Tudblog

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) Harmony nevű kikötőmoduljára  szerelte az első európai gyártmányú űrlaboratóriumot hétfőn az Atlantis amerikai űrrepülőgép legénységének két tagja. Azzal, hogy a Columbus a helyére került, az európai űrkutatás is a Föld körül mintegy 350 magasságban keringő űrbázis társtulajdonosává vált. A kutatómodulban három űrhajós fér el, és így elvileg megnövelhető az ISS-en huzamosabb időn át dolgozó asztronauták száma. (MTI)

A túlsúlyos emberek ritkábban kapcsolják be a biztonsági övet autójukban, bár az is tény, hogy nem minden autóban található hosszabb öv vagy övhosszabbító – állítják amerikai kutatók. Amerikában a szélsőségesen kövér emberek 70 százaléka használja mindig a biztonsági övet az autóban, ezzel szemben a normális testsúlyúak csaknem 83 százaléka kapcsolja be magát mindig – írták a kutatók csaknem 250 ezer gépkocsivezető válasza alapján az Obesity című szakfolyóiratban.

Annál ritkább a biztonsági öv használata, minél nagyobb testsúlyú (illetőleg testtömegindexű) a gépkocsivezető - mutattak rá a szerzők. A legutóbbi szövetségi felmérés szerint az autóbalesetben elhunytak több mint fele, nem volt bekapcsolva. A szövetségi előírás, amely már négy évtizede van érvényben, úgy szól, hogy a biztonsági öv mögé egy 97 kilogrammos embernek el kell férnie. Némely autógyár hosszabb biztonsági övvel vagy övhosszabbítóval is el tudja látni autóit, ám mások az efféle megoldásokat nem tartják elég biztonságosnak - sőt bizonyos szempontból veszélyesnek is tekintik -, ezért maradnak a standard méretnél.

(MTI)

A mediterrán vizekben honos medúzákat találtak a Volgán, a Tveri illetve Jaroszlavli területen lévő Ribinszki víztározóban. A leletre az Orosz Tudományos Akadémia belvízi biológiával foglalkozó intézetének munkatársai akadtak. Az intézetben a Moszkovszkij Komszomolec című lap kérdésre elmondták: a globális felmelegedéssel nyaranta egyenletesebb a magas hőmérséklet, és télen rövidebb ideig fedi jégtakaró a vizeket. Ennek nyomán több lett az egysejtű, a gerinctelen és a vízi növény, vagyis bővebben áll rendelkezésre táplálék a halaknak, s a délebbre honos fajok birtokba veszik a kínálkozó ökológiai teret.

Az utóbbi években a Volgán mintegy 160, addig csak a déli tengereken és folyókban honos faj jelent meg. Az intézet kutatói ezt az evolúció természetes fejleményének tartják, ahhoz hasonlónak, mint amikor évezredekkel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak után a folyók kiszabadultak a jég alól, s megteltek élettel. Feltételezéseik szerint a medúzák pár év alatt eljuthatnak Moszkváig. Aggodalomra azonban a szakértők szerint nincs ok, mert az édesvízi változat nem mérges.

(MTI)

A terhesség alatt nem működik hibátlanul a memória, állítja a sidney-i New South Wales-i Egyetem kutatója, Julie Henry és csapata. A tudós és kollégái az elmúlt tizenhét év tizennégy kapcsolódó tanulmányát vetették össze. A helyzet ugyanis korántsem egyértelmű: míg a várandósok több emlékezetfunkciója hibátlanul működik, egyes feladatoknál lényegesen alulmaradnak babát nem váró társaikkal szemben. Ilyen például, ha egy folyamatot kell megtervezniük, vagy új információt, mondjuk egy számsort kell megjegyezniük - magyarázta Henry. Azt az információt, ami viszont már a hosszú távú memóriában benne van, például családtagok telefonszámát, gond nélkül előhívják. Ez magyarázatot ad arra, hogy egyes tanulmányokban miért sikerült hibátlan memóriateljesítményt mérni a várandós nőknél, másokban meg miért nem - a memória más-más funkcióit vizsgálták.

A hiányosság okát illetően a tudósok csak találgatni tudnak. Julie Henry szerint a megváltozott életstílus tehető felelőssé. Kollégája, Heidi Danker-Hopfe berlini pszicho-fiziológus, lehetségesnek tartja, hogy a csökkent emlékezőképesség az ilyenkor tipikusan jelentkező alvászavarból eredő alváshiánnyal magyarázható. Martin Hautzinger, a Tübingeni Egyetem klinikai szakpszichológusa pedig teljesen hétköznapi magyarázattal rukkol elő: a plusz kilók jelentős fizikai terhet rónak a várandós anyákra, és ez a fizikai igénybevétel megnehezíti a mentális erők mozgósítását.

(MTI)

Az allergia kialakulásáért felelős gének egymásra hatását vizsgálja a Szegedi Tudományegyetem bőrgyógyászati és allergológiai klinikája. Ha a kutatási program sikerrel zárul, e betegségben szenvedők akár egyénre szabott terápiáját is kaphatnak majd. Réthy Lajos projektvezető elmondta, hogy a nyolc európai és egy tengerentúli egyetem közreműködésével zajló kétéves kutatási projektben egy matematikai modell segítségével azt igyekeznek kideríteni, melyek azok a kulcsgének, amelyek egyéb hatások mellett, felelősek az allergia kialakulásáért.

A kutatás hátterét Barabási Albert-László magyar származású fizikus skálafüggetlen hálózatokkal kapcsolatos elmélete adja, e szerint a hálózatok, az olyan összetett rendszerek, mint a társadalom vagy az élő szervezet nem véletlenszerűen rendeződnek, hanem matematikailag jól modellezhetők. Ilyen összetett rendszereknek tekinthetők a komplex betegségek is, mint az elhízás, a magasvérnyomás vagy az allergiák.

Kialakulásukban és az adott betegségen belüli egyéni különbségekben a környezeti tényezők mellett számos gén egymásra hatása is szerepet játszhat - mondta Réthy Lajos. A szegedi klinikán önként jelentkezőktől - négyszáz allergiás betegtől és ugyanennyi egészségestől - vesznek vérmintát. A mintákból elkülönített DNS-t genetikailag elemzik, géneltéréseket keresnek részben Magyarországon, részben külföldön. A kapott adatok matematikai és informatikai feldolgozása a külföldi partnerintézményekben történik. A kutatási program eredményeként tíz év múlva talán egy csepp vérből meg lehet majd határozni, hogy valaki milyen allergiában szenved, és melyik a leginkább megfelelő kezelés. (mti)

Az izraeli légierő azt tervezi, hogy Viagrát ad pilótáinak, ami várhatóan növeli majd a levegőben nyújtott teljesítményüket - közölte a Ba Mahahne izraeli hetilap. A terv előzményét azok a kutatások jelentik, amelyekből kiderült, hogy a Viagra egy származékát szedő hegymászók jobb ellenállóképességet tanúsítanak nagy magasságban, kevésbé fáradékonyak, és kevésbé hat rájuk az oxigénmennyiség csökkenése.

"A kísérlet azt bizonyította, hogy a tüdő vérnyomása nagyobb a Viagra-származékkal kezelt alanyoknál azokhoz képest, akik nem kaptak ilyen szert" - mondta a kutatást vezető Jehezkél Ken orvos, tartalékos ezredes, a jeruzsálemi Hercog kórház igazgatója.

A vizsgálat eredményeit az izraeli légierő egy hamarosan sorra kerülő katonaorvosi kollokviumán mutatják be - írta a hetilap. (MTI)
 

Többé nem tengeralattjáróznak kecskék a brit haditengerészet kötelékében. Eddig sem ők teljesítettek szolgálatot a tengeralattjárókon, de nagy szolgálatot tettek a hirtelen nyomásváltozás hatásának tesztelése során. Mivel a kecske szervezete élettanilag eléggé hasonló az emberéhez, ezért kísérleteztek velük.

Bezárták őket egy légmentesen zárt kamrába, amelyben a nyomást drasztikusan változtatták egy tengeralattjáró túl gyors felmerülésének körülményeit imitálva. Minderre vészhelyzet esetén lehet szükség, amikor a legénységnek mihamarabb el kell hagynia a járművet a hirtelen nyomáskülönbség pedig keszonbetegsét, légembóliát okozhat.

2000 és 2006 között hat kecske pusztult el a tesztekben, további 122-őt pedig vágóhídra kellett küldeni.

Derek Twigg brit védelmi miniszter most közölte, hogy több próbára nincs szükség, a kecskéket nem hiába áldozták fel, igen értékes biztonsági tudnivalókhoz jutottak közreműködésükkel.

A kísérleteket egyébként már tavaly márciusban felfüggesztették. (MTI)

Nem gondoljuk, hogy tudományos körökben óriási felhördülést keltett a Mars Reconnaissance Orbiter január 28-i felvétele, amin egy mosolygós arc látható a bolygón, viszont bízunk benne, hogy még a NASA-nál is röhögtek egy jót. A névtelen kráter átmérője nagyjából három kilométer, és egyértelműen egy mosolygós arcot mutat. A Marson már találtak hasonlót, a Viking űrszonda is küldött képet vigyorgó kráterről, amit aztán a Mars Global Surveyor is megörökített: az a képződmény azonban jóval nagyobb, átmérője eléri a 215 kilométert.

A világhírű főemlőskutató, etológus és természetvédő, akit a korábbi ENSZ főtitkár, Kofi Annan az ENSZ békenagykövete címmel is felruházott, február 11-én, hétfőn délután tart előadást az ELTE Lágymányosi Campusán, és találkozik az általa alapított természetvédelmi hálózat magyarországi képviselőivel is.

Jane Goodall nevét elsősorban a csimpánzok viselkedésével kapcsolatos felfedezései nyomán ismerhette meg a világ. A kutatások a neves antropológus, Louis Leakey kezdeményezésére indultak meg az 1950-es évek végén, ugyanis az ember származásával kapcsolatos régészeti kutatásokat a ma élő emberszabásúak viselkedésének kutatásával akarták kiegészíteni, így kísérelve meg képet alkotni az ősi emberszabásúak életmódjáról. Az ember három legközelebbi rokonát három hölgy kezdte kutatni Leakey kezdeményezésére: a gorillákat Dian Fossey, az orangutánokat Biruté Galdikas, a csimpánzokat pedig Jane Goodall.

Az Egyesült Államok délkeleti részén átvonuló, pusztító tornádókat okozó hidegfront Florida irányába halad, emiatt késhet az Atlantis űrsikló indítása – közölte szerdán a NASA. Az idei első űrrepülőgép-indítást csütörtökre tűzték ki, a floridai Kennedy űrrepülőtér vezetői hajnalban az időjárási helyzettől függően döntenek arról, hogy megkezdjék-e az Atlantis üzemanyagtartályainak feltöltését a közép-európai idő szerint 20.45-re tervezett starthoz. Meteorológusok szerdai előrejelzése szerint az indításnak 30 százalék az esélye. Tavaly már többször el kellett halasztani az Atlantis december 6-ra tervezett indulását, akkor műszaki problémák miatt.

A tornádók több mint ötven emberéletet követeltek Tennessee, Arkasas, Kentucky és Alabama szövetségi államokban. A hidegfront várhatóan megszelídül, mire Floridába elér, de a hideg légáramlat esőzést, sűrű felhőzetet, sőt villámlást okozhat.

[via MTI]

Dél-koreai kutatók háromdimenziós képet készítettek egy múmiáról, amely egy magzatot ábrázol a több mint négyszáz éves nő hasában. A holttestre 2002-ben leltek Dél-Koreában. Valószínűleg ez az első több száz éves múmia, amelynek hasában magzatot találtak.

A szöuli Kuro-Klinika kutatócsoportja a képalkotáshoz komputertomográfiát és mágneses rezonanciát alkalmazott -  adta hírül a koreai SBS tévécsatorna. Ezekkel a módszerekkel a test belsejében található szervekről térbeli képet lehet készíteni. A múmia koporsóját annyira jól szigetelték egykoron, hogy alig jutott a belsejébe oxigén. Ezáltal a holttest igen jó állapotban maradt fenn. Korát 440 évre becsülik. A terhes anya a halálakor 20-30 éves lehetett, és röviddel a szülés előtt halt meg.

 

A súlyemelés éppolyan jó zsírégető módszer lehet, mint az állóképességi sportok, így a futás. Amerikai kutatók olyan egereket hoztak létre, amelyekben egy gén, ha bekapcsolták, a súlyemeléstől kialakuló izomzathoz hasonló izmokat hozott létre az állatokon.
Amikor a gént kikapcsolták, az egerek, amelyeket gyorséttermi ételekkel etettek, meghíztak, és májproblémáik alakultak ki. Viszont ha a gén be volt kapcsolva, az egerek égették a zsírt, ráadásul a májproblémáik is megszűntek, sőt a májuk ellenállása az inzulinnal szemben is megszűnt, tehát a kettes típusú cukorbetegség sem veszélyeztette őket. Mindez annak ellenére történt, hogy az egerek továbbra is zsírdús táplálékot kapták, és fizikai aktivitásukat sem növelték - írták a bostoni orvostudományi egyetem munkatársai a Cell Metabolism című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

(MTI)

A legalább öt centis magassarkú cipő viselése erősíti a gátizomzatot, s ezáltal a szeretkezés is jobb lehet tőle - állapította meg Maria Cerruto olasz urológus, aki hatvanhat 50 évnél fiatalabb nőt vizsgált meg, és kimutatta, hogy akik a lábukat legalább 15 fokos szögben tartó magassarkút viselnek, azoknak a testtartása ugyanolyan jó, mint akik lapos cipőben járnak. De ami a fő: a gátizomzatuk kisebb elektromos aktivitást mutatott, ami arra utal, hogy optimális helyzetű, tehát erőssége és összehúzódási képessége jobban fejlődhet.

A medencefenék-izomzat segíti a szexuális aktivitást és a kielégülést, másrészt támaszt nyújt a medence szerveinek, így a húgyhólyagnak, a méhnek és a beleknek. Terhesség és szülés után vagy az öregedéstől gyakran meggyengül, s ezért speciális tornával ugyan, de lehet erősíteni. "A nőknek gyakran problémát jelent a megfelelő tornát végrehajtani, és lehet, hogy a magassarkú viselése jobb megoldás. Sok nőhöz hasonlóan én is szeretem a magassarkú cipőket, és jó tudni, hogy ilyen egészségügyi hatásuk is van" - mondta a doktornő.

(MTI)

Kevesebb időt töltenek mélyalvásban a dohányosok, mint a nemdohányzók - állapították meg amerikai kutatók alvó dohányosok agyi aktivitását követve. A dohányzók négyszer-ötször gyakrabban panaszolták, hogy nem érzik kipihentnek magukat, mint a nemdohányzók. A cigarettában lévő nikotin rémálommá válhat a dohányosok számára, mert stimulánsként hatva megnehezíti az elalvást. A kismértékű megvonási tünetek pedig, melyek az éjszaka előrehaladtával jelentkeznek, még inkább megzavarják a dohányosok álmát. A cigarettázók alvási problémáit, azok okait Naresh Punjabi vezetésével vizsgálták a baltimore-i John Hopkins egyetemen, a tanulmány a Chest szaklapban jelent meg. A kulcskérdés az, vajon a dohányzás által kiváltott orvosi gondok (a tüdő, vagy a szív problémái) okozzák az alvási nehézségeket, avagy a dohányzás önmagában is okolható.

A kutatásba negyven középkorú dohányost vontak be, akik egyikénél sem jelentkeztek még a dohányzás következtében kialakuló egészségügyi problémák. Kontrollként ugyancsak negyven középkorú, hasonló fizikai állapotban lévő nemdohányzót választottak. A saját otthonukban alhattak a vizsgált emberek, ám elektroenkefalográfot (EEG) csatlakoztattak koponyájukhoz, mely rögzítette agyi elektromos aktivitásukat. A kutatók azt találták, hogy a dohányosok a nemdohányzókhoz képest kevesebb időt töltöttek mélyalvásban, viszont többet felszínes szendergésben. A legnagyobb különbség az elalvás utáni szakaszban mutatkozott, mely azt a feltételezést támasztja alá, hogy a nikotin serkentő hatása ilyenkor akadályozza még a mélyebb alvást. A dohányosok 23 százaléka panaszolta, hogy nem pihente ki magát az éjszakai alvás során, míg a nemdohányzóknak csak öt százaléka említette ezt. (forrás: MTI)

Az Észak-Amerika keleti partjairól bevándorolt fésűs medúza (Mnemiopsis leidyi) veszélyezteti a Balti-tenger tőkehal-szaporulatát. A kieli Leibniz Tengeri Tudományok Intézetének biológusai az állat emésztőrendszerében ugyanis ikrák maradványait találták, tudósít a német Die Welt. A fésűs medúza először 2006-ban bukkant fel a Balti-tengeren, és eredetileg - a tőkehalhoz hasonlóan - állati planktonnal táplálkozik. Az új felfedezés azonban bizonyítja: nem csak táplálékkonkurense, hanem ragadozója is a veszélyeztetett halfajnak. A tőkehal állománya ugyanis évek óta csökken - részben a túlzott mértékű halászat, részben pedig a környezetkárosítás miatt. A tengerbiológusok tanulmánya még nem ad támpontot arra nézve, hogy a medúza mennyi ikrát eszik meg, azaz hogy tényleg komoly fenyegetést jelent-e a tőkehalállományra, de aggodalomra adhat okot, hogy ugyanakkor fordul elő az ívási területen, amikor a halak lerakják ikráikat. (forrás: MTI)

Vészes iramban halnak ki az ausztrál kontinens bennszülött nyelvei - figyelmeztettek az ország elhivatott hagyományőrzői. A kampányolók szerint komplett őrültség, ha a politikusok nem veszik fel a harcot az eltűnőben lévő nyelvek megőrzéséért, hiszen azok az ország kulturális hagyományainak roppant fontos részei. A szakértők becslése alapján az európai telepesek megérkezése előtt több száz nyelv élt az ausztrál kontinensen. Ezek közül azonban csupán alig néhány tucatnyi maradt fönt napjainkra. A kihalt nyelvek pedig mind magukkal vitték a sírba a bennszülött kultúra és történelem egy-egy visszahozhatatlan darabját. Az ország nyugati, sivatagos táján élnek még olyan aborigén csoportok, amelyek ragaszkodnak eredeti nyelvükhöz. A pitjinjara nyelvet nagyjából háromezren beszélik, ők nagyon büszkék erre, és kulturális identitásuk szimbólumaként kezelik. "Pöttöm korom óta beszélem a pitjinjarát, úgy nőttem fel, hogy mindig így beszéltem, most is ez a legfontosabb nyelv, amit használok" - mondta egy asszony. "A nyelvünk nagyon fontos nekünk, jelenleg nagyon erős, és reméljük, hogy ilyennek őrizzük meg az unokáink és minden következő generáció számára is" - tette hozzá egy másik bennszülött. Ausztráliában csak Új-Dél-Wales államban létezik átfogó bennszülött nyelvi politika. (forrás: MTI)

A George Bush elnök által hétfőn a kongresszusba benyújtott jövő évi költségvetési tervezet csupán 2,9 százalékkal növeli az amerikai űrkutatási hivatalra szánt összeget, de a NASA vezetői szerint ez nem érinti stratégiai céljaikat. A költségvetés tervezetében Bush elnök az előző pénzügyi év (2007. október -2008. szeptember) 17,11 milliárd dollárra becsült kiadásaihoz képest az új költségvetési évre 17,61 milliárd dollárt kért a NASA számára. Tekintettel a fogyasztói árak alapján számított 2007. évi 4,1 százalékos inflációra, reál értékben csökkennek az űrkutatási hivatalra szánt összegek.

Hétfőn a Moszkva melletti Csillagvárosban megkezdte a felkészülést a következő űrturista, Richard Garriott – írja az MTI. Garriott édesapja a NASA űrhajósa volt, 1973-ban két hónapot töltött a Skylab fedélzetén. Az űrturista neve a játékosoknak lehet ismerős (esetleg Lord British néven), ő készítette ugyanis a nyolcvanas-kilencvenes évek kultikus fantasy szerepjátéksorozatát, a kilenc részt, számtalan mellékszálat, és egy hihetetlenül népszerű online verziót megért Ultimát. Garriott legutóbbi munkája a Tabula Rasa című online játék, saját bevallása szerint már középiskolás korában többet keresett a játékaival, mint az apja a NASA-nál.

Garriottnak egyelőre hathetes egészségügyi felkészítésen kell átesnie, de közben már a repülés részleteit is gyakorolja. Az űrturista a tervek szerint októberben indul a Nemzetközi Űrállomásra, ahol kilenc napot tölt el, és tudományos kísérleteket is végez majd. További részletek Garriott blogjában.

Több száz kutatási program támogatását állította le az Egyesült Államok törvényhozása a 2008-as pénzügyi évre, ez kutatói állások megszűnését is jelenti. A programok közül néhány az európai kutatási projekteket is érinti, amint az American Institute of Physics közléséből kiderül. A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) építése nem kapja meg az ígért 160 millió dollárt (közel 28 milliárd forint). A fúziós atomenergiát tesztelő reaktor hét ország együttműködésével Franciaországban épül. A Svájcban a 2008-as év végén átadandó Large Hadron Collider (LHC - nagy hadronütköztető gyűrű) után a második legnagyobb részecskegyorsító, az Illinois államban működő Fermilab Tevatron személyzetét szabadságolják vagy elbocsátják. A Fermilabban indult volna a neutrínók természetét tanulmányozó NOvA program, amely szintén nem kapott támogatást. Az eredetileg 2010-ben felavatandó, az elektronok és pozitronok ütközéseit vizsgáló nemzetközi lineáris gyorsító (ILC) támogatását 75 százalékkal csökkentették, amellyel az amerikai kutatók tervei meghiúsulnak. A műanyagok és lágy anyagok szerkezetének elemzésére használt neutronforrást (IPNS) a tervezettnél néhány évvel korábban bezárják Illinois-ban.

[via MTI]

A Gizmodo nem cicózott, elővette az évezredes kérdést, mi történik, ha Superman (aki legyőzhetetlen) és a Star Wars-filmek fénykardja (ami mindent átvág) egymásnak feszül. A cikk tudományos alapon, illetve a Superman-képregények történéseiből merítve hozza ki Supermant győztesnek. Bár volt már rá példa, hogy a lézer megsebezte a szuperhőst, a fénykard sugárzása valószínűleg nem árt neki, hiszen hasonló a sugárzása, mint a napnak, amitől Superman csak erősebb lesz. További részletek itt.

Életének 83. évében hétfőn váratlanul elhunyt Gergely János Széchenyi-díjas akadémikus, immunológus - tudatta a Magyar Tudományos Akadémia közleményben az MTI-vel. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának volt elnökét, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) alelnökét az Akadémia saját halottjának tekinti. Gergely János kutatási területe az immunrendszert szabályozó funkciók voltak. 1971-78-ban a Magyar Immunológiai Társaság főtitkára, 1986-ig pedig a szervezet elnöke. 1978-80 között a magyar tudós az Európai Immunológiai Társaságok Szövetségének alelnöke volt, majd 1983-ig a szervezet elnöki tisztét töltötte be. 2000 óta a TIT alelnöke. Gergely Jánost 1982-ben választotta levelező tagjává, 1990-ben pedig rendes tagjává a Magyar Tudományos Akadémia.

Tudományos tevékenysége elismeréseként számos szervezet, így az Academia Europeae ( London), a Román Orvostudományi Akadémia, a Brit Immunológiai Társaság, a Német Klinikai és Kísérleti Immunológiai Társaság, valamint a Skandináv Immunológiai Társaság választotta tiszteleti tagjává. Gergely Jánost 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki "az immunológiai területeken folytatott igen sikeres tevékenységéért." 2006-ban elnyerte a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját. Ugyancsak 2006-ban tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével.

[via MTI]

New York-i idő szerint ma este 7-kor (magyar idő szerint kedden hajnali 1-kor) egy madridi rádióantenna a tőlünk 431 fényére levő Sarkcsillag felé küldi a Beatles Across the Universe című dalát. A dalt éppen 40 éve rögzítette John, Paul, George és Ringo. Az esemény annak az ünnepségsorozatnak a része, amellyel az amerikai űrhivatal, a NASA ünnepli idén esedékes nevezetes évfordulóit. Múlt héten, január 31-én volt az ötvenedik évfordulója annak, hogy felbocsátották az első műholdat (az oroszok már három hónappal ezelőtt ünnepelhették a Szputyikot), július 29-én pedig maga az űrügynökség lesz fél évszázados. A Beatles dalának űrbe küldése nyilván jelzésértékű, tudományos hasznot nem várnak tőle, inkább a hétköznapi embereket akarja megnyerni a NASA a gesztussal. A hivatal közleménye szerint Paul McCartney annyit mondott a hír hallatán, hogy „küldjétek jókívánságaimat az idegen lényeknek.”.

A NASA szerint minden készen áll ahhoz, hogy február 7-én útnak induljon az Atlantis űrsikló. Az űrsikló az Európai Űrhajózási Ügynökség (ESA) Columbus űrlaboratóriumát helyezi üzembe a Nemzetközi Űrállomáson. Korábban többször el kellett halasztani a startot (eredetlieg december 6-án indult volna az Atlantis), mert két üzemanyagszint-jelző is meghibásodott. Később a poggyásztér egyik radiátorával voltak problémák, a NASA attól tartott, hogy a múlt héten felfedezett rendellenesség miatt a repüléskor szivárgás következhet be, ami befolyásolhatja az Atlantis klímarendszerét. A mérnökök megoldást találtak a problémára, így az űrsikló indításának tervezett időpontja továbbra is csütörtök, közép-európai idő szerint 20 óra 45 perc.

[via MTI]

Sikerült megfejtenie a seregélyek rejtélyes rajmozgásának titkát egy fizikusokból, biológusokból és gazdasági szakemberekből álló európai kutatócsoportnak - adta hírül a Daily Telegraph című brit lap. A tudósok azt szerették volna megtudni, hogyan sikerül a rajoknak annyira egyben maradniuk egy ragadozó támadása estén. Ehhez a római Tremini vasúti pályaudvar felett lejegyezték az egyenként körülbelül 3000 madarat számláló seregélyrajok mozgását. Az adatok segítségével 3D-s számítógépes modelleket készítettek, hogy az egyes madarak viselkedését elemezhessék. Az eddigi modellek szerint egy madár bizonyos távolságon belül az összes többivel kapcsolatban van. A mostani megfigyelések szerint viszont egy seregély a távolságtól függetlenül hét szomszédját kíséri figyelemmel, így sikerül szétszakadás esetén is újra egyesíteni a rajt.

Ezek szerint a seregélyek okosabbak, mint azt eddig hitték. "Az a tény, hogy a szomszédaik száma, és nem a távolságuk számít, komplex kognitív képességekre vall" - nyilatkozik a témában a római Statisztikai Mechanikai és Komplexitási Központ kutatója, Irene Giardina. A kutatás eredménye fontos lehet más szakterületek, így a mobil robottechnika számára is, ahol egyszerű robotok rajának összehangoltan, egyszerű szabályok alapján kell megoldania összetett problémákat.

[via MTI]

A Tomarni német cég elkezdte forgalmazni az első olyan szert, amely - állítólag - látványosan javítja a videójátékosok teljesítményét. A termék, amelyet a berlini egyetemmel együttműködésben fejlesztettek ki, átment minden egészségügyi ellenőrzésen, és 60 darabos kiszerelésben kerül forgalomba.

A szer optimális teljesítményt ígér, a túlzott koffeinfogyasztás következtében kialakuló kézremegés nélkül. A vállalat honlapja szerint a szer megkönnyíti a kommunikációt az agyi sejtek között és gyorsítja az oxigén felszívódását. Profi játékosokon már sikerrel kipróbálták.

Összetétele, amely részletesen megjelent az fpsbrain.com honlapon, hasonlít az energiaitalok többségéhez, bár cukor nincs benne. Javasolt mennyisége két tabletta naponta és felhasználható a tanulásban is. Ha a vevő nem elégedett a termékkel, a vállalat visszafizeti az ár 110 százalékát.

(MTI)

Brit geológusok csapata elérkezettnek látja az időt, hogy a holocén után új földtörténeti kor vegye kezdetét, az antropocén. Javaslatukat a GSA Today nevű amerikai szaklapban adták közre. A mostani földtörténeti kor átnevezésének ötlete nem új, a kémiai Nobel-díjas Paul Crutzen már 2002-ben kijelentette, hogy a Föld rég új korszakhoz érkezett, az antropocénhez. Az emberiség olyannyira megváltoztatta a bolygót, hogy indokolt az új kor elnevezése, magyarázta a holland tudós.

A kérdés csupán annyi: mikortól kezdődjön? Amikor a légkör széndioxidtartalma meghaladott egy bizonyos értéket? Vagy az ipari forradalommal? A brit kutatók az 1800-as évet javasolják, de szóba kerülhetnek szerintük meghatározó egyedi események is, mint például a XX. századi felszíni atomkísérletek, amelyek nyomát még évezredek múlva is magukon viselik a kőzetek.

Az új földtörténeti kor bevezetése azonban eléggé vitatott a szakemberek között. A német Der Spiegel azt írja, hogy a Bonni Egyetem kutatója, Thomas Litt szerint az emberi hatás egyrészt nem csupán 200 évvel ezelőtt kezdődött, a mértéke pedig régiónként igencsak változó. A holocén szerinte már eleve tartalmazza az emberi behatást, míg a pleisztocénban előforduló többi meleg időszak nem. A bonni kutató márpedig eléggé közel van a tűzhöz, ami ezt a szakterületet illeti - tagja a Nemzetközi Rétegtani Tanácsnak (ICS), amely a földtörténeti korok definícióiról dönt. És ott még nem merült fel az új kor ügye.

Viking temetőre bukkantak Yorkshire grófság déli részén, egy építkezést megelőző régészeti feltárás során. Összesen harmincöt sír tártak fel. A sírokat dél-nyugatról észak-kelet felé tájolták, ezért a régészek arra a következtetnek, hogy egy nem keresztény közösség temetőjéről van szó. A csontvázak mellett számos tárgyra, köztük néhány agyagedényre bukkantak a régészek, akik feltételezése szerint a temetkezés Kr.u. az V. és a IX. század között keletkezhetett, amikor a térség viking és szász megszállás alatt állt. A pontos időmeghatározást majd a fellelt tárgyak szénizotópos vizsgálatával végzik. Richard O'Neill, a hatfős régészcsapat vezetője igen jelentősnek tartja a leletet, mivel Yorkshire déli részén eddig még nem találtak ebből a korból származó temetkezést.

Egy szárazföldi ragadozó hüllő Brazíliában megtalált kövülete lehet az ősi és a ma élő krokodilok közötti "hiányzó láncszem".

A jó állapotban megmaradt fosszília egy 1,7 méter hosszú, húsevő hidegvérű maradványa, amely nagyjából 80 millió évvel ezelőtt, a késői krétakorban élt a mai Brazíliában. A maradványokra 2004-ben talált a Sao Paulo államban fekvő kisváros, Monte Alto közelében a Felipe Mesquita de Vasconcellos vezette kutatócsoport, amely a kövület vizsgálata után 2007 októberében a Zootaxa című folyóiratban számolt be munkájáról.

A Montealtosuchus arrudacamposi gyíkszerű, hosszúlábú, rendkívül fürge állat volt, amely száraz, forró éghajlatú vidéken élt. "A mai és a legősibb krokodilfélék külső jegyeit egyaránt magán viselte" - magyarázza Vasconcellos. Az állat morfológiailag már hasonlít a mai krokodilokhoz, viselkedése azonban valószínűleg különbözött.

A tudomány eddig még kevés kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett a krokodilfélék evolúciójának szakaszairól, ezért nagy jelentőséggel bír a mostani brazil lelet. Az utóbbi években a dél-amerikai országok - főként Argentína és Brazília - sok hasonló jelentőségű paleontológiai bizonyítékkal szolgáltak. (MTI)

Holland kutatók azonosítottak egy enzimet, mely az emésztőrendszer laboratóriumi szimulálása során képes volt a glutént (a gabonafélékben található, immunreakciót kiváltó fehérje frakciót) lebontani. Ha a klinikai próbák is igazolják hatékonyságát, az Aspergillus niger elnevezésű fekete penészgombából származó enzimet adalékként alkalmazhatják a glutént tartalmazó élelmiszerekben, melyeket így a gluténérzékenyek is súlyosabb következmények nélkül fogyaszthatnának.

A gluténnel szemben való túlérzékenység során a vékonybél nyálkahártyája nagymértékben károsodik. Ennek következtében valamennyi tápanyag felszívódása romlik. A gluténérzékenységnek genetikai és környezeti oka van, jelenleg nem gyógyítható, szigorú gluténmentes diétával kell karbantartaniuk az érintetteknek.

C. Miltea és munkatársai a hollandiai Leiden Egyetem orvosi központjában vizsgálták a prolyl-endoproteáz nevű enzimet, és azt találták, hogy jelentősen felgyorsítja a fehér kenyérben lévő glutén lebontását. A kísérletben kilencven perc elteltével nem maradt azonosítható mennyiségű glutén, holott az enzim nélkül legalább 120 percig a gyomorban tartózkodik. Hasonló eredményt kaptak szokásos gyorséttermi étellel is.

Az enzimes kezelésnél a glutént alkotó glutenin és gliadin peptidek T-sejt stimuláló hatása is eltűnt. Ez azt jelenti, hogy az arra érzékenyeknél megszüntethető lehet vele a glutén allergén, toxikus hatása. (mti)

Az Egis gyógyszergyár többségi tulajdonosa, a francia Servier csütörtökön megnyitotta a hétmilliárd forintos beruházással elkészült budapesti kutatóközpontját - jelentette be Jean-Philippe Seta, a Servier csoport ügyvezető elnöke.

A kutatóközpontnak elsősorban az anyagcsere-betegségek és a rákkutatás területén szánnak kiemelt szerepet.

A központban 60 kutató dolgozik majd, és a Servier kutatás-fejlesztésre fordított költségeinek a becslések szerint mintegy öt százalékát Magyarországon költi el - válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető elnök. A Servier az éves 3,3 milliárd eurós forgalmának mintegy 25 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.

A most Servier Research Institute of Medicinal Chemistry (SRIMC) néven megnyitott kutatóközpont mellett az Egisben továbbra is folytatják a kutatás-fejlesztési tevékenységet - mondta Jean-Philippe Seta. (MTI)