Tudblog

Budapestre érkezett Gyima, a szentpétervári mamutbébi-múmia. A 40 ezer éves lelet a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című, április 1-jén megnyíló kiállításának sztárja lesz. Gyima előző kiállítási helyszínéről, Koreából érkezett repülőn Bécsbe, onnan pedig kamionon Budapestre még március 14-én. A lelet különlegessége abban rejlik, hogy szőröstől-bőröstől megőrződött. A múzeum sajtóreferense, Árva Anita az MTI-nek elmondta, hogy a kiállításon speciális vitrinben, szigorú körülmények között őrzik majd Gyimát: a hőmérséklet nem lehet magasabb 24 Celsius-foknál, a fényerősség 50 luxnál, a páratartalmat pedig folyamatosan 50-60 százalékon kell tartani, nehogy a kiszáradás következtében megrepedjen a múmia. A lelet kicsomagolásánál és a kiállításba való behelyezésénél a Szentpétervári Intézet munkatársa, Andrej Bublicsek és Oleg Pugacsov igazgató végzi majd a kényes műveletet, amelyre csak a megnyitó előtti pillanatokban kerül sor.

Gyimát 1977-ben találták meg Szibériában. Konzerválása után a Szentpétervári Zoológiai Intézetbe került tudományos vizsgálatra. A mamutbébi-múmiát 1980 óta az Egyesült Államokban, Japánban, Németországban, Franciaországban, Finnországban és Koreában láthatta a nagyközönség. A Magyar Természettudományi Múzeumban április 2-tól június 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők, a Jégkorszak című kiállítás azonban egészen november 17-ig látogatható. Bár Gyima hónapokkal a tárlat bezárása előtt világ körüli útra indul - következő állomása Spanyolország lesz -, tudományosan hiteles rekonstrukcióját a kiállítás végéig láthatják a látogatók. Az intézmény kiemelte, hogy a világon megtalált mamutmúmia-leletek rendkívül fontosak a tudósok számára. Rajtuk olyan részletekbe menő vizsgálatok is elvégezhetők (például dns-vizsgálatok), amelyek pontos képet adnak az akkori élővilágról, a klíma változásairól. Ezek az eredmények a ma zajló globális klímaváltozások megértésében is segítenek. (A fotó az MTI archívumából való, nem Budapesten készült.)

(MTI)

Izraeli régészek azt állítják, hogy olyan régi pénzérmét találtak, amely rituális szerepet játszott a második jeruzsálemi templomban. Az ezüst pénzérme névértéke egy sekel. A Bibliából tudjuk, hogy a zsidók kötelesek voltak fejenként fél sekellel hozzájárulni a jeruzsálemi templom fenntartásához. A régészek szerint az általuk a jeruzsálemi Óváros közelében talált pénzérme azok egyike volt, amelyeket az ókori zsidók a templomnak befizettek. A második jeruzsálemi templom a Krisztus előtti VI. században épült és Jézus korában működött. A pénzérmét egy kétezer éves szennyvízelvezető árokban találták. A régészek szerint véletlenül ejthették el, hasonlóan ahhoz, ahogyan napjainkban egy pénzérme kieshet valakinek a zsebéből és azután a víz belemossa a csatornába.

(MTI)

A virtuális víz elméletének kidolgozásáért John Anthony Allan kapja a stockholmi központú Nemzetközi Vízügyi Intézet kitüntetését. A londoni King,s College kutatója fejlesztette ki azt a módszert, amellyel megállapítható, hogy mennyi vízbe kerül a különböző élelmiszerek és egyéb termékek gyártása és forgalmazása.

A brit tudós kimutatta például, hogy egy csésze gőzölgő kávéban 170 liter virtuális víz van, azaz ennyi használódik el az alapanyag előállítása, feldolgozása, csomagolása, szállítása és végül a fekete elkészítése során; vagy hogy egy átlagos amerikai pedig naponta hatezer liter virtuális vizet fogyaszt, egy kilogramm marhahús pedig 15 ezer liter vízbe kerül.

A Stockholmi Vízügyi Díj nyerteséről döntő bizottság indoklása szerint Allan úttörő munkája nagyban segítette a vízzel kapcsolatos problémák megértését. Eredményei a világkereskedelemtől egészen a tudomány világáig széles körben alakították az emberek gondolkodását.

A 150 ezer dolláros (24 millió forint) díjat minden évben az ENSZ Víz Világnapja és a stockholmi Víz Hete nemzetközi vízügyi fórum alkalmából ítélik oda. Az elismerést XVI. Károly svéd király adja át.

(MTI)

A két civil szervezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával több mint 10 városban rendezett fórumsorozatot a mezőgazdasági géntechnológia környezeti és egészségügyi hatásairól, gazdasági vonatkozásairól. Az előadók tényekkel és adatokkal bizonyították, hogy a genetikailag módosított növényekkel nem csökken, hanem nő a növényvédő szerek felhasználása. A zöldek a jövőben további fórumok rendezését is tervezik. (mti)

Kövérség esetén - a szakemberek szerint - azért lehet kisebb a betegségek kockázata, mert más tényezők is közrejátszanak. A túlsúlyos, de egyébként egészséges emberek életminősége ugyanolyan jó lehet - vagy stroke után talán jobb is -, mint karcsú társaiké - összegezték eredményeiket a dánok. A kutatásról a Neuroepidemilogy szakfolyóirat internetes kiadásában jelent meg tanulmány.

(MTI)

Elkészült a kivételes magyar találmány, a világ matematikai tudományos szcénájába 2007-ben berobbanó Gömböc eddigi legnagyobb példánya. A Művészetek Palotájában átadott műtárgy jóval nagyobb a korábbi változatoknál. A tervek szerint a tárgyat egy évig tekinthetik meg a Müpa látogatói, majd innen a Ludwig Múzeumba kerül.

A magyar feltalálók – Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtan és Tartószerkezeti Tanszék vezetője, illetve adjunktusa a ma élő egyik legnagyobb matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold által felvetett elméleti kérdést válaszoltak meg a Gömböccel. Ennek a testnek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Akárhogy is tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza, akárcsak a keljfeljancsi. A Gömböc különlegessége azonban, hogy anyaga homogén: nem egy, a belsejében elhelyezett súly, hanem maga a forma által állapodik meg minden esetben ugyanazon a ponton. Az Index 2007 elején az elsők között számolt be a felfedezésről.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) újonnan telepített karbantartó robotjának minden tartozékát felszerelték az Endeavour űrhajósai a 12 napos misszió kedd reggelre befejeződött harmadik űrsétáján. A kanadai gyártmányú, pálcikaember-formájú Dextre robotra a kamerák és a különböző "szerszámok" felerősítését Richard Linnehan veterán űrhajós és az újonc Robert Behnken végezte el a csaknem hétórás séta során. A robot 3,4 méter hosszú karjait még a második űrsétán szerelték fel vasárnap. A Dextre most már munkára kész. A robot megkíméli majd az űrhajósokat a fáradságos és veszélyes külső karbantartási munkák zömétől, így több időt tudnak szentelni a tudományos kísérleteknek. Az asztronauták még kedden - már belülről, távirányítással - visszamozgatják a robotot alaphelyzetébe, a Destiny nevű amerikai laboratóriumhoz.

(MTI)

Az egyiptomi múmiában, amiy több mint nyolcvan éven át egy vidéki múzeum tárlatában szerepelt, II., azaz Nagy Ramszesz egyik fiát azonosították. A The Telegraph című brit napilap szerint a 3000 ezer éves múmiát eredetileg egy templomi táncosnő földi maradványának hitték. Egy közelmúltban elvégzett CT-vizsgálat azonban kimutatta a királyi családra olyannyira jellemző vonásokat, így a tudósok 90 százalékos biztonsággal állítják: a múmia II. Ramszesz 110 gyermekének egyike. A hajdani fiatalembernek kifejezett mélyharapása volt, és bizonyosan kancsalságtól is szenvedett, ahogy a XIX. dinasztia más tagjai is. Ráadásul arcának arányai gyakorlatilag azonosak voltak Nagy Ramszeszéivel.

A szakértők szerint a mumifikált férfi a harmincas éveiben hunyt el i.e. 1295 és 1186 között valamilyen sorvasztó betegségben, például rosszindulatú daganatban. A kémiai vizsgálatok tanúsága szerint a test balzsamozását drága kemikáliákkal végezték, olyanokéval, mint a pisztáciagyanta és a kakukkfű, amelyeket papoknak és uralkodóknak tartogattak. Olyan bizonyítékokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy II. Ramszesz fia papi tisztséget viselt. A Bolton Múzeum szakembereit az tévesztette meg, hogy a szarkofág felirata szerint a koporsóban egy elhunyt templomi táncosnő nyugszik. A történészek meg vannak arról győződve, hogy a holttest elhunyta után évekkel később került ebbe a szarkofágba, mivel a sírrablók elvitték az eredeti koporsót. Esetleg az emberek rejthették el II. Ramszesz fiát, hogy megóvják a tolvajoktól.

(MTI)

Házi kedvenceink menedéket nyújthatnak egyes virulens, antibiotikum-rezisztens kórokozóknak és terjeszthetik emberek között is - jelentették be német kutatók. A figyelmeztetés egy nő esetén alapul, akinél mély tályogokat okozott egy meticillinrezisztens Staphilococcus aureus törzs (MRSA). Férjénél és két gyerekénél is kimutatható volt a fertőzés, de a kezelés után elmúltak a tüneteik, míg az asszony sebei elfekélyesedtek. Andreas Sing vezetésével a bajor élelmiszer- és egészségbiztonsági hatóság munkatársai megvizsgálták a nő látszólag egészséges három macskáját. Közülük egynél megtalálták a baktériumtörzset.

A nő tályogai csak akkor múltak el, miután a macskát antibiotikummal kezelték. A kutatók azt eddig is tudták, hogy kutyáktól kaphatnak az emberek hasonló fertőzéseket. "Tisztázatlan, vajon a macska volt a páciens fertőzésének forrása, vagy fordítva" - mondták a kutatók. "Az eset egyúttal azt is példázza, hogy az MRSA átadása ember és macska között megtörténhet" - tették hozzá a New England Journal of Medicine amerikai szaklaphoz írt levelükben. "Arra a megállapításra jutottunk, hogy a háziállatokat az MRSA lehetséges hordozóinak kell tekintenünk, melyek az emberek fertőzését vagy visszafertőződését okozhatják" - írják a német kutatók.

(MTI)

A HMAS Sydney ausztrál hadihajó roncsai után kutató búvárok sikerrel jártak - jelentette be Kevin Rudd ausztrál kormányfő hétfőn. Egy 66 éves titokról hullott le a lepel, amikor felfedezték a csatahajó maradványait, melyet egy német cirkáló süllyesztett el 645 emberrel a fedélzetén 1941 november 19-én. "Nagyon fontos hogy megértsük, ez egy sírhely, mely 645 ausztrál tengerészt temetett el" - mondta a miniszterelnök. A kutatás költségeit az ausztrál kormány fedezte.

(MTI)

A keresztes hadjáratok idején, a 12-13. században Akko kikötőjébe nemcsak a Földközi-tenger partvidékéről, Levantéból, Egyiptomból, Észak-Afrikából, hanem még a távoli Kínából is érkeztek cserépedények - derítették ki a Haifai Egyetem kutatói. Edna Stern, Michal Artzy és Adrian Boasz azokat az agyagedényeket vizsgálta, amelyek az Izraeli Régészeti Hivatal ásatása során kerültek elő Akkóban, valamint a Földközi-tengerben elsüllyedt hajók roncsai közül - olvasható a Science Daily című angol nyelvű tudományos hírportálon.

Stern szerint a 12-13. században Akko kikötőjén keresztül érkeztek Izrael földjére a keresztény zarándokok. Ez volt az egyik legforgalmasabb kikötő a latin Keleten: kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett mind Európával, mind az iszlám világgal, mind a Bizánci Birodalommal. A vizsgálat során fény derült arra, hogy az Akkóban fellelt cserépáru behozatalból származott. Az import 44,5 százaléka a Földközi-tenger partvidékéről - Ciprusról, Görögországból és Kis-Ázsiából érkezett. Erős kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a szomszédos Szíriával és Libanonnal, ahonnan az import 29,3 százaléka eredt. A Földközi-tenger nyugati részéből, így Franciaországból, Katalóniából és Tunéziából jött a behozott áruk 3,3 százaléka. De érkezett cserépáru Akkóba máshonnan is, egyebek közt a távoli Kínából, ahonnan a behozatal 0,2 százaléka származott. Edna Stern szerint, noha korábban a cserépedények importját luxuscikk-behozatalként értékelték, a legújabb kutatások egészen mást mutatnak. "Az agyagedényeket nem azért hozták be, mert olyan értékesek voltak. A kereskedők az edényekkel a hajó sokkal értékesebb rakománya között fellelhető üres helyeket igyekeztek hasznosítani" - vélekedik a kutató.

(MTI)

A kutatók 37 ezer egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akiknek nem volt semmiféle komolyabb betegségük a kutatás kezdetén, és 45 évesek vagy idősebbek voltak. Azok közül, akik aszprint kaptak, 872-nél alakult ki asztma, míg azok közül, akik placebót szedtek, 963-nál alakult ki ez a betegség. A túlsúlyos nőknél hatástalannak bizonyult az aszpirin.

A kutatás alátámasztja azokat a korábbi kutatásokat, amelyekkel kimutatták, hogy az aszpirint szedő férfiaknál az asztma kockázata kisebb. (mti)

A nyugdíjasok könnyebben leszoknak a dohányzásról, mint az alkalmazásban álló dohányosok - mutatták ki brit kutatók. A Peninsula Medical School munkatársai 1712 dohányost tartottak megfigyelés alatt hat éven át, hogy megtudják, közülük kik milyen sikerrel képesek felhagyni a füstöléssel.

A nemrég nyugalomba vonultak között a leszokás sikerének aránya 42,5 százalék volt, míg az alkalmazásban állók közt ez az arány 29,3 százalékosnak bizonyult. "A nyugdíjba vonulás az élet egyik nagy változása, ez a magyarázata annak, hogy sokan úgy érzik, hogy ilyenkor másfajta gyökeres változásra is képesek" - mondta Iain Lang, a kutatás vezetője.

Lang egy másik kutatásának eredménye az lett, hogy a dohányosok általában boldogtalanabbak, mint a nem dohányzók. Mindazonáltal a szakemberek arra ösztönöznek minden dohányost, hogy ne várja meg a nyugdíjas kort, és jóval korábban próbáljon meg leszokni, hogy ne tegye tönkre egészségét.

Ismét a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának tésztahídépítői lettek a legjobbak a világ legrangosabbnak számító tésztaversenyén, a kanadai Okanagan University Collage-on megrendezett Spagettihíd Építő Világbajnokságon. Botka Balázs és Kurucz Sándor mechatronikai mérnökszakos hallgatók mindössze 995 gramm tömegű és 1 méter fesztávolságú hídja a világcsúcsot csaknem 100 kilogrammal megjavítva, 352,6 kg terhelés alatt tört össze.

A dobogó második fokára szintén magyarok, a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói állhattak, a harmadik helyet pedig Márkos Szilárd a BMF-BGK gépészmérnök hallgatója 310,7 kilogrammos terheléssel szerezte meg. Az elmúlt öt évben a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki karának hallgatói sikert sikerre halmoztak a kanadai világmegmérettetésen - mondta el Horváth Sándor, a Bánki kar dékánhelyettese a távirati irodának. A Vancouvertől pár száz kilométerre fekvő egyetemen múlt pénteken 25. alkalommal rendeztek ilyen világversenyt. A diákok több száz óra munkával készítik el ezeket a hidakat, amelyek mintegy 1200 alkatrészből állnak. Fotózzák, filmezik az alkotásokat, tesztelik a gyenge pontokat, hogy a lehető legnagyobb terhelést sikerüljön elérni - magyarázta a dékánhelyettes.

A BMF Bánki Kara május 30-án rendezi meg a RECCS 2008 IV. Kárpát Medencei Tésztahídépítő Bajnokságot, amelyre a hazai és határon túli mérnökhallgatók jelentkezését várják. Mivel Magyarországon és az egész Kárpát-medencében nagyon népszerűek ezek a versenyek, azt tervezik, hogy később Európa-bajnokságot, sőt majd világbajnokságot is rendeznek tésztahídépítésből - mondta Horváth Sándor. (forrás: MTI)

A Tudományos Diákkörök hétvégén lezajlott VIII. Országos Konferenciáján (TUDOK) a nagydíjjal jutalmazott 12 kutatás mindegyike élő problémát vizsgál: mely baktériumok élnek a melegvízhálózatokban, milyen lépések vezethetnek egyes idegrendszeri betegségek gyógyításához, vagy éppen mennyi növényvédőszer kerül a felszíni vizekbe? Nyerges Ákos székesfehérvári gimnazista városa középiskoláinak melegvízhálózatából vett mintákat és a légkondicionáló berendezésekben előforduló, atípusos tüdőgyulladást okozó baktériumot, a legionellát próbálta kimutatni. Kutatásaihoz a laboratóriumi háttér biztosításával segítséget nyújtott az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiéniai Főosztálya is. Vizsgálati eredményeit egy országos méretű kutatási projektben is felhasználják a témában dolgozó szakemberek.

A legveszélyesebb típusú vastagbél-elváltozást, a rákmegelőző állapotot jelentő lapos növedéket, gyakran nem veszik észre a vastagbéltükrözésnél (kolonoszkópia) a bél nyálkahártyáján - figyelmeztetnek amerikai kutatók.

A rákossá fajuló növedékek 9 százaléka lapos és nehezen észrevehető a kaliforniai Palo Alto Egészségügyi Központ kutatócsoportja szerint. A kolonoszkópiás vizsgálat során egy hajlékony szál végén lévő miniatűr kamerával tekinti meg az orvos a vastagbél falát. Az ilyenkor észrevett polipokat, kiemelkedő növedékeket, melyek tumorrá alakulhatnak, ezen az úton el is távolíthatja a szakember. Van azonban a növedékeknek lapos típusa is (lézió - sérülés, folytonossági hiány), melyek a kaliforniai kutatók szerint gyakoribbak és veszélyesebbek, mint az elődomborodó polipok.

Egy kínai kutatóorvos szerint a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es vírusa a mutáció jeleit mutatja: a fertőzött emberek számára egyre inkább halálossá válik, ha a betegek nem kapnak időben megfelelő kezelést. Csong Nan-san, a légzőszervi betegségek szakértője pekingi nyilatkozatában hangsúlyozta: főleg akkor kell az emberi megbetegedéseket különös körültekintéssel kezelni, amikor a hagyományos influenza is járványos méreteket ölt. "Ha a madárinfluenza és az emberi influenza vírusa egyszerre jelenik meg, úgy nagyobb az állatbetegség emberivé alakulásának esélye. Ezért kell rendkívüli éberséget tanúsítanunk márciusban" - idézi a kutatót a Ming Pao című napilap.

Csong megállapította, hogy a veszélyes kór tavalyi és idei halálos áldozatai a szegények közül kerültek ki, ezért nem kaptak idejekorán orvosi segítséget. Kínában idén hárman haltak meg madárinfluenzában, a fertőzést minden bizonnyal beteg baromfi okozta. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjedt volna. Noha a félelmetes H5N1-gyel 2003 óta mindösszesen 368-an fertőződtek meg világszerte, a betegség halálozási aránya riasztó: 234-en vesztették életüket madárinfluenzában. A szakértők már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy - ha a kórokozó genetikai mutáción esik át, ezáltal képessé válik az emberi populáción belül fertőzni - hatalmas világjárványt okozhat, amelynek során milliók veszthetik életüket. (forrás: MTI)

Pálinkás József tanszékvezető egyetemi tanár, a Fidesz parlamenti képviselője, Roska Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, valamint Somlyódy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jelöltek az MTA elnöki posztjára - tájékoztatta a jelölőbizottság hétfői ülése után Szántay Csaba akadémikus, a testület elnöke az MTI-t.

Ötven százalékot kell szerezni

Korábban öt jelölt szerepelt, ám a hétfői ülésen a bizottság számukat háromra korlátozta. Szántay Csaba közlése szerint a társadalomtudományi alelnök posztjára Maróth Miklóst, az ELTE prodékánját, egyetemi tanárát, valamint Török Ádámot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát jelölték. Az élettudományi alelnöki posztra Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központ igazgatója és Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora a jelölt, természettudományi alelnöknek az e posztot jelenleg betöltő Kroó Norbertet ajánlották.

2006-ban az első helyen Svédország állt, ott a GDP 3,89 százalékával, a második Finnország 3,45 százalékkal, a harmadik Németország 2,51 százalékkal. A legkevésbé intenzív a kutatás Cipruson (0,42 százalék), Romániában (0,46 százalék), Bulgáriában (0,48 százalék) és Szlovákiában (0,49 százalék).

Magyarországon a GDP 1 százalékát fordították kutatásra-fejlesztésre 2006-ban, Csehországban 1,54 százalékát, Lengyelországban 0,56 százalékát. (mti)

Egy nyolcvan éve már kihaltnak hitt madárfajt fedeztek fel újra Pápua Új-Guinea közelében. A Beck-viharmadárról (Pseudobulweria becki) múlt nyáron készített fényképeket Hadoram Sirihai izraeli ornitolgóus a Bismarck-szigeteken. Az expedíció során több mint harminc egyedet örökített meg, a madár azonosítását pedig számos intézet hitelesítette. A képek jelentik az első bizonyítékot a viharmadár létezéséről, amit már néhány éve Ausztráliában megfigyeltek. A Beck-viharmadár rokonságban áll a kormoránokkal és vészmadarakkal. Tollazata sötétbarna, hasán halványabb. Újrafelfedezése előtt utoljára 1929-ben látták. Sirihai már számos új madárfajt fedezett fel az elmúlt évek során Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

(MTI)

A gyomorsavtúltengéstől szenvedő pácienseknek jelenthet hosszú távú enyhülést és nyújthatja tüneteik megszűnését a műtéti megoldás - számoltak be amerikai kutatók követéses vizsgálatukról. Ha a gyomor és a nyelőcső közti záróizom nem zár rendesen, kialakul az úgynevezett reflux, amikor a gyomorsav visszaszivárog a nyelőcsőbe. Ez igen erős, égő mellkasi fájdalommal járhat. Rövid távon a páciensek 85-95 százalékánál kiváló eredményeket hoztak a refluxműtétek. Az utóbbi időben azonban két hosszabb távú vizsgálat arra utalt, hogy idővel eltűnnek ezek az előnyök.

Nagyon kevés hosszú távú tanulmány vizsgálta a refluxműtétek hatásosságát, jegyzi meg Brant K. Oelschlager az American Journal of Gastroenterology szaklapban. Oelschlager csoportja 1993 szeptembere és 1999 szeptembere között 441 refluxos pácienst műtött meg a Washingtoni Egyetemen Seattle-ben. 2004-ben a műtéten átesettek 65 százalékával, 288 emberrel tudták felvenni a kapcsolatot a kutatók. A műtét óta eltelt átlagos időtartam 69 hónap volt. A gyomorégés, amely a műtét előtt lényegében mindenkinél meglévő tünet volt, a páciensek 90 százalékánál jelentősen enyhült a műtét után, 67 százalékuknál pedig megszűnt. A második leggyakoribb tünet, a savvisszaszivárgás 92 százalékuknál javult és 70 százalékuknál megoldódott. A nyelési zavar szintén javult, vagy megszűnt a páciensek többségénél. A köhögés és a rekedtség a páciensek 69 százalékánál javult, ám legtöbbjüknél nem oldódott meg.

Hosszú távú javulást nagyobb arányban tapasztaltak a fiatalabb férfiaknál, akiknél a kezdetekben nem jelentkezett nyelési rendellenesség. Néhány mellékhatását is megfigyelték a műtétnek. A páciensek két százalékánál korábban nem létező nyelési rendellenesség jelentkezett, a páciensek 11 százaléka pedig új, vagy a korábbinál erősebb hasmenést tapasztalt. Sőt, a műtöttek jelentékeny hányada, 41 százaléka továbbra is savlekötő gyógyszert szedett, 3 százalékuknál pedig újabb műtétre is szükség volt. Mindazonáltal a refluxműtétet a súlyos savtúltengés eszköztárában kiváló választási lehetőségnek kell tekinteni - összegezték a kutatók. A lehető legjobb eredmény elérése érdekében a műtéteket erre kialakított központokban, tapasztalt sebész és gasztroenterológus szakembergárdával kell elvégezni, egészítették ki a tanulmány megállapításait a philadelphiai Temple Egyetem kutatói.

(MTI)

A korábbi jelölt helyett nő lesz Dél-Korea első űrhajósa, aki egy orosz űrhajó fedélzetén áprilisban a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik. A tudományos minisztérium sajtóértekezletén hétfőn Szöulban közölte: Ji Szo Jeon lép majd az eredetileg kijelölt Ko Szan helyére. Dél-Korea tavaly szeptemberben Ko Szant nevezte meg első számú jelöltjének, de az orosz űrhajózási hivatal a múlt hónapban kérte a jelölt személyének megváltoztatását, mert Ko Szan megsértette az orosz kiképzőközpont szabályzatát.

Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint az űrhajós engedély nélkül, egy orosz kollégája segítségével kölcsönzött ki egy könyvet a könyvtárból, amelyet tavaly szeptemberben hazaküldött. A férfi később visszaadta a könyvet, és a történteket azzal magyarázta, hogy egyéb holmijával együtt véletlenül került a hazaküldendő csomagjába a könyv. Az orosz hivatal hangsúlyozta, hogy a kis fegyelemsértésnek és engedetlenségnek is súlyos következményei lehetnek.

A 29 éves Ji Szo Jeon, aki eddig a tartalék szerepét töltötte be, és szintén az orosz űrközpontban készült a küldetésre, tíz napot tölt majd az ISS fedélzetén öt kozmonauta, köztük egy amerikai nő társaságában. A váltás technikai szempontból nem okoz gondot, mivel mindkét űrhajós ugyanabban a kiképzésben részesült. Ko Szan továbbra is részt vesz a felkészülésben, majd a földi irányító központban segít Ji Szo Jeon űrállomáson végzett munkájának koordinálásában.

(MTI)