A Nature Genomics című szakfolyóiratban jelent meg három tanulmány a szívbetegségek és a gének közötti kapcsolatról, melyekhez egy nemzetközi kutatási konzorcium résztvevői 14 korábbi genetikai tanulmány adatait elemezték.

A tanulmányokban több mint 22 ezer európai származású ember teljes genetikai profilját vizsgálták, akiknek koronáriás szívbetegsége vagy szívrohama volt, valamint 60 ezer egészséges emberét. A tanulmány így összességében csaknem tízszer nagyobb, mint az eddigi legkiterjedtebb, teljes genomra vonatkozó vizsgálat. Tekintve, hogy a szívbetegségek genetikai háttere igen komplex, nagyon fontos, hogy minél több tanulmány eredményeit tekintsék át a hozzá köthető génváltozatok azonosítása érdekében.

A megállapítások szerint a most már összesen 23 ismert génváltozat közül hét az ártó vagy LDL koleszterin szintjével hozható összefüggésbe, egy pedig a magas vérnyomás kialakulásával, mindkettő a szívbetegségek kockázati tényezője. A többi génváltozatot azonban nem sikerült összefüggésbe hozniuk a tudósoknak egyetlen ismert rizikófaktorral sem, ami - értékelésük szerint - új lehetőségeket nyújt a további kutatások és felfedezések számára.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben, évente világszerte 17,1 millió emberéletet követelnek ezek a kórok.

A tajvani National Tsing Hua University kutatóinak a gubókban található fehérjével azoknak az alkatrészeknek a teljesítményét sikerült növelniük, amelyek az olvasók kijelzőjében, az e-papírban találhatók.

A kutatás jelenlegi állása szerint a selyemhernyók fehérjéi az eddigi technológiával használt vezetékekhez képest hússzor gyorsabb adatátvitelre képesek - mondta Peter Hwang, az egyetem anyagtudományi és gépészeti karának professzora. Ez az előrelépés azt jelenti, hogy az újgenerációs elektronikuskönyv-olvasókban sokkal gyorsabban lehet majd lapozni - magyarázta Hwang, hozzátéve, hogy az új technológiát hajlékony kijelzőknél is használhatják. A fejlesztés akár már három éven belül a piacra kerülhet.

A cukorbetegeknél kétszer nagyobb a kockázata a szívroham vagy szélütés miatt bekövetkezett halálnak, mint a másik csoportnál, 25 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, sőt a fertőzések, tüdő- és vesebetegségek esetében is nagyobb volt a diabéteszesek halálozási kockázata.

A Cambridge-i Egyetem kutatói körülbelül száz korábbi tanulmány adatait tekintették át, az elemzéshez összesen 821 ezer ember egészségügyi adatait használták fel, főként Európából és Észak-Amerikából.

A kutatásból kizárták azokat akiknek, már a vizsgálat kezdetekor szívbetegsége volt. A résztvevők egészségét átlagosan 13 és fél évig követték nyomon, ez idő alatt 123 ezer haláleset történt. Az elemzés azt mutatta, hogy a bármely okból történő halálozás aránya magasabb volt a cukorbetegek között, mint a diabétesz nélkül élő embereknél.

Virtuális panorámaképen születik újjá a rég eltűnt antik város, Pergamon Berlinben. A Pergamon Múzeumban ősztől a világhírű pergamoni oltár mellett mintegy ötszáz, többnyire még be nem mutatott lelet lesz látható. A kiállítás csúcspontját a görög metropolisz 360 fokos panorámaképe adja, amelyet a Szászországban született, jelenleg Berlinben élő panorámaművész, Yadegar Asisi készített. A szervezők 1,8 millió látogatóra számítanak.

Késő krétakori, hetvenkétmillió éves dinoszaurusz fosszíliák kerültek elő Mexikó északi részén, Coahuila szövetségi állam sivatagos területén. Egy ötezer négyzetméteres területen hosszú csöves csontokat és csigolyamaradványokat tártak fel a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) paleontológusai, akik 207 dinoszaurusz-lábnyomot is találtak.

Az ásatásokat irányító Felisa Aquilar, az INAH paleontológusa szerint jelenleg még nem lehet biztosan megmondani, hogy mely fajok fosszíliáiról van szó, a csontmaradványok ugyanis igen széttöredezettek, így további vizsgálatok szükségesek.

A szakember feltételezése a csontok a hadrosauridae család tagjaitól (kacsacsőrű dinoszauruszok), a félelmetes tirannoszauruszoktól (zsarnokgyíktól), valamint a madárutánzó gyíkoktól (ornithomimosauria) származnak.

A világ legritkább orrszarvújából filmeztek le négy példányt megfigyelő kamerák egy indonéziai nemzeti parkban. A jávai rinocérosz a világ egyik legveszélyeztetettebb állata, száznál is kevesebb él belőle. Indonézia Ujung Kulon Nemzeti Parkjában legfeljebb ötven van, ott vettek fel rejtett kamerák két tehenet és két borjat tavaly novemberben és decemberben, de ezt csak e hét hétfőn közölte a Vadvédelmi Világalap indonéziai tagozata.

Néhány jávai rinocérosz Vietnámban is akad, szintén egy nemzeti parkban élnek. A vadvédő szervezet igen örvendetesnek mondta a felvételeket, mert azt bizonyítják, hogy az állatfajta életképes. Az egyik borjú egyébként bika, a másik tehén. Az utóbbi évtizedben mindössze 14 jávai rinocérosz születéséről tanúskodnak felvételek.

Indonéziában az orrszarvúlétszám rendkívüli ritkulásáért elsősorban az orvvadászok és az erdőirtás a felelős. Előbbiek azért ejtettek el sok példányt, mert az orrszarvakat a hagyományos kínai orvoslás gyógyszernek tartja.

A zuzmó egy gomba és egy alga életközössége. Képes arra, hogy a legvalószínűtlenebb élőhelyeket is benépesítse - ecsetelte Martin Grube, a Grazi Egyetem botanikusa. Ezért mindenütt megtalálható. A kutatók abból indulnak ki, hogy világszerte körülbelül 750 ezer és 1,5 millió gomba- és zuzmófaj létezik, és ebből eddig mindössze százezret ismer a tudomány. Amennyiben továbbra is az elmúlt ötven év sebességével írnak le új fajokat, még kétszáz évbe kerülne az ismeretlen fajok publikálása - írják a kutatók a Phytotaxa című szaklapban.

Annyi idejük azonban nem maradt. Számos zuzmó ugyanis az erdőirtás által veszélyeztetett trópusi élőhelyekről került elő. Hogy legalább a fajok egy részét felkutathassák azok kihalása előtt, a kutatók nemzetközi szinten összefogtak és együtt publikálnak.

Jelen kutatásban 103 szerző működött közre. Az új fajok többek közt a Galápagos-szigetekről, a Fidzsi-szigetekről, Panamából, Kenyából, Tasmaniából és az Antarktiszról származnak, de Európa és az Egyesült Államok jól kutatott területeiről is kerültek elő.

A zuzmók azért érdekesek a tudomány számára, mert szélsőséges körülmények közt is előfordulnak. Ezen kívül a levegőszennyezést, különösen a kén-dioxid-terhelést jelző bioindikátorként vetik be őket, de az éghajlatváltozást is jól mutatja a zuzmóvilág összetételének változása.

A grazi zuzmókutatók az 1970-es évek óta kutatják ennek az élőlénycsoportnak a sokféleségét, biológiáját és evolúcióját, különös tekintettel az alpesi fajokra. Új központi témájuk a zuzmószimbiózisban részt vevő partnerek megválogatása, ide tartozik a baktériumokkal való társulás is.

Minél magasabb képzettségi szintet érnek emberek, átlagosan annál alacsonyabb a vérnyomásuk  - állapították meg egy amerikai tanulmány. Egy 30 éven át tartó követéses vizsgálat négyezer résztvevője egészségügyi adatainak elemzése azt mutatta, hogy azoknak a nőknek, akik legalább 17 évig vettek részt képzésben (master vagy doktori fokozatot szereztek), átlagosan 3,26 higanymilliméterrel alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomásuk, mint azoknak, akik a középiskolát sem végezték el.

A férfiak esetében átlagosan 2,26 higanymilliméterrel volt alacsonyabb a képzettebb csoport szisztolés vérnyomása, mint azoké, akik 12 évnél rövidebb időt töltöttek el iskolapadban ülve - derül ki a BMC Public Health című szakfolyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból.

Az adatok értékelésekor a kutatók figyelembe vettek olyan, a vérnyomásra ható tényezőket, mint a dohányzás, ivás, vérnyomáscsökkentő szerek szedése, ám az ezekkel való korrigálás után is fennmaradt a magasabb iskolázottság és az alacsonyabb vérnyomás közt talált összefüggés. Mint Eric Loucks kutatásvezető, a Rhode Island-i Brown Egyetem munkatársa emlékeztetett rá, az eredmény részben magyarázhatja a magasabb iskolázottság és az alacsonyabb szívkockázat közti összefüggést is a fejlett országokban.

Egy vizsgálat szerint a migrénes nők csoportjában tízből négyen szedtek fel legalább tíz kilogramm többletsúlyt 18 éves korukhoz képest, míg azok csoportjában, akiket soha nem kínzott ez a típusú fejfájás, tízből csak három nő testsúlya gyarapodott ennyivel. A migrén és az elhízás közti kapcsolatot már korábbi tanulmányokban is jelezték, ám a mostani az első, amely a gyerekkori migrénnel is összefüggésbe hozza a súlytöbbletet.

Michelle A. Williams kutatásvezető, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa és csoportja több mint 3700 nő adatait elemezte. A követésbe bevont nők közül körülbelül minden hatodiknál diagnosztizáltak azt megelőzően migrént. A kutatók a testsúly és a migrén között fennálló kapcsolat jellegét nem azonosították, ám lehetségesnek tartják, hogy a hányingerrel és hányással kísért fájdalom megváltoztatja a nők életmódját, fizikai aktivitását és étkezési szokásait. A tanulmány a Headache című szakfolyóiratban jelent meg.

A korábbi rekord 50 ezer 33 fa volt, azt Indiában produkálta hasonlóan nagy, több ezer fős tömeg. A fülöp-szigeteki fásítás immár hivatalos Guinness-világrekord, a szerkesztőség ellenőrei a helyszínen voltak, és mindent pontosnak, korrektnek találtak. Az ültetésben csaknem 7 ezer ember vett részt. Az esemény csak a kezdete volt egy tartományi erdősítési programnak, melynek során összesen 12 millió csemetét terveznek ültetni az idén állami földeken, hogy megállítsák a talajeróziót.

Szex, harag, marihuánahasználat és légzőszervi fertőzések is kiválthatnak szívrohamot, ám a kutatók szerint a légszennyezés a főbűnös.

A megállapítások - amelyeket a The Lancet brit orvosi folyóiratban közöltek - azt jelzik, hogy a népesség jelentős részét érintő levegőszennyezést az összefüggéseket tekintve komolyabban kellene venni, amikor a szívkockázatot elemzik, például olyan nagyobb egyéni kockázatot jelentő, ám ritkábban előforduló tényezőkhöz viszonyítva, mint a droghasználat.

Tim Nawrot kutatásvezető, a belgiumi Hasselt Egyetem munkatársa reményei szerint eredményeik rábírják az egészségügyi szakembereket, hogy gyakrabban gondolkozzanak a népesség szintjén jelentkező kockázatokról.

Nawrot csoportja 36 különböző tanulmányból származó adatokat tekintett át és elemzett. Ezek alapján számították ki a szívroham relatív kockázatát különféle kiváltó tényezők hatására, valamint azt a mérőszámot, amely megmutatja, hogy a népesség szintjén mekkora hányaddal járul hozzá a szívrohamokhoz az adott rizikófaktor. Ez utóbbi - PAF-ként jelölt - hányad mutatja meg, hogy az összes szívroham mekkora hányadáért felel egy-egy kiváltó tényező.

A legnagyobb PAF-hányadú kockázati tényezők: a közlekedés, a fizikai megerőltetés, az alkohol, a kávé, a légszennyezés, ezeket követik olyan dolgok, mint a szex, a harag, a kokainhasználat, a marihuána szívása és a légzőszervi fertőzések.

A gerincfolyadékban lévő fehérjék elemzése segítségével elkülöníthető két titokzatos, egymáshoz hasonló tüneteket mutató betegség, a krónikus fájdalom szindróma és a krónikus Lyme-kór - állapították meg amerikai kutatók.

A két betegség másféle kezelést igényel, ezért elkülönítésük fontos, a diagnózist azonban megnehezíti, hogy tüneteik igen hasonlóak. A vizsgálatban 25 krónikus Lyme-kórral és 43 krónikus fáradtság szindrómával diagnosztizált, valamint 11 egészséges embertől vettek mintát a gerincfolyadékból.

A mintákból több mint 2500 típusú fehérjét mutattak ki, és ezek részben eltérőek voltak az egyes csoportoknál.

Kiderült, hogy több száz olyan fehérje található a gerincfolyadékban, amelyek csak az adott betegségre jellemzőek - mondta el Steven Schutzer kutatásvezető, a New Jersey-i orvosi egyetem munkatársa. A vizsgálatokat a következő lépésben nagyobb létszámú csoportnál is meg kívánják ismételni, hogy az elváltozásokat jelző, diagnózisra alkalmas fehérjéket azonosíthassanak.

Nehéz elképzelni, hogy valójában milyen a HIV-vírus, Ivan Konstantinov és csapata most elkészítette a vírus 3D modelljét. A vizualizáció első helyen végzett a 2010-es szakfesztiválon (International Science and Engineering Visualization Challenge). A modell elkészítéséhez több mint száz HIV-vel foglalkozó cikket néztek át, és számtalan szakértővel konzultáltak. A végső vizualizációhoz dizájnereket és 3D-specialistákat alkalmaztak. A modellt három hónap alatt készítették el.

Via Gizmodo

Fülsüketítően hangosan dorombol egy brit macska, átlagosan háromszor hangosabban, mint társai. Smokey - ez a macska neve - van, hogy 92 decibellel "szól", azaz vetekszik egy fűnyíró vagy hajszárító zajával, de átlaga is eléri a 80-at. Egy hétköznapi macska teljesítménye ugyanakkor csak 25 decibel. Smokey gazdái nem hallják sem a rádiót, sem a tévét, ha macskájuk a nappaliban van, és telefonbeszélgetéseik is igen küzdelmesek. A macska ráadásul nagyon bőbeszédű, még evés közben is képes rá. Gazdái csak akkor jutnak némi nyugalomhoz, amikor a macska végre elalszik, olyankor csendben van, még álmában sem dorombol - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Az utóbbi négy év legerősebb napkitörése zavarhatja a távközlési rendszereket - állítják szakemberek, akik szerint az erőteljes napszéltevékenység látványos sarki fényben is megmutatkozik. "Február 13. óta három jelentős napkitörést volt megfigyelhető, és az ezekből a Föld légkörébe jutó töltött részecskék elsőként Valentin napján okozták az északi fény erősödését" - magyarázta a brit földtani intézet. Az intenzívebb naptevékenységet követő mágneses viharok a következő 24-48 órában a műholdakban és a távközlési rendszerekben is zavarokat okozhatnak. A Föld magnetoszférájának átmeneti változásával csillagfényes éjszakán akár még Magyarországról is látható lesz az általában csak a magasabb szélességi körökről megfigyelhető égi jelenség. A 2006 decembere óta nem tapasztalt erősségű naptevékenység Kínában már zavarokat okozott a rádióadásokban - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), hozzátéve, hogy a következő napokban a nagyfeszültségű távvezetékekben és a műholdas kommunikációban is előfordulhatnak átmeneti zavarok.

Kisebb szenzációt okozott egy angliai faluban egy Szibériából az indiai szubkontinensre tartó, út közben azonban az irányt elvétő keleti gerle feltűnése. A Sky News közlése szerint a férfi, aki konyhaablakából először pillantotta meg az Angliába tévedt madarat, ötfontos (1600 forint) belépőt szed a házából élvezhető látványért; állítása szerint az összeget madárvédelmi szervezeteknek adományozza majd. A madár, melyről a Royal Society for the Protection of Birds madárvédelmi szervezet megerősítette, hogy valóban keleti gerle (Streptopelia orientalis), több száz érdeklődőt vonzott a csendes faluba. A szervezet szóvivője, Grahame Madge hangsúlyozta: talán egy emberöltőben csak egyszer adatik meg a lehetőség a madárrajongóknak, hogy Nagy-Britanniában élőben lássák a Kelet-Ázsiában honos galambfélét.

Sikeresen startol a Johannes Kepler európai teherűrhajó a Nemzetköz Űrállomásra (ISS) szerdán, közép-európai idő szerint 22 óra 50 perckor a Francia Guyana-i Kourou űrrepülőtérről. A második európai teherűrhajót Ariane-5 hordozórakétával állítják Föld körüli pályára. A startot eredetileg kedd estére tervezték, de műszaki problémák miatt 24 órával elhalasztották, miután hibát észleltek az indítóállás működésében, az üzemanyagrendszerben. A 20 tonnás Johannes Kepler teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) visz utánpótlást és berendezéseket, s a tervek szerint nyolc nap múltán köt ki az űrállomáson. A halasztás hatással lehet a Discovery amerikai űrsikló február 24-re tervezett indítására is. Az európai teherűrhajó összesen 7,1 tonna hasznos terhet visz az ISS-re, élelmet, ruhát, műszereket, üzemanyagot és oxigént is, továbbá hajtóműveivel segít módosítani az űrállomás pályáját is.

A cinktartalmú szerek - tabletták, szirupok - csökkentik a nátha tüneteit, és rövidítik lefolyását - idézte indiai kutatók megállapítását szerdán a BBC hírportálja. A Cochrane Systematic Review című internetes orvosi adatbázisban közzétett elemzésben összesen 1360 ember bevonásával készült 15 klinikai próba eredményeit vetették össze. A kutatók megállapították, hogy a cink megelőzésként is alkalmazható a nátha (vírusos rhinitisz) ellen, és akkor is hatékony, ha a tünetek jelentkezését követően egy napon belül elkezdik alkalmazását. Hosszabb távú használata azonban mégsem ajánlott, mert nagyobb mennyiségben toxikus.

A felnőttek évente átlagosan kettő-négy alkalommal náthásak, a gyerekek átlagban tízszer. Kevés dolog van, amit valaki tehet a náthavírusok fertőzése ellen, mert nemcsak tüsszentéssel és köhögéssel terjed, hanem a tárgyak, például a kilincsek közvetítésével is. A szakemberek feltételezik, a cink a vírus bevonásával megakadályozza, hogy az orr nyálkahártyáján átlépve megfertőzze a szervezetet, de laboratóriumi teszteredmények utalnak arra is, hogy gátolhatja a náthavírusok szaporodását.

A Nemzetközi Űrállomás két fedélzeti mérnöke, Oleg Szkripocska és Dmitrij Kondratyev szerda délután kilépett a nyílt világűrbe, hogy különböző szerelési munkákat végezzenek az űrállomás külsején. A jelenlegi legénység űrállomásra érkezése óta ez a második előre betervezett kiszállás, és mintegy hat óráig fog tartani. Amíg a két fedélzeti mérnök az űrállomáson kívül tartózkodik, társaik két mentőmodulban készenlétben állnak, hogy baj esetén a segítségükre siessenek.

Oleg Szkripocska és Dmitrij Kondratyev részben új kísérletekhez - például a légköri gammasugárzás vizsgálatához - szükséges eszközöket helyez el az űrállomáson, részben korábbi kísérletekhez használt, de már felesleges berendezéseket távolít el.

A lábnyomokra Leeming község közelében bukkantak, ahol 318 millió fontos (102 milliárd forintos) beruházással az A1-es utat háromsávos autópályává bővítik.

Az útépítést megelőző leletmentő feltárások során a régészek rábukkantak egy gyermek bal lábának a lenyomatára, mögötte pedig két jobbos lábnyomra, amelyet megőrzött a kiszáradt sár. A nyomokból a régészek arra következtettek, hogy a Kr.u. I. évszázadban élt kisfiú vagy kislány ugróiskolázhatott a pocsolyákban.

A fennmaradt leletek alapján úgy tűnik, hogy a római település lakói igyekeztek megoldani a patakparti sártengeren való átkelést - erre utalnak a korabeli lépőkövek és a területen széthintett növényi anyagok maradványai.

Az ásatás helyszíne közel esik ahhoz a római erődhöz, ahol az eltűnt kilencedik légió állomásozott. A katonai egységről, amely Kr.u. 43-ban részt vett Britannia meghódításában, 117 után nem tesznek többé említést a római feljegyzések.

A lábnyomok mellett a régészek feltárták egy olyan római kori műhelyt, amely az erődben állomásozó katonaságtól kapta megrendeléseit. Az ásatások során előkerültek mérföldkövek, cserépedények, üvegek, pénzérmék, valamint az istenek feláldozott ló csontváza, az állat földi maradványait egy épület alapzata alatt földelték el. A régészek arra is találtak bizonyítékot, hogy a rómaiak zoknit viselhettek.

A súlyos tüdőgyulladás felel a fejlődő országokban történő gyerekhalálozások 18 százalékáért. A Globális Összefogás a Vakcinákért és Immunizálásért elnevezésű szervezet (GAVI) adatai szerint évente több mint egy millió ötéves kor alatti gyerek halálát okozza.

A GAVI közleménye szerint Kenya az első afrikai ország, ahol a pneumococcus elleni védőoltásnak azt a változatát tették elérhetővé, amelyet kifejezetten a fejlődő országok gyerekei számára fejlesztettek ki.

"A rutinszerű vakcinálás az egyik leginkább költséghatékony közegészségügyi intézkedés, melyet egy kormány foganatosíthat" - hangsúlyozta Helen Evans, a GAVI munkatársa.

2015-ig további negyven országban vezetné be a GAVI a pneumococcus elleni védőoltást, amennyiben továbbra is sikerül megszereznie a megfelelő támogatottságot munkájához.

Egy tanulmány során öt laboratóriumban vizsgálták át a kapott eredményeket. Az 1980-as évek óta alkalmazott egyik szifiliszteszt pozitív eredményei közül 18 százalékról bizonyosodott be, hogy valójában nem szifiliszes az, akitől a minta származott.A szakértők korábban úgy vélték, hogy a módszer 7 százalékban adhat téves pozitív eredményeket.

A CDC most újabb, az első eredményt kontrolláló tesztek használatát ajánlja, mielőtt a szifiliszesnek nyilvánított páciensek kezelését megkezdenék. Karen Hoover, a CDC epidemiológusa, a tanulmány egyik szerzője szerint a tévesen pozitív eredményeket adó teszt nagyon hatékony a fertőzések kiszűrésében. Nem szalaszt el fertőzött embert - mondta. Megállapításuk szerint azonban nem képes tökéletesen megkülönböztetni a vérben a szifilisz elleni antitesteket más fehérjéktől, ami azt jelenti, hogy e fehérjék jelenlétében is pozitív eredményt mutat.

A családi borkiméréseiről híres városrészben, St. Georgenben régóta keringtek történetek egy ősöreg szőlőtőkéről, amely egy elhagyott szőlőskertben áll valahol a Lajta-hegység oldalában. 2000-ben rá is találtak, és a genetikai kutatások hamarosan kimutatták, hogy egy addig ismeretlen fajtát képvisel, amelynek Európában sehol nincs párja és amely a zöld veltelini egyik szülőfajtája.

A megtalálási helyéről, Kismarton St. Georgen városrészéről elnevezett fajtát az elmúlt években szaporították, így utánpótlása biztosított - közölte a kismartoni polgármesteri hivatal az APA osztrák hírügynökséggel. Azt egyelőre nem tudni, hogy az őstőke túléli-e a rongálást. A város tulajdonában álló növény eszmei értékét százezer euróra becsülik. Egy alkalommal már megrongálták a szőlőt, akkor nemesítésre alkalmas rügyeket vágtak le róla ismeretlenek.

A kutatók a szélütés miatti kórházi kezelések számát hasonlították össze 1994-1995 és 2006-2007 között. A tanulmányhoz 41 állam kórházainak adatait, összesen mintegy 8 millió esetet elemeztek.

A szélütések számának legerőteljesebb növekedése - 51 százalék - a 15 és 34 év közötti férfiak körében volt, míg a nőknél ugyanebben a korosztályban 17 százalékos volt az emelkedés. A 35 és 44 év közötti korosztályban a férfiaknál 47 százalék, a nőknél pedig 36 százalék volt az emelkedés. Szakértők úgy vélik, hogy a növekedés hátterében az egyre gyakoribbá váló elhízás állhat.

Az idősebbek körében csökkent a szélütés miatti kórházi kezelések aránya. 1994-95-ben tízezer kórházi ápolásból a 65 év fölötti férfiaknál 404-re került sor szélütés miatt, ez 2006-2007-re 303-ra csökkent. A nőknél ugyanezen időszak alatt pedig 379-ről 274-re csökkent a szélütéses esetszám 10 ezer kórházi ápolásra vetítve.

A szélütés továbbra is sokkal inkább az időseket fenyegeti, hiszen 10 ezer kórházi kezelésből 15 és 34 év közötti férfiaknál csak 15, a nőknél pedig csak 4 esetben volt szélütés az ok, ám a szakemberek szerint figyelmeztető lehet a fiataloknál és középkorúaknál tapasztalható tendencia.

A nyitott gerinc (spina bifida) műtéti helyreállítása a méhen belül elvégezve a leghatékonyabb - derült ki egy nyolc évig tartó amerikai tanulmányból.

A New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a módszer olyan sikeresen javította a babák egészségét és mozgáskészségét, hogy a klinikai kipróbálást korábban leállították, és összegezték eredményeit.