Tudblog

Növelhetik a páciensek fájdalmát a műtétek során általánosan használt érzéstelenítőszerek, miután visszanyerték öntudatukat - közölték amerikai kutatók. Az ártalmas, kémiailag irritáló érzéstelenítők érzékenyebbé teszik a fájdalmat felfogó idegvégződéseket és gyulladást okoznak - állítja Gerard Ahern, a washingtoni Georgetown Egyetem orvosi központjának munkatársa, a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szakkiadványban hétfőn megjelent tanulmányában. Ahern elmondta: az orvosok eddig is tudták, hogy az alkalmazás helyén fájdalmat okoz az érzéstelenítő injekció, és gyakran használtak előzetesen fájdalomcsillapítót. Ahern és munkatársai úgy találták, hogy a folyamatban a fájdalomérző idegsejtek vesznek részt. A laboratóriumi kísérletekben a TRPA1 jelű, más néven mustárolaj receptor aktiválódott, amikor érzéstelenítő hatása alá került. "A perifériális idegeknek ez az egyik legfontosabb fájdalomreceptora. Amikor aktiválódik, égő fájdalmat okoz" - mondta Ahern. A megállapítás ellenőrzésére olyan génmódosított egereket hoztak létre, melyeknek hiányzott a TRPA1 receptora, és úgy találták, hogy a normális állatokkal szemben nem mutattak fájdalmat az érzéstelenítőszerek alkalmazásakor. A továbbiakban normális, génmódosítás nélküli egereket érzéstelenítettek, és fülükbe mustárolajat juttattak. Azoknál az egereknél, melyeknél az ártalmasnak minősített érzéstelenítőket használták, erőteljesebb gyulladást tapasztaltak, mint azoknál, melyeknél egy másik csoportba tartozó, sevoflurán elnevezésű szert alkalmaztak. (MTI)

Egy több mint 2300 éves város romjaira bukkantak mexikói régészek a Yucatán-félszigeten. A tudósok hétvégi bejelentése szerint feltehetően a legrégebbi városi jellegű településről van szó, amely még az időszámításunk előtt 300 körül megalapított Chichen Itza maja városnál is korábbi. Az újonnan felfedezett város romjai Yucatán szövetségi állam déli részén fekszenek, és az első hírek szerint monumentális építészeti stílus jellemzi az ősi települést.

(MTI)

Ősi keresztény borászat maradványaira bukkantak egyiptomi régészek a Sínai-félszigeten, ahol a feltételezések szerint exportra szánt misebort készítettek. Az eddigi ásatások során két taposókád került elő a Sínai-hegy közelében, a 6. században alapított Szent Katalin kolostor térségében. A négyszögletes, mészkőfalú medencék egy-egy oldala eléri az 1,2 métert, s a taposókádakba egy-egy nagy keresztet véstek. A feltételezések szerint a szerzetesek lábukkal taposták a szőlőt, az így képződött must pedig egy nyíláson keresztül az alsó medencébe csorgott le - olvasható a National Geographic honlapján.

A leletek közé amforák, szőlőmagok, valamint aranypénzek tartoznak. Utóbbiakat a 364 és 378 között uralkodó Valens császár idején verették, feltehetően ebben az időszakban létesítették a borászatot is Tarek El-Naggar, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács dél-sínai részlegének igazgatója szerint az aranypénzek Antiókiából származnak. (A hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén, a mostani Antakya helyén állt csaknem 1500 éven át). Hasonló pénzérmék kerültek elő Libanonban és Szíriában - azokban a térségekben, ahonnan az ókori Egyiptomban termesztett szőlőfajták eredetileg származtak.

Az egyiptomi régész szerint a bort amforákban tárolták, s esetleg a külföldi keresztény közösségeket látták el vele. Ugyanis a borászat a Sínai-hegy, azaz annak a helynek a közelében üzemelt, ahol a Biblia szerint Mózes átvette a tízparancsolatot. Ily módon a bor szentnek számított, s vallási szertartásokon használták.

(MTI)

Komoly, akár halálos következménye lehet, ha az epilepsziás emberek nem szedik előírás szerint a rohamot megelőző gyógyszereiket - írja a Neurology című orvosi szaklapban megjelent tanulmány. A vizsgálat eredménye szerint azok, akik legfeljebb az előírt idő 80 százalékában szedték gyógyszereiket, háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint azok, akik szigorúan ragaszkodtak kezelési programjukhoz.

A tanulmányban a Medicaid elnevezésű adatbázis 33 658 páciensének egészségügyi adatait elemezték, amelyeket 1997 januárja és 2006 júniusa között rögzítettek. A nem megfelelő gyógyszerszedés a haláleseteken túl a sürgősségi osztályok 50 százalékkal több látogatását, 86 százalékkal gyakoribb kórházi kezelést és 21 százalékkal több csonttöréssel járó balesetet okozott.

"Az eredmények aggodalomra adnak okot, mert egyes tanulmányok szerint az epilepsziás emberek 30-50 százaléka nem szedi rendszeresen a gyógyszerét" - mondta Edward Faught, a birminghami Alabama Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője. (mti)

Hazánkban a BASF talán a kazettáiról ismert leginkább, noha a vegyipari cégnek egészen más jellegű fejlesztései is vannak. Ilyen például az Interceptor nevű szúnyoghálója, amelyet rovarölő anyaggal vontak be. A hálóval érintkező rovarok öt percen belül megbénulnak, majd szinte mindegyikük elpusztul. A háló még huszonöt mosás után is megőrzi kezdeti hatását, ezzel elnyerte az Egészségügyi Világszervezet hivatalos ajánlását - hiszen a malária elleni védekezésben nagy szerepe lehet. A rovarölő bevonat szagtalan, a háló puha tapintású, és hatóanyaga a hálók bevonásához szükséges mennyiségben a gerincesekre teljesen ártalmatlan. A cég sajtóközleménye azt írja, ha egy csecsemő egész éjjel szopogatná, a szervezetébe kerülő hatóanyag mennyisége akkor sem haladná meg az egészségügyi határérték századrészét.

A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) rendhagyó programmal várja a jövő tehetségeit: a középiskolások nem csak bepillantást nyernek a fizika, kémia, biológia és a mérnöki tudományokba, de akár saját ötleteiket is kipróbálhatják. A „Tanuljunk egymástól” program célja többek között a kritikus szint alá csökkent hazai természettudományos érdeklődés felélénkítése.

Eleve csökkenő hazai gyereklétszám mellett relatíve is folyamatosan zuhan a természettudományok iránti érdeklődés Magyarországon, amit a tudományos élet és a versenyszféra szereplői már hosszabb ideje saját bőrükön is érzékelnek. Az Európában szinte mindenhol gondot okozó tendencia nálunk kritikus szintűvé vált.

„Szívesen felfedezzük a jövő Nobel-díjasait, de annak is örülünk, ha legalább néhány tehetséggel enyhíteni tudunk a fojtogató hazai helyzeten.”- fogalmazott Dr Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója, majd hozzáfűzte: „A tudásalapú társadalomhoz kutatók, tudományos eredmények kellenek, a tudományos eredményekhez pedig érdeklődő fiatalok.”

A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) több tudományág (fizika, kémia, biológia, mérnöki tudományok) eredményeit integráló, multidiszciplináris kutatóintézet. Laboratóriumaiban egy hetes valódi gyakorlatot hirdetett diákoknak, akik az ott folyó kutatómunkát saját eredeti ötleteikkel is hajlandóak támogatni.

A „Tanuljunk egymástól!” programra az internetes pályázaton az ország minden szegletéből mintegy ötven diák jelentkezett. Közülük az MTA MFA saját költségén tizenhat tehetséges, 16-18 éves középiskolás tanulót fogad 2008. június 23-27. között. A rangos szakmai zsűri által kiválasztott diákok nemzetközileg ismert és elismert kutatók támogatásával kapnak ízelítőt a természettudományos kutatómunkából.

A Magyarországon eddig egyedülálló kezdeményezéssel az intézet célja a természettudományos pályák iránti érdeklődés élénkítése, a tudományos kutatói pálya népszerűsítése a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében.

Hat amerikai távközlési műholdat állított Föld körüli pályára csütörtökön egy orosz hordozórakéta, amelyet a dél-oroszországi Kapusztyin Jar kilövőhelyről indítottak útnak. Az orosz hadászati rakétaerők tájékoztatása szerint a Koszmosz-3M nevű, 109 tonnás rakétahordózó sikeresen Föld körüli pályára állította 670 kilométeres magasságban az Orbcomm amerikai távközlési vállalat hat műholdját.

A műholdak összsúlya 1070 kilogramm volt. Az Orbcomm műholdas távközlési szolgáltatást nyújt a legkülönfélébb közlekedési cégeknek (nem pusztán hajózási vállalatoknak, de például kamionos cégeknek is) a Föld körül alacsony pályán keringő 29 műholdja segítségével. A felbocsátott műholdak egy nagyon modern, automata hajóazonosító rendszerrel (AIS) vannak felszerelve. (MTI)

Csökkenti az agressziót elszenvedett csimpánzok stresszes állapotát, ha egy társuk megvigasztalja őket - állapították meg a majmok viselkedését tanulmányozva liverpooli kutatók. A vigasz általában átkarolást és csókokat jelentett - mondta Orlaith N. Fraser antropológus, a John Moores Egyetem munkatársa. Fraser és munkatársai 2005 januárjától 2006 szeptemberéig figyeltek meg egy csimpánzcsoportot egy angliai állatkertben. A vigasztaló viselkedés szinte mindig konfliktusok után volt tapasztalható. A csóknál a vigasztaló csimpánz nyitott száját a másik majom feje tetejéhez vagy hátához nyomta, az átölelés egy, vagy mindkét karral zajlott. Ennek eredményeként csökkentek az agresszió áldozatának stresszreakciói, például a vakarózás. Fraser és kutatócsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szakfolyóirat keddi számában tette közzé tanulmányát.

(MTI)

Újabb jegesmedve sodródott át Izlandra egy jégtáblán a közeli Grönlandról - jelentette kedden a RUV izlandi rádió. Két hete ugyanezen a környéken, Saudarkrokur város közelében bukkant fel egy jegesmedve. Zoológusok szerint mindkét állat több száz kilométert sodródhatott természetes élőhelyétől, a Dániához tartozó Grönlandtól kelet felé egy jégtáblán, és az észak-izlandi partokig hátralevő szakaszt feltehetően úszva tette meg. Izlandon legutóbb 20 éve láttak jegesmedvét. Állat- és környezetvédő szervezetek hevesen tiltakoztak amiatt, hogy a hatóságok lelőtték az elsőként felbukkant jegesmedvét. A két héten belül másodikként érkezett állatot már dán szakértők fogják befogni és egy ketrecben Grönlandra visszaszállítani.

(MTI)

Nyolc napja nincs kapcsolat Kazahsztán első és eddig egyetlen távközlési műholdjával, és megmentésére minimális az esély - jelentette be hétfőn Talgat Muszabajev, a kazah űrügynökség vezetője. „Június 8-án elvesztettük az ellenőrzést a műhold felett” - mondta Muszabajev. „Igen nagy az esélye annak, hogy a KazSat-1-esről végleg le kell mondanunk.” Muszabajev úgy vélekedett, hogy a kudarcért valószínűleg a tervező orosz Hrunyicsev űripari cég rossz koncepciója a felelős.

A műhold a fedélzeti számítógépes rendszer hibája miatt nem hajtja végre a földi utasításokat, és tíz napja irányítás nélkül sodródik pályáján. Az orosz tudósok és konstruktőrök megpróbálták áramtalanítani az eszközt, hogy ezzel leállíthassák, majd újraindíthassák a számítógépes rendszert is. Ez azonban nem sikerült, mivel az akkumulátorokat nem tudják lemeríteni. Az irányítás visszaszerzésére egyetlen esély maradt: szeptemberben a műhold árnyékba vonul, és amikor a Föld árnyékából október 15-én kikerül, elvben kikapcsol. A szakemberek akkor újra megpróbálkozhatnak majd újjáélesztésével.

Az orosz-kazah együttműködésben készült KazSat-1 műholdat alig két éve, 2006 júniusában bocsátották fel az Oroszország által használt kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről, Nurszultan Nazarbajev kazah és Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében. A szputnyik tv-műsorokat és adatokat továbbított Kazahsztán, továbbá Közép-Ázsia és Oroszország központi részének területeire, illetve műholdas összeköttetést biztosított az előfizetőknek. A 65 millió dolláros, csaknem egytonnás űreszköznek az elképzelések szerint 12-15 évig kellett volna szolgálnia.

Indításakor közzétették, hogy Kazahsztán nagyszabású saját űrprogramot dolgoz ki 2020-ig, amelynek értelmében a KazSat sorozat két újabb távközlési műholdjának rövid időn belüli Föld körüli pályára állítását tervezi, továbbá olyan tudományos célokat szolgáló szputnyikok rendszerbe állítását, amelyek segítenék a földrengések előrejelzését. Az olajban gazdag közép-ázsiai ország saját műhold-tervező iroda létrehozására is készült kisebb szputnyikok fejlesztésére.

(MTI)

Elkészült az északi erődfal és kaputorony rekonstrukciója a Pakshoz tartozó Dunakömlődön található római kori romkertben. A 19. század óta ismert római lelőhely, Lussonium területén 1969-ben indultak el és 1987 óta váltak folyamatossá a régészeti feltárások. A valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc fennsíkján elhelyezkedő Lussonium feltárása a Pécsi Tudományegyetem szakmai programjának keretében Visy Zsolt régész, egyetemi tanár vezetésével folyik.

Az eddigi kutatások során számos katonai és polgári épületet találtak. Az előkerült leletek és objektumok elemzése megmutatta, hogy a legkorábbi palánktábor már a Krisztus utáni 1. század derekán, Claudius császár uralkodása idején megépült és a 2. században is használatban volt. A feltárások során előkerült az erőd északi sáncrendszere, több helyen az erőd fala, védőárkai, a két déli kaputorony. 2003-ban a római erőd déli kapujának, az ettől északra található kaszárnyaépületnek és a késő római kiserődnek a műemléki helyreállítása történt meg, a romkert újabb bővítésére 2007-2008-ban került sor az északi erődfal és környezetének műemléki helyreállításával. A homokkő-kváder burkolatú fal szinte eredeti magasságig felfalazva fogja közre a vörösfenyőből felépített északi kaputornyokat, melyek az eredetileg itt álló, kőből épült kapuk jelzésszerű bemutatását célozzák.

(MTI)

Összesen huszonnyolc magyar tudós jelentkezett a tapasztalt kutatóknak az Európai Kutatási Tanács (ERC) által kiírt uniós pályázatra - nyilatkozta Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az ERC magyar tagja az MTI-nek annak kapcsán, hogy június utolsó hetében kezdődik a pályázatok elbírálásának második fordulója. Az akadémikus ismertetése szerint az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjában (2007-2013) az alapkutatások kerültek előtérbe.

Az ERC 2007-ben fiatal kutatóknak írt ki pályázatot, amelyre 9167-en jelentkeztek, köztük 170 magyar. Végül 280 kutató, köztük 8 magyar kapott támogatást" - ismertette az előzményeket Kroó. Az idén tapasztalt kutatóknak írt ki pályázatot az ERC, a felhívásra a fizika és műszaki tudományok területén 997 pályázat érkezett, az élettudományos és orvostudományok területén 766, a humán- és társadalomtudományok terén pedig 403, de a 2166 pályázóból mindössze 28 a magyar, ami arányaiban lényegesen kevesebb, mint a 9167-hez viszonyított százhetven.

Kroó a jelenséget a kutatásokat az 1980-90-es években ért megszorításokkal magyarázza. "Ez vezetett oda, hogy a 40 és 55 év közötti korosztály a kutatói korfában kevésbé van képviselve. Ez azért is tűnik logikusnak, mert a pályázók átlagéletkora 52 év" - mondta. Június utolsó hetében kezdődik a pályázatok elbírálásának második fordulója, és szeptemberben fejeződik be. „Összesen 520 millió euró áll a rendelkezésre. A szeniorok többet kaphatnak, mint a fiatalok. A junioroknál a maximum 2 millió euró volt, a szenioroknál ez az összeg 2,5 millió, de indokolt esetben, amennyiben drága berendezés kell a projekt végrehajtásához, felmehet 3,5 millióra. A támogatást legfeljebb 5 évre biztosítjuk" - fogalmazott Kroó Norbert.

Nyolcvan éve, 1928. június 18-án tűnt el repülőgépével Roald Amundsen, minden idők legnagyobb sarkkutatója, aki elsőként járt mindkét sarkon, és végighajózott mindkét sarki átjárón. Amundsen 1872. július 16-án született a norvégiai Borgéban. A kalandvágyó fiú özvegy édesanyja megnyugtatására beiratkozott ugyan az orvosi egyetemre, de anyja halála után azonnal egy fókavadász hajóra szegődött. 1897-ben egy belga expedíció tagjaként jutott el az Antarktiszra, és már ekkor tanúságot tett fizikai és lelkierejéről. Miután hajójuk jégbe fagyott, és ők első emberként kényszerültek áttelelésre a déli sarkvidéken, a beteg parancsnok helyébe lépve egyedül élelmezte frissen lőtt fókákkal a legénységet, tartotta bennük a lelket.

1903-ban az évszázadok óta keresett Északnyugati Átjáró felkutatására indult, mindössze hat emberrel és feleakkora hajóval, mint annak idején Kolumbusz. A menekülésszerű kezdet után - hitelezői elől szökve, éjjel hagyta el a kikötőt - teljes sikerrel járt: Grönland nyugati részétől indulva három év után, 1906 nyarán a Bering-szoroson át kijutott a Csendes-óceánra. Útja során felfedezte az Északi mágneses sarkot és nem mellesleg azt is bebizonyította, hogy a legendás átjáró létezik ugyan, de a zord időjárás miatt gyakorlati jelentősége nincs.

Amundsen az Északi sark meghódítására indult volna, amikor megtudta, hogy az amerikai Peary megelőzte. 1910 júniusában így a déli pólus felé vette az irányt, de ezt még legénységének is csak a nyílt tengeren árulta el. Egyben rövid táviratban tudatta a szintén e célt kitűző brit Robert Scott-tal, hogy vetélytársa támadt. A két expedíció nagyjából egy időben, 1911 októberének végén indult a végső rohamra. Amundsen és négy társa kutyaszánon, 52 kutyával a rövidebb, ám nehezebb útvonalat választotta. Menet közben raktárakat létesítettek, majd az élelem fogytával a felesleges kutyák húsával táplálkoztak. A Déli Sarkot 1911. december 14-én érték el, egy hónappal Scotték előtt, majd 1912. január 25-én az expedíció minden tagja épségben jutott vissza a bázisra. (Scott már nem volt ilyen szerencsés, a csalódott kutató úton visszafelé megfagyott.)

Amundsen hírnevét kamatoztatva hajózási vállalkozást alapított, de a kaland továbbra is vonzotta. 1918-ban az amerikai Lincoln Ellsworth társaságában végigjárta az Északkeleti Átjárót, az Atlanti-óceánból Szibéria északi partjai mentén a Csendes-óceánba vezető utat. Ezután a sarki repülés úttörője lett, több sikertelen kísérlet után 1926 májusában a Norge nevű léghajón az olasz Umberto Nobile társaságában elsőként repülte át az Arktiszt. A pólust azonban az amerikai Richard Byrd két nappal korábban már elérte repülőgépével, Amundsennek további keserűséget okozott, hogy Nobile elvitatta tőle a repülés dicsőségét. Mégis, amikor 1928. május 24-én Nobile léghajója szerencsétlenül járt, Amundsen sérelmeit félretéve segítségére sietett. 1928. június 18-án Bergenből szállt fel repülőgépe, de többé soha nem látták, vélhetőleg a tengerbe veszett.

(MTI)

A tudósok sokáig nem találtak választ arra a kérdésre, hogy miért csak két hátsó lábukon menekülnek a méretes ausztrál gyíkok. Most úgy tűnik, ott találták meg a választ ahol nem is keresték: egyszerű "gyártási hibáról" van szó.

A déli kontinens gyíkféléi általában mind a négy lábukat használják, ám ha igazán gyorsan szaladnak valahová, akkor két hátsó lábukon vágtáznák, mint valami mini dinoszauruszok.

Christofer Clemente, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és csoportja 16 sárkánygyíkféle egyedeit helyezte egy mókuskerékhez hasonlatos szerkezetbe, ahol mozgásukat megfigyelve jöttek rá, hogy a hidegvérűek nem is tudják futás közben mind a négy lábukat a földön tartani, mivel a sebesség növekedésekor testük súlypontja áthelyeződik - nagyjából a motorosok "egykerekes" mutatványához hasonlóan.

A gyíkok ugyan energiában nagy árat fizettek ezért a képességért, azonban nagyon megérte nekik: ma ők az ausztrál sivatag "vadászrepülőgépei" - fogalmazott Clemente a Daily Telegraph című brit napilapnak adott interjújában.

"Mégis azt hiszem, hogy ez csak egy evolúciós baleset. Amikor a gyíkok gyorsabban mozognak felkunkorodik a testük eleje. Viszont így rendkívül jól manőverező futókká váltak. Egy vadászrepülő súlypontja is majdnem a legvégén található. Ettől kiváló a manőverezési képessége, de értelemszerűen kevésbé stabil, mint egy Boeing 747-es" - tette hozzá a Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány magyarázatául.

A kutatók korábban azt hitték, hogy a gyíkok kétlábúságának az az oka, hogy így energiatakarékosabban tudnak gyorsulni, vagy esetleg könnyebben kapnak levegőt futás közben. (MTI)

Az amerikai űrkutatási hivatal kihirdette az új űrruha tervezésére kiírt űrpályázat győztesét, a 183,8 millió dolláros űrszerződést az Oceaneering International cég kapta meg. Ezzel az űrruhával utazhatnak majd az űrhajósok a Constellation űrprogramban az űrállomásra, illetve később, a 2020-as években a Holdra. A képen látható alap űrruhát hordják majd az űrhajósok az Orion fedélzetén fellövés és landolás közben, illetve amikor a Nemzetközi Űrállomáson űrsétával egybekötött űrkarbantartási űrmunkákat végeznek el. A holdfelszínre tartó űrhajósok az űrruha bizonyos részeit lecserélheti, hogy kényelmesebben űrsétálhassanak benne.

Egy pohár kávé biztosan felébreszt, de úgy tűnik nem is kell a főzéssel bajlódni, mert a kávé illata is visszafordíthatja az alváshiány agyra gyakorolt hatását. A Josinori Maszuo japán tudós és munkatársai egy napig nem engedtek elaludni néhány patkányt, majd megvizsgálták az állatok agyát, így kiderült, hogy az agyfunkciók szempontjából igen fontos tizenegy gén mRNS-szintje csökkent. Ezek a molekulák azt jelzik, hogy egy gén funkcionál-e.

Amikor a patkányokkal kávét szagoltattak, kilenc gén mRNS-ja a normális szintre állt be, két gén mRNS-szintje pedig a normálisnál magasabb szintre emelkedett.

Egyelőre nem tudni, hogy ugyanez a mechanizmus az emberek esetében is működik-e, mindenesetre a vizsgált a gének nagy részének van emberi megfelelője, írja a New Scientist. Most a kutatócsoport abban reménykedik, hogy sikerül azonosítaniuk a kávé aromájában a génaktiválásért felelős molekulákat.

Úgy látszik teljesen fölösleges lefagyasztani a magokat, ha meg akarjuk menteni a növényfajokat az utókor számára. Egy datolyamag forró és száraz helyen élte túl az elmúlt kétezer évet, és olyan jó állapotban maradt, hogy sikerült kicsíráznia. Ez most a legöregebb mag, amely kicsírázott, a korábbi rekorder egy 1300 éves lótuszmag volt, de a belőle kifejlődött növénynek súlyos genetikai problémái voltak.

Sarah Sallon izraeli kutató szerint a Holt-tenger szélsőséges klímája segített a magnak túlélni a két évezredet. A növény egyébként pont abból a korból származik, amikor ezen a környéken kiváló datolyák teremtek, írta a New Scientist. Az első genetikai tesztek szerint a magonc különbözik a mai datolyáktól, de egy vizsgálat alapján nem érdemes tudományos következtetéseket levonni, ezért a tudósok további magok elemzését tervezik.

India hét éven belül önállóan kifejlesztett űrhajót küldene a világűrbe két űrhajóssal a fedélzetén - derült ki csütörtökön az osztrák fővárosban az indiai űrhivatal vezetőjének előadásából. Madhavan Nair az európai űrpolitikai intézet (ESPI) meghívásának eleget téve szólalt föl Bécsben. A dél-ázsiai ország 1994 óta számos műholdat lőtt fel az űrbe. Az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Európával versengve India igyekszik minél több kereskedelmi célú műholdat Föld körüli pályára állítani. India emellett Hold-utazást is tervez, ezt azonban nem önállóan, hanem Oroszországgal karöltve. A szubkontinens nemrégiben, április végén állított fel figyelemre méltó rekordot: egy Dél-Indiából fellőtt rakéta egyidejűleg tíz szatellitet állított pályára, köztük egy alig 700 kilogrammos kutatóműholdat.(mti)

A szenzációs magyar matematikai felfedezés, a Gömböc szombaton, a tudományok hosszú éjszakáján, az Art'n'Science nevű program keretében bemutatkozik a berlini Collegium Hungaricumban a két feltalálóval együtt. Can Togay János, az intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy nagy várakozás előzi meg a Gömböc bemutatkozását. Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár és társa, Várkonyi Péter együtt alkotta meg tíz év munkájával a csiszolt követ, illetve a teknőcök páncélfelületét idéző térformát. Az esti, vetítettképes előadásuk előtt és után beszélgetnek az érdeklődőkkel a magyar matematikai felfedezésről.

A Gömböc az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz két egyensúlyi pontja van. Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogyan képes a teknősbéka szorongatott helyzetekből ismét talpra állni. Ezenkívül még agyhullámokkal irányított robottáncos, Beöthy Balázs, Nagy Ágoston és Balikó Emese hang- és fényinstallációi, Bérczi Zsófia élőképszínháza, Bence Samu videoalkotásai és ifj. Kurtág György kísérleti zenéje szórakoztatja a közönséget. Berlinben és Potsdamban 66 intézmény több mint 1800 eseményt kínál az érdeklődőknek szombaton délután öt órától hajnali két óráig. (mti)

A földi irányítás nagy megkönnyebbülésére sikerült végre elegendő talajmintát bejuttatni a Marsra május 25-én leszállt Phoenix automatalaboratórium olvasztókemencéjébe. A Phoenix mintavevő lapátja a hét végén ugyan kiemelt egy rögöt a Mars fagyott talajából, és azt az olvasztókemence bejáratára helyezte. A gondok ezt követően kezdődtek, mert kiderült: a TEGA (Thermal and Evolved Gas Analyzer) nevű berendezés szűrőszitáján nem fér át a mintadarab, vagyis olyan ez, mint amikor az ember torkán megakad a falat. Ezt követőn az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei bevetették az úgynevezett rázogató műveletet. Egy beépített mechanikai eszköz ugyanis képes megrezegtetni az olvasztókemence fölött lévő rácsot. Az első kísérletek azonban eredménytelenek maradtak. Végül a hetedik és már az utolsó elkeseredett nekifutásra sikerült megindítani az anyagbeáramlást a kemence tartályába, és így már lehetséges, hogy a fagyott talajt megolvasztva vizet nyerjen a szonda a további elemzésekre. A Phoenix működési elve ugyanis az, hogy a marsi talaj alatt meghúzódó jégből "kifacsart" vizet veszi alapos vizsgálat alá, és az összetevői alapján adhat választ arra a kérdésre, hogy a Marson volt-e valaha az élet kialakulására alkalmas víz. A szakértők egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy a göröngy végül is miért adta meg magát, de feltételezik: a felszínen való többnapos tartózkodás alatt némileg porhanyóssá vált, kissé összezsugorodott, és így már átfért a szita rácsán. A tudományos program azonban néhánynapos késésbe került, és ez a Phoenix esetében nem elhanyagolható tényező. Ugyanis várhatóan már csak szűk három hónapja van arra, hogy ideális körülmények között végezze munkáját a Mars északi sarkvidékén, ahol még ennyi ideig tart a nyár. Ezt követően a sarki tél beálltával rendkívül hidegre fordul az időjárás, ráadásul ezt a marsi vidéket jóval kevesebb napfény éri majd, mint most, és emiatt nagy valószínűséggel a Phoenix napelemtáblái nem tudnak majd a berendezések működtetéséhez elegendő energiát biztosítani. (MTI)

Alig tíz perc alatt megszüntethető az alkoholvágy az emberi szervezetben is megtalálható, GDNF elnevezésű fehérje segítségével, legalábbis patkányoknál. Az állatkísérletek eredményei bíztatóak, mert az embereknél és a patkányoknál nagyon hasonló módon alakul ki a függőség a különböző anyagoktól, például az alkoholtól - állítják a Kaliforniai Egyetem tudósai. Dorit Rot és munkatársai közvetlenül a középagy úgynevezett ventrális tegmentális területébe (VTA), a jutalmazó rendszerben központi szerepet játszó agyterületbe injekciózott GDNF-proteinnel sikerrel szüntették meg az alkoholra rászoktatott kísérleti patkányok függőségét. Az állatok a ketrecükben elhelyezett pedál segítségével jutottak alkohollal kevert vízhez. A szer beadása után tíz percen belül megszűnt az érdeklődésük a pedál után, a kontrollcsoportba sorolt, kezelést nem kapott patkányoknál viszont továbbra is heves pedálnyomogatást váltott ki már az alkohol illata is. Az egyebek mellett az idegsejtek növekedéséért felelős GDNF (Glial Cell Line-Derived Neurotrophic Factor, a magyar szaknyelvben: gliális sejtvonal-eredetű növekedési faktor) a kutatók szerint csak az alkoholfüggőségre hat, és nem csökkenti az egyéb élvezeti szerek iránti fogékonyságot. Ezt a cukros oldatra szoktatott patkányokkal végzett kísérletek igazolták, a kezelésnek ugyanis semmilyen hatása nem volt. Az alkoholista patkányoknál a GDNF-injekció hatása tartós maradt, és kétheti kényszerű absztinencia után sem tértek vissza az italhoz. Ez ugyancsak sokat ígérő eredmény, mert az alkoholbetegség kezelésénél a magas visszaesési arány a legnagyobb probléma - áll az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban. (MTI)

Útjára indították szerdán a floridai Kennedy Űrközpontból az amerikai űrteleszkóp-család újabb tagját, a GLAST űrtávcsövet. A teleszkópot egy Delta II hordozórakéta emelte a magasba közép-európai idő szerint a kora este, hogy Föld körüli pályára állítsa. A GLAST (Gamma-ray Large Area Space Telescope = nagy gyűjtőfelületű gammasugár-űrteleszkóp) a gammatartományban, az emberi szemmel nem látható, a legnagyobb energiájú elektromágneses sugárzás tartományában kutatja majd a világegyetem titkait. Feladatai közé tartozik egyebek mellett az univerzum legnagyobb energiával rendelkező forrásainak, a fekete lyukak környezetéből óriási sebességgel kilökődő részecskékből összetevődő plazmanyaláboknak a vizsgálata.

Ezen kívül tanulmányozza a gammakitöréseket, azaz a világegyetemben végbemenő leghevesebb robbanásokat, a pulzárokat és a kozmikus sugárzás eredetét. A várakozások szerint a GLAST műszerei már működésüknek első évében a gammasugárzás forrásainak millióit mutathatják ki. Ezen kívül segíthetik a tudósokat az általunk ismert világegyetem 25 százalékát kitevő úgynevezett sötétanyag titkainak a feltárásában is. A kutatók értékelés szerint a GLAST "új ablakot nyit", amelyen keresztül az eddigieknél is részletesebben lehet majd fürkészni az univerzumot.(mti)

Belga tudósok szerint a dohányzás és az elhízás halláskárosodást okozhat. Ennek ellenére a kutatók szerint a halláskárosodás szempontjából változatlanul a munkahelyi zajártalom a legnagyobb kockázati tényező.

Az antwerpeni egyetem kutatói által irányított vizsgálatban négyezer 53 és 67 év közötti férfi és nő vett részt, akik hallásvizsgálaton estek át. Ezt követően a kutatók kikérdezték a résztvevőket életmódjukról, esetleges káros szokásaikról, valamint munkahelyükről, s annak zajszintjéről.

A kutatás egyik irányítója, Erik Fransen szerint a dohányosoknál és az elhízottaknál a magas frekvenciájú hangok észlelési képessége sérül, bár a károsodás korántsem olyan mérvű és kiterjedésű, mint amilyent a munkahelyi zajártalom vált ki.

"A halláskárosodás mértéke egyenes arányban áll az illető testtömeg-indexével, valamint a naponta elszívott cigaretták számával" - mondta Erik Fransen, hozzátéve, hogy a hallás romlása egyévi rendszeres dohányzás után kezdődik meg. Más szervekkel ellentétben a hallószerv esetében a károsodás visszafordíthatatlan.

A kutatók szerint mind a dohányzás, mind az elhízás esetében a halláskárosodás azonos ok, a vérkeringés zavarai miatt következik be. A rossz vérkeringés egyrészt oxigénhiányt okoz, másrészt az anyagcsere kevesebb toxikus végtermékét távolítja el a hallószervből.

(MTI)

A makákók híresek arról a képességükről, hogy mesterien szerzik meg élelmüket, legyen szó akár a dzsungel gyümölcseinek felkutatásáról, akár a meglepett turisták hátizsákjának megdézsmálásáról. Indonéziában most a szemtelen főemlősök egy csoportját halászni látták.

Az ország Kelet-Kalimantán és Észak-Szumátra tartományaiban az elmúlt nyolc év során kutatók legalább négy alkalommal látták a majmokat, amint kézzel apró halakat fognak folyókból; ezt korábban még sosem tapasztalták. Ráadásul nem is egyedi jelenségről van szó: két, egymástól elszigetelt csoport tagjai halásztak."Nagyon érdekes látni egy új viselkedésforma feltűnését ilyen hosszú idő után. Ez is azt mutatja, hogy mennyire keveset tudunk a fajokról - mondta Erik Meijaard, az International Journal of Primatology című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A kutatók nem tudtak egyelőre rájönni, hogy mi késztette az eddig csak gyümölcs-, rovar- és rákgyűjtögetésből élő majmokat az új típusú élelemszerzésre. Meijaard szerint mindez kiválóan illusztrálja az állatok eddig is ismert bámulatos képességét a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra. Adott esetben ok lehetett például a hirtelen jött táplálékhiány vagy a szárazság, ami a kulcsélelemhez való hozzájutást gátolta. "Túlélő faj, amely megbirkózik a nehéz körülményekkel. Ez a viselkedés (a halászat) az ökológiai rugalmasság bizonyítéka" - tette hozzá. (MTI)

Mexikóváros központjában azték palotát tártak fel, amelyet a feltételezések szerint Montezuma építtetett. Montezuma (1466-1520) volt az azték birodalom kilencedik és egyben utolsó uralkodója. Spanyol fogságban, 1520-ban hunyt el, birodalma 1521-ben esett el. Az uralkodói palota maradványait a Kulturális Múzeum épületének felújítása közben véletlenül fedezték fel. A szakértők falmaradványokra és bazaltpadlózatra bukkantak, utóbbi a feltételezések szerint Montezuma meditációs szobájához tartozott - jelentette be Elsa Hernandez, a régészcsoport vezetője.

Montezuma palotaegyüttese, a Casas Nuevas (azaz az Új Házak) a feltételezések szerint három összekapcsolt épületből állt. Itt kapott egyebek közt helyet az uralkodó irodája, a gyermekek és a feleségek lakrésze, valamint egy állatkert. Az azték palotát a spanyol hódítók rombolták le, felépítve a romokon Mexikóvárost. Hernandez ismertetése szerint a bazaltpadló feltehetően a Casa Denegrida, azaz a Fekete Ház tartozéka volt. A spanyolok leírása szerint ez egy feketére festett falú, ablaktalan helyiség volt, ahol Montezuma a jósok és sámánok látomásaira reflektált. Az uralkodó bukásához egyébként hozzájárulhatott Montezumának a látnokok iránti feltétlen bizalma: jóslataik ugyanis azt sugallták, hogy a spanyol hódítók az istenek megtestesítői.

(MTI)

Nem földrengés okozta, hanem ember alkotta a Lusi névre keresztelt, környezetére katasztrofális áradatot zúdító indonéziai iszapvulkánt, amely két éve működik Jáva szigetének központi részén - állapították meg brit és amerikai tudósok. Richard Davies, az angliai Durham egyetemének földtani szakértője és Michael Manga, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója az Earth and Planetary Science Letters című tudományos folyóirat legfrissebb számában tette közzé a közös vizsgálat eredményét. Az iszapvulkán 2006. május 29-én tört ki, két nappal egy, a Richter-skálán 6,3 fokozatú, 6000 emberéletet követelő földrengés után.

Indonéziában két éve folyik a politikailag is kiélezett vita arról, hogy mi hozta létre a pokoli áradatot, amelynek következtében dögletes bűzt árasztó iszaptó jött létre egy völgyben, és akik ott éltek, mindenüket elvesztették. A tudományos vizsgálat szerint egy földgázkutató fúrás következménye volt a megállíthatatlan iszapkitörés. A fúrást egy olyan társaság végezte, amelynek tulajdonosa az ország leggazdagabb emberének tekintett Aburizal Bakrie indonéz népjóléti miniszter. A cég szerint az iszapkitörést a földrengés okozta, véleményét alátámasztotta egy parlamenti vizsgálat és egy indonéz bíróság döntése, de a tudósok most ellentétes konklúzióra jutottak. Eddig az iszapkitörés megállítására irányuló minden próbálkozás kudarcot vallott.

(MTI)

Úgy tűnik, hogy az a gén, amely segíti a növényeket abban, hogy megküzdjenek a gombafertőzésekkel, egyúttal lehetővé teszi, hogy sejtjeik felszívják az arzeniteket, a fém mérgező formáját - állapították meg a Koppenhágai Egyetem és a Göteborgi Egyetem munkatársai. "Megfigyeléseink megoldást kínálhatnak alacsony arzéntartalmú élelmiszeripari termékek kifejlesztésére" - állítják a kutatók a BioMed Central Biology című nyílt internetes szakfolyóiratban kedden megjelent közleményükben.

Az arzén jelen van a természetben, beépül a növényekbe, az állatok testébe, így átjut az emberek szervezetébe is, ahol felhalmozódik, majd évek multával tüdőbetegségeket és rákot okozhat. A legfőbb arzénforrás a szennyezett víz, rögtön ezután pedig a nagy arzéntartalmú növények, különösen az arzéntartalmú vízzel sokszor elárasztott rizs.

A kutatócsoport élesztőhöz injektálta a rizsnek azt a génjét, amely az arzenit sejtekbe épülését irányítja, majd megfigyelték, mi történik az adott gén által kódolt fehérje termelődése nélkül. A szállító fehérjét tartalmazó élesztő összegyűjtötte az arzenitet, míg a többi élesztő nem - mondta Thomas Jahn, a tanulmány vezető kutatója. Ugyanez a gén teszi lehetővé, hogy a magvak szilíciumot építsenek be sejtfalukba, ezzel védekezve a gombafertőzések ellen. A felfedezés lehetővé teszi majd egykor olyan génmódosított rizs előállítását, mely felhalmozza az értékes szilíciumot, de nem szívja magába a mérgező arzént, a növény ugyanis nem képes megkülönböztetni az ezeket tartalmazó nagyon hasonló vegyületeket.

(MTI)