Előd
9 °C
9 °C

Friss kommentek

InfoRádió - Hírek

Genetikai okai is vannak a tinédzser-alkoholizmusnak

2011. január 20., 15:26

Genetikai okai is lehetnek annak, ha a tizenévesek rákapnak az alkoholra - derítette ki egy holland orvoscsoport. A Radboud University kutatói 282 tinédzsert vizsgáltak meg, és töltettek ki velük kérdőíveket. Csak olyanok vettek részt a kísérletben, akik már ittak alkoholt életükben, a kérdésekkel az ezzel kapcsolatos élményeikre és problémáikra kérdeztek rá a tudósok, illetve DNS-tesztet is végeztek.

Az eredmények azt mutatták, hogy az alkoholproblémák szoros összefüggést mutattak a DRD2 jelű dopaminreceptor egy bizonyos génvariációjával. A kutatók a felfedezés azért fontos, mert egy egyszerű génvizsgálattal kiderülhet, hogy a tizenévesek közül kikre kell különösen odafigyelnie a környezetének, hogy ne azok ne essenek az alkoholizmus csapdájába.

5 hozzászólás

Folyami óriásrákok új faját fedezték fel

2011. január 20., 14:47

Folyami óriásrákok új faját fedezték fel az amerikai Tennessee államban a az Illinoisi és az Kelet-Kentuckyi Egyetem kutatói. A Barbicambrus simmonsi névre hallgató rák egy a kutatók által jól ismert patak legmélyebb pontján, egy nagy kő alól bukkant fel. Hossza a közönséges rákokénak a kétszerese, 12 centiméter, érzékelő csápjait sörte borítja.

A tudomány által ismert 600 rákfaj több mint a felét Észak-Amerikában fedezték fel - jegyezte meg a kutatók egyike, Chris Taylor. Kollégája, Günter Schuster viszont arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államok évente dollármilliókat költ arra, hogy biológusokat küldjön az Amazonas vidékére, vagy Délkelet-Ázsiába. Világszerte kutatjuk a biodiverzitást, holott kevés pénzből itthon is születhetnek felfedezések. Rengeteg olyan térség van az Egyesült Államokban, amely feltárásra vár - hangoztatta Günter Schuster.

4 hozzászólás

Veserákkal összefüggő génmutációt találtak

2011. január 20., 12:49

A veserák leggyakoribb formájában szenvedő páciensek harmadánál megtaláltak egy génmutációt brit kutatók, amelyről úgy vélik, kapcsolatban lehet a betegséggel.

A Nature tudományos magazinban megjelent tanulmány szerint a veserákkal összefüggésbe hozható második legfontosabb gén a DNS-molekula sejtekben történő összecsomagolásában játszik szerepet.

A veserákot nehéz felfedezni, az érintettek körülbelül felénél ugyanis nincsenek tünetek. Nagy-Britanniában 2008-ban négyezer ember halt meg ebben a daganatos betegségben. A veserák a férfiak körében a hetedik, a nőknél a kilencedik leggyakrabban előforduló ráktípus. Ötéves túlélése kevesebb, mint az esetek 50 százaléka.

A veserákkal kapcsolatba hozható legfontosabb gén a VHL jelű tumorszupresszor gén, ez tíz érintett páciensből nyolcnál mutálódott változatban van jelen. A brit Wellcome Trust Sanger Intézetének kutatói most a PBRM1 jelű génre bukkantak, amely a veserákos esetek harmadánál jelen volt.

Szólj hozzá!

Az alkohol növeli a szívritmuszavar kockázatát

2011. január 20., 09:37

A Kodama Szatoru által vezetett kutatócsoport 14 korábbi tanulmány eredményeit vetette össze. A metaelemzés azt mutatta, hogy a nagyivókat gyakrabban diagnosztizálták ezzel a típusú ritmuszavarral, mint azokat, akik nem ittak alkoholt, vagy mértékletesen tették azt.

A nagyivás definícióját különbözőnek találták a tanulmányokban, de legalább napi két pohár alkoholos italt jelentett férfiaknál, és legalább napi egy pohár italt nőknél. Voltak azonban olyan tanulmányok is, melyekben minimum napi hat pohár italnál húzták meg a nagyivás határát.

Összességében a rendszeresen sokat ivóknál 51 százalékkal találták nagyobbnak az életveszélyes pitvari fibrilláció kockázatát, mint a nem vagy alkalmilag ivóknál. A napi alkoholbevitel minden 10 grammos növekedése átlagosan 8 százalékkal emelte az állapot előfordulásának valószínűségét.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a koronáriás szívbetegségek kockázatát viszont - melyek jóval gyakrabban okoznak halált, mint a pitvari fibrilláció - napi egy-két pohár alkohol csökkentheti. A mértékletes alkoholfogyasztás tehát a legtöbb ember számára egészséges szokás lehet.

2 hozzászólás

Új eljárással mutatható ki az Alzheimer-kór

2011. január 20., 08:44

A Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények a betegség korai, pontos megállapítását tehetik lehetővé.

Christopher Clark, az Avid Radiopharmaceuticals munkatársa kutatócsoportjával pozitron emissziós (PET) felvételeket készített a páciensekről, és a béta-amiloid lerakódások kimutathatóságát vizsgálta. A fehérje felhalmozódása és kirakódása az Alzheimer-kór jele lehet.

29, a későbbiekben elhunyt ember esetében boncolással ellenőrizték az eredményeket. Ezek során a PET-vizsgálat által korábban megjósolt állapot 96 százalékban egyezett a boncolásnál talált eredményekkel.

A betegség kimutatására eddig nem ismertek nem-invazív módszert. A florbetapir-PET elnevezésű vizsgálati eljárás a tanulmány szerzői szerint alkalmas lehet az Alzheimer-kór klinikai diagnózisának megerősítésére, illetve pontosítására.

2 hozzászólás

A HIV-fertőzöttek nagyobb eséllyel kapnak agyi infarktust

2011. január 19., 13:34

Ennek hátterében azok az úgynevezett antiretroviális gyógyszerek állhatnak, amelyeket a HIV-fertőzötteknek és AIDS-betegeknek életük végéig szedniük kell. A különböző anyagcsere-folyamatok összjátéka és maga az AIDS-vírus is okozhatják azonban a problémát.

Jan van Lunzen, a Hamburg-Eppendorfi Egyetem kutatója szerint azonban mindez értékelhető a HIV-kezelések sikerének is, hiszen a páciensek segítségükkel már képesek eljutni abba a korba, amikor agyi infarktus érheti őket.

Szólj hozzá! Tovább

Egérkísérlet hozhat áttörést a magzatok veleszületett betegségeinek őssejtterápiájában

2011. január 19., 09:12

A kutatásról a Journal of Clinical Incestigation legújabb számában jelent meg tanulmány. Mint kiderült, a gondot eddig az okozta, hogy az orvosok a magzat szövettípusával azonos csontvelőből nyert őssejteket ültettek be, ezeket viszont az anyai szervezet idegenként azonosította, és a transzplantátum kilökődött.

1 hozzászólás Tovább

Az antibiotikumot szedő gyerekeknél gyakoribbak az emésztőrendszeri betegségek

2011. január 18., 15:15

Azoknál a gyerekeknél, akik 3-4 éves korukra már legalább egy antibiotikum-kúrán átestek, 1,84-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak a későbbiekben emésztőszervi problémákat azokhoz képest, akik soha nem kaptak ilyen gyógyszereket. Minden egyes újabb antibiotikum-terápiával átlagosan 12 százalékkal tovább nőtt a betegségek kialakulásának kockázata.

Az irritábilisbél-szindróma (IBS) kialakulásának esélye kétszer nagyobb volt az antibiotikummal kezelt gyerekeknél, a Crohn-betegség későbbi előfordulása pedig három és félszer gyakoribb.

Anders Hviid kutatásvezető, a koppenhágai Statens Serum Institute munkatársa ugyanakkor jelezte, hogy bár a megfigyeléseken alapuló tanulmány kapcsolatot jelez az antibiotikumos kezelés és az IBS, valamint a Crohn-betegség között, ám ez nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. A tanulmány szerzői hangsúlyozták azonban, hogy az antibiotikum-terápia e két emésztőszervi betegség kialakulásának környezeti kockázatai közt van.

1 hozzászólás

A terhes anya étrendje veszélyeztetheti a baba értelmi képességeit

2011. január 18., 14:10

A Texasi Egyetem munkatársai úgy találták, hogy kevesebb kapcsolat alakul ki a sejtek között, több hiba jelentkezik sejtosztódás közben, és egyes növekedési faktorok mennyisége is kisebb azoknál a magzatoknál, akiknek az anyja csökkentett kalóriatartalmú diétán él terhessége első felében. A kutatók babuin pávián anyákat és utódaikat vizsgálták, ám úgy vélik, megállapításaik az emberre is érvényesek lehetnek.

Ez egy kritikus időszakasz, amelyben sok neuron és egyéb támogató sejt alakul ki az agyban - hangsúlyozta Peter Nathanielsz, az amerikai tudományos akadémia folyóiratába megjelent tanulmány egyik szerzője.

A majmokat két csoportba osztották, az első csoportba tartozók annyit ehettek terhességük első felében, amennyit akartak, míg a másik csoportban 30 százalékkal kevesebb élelmet kaptak. A kutatók megállapították, hogy az alacsony kalóriatartalmú étrend hatására jóval kevesebb neuron alakult ki, és több száz gén működését is befolyásolta a tápanyagok megvonása.

A kutatók kiemelték, hogy eredményeik alátámasztják az anya egészségének és étrendjének fontosságát a várandósság idején a magzat későbbi élete, testi, lelki és szellemi egészsége szempontjából.

8 hozzászólás

500 éve élt szerzetesek naplói segítik a klímaváltozás megértését

2011. január 18., 08:47

Évszázadokkal ezelőtt élt szerzetesek naplóinak segítségével kutatják skót tudósok a klímaváltozást. Az Edinburgh-i Egyetem kutatói szerint a feljegyzések nagyjából megegyeznek az elmúlt 500 év európai éghajlati mintáit modellező komputerszimulációkkal.

A naplókban részletes beszámoló van a termésről, emellett az írók kifejtik, hideg vagy meleg nyarakat és teleket értek-e meg. A kutatók szerint a régi feljegyzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb előrejelzésekkel szolgáljanak a hőmérsékletekről és időjárási mintákról.

9 hozzászólás

A jégsapka visszaszorulása gyorsíthatja a felmelegedést

2011. január 17., 14:11

A Nature Geoscience című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint amerikai kutatók műholdfelvételek alapján számolták ki, hogy az északi-sarkköri jégtáblák, a grönlandi gleccserek és hóval borított egyéb területek egyre kevesebb napsugarat vernek vissza.

Az 1979 és 2008 között készült felvételeken látható a természetes napernyőként viselkedő jég- és hófödte területek visszahúzódása, így minden évben egyre több hőt nyelnek el a sötétebb, szárazföldi és vízzel borított területek.

A mérések szerint ezzel az északi félteke jeges, havas területei átlagosan 3,3 Watt/négyzetméter energiát tükröznek vissza, azaz 0,45 Wattal kevesebbet, mint az 1970-es évek végén.

A természetes hűtőhatás csökkenésével fokozatosan egyre több napenergiát nyel el a Föld felszíne - magyarázta Mark Flanner kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezt a jelenséget is figyelembe véve az eddigi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű lehet a globális felmelegedés.

7 hozzászólás

Több százmillió éves cápacsontvázak az év kövületei

2011. január 17., 12:00

A Perm korból származó megkövült állati maradványok egy három méter magas kőzetlemezben láthatók. A különleges fosszíliákra 2007-ben Keiserslautern közelében bukkantak harminc különálló lemezdarabon. A preparálást másfél éven át végezte a schleusingeni Természettudományi Múzeum.

A fosszíliákat rejtő kőzetlemez a kutatók szerint világszerte egyedülálló. A két kifejlett hím állat 2,15 méter hosszú. Ivarszerveik is megmaradtak, amelyek hasonlatosak a ma élő cápák szerveihez. A fiatal cápa csontvázának csak az elülső része maradt fenn.

A cápák eredetileg sötét, elmeszesedett porcanyaga a magas hőmérséklet hatására kifehéredett, így kontrasztba került a sötétszürke kőzetlappal, amelyben egy tüskés pikó és egy vérteshal maradványai is kivehetők.

A különleges leleteket a hét végén mutatta be a német nyelvű országok paleontológiai társasága a dél-thüringiai Schleusingenben. A társaság 2008 óta hirdeti ki az év kőzetét. Tavaly a címet a chemnitzi megkövült erdőben feltárt óriás zsurló érdemelte ki.

3 hozzászólás

Bekötött szemmel is az utánzás mesterei a delfinek

2011. január 17., 10:24

A floridai delfinkutató központ azért tanulmányozza ezeket az állatokat, mert annak ellenére, hogy távol állnak az embertől, hasonló kognitív képességekkel rendelkeznek, így magunkról is tanulhatunk tőlük.

Az utánzás képessége az állatvilágban ritkább, mint gondolnánk. A főemlősöknél olykor előfordul, de tökélyre csak az ember és a delfinek fejlesztették. Tanner, a hétéves palackorrú delfin a központban élő társaihoz hasonlóan egy sor mutatványt, trükköt ismer, például alámerül, és buborékot fúj, visszahoz egy tárgyat, utánozza a sirály hangját, vagy kezet ráz az uszonyával. A kísérletben a kutatók egy ismert jellel arra kérték Tannert, hogy utánozzon egy másik delfint, majd puha gumi szemfedőkkel takarták el a szemeit.

Ezután a társát kézjelekkel utasították egy trükk elvégzésére, Tanner pedig másodperceken belül utánozta a másik delfint. 31 különböző viselkedésre tesztelték 11 héten át, hol szemfedővel, hol anélkül. Betakart szemmel 75 százalékos pontossággal utánozta a hangokat, 41 százalékos pontossággal a mozgásokat, és 50 százalékos pontossággal a kombinált (hangos-mozgásos) feladatokat - írják a kutatók az International Journal of Comparative Psychology című szaklapban.

A kutatók nem biztosak abban, hogy Tanner hang alapján, vagy echolokációval volt-e képes utánozni társát. Utóbbinál a visszhangok visszatérési idejéből számítják ki a delfinek és a denevérek, milyen messze van egy tárgy. Mindkét esetben megoldotta a problémát, az utánzás ilyen rugalmasságát pedig egyetlen más állatnál nem észlelték még.

Tanner fogságban született, de vadon élő fajtársai is utánozzák egymást. Amikor a hímek szinkronban teszik a szépet a nőstényeknek, egyikőjük a vezér, a másik pedig lemásolja viselkedését. A floridai kutatók további kísérletekkel szeretnék kideríteni, hogy a delfinek képesek-e bekötött szemmel új trükköket tanulni. Remélik, hogy ha bemutatják, mennyire intelligens állatról van szó, az embereket jobban ösztönzik majd a delfinek védelmére.

Szólj hozzá!

Új gyümölcsfajtát fedeztek fel a páviánok

2011. január 17., 09:13

Alwyn van der Merwe elmondása szerint munkásai évekkel ezelőtt észrevették, hogy az egyik tangerinfa termése eltűnt, mire a többi fa gyümölcse megérett volna a szedésre. Ugyanez történt a következő években is. A rejtély akkor oldódott meg, amikor észrevették a termést dézsmáló majomcsapatot. A fa termése ugyanis 3-4 héttel korábban érett be, mint a többié.

Van der Merwe elmondása szerint tesztekkel kimutatták, hogy a gyümölcs édesebb és gyorsabban érik. Ezt követően oltással több ilyen fát is létrehoztak. A fokvárosi családi vállalkozás hamarosan hozzáfog az új tangerinfajta exportálásához is.

A gyümölcsnek nagy piaca van az Egyesült Államokban, különösen a leggyorsabb szállító számára, hiszen a gyorsaság magasabb árat jelent - fejtette ki van der Merwe. A férfi egyébként úgy véli, a fa mutálódása természetes folyamat volt, amely Justin Chadwick, a Dél-Afrikai Citrustermelők Társaságának vezetője szerint is előfordul. Chadwick hozzátette, a kutatók folyamatosan próbálkoznak olyan változatok kifejlesztésével, amelyek korábban vagy később érnek az átlagosnál.

4 hozzászólás

Kilencéves dinóvadász találta meg a legősibb gyíkfogat

2011. január 12., 15:13

A Hjógo prefektúrában, Tamba városa közelében lévő Szaszajama-lelőhelyen került elő a kora krétakori fog, amely egy növényevő páncélos dinoszauruszé volt. A lelőhelyen már háromféle vegetariánus őshüllő maradványait tárták fel.

"A lelet arról tanúskodik, hogy a térséget a krétakorban több dinoszaurusz faj népesítette be" - vélekedett Szegusza Haruo, a helyi múzeum kutatója, aki szerint újabb őshüllőleletek előkerülése várható.

Érdekes módon a fog hossza mindössze 5,7 milliméter, szélessége 3,7 milliméter, vastagsága pedig 2 milliméter, vagyis alig nagyobb, mint egy felnőtt emberé. A kicsorbult éle viszont a paleontológusok szerint arról tanúskodik, hogy a dinoszaurusz még életében vesztette el a fogát.

2 hozzászólás

Mostohatestvéreik külsejét utánozzák ausztrál kakukkfiókák

2011. január 12., 09:56

A kakukk egyszerűen oldja meg az utódok nevelését: tojásait idegen fészekbe rakja, és a választott nevelőszülők gondjaira bízza a kiköltés és a fiókák felnevelésének feladatát. A világ nagy részén elsősorban a tojások hasonlítanak a kiválasztott gazdaállat fészkében lévőkre, a fiókák maguk azonban nem ütnek mostohatestvéreikre. A legtöbb madárfaj ugyanis kidobja az ismeretlen tojásokat a fészekből, a teljesen eltérő kinézetű fiókákat azonban gond nélkül felneveli.

Három ausztrál kakukkfajnak azonban más körülményekhez kellett alkalmazkodnia: a választott gazdaállatok felismerik az ismeretlen fiókákat és kidobják őket. Naomi Langmore, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szerint egyes kakukkfajok fiókái kinézetükben is alkalmazkodnak az őket felnevelő család tagjaihoz. Ezek a madarak a Horsfield-rézkakukk (Chalcites basalis), a fénylő rézkakukk (Chalcites lucidus) és a kis rézkakukk (Chalcites minutillus).

A még toll nélküli fiókák bőre és kitátott csőrük színe alkalmazkodik az őket nevelő énekesmadarakéhoz. A kis rézkakukk pedig még a kinövő pehelytollainak színében is hasonlít a gazdaállatéra.

3 hozzászólás

Agyi változások miatt csökken serdülőkorban a félelem

2011. január 11., 14:34

A serdülőkorban olyan változáson megy át az agy, amely elnyomja a gyerekkorban megtanult, félelmet keltő tapasztalatokat. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában ismertetett tanulmányban különböző életkorú egereknél vizsgálták a félelem megjelenését tanult helyzetekben.

A kísérletekben áramütést kötöttek össze bizonyos hanghatásokkal, és figyelték a rágcsálók reakcióit. Az egerek megtanulták összekötni a fájdalmat a zajjal, és kialakult náluk a tanult félelem, amit a hangok hatására történt megdermedésük jelzett. Kiderült azonban, hogy a serdülőkornak megfelelő életkorban lévő egerek kevesebb félelmet mutatnak, mint fiatalabb vagy idősebb társaik.

A további tesztekkel kiderült, hogy a serdülő egerek két - félelemmel összefüggő - agyterülete a tesztekben kisebb aktivitásszintet jelzett. Ezek az állatok a félelmi reakciót megtanulták, ám agyuk nem olyan intenzitással küldte szét a félelemre mozgósító jeleket, mint a fiatalabb vagy az idősebb egereké.

A kontextuális félelem átmeneti csökkenése hasznos lehet, mert éppen abban az életkorban jelentkezik, amikor a kamaszok felfedezik és próbálgatják függetlenségük határait, és amit nem lennének képesek megtenni, ha a félelem lebénítaná őket. A tanulmány szerzői szerint evolúciós szempontból a védett környezet elhagyásához, a külső, idegen világ megismeréséhez és a függetlenedéshez a rágcsálóknak szükségük van a félelem alacsonyabb szintjére. Ha a félelmük a korábbival megegyező marad, az komoly alkalmazkodási nehézséggel járhat.

Szólj hozzá!

Túl sok stressz is okozhat macskabetegségeket

2011. január 11., 09:50

Az Ohio állami egyetem kutatói három éven át tartó kutatásaik eredményeként megállapították, hogy stressz esetén egészséges macskákon is betegség tünetei mutatkoznak, a betegek állapota pedig javul, amint csökkennek a stresszfaktorok.

A vizsgálatban résztvevő húsz macska mindegyikénél krónikusfájdalom-szindrómát diagnosztizáltak, amely megtámadta az állatok húgyhólyagját. A macskákat már elaltatásra is előjegyezték, holott csupán a stresszt okozó tényezőket kellett csökkenteni.

A kutatók megállapították, hogy a házimacskák 1,5 százaléka szenved a húgyvezeték alsó részének betegségében, sok állattartó pedig nem képes elviselni a betegséggel járó kellemetlenségeket. Emiatt sok macskát gazdáik elaltatnak vagy beadnak menhelyre.

A macskáknál a nemkívánatos, túlzott figyelem, egy túl koszos macskaalom vagy akár néhány különös zaj is stresszt okozhat.

2 hozzászólás

A modern ember sem élt tovább, mint a neandervölgyi

2011. január 10., 21:03

Vélhetően nem lehet a várható rövid élettartammal magyarázni a neandervölgyi ember kihalását, mert a homo sapiens sem élt hosszabb életet – vélik amerikai antropológusok. Az Afrikából gyorsan elterjedő modern ember nem élt sokáig, "demográfiai előnye" a neandervölgyiekkel szemben a jobb termékenység vagy a gyermekhalandóság alacsonyabb mértéke volt - írta Erik Trinkhaus antropológus az amerikai tudományos akadémia Proceedings című folyóiratában.

Vizsgálatában a tudós a korai modern ember két csoportjának tagjaival hasonlította össze a neandervölgyiek élettartamát, valamint a generációk közötti különbségeket. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a három csoportban kevés volt a 40 év felettiek száma, ennek okai minden valószínűség szerint a pleisztocén korban tapasztalható nehéz életkörülményekben rejlettek. Erik Trinkhaus szerint azokat az öregeket, akik koruk vagy esetleges sérüléseik miatt nem tudtak lépés tartani, hátrahagyták a folyamatosan vándorló embercsoportok. A lemorzsolódókat vélhetően felfalták a vadállatok.

15 hozzászólás

Bélrák ellen is véd a rendszeres testmozgás

2011. január 10., 14:32

Ritkábban halnak meg bélrendszeri rák következtében azok, aki rendszeresen, sokat mozognak - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention című folyóiratban jelentették meg.

Amikor a II. világháborút követő időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az első számú halálokot jelentő szív- és érrendszeri betegség után a legtöbben rosszindulatú daganatos betegségek következtében vesztik el életüket, az Egyesült Államokban több nagy vizsgálatot szerveztek a rákbetegség kutatására. Az első Cancer Prevention Study 1959-ben indult, ebben 68 000 önkéntes vett részt. Ennél azonban sokkal több résztvevőre volt szükség, ezért 1982-ben 50 ország területén 1,2 millió felnőttet vontak be a további megfigyelésekbe.

Kathleen Y. Wolin és munkacsoportja e hatalmas vizsgálat 150 ezer résztvevőjének adatait elemezte azért, hogy összefüggést találjanak a rendszeres mozgás és a végbélrák halálozási rátája között.

A résztvevők fizikai aktivitását 1982 és 1997 közötti időszakban vizsgálták. Ezután pedig az amerikai halálozási statisztikákban kerestek adatokat arra, hogy 1998 és 2006 között közülük hányan haltak meg daganatos betegségben.

A statisztikai értékelés egyértelműen bizonyította, hogy azok haltak meg legritkábban vastagbélrákban, akik legalább egy évtizede sokat és rendszeresen mozogtak. "Azoknak az embereknek, akik felnőttkorukban folyamatosan aktívak, lényegesen kisebb a kockázata, hogy bélrákban veszítsék el életüket, mint azoknak, akik a manapság megszokott ülő életmódot folytatják" - hangsúlyozza Wolin.

"Az emberek az új év kezdetén gyakran gondolkodnak azon, hogy valamiféle mozgás vagy sport mennyire segíti őket, hogy egészségesek maradjanak, vagy már túl késő. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a rendszeres fizikai terhelést soha nem késő elkezdeni. A mi vizsgálati eredményünkből ezt az üzenetet kell mindenkinek meghallania".

A rendszeres mozgás feltétlenül szükséges a mozgásszervek és szív-, érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából, de a daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése további előnyt jelent.

Szólj hozzá!

Szennyezett hullámok veszélyeztetik a Nagy-korallzátonyt

2011. január 10., 12:03

A Fitzroy és a Burnett folyók áradásával mérgező, műtrágyával fertőzött víz jut a tengerbe, amely a korallok mellett bizonyos tengeritehén-fajok és teknősök egészségét is veszélyeztetik - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétfőn. A tengerbiológusok szerint a korallok elhalhatnak, ezt követően pedig fehér mészkő marad hátra utánuk. Bár a korallsziget képes rendbejönni, ez a folyamat akár száz évig is eltarthat a korallok ellenállóképességétől függően.

A Nagy-korallzátony rendkívül kedvelt turistalátványosság, 1981 óta a világörökség része. Ausztrália Queensland államában jelenleg az ötven éve tapasztalt legsúlyosabb áradások dúlnak.

1 hozzászólás

Veszprémi egyetemisták nemzetközi matematikasikere

2011. január 7., 16:29

A veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának elsőévesei második helyezést értek el az Izraelben megrendezett nemzetközi matematikaversenyen. Az ifjú matematikusok 14 ország 106 csapata között érték el a kimagasló második helyezést, a nyolc feladatból álló megmérettetés kérdéseit interneten keresztül kapták. A feladatok megoldására az első fordulóban kérdésenként 10-15 perc állt rendelkezésre, a megoldásokat is számítógépes rendszeren keresztül kellett beadniuk a versenyzőknek.

A nemzetközi matematikaversenyt az izraeli Szamáriai Ariel Egyetemi Központ szervezte decemberben. A II. Internetes Matematikai Olimpia első fordulóján a két veszprémi elsőéves mérnök-informatika szakos hallgató Éles András és Szili László második helyezést ért el. A verseny második felében az első forduló kérdéseire részletes számolásokkal és indoklásokkal együtt kidolgozott válaszokat kellett angol nyelven beadni, itt a veszprémiek szintén a legjobbak között a 24. helyezést érték el.

A hallgatók tudásukat a kar által működtetett Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolában alapozhatták meg, Éles András a tavalyi Nemzetközi Matematikai Diákolimpián ezüstérmes lett. Az egyetemisták részt vesznek a kar tehetséggondozó programjában, kutatásaikat a rangos professzorokkal együtt végzik Veszprémben.

2 hozzászólás

Feleslegesen sokszor írnak fel az amerikaiaknak antipszichotikumot

2011. január 7., 16:26

Bár eredetileg a skizofrénia kezelésére ajánlották, az új, atípusos antipszichotikumokat egyre gyakrabban írják fel az Egyesült Államokban más okokból, még akkor is, amikor hasznára kevés bizonyíték van - közölték pénteken amerikai kutatók. Az atípusos antipszichotikumok gyorsan kiszorították a szkizofrénia kezelésére korábban használt szereket, majd egyre elterjedtebben kezdték alkalmazni a bipoláris zavar, a depresszió, sőt még az autizmus kezelésére is.

Az atípusos antipszichotikumok forgalma az amerikai patikákban 2008-ban 10 milliárd dollár volt, ez a vényköteles szerek forgalmának mintegy 5 százaléka. A Pharmacoepidemiology and Drug Safety című szakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz a kutatócsoport az IMS Health elnevezésű, vényköteles szerekre vonatkozó adatokat gyűjtő cég által lefolytatott felmérést elemezte. A felmérésben arról kérdezték az orvosokat, hogy melyik szert milyen állapotra írták fel. Kiderült, hogy 1995 és 2008 között e szerek használata közel háromszorosára, évi 6,2 millió receptről 16,7 millióra nőtt. Ugyanezt az időszakot tekintve a régebbi típusú antipszichotikumokra 1995-ben 5,2 millió, míg 2008-ban 1 millió vényt adtak ki, az antipszichotikus szerekre vonatkozó receptek teljes növekménye tehát meghaladta a 6 milliót.

Szólj hozzá!

A körülmetélés segít megelőzni a HPV-fertőzések egy részét

2011. január 7., 16:24

A körülmetélt férfiak feleségei és barátnői körében kisebb a humán papilloma vírus (HPV) fertőzési aránya - közölték amerikai kutatók a brit The Lancet orvosi folyóirat csütörtökön megjelent számában. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársai Maria Wawer vezetésével 2003 és 2006 között Ugandában toboroztak résztvevőket követéses vizsgálatukhoz.

A mintegy ezer HIV-negatív férfi és hosszú távú partnereik (feleségek, illetve barátnők) egészségét a felmérés kezdetekor, majd  két év elteltével is ellenőrizték. Ekkor a körülmetélt férfiak partnereinek körében 27,8 százalék volt a humán papilloma vírussal való fertőzöttség aránya, a nem körülmetélt férfiak partnerei között pedig 38,7 százalék.

11 hozzászólás

Több ezer halott madár zúdult egy amerikai kisvárosra

2011. január 4., 09:32

Vélhetően riadalom okozhatta az Egyesült Államok egyik kisvárosára zúdult madarak halálát szilveszter éjszakáján. "Majdnem biztosak vagyunk abban, hogy a trauma idézte elő halálukat" - mondta George Badley, Arkansas állam állatorvosi szolgálatának képviselője. Szilveszter éjszakáján több ezer elpusztult madár hullott Beebe városára, a helyiek döglött madarak valóságos esőjéről beszéltek.

Bradley közlése szerint az egyik lakos robbanó hangok sorozatát hallotta, elképzelhető, hogy tűzijáték vagy a farmerek által a madarak elijesztésére elhelyezett szerkezetek csapták a nagy zajt. Az elpusztult madarak közül a legtöbb pirosvállú csiröge volt. Ennek a fajnak a példányai éjszaka viszonylag rosszul látnak, vélhetően fáknak és épületeknek repültek, miután megzavarodtak.

8 hozzászólás

A sok vörös hús növeli a nők kockázatát a szélütésre

2011. január 3., 12:17

Nagyobb a szélütés kockázata azoknál a nőknél, akik sok vörös húst esznek - állapították meg egy tíz évig tartó, több tízezer nő bevonásával készült tanulmány eredményeként svéd kutatók. A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai Susanna Larsson vezetésével 34670, 39 és 73 év közötti nő egészségi állapotát követték nyomon 1997-től kezdődően.

A tíz évig tartó követéses vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnek sem volt kardiovaszkuláris problémája. A felmérés elemzésénél tíz csoportba osztották a nőket aszerint, hogy mennyi vörös húst fogyasztottak. A felső tizedbe azok a nők tartoztak, akik napi 102 grammnál több vörös húst ettek. Az adatok értékelésénél kiderült, hogy ebben a csoportban átlagosan 42 százalékkal magasabb volt a vérrögök képződése miatt bekövetkezett szélütés aránya, mint abban a csoportban, amelyben napi 25 grammnál kevesebb vörös húst fogyasztottak.

A követés időtartama alatt összesen 1680 nőt ért szélütés, ez a vizsgálatba bevontak 4 százaléka. Vérrög miatti érelzáródás - agyi infarktus - okozta az összes szélütés 78 százalékát a tanulmányban. A legtöbb, legalább napi 41 gramm feldolgozott húsfélét fogyasztó nők körében 24 százalékkal volt magasabb az agyi infarktus aránya, mint a legkevesebbet, napi 12,1 gramm alatti mennyiséget evők között.

1 hozzászólás

Két és félezer éves kelta fejedelmi sírt tártak föl Németországban

2010. december 28., 22:38

A nyolcvantonnás sírt a maga teljességében emelték ki a helyéről kedden két hatalmas daru segítségével, majd egy ludwigsburgi laboratóriumba szállították, ahol részletes vizsgálatokat végeznek majd. Az i.e. 6. századból való temetkezési helyre egy Heuneburg nevű ókori településen bukkantak rá Baden-Württembergben. A Duna partján fekvő Heuneburg a legkorábbi ismert városias jellegű település az Alpoktól északra.

"A lelet meg fogja változtatni a kelta kort vizsgáló tudományt ... A sír feltárása mérföldkőnek számít a kelták társadalmi életének rekonstruálásában" - magyarázta az ásatást vezető Dirk Krausse, aki szerint a fejedelemsír 32 éve a legjelentősebb kelta lelet a délnémet tartományban.

Ennek egyik oka, hogy a sírt nagy valószínűséggel még sohasem fosztották ki; többek között aranyékszereket és borostyánkövet is találtak benne. Ezen kívül fából készült falai is remek állapotban megőrződtek, ami lehetővé teszi a pontos datálást - fejtegette a régész.

Dirk Krausse elmondása szerint a keltakutatásban nagy ritkaságnak számít egy lelet pontos időmeghatározása, hiszen a népcsoport alig hagyott hátra írásos emlékeket, házaikat pedig nagyrészt fából és vályogból építették.

A sír tanulmányozása többek között segíthet felmérni, mekkora hatást gyakoroltak a föníciaiak és a görögök a mai Németország déli részét lakó korabeli keltákra.

A sírleletet a nagyközönség várhatóan 2012-ben tekintheti meg egy keltákról szóló stuttgarti kiállításon.

8 hozzászólás

Implantátum segíthet az alvási apnoéval élőkön

2010. december 28., 13:29

Az izmok ellazulása miatt bezáruló felső légutak komoly légzészavart okozhatnak alvás közben. Ezen próbál segíteni egy kísérleti implantátum, melynek első próbái január végéig zajlanak az Egyesült Államokban és Európában. A minneapolisi székhelyű Inspire Medical Systems 100 obstruktív alvási apnoéval élő páciens bevonásával kezdi meg a módszer tesztelését.

A kísérleti implantátum alvás közben enyhe elektromos árammal stimulálja a nyelvtővel összeköttetésben lévő ideget annak reményében, hogy a nyelv izmai így nem lazulnak el teljesen, és nem záródnak el a felső légutak. Az új módszert kifejlesztő szakemberek nem pusztán javulást várnak a készülék használatától, hanem gyógyulást remélnek.

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteinek (NIH) adatai szerint 12 millió amerikainak van alvási apnoéja. Különösen gyakori a túlsúlyos emberek és a középkorú férfiak körében, de bárkinél előfordulhat az alvásfüggő légzészavar ezen formája.

3 hozzászólás

A D-vitamin hiánya növeli az újszülöttek légúti fertőzéseinek kockázatát

2010. december 27., 13:52

Az újszülöttek D-vitamin szintje előrejelzi a kisgyerekkorban előforduló légúti fertőzések kockázatát, de az asztma kifejlődésének kockázatával nem függ össze - állapították meg amerikai kutatók. A Massachusettsi Általános Kórház munkatársai tanulmányuk eredményét a Pediatrics című szakfolyóirat januári számában teszik közzé.

A tanulmányban 922 újszülött köldökvérének D-vitaminszintjét vizsgálták. Közülük minden ötödiknél igen alacsony (kevesebb mint 25 nanomol/liter) D-vitaminszintet mértek. Ezeknél a csecsemőknél három hónapos korukig kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő légúti fertőzés, mint azoknál, akik D-vitamin szintje magas (75 nanomol/liter fölötti) volt. Az alacsony D-vitaminszint gyakrabban fordult elő a télen született újszülötteknél, az alacsony társadalmi helyzetű családok gyerekeinél, valamint azoknál, akik szülei dohányoztak.

4 hozzászólás

Adott agyterülethez köthető a közösségi viselkedés

2010. december 27., 11:44

Az emberi agy amigdala nevű területének nagyságával van összefüggésben, hogy valaki milyen mértékben kapcsolódik másokhoz, hogyan működik együtt csoportokban - vélik amerikai kutatók. A Nature Neuroscience című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap közzétett tanulmányhoz 58 önkéntes agyát tapogatták le képalkotó eljárással.

Megállapították, hogy az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amigdala annál nagyobb volt a vizsgálatba bevont embereknél, minél több baráttal és családtaggal álltak az önkéntesek rendszeres kapcsolatban. Mint Lisa Feldman Barrett, a közlemény egyik szerzője elmondta, eredményük nem meglepő, mert az amigdala a központja azoknak az agyi hálózatoknak, melyek fontos szerepet játszanak a társas viselkedésben. Ezek a hálózatok segítenek például bennünket annak felismerésében, hogy ki ismerős, illetve ki idegen, ki a barátunk vagy ki a rosszakarónk.

A bostoni Északkeleti Egyetem kutatói az ok-okozati összefüggés irányát azonban nem tudták megállapítani a vizsgálatokból. Az tehát nem ismert, hogy a nagyobb amigdala következtében tud valaki több kapcsolatot fenntartani, vagy a számosabb kapcsolat miatt növekszik meg ez az agyi terület. Barrett szerint mindkettőben lehet igazság, ám - mint elmondta - szövetségi forrásokból támogatott kutatásuk elsősorban az alapvető tudás feltárására irányult, kevésbé a gyakorlati hasznosításra.

8 hozzászólás