Négy nap leforgása alatt már második űrsétájukat kezdték meg kedden a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén lévő orosz űrhajósok, s bár a mostani missziójuk nem ígérkezik olyan veszélyesnek, mint az előbbi, a két asztronautára sok feladat vár a hatórás űrbéli kiruccanás idején. Szergej Volkov űrhajósnak és Oleg Kononyenko fedélzeti mérnöknek fel kell szerelniük az űrállomásra egy dokkoló berendezést, amelyre az ISS-re jövőre érkező, kis méretű orosz kutatómodul csatlakozik. Ezután fel kell szerelniük az orosz Zvezda modulra egy berendezést, amely geofizikai méréséket végez. A kísérlet vezetője, Arkagyij Galper szerint a berendezés közepes energiájú elektron- és protonáramlásokat tud mérni, amelyek kapcsolatba hozhatók a Földön zajló geofizikai folyamatokkal, egyebek mellett szeizmikus tevékenységgel is. Az orosz kutatók az remélik, hogy az űrberendezés segítségével olyan eljárást dolgoznak ki, amely 100-200 kilométeres pontossággal előrejelzi majd a földrengéseket.
Az új kutatóberendezés felszerelése után Volkovnak és Kononyenkónak le kell szerelnie egyet azon három konténer közül, amelyekben tavaly június óta "telelnek" kozmikus sugárzásnak kitéve különféle baktériumok, gombaspórák és magvak, illetve olyan afrikai szúnyoglárvák, amelyek képesek évtizedeken át létezni a minimálisra csökkentett élettevékenység (anabiózis) állapotában.
Ez idő alatt Gregory Chamitoff amerikai űrhajós a Szojuz űrkabinban lesz, akárcsak az múlt heti űrséta idején.
A múlt héten csütörtökön az orosz űrhajósoknak előre nem tervezett űrsétájukon a leszálló egység hővédő burkolatából ki kellett szerelniük egy robbanópatront, amely gyaníthatóan felelős az űrkabin két korábbi "kemény" földet éréséért. A robbanékony szerkezetet egy acélkonténerbe tették, amelyet októberben hoznak le a Földre.(mti)
Melbourne-i kutatóknak sikerült meghatározniuk a malária leküzdésének lehetséges gyógymódját; felfedezésük áttörést jelenthet a váltóláz elleni küzdelemben. A malária (régiesen váltóláz), amelynek kórokozóját az Anopheles szúnyog nőstényei terjesztik, népbetegségnek számít a világon. Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése, innen ered neve is: az olasz "mal aria" jelentése rossz levegő. A valóságban négy különböző, a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozhatja a betegséget: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. Az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb a kórlefolyás. A betegség főleg trópusi vidékeken fordul elő, évente 350-500 millió friss esetet regisztrálnak, a malária halálos áldozatainak száma pedig egymillió feletti - olvasható a BBC hírei között. A parazita egysejtű, amely szó szerint megszállja a vörösvérsejteket: egy olyan "ragasztószerű" anyagot termel, amellyel drámai módon megváltoztatja az oxigént szállító eritrociták alakját és fizikai tulajdonságait. A fertőzött vörösvérsejtek fala rugalmatlanná válik, a ragasztószerű anyag révén pedig egymáshoz és az erek falához tapadnak. Ily módon az eritrociták nem jutnak el a lépbe, ahol az immunrendszer elpusztíthatná a bennük rejtőzködő élősködőket.
Az ausztrál kutatócsoport a Plasmodium falciparum mutáns törzseit tenyésztette ki, amelyek mindegyikéből hiányzott a vörösvérsejtek átalakításáért felelősnek tartott 83 gén valamelyike. Az élősködők mutáns törzseit vizsgálva a kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy mely fehérjék a felelősek a ragasztószerű anyag termeléséért. E proteinek közül akár egy kiiktatása is megakadályozta a fertőzött vörösvérsejtek összetapadását. Alan Cowman, a vizsgálatot végző Walter and Eliza Hall Orvostudományi Kutatóintézet professzora szerint e fehérjék gyógyszerekkel, vagy esetleg vakcinával történő célbavétele áttörést jelenthetnek a malária leküzdésében. "Amennyiben meggátoljuk a vörösvértestek összetapadását, alapvetően az élősködők virulenciáját, megbetegítőképességét is blokkoljuk" - magyarázta Alan Cowman professzor. (forrás: MTI)
A botulinum toxin - közismert nevén botox - injekció segíthet megelőzni a migrént azoknál a betegeknél, akik rendszeres, a szájon át szedhető gyógyszerek által alig-alig kezelhető migrénes rohamban szenvednek - állítják amerikai kutatók. Roger Cady és Curtis Schreiber, a springfieldi fejfájásközpont munkatársai hat hónapon át tanulmányozták a botoxinjekciók hatékonyságát és biztonságát migrénes betegek esetében. A kontrollcsoportjukban résztvevőket placebóval kezelték. A botox "jótékony, bár korlátozott hatással van a migrénroham gyakoriságára, ám nem hatékony a fejfájás súlyosságának csökkentésében" - írták a Headache című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Szexuális természetű átoktáblára leltek Ciprus déli partján, Limassol közelében, a sziget legrégebbi városállama - Amathus - feltárása során. A feltárásokon dolgozó francia Pierre Aupert, az Athéni Régészeti Iskola vezetője szerint az ólomlemezen görög felirat van, amelyet csupán részben fejtettek meg. A dekódolt írás szerint az egykor megátkozott férfinak valaki azt kívánta, hogy minden szeretkezés közben fájjon a hímtagja. A The Cyprus Weekly című hetilapnak nyilatkozva Pierre Aubert elmondta, hogy az átoktáblán egy álló férfi látható, kezében egy homokórára emlékeztető tárggyal, teste felett pedig a megfejtetlen felirat látható.
A dolog érdekessége, hogy az átoktábla a Kr. u. VII. századból származik, amikor a kereszténység már sziklaszilárdan megvetette lábát a szigeten. Auber professzor feltételezése szerint a lelet arra utal, hogy Cipruson ebben az időszakban a pogányság korából visszamaradt varázslók és jövendőmondók tevékenykedtek. Mint rámutatott, az átoktáblák nem szokatlanok a régészeti gyakorlatban, ám a felíratok hosszabbak és régebbiek, többnyire a Kr. e. II-III. századból származnak. Az ólom átoktáblára egy egykori víztározó üledékében bukkantak, ahol egyebek közt között egy sor épségben fennmaradt vizeskorsóra leltek. Az egyik korsó bronzból készült, a leletek között agyagedény-töredékek is vannak. Az ólom átoktáblával ellentétben a többi lelet a Kr. e. 300-tól a Hadrianus-császár uralkodásáig (117-138) tartó időszakból származik. Emberi csontvázat nem találtak a régészek, csupán néhány állati csontra bukkantak. A víztároló elhelyezkedéséből kiindulva arra lehet következtetni, azt a tetőről lefolyó csapadék összegyűjtésére építették.
A főníciaiak által Krisztus előtt 1500 körül alapított Amathus gabonatermesztésből és rézbányászatból élt. A rómaiak idején egy provincia székhelye volt, egészen a VII. századig virágzott, s a XII. századra pusztult el. (forrás: MTI)
Negyven év számos vizsgálata bizonyítja, hogy a cukorbetegségben szenvedők sokkal nagyobb eséllyel fertőződnek meg a tuberkulózis baktériumával, mint az egészséges vércukorszinttel rendelkezők - állapítja meg egy, a PLoS Medicine című folyóiratban kedden megjelent elemzés. Christie Jeon és Megan Murray, az amerikai Harvard Egyetem közegészségtani fakultásának kutatói 13 korábbi felmérés - bennük 1,7 millió személy - adatait egyesítve végezték el az elemzést, amely szerint a diabétesz nagyjából háromszorosára növeli a tbc-fertőzés kockázatát. A tudósok szerint ebből következően az indiai és kínai tuberkulotikus eseteknek több mint 10 százalékáért felelős a cukorbaj. A diabétesz korai felismerésével és kezelésével csökkenthető a tébécé világméretű problémája is - hangoztatják a kutatók. A bakteriális fertőzés - amelyet Magyarországon egykor a "morbus hungaricusként" emlegettek - még ma is évente 1,6 millió ember halálát okozza a világon. (forrás: MTI)
A fajpusztulással fenyegető pofarák elharapódzása óta fiatalabb korban szaporodnak a tasmán ördögök - mutatta ki egy ausztrál kutatócsoport. A fertőző rákbetegségben szenvedő állatok a pofájukon keletkező daganatoktól nem látnak, nem tudnak enni és végül éhen pusztulnak. Az 1996 körül megjelent halálos kór egy évtized alatt tízből hat tasmán ördögöt elvitt, és ha továbbra is ilyen gyorsan terjed, akkor a faj kipusztulhat. A legtöbb beteg állat a felnőttkor elérése utáni egy éven belül, vagyis 2-3 éves korban pusztul el, és amióta a rák elkezdte tizedelni a fajt, tizenhatszorosára nőtt a fiatalon kölykező nőstények aránya. "A szemünk előtt zajlik az evolúció" - mondta Menna Jones zoológus, a Tasmániai Egyetem zoológusa.
A kínzó fülzúgás megszüntethető és visszatérése is megelőzhető a koponya ismételt mágneses ingerlésével. Az első ilyen eset leírását a Laryngoscope szakfolyóirat júliusi száma közli.
A fülzúgás gyakori panasz: lehet kellemetlen búgás, csöngés, morajló hang, de van, aki furcsa sziszegést, sipolást hall, amely időben változhat is. Az egészségügyi statisztikák szerint az amerikaiaknak 17 százaléka szenved ettől a kellemetlenségtől. A fülzúgás önmagában nem betegség, hanem tünet, és gondos vizsgálatot igényel, hogy az okot megtalálják. Vannak betegek, akik számára a fülzúgást elfedő háttérzene hallgatása enyhülést hoz, mások állapota hallókészülékre emlékeztető segédeszköz viselésével javul, ami a fülzúgásnál kellemesebb hang sugárzásával segít.
Mark Mennemeier és John Dornhoffer az alacsony frekvenciájú, koponyán keresztül végzett, ismételt mágneses ingerlés (TMS) technikáját használták egy betegük makacs panaszainak kezelésére. A TMS-eljárás során az érintetlen koponyán keresztül ingerlik rövid, mágneses behatásokkal az agyszövetet. A mágneshullám könnyen áthalad a koponyacsontokon és évtizedek óta alkalmazzák az orvostudományban. A mágneses ingerlést korábban főleg az elmegyógyászatban igyekeztek fölhasználni, de a módszer egyelőre még mindig a kutatás fázisában van.
A két amerikai kutató most a fülzúgás szüntetésére alkalmazta a TMS technikát. Az általuk használt eljárás során a mágneshullám néhány centiméteres mélységben hatol be az agyszövetbe. A mágnes elektromos áramot indít el, ami az idegsejtek működését vagy gátolja, vagy ingerli. A kutatók arra gondoltak, hogy a fülzúgást rendkívüli idegi tevékenység váltja ki, ezért ezt kívánták gátolni. Először vizsgálatokkal tisztázták, hogy a beteg agyának halántéklebenyében hol vannak azok a területek, melyek fokozottan működnek. Ezután az alacsony frekvenciájú mágneses ingerlést célzottan itt alkalmazták.
A beszámoló szerint a beteg négy hónap múlva csak igen enyhe panaszokról számolt be, ugyanakkor kutatók a kezelésnek semmiféle mellékhatását nem észlelték. Voltak korábban európai vizsgálatok, de azokban az eredmény csupán rövid ideig érvényesült. A kutatók szerint ez az első eset, amelyben a TMS-technika a fülzúgás kezelésére hosszú ideig hatásosnak bizonyult. (MTI)
1500 évre visszanyúlón sikerült feltárnia családfáját egy brit férfinak, aki azért kezdett a kutatásba, mert árva gyerekként nőtt fel, és kíváncsi lett arra, hogy kik voltak a szülei. A már 76 éves Roy Blackmore 28 éven át bújt levéltárakat, könyvtárakat, temetési, népszámlálási iratokat. Összesen 20 ezer fontja (nagyjából 6 millió forintja) ment rá a kutatásra, de meglett az eredménye: összesen 9 ezer 390 ősének akadt a nyomára, és kiderítette, hogy többek között a XI. században élt Hódító Vilmos és a IX. században uralkodott Nagy Alfréd is közéjük tartozott. Blackmore-nak egészen az 500-as évekig sikerült lenyomoznia őseit, és még tovább is folytathatná francia - avagy frank - vonalon, de már megelégelte a kutatást. Naponta egyébként átlagosan 5 órát dolgozott családfáján. Szakértők szerint egyedülálló munkát végzett, mivel zömmel papíron kutatott, még az internetkorszak előtt - adta hírül a The Sun című brit lap.
(MTI)
A torinói egyetem tudósai évek óta folytatnak kutatásokat, hogy megtudják, a delfinek milyen „dialektusokban” kommunikálnak a víz alatt. Legutóbb június végén indult Genovából a „Delfinek vitorlása” nevű expedíciójuk egy 1500 mérföldes felfedező útra. Eddig a cetek világán belül létező különböző nyelvjárások létezését csak az Észak-Amerika csendes-óceáni partjainál élő kardszárnyú delfineknél mutatták ki. Ezek a nagy, foggal ellátott cetek két csoportra oszlanak. Az egyik egy meghatározott területen él, ezen belül vadászik lazacra és más halakra. A másik csoport vándorol és tengeri emlősökre, köztük fókára is vadászik. Szokásbeli különbözőségük kommunikációjukban is megnyilvánul. A vándor delfinek csendesek, amikor a helyhez kötődők területén haladnak át, hogy kerüljék a konfliktusokat. A kutatók megfigyelték, hogy az egyes csapatok különböző hangokkal érintkeznek egymással - írta a La Repubblica című olasz napilap.
A torinói egyetem kutatói ugyanezeket a sajátosságokat figyelték meg a Földközi-tengerben élő delfineknél. Minden populációnak megvan a maga nyelve és ez a felfedezés azért is hasznos, mert lehetővé teszi annak meghatározását, hogy honnan jönnek az egyedül úszkáló állatok. Az egyszerű akusztikai információ alapvető adatokat szolgál megóvásukhoz. Az olasz expedíció elektronikus füleket, hidrofonokat helyez el a tengerben, a rögzített hangok időtartama, frekvenciája, lejtése alapján próbálnak többet megtudni a cetekről.
(MTI)
Érintetlen etruszk sírra bukkantak építkezés közben az olaszországi Perugiában. A négyszögletű sírkamrában, amely épségben vészelte át az évezredeket, hét, színpompás mitológiai jelenetekkel díszített urnát találtak. A helyiséget egy oszlop osztja kétfelé, mindkét oldalon egy-egy pad található - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. A hamvakat tartalmazó urnákat a padokon helyezték el. Az előzetes vizsgálatok szerint az urna falán látható írás azt jelenti, hogy a sírkamra az Aneis-család végső nyughelye volt. A leletek között egy bronzágy, valamint edények is szerepelnek.
Az etruszkok hozták létre az első fejlett civilizációt Itália területén. Az időszámításunk előtti 6. századra domináns erővé váltak Olaszország középső részén, ám a gallok és szirakúzaiak ismétlődő támadásai miatt szövetségre kényszerültek az épp kialakuló római állammal, amely fokozatosan elnyelte az etruszk civilizációt. Annak ellenére, hogy az etruszkok adták a rómaiak első hét királyából az utolsó hármat, köztük a híres Tarquinus Superbust is, egykori jelenlétüknek igen kevés emléke maradt fenn. Némely történész szerint a rómaiak tudatosan igyekeztek kiirtani elődeik emlékét, akiknek vidám életfelfogása igencsak különbözött a korai római köztársaság merev patriarchális berendezkedésétől.
(MTI)
Mások fájdalmát látva a gyerekek agya úgy reagál, mintha az velük történne, ami azt mutatja, hogy természettől fogva hajlanak az együttérző viselkedésre - közölték amerikai kutatók pénteken. Hét és tizenkét év közötti gyerekeknek mutattak fájdalmat átélő emberekről animációs felvételeket, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) vizsgálták a Chicagói Egyetem kutatói. A képsorok között voltak balesetek, például egy nehéz golyó ráesik valaki kezére, és szándékosan okozott fájdalom, például rácsapják az autóajtót egy ember kezére. Ellenőrzésképpen fájdalommentes eseményekről is mutattak képeket a gyerekeknek.
Az fMRI felvételek azt jelzik, hogy az agyban hol növekszik a vér átáramlása, azaz mely agyi területek aktiválódnak. A Jean Decety vezetésével végzett kísérletek során úgy találták a kutatók, hogy amikor véletlenszerű sérüléseket láttak a gyerekek, agyukban a fájdalom feldolgozásában közreműködő agyterület aktiválódott elsősorban. Decety elmondta, hogy a felnőtteknél ugyanezek a területek lépnek működésbe, ami nem más, mint együttérző, empatikus válaszreakció. A szándékosan okozott fájdalom látványa több agyterületet is aktivált a gyerekekben, így a szociális és morális reagálásnál általában aktívabbá váló részeket is. Ezek a fenyegetettséget mérlegelő agyterületek - tette hozzá Decety. A Neuropsychologia című szaklapban közölt tanulmány szerzői a gyerekek közti agresszió kutatására is fel akarják használni eredményeiket.
Nem az időszámítás előtti etruszk korból, hanem a középkorból származik Róma jelképe, az anyafarkas híres bronzszobra - állítják olasz restaurátorok. A városalapító ikreket, Romulust és Remust megmentő anyafarkas szobrát, amelyet ma a római Capitolium múzeuma őriz, IV. Sixtus pápa ajándékozta az intézménynek 1471-ben. Eddig azt tartották róla, hogy a farkasalak a kr.e. 5. századból származik és az ikrek figuráit a 16. század elején adták hozzá. Anna Maria Carruba restaurátor azonban munkája során alaposan tanulmányozta a szobrot és egyre inkább megbizonyosodott arról, hogy a farkas is legfeljebb a kora középkor, a 7.-8. század műve. Szerinte erre utaltak bizonyos szennyeződések, valamint a bronz megmunkálásának technikája. Az ügyet Adriano La Regina, a római régészeti hivatal egykori vezetője robbantotta ki a napokban, amikor a La Repubblica című napilapban megírta: a múzeum már több mint egy éve elvégezte a szobor C-14 tesztjét, amely azt igazolta, hogy a bronzfarkas valóban a középkorból származik, de az eredményt presztizsokokból visszatartják. Ezután nyilatkozott korábbi munkájáról Carruba is. Claudio Parisi Pressice, a múzeum igazgatója ellenben azzal védekezett, hogy a teszt adatai "még nem tekinthetők véglegesnek".
Egyelőre több tudós is kétségeit hangoztatja Carruba állításaival szemben. Alessandro Naso etruszkszakértő szerint a restaurátornak csak "közvetett bizonyítékok vannak a kezében". Nicoletta Pagliardi régész elismerte ugyan, hogy az anyafarkas eredete bizonytalan, de szerinte a szobrot az évszázadok során többször "megmunkálták", így kerülhettek bele későbbi anyagok. Parisi Pericce még azzal is érvelt, hogy a középkorban Róma jelképe egy oroszlán volt, ezért semmi nem indokolta, hogy azokban az időkben alkossák meg. Anna Maria Carruba mindazonáltal hangsúlyozza: semmit sem vonna le sem a szobor művészi értékéből, sem pedig annak misztikumából, ha végleg bebizonyosodna, hogy nem az etruszk korból származik. A restaurátor szerint mindenképpen "lenyűgöző, mesteri alkotás", különös tekintettel "ideges szemeire": a capitoliumi múzeumban külön teremben kiállított farkas ugyanis olyan, mintha tekintetével követné a látogatókat.
Háromezer évvel ezelőtt vallási szertartások zajlottak a bolíviai Titicaca-tó partján, ahol egymástól kétórányi járásra aprócska szentélyek sorakoztak. A helyszínre egy új bevásárlóközpont alapjainak kiásásakor bukkantak, s mint kiderült, több rétegben különböző kultúrák hagyták hátra emlékeiket. A régészek sírokat tártak fel, a leletek között textíliák, agyagedények és ékszerek szerepelnek.
A leletek többsége a kutatók által jól ismert tiwanaku- és inka-kultúrához tartozik, amely több száz évvel ezelőtt virágzott a térségben. Némely relikvia azonban lényegesen idősebb, háromezer évvel ezelőtti, amikor a tudósok feltételezése szerint a gyakorlatilag ismeretlen Yamama vallás volt az uralkodó az Andokban. "Olyan kőszobrokat alkottak, amelyek egyik fele férfit, a másik pedig nőt ábrázolt" - magyarázta Sergio Chavez régész, aki a Central Michigan University megbízásából dolgozik. A kétfejű kígyót ábrázoló alkotások, valamint a geometriai alakzatok mai napig nagy becsben állnak a helyi lakosság körében. "A Yamama-kultúra képviselői a Titicaca-tó partján két óra járásra egymástól aprócska szentélyeket emeltek" - ismertette az archeológus.
Mint kifejtette, az ásatások során rétegenként tárják fel az egymás alatt lévő kultúrákat. A legmélyebb réteget a 3000 ezer évvel ezelőtt virágzó Yayamama-kultúra hagyta hátra. Felette az egy évezreddel ezelőtt kialakult tiwanaku-kultúra emlékei található, a következő pedig az inkáké, s így rétegről rétegre nyomon követhető a térség egész történelme napjainkig - mondta Sergio Chávez, aki szerint a leletekben a bolíviaiaknak fel kel fedezniük nemzeti identitásukat. "Ahhoz, hogy megértsük jelenünket és megtervezzük a jövőnket, meg kell ismerni a múltunkat" - hangsúlyozta Chávez. A helybéliek nincsenek azonban annyira elragadtatva a múlttól, ahogy a régész, ugyanis minél előbb be szeretnék fejezni az építkezést. Így a régészeknek sietniük kell a feltárással. "Igen keményen kell dolgoznunk, hogy bemutathassuk az ősi építészetet és emlékeket, így az emberek átérezhetik, hogy milyen értékes kulturális örökséggel rendelkeznek" - emelte ki Sergio Chavez.
Portugál kutatóknak köszönhetően hamarosan megvásárolható lesz a citromillatú zokni. Korábban is léteztek illatosított képeslapok, folyóiratok, s immár öt éve folynak kísérletek az aromás textíliák létrehozásával. A hosszantartó illatot az anyagba beépített aprócska kapszulák révén biztosítják, amelyek, ha megnyomják, vagy megdörzsölik őket, kiengedik a bennük lévő parfümöt - olvasható az American Chemical Society heti összefoglalójában.
A ruhaneműt azonban eddig nem sikerült illatosítani, mivel a mikrokapszulák alapanyaga a formaldehid, amely közismerten toxikus és rákkeltő vegyület. Alirio E. Rodrigues, a Portói Egyetem kutatója kollégáival egy olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek révén az aprócska kapszulákat poliuretán-karbamidból állíthatták elő. Ez egy környezetbarát vegyület, s a belőle készített kapszulák könnyen beépíthetők a textília szálai közé.
A kapszulákba egy szerves vegyület - limonén, a narancsolaj fő komponense került, amely nagy mennyiségben megtalálható a citrusfélékben. A citromillatú zokni mellett az új technológia az alsónemű és egyéb ruhadarabok esetében alkalmazható, hogy elfedjék a kellemetlen testszagot. (MTI)
A szivacsos agysorvadásként is ismert, emlékezetromlással és szellemi leépüléssel járó, halálos kimenetelű Cretzfeldt-Jakob kór (CJD) új típusát találták meg néhány embernél az Egyesült Államokban.
Eddig tíz ember halt meg az angol elnevezés alapján PSPr-nek rövidített, gyorsan kifejlődő kórban - közölte hatósági forrásokra hivatkozva a New Scientist című hetilap. A páciensek a szivacsos agysorvadásnak megfelelő károsodást szenvedték el, ám a kutatók úgy vélik, ennek hátterében genetikai ok állhat. Az igen ritkán előforduló Creutzfeldt-Jakob kórt meg kell különböztetni a kergemarhakór humán változatától, melyben a fertőzött állatok belsőségeinek, elsősorban agyvelejének fogyasztása útján betegedtek meg emberek a nyolcvanas, kilencvenes években.
A CJD új formájára úgy figyeltek fel az Egyesült Államokban, hogy néhány páciensnél gyorsan kifejlődő szellemi leépülést, beszéd- és mozgásképtelenséget tapasztaltak, miközben a szokványos CJD-diagnosztikai tesztek negatívak voltak. A halálesetek utáni boncolásoknál szivacsos agyvelőállományt találtak, amelyet apró lyukacskák fedtek. Ezeket általában prionfehérje felhalmozódása okozza, amely az egyébként szokványos agyi fehérje kóros változata.
Pierluigi Gambetti, az Egyesült Államok prionbetegségekkel foglalkozó, Ohióban található központjának igazgatója elmondta, hogy az újonnan felfedezett változat valószínűleg évek óta észrevétlenül jelen volt. A kutatók egy érdekes közös tényezőt találtak, a páciensek családi hátterében ugyanis gyakran fordult elő demencia. Ez genetikai okra utalhat, ám a CJD-esetekhez általában köthető gént nem hordozták az érintett emberek. Az amerikai bejelentés arra ösztönzi más országok kutatóit is, hogy újra áttekintsék a szórványosan előforduló CJD-eseteket.
(MTI)
Kaliforniai kutatóknak sikerült megfagyasztaniuk az Ebola vírust és felvételeket készíteniük tüskéjéről, melyet a vírus a sejtek megfertőzésére használ. A kutatók reményei szerint ezzel a felfedezéssel közelebb kerülhetnek a halálos kórokozó elleni vakcina vagy kezelési mód kifejlesztéséhez. "Az Ebola tüskefehérjéje rejtve van, mely megmagyarázhatja, miért ennyire halálos a vírus. Emberi szénhidrátokkal palástolja el magát" - mondta Erica Ollmann Saphire, a kutatás vezetője, a La Jollában működő Scripps Kutatóintézet munkatársa. A fehérjének három-négy pici darabja fedetlen, ezek a foltok gyógyszer vagy vakcina célpontjaként használhatók a jövőben.
Az Ebola vírusos vérzéses lázat idéz elő. A megfertőzöttek körében jellemzően igen nagy a halálozási arány, 50 és 90 százalék között mozog. A vírus testváladékokkal (például nyál, vér), vagy a fertőzött emberrel való közvetlen fizikai kontaktus útján, valamint köhögéssel, tüsszentéssel terjed. A kutatók régóta dolgoznak az Ebola kezelési módjának kidolgozásán. Ollmann Saphire elmondta: évekig tartott kristályos állapotba hozni a vírust, hogy felvétel készülhessen róla. Az eljáráshoz egy olyan antitestet használtak fel a kutatók, melyet az 1995-ös zairei járvány egyik túlélőjének csontvelőjéből sikerült elkülöníteni. A tüskefehérjének két alegysége van, amelyek egymást burkolják be furcsa módon kölcsönösen - írják a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban megjelent közleményükben. Mindezt pedig még a szénhidrátok ernyője fedi el. Az Ebola vírus legyőzésében kizárólag ez a tüskefehérje lehet a kutatók célpontja - véli Ollmann Saphire.
(MTI)
A túl zsíros étkezés nemcsak a férfiak derékbőségének árt, hanem ondósejtjeik minőségének is - állítják brit kutatók. Az már ismert tény, hogy az elhízás rontja a nők termékenységét, egy új skóciai vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ez érvényes a férfiakra is. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság találkozóján ismertették az Aberdeeni Egyetem kutatói eredményüket, mely szerint a kövér férfiak spermája gyengébb minőségű, mint átlagos testsúlyú társaiké.
Ghiyath Shayeb és munkatársai ötezernél több, Skóciában élő férfi ondómintáját elemezték, majd az eredményt összehasonlították a férfiak testtömegindexével (BMI, a magasság és a testsúly hányadosából képezett arányszám). A kutatók úgy találták, hogy az optimális 20 és 25 közötti BMI-értékkel rendelkező férfiak spermája jobb minőségű volt, mint az ennél nagyobb testtömegindexű, túlsúlyos társaiké.
Az elhízott férfiaknak 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel volt kevés az ondója, valamint 40 százalékkal emelkedett a rendellenes spermiumok kockázata Shayeb vizsgálatai szerint. A sovány férfiaknál meglepő módon ugyanezeket az eltéréseket találták. "Ám nem sok sovány férfi akadt Skóciában" - tette hozzá a kutatásvezető.
Az elhízás káros hatását az okozhatja, hogy a zsírszövetek befolyásolják a nemi hormonok lebontását, ezáltal az ondósejtek képződést - vélik a kutatók. A test hőmérséklete is hatással van a hímivarsejtek termelődésére: a legkedvezőbb számukra a normál testhőmérsékletnél két Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet, a zsírszövetekben viszont több hő termelődhet. A kutatók hangsúlyozták, hogy a férfiak fittsége és egészsége egyértelmű összefüggést mutat termékenységükkel.
(MTI)
Sokféle technikát használt 25 évi FBI-szolgálata alatt a nemrég nyugdíjba vonult Joe Navarro, de fő fegyvere a szeme volt. Megfigyelte, tanulmányozta a gyanúsítottak testbeszédét, amellyel sokkat többet elárultak, mint szavaikkal.
Tapasztalatairól könyvet írt What Every Body Is Saying (Amit minden test elmond) címmel, amelyben egyszerű gyakorlati példákon mutatja be tudattalan nyelvünket.
A testbeszéd elárulja például, hogy házasságunk boldog-e vagy válságban van. Ha egy pár már nem szereti egymást, de valamilyen okból mégis együtt kell maradnia, úgy viselkedik, mint Bill és Hillary Clinton tette a Lewinsky-ügy idején. Eklatáns példája volt a testbeszédnek, amely elárulta, hogy mennyire utálják egymást, amikor kiléptek az autóból és elindultak, hogy felszálljanak az elnöki helikopterre. Egymás mellett, felemelt fejjel mentek, de a lehető legnagyobb távolságot tartották - magyarázza Navarro.
Akik boldogan élnek együtt, sokszor egymás tükörképeivé válnak. Elkezdenek hasonló módon öltözködni, hasonló testtartásokat vesznek fel, azonos ritmusban lélegeznek. Pszichikai, mentális és érzelmi harmónia teremtődik közöttük, amelyet csak a test tud kifejezni - állítja a volt FBI-ügynök.
A testbeszéd árulkodó volta régóta ismert. Albert Mehrabian, a Kaliforniai Egyetem professzora azzal várt ismertté, hogy kimutatta: a szavaknak 7 százaléknyi igazságsúlyuk van, a hangerőnek, a tónusnak, a ritmusnak 38, a test mozdulatainak, főleg az arckifejezésnek pedig 55 százalék.
Huszonöt évi munka után Navarro arra a következtetésre jutott, hogy a szavaknak nincsen jelentőségük. Az igazságot a testbeszéd árulja el. Ez mondja el, hogy valójában mit gondolunk, mit érzünk, mit akarunk eltitkolni. (MTI)
Azoknak, akik felnőtt korukban is naponta megisznak egy pohár zsírszegény tejet, ritkábban károsodik a veséje, mint a sovány tejtermékeket nem kedvelőknek. Az amerikai és norvég kutatók vizsgálatának legújabb eredményeit az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóirat közölte.
Egy nemzetközi tanulmányban amerikai és norvég orvosok ötezernél több, 45-84 éves embert vizsgálnak éveken át, és azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen kockázati tényezők vezetnek érelmeszesedéshez, és ezek hogyan befolyásolják a betegség előrehaladását. Külön jelentősége a kutatásnak, hogy különféle etnikai csoportok tagjaira is kiterjed.
Figyelembe véve a vizsgált önkéntesek életkorát, nemét és más tulajdonságait, az derült ki, hogy azoknak, akik naponta fogyasztottak valamilyen sovány tejterméket, 37 százalékkal nagyobb az esélye a vesekárosodás elkerülésére, mint azoknak, akik nem szerették a sovány tejet. Ezzel szemben a nem tejből származó állati fehérjék, például a húsételek nagy mennyiségű fogyasztása nem tesz jót a veseműködésnek.
Jennifer A. Nettleton, a munkacsoport vezetője feltételezi, hogy a tejfehérjék, a bőséges D-vitamin, magnézium és kalcium bevitele lehet a sovány tejtermékek vesevédő hatásának hátterében. A sovány tejnek, joghurtnak az ereket kedvező módon befolyásoló hatását több korábbi vizsgálat is igazolta.
Egy másik óriásvizsgálatban csaknem 29.000 amerikai nő tízéves megfigyeléséről számoltak be. A tejtermékek fogyasztóinak vérnyomása általában alacsonyabb volt, mint a többieké. Valószínűleg ebben az esetben is a kalciumbevitel és a D-vitamin hatása játssza a kulcsszerepet ebben a kedvező egészségügyi változásban. Ugyanakkor ez a hatás nem érhető el tabletta vagy táplálékkiegészítő formájában bevitt kalciummal vagy D-vitaminnal. (MTI)
A fagyasztott embrióból született babák súlya nagyobb, a születési rendellenességek kockázata viszont nem nagyobb náluk, és legalább annyira egészségesek, mint friss embrióból fogant társaik - számoltak be dán kutatók eredményeikről az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság konferenciáján.
Az embriók lefagyasztásával elkerülhető, hogy a nőknek többször át kelljen esniük azon a folyamaton, melynek során érésre késztetik és kinyerik petesejtjeiket. A koppenhágai egyetem kutatói megvizsgálták mind az 1267 gyereket, akik 1995 és 2006 között fagyasztott embrióból születtek Dániában, és összehasonlították őket azzal a mintegy 18 ezer gyerekkel, akik ugyanezen időszakban friss embrió beültetésével fogantak.
Az adatok azt mutatták, hogy a fagyasztott embrióból született bébik átlagos születési súlya 200 grammal nagyobb volt, koraszülés és kis súllyal születés ritkábban történt. Nem találtak több születési rendellenességet a fagyasztott embrióból születettek között, sőt kevesebben kerültek közülük az újszülött intenzív osztályra. A néhol jobb egészségügyi adatokat azzal magyarázzák a kutatók, hogy a fagyasztáis eljárást vélhetően csak a legerősebb embriók élték túl. (MTI)
Egy több mint száz éve kihaltnak vélt növényre bukkantak Ausztráliában. A keleti Új-Dél-Wales szövetségi állam feldolgozóipari minisztere, Ian Macdonald elmondta, hogy egy erdei munkás lelt rá az Euphrasia arguta névre hallgató, a vajvirágfélék családjába tartozó növényre az Új-Dél-Wales északnyugati részén található Nundle-erdőben. Utoljára állítólag 1904-ben találtak ilyen növényt. Macdonald szerint szenzációról van szó. A kormánynak most fel van adva a lecke: a ritka növény megőrzésére kell tervezetet készítenie. (MTI)
A Phoenix szonda folytatja a környezetében levő talaj elemzését a Mars felszínén. A vasárnap érkezett adatok megerősítették, hogy a robotkar a második mintát is sikeresen elhelyezte a kémiai laboratóriumban.
Az új elemzés eredményeit az elkövetkező napokban összehasonlítják majd a két héttel ezelőtt, ugyanebben a műszerben elvégzett mérések adataival. A szonda aktuális feladata emelett, hogy kipróbáljon egy mintavételi módszert. A tervek szerint jeges darabokat kell lekaparnia a kőzetről, majd ezeket a robotkar markolókanalába kell gyűjtenie. A folyamat előtt, közben, és után is készítenek képeket, amelyek alapján ellenőrizhető a metódus sikeressége. Ha a próba sikeres, a kutatócsoport ilyen módon tervezi eljuttatni a következő mintát a kemencéket működtető TEGA műszercsoporthoz. (hírek.csillagászat.hu)
Királyi temetkezési helyet, festett fakoporsókat fedeztek fel Abüdosz, az ország déli részén lévő óegyiptomi nekropolisz közelében. Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hivatal csapata fedezte fel az összesen tizenhárom sírkamrából álló temetkezési komplexumot. A sírkamrák, amelyek különböző alakúak és méretűek, feltehetően az Óbirodalom alatt (Kr.e. 3000), vagyis az óegyiptomi piramisépítők aranykorából származnak.
A temetkezés méretéből ítélve magas rangú udvari hivatalnok családjának végső nyughelye lehetett. A sírkamrákban festett fakoporsók voltak, némelyikben emberi maradványokra bukkantak. A leletek között elefántcsontból készült, sakkszerű játék darabjait találták: hasonló készletet korábban csupán Tutanhamon sírjában fedeztek fel a régészek. (MTI)
Utórengések várhatók, mert a hatalmas földrengés, amely 70 ezer ember halálát okozva pusztított májusban Kína Szecsuán tartományában, növelte a geológiai feszültségeket a medencében található vetődések mentén - közölték amerikai geológusok.
A nagy utórengések akár 240 kilométerrel távolabb is bekövetkezhetnek - írják a Nature című tudományos folyóiratban az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának munkatársai. Állításuk szerint a kutatók meg tudják jósolni a rengések valószínűségét másutt is. A földrengések és nagy utórengéseik között évek, akár évtizedek telhetnek el, így a későbbi veszteségek csökkentése érdekében fontos azonosítani a lehetséges törésvonalak helyét.
Az indiai kéreglemez évmilliókkal ezelőtt ütközött az eurázsiai kontinenssel, és a közéjük került óceáni aljzatból gyűrődött fel a Himalája. A még mindig zajló hegységképződési folyamat következtében a Himalája alatt fekvő Szecsuáni-medencében a törésvonalak mentén bármikor várható nagy erejű rengés.
A májusi 7,9-es erősségű földrengés óta a szeizmológusok már 150-nél több, a Richter-skálán 4-es fokozatúnál erősebb utórengést regisztráltak, amelyek közül eddig 6-os erősségű volt a legnagyobb, de a kaliforniai geológusok még egy 6,9-es erősségű utórengést elképzelhetőnek tartanak. Az USGS kutatói Tom Parsons vezetésével az erőátvitel-elemzés módszerét használták, amellyel a 2004 decemberi szumátrai földrengés nagy utórengéseit megjósolták.
A nagy utórengések helyének és nagyságának gyors, közelítő becslése lehetőséget ad arra, hogy felkészüljenek a károk enyhítésére és a rendelkezésre álló erőforrásokat megfelelően összpontosítsák. (MTI)
A partra vetett vagy a halászok által véletlenül kifogott sérült teknősöket gyógyítják a Tengeri Teknősök Védelmi Központjában, amely Pulában, az Isztriai-félsziget legnagyobb városában található.
A központot a Verudela-félszigeten fekvő, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült erődben rendezték be, a hat évvel ezelőtt kialakított Akvárium megnyitásával egyidőben. Jelenleg két, egyenként nagyjából félméteres teknős pihent a számukra berendezett kádakban.
Az állatok páncélját valószínűleg hajócsavarok törték meg, általában ez a leggyakoribb oka sérüléseiknek. A Pulában töltött állatkórházi kezelésük után azonban már felgyógyulva úszhatnak ki a nyílt tengerre.
A pulai Akvárium 2002-ben nyitotta meg kapuit az erőd falai között, a tengeri állatvilágot bemutató medencéi azóta évről-évre gyarapodnak. Nemcsak hagyományos üvegakváriumokban, hanem például egy valódi csónakban kialakított medencében is közelről szemlélhető az Adria élővilága.
Az érdeklődők a puszta szemlélődésen kívül tengerbiológiai előadásokat is hallhatnak, betekintést kaphatnak a kutatómunkát is folytató laboratórium anyagaiba, de akár szakmai vezetéssel indított tengeri hajókirándulást is tehetnek. Több száz faj egyedei úsznak, lebegnek a vízben, sőt tengeri állatsimogatót is berendeztek az erődítmény vastag falai között.
Az Akvárium létrehozóinak célja nemcsak az állat- és növényfajok bemutatása, hanem a sérülékeny tengeri környezet megóvására is fel akarják hívni a figyelmet. Olyan különleges dolgokat is bemutatnak, amiket búvárkodás közben sem lehet látni, például a csak mikroszkóppal tanulmányozható tengeri planktonokat.