Hétezer éves város romjaira bukkantak Egyiptomban, a Fajjúm-oázisban amerikai régészek. Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő legfelsőbb tanács vezetője szerint a terület elektromágneses vizsgálata mutatta ki a falak és az utak hálózatát. A település szerkezete hasonlatos a görög-római korban épült városokéhoz - olvasható a Yahoo News hírei között. Mint Egyiptom főrégésze rámutatott, a város, amelynek nagy részét még homok fedi, a neolitikumban, időszámításunk előtt 5200 és 4500 között épült. Az eddig előkerült falmaradványok és a házak égetett agyagból épültek vagy mészkőborításúak. A régészek nagyszámú agyagedényre, valamint kemencék és terményraktárak alapjaira bukkantak. Ahmed Abdel Alim, a helyi régészeti felügyelő szerint a Fajjúm-tó mintegy hét kilométernyire van a romoktól, ám hétezer éve, amikor a város még lakott volt, a település feltehetően a víz partján állt.
(MTI)
Veszélyes és eddig szokatlan külső szerelési munkát kezdett szerdán a nemzetközi űrállomás (ISS) háromtagú legénységének két amerikai asztronautája. Peggy Whitson és Daniel Tani feladata, hogy kicseréljenek egy meghibásodott berendezést, amely a Föld körül mintegy 350 kilométer magasságban keringő űrbázis energiaellátását biztosító rendszer része. A két űrhajós olyan új hajtómotort vitt magával, amely képes lesz elfordítani egy napelemszárnyat a Nap felé, hogy az az onnan érkező sugarakból nyerjen energiát. A mostani szerelési munka azért veszélyes, mert az űrhajósok nagyfeszültségű kábeleket csatlakoztatnak ki, és eközben nagyon kell ügyelniük arra, hogy ne érje őket áramütés. Az űrséta közép-európai idő szerint várhatóan az esti órákban fejeződik be.
[via MTI]
Az átlagosan boldog emberek gazdagabbak és talán egészségesebbek is, mint a különlegesen boldogok - állítja Ed Diener amerikai pszichológus, a University of Illinois egyetem munkatársa, aki két évtizede boldogságkutató.
A boldog emberek egyértelműen egészségesebbek és sikeresebbek, mint a lehangoltak és dühösek, ám a mérsékelten boldogok többet érhetnek el életükben, mint a különösen boldogok, sőt tovább is élhetnek - véli kutatásai alapján Diener.
A boldogságkutató és csoportja azt találta, hogy nem a kiemelkedően nagy boldogság érzetét kellene megcélozniuk az embereknek, hanem egyfajta pszichológiai jólétet. Tanulmányukban, melyet a Perspectives on Psychological Science című szaklapban tettek közzé, hat vizsgálat eredményeit összegzik és elemzik.
Az egyik, a Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat - melyet 96 országban élő 120 ezer emberrel végeztek - azt mutatta, hogy azok, akik az életükkel való elégedettségi mutatójukat a tízes skálán 8-ra vagy 9-re tették, több pénzt kerestek, mint azok, akik a maximális tízesre értékelték boldogságukat. Stabil, meghitt kapcsolatban azonban legtöbben a kilencesek és tízesek közül éltek.
Egy másik vizsgálat azt találta, hogy a főiskolások és egyetemisták közül a legbarátkozóbbak voltak a legboldogabbak, a kevésbé boldogok tanulmányi eredménye azonban jobb volt.
Négy tanulmányban az egyén elégedettségére kérdeztek rá újra több év elteltével. Az eredetileg magukat legboldogabbnak vallók képzettségi szintje és jövedelme alacsonyabb volt, mint a kevésbé elégedett megkérdezetteké, talán mert ők előrelépésükért kevesebb erőfeszítést tettek.
A legboldogabb emberek, mutatta ki a kutatás, sokszor nem élnek olyan sokáig, mint mérsékelten boldog társaik. A magyarázat Diener szerint ott kereshető, hogy a túláradóan boldog emberek kevésbé aggódnak az egészségükért, de az sem zárható ki, hogy ez az állapot megterhelő az emberek szív- és érrendszerére - amiként az is előfordul a legnagyobb boldogságot hajszolók esetében, hogy céljuk eléréséért óriási kockázatokat vállalnak.
(MTI)
A szoptató egerek az anyatejjel átadják a levegőben szállított antigénekkel szemben megszerzett védettségüket utódaiknak. A szoptatással így megelőzték az egérutódoknál az allergiás asztma kialakulását. Az antigének a szervezet számára olyan idegen anyagok, melyek kiváltják az immunrendszer reakcióját. Ebben az esetben az utódok immunrendszere felismerte a szervezetbe került anyagot és nem alakult ki az allergiás válasz.
A Nice-Sophia-Antipolis egyetem kutatói Valerie Julia vezetésével végezték a kísérleteket. A szoptató egéranyák légterébe az elválasztásig minden másnap ovalbumin aeroszolt fújtak, mely egyébként a tojásfehérjét alkotó alapvető fehérje és ismert allergén. Az újszülött egerek gyomortartalmának vizsgálata bizonyította, hogy az ovalbumin átjutott az anyatejjel a kicsinyekbe is. Amikor 6-8 hetesen az utódok elérték a felnőttkort, injekció formájában kaptak ovalbumint, majd öt napon át aeroszol formájában. A szoptatott egereknél sokkal kisebb ellenreakciót tapasztaltak a kutatók, mint a nem anyatejes kontrollcsoportnál, előbbiek védettséget szereztek az albumin, mint antigén által kiváltott allergiás asztmával szemben.
Ezt bizonyította torokváladékuk vizsgálata is, melyben csökkent mértékben volt csak jelen az a fehérvérsejt típus (eosinofil), amely az allergiás folyamatok során keletkezik. Ilyen védettséget a nem szoptatott egérutódoknál nem találtak a kutatók. (mti)
Mesterkurzus címmel folytatódik szombaton a Mindentudás Egyeteme, az első előadássorozatot a hálózatkutatásnak szentelik - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. A Mindentudás Egyetemének lezárulta után vetődött fel a szervezőkben az ötlet, hogy az egyetemi szint után legyen egy mesterkurzus, egy továbbfejlesztett fokozat. Ezek egy kisebb, ötven fős hallgatóság előtt zajló, interaktívabb előadások lesznek, ahol a közönségnek a korábbinál fontosabb szerep jut.
A jelenlegi szemeszterben több olyan tudóst is felkérnek, akik korábban már tartottak előadást a Mindentudás Egyetemén, de lesznek újak is. A mesterkurzus foglalkozásai mindig egy-egy téma köré csoportosulnak. A hálózatkutatást immunológiai és genetikai tárgyú előadássorozat követi. A harmadik foglalkozást a lézerfizikának szentelik. A tavaszi szemeszter utolsó előadássorozata pedig annak jegyében telik, hogy 2008 a Föld Bolygó Nemzetközi Éve. (mti)
A vér koleszterinszintjét csökkentő sztatinok nem növelik és nem is csökkentik a mellrák kockázatát - állítják amerikai kutatók a Cancer orvosi szaklap januári számában. Mellrákos sejtekkel végzett korábbi laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a sztatinok megakadályozzák a sejtek burjánzását. Más, rágcsálókkal végzett kísérletek viszont azt jelezték, hogy a nagyobb dózisú sztatinoknak kitett állatoknál emelkedik a rákkockázat. Az ellentmondás feloldására tett kísérletet Gaia Pocobelli csoportja a seattle-i Washington Egyetemen. 4179 véletlenszerűen kiválasztott, agresszív mellrákkal diagnosztizált nőt és 4983 fős kontroll csoportot vontak be felmérésükbe az Egyesült Államok három államából. A felmérés telefonos interjúkkal zajlott. A megkérdezett nők hét százaléka szedett valaha sztatinokat, 271 a mellrákos és 336 a kontrollcsoportból. A begyűjtött adatok azt mutatták, hogy a sztatinok szedésének nincs kapcsolata a mellrák kockázatával - közölte Pocobelli. A későbbiekben az egyes sztatinfajták hatásának vizsgálatát tervezik a kutatók.
[via MTI]
Lábbelit hordott az ősember, állítja a New Scientist a Journal of Archaeological Science-re hivatkozva. A cikk szerint a Washington University két tudósa, Erik Trinkaus és Hong Shang olyan lábujjcsontokat vizsgált, amelyeket a Peking melletti Tian-Jüan barlangban találtak, és legalább 40 ezer évesek. A kutatók összehasonlították ezeket a nagyvárosokban élő mai amerikaiak, valamint a körülbelül ezer éve élt eszkimók és indiánok lábujjcsontjaival. A cipők enyhén megváltoztatják az ember csontozatát: a kemény cipőtalp miatt a lábujjak sokkal kevésbé görbülnek és erősödnek meg, mint azoknak az esetében, akik egész életükben mezítláb járnak. Ennek megfelelően a mai amerikaiaknak gyenge lábujjaik vannak, a régen élt, mezítlábas indiánok erős lábujjakkal rendelkeztek, míg a mainál puhább lábbeliket hordó eszkimók valahol a két csoport között voltak. A 40 ezer éves leletek leginkább az eszkimó csontokra hasonlítottak, ezért igen valószínű, hogy már az ősember is rendszeresen hordott cipőt.
A koffeinfogyasztás csökkentése javíthat a leggyakoribb, kettes típusú (felnőttkori) diabétesszel élők állapotán - állítják amerikai kutatók. Különösen az étkezés utáni kávézás koffeinje emelte meg egész napra a vizsgálatban résztvevők vércukorszintjét - állapították meg az észak-karolinai Duke University orvosi fakultásának kutatói. A korábbi hasonló vizsgálatok azt mutatták, hogy azoknak, akik kávéztak, kisebb esélyük volt a diabétesz kialakulására, sőt azoknak volt a legkisebb, akik a legtöbb kávét itták. A mostani kutatás azonban új módszeren alapult. Tíz, átlagosan 63 éves ember vérének glükózkoncentrációját mérték folyamatosan egy-egy beültetett miniatűr mérőeszközzel. A glükózmonitort a páciensek hasának bőre alá rögzítették a kutatóorvosok.
Azokon a napokon, amikor négy kávénak megfelelő négy koffeintablettát kaptak a résztvevők, napi átlagos vércukorszintjük 8 százalékkal volt magasabb, mint azokon a napokon, amikor placebót vettek be, ismertették a kutatók a Diabetes Care szakfolyóirat hétfőn megjelent számában. A vizsgálat tapasztalata szerint a cukorbetegek hozzájárulhatnak állapotuk javításához azzal, hogy elhagyják a koffeint tartalmazó italokat, vagy legalább azok egy részét. A hatás magyarázataként Lane elmondta, hogy a koffein vélhetően beleavatkozik a szállítási folyamatba, amelynek során a glükóz eljut a vérárammal az izmokba és a különféle sejtekbe, hogy ott energiává alakuljon. Egy másik mechanizmus is lehetséges: a koffein az adrenalinszint emelésével növelheti a vércukorszintet is.
[via MTI]
A New Zealand Herald hasábjain tették közzé a Monash University egyetem tudósai a kutatásuk eredményét, ami szerint a füves cigarettát rendszeresen szívók átlagosan húsz évvel korábban kapnak súlyos tüdőbetegségeket, mint a dohányosok. Dr Matthew Naughton, a kutatócsoport vezetője szerint ennek oka az, hogy a marihuánafogyasztók átlagosan négyszer olyan hosszú ideig tartják benn a beszívott füstöt, így sokkal több ideje van a mérgező anyagoknak felszívódni a tüdőben.
A vatikáni obszervatórium csillagászainak el kell hagyniuk castelgandolfói történelmi központjukat, mert a Szentszéknek a kiterjedt diplomáciai tevékenység miatt szüksége van a pápai palota minden részére. Csak az a két kupola marad érintetlen, amely múzeumként működik - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az obszervatóriumot 1891-ben alapította XIII. Leó pápa, akit érdekeltek a csillagok és azt is cáfolni akarta, hogy az egyház ellensége a tudomány fejlődésének. A csillagvizsgáló 1935-ig a Vatikánban, a Torre dei Ventiben (Szelek tornya) működött. Ekkorra azonban Róma fényszennyezettsége olyan nagy lett, hogy gátolta a kutatást. XI. Pius pápa a castelgandolfói nyári palotát jelölte ki új székhelyül, ahol felépítették a két kupolát, és berendezték a kornak megfelelő modern csillagászati eszközökkel. Nemzetközi ismertségre akkor tett szert az obszervatórium, amikor 1969 júliusában VI. Pál pápa onnan figyelte a holdraszállást.
Az új obszervatórium másfél kilométerrel távolabb rendezkedik be egy volt női kolostorban, amelyet restaurálnak és kibővítenek. Ide kerül a több mint húszezer kötetes könyvtár, az értékes meteoritgyűjtemény, valamint a csillagászok lakószobái. José Funes jezsuita szerzetes, az obszervatórium igazgatója szerint az új helyen jobban elférnek, bár szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a pápai palotában dolgozhattak eddig.
Egyre több tudós klónoz, de nem csak sejteket: a Nature című folyóirat tanulmánya szerint a tudományos cikkeket is.
Az elmúlt húsz év alatt a tudományos plágiumok száma megduplázódott. A Texasi Egyetem kutatói a világ vezető folyóirataiban publikált anyagokat tároló Medline-adatbázisban található hétmillió cikket egy matematikai algoritmus segítségével elemezték. A program az adatbázis rekordjaiban található hasonlóságokat szűrte ki. Az eredmény meghökkentő: legalább hétezer, a gondos szerkesztői szemeket is megcsaló plágiumra derített fényt az elemzés.
"A másolás, azon túl, hogy etikailag kifogásolható, veszélyes is lehet" - magyarázzák a szerzők - "különösen, ha például gyógymódokról értekezünk számszerűen egyforma kutatási eredményekre hivatkozva. Ezáltal ugyanis méltatlan bizalmat ébreszthetünk bizonyos gyógyszerek iránt".
A legtöbb klónozott tudományos cikk az Egyesült Államokból származik, őket a japánok követik, a harmadik helyen a kínai kutatók állnak.
(MTI)
Nem középkori kuruzslás, hanem mai orvostudomány: a kórházakban felbukkanó, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok ellen a békák bőre nyújthat segítséget olasz kutatók szerint.
A kutatóorvosok a rangos Antimicrobial Agents and Chemotherapy című folyóiratban közzétett tanulmányukban megállapítják, hogy laboratóriumi kísérletekben egyes kétéltűek bőrén található anyagok hatásosnak bizonyultak a veszélyes baktériumokkal szemben.
"Néhány hasonló vegyületet már klinikai gyakorlatban is tesztelnek - magyarázza Maria Luisa Mangoni, a tanulmány egyik szerzője -, az általunk vizsgált anyagok azonban elsősorban külsődleges alkalmazásra használhatók, így fertőtlenítő oldatokban és kenőcsökben".
A kutatók a fehérjék építőköveit, bizonyos peptideket (néhány tucat aminosavból álló fehérjemolekulákat) izoláltak három békafaj bőréről, amelyek öt baktériumfajt támadtak meg, köztük a kórházi körülmények között a legyengült szervezetekre rendkívül veszélyes staphilococcus- és pseudomonastörzseket. A különféle békavegyületek különböző baktériumokra jelentenek veszélyt, de a megfelelő ellenanyag húsz percen belül végzett az adott kórokozóval.
"Megfigyeltük, hogy az anyagok sokszor hatásosabbak, ha egymással elegyítjük őket. A lényeg, hogy a peptidek eléggé aprók legyenek, így könnyebb őket később a laboratóriumban szintetizálni és módosítani" - mondta a kutató.
(MTI)
Takao Doi, japán asztronauta márciusban indul a nemzetköti űrállomásra, ahol a japán tudományos laboratórium építésében és beüzemelésében fog segíteni. Az 53 éves űrhajós a news.com ausztrál kiadásának elárulta, hogy azt tervezi, egy bumerángot is visz magával az űrbe, hogy kipróbálja, vajon működik-e az a súlytalanság állapotában. Fizikusok szerint ahhoz, hogy a megfelelően elhajított bumeráng visszatérjen a dobóhoz, szükséges a gravitáció, ám még senki nem tesztelte az elméletet súlytalanságban.
Az űrhajóst a bumerángdobás világbajnoka, Yasuhiro Togai kérte meg a kísérlet elvégzésére, és ő is tanította ki a megfelelő dobótechnikára.
A résztvevők majd 30 százaléka azért voksolt a kiürült kapcsolatra, mivel nem szeretné kitenni magát a válással kapcsolatos hercehurcának. A válaszadók 37 százaléka a gyermekek érdekében nem válik. Némelyek azért aggódtak, hogy mit veszítenek, amennyiben elhagyják házastársukat, 42 százalék pedig attól félt, hogy válás esetén el kell hagyniuk otthonukat. A megkérdezetteknek csaknem 30 százaléka úgy érzi, hogy válás esetén volt házastársa teljesen kisemmizi. A férfiak 30 százaléka attól retteg, hogy volt feleségének ítélik a közös gyermekeket. Ugyanakkor a megkérdezetteknek csaknem a fele, mind férfiak, mind nők, házastársukkal kíván maradni, hogy megőrizzék a családot. A válaszadóknak szintén a fele fontolgatja, hogy mielőtt beadná a válókeresetet, szakember segítségével kísérli meg házassága megmentését. A résztvevők negyedét a magas költségek rettentik el a válástól, ugyanakkor a megkérdezettek hatvan százaléka nem hallott a jogi mediáció intézményéről, amelynek keretében egy közvetítő segíti a felek közötti megegyezést, minimalizálva a válás kedvezőtlen következményeit, s a jogi procedúrával kapcsolatos költségeket. (MTI)
A St. Louisban lévő Washington Egészségügyi Egyetem munkatársai csaknem 80 ezer 40-65 éves nőt figyeltek meg 16 éven át, s ezen idő alatt 547-üknek alakult ki vastagbélrákja.
A kutatás eredménye a szakemberek szerint egyértelműen meggyőző, már csak az a kérdés, hogy pontosan mekkora intenzitású testmozgásra van szükség a vastagbélrák kockázatának jelentős csökkenéséhez. (mti)
A szakemberek azt is kiderítették, hogy a szénhidrátok eleinte erősen gátolják a ghrelint, ám később a ghrelin visszavág, és még magasabb szintet ér el. Alapvetően a szénhidrátok még éhesebbé teszik az embereket, mint evés előtt voltak. Egyszóval az éjszakai fagylaltozás is egyértelműen kizárva - jegyezte meg David Cummings. A kutatásról írt beszámoló a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism szakfolyóiratban jelenik meg. (mti)
A szelénnel, magnéziummal, kalciummal, káliummal, C- és E-vitaminnal gazdagított tejital fogyasztása a közönséges tejhez képest rövid távon bizonyítható egészségügyi előnnyel nem jár. Ez a tanulsága annak a tudományos vizsgálatnak, amelyet holland kutatók végeztek és amelynek eredményei a Journal of Hypertension című folyóirat januári számában jelentek meg. A korábbi tanulmányok változó eredménnyel végződtek: volt olyan vizsgálat, amelyben például a bőséges káliumbevitel kissé lejjebb vitte a vérnyomást, más megfigyelések ezt nem tudták megerősíteni, ezért P.W. de Leeuw és munkatársai 124 egészséges önkéntes felnőttnek adtak különleges tejitalt nyolc héten át.
Százmillió forintnyi állami pénzt kapott tehenek böfögésének tanulmányozására egy svéd egyetem. Céljuk, hogy pontosan megmérjék a marhákból a légkörbe jutó metán mennyiségét, és kidolgozzák a csökkentés lehetőségeit. Az uppsalai mezőgazdasági egyetem mintegy húsz tehenet fog be a vizsgálatba: mindegyik állat olyan műszeres nyakravalót kap, amely állandóan méri a marha közvetlen közelében a metánszintet. A tehenek által kibocsátott metán 95 százaléka az állatok száján át kerül a levegőbe. A kutatók szerint a gázkibocsátás nagyban függ a konkrét takarmánytól, ezért a teheneket különböző étrenden tartják majd, hogy megmutatkozhasson, milyen takarmány eredményez gázszegényebb böfögést. Hasonló büfiméricskélés már folyik Kanadában, és a svéd egyetem kapcsolatban lesz az észak-amerikai kollégákkal, jelentette az MTI.
Akit még ennél is jobban érdekel, hogy mekkora a kérődző állatok felelőssége a klímaváltozásban, illetve, hogy az emberi fing miért nem számít, olvassa el korábbi, ismeretterjesztő cikkünket, amelyben a kérődző állatok bendőjéből jelentünk a klímaváltozásról.
Elkelt az a masztodonkoponya, amit a texasi Mt. Blanco Fossil Museum bocsátott árverésre hétvégén. A hír pikantériája, hogy a múzeum az evolúciót tagadva, a kreacionizmus szellemében magyarázza az ősállatleletek létezését (a kreacionizmus egy vadhajtása szerint konkrétan a Jóisten teremtette bele azokat a földbe). Az intézet vezetője, Joe Taylor 2004-ben vásárolta meg és restaurálta a koponyát, saját bevallása szerint több mint 140 ezer dollárt költött rá. Taylor anyagi okok miatt kényszerült árverésre bocsátani a fosszíliát - többek között azért, mert egy Allosaurus-csontváz feletti jogi huzavona miatt 136 ezer dollárt kell fizetnie.
Az árverés a neten kezdődött, a nyitólicit 60 ezer dollár volt. Az aukció vasárnap ért véget, a koponyát egy magángyűjtő vásárolta meg több mint 190 ezer dollárért. Ez valamivel több, mint amit Taylor remélt - előzetesen azt nyilatkozta, hogy 160 ezer dollárral már elégedett lenne -, így a múzeum kilábalhat a pénzügyi válságból.
A Spanyol Óceanológiai Intézet kutatói legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy felgyorsult a Földközi-tenger szintjének az emelkedése. A tudósok szerint a következő 50 évben akár fél méterrel is emelkedhet a tenger szintje, és a part menti településeknek komoly következményekkel kell számolniuk.
A Földközi-tenger szintje a hetvenes évek óta nő, a jelenség oka a klímaváltozás néhány hatása, mindenekelőtt az olvadó sarkköri jég és a melegedő tengervíz tágulása. A kutatók szerint 1990 óta évente 2,5-10 milliméterrel nő a tengervíz szintje, a tengervíz pedig 0,12-0,5 Celsius-fokkal lett melegebb 1970 óta.
A mai napot - január 21-ét - nyilvánította az év legszomorúbb napjának egy brit pszichológus. Cliff Arnall, a depresszió specialistája hatváltozós matematikai képlettel határozta meg a legborúsabb hangulatú napot. A hat tényező az időjárás, a karácsony miatti adósságteher nyűge, a karácsony csillogása utáni monotónia érzetének felerősödése, az újévi fogadalmak megszegése, kedvetlenség mindenhez és mohó vágy az életvitel megváltoztatására voltak.
A hétfők egyébként is népszerűtlenek: korábbi kimutatások szerint a legtöbb ember vasárnap éjjel alszik a legrosszabbul a szörnyű kilátás miatt, hogy másnap megint munkába kell mennie. Arnall hangulatjavításként azt javallja, hogy mindenki próbáljon a jó dolgokra figyelni. „Ha egyik végtagod használhatatlan, örülj annak, hogy a másik háromnak nincs baja” - mondta a pszichológus a Daily Mail című brit lapnak.
[via MTI]
Amerikai kutatók megtalálták azt a természetes mutáció révén kialakult gént, amely felelős a magasabb provitaminszintért. Az A-vitamin hiánya súlyos gondot jelent a világ számos országában. Az elégtelen, egyoldalú étrend következtében fellépő avitaminózis okolható a gyermekeknél kialakuló vakság számos esetében, vagy az immunrendszer nem megfelelő működéséért. Sok országban, így a latin-amerikai államok többségében, Afrika számos vidékén a kukorica a legfőbb táplálék. Ezekben a régiókban az ötévesnél fiatalabb gyermekek 30 százaléka szenved A-vitaminhiányban.
Az ismert kukoricafajták némelyike nem tartalmazza az A-vitamin szintéziséhez szükséges alapanyagokat, az úgynevezett provitaminokat, mindenekelőtt a béta-karotint, míg a sárga fajtákban különböző e vegyület tartalma.
Az amerikai felfedezésnek köszönhetően ki lehet választani azokat a növényeket, amelyek utódaiban több a provitamin. A kutatók reményei szerint módszerük révén akár a háromszorosára lehet majd növelni a kukorica provitaminjainak szintjét. A provitaminszint megállapítására szolgáló korábbi módszerek túl költségesek voltak ahhoz, hogy a kukoricatermesztők alkalmazzák őket. Az új eljárás ezzel szemben nem drága, ráadásul nem módosítja genetikailag a növényeket. (mti)