Tudblog

Veszélyes munkát végzett az ISS két asztronautája

2008. január 31., 10:53 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Befejezte veszélyes és eddig szokatlan külső űrszerelési munkáját szerdán a Nemzetközi Űrállomás (ISS) háromtagú legénységének két amerikai asztronautája. Peggy Whitson és Daniel Tani egy decemberben leállított napelemszárny-forgató rendszert mozgató elektromos motor helyébe egy másikat helyezett el.

A működésképtelenné vált berendezés a Föld körül 350 kilométer magasságban keringő űrbázis energiaellátását biztosító rendszer részeként szolgált. A két űrhajós egy olyan új hajtómotort vitt magával, amely képes lesz elfordítani egy napelemszárnyat a Nap felé, hogy az az onnan érkező sugarakból nyerjen energiát. Miután bekapcsolják majd az új motort, az ISS energiaellátása jelentősen növekedni fog.

A földi irányítás az ellenőrzés után eredményesnek minősítette az űrhajósok munkáját. A közép-európai idő szerint szerda este befejeződött, hétórásra sikeredett űrséta azért volt veszélyes az asztronauták számára, mert munkájuk közben nagyfeszültségű kábeleket csatlakoztattak ki és be, és fennállt annak a veszélye, hogy áramütés éri őket. Ezért nemcsak feladatuk elvégzésére kellett koncentrálniuk, hanem arra is, hogy elkerüljék a balesetet. (MTI)

Veszélyben a világ legkisebb bálnaféléje

2008. január 31., 07:46 Módosítva: 2015.04.19 16:09
Az Északi- és Balti-tengeren tervezett szélerőmű-parkok építése hatalmas lármával jár. Ez nemcsak kellemetlen, az ott élő disznódelfinek (Phocoena phocoena) hallása maradandó károsodást szenvedhet - írta a bécsi Der Standard.
Tovább

Hétezer éves város romjaira bukkantak Egyiptomban

2008. január 30., 16:10 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Hétezer éves város romjaira bukkantak Egyiptomban, a Fajjúm-oázisban amerikai régészek. Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő legfelsőbb tanács vezetője szerint a terület elektromágneses vizsgálata mutatta ki a falak és az utak hálózatát. A település szerkezete hasonlatos a görög-római korban épült városokéhoz - olvasható a Yahoo News hírei között. Mint Egyiptom főrégésze rámutatott, a város, amelynek nagy részét még homok fedi, a neolitikumban, időszámításunk előtt 5200 és 4500 között épült. Az eddig előkerült falmaradványok és a házak égetett agyagból épültek vagy mészkőborításúak. A régészek nagyszámú agyagedényre, valamint kemencék és terményraktárak alapjaira bukkantak. Ahmed Abdel Alim, a helyi régészeti felügyelő szerint a Fajjúm-tó mintegy hét kilométernyire van a romoktól, ám hétezer éve, amikor a város még lakott volt, a település feltehetően a víz partján állt.

(MTI)

Veszélyes küldetésre indult az ISS két asztronautája

2008. január 30., 15:04 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Veszélyes és eddig szokatlan külső szerelési munkát kezdett szerdán a nemzetközi űrállomás (ISS) háromtagú legénységének két amerikai asztronautája. Peggy Whitson és Daniel Tani feladata, hogy kicseréljenek egy meghibásodott berendezést, amely a Föld körül mintegy 350 kilométer magasságban keringő űrbázis energiaellátását biztosító rendszer része. A két űrhajós olyan új hajtómotort vitt magával, amely képes lesz elfordítani egy napelemszárnyat a Nap felé, hogy az az onnan érkező sugarakból nyerjen energiát. A mostani szerelési munka azért veszélyes, mert az űrhajósok nagyfeszültségű kábeleket csatlakoztatnak ki, és eközben nagyon kell ügyelniük arra, hogy ne érje őket áramütés. Az űrséta közép-európai idő szerint várhatóan az esti órákban fejeződik be.

[via MTI]

A boldogságtól ordítani

2008. január 30., 10:14 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Az átlagosan boldog emberek gazdagabbak és talán egészségesebbek is, mint a különlegesen boldogok - állítja Ed Diener amerikai pszichológus, a University of Illinois egyetem munkatársa, aki két évtizede boldogságkutató.

A boldog emberek egyértelműen egészségesebbek és sikeresebbek, mint a lehangoltak és dühösek, ám a mérsékelten boldogok többet érhetnek el életükben, mint a különösen boldogok, sőt tovább is élhetnek - véli kutatásai alapján Diener.

A boldogságkutató és csoportja azt találta, hogy nem a kiemelkedően nagy boldogság érzetét kellene megcélozniuk az embereknek, hanem egyfajta pszichológiai jólétet. Tanulmányukban, melyet a Perspectives on Psychological Science című szaklapban tettek közzé, hat vizsgálat eredményeit összegzik és elemzik.

Az egyik, a Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat - melyet 96 országban élő 120 ezer emberrel végeztek - azt mutatta, hogy azok, akik az életükkel való elégedettségi mutatójukat a tízes skálán 8-ra vagy 9-re tették, több pénzt kerestek, mint azok, akik a maximális tízesre értékelték boldogságukat. Stabil, meghitt kapcsolatban azonban legtöbben a kilencesek és tízesek közül éltek.

Egy másik vizsgálat azt találta, hogy a főiskolások és egyetemisták közül a legbarátkozóbbak voltak a legboldogabbak, a kevésbé boldogok tanulmányi eredménye azonban jobb volt.

Négy tanulmányban az egyén elégedettségére kérdeztek rá újra több év elteltével. Az eredetileg magukat legboldogabbnak vallók képzettségi szintje és jövedelme alacsonyabb volt, mint a kevésbé elégedett megkérdezetteké, talán mert ők előrelépésükért kevesebb erőfeszítést tettek.

A legboldogabb emberek, mutatta ki a kutatás, sokszor nem élnek olyan sokáig, mint mérsékelten boldog társaik. A magyarázat Diener szerint ott kereshető, hogy a túláradóan boldog emberek kevésbé aggódnak az egészségükért, de az sem zárható ki, hogy ez az állapot megterhelő az emberek szív- és érrendszerére - amiként az is előfordul a legnagyobb boldogságot hajszolók esetében, hogy céljuk eléréséért óriási kockázatokat vállalnak.

(MTI)

A naptej kiirtja a korallt

2008. január 30., 10:02 Módosítva: 2009.02.07 11:06
A National Geographic számolt be olasz tudósok kutatásáról, ami szerint a tengerekben fürdőzők testéről a vízbe kerülő naptej is veszélyes a korallzátonyokra. A naptejekben négy olyan általánosan használt összetevőt találtak, aminek hatására a zooxanthellae nevű algában élő vírusok burjánzani kezdenek, elpusztítják az algát, és a vízben tovább is terjednek. A zooxanthellae felelős a korallok élénk színeiért, és nagy szerepet játszik a fotoszintézisben is, így ha elpusztul, a korall kifakul, majd gyakorlatilag éhenhal. A kutatás szerint a világ korallzátonyainak tíz százalékát fenyegeti a naptej, amiből egy év alatt 4-6 ezer tonna kerül a tengerekbe.

Az anyatej védhet az allergiás asztma ellen

2008. január 29., 17:51 Módosítva: 2011.01.19 11:11

A szoptató egerek az anyatejjel átadják a levegőben szállított antigénekkel szemben megszerzett védettségüket utódaiknak. A szoptatással így megelőzték az egérutódoknál az allergiás asztma kialakulását. Az antigének a szervezet számára olyan idegen anyagok, melyek kiváltják az immunrendszer reakcióját. Ebben az esetben az utódok immunrendszere felismerte a szervezetbe került anyagot és nem alakult ki az allergiás válasz.

A Nice-Sophia-Antipolis egyetem kutatói Valerie Julia vezetésével végezték a kísérleteket. A szoptató egéranyák légterébe az elválasztásig minden másnap ovalbumin aeroszolt fújtak, mely egyébként a tojásfehérjét alkotó alapvető fehérje és ismert allergén. Az újszülött egerek gyomortartalmának vizsgálata bizonyította, hogy az ovalbumin átjutott az anyatejjel a kicsinyekbe is. Amikor 6-8 hetesen az utódok elérték a felnőttkort, injekció formájában kaptak ovalbumint, majd öt napon át aeroszol formájában. A szoptatott egereknél sokkal kisebb ellenreakciót tapasztaltak a kutatók, mint a nem anyatejes kontrollcsoportnál, előbbiek védettséget szereztek az albumin, mint antigén által kiváltott allergiás asztmával szemben.

Ezt bizonyította torokváladékuk vizsgálata is, melyben csökkent mértékben volt csak jelen az a fehérvérsejt típus (eosinofil), amely az allergiás folyamatok során keletkezik. Ilyen védettséget a nem szoptatott egérutódoknál nem találtak a kutatók. (mti)

Mesterkurzussal folytatódik a Mindentudás Egyeteme

2008. január 29., 15:11 Módosítva: 2010.04.15 16:24

Mesterkurzus címmel folytatódik szombaton a Mindentudás Egyeteme, az első előadássorozatot a hálózatkutatásnak szentelik - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. A Mindentudás Egyetemének lezárulta után vetődött fel a szervezőkben az ötlet, hogy az egyetemi szint után legyen egy mesterkurzus, egy továbbfejlesztett fokozat. Ezek egy kisebb, ötven fős hallgatóság előtt zajló, interaktívabb előadások lesznek, ahol a közönségnek a korábbinál fontosabb szerep jut.

A jelenlegi szemeszterben több olyan tudóst is felkérnek, akik korábban már tartottak előadást a Mindentudás Egyetemén, de lesznek újak is. A mesterkurzus foglalkozásai mindig egy-egy téma köré csoportosulnak. A hálózatkutatást immunológiai és genetikai tárgyú előadássorozat követi. A harmadik foglalkozást a lézerfizikának szentelik. A tavaszi szemeszter utolsó előadássorozata pedig annak jegyében telik, hogy 2008 a Föld Bolygó Nemzetközi Éve. (mti)

Válogatott a pestis?

2008. január 29., 14:59 Módosítva: 2009.02.07 11:06
A középkori Európa legnagyobb gyilkosa, a pestis talán mégsem osztotta olyan vakon és "demokratikusan" a halált, mint azt korábban gondoltuk - állítja egy amerikai kutatópáros.
Tovább

Negyven fölött jön a depresszió

2008. január 29., 14:55 Módosítva: 2012.11.20 10:15
44 évesen a legnagyobb a depresszió kockázata - állítja amerikai kutatók tanulmánya a Social Science and Medicine szaklapban. Nyolcvan országból kétmillió ember adatait összegezve azt találták, hogy a fiatalabbak és idősebbek közt alacsonyabb a depresszió kockázata, a középkorúak között pedig a legmagasabb férfiaknál és nőknél egyaránt.
Tovább

Nem okoznak rákot a sztatinok

2008. január 28., 14:44 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A vér koleszterinszintjét csökkentő sztatinok nem növelik és nem is csökkentik a mellrák kockázatát - állítják amerikai kutatók a Cancer orvosi szaklap januári számában. Mellrákos sejtekkel végzett korábbi laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a sztatinok megakadályozzák a sejtek burjánzását. Más, rágcsálókkal végzett kísérletek viszont azt jelezték, hogy a nagyobb dózisú sztatinoknak kitett állatoknál emelkedik a rákkockázat. Az ellentmondás feloldására tett kísérletet Gaia Pocobelli csoportja a seattle-i Washington Egyetemen. 4179 véletlenszerűen kiválasztott, agresszív mellrákkal diagnosztizált nőt és 4983 fős kontroll csoportot vontak be felmérésükbe az Egyesült Államok három államából. A felmérés telefonos interjúkkal zajlott. A megkérdezett nők hét százaléka szedett valaha sztatinokat, 271 a mellrákos és 336 a kontrollcsoportból. A begyűjtött adatok azt mutatták, hogy a sztatinok szedésének nincs kapcsolata a mellrák kockázatával - közölte Pocobelli. A későbbiekben az egyes sztatinfajták hatásának vizsgálatát tervezik a kutatók.

[via MTI]

Cipőt viselt az ősember

2008. január 28., 12:51 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Lábbelit hordott az ősember, állítja a New Scientist a Journal of Archaeological Science-re hivatkozva. A cikk szerint a Washington University két tudósa, Erik Trinkaus és Hong Shang olyan lábujjcsontokat vizsgált, amelyeket a Peking melletti Tian-Jüan barlangban találtak, és legalább 40 ezer évesek. A kutatók összehasonlították ezeket a nagyvárosokban élő mai amerikaiak, valamint a körülbelül ezer éve élt eszkimók és indiánok lábujjcsontjaival. A cipők enyhén megváltoztatják az ember csontozatát: a kemény cipőtalp miatt a lábujjak sokkal kevésbé görbülnek és erősödnek meg, mint azoknak az esetében, akik egész életükben mezítláb járnak. Ennek megfelelően a mai amerikaiaknak gyenge lábujjaik vannak, a régen élt, mezítlábas indiánok erős lábujjakkal rendelkeztek, míg a mainál puhább lábbeliket hordó eszkimók valahol a két csoport között voltak. A 40 ezer éves leletek leginkább az eszkimó csontokra hasonlítottak, ezért igen valószínű, hogy már az ősember is rendszeresen hordott cipőt.

A koffein emeli a cukorbetegek vércukorszintjét

2008. január 28., 11:27 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A koffeinfogyasztás csökkentése javíthat a leggyakoribb, kettes típusú (felnőttkori) diabétesszel élők állapotán - állítják amerikai kutatók. Különösen az étkezés utáni kávézás koffeinje emelte meg egész napra a vizsgálatban résztvevők vércukorszintjét - állapították meg az észak-karolinai Duke University orvosi fakultásának kutatói. A korábbi hasonló vizsgálatok azt mutatták, hogy azoknak, akik kávéztak, kisebb esélyük volt a diabétesz kialakulására, sőt azoknak volt a legkisebb, akik a legtöbb kávét itták. A mostani kutatás azonban új módszeren alapult. Tíz, átlagosan 63 éves ember vérének glükózkoncentrációját mérték folyamatosan egy-egy beültetett miniatűr mérőeszközzel. A glükózmonitort a páciensek hasának bőre alá rögzítették a kutatóorvosok.

Azokon a napokon, amikor négy kávénak megfelelő négy koffeintablettát kaptak a résztvevők, napi átlagos vércukorszintjük 8 százalékkal volt magasabb, mint azokon a napokon, amikor placebót vettek be, ismertették a kutatók a Diabetes Care szakfolyóirat hétfőn megjelent számában. A vizsgálat tapasztalata szerint a cukorbetegek hozzájárulhatnak állapotuk javításához azzal, hogy elhagyják a koffeint tartalmazó italokat, vagy legalább azok egy részét. A hatás magyarázataként Lane elmondta, hogy a koffein vélhetően beleavatkozik a szállítási folyamatba, amelynek során a glükóz eljut a vérárammal az izmokba és a különféle sejtekbe, hogy ott energiává alakuljon. Egy másik mechanizmus is lehetséges: a koffein az adrenalinszint emelésével növelheti a vércukorszintet is.

[via MTI]

A marihuána károsabb a tüdőre, mint a dohány

2008. január 25., 13:00 Módosítva: 2010.06.03 09:19

A New Zealand Herald hasábjain tették közzé a Monash University egyetem tudósai a kutatásuk eredményét, ami szerint a füves cigarettát rendszeresen szívók átlagosan húsz évvel korábban kapnak súlyos tüdőbetegségeket, mint a dohányosok. Dr Matthew Naughton, a kutatócsoport vezetője szerint ennek oka az, hogy a marihuánafogyasztók átlagosan négyszer olyan hosszú ideig tartják benn a beszívott füstöt, így sokkal több ideje van a mérgező anyagoknak felszívódni a tüdőben.

Költözik a Vatikán obszervatóriuma

2008. január 24., 16:28 Módosítva: 2013.03.07 12:26

A vatikáni obszervatórium csillagászainak el kell hagyniuk castelgandolfói történelmi központjukat, mert a Szentszéknek a kiterjedt diplomáciai tevékenység miatt szüksége van a pápai palota minden részére. Csak az a két kupola marad érintetlen, amely múzeumként működik - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Az obszervatóriumot 1891-ben alapította XIII. Leó pápa, akit érdekeltek a csillagok és azt is cáfolni akarta, hogy az egyház ellensége a tudomány fejlődésének. A csillagvizsgáló 1935-ig a Vatikánban, a Torre dei Ventiben (Szelek tornya) működött. Ekkorra azonban Róma fényszennyezettsége olyan nagy lett, hogy gátolta a kutatást. XI. Pius pápa a castelgandolfói nyári palotát jelölte ki új székhelyül, ahol felépítették a két kupolát, és berendezték a kornak megfelelő modern csillagászati eszközökkel. Nemzetközi ismertségre akkor tett szert az obszervatórium, amikor 1969 júliusában VI. Pál pápa onnan figyelte a holdraszállást.

Az új obszervatórium másfél kilométerrel távolabb rendezkedik be egy volt női kolostorban, amelyet restaurálnak és kibővítenek. Ide kerül a több mint húszezer kötetes könyvtár, az értékes meteoritgyűjtemény, valamint a csillagászok lakószobái. José Funes jezsuita szerzetes, az obszervatórium igazgatója szerint az új helyen jobban elférnek, bár szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a pápai palotában dolgozhattak eddig.

Egyre többet lopnak a tudósok

2008. január 24., 10:56 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Egyre több tudós klónoz, de nem csak sejteket: a Nature című folyóirat tanulmánya szerint a tudományos cikkeket is.

Az elmúlt húsz év alatt a tudományos plágiumok száma megduplázódott. A Texasi Egyetem kutatói a világ vezető folyóirataiban publikált anyagokat tároló Medline-adatbázisban található hétmillió cikket egy matematikai algoritmus segítségével elemezték. A program az adatbázis rekordjaiban található hasonlóságokat szűrte ki. Az eredmény meghökkentő: legalább hétezer, a gondos szerkesztői szemeket is megcsaló plágiumra derített fényt az elemzés.

"A másolás, azon túl, hogy etikailag kifogásolható, veszélyes is lehet" - magyarázzák a szerzők - "különösen, ha például gyógymódokról értekezünk számszerűen egyforma kutatási eredményekre hivatkozva. Ezáltal ugyanis méltatlan bizalmat ébreszthetünk bizonyos gyógyszerek iránt".

A legtöbb klónozott tudományos cikk az Egyesült Államokból származik, őket a japánok követik, a harmadik helyen a kínai kutatók állnak.

(MTI)

Fertőzés ellen békabőr

2008. január 24., 10:46 Módosítva: 2012.11.05 16:37

Nem középkori kuruzslás, hanem mai orvostudomány: a kórházakban felbukkanó, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok ellen a békák bőre nyújthat segítséget olasz kutatók szerint.

A kutatóorvosok a rangos Antimicrobial Agents and Chemotherapy című folyóiratban közzétett tanulmányukban megállapítják, hogy laboratóriumi kísérletekben egyes kétéltűek bőrén található anyagok hatásosnak bizonyultak a veszélyes baktériumokkal szemben.

"Néhány hasonló vegyületet már klinikai gyakorlatban is tesztelnek - magyarázza Maria Luisa Mangoni, a tanulmány egyik szerzője -, az általunk vizsgált anyagok azonban elsősorban külsődleges alkalmazásra használhatók, így fertőtlenítő oldatokban és kenőcsökben".

A kutatók a fehérjék építőköveit, bizonyos peptideket (néhány tucat aminosavból álló fehérjemolekulákat) izoláltak három békafaj bőréről, amelyek öt baktériumfajt támadtak meg, köztük a kórházi körülmények között a legyengült szervezetekre rendkívül veszélyes staphilococcus- és pseudomonastörzseket. A különféle békavegyületek különböző baktériumokra jelentenek veszélyt, de a megfelelő ellenanyag húsz percen belül végzett az adott kórokozóval.

"Megfigyeltük, hogy az anyagok sokszor hatásosabbak, ha egymással elegyítjük őket. A lényeg, hogy a peptidek eléggé aprók legyenek, így könnyebb őket később a laboratóriumban szintetizálni és módosítani" - mondta a kutató.

(MTI)

Működik-e a bumeráng az űrben?

2008. január 24., 10:41 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Takao Doi, japán asztronauta márciusban indul a nemzetköti űrállomásra, ahol a japán tudományos laboratórium építésében és beüzemelésében fog segíteni. Az 53 éves űrhajós a news.com ausztrál kiadásának elárulta, hogy azt tervezi, egy bumerángot is visz magával az űrbe, hogy kipróbálja, vajon működik-e az a súlytalanság állapotában. Fizikusok szerint ahhoz, hogy a megfelelően elhajított bumeráng visszatérjen a dobóhoz, szükséges a gravitáció, ám még senki nem tesztelte az elméletet súlytalanságban.

Az űrhajóst a bumerángdobás világbajnoka, Yasuhiro Togai kérte meg a kísérlet elvégzésére, és ő is tanította ki a megfelelő dobótechnikára.

A brit feleségek többsége válna, ha anyagilag ezt megengedhetné magának

2008. január 23., 16:15 Módosítva: 2009.02.07 11:06
A brit feleségek többsége azonnal beadná a válókeresetet, amennyiben anyagilag biztosítottnak látná jövőjét - derült ki egy közelmúltban végzett felmérésből. A kétezer válaszadó részvételével végzett felmérést a Seddons ügyvédi cég kezdeményezte annak nyomán, hogy január első hetében hirtelen megszaporodott a válni kívánó ügyfeleik száma - olvasható a The Daily Mail című brit lap online kiadásában. A felmérés szerint a férjeknek mintegy fele vélekedik úgy, hogy házasságából eltűntek az érzelmek. Mindkét nem képviselőinek mintegy tizede bánja, hogy nem valaki mást választott annak idején házastársául. E megdöbbentő adatok ellenére a válaszadóknak mintegy 12 százaléka a boldogtalan házasság kötelékét választja "a könnyebb élet reményében".

A résztvevők majd 30 százaléka azért voksolt a kiürült kapcsolatra, mivel nem szeretné kitenni magát a válással kapcsolatos hercehurcának. A válaszadók 37 százaléka a gyermekek érdekében nem válik. Némelyek azért aggódtak, hogy mit veszítenek, amennyiben elhagyják házastársukat, 42 százalék pedig attól félt, hogy válás esetén el kell hagyniuk otthonukat. A megkérdezetteknek csaknem 30 százaléka úgy érzi, hogy válás esetén volt házastársa teljesen kisemmizi. A férfiak 30 százaléka attól retteg, hogy volt feleségének ítélik a közös gyermekeket. Ugyanakkor a megkérdezetteknek csaknem a fele, mind férfiak, mind nők, házastársukkal kíván maradni, hogy megőrizzék a családot. A válaszadóknak szintén a fele fontolgatja, hogy mielőtt beadná a válókeresetet, szakember segítségével kísérli meg házassága megmentését. A résztvevők negyedét a magas költségek rettentik el a válástól, ugyanakkor a megkérdezettek hatvan százaléka nem hallott a jogi mediáció intézményéről, amelynek keretében egy közvetítő segíti a felek közötti megegyezést, minimalizálva a válás kedvezőtlen következményeit, s a jogi procedúrával kapcsolatos költségeket. (MTI)

Idegen fajokat erőszakolnak meg a szexőrült guppik

2008. január 23., 12:01 Módosítva: 2009.02.07 11:06
39

Mexikói kutatók arra jutottak a guppik tanulmányozása közben, hogy a hím egyedek szexuálisan zaklatják más fajok nőstényeit, bántják azokat, csak hogy azok ne tudjanak közösülni, ne hozhassanak létre utódokat, így a guppi legyen a domináns faj. A tudósok szerint ezek a szexgépek akkor is rámásznak más fajokra, ha rengeteg guppi van körülöttük. Valamit viszont tenni kell, mielőtt a kipusztulás szélére sodorja a rivális halakat a guppi.

Mesés leletet talált egy brit kincsvadász

2008. január 23., 11:13 Módosítva: 2009.06.09 12:02
1
Mesés leletre, bronzkori szekercékre bukkant egy brit kincsvadász - az amatőr régész zsákmányát nyolcvanezer fontra, 27,5 millió forintra értékelik. A 60 éves Tom Pierce fémdetektorral vizsgálta a földet egy Dorset-grófságbeli farm területén. A szerkezet pár perc múlva jelzett, így bukkant rá az első szekercefejre. Mélyebbre ásva további tárgyak kerültek elő a talajból - olvasható a The Telegraph című brit lap online kiadásában.

Tovább

Wii-vel a pontosabb sebészekért

2008. január 23., 10:15 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Szóval hogy mit ki nem találnak, de tényleg. A phoenixi Good Samaritan Medical Centerben rájöttek, hogy a sebészek ügyesebben dolgoznak, ha műtét előtt a Nintendo Wii-vel játszottak. A bejelentés komoly teszt előzte meg, amiben az orvosoknak először egy órán keresztül a hadonászós konzollal kellett szórakozniuk. Persze nem a Metroid-zerű mészárlást kapták feladatul, hanem olyan játékokat, amikben apró, finom mozgást kell végezni. A bemelegítés után a ProMIS-nevű szimulátorhoz zavarták a sebészeket, a rendszer arra jó, hogy megmutassa, mennyire precíz az alany keze. Az eredmények magukért beszélnek: játék után 48 százalékkal több pontot kaptak a ProMIS-től az orvos-tanoncok. A kutatók szerint a fejlett világban is érdemes odafigyelni ezekre az eredményekre, de a szegényebb országokban különösen jól jöhet egy olyan 250 dolláros szerkezet, ami nagyobb pontosságot tesz lehetővé műtétek során.

Sétával a vastagbélrák ellen

2008. január 22., 21:56 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Már heti egy óra séta is csökkenti a vastagbélrák kockázatát, de minél többet mozog valaki, a veszély annál kisebbé tehető. Azoknál a nőknél, akik hetente 1-2 órát sétáltak, a vastagbélrák kialakulásának esélye 31 százalékkal csökkent azokhoz képest, akik egyáltalán nem sétáltak, mutatta ki egy amerikai vizsgálat. Továbbá azoknál a nőknél, akik hetente több mint négy órát mozogtak - akár közepes, akár nagy intenzitással - a betegség megjelenésének veszélye 44 százalékkal csökkent azokhoz képest, akik hetente egy óránál kevesebbet mozogtak.

A St. Louisban lévő Washington Egészségügyi Egyetem munkatársai csaknem 80 ezer 40-65 éves nőt figyeltek meg 16 éven át, s ezen idő alatt 547-üknek alakult ki vastagbélrákja.

A kutatás eredménye a szakemberek szerint egyértelműen meggyőző, már csak az a kérdés, hogy pontosan mekkora intenzitású testmozgásra van szükség a vastagbélrák kockázatának jelentős csökkenéséhez. (mti)

Jó étvágycsillapító a protein

2008. január 22., 21:52 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Amerikai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a proteinek gátolják legjobban az éhséghormont, a gyomor által termelt ghrelint, míg a szénhidrátok és zsírok joggal számítanak a legkomiszabb tápanyagoknak. "A ghrelin mérséklődése az egyik oka annak, hogy amikor az ember leül és nekifog az evésnek, az éhségérzete csökkenni kezd. Érdekes volt kimutatni, hogy a zsírok milyen kevéssé mérséklik a ghrelint. Azért is igazán jó hír, hogy a proteinek a legjobb ghrelingátlók, mert szinte valamennyi népszerű diéta lényeges részét képezik" - mondta David Cummings, a Seattle-ben lévő Washington Egyetem munkatársa, aki részt vett a kutatásban.

A szakemberek azt is kiderítették, hogy a szénhidrátok eleinte erősen gátolják a ghrelint, ám később a ghrelin visszavág, és még magasabb szintet ér el. Alapvetően a szénhidrátok még éhesebbé teszik az embereket, mint evés előtt voltak. Egyszóval az éjszakai fagylaltozás is egyértelműen kizárva - jegyezte meg David Cummings. A kutatásról írt beszámoló a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism szakfolyóiratban jelenik meg. (mti)

A vitaminok és a nyomelemek nem csökkentik a vérnyomást

2008. január 22., 16:20 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A szelénnel, magnéziummal, kalciummal, káliummal, C- és E-vitaminnal gazdagított tejital fogyasztása a közönséges tejhez képest rövid távon bizonyítható egészségügyi előnnyel nem jár. Ez a tanulsága annak a tudományos vizsgálatnak, amelyet holland kutatók végeztek és amelynek eredményei a Journal of Hypertension című folyóirat januári számában jelentek meg. A korábbi tanulmányok változó eredménnyel végződtek: volt olyan vizsgálat, amelyben például a bőséges káliumbevitel kissé lejjebb vitte a vérnyomást, más megfigyelések ezt nem tudták megerősíteni, ezért P.W. de Leeuw és munkatársai 124 egészséges önkéntes felnőttnek adtak különleges tejitalt nyolc héten át.

Tovább

Százmilliót kapnak a tehénböfögés tanulmányozására

2008. január 22., 11:17 Módosítva: 2010.04.08 20:41
1

Százmillió forintnyi állami pénzt kapott tehenek böfögésének tanulmányozására egy svéd egyetem. Céljuk, hogy pontosan megmérjék a marhákból a légkörbe jutó metán mennyiségét, és kidolgozzák a csökkentés lehetőségeit. Az uppsalai mezőgazdasági egyetem mintegy húsz tehenet fog be a vizsgálatba: mindegyik állat olyan műszeres nyakravalót kap, amely állandóan méri a marha közvetlen közelében a metánszintet. A tehenek által kibocsátott metán 95 százaléka az állatok száján át kerül a levegőbe. A kutatók szerint a gázkibocsátás nagyban függ a konkrét takarmánytól, ezért a teheneket különböző étrenden tartják majd, hogy megmutatkozhasson, milyen takarmány eredményez gázszegényebb böfögést. Hasonló büfiméricskélés már folyik Kanadában, és a svéd egyetem kapcsolatban lesz az észak-amerikai kollégákkal, jelentette az MTI.

Akit még ennél is jobban érdekel, hogy mekkora a kérődző állatok felelőssége a klímaváltozásban, illetve, hogy az emberi fing miért nem számít, olvassa el korábbi, ismeretterjesztő cikkünket, amelyben a kérődző állatok bendőjéből jelentünk a klímaváltozásról.

Masztodonkoponyán nyerészkedtek a kreacionisták

2008. január 21., 16:06 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Elkelt az a masztodonkoponya, amit a texasi Mt. Blanco Fossil Museum bocsátott árverésre hétvégén. A hír pikantériája, hogy a múzeum az evolúciót tagadva, a kreacionizmus szellemében magyarázza az ősállatleletek létezését (a kreacionizmus egy vadhajtása szerint konkrétan a Jóisten teremtette bele azokat a földbe). Az intézet vezetője, Joe Taylor 2004-ben vásárolta meg és restaurálta a koponyát, saját bevallása szerint több mint 140 ezer dollárt költött rá. Taylor anyagi okok miatt kényszerült árverésre bocsátani a fosszíliát - többek között azért, mert egy Allosaurus-csontváz feletti jogi huzavona miatt 136 ezer dollárt kell fizetnie.

Az árverés a neten kezdődött, a nyitólicit 60 ezer dollár volt. Az aukció vasárnap ért véget, a koponyát egy magángyűjtő vásárolta meg több mint 190 ezer dollárért. Ez valamivel több, mint amit Taylor remélt - előzetesen azt nyilatkozta, hogy 160 ezer dollárral már elégedett lenne -, így a múzeum kilábalhat a pénzügyi válságból.

Nő a Földközi-tenger szintje

2008. január 21., 14:48 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A Spanyol Óceanológiai Intézet kutatói legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy felgyorsult a Földközi-tenger szintjének az emelkedése. A tudósok szerint a következő 50 évben akár fél méterrel is emelkedhet a tenger szintje, és a part menti településeknek komoly következményekkel kell számolniuk.

A Földközi-tenger szintje a hetvenes évek óta nő, a jelenség oka a klímaváltozás néhány hatása, mindenekelőtt az olvadó sarkköri jég és a melegedő tengervíz tágulása. A kutatók szerint 1990 óta évente 2,5-10 milliméterrel nő a tengervíz szintje, a tengervíz pedig 0,12-0,5 Celsius-fokkal lett melegebb 1970 óta.

Ma van a legszomorúbb nap

2008. január 21., 11:27 Módosítva: 2010.01.22 14:54
1

A mai napot - január 21-ét - nyilvánította az év legszomorúbb napjának egy brit pszichológus. Cliff Arnall, a depresszió specialistája hatváltozós matematikai képlettel határozta meg a legborúsabb hangulatú napot. A hat tényező az időjárás, a karácsony miatti adósságteher nyűge, a karácsony csillogása utáni monotónia érzetének felerősödése, az újévi fogadalmak megszegése, kedvetlenség mindenhez és mohó vágy az életvitel megváltoztatására voltak.

A hétfők egyébként is népszerűtlenek: korábbi kimutatások szerint a legtöbb ember vasárnap éjjel alszik a legrosszabbul a szörnyű kilátás miatt, hogy másnap megint munkába kell mennie. Arnall hangulatjavításként azt javallja, hogy mindenki próbáljon a jó dolgokra figyelni. „Ha egyik végtagod használhatatlan, örülj annak, hogy a másik háromnak nincs baja” - mondta a pszichológus a Daily Mail című brit lapnak.

[via MTI]

Megfejtették az A-vitaminban gazdag kukorica génjeit

2008. január 18., 14:17 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Amerikai kutatók megtalálták azt a természetes mutáció révén kialakult gént, amely felelős a magasabb provitaminszintért. Az A-vitamin hiánya súlyos gondot jelent a világ számos országában. Az elégtelen, egyoldalú étrend következtében fellépő avitaminózis okolható a gyermekeknél kialakuló vakság számos esetében, vagy az immunrendszer nem megfelelő működéséért. Sok országban, így a latin-amerikai államok többségében, Afrika számos vidékén a kukorica a legfőbb táplálék. Ezekben a régiókban az ötévesnél fiatalabb gyermekek 30 százaléka szenved A-vitaminhiányban.

Az ismert kukoricafajták némelyike nem tartalmazza az A-vitamin szintéziséhez szükséges alapanyagokat, az úgynevezett provitaminokat, mindenekelőtt a béta-karotint, míg a sárga fajtákban különböző e vegyület tartalma. 

Az amerikai felfedezésnek köszönhetően ki lehet választani azokat a növényeket, amelyek utódaiban több a provitamin. A kutatók reményei szerint módszerük  révén akár a háromszorosára lehet majd növelni a kukorica provitaminjainak szintjét. A provitaminszint megállapítására szolgáló korábbi módszerek túl költségesek voltak ahhoz, hogy a kukoricatermesztők alkalmazzák őket. Az új eljárás ezzel szemben nem drága, ráadásul nem módosítja genetikailag a növényeket. (mti)