közlése szerint a csontváz júniusban a Felsőrákos faluban zajló szénbányászat során bukkant elő. A masztodont a mamuthoz hasonlóan sűrű szőrzet borította, de az ormányosok más nemzetségébe tartozott. Teste és koponyája hosszúkásabb volt és a fogazata is más volt, mint a mamuté vagy az elefánté. A lelet valószínűleg a masztodon európai előfordulásának utolsó időszakából származik, ugyanis itt a két-három méter magas és hét méter hosszú állatok két-három millió évvel ezelőtt lassacskán kipusztultak. Észak-amerikai rokonaik még a mamutokkal együtt tartották magukat a legutóbbi jégkorszak végéig, az ember megjelenéséig.

A megtalált csontváz csaknem 90 százaléka teljesen ép, csupán a koponya és az agyarak sérültek. Még két hónapba telik, mire teljesen kiássák, ezt követően a közeli Barót múzeumában állítják majd ki.

(MTI)

Tízféle genetikai rendellenességre hoztak létre őssejteket

2008. augusztus 8., 10:08 Módosítva: 2009.06.05 12:10

Őssejtek egész tárát hozták létre amerikai kutatók; ezekkel laboratóriumi körülmények között vizsgálhatják a betegségek kialakulását, felgyorsíthatva az orvosi kutatásokat. A Harvard Őssejtkutató Intézetének munkatársai a Cell című szakfolyóirat online változatában csütörtökön közölték eredményeiket, hozzátéve, hogy a létrehozott sejtvonalakat hozzáférhetővé kívánják tenni más kutatók számára is.

George Daley és kutatócsoportja különböző betegségekkel, például Parkinson-, Huntington-, vagy Down-kórral élő emberek bőrsejtjeit és csontvelőjét használta fel őssejtek előállítására. "Az így kapott őssejtek lehetővé teszik, hogy a kutatók laboratóriumban követhessék a betegség alakulását, láthassák, mi használ, mi árt" - mondta Doug Melton, az intézet társigazgatója.A kifejlesztett technika újraprogramozza a sejteket, visszaviszi őket az embrionális őssejtekhez hasonló változásképes állapotba, amelyből mindenféle szövet, akár szív-, ideg- vagy agyszövet is kialakulhat.

Az elmúlt hónapokban több hasonló kutatásról számoltak be wisconsini és japán tudósok, néhány napja pedig a Harvard intézetének egy másik kutatócsoportja közölte eredményét, miszerint két idős, genetikai rendellenességgel élő nő bőrsejtjeit alakították át idegsejtekké petricsészében.

A most előállított, betegségspecifikus sejtvonalak a degeneratív betegségek egész sorát reprezentálják, amelyekre ma még nincs megfelelő kezelési mód, sőt jó állatmodell sem, amellyel tanulmányozhatók lennének. Daley úgy véli, a mostani tíz csupán a betegségek első olyan hulláma, melyhez őssejtvonalakat hoztak létre, hamarosan még sokkal több kórra alakítanak ki őssejtmodellt. Tervezik az 1-es típusú, fiatalkori diabétesz, kétféle izomsorvadás és egy öröklött immunhiányos állapot őssejtmodelljének kidolgozását is.

A kutatásvezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újraprogramozott sejtek nem helyettesítik teljesen az embrionális őssejtekkel végzett tanulmányokat. Az újraprogramozási kísérleteket az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete támogatásából (NIH) és magán hozzájárulásokból fedezte a Harvard.(mti)

Nem akarnak fiatalabbak lenni a németek

2008. augusztus 8., 06:56 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Jól érzik magukat a bőrükben a német negyven-ötvenévesek, ha hinni lehet egy friss felmérés megállapításainak. A Stern című német lap 50, 40-59 éves férfit és nőt kérdezett meg életérzéséről. 83 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy elégedett a sorsával, nyugodtabban és tudatosabban szemléli saját életét, mint előzőleg, és kevésbé befolyásolják mások elvárásai.

Sőt, a megkérdezettek 79 százaléka nem szeretne újra húszéves lenni, 65 százalékuk ma inkább megbocsátja magának saját hibáit, mint fiatalkorában, és 84 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy ma jobban tudja, mit akar, mint korábban.

Ami az életükben átélt válságokat - házastársi hűtlenség, válás, a munkahely elvesztése, stb. - illeti, azok, akik átéltek ilyesmit, elmondták, hogy éppen az ilyen tapasztalatok edzették meg őket.

Isabella Heuser tudományos kutató a felmérés eredményét értékelve a lapnak kifejtette: "Valószínű, hogy a középkorú ember jobban fel tud dolgozni bizonyos negatív tapasztalatokat, mint a fiatal: agyunk talán lassabban jár bizonyos körülmények között, de jobban képes a történtek érzelmi feldolgozására. Ezt nevezzük talán bölcsességnek." (MTI)

Trák harci szekeret fedeztek fel bolgár régészek

2008. augusztus 7., 15:04 Módosítva: 2009.03.16 12:46

Egy ókori trák temetkezés feltárása során 1900 éves, teljes épségben fennmaradt harci szekérre bukkantak a régészek Bulgária délkeleti részén - jelentette be az ásatást irányító régész.

Daniela Agre szerint csapata a Szófiától 290 kilométerre keletre fekvő Boriszovo nevű falu mellett tárta fel a négykerekű, gazdagon díszített harci szekeret.

"Ez az első alkalom, amikor Bulgáriában egy teljes épségben fennmaradt harci szekérre bukkantunk" - hangsúlyozta a Bolgár Tudományos Akadémia vezető archeológusa.

Mint hozzátette, a korábbi ásatások során csupán a harci szekerek egyes elemeit sikerült megtalálni, részben azért, mert az antik lelőhelyek többségét már réges rég kifosztották.

A sírdomb feltárása során a csapat cserépedényeket, borosflaskákat, valamint más olyan temetkezési tárgyakat talált, amelyekkel gazdag trák nemeseket volt szokás ellátni a síron túli életre.

Egy külön gödörben fedezték fel a két hátasló csontvázát - az állatokat vélhetően a nemesember temetésekor áldozták fel.

A csontvázak mellett jó állapotban lévő bronz- és bőrtárgyakra bukkantak, amelyek feltehetően lószerszámok lehettek.

A Bolgár Kulturális Minisztérium 5000 leva (600 ezer forint) támogatást ítélt a régészeti expedíció számára.

Daniela Agre közlése szerint 10 ezer levát (1,2 millió forintot) a Bolgár Tudományos Akadémia biztosít a harci szekér és a többi trák lelet rekonstruálására és konzerválására.

A trákok Kr.e. 4000 és a VI. század között éltek a mai Bulgária, Görögország, Törökország és Románia területén. Bulgáriában mintegy tízezer trák sírdomb található, amelyek közül sok monumentális, kőből épült sírkamrát rejt. (MTI)

Légtisztító betonból épül út Hollandiában

2008. augusztus 7., 13:32 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A hollandiai Hengelo városkában épül az első út, melyet légtisztító betonnal burkolnak. A kísérlet áttörést jelenthet a növekvő környezetszennyezés elleni küzdelemben - vélik a technológiát kifejlesztő kutatók.

A Twente-i Egyetem szakemberei szerda este hozták nyilvánosságra, hogy sikeresen zárultak az új, titándioxid-alapú adalékot tartalmazó beton burkolókő laboratóriumi tesztjei.

Az adalék napfény jelenlétében megköti az autók által kibocsátott káros nitrogénoxid-részecskéket, és ártalmatlan nitrátokká alakítja azokat. "Egyetlen zápor mindent tisztára mos" - áll az intézmény közleményében.

A burkolatot egy japán találmány alapján fejlesztették ki a holland egyetemen. A zöld téglákkal egy átépítésre váró út egyik felét burkolják. "A két terület levegőminőségének mérésével lehetőségünk lesz arra, hogy megmutassuk a téglák hatékonyságát" - írják a kutatók.

Az útépítés még idén befejeződik, a méréseket a jövő év elején kezdik meg, az első eredmények pedig jövő nyárra várhatók. (MTI)

Anatóliában fogyasztottak először tehéntejet

2008. augusztus 7., 12:18 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Anatóliában élő népcsoportok fogyasztották a legrégebben a tejet, kilencezer évvel ezelőtt - fedezték fel a Bristoli Egyetem biokémikusai. A Richard Evershed által vezetett kutatócsoport közel kétezer, a Kr. e. V.-VII. évezredből származó kerámiaedény maradványait vizsgálta. A Nature című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmányuk szerint a bizonyítékok a korábban hittnél kétezer évvel korábbi időpontra helyezik a tej és a tejtermékek fogyasztásának kezdetét.

A Dél-Anatóliában és a vele összeköttetésben álló területeken talált csontmaradványok is bizonyítják, hogy itt ekkor már tenyésztették a szarvasmarhát és a juhot. Az agyagedények elemzése során pedig tejből származó zsírsavak jelenlétét igazolták. (MTI)