Tudblog

Harmincnyolc év után kezdett érdeklődni a szex iránt egy ritka új-zélandi hüllőfaj egyik tagja, amely így 111 évesen apa lett. Henry, az agg tuatara, vagy más néven hidasgyík 1970-ben érkezett az ország déli részén fekvő Southland Múzeumba, és az ottani tudósok azóta nem tapasztaltak szexuális aktivitást nála. Henry azonban nemrégiben megismerkedett egy gyíkszépséggel, a nyolcvanéves Mildreddel, és feladta eddigi remete életmódját: nászuknak 11 tojás lett a gyümölcse, amelyekből várhatóan hat hónap múlva kelnek ki a gyerekeik.

"Henry egyáltalán nem érdeklődött a szex iránt, amíg el nem távolítottunk egy rákos daganatot a hátsójából" - mondta Lindsay Hazley, az intézmény kurátora, hozzátéve, hogy a műtét óta tombolnak az állatban a hormonok. Az alig több mint egykilós és hatvan centis Henrynek ezért most három gyíkhölgyet hoztak gondozói, aki szemmel láthatóan élvezi a háremet.

A kihalás szélén álló tuatara a tudósok szerint 200 millió éve él a földön, és a legközelebbi ma élő rokona a történelem előtti korok dinoszauruszainak. Az Új-Zélandon őshonos hűllo túlélte a jégkorszakokat, a vulkánkitöréseket és az ember megjelenését, és rajta kívül egyetlen dinoszauruszféle sem él a Földön mintegy 60 millió éve. (Független Hírügynökség)

Proust hipotézise a vasárnapi teába mártott madeleine ízének emlékidéző mivoltáról tudományosan is igazolódott. Az emberi szaglás valóságos időgép, amely érzelmek és emlékek felidézésére alkalmas - állítja egy amerikai kutatóorvos.

Jay Gottfried, a Northwestern egyetem munkatársa a szaglásról és ízlelésről rendezett San Franciscó-i konferencián kifejtette, hogy a szaglás mechanizmusa összefügg az emlékezet agyi központjaival. A szagok, amelyeket a levegő közvetít, a szaglóhámhoz, az orrlyukak felett lévő nyálkahártyához érnek, onnan az ingerület tovább vándorol az agy szaglóközpontjába.

"A szaglás agyi központja összeköttetésben áll az amigdalával, ahol az érzelmek születnek és megtestesülnek. Ezért az érzelmek és a szagok kölcsönhatást gyakorolnak egymásra" - magyarázta a kutató a The New York Timesban. Az amigdala a halántéklebeny mélyén fekvő, mandulaalakú idegsejtképződmény, amely a viselkedést, hosszútávú emlékezetet és érzelmeket koordináló limbikus rendszer része.

Gottfried szerint így a szagok segíthetnek az emlékezet zavaraival - demenciával vagy depresszióval - küzdőkön is. Még akkor is, ha az ember nem a szaglás világbajnoka, hiszen mindössze 10-20 millió receptorsejt sorakozik a szaglóhámjában, ellentétben például egy vadászkutyával, amely 220 millió szaglósejttel rendelkezik. Az amerikai kutató szerint azonban a szaglás képessége fejleszthető: egy kísérlet során legalább három és fél percig szagoltattak egy illatos virágot egy önkéntessel, aki ezután jobban meg tudta különböztetni más virágok illatát is. Ennek magyarázata, hogy az emberi szaglósejtek rendkívüli különbségtételre képesek: 10 millió különféle szag felismerésére képesek. (MTI)

A halak is megpróbálják félrevezetni vetélytársaikat, ha szexről van szó. A hímek, annak érdekében, hogy maguknak termékeny párt szerezzenek, úgy tesznek, mintha a kevésbé vonzó nőstények nyernék el tetszésüket - megtévesztve így a többi hímet. Mihelyst a riválisok bekapják a csalit, a hal olyan nőstényt keres, amelyik a legtöbb utóddal kecsegtet.

A potsdami egyetem biológusa, Martin Plath és csapata a mexikói fogasponty esetében állapította meg ezt az érdekes viselkedést. Felfedezésüket a Current Biology című szaklapban tették közre. Eddig elsősorban olyan esetekben sikerült megfigyelni megtévesztő hadműveleteket az állatvilágban, ahol az élelem állt a középpontban. A német kutatók bebizonyították, hogy az állatok a párválasztásnál is füllenthetnek. Következő lépésként az kívánják megtudni, hogy más elevenszülő halfajoknál is előfordul-e ilyesmi.

Néhány évvel ezelőtt svéd kutatók már megfigyelték, hogy a pisztrángok színlelni tudják az orgazmust. Erik Petersson és Torbjörn Järvi, a svéd halászati bizottság munkatársai úgy vélték, hogy a sebes pisztráng nőstényei így akadályozzák meg, hogy nemkívánatos partnerrel párosodjanak. Röviddel a megtermékenyítés előtt az állatok teste hevesen megremeg, mielőtt egyszerre kibocsátanák az ikrát és a tejet. Néha azonban akkor is így viselkedtek a nőstények, ha nem petéztek le utána. 117 párzásból hatvankilencet csupán színleltek, tudósították a kutatók akváriumi megfigyeléseik alapján. (MTI)
 

Ötvenezer dollárt, azaz 7,6 millió forintot fizetett öt klónkutyáért, szeretett pitbullterrierje pontos másáért egy amerikai asszony - a csöppségeket kedden mutatták be sajtótájékoztató kerestében Szöulban. "Booger a barátom, hű társam volt" - hangsúlyozta Bernann McKinney, amikor megjelent a sajtó képviselői előtt az öt kis hasonmással. A Szöuli Nemzeti Egyetem több embriót gyártott azokból a bőrsejtekből, amelyeket Booger füléből nyertek még a kutya életében. Az embriókat két "béranyába" ültették be, három hónappal később pedig megszülettek a kiskutyák. A projekt résztvevője volt Li Bjong Csan professzor is, aki 2005-ben a világ első klónkutyáját, az afgán agár Snuppyt létrehozó csapat tagja volt.

A HIV-ellenes szerek mellékhatásait - hasi elhízás, magas vérnyomás, magas trigliceridszint - enyhíti a kis dózisban alkalmazott növekedési hormon - állítják bostoni kutatók. Nemzetközi összefogással immunterápiás próbák is folynak. Steven Grinspoon Mexikóvárosban ismertette kutatócsoportja eredményét, amelyet a Journal of the American Medical Association című szakfolyóirat szerdai száma is közöl. A kísérleti kezelés azonban emelte a páciensek vércukorszintjét, amely behatárolhatja a szer alkalmazhatóságát. Grinspoon elmondta, tanulmányuk abban különbözik a korábbi hasonlóktól, hogy sokkal kisebb dózisban alkalmazták a növekedési hormont, és jóval tovább, 18 hónapig tartott.

A tonhal és más zsíros halak fogyasztása azon túl, hogy csökkenti a szélütés kockázatát, segít a memóriavesztés megelőzésében is - közölték finn kutatók. Azoknál az embereknél, akik omega-3 zsírsavakban gazdag, sütőben - nem zsírban - sült, vagy főtt halat ettek, sokkal kisebb arányban találtak "néma" agykárosodást, amely memóriavesztést és leépülést okozhat, és amely összefüggésbe hozható a szélütés nagyobb kockázatával - mondta Jyrki Virtanen, a finn Kuopio Egyetem munkatársa. Jyrki elmondása szerint tanulmányuk az elsők egyike, amely a még egészséges, idős emberek agyában lévő úgynevezett léziók előfordulását vizsgálta, és összevetette a halfogyasztással. Omega-3 zsírsavak találhatók a tonhalon kívül a lazacban, a makrélában, a heringben, a szardíniában és az olajos magvakban is. Korábbi kutatások gyulladáscsökkentő hatásukat igazolták, valamint azt, hogy csökkentik a szívbetegségek kockázatát.

A finn kutatók 3660 olyan, hatvanöt év fölötti ember adatait elemezték, akik agyáról képalkotó eljárással felvétel készült. Az egyébként egészséges páciensek 20 százalékánál találtak problémát nem okozó, "néma" léziót vagy infarktust. A Neorology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a halat nem fogyasztókhoz képest azoknak, akik heti egy alkalommal ettek halat, 13 százalékkal, azoknak pedig, akik háromszor vették étrendjükbe, 26 százalékkal kisebb kockázattal alakult ki agyában az elváltozás. Ugyanezt az előnyt nem tapasztalták azoknál, akik a halat zsiradékban kisütve fogyasztották - tette hozzá Virtanen. (fotó: MTI)

Ökológusok 125 ezer nyugat-síkvidéki gorillát fedeztek fel Kongó északi területén, ami megduplázza a populáció számára vonatkozó legutóbbi becsléseket - közölték a kutatók kedden. A nagyszámú síkvidéki gorillát 47 ezer négyzetkilométeres területen számlálták a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society) bejelentése szerint. A beszámoló egy főemlősökről Edinburghban tartott nemzetközi konferencián került a nyilvánosság elé. Steven Sanderson, a társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a vadszámlálási eredmény azt bizonyítja, a Kongói Köztársaság jelentős erőfeszítéseket tett a veszélyeztetett nagymajmok védelmében, ami egyúttal példát mutat a világ más részein élő veszélyeztetett fajok megóvására. A gorilla minden este új fészket épít, a kutatók ezeket számlálták össze esőerdőkben és elszigetelt, ingoványos területeken. A gorilláknak mind a négy alfaja - így a hegyi, a kelet-síkvidéki és a folyón túli (Cross River) mellett a nyugat-síkvidéki gorilla is - kritikusan veszélyeztetett. (forrás: MTI)

A strucctojás a maga akár tizenhét centis nagyságával a madárvilág legnagyobb tojása. Különlegessége azonban nemcsak méretében, de színében is rejlik. Fehérsége a túlmelegedés elleni védekezésül szolgál - fejtette meg egy ornitológuscsoport. A ragyogó fehér tojás az afrikai szavannán igencsak szembetűnő. A többi földön költő madár mind megtanulta a darwini leckét: ahhoz, hogy a tojások ne essenek ragadozó áldozatául, barnás vagy zöldes színnel kell álcázni őket. A fehér luxust csupán a fán vagy sziklákon költő madarak engedhetnek meg maguknak.

A norvég trondheimi egyetem kutatója, Flora John Magige és csapata most tanzániai terepkísérletek során kiderítette, hogy a strucctojás világos színének oka a túlhevülés elleni védelem. A Journal of Ornithology című szaklapban megjelent beszámolójuk szerint természetvédelmi okokból Magige csupán olyan fészekaljak tojásait használta fel, amelyeket elhagytak a struccszülők. A tojás hőmérsékletét kívül-belül miniatűr szondákkal mérték. A fehér tojások jóval hűvösebbek maradtak, a barnák belső hőmérséklete már másfél óra alatt túllépte az embrió túlélése szempontjából kritikus 37,5 fokot. Ezen a hőmérsékleten a magzat már nagy eséllyel elpusztul.

További kísérletek arra is rámutattak, hogy sokkal távolabbról észre lehet venni a fehér tojásokat, mint a barnákat - ez strucc nagy darwini dilemmája. A barna tojás jobb álcázást biztosítana, de az afrikai nap alatt túl gyorsan felhevülne. Eleinte csakis ezért hagyhatják magukra hosszabb ideig tojásaikat a struccok, mert azok természetes módon ellenállnak a nap sugarainak. A tojásrablók ellen azonban ez nem véd. (forrás: MTI)

A fókák képesek azonosítani egy csillagot az éjszakai égbolton, és ahhoz viszonyítani útjukat. A német rostocki egyetem kutatója, Guido Dehnhardt és európai csapata egy kísérlet segítségével első ízben bizonyította be, hogy a tengeri emlősök is képesek az emberhez hasonlóan a csillagok segítségével tájékozódni. Eredményeiket az Animal Cognition című szaklapban tették közre.

A kísérletben két, fogságban élő hím fóka fölé vetítették egy éjszakai égboltot, és hat rejtett infravörös kamerával követték mozgásukat. "Először egy lézermutató segítségével ösztönöztük őket, hogy egy világosabb csillag felé ússzanak" - magyarázta a csapat egyik tagja, Bjorn Mauck, a dél-dániai egyetem munkatársa. Amikor már az állatok ráéreztek a csillag követésére, a kutatók elforgatták az égboltot. "Kis gyakorlás után az esetek száz százalékában helyes irányba úsztak a fókák"  - tette hozzá.

A természetben a fókák táplálékszerző körútjai akár napokig is eltarthatnak, így gyakran találják magukat nyílt vízen, ahonnét nem látják a partot, amely alapján tájékozódhatnának. "Lehetséges, hogy a fókák alkonyatkor és pirkadatkor tanulják meg, hogyan helyezkednek el a csillagok a szárazföldhöz képest, amikor mindkettőt látják" - fejtegette Mauck.

Sokszor látni, hogy a fókák, oroszlánfókák és bálnák függőlegesen kiemelkednek a vízből, miközben a nyílt vízen úsznak. Ez a viselkedés, az állatok tájékozódását segítheti. (MTI)

A cambridge-i egyetem kutatóinak első ízben sikerült dokumentálniuk, hogy a vadon élő orángutánok gyógynövényekkel orvosolják bajaikat. Helen Morrogh-Bernard és csapata a Borneó szigetén lévő Sabangau tőzeglápos erdőben figyelte meg, hogy az emberszabásúak gyulladáscsökkentő hatású növényekkel dörzsölik be ízületeiket.

A kutató látta, ahogy egy nőstény maréknyi levelet szakít le egy fáról, majd megcsócsálja azokat - írta a Der Standard című bécsi lap. Ezután kiköpte a nyálas elegyet, majd bekente vele a karját, nagyjából úgy, ahogyan az emberek naptejet kennek magukra, magyarázza Morrogh-Bernard. Miután a szükséges mennyiséget felhasználta, a maradékot ledobta a földre - így a kutatók meg tudták határozni az összetételét. Összesen négy felnőtt állatnál sikerült megfigyelni ezt a viselkedést.

A gyógyító növények a kommelinafélék családjába tartoznak és nem szerepelnek a főemlősök étrendjén. Az indonéz sziget bennszülött népe azonban régóta használja. Ők is kenőcsöt csinálnak belőle, majd azzal kenik be bőrüket, ha izomfájdalmat vagy duzzanatokat akarnak csillapítani. (mti)

Az intravénás droghasználók számára ugyanolyan hasznosak a HIV-gyógyszerek, mint a szexuális vagy egyéb úton megfertőződött embereknél, jelentették be kanadai kutatók a vasárnap kezdődött nemzetközi AIDS-konferencián Mexikóvárosban. Korábban több jelentés arról számolt be, hogy a drogokat intravénás úton használó fertőzötteknél - szociális instabilitásuk miatt - kevésbé eredményes a HIV-gyógyszerek használata. Ezért sok helyen a droghasználóknak kisebb eséllyel írják fel az életmentő szereket. Julio Montaner és munkatársainak tanulmánya azonban ellentmond a közkeletű vélekedésnek.

Montaner és munkatársai vizsgálatában kanadai klinikákon 1996 és 2006 között 3116 páciens vett részt, akiknek közel harminc százaléka (915 ember) intravénás droghasználó volt. Mindannyian nagy hatékonyságú antiretrovirális terápiában (HAART) részesültek, az úgynevezett gyógyszerkoktélt kapták, amely alacsonyan tartja a HIV-vírusok számát, ám teljes gyógyulást nem ígér. Öt év elteltével a tanulmányban részt vevő intravénás droghasználók 26 százaléka, a más úton megfertőződötteknek 22 százaléka halt meg. Ez a különbség nem szignifikáns - mondta Montaner.

A további elemzés során figyelembe vették az életkort, a nemet, a diagnózis időpontját és még több tényezőt, ám az arányon ezek nem változtattak. (mti)

Az éghajlatváltozás miatt egyes halaknál több hím jön a világra, mint nőstény. Ezeknél a fajoknál a nemek aránya a vízhőmérséklettől függ, írják a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatói a PloS ONE című szaklapban. Egy-két fokos felmelegedés egyes halaknál a hímek három-egy arányú túlsúlyához vezet. Mivel a szaporodás elsősorban a nőstényektől függ, e fajok az éghajlatváltozás miatt melegedő vizekben egyre nehezebben tudnak majd elegendő utódot létrehozni a fennmaradásukhoz.

Az érintett fajok közé tartozik több gazdaságilag és ökológiailag fontos szerepet betöltő hal is, például az argentin ezüstösoldalú hal (Silversides). A leggyakrabban érintett csoport a dél-amerikai tarkasügéreké.Eddig ötvenkilenc faj esetében gyanították, hogy a magasabb hőmérséklet az egyik nem túlsúlyához vezet. A mostani tanulmány szerint ez csak negyven fajra érvényes, de minden esetben a hímek lesznek többen, sohasem a nőstények. (mti)

Halálos idegrendszeri betegségben szenvedő páciensek bőrsejtjeit alakították át felnőtt őssejtekké, majd azokat idegsejtekké amerikai kutatók. A módszer új lehetőséget teremthet egy végzetes kór kezelésére - áll a Science című tudományos folyóirat pénteki számában. Az összes keletkezett idegsejt genetikailag teljesen azonos a páciensek saját idegsejtjeivel. A laboratóriumi eljárás még távol van az orvosi alkalmazástól, az idegsejteket elpusztító betegség és a kezelésére alkalmas szerek azonban jól tanulmányozhatók az így nyert sejteken. Az átalakított bőrsejtek egy 82 és 89 éves testvérpártól származnak, akik a Lou Gehrig-kór elnevezésű ritka idegrendszeri betegségben szenvednek. A sejtek sikeres újraprogramozását Kevin Eggan, a Harvard Őssejt Intézetének kutatója és Chris Henderson a Columbia Egyetem munkatársa vezetésével végezték.

(MTI)

A dél-koreai hatóságok elutasították a letiltott kutató, Hvang Vu Szuk kérését, hogy folytathassa emberi őssejtekkel zajló kísérleteit. Érvelésükben az illetékesek etikai problémákra hivatkoznak, mert a kutató hamis eredmények közzétételével keltett botrányt a nemzetközi tudományos életben. Hvang decemberben folyamodott a dél-koreai kormányhoz engedélyért, hogy folytathassa humán embriókon végzett klónozási kísérleteit, két évvel azután, hogy az őssejtkutatásban elért állítólagos áttöréséről kiderült, meghamisított eredményeken alapul.

"Figyelembe vettük az etikai problémákat, melyek miatt akkor távoznia kellett professzori állásából...és a tényt, hogy vád alá került emberi petesejtek illegális kereskedelme miatt" - indokolja a döntést a dél-koreai egészségügyi minisztérium közleménye. Hvang volt az egyetlen dél-koreai kutató, akinek korábban engedélyezték ezeket a kísérleteket, ám 2006-ban visszavonták, miután bejelentéséről - miszerint klónozott humán embriókból őssejteket hozott létre - kiderült, hogy meghamisította kutatási adatait. Az egykor nemzeti hősként ünnepelt Hvang eltiltása után elzárkózott. Véleménye a pénteki döntésről nem ismert.

A hamis eredmények ellenére Hvang és a Szöuli Nemzeti Egyetemen kutató munkatársai nevéhez fűződik a világ első klónozott kutyájának megszületése 2005-ben. Májusban egy amerikai biotechnológiai cég bejelentette, partnerségre lép Hvang kutatócsoportjával, hogy kereskedelmi célú kutyaklónozó szolgáltatást kínáljanak. Hvang csoportja közölte azt is júniusban, hogy 17 tibeti masztiffot klónoztak, egy Kínában sokak által tenyésztett, egyébként veszélyeztetett kutyafajtát.

(MTI)

A cukorhelyettesítő xylitolt tartalmazó gumimacik csökkentik a szuvasodást okozó baktériumok számát a gyerekek fogain - állapították meg vizsgálatukban amerikai kutatók. A xylitol természetes édesítőszer, mely elsősorban a bogyós gyümölcsökben, de más gyümölcsökben, zöldségekben és növényekben is magtalálható. A nyírfa rostjaiban lévő, xilán nevű anyagból állítják elő, ezért nyírcukorként is ismert. Kutatások igazolták, hogy csökkenti a fogszuvasodást okozó mutáns sztreptokokkuszbaktériumok számát. A baktérium felveszi a xylitolt, amely azonban különbözik a számára tápanyagul szolgáló cukroktól, ezért nem képes energiaforrásként használni - magyarázta Kiet A. Ly kutatásvezető, a seattle-i Washington Egyetem munkatársa.

Ly és kollégái 154 általánosiskolás gyereket vizsgáltak, akiknek naponta háromszor négy-négy gumimacit adtak iskolaidőben. A nebulók egy része xylitoltartalmú gumimacit kapott, a többieknek másik édesítőszerrel, maltitollal ízesítették az édességet. A tanulmány elején, majd hat héttel később, a végén a gyerekek foglepedékéből mintát vettek, és elemezték a benne található baktériumokat. Mind a xylitol-, mind a maltitoltartalmú gumimacik csökkentették a gyerekek szájában lévő baktériumok számát - írják a kutatók a BMC Oral Health című szakfolyóiratban. A xylitolt rágógumikban már használják édesítésre, a kicsi gyerekeknek azonban jobban megfelel a gumimacikhoz hasonló édesség. Mivel a xylitol nem cukor, hanem cukoralkohol, inzulin nélkül szívódik fel, ezért a cukorbetegeknek sem kell tartaniuk tőle.

(MTI)

Egy gyilkosság áldozatának megtalálása helyett régészeti felfedezést tettek a Puerto Ricó-i rendőrségi búvárok, akik Luquillo városánál merültek a mélybe. A búvárok egy 17-18. századi hajóroncsra, egykori legénysége csontjaira, valamint tárgyi emlékekre bukkantak. A rendőrséget egy helyi halász riasztotta azzal, hogy emberi csontokra bukkant. A búvárok a tengerfenéken hat különböző helyen tüzérségi ágyúra, kardra, fa- és láncdarabokra, üvegekre, egy aprócska ezüstkeresztre, egy medáliára II Izabella felirattal, valamint emberi csontokra bukkantak. A pontos kormeghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek, a búvárok további leletek után kutatva folytatják a keresést.

(MTI)

Közel 20 négyzetkilométernyi jégdarab vált le az Ellesmere szigetről a kanadai partoknál. A műholdképeken látszik, ahogy a jégdarab elkezdett távolodni a szárazföldtől az Atlanti óceán irányába. Ez a legnagyobb leszakadás azóta a 2005-ös eset óta, amikor egy 60 négyzetkilométeres jégtömb vált le a közelben, de a tudósok szerint közel sem az utolsó: a jégköri nyár még hozhat magával pár hasonló esetet. Mindenesetre az olvadás beindult, ugyanakkor a tudósok szerint a tavalyi rekordalacsony 4,13 millió négyzetkilométeresnél nem lesz kisebb az északi jégtakaró.

Kevesebben szenvednek szívinfarktust Skóciában, amióta 2006-ban betiltották a dohányzást a nyilvános helyeken.

A Skóciában 2006-ban bevezetett, nyilvános helyekre vonatkozó dohányzási tilalom egy év alatt átlagosan 17 százalékkal csökkentette a szívinfarktusok számát - állapították meg brit kutatók.

A tanulmány az első nagy léptékű felmérés arról, hogyan hat a passzív dohányzás megszüntetése a dohányosokra és nemdohányzókra.

Jill Pell, a Glasgow-i Egyetem munkatársa és csoportja kilenc skót kórházban vizsgálta a szívinfarktus miatt bekerült páciensek számának alakulását. A tilalom bevezetése és a kutatás időpontja között eltelt időszakban 14 százalékkal kevesebb dohányost, 19 százalékkal kevesebb egykori dohányost és 21 százalékkal kevesebb nemdohányzót vettek fel szívinfarktussal. Összehasonlításképp: ugyanebben az időszakban Angliában csak négy százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma.

A Pell által tanulmányozott 5919 esetből úgy tűnik, a nők számára nagyobb előnnyel járt, hogy nem szívják más füstjét, 19 százalékkal csökkent a tilalom óta a dohányos nők, 11 százalékkal a dohányzó férfiak körében a szívinfarktusok száma, a nemdohányzó nők között pedig 23 százalékkal, míg a férfiaknál 18 százalékkal.

A tilalom bevezetésekor felmerült, hogy a dohányzás a nyilvános helyekről átterelődik a lakásokba. A kutatók szerint éppen az ellenkezője történt, a társadalmi hozzáállás változott meg, hiszen az otthoni dohányzás is csökkent. Pell csoportja olyan vegyszert alkalmazott, amely méri a levegőből felvett dohányfüstöt. Úgy találták, hogy ez 42 százalékkal csökkent, ennyivel kevesebb füstöt lélegeznek be az emberek passzív dohányosként.

A tanulmány a New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban jelent meg.(MTI)

Egy évre szóló rendkívüli állapotot hirdetett az olasz kormány Pompejiben a Vezúv kitörése által 79-ben elpusztított város romjainak és méltó hírnevének megmentésére.

A világ leglátogatottabb régészeti lelőhelyének, az UNESCO világöröksége részének felbecsülhetetlen értékű épületeit szinte szó szerint "felfalja" a turisták áradata, jó néhány máris komoly restaurálásra szorul, holott a Halott Város 66 hektárnyi területéből még 22 hektár vár feltárásra.

A látogatók özönéhez képest nagyon kevés a biztonsági ember, éppen ezért előfordul, hogy már restaurált épületeket zárva tartanak, miközben a burjánzó gaz irtására sincsen se ember, se pénz. Szinte nevetséges, hogy az egész területnek mindössze 12 karbantartója van.

Ezek után az sem meglepő, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások is egyre alacsonyabb színvonalúak, nemcsak a vendéglátóipari infrastruktúrában, hanem azokon a területeken, amelyeknek közvetlenül a látogatás élményét kellene segíteniük: a kiadott térképek többsége nem érvényes, a több nyelvű idegenvezetéshez adott fejhallgatók nem működnek. Ezekhez képest már csak apróság, a jogi vita egy állítólag lejárt koncesszióval működő, de a területet kisajátító étteremmel és egyéb "helyi érdekeltségekkel", valamint a különböző szakszervezetekkel, amelyek keveslik az ünnepi nyitva tartásokra fizetett pótlékokat - írta a La Repubblica című olasz napilap.

Pedig már az elmúlt időkben is bevezettek különböző korlátozásokat Pompeji megóvása érdekében: nem engedélyeznek például filmforgatásokat, és ma már elképzelhetetlen lenne egy olyan - igaz, közönség nélküli, filmre szánt, ám a hangerő miatt az ősi kövekre mégis káros - koncert, mint amelyet a Pink Floyd adott a város amfiteátrumában 1971 októberében.

Sandro Bondi kulturális miniszter a "rendkívüli állapot" irányítására külön miniszteri biztost nevezett ki Renato Profili személyében. Profili szerint mindenekelőtt el kell zavarni Pompeji környékéről mindazokat, akik a régészeti kincseknek csupán haszonélvezője, de semmit nem tesznek annak fenntartásáért. A prefektus 40 millió euróval (9,2 milliárd forint gazdálkodhat, ehhez jön még Campania tartomány 17 milliója (3,9 milliárd forint).

Profili eltökélt szándéka rendet tenni a lelőhely igazgatásában is. A személyzetet egyelőre nem kívánja bővíteni, ideiglenes megoldásként azt javasolja, hogy rotációs rendszerben nyissák meg a turisták előtt az egyes restaurált házakat. Azt azonban máris leszögezte, hogy nem kívánja Pompejit magáncégek kezébe adni - ezzel is hangsúlyozva, hogy állami, nemzeti ügyről van szó.(MTI)

Három cseh állampolgár is megvette a jegyet a Virgin Galactic háromórás űrturistaútjára - közölte a Mlada Fronta Dnes című prágai napilap.

A magán űrutazásokhoz tervezett SpaceShipTwo űrhajó hordozó-repülőgépét a héten mutatták be a kaliforniai Mojave-sivatagban. Az első űrturisták az egy évig tartó tesztrepülések után utazhatnak vele.

A Mlada Fronta Dnes beszámolója szerint lesz köztük három cseh is. A Virgin Galactic csehországi képviselője annyit árult el róluk, hogy mindhárman vállalkozók, legalább egyikük szlovák nemzetiségű, egyikük pedig ajándékba kapta a 3 millió cseh koronába (28,8 millió forint) kerülő jegyet. A cikk szerint a Virgin Galactic útjaira április eleje óta lehet jelentkezni Csehországban, és mostanáig húszan érdeklődtek komolyabban.

A hordozógép 15 ezer méter magasra viszi fel az űrhajót, amely aztán bekapcsolja hajtóműveit és 110 kilométeres magasságba emelkedik hat utassal a fedélzetén. Az űrturisták öt percet töltenek a súlytalanság állapotában.

A Virgin Galactic Richard Branson brit milliárdos cége. A Virgin vállalatbirodalom tulajdonosa úttörőként vágott bele az űrturizmusba 2004-ben. A két járművet Burt Rutan amerikai repülőgép-tervezővel együttműködve fejlesztették ki nagyjából 250 millió dolláros befektetéssel. Az űrhajó a SpaceShipOne utódja, amelyet ugyancsak Rutan tervezett. Ez volt az első gép a civil repülés történetében, amely megjárta a világűrt. (MTI)

Értékes leletek, egyebek mellett római kori falfreskótöredék, kőbe faragott sas és kétszáz középkori ezüstpénz is található a több ezer tárgyi emlék között, amelyek az elmúlt öt hónapban kerültek elő Pécsett a Kossuth téri mélygarázs építését megelőző régészeti kutatások során.

A Fortuna istent bőségszaruval ábrázoló, a II. század végén készült falfreskó egykor római épületet díszített, csakúgy mint a kőbe faragott sas. A XVI. századból, I. Ferdinánd magyar király idejéből fennmaradt, bőrerszénybe rakott kétszáz ezüstdinárt és V. Károly spanyol király verette hat ezüsttallért feltehetően kereskedő vagy zsoldos rejtette el egy veremben. Az érmék már akkoriban is sokat értek, egy házat lehetett kapni értük.

A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei február és július között kézi erővel háromezer köbméter földet mozgattak meg a 2009 végére kétmilliárd forintból felépülő, 275 parkolóhelyes mélygarázs építési területén. Ennek eredményeképpen őskori hamvasztásos temető sírjait, I-II. századi római vízelvezető árkokat, útrészleteket, épületmaradványokat, edényégető kemencét, késő római temetőt, oltárkövet, s padlófűtéshez használt csatornát is feltártak.

A középkorból Árpád-kori kerámiák, Zsigmond király uralkodása alatt készült kályhacsempék, különböző üvegek, törökkori épületek romjai, egy Pál apostolt ábrázoló kőfaragvány és egy befejezetlen pince került elő. Utóbbi védettséget kapott, így a mélygarázst annak megőrzésével építik meg.

Az ásatások célja nemcsak az év végén egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is megtekinthető értékes leletek megtalálása volt, hanem az is, hogy megismerjék a római kori Pécs, azaz Sopianae különböző időszakait. Erre az eddigi kutatások nem adtak lehetőséget. (MTI)

A Föld légkörének melegedését jelzik az európai madárvilágban végbemenő mozgások: a földrészen honos fajok jelentős része északabbra tette át költőhelyét az utóbbi 25 évben. A jelenség előőrse annak a földrajzi eltolódásnak, amelyre az éghajlatváltozás következtében kényszerülhet az állat- és növényvilág jelentős része.

A brit szigeteken végzett felmérés kimutatta, hogy 1980 óta megnőtt az egyedszámuk az olyan fajoknak - bujkáló poszáta, berki poszáta, kiskócsag, sövénysármány -, amelyeknek eredeti élőhelye Dél-Európában található. Ugyanakkor az inkább Észak-Európára jellemző fajok - például fenyőrigó, szőlőrigó, füles vöcsök - egyedszáma csökkent Nagy-Britanniában.

"A madárfajok szinte bizonyosan az éghajlat változására reagálnak" - vélekedett Brian Huntley, a durhami egyetem kutatója, aki a cambridge-i egyetem szakembereivel és a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) ornitológusaival együtt  készítette a fölméréseket összegző jelentést.

A madarak és a pillangók az elsők között alkalmazkodnak az éghajlat változásához, hiszen repülve nagy távolságokat képesek megtenni, hogy hűvösebb élőhelyet találjanak maguknak. Más élőlények, főleg növények esetében a helyváltoztatás jóval hosszabb időt vesz igénybe. A madárfajok elterjedésében kimutatott változások egybevágnak azokkal az előrejelzésekkel, amelyeket tudományos műhelyek készítettek a globális fölmelegedéssel összefüggésben. (MTI)

A csecsemők emlékezete ugyanazokat a stratégiákat használja, mint a felnőtteké - állítja a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportja. A felnőttek például a telefonszámok könnyebb megjegyezhetősége érdekében csoportokra osztják a viszonylag hosszú számsort. Ugyanígy cselekszenek a kicsik is.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerint a kutatók 14 hónapos gyerekeknek különféle játékokat mutattak, amelyeket azután egy dobozba raktak. A csecsemőket arra bíztatták, hogy keressék meg a tárgyakat a ládában, ahol még számos egyéb tárgy is látható volt. A gyerekek tudtán kívül a már felmutatott játékok némelyikét más helyre rejtették, hogy megfigyelhessék, sikerül-e a kicsiknek minden bemutatott játékra emlékezniük - azokra is, amelyek hiányoznak a dobozból.

A kutatók megfigyelése szerint a gyerekek memóriája sokkal pontosabban működött, amikor a játékokat a kísérlet elején - mielőtt a dobozba kerültek volna - kettes-hármas csoportokba rendezve mutatták meg nekik. A kicsik jobban emlékeztek az összegyűjtendő tárgyakra és sokkal inkább érezték a titokban elrejtett játékszerek hiányát is. (MTI)

Ebből következően a babák teljes mértékben a felnőttekével megegyező emlékezési stratégiát alkalmaznak, vagyis ez a technika minden bizonnyal az emberi gondolkodás veleszületett sajátsága.

A vér koleszterinszintjének csökkentésére szolgáló sztatinok védhetnek a szellemi leépülés és a memóriaromlás ellen - írják amerikai kutatók a Neurology című szaklapban. Az ötéves programban 1674, hatvan év fölötti mexikói amerikait vizsgáltak az Alzheimer Kutatási Alapítvány munkatársai. A páciensek negyede szedett sztatint, és összesen 130-nál kezdődött szellemi leépülés a tanulmány időtartama alatt. Minden más kockázati tényezőt is figyelembe véve - mint a képzettség, dohányzás, diabétesz - a szakemberek szerint a sztatint szedők kockázata a demenciára mintegy ötven százalékkal alacsonyabb volt, mint azoké, akik nem szedték a szert. Az agy rossz vérellátása hozzájárulhat a leépüléshez, az érfalak lerakódását csökkentő sztatinok ezáltal segíthetik a szellemi frissesség megőrzését - vélik a Michigani Egyetem kutatói. Más, biokémiai okok is elképzelhetőek az eredmény hátterében, például az, hogy a sztatinok hatására csökken az inzulin termelődése is. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy korai lenne a demencia megelőzése érdekében sztatinokat szedni, további kutatásokra van szükség. (mti)

Hétfőn Szicília déli partjainál felszínre hoztak egy 2500 éves görög hajóroncsot, amelynek a tanulmányoizásával megismerhetők az antik hajóépítők mesterségbeli fortélyai. A görög kereskedőhajó a maga nemében a legnagyobb: hossza 21 méter, szélessége pedig 6,5. A korábban Izrael, Ciprus és Franciaország partjainál felfedezett négy görög hajóroncs közül a legnagyobb hossza mindössze 15 méter volt.

A hajót, amely a parttól 800 méterre, Kr.e. 500 körül süllyedt el, még 1988-ban fedezte fel két hobbibúvár, 2003-ban pedig felhozták a mélyből rakományát - amforákat, ivókupákat, olajlámpásokat és fonott kosarakat. Hétfőn úszódaru, valamint 20 másik hajó segítségével a felszínre került maga a hajóroncs is. A hajó faanyagát speciális, polietilénglikollal feltöltött tartályokba helyezik, mielőtt Portsmouthba szállítják, ahol angol szakértők konzerválják és rekonstruálják a bárkát.

A szakértők szerint a lelet igen értékes, hiszen egyedülálló betekintést nyújt a görög hajóépítőácsok mesterségbeli fortélyaiba, amelyeket eddig csupán Homérosz Iliászából ismerhettek. Épségben megőrződtek a kenderkötelek, amelyekkel "egybefűzték" a hajótest faanyagát. A tengerfenék iszapja jó állapotban konzerválta évezredeken át a viharban elsüllyedt hajót.

A roncsot Gela városa mellett találták, amelyet rodoszi és krétai telepesek alapítottak a Kr. e. VII. században. A város kulcsszerepet játszott a Földközi-tengeri kereskedelemben, Kr. e. VI. században élte virágkorát, majd lassan elvesztette politikai jelentőségét, de megmaradt fontos kulturális központnak, s itt töltötte élete utolsó éveit Aiszkhülosz görög drámaíró, aki Gelában hunyt el Kr. e. 456-ban. Az idők folyamán a várost többször lerombolták, majd újjáépítették, legutóbb 1233-ban. (mti)

Az interneten is követhetik a pénteki teljes napfogyatkozást az érdeklődők a NASA egyik asztrofizikusának köszönhetően. "Olyan ritka és szokatlan jelenség, hogy semmiképpen nem szabad kihagyni" - véli Fred Espenak, aki 1970 óta követi a teljes napfogyatkozásokat, bárhol is legyenek láthatók. Saját weboldalán és a NASA szájtján beszámol a jelenségről.

A következő teljes napfogyatkozás 2009. július 22-én következik be, 6 óra 39 másodpercig tart, és ezzel az eddigi leghosszabb lesz a 21. században. Ha az időjárás is kegyes lesz, Nepálban, Bangladesben, Kínában, Bhutánban, Mianmarban és a Csendes-óceán egyes részein gyönyörködhet a ritka égi jelenségben az, aki az ideiről lemarad. (mti)

Elérte a Bajkál-tó fenekének legmélyebb pontját és ezzel édesvízi merülésrekordot állított fel kedden két orosz minitengeralattjáró. A Mir-1 és a Mir-2 1680 méter mélyre merült a szibériai tóban, amelyről mostanáig úgy tudták, hogy a legmélyebb pontja a tengerszint alatt 1637 méterrel fekszik. Az expedíciót Artur Csilingarov sarkkutató, orosz parlamenti képviselő irányítja. Ő vezette tavaly augusztusban az Északi-sarki expedíciót, amelynek során a két szovjet gyártmányú minitengeralattjáró orosz zászlót helyezett el a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy Oroszország igényt tart a sarki jégpáncél alatti kontinentális talapzatra és a benne rejlő ásványkincsekre.

Az eddigi legnagyobb szabású Bajkál-kutatáshoz több mázsányi súlytól kellett megszabadítani a 18 tonnás szerkezeteket, hogy alkalmasak legyenek az édesvízi merülésre. A kétévesre tervezett, forintban számolva 888 milliós költségvetésű expedíció során különböző mélységekből mintákat vesznek, dokumentálják a klímaváltozás jeleit és akár új fajokat is felfedezhetnek. A kutatás végén javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy miként lehet megvédeni a környezetszennyezéstől a tavat, amelyet az UNESCO 1996-ban világörökséggé nyilvánított.

A Bajkál a 31,5 ezer négyzetkilométeres vízfelületével a kanadai-amerikai határon fekvő Felső-tó után a második legnagyobb tó a világon, viszont a legmélyebb és a legidősebb. Nagyjából 25 millió éve alakult ki, és a bolygó édesvízkészletének ötöde hullámzik benne. Az ott élő csaknem 2500 növény- és állatfaj fele sehol máshol nem fordul elő.

A háromfős legénységgel irányított tengeralattjárókat a múlt héten bocsátották először a víz alá egy kutatóhajóról. Az expedíció végéig összesen 160 merülést hajtanak végre az 1984-ben készült Mir-ek, amelyeket már 35 expedícióban használtak. Az akár hat kilométeres mélységben is bevethető tengeralattjárókkal tárták fel egyebek között a Titanic 3700 méter mélyen fekvő roncsát. A BBC brit hírportál szerint a kormánypárti Artur Csilingarov vezetésével zajló expedícióval a Kreml azt kívánja demonstrálni, hogy az önbizalmát visszaszerző Oroszország a tudomány terén is páratlan tettekre képes. (mti)

Az ausztrál tanárok attól félnek, hogy a számítógépek miatt a gyerekek elfelejtenek kézzel írni. Attól tartanak, hogy a 11-12 éves diákok nem tudnak majd jól teljesíteni a vizsgákon, mert annyira elszoktak már a tollal írástól – helyette inkább laptopokon tudnának gépelni. Az AP szerint a térségben a kézzel írás minősége annyit romlott, hogy külön órákat kell beiktatni az alapok megismétléséhez. Nemcsak a rossz tanulóknak, a legjobbaknak is el kell ezekre járniuk, mert náluk is jelentkeznek a problémák.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 13,7 milliárd forint állami támogatás odaítéléséről döntött a Nemzeti Technológiai Program keretében a kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzésére - jelentette be Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Az idén erre a célra összesen 30 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első fordulóban a 136 pályázóból 27 nyert. A második fordulóra a pályázatot szeptember 15-én írják ki - mondta a miniszter. (MTI)

Ezt maga Rusty Schweickart

, aki korábban az Apollo-program egy pilótája volt. Az ex-űrhajós élesen bírálta azokat az amerikai elképzeléseket, amik szerint nukleáris erővel kellene megállítani az emberiség elpusztításával fenyegető égitesteket. Bár Schweickart szereti a NASA-t, hisz az az űrbe juttatta, úgy gondolja, hogy az ügynökség túlságosan kiszolgálja azokat a kormányzati igényeket, amik atomot szeretnének vinni az űrbe. A szakember szerint egy pályamódosítást sokkal békésebb eszközökkel is el lehet érni, és azoknak legalább nincs csillagháborús szaguk – mert Schweinckart szerint a fegyverkezés a valódi oka annak, miért akarnak nukleáris eszközöket az űrbe juttatni.