Miklós
-7 °C
2 °C

Tudósbojkott a szaklapok ellen

2001.04.27. 14:47
A világ minden táján dolgozó kutatók bojkottot készítenek elő a tudományos folyóiratok ellen, hogy rávegyék a kiadókat a régi évfolyamok ingyenes online közzétételére. A bojkott mögé álló kutatók szerint az ingyenes online könyvtárra az akadémiai szabadság megőrzése érdekében van szükség. A kutatásokat és a kreativitást ösztönözni kell, és biztosítani, hogy a tudományra semmilyen üzleti nyomás ne nehezedjék. A szervezők szerint naponta több százan csatlakoznak a kezdeményezéshez.
A különös sztrájk egy nagyobb terv részét képezi, melynek során létrehoznának egy hatalmas online könyvtárat. Jelenleg a kutatási eredmények inkább a szakfolyóiratok kezében vannak, nem pedig a tudósokéiban, pedig az ő munkájukról van szó. A bojkott mögé álló kutatók szerint az ingyenes online könyvtárra az akadémiai szabadság megőrzése érdekében van szükség. A kutatásokat és a kreativitást ösztönözni kell, és biztosítani, hogy a tudományra semmilyen üzleti nyomás ne nehezedjék.

De a közös könyvtár létrehozása a kiadók és az akadémiai szövetségek részéről ellenállásba ütközik, hiszen ezek védenék a tudományos kiadványokhoz kapcsolódó szerzői jogokat. 2001 szeptemberében egy sereg kutató abbahagyja a tudományos anyagok küldését, sőt az előfizetést is lemondják, azon lapok esetében, amelyek nem támogatják a nagy közös nyilvános tudományos könyvtár (Public Library of Science, PLOS) létrehozására irányuló erőfeszítéseket.

Már 17 ezren csatlakoztak a felhíváshoz

A kampány szervezői nyílt levelükben kifejtik: ez a nyilvános könyvtár igencsak megnövelné a tudományos irodalom elérhetőségét, javítaná a kutatások sikerességét, és elősegítené a különböző orvosbiológiai szakmai ismeretek és ötletek integrálását. Mostanáig több mint 17 ezer tudós, köztük számos Nobel-díjas kutató csatlakozott a felhíváshoz, és látta el kézjegyével a PLOS alapítására felhívó levelet. A szervezők szerint naponta több százan csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Soha nem láttam még ehhez fogható mozgalmat - jelentette ki a BBC-nek Michael Ashburner, a Cambridge Egyetem genetikusa, a PLOS támogatóinak egyike. Ashburner professzor szerint az online könyvtár létfontosságú volna azon tudósok számára, akik lépést akarnak tartani a szakterületükön jelentkező eredményekkel. Tapasztalata szerint például a genetikával foglalkozó szakirodalom 10 évente megduplázódik. A kutatóknak a munkájukhoz égető szükségük volna precíz adatbázisokra, amelyek a korábbi szakmai cikkek teljes szövegében tudnának keresni. A PLOS szervezői a könyvtárat a DNS-szakaszokról ingyen információkat nyújtó GenBank közös tudományos lelőhely mintájára szeretnék megalkotni.

Ezek a szaklapok drágák
Az egyes tudományos folyóiratok különböző módon teszik hozzáférhetővé archív példányaikat, egységes irányelv nincs, és így ár sem. Az előfizetési árak alapján azonban fogalmat alkothatunk róla, milyen sokba is kerülnek ezek a magazinok. A Nature egy évre 370 euróba (98 ezer forint), diákkedvezménnyel 152 euróba (40 ezer forint) kerül. A Science 202 dollárba (60 ezer forint), diákoknak 152 dollárba (45 ezer forint) kerül, a British Medical Journal pedig - a kiadástól függően - 128-345 fontot (55-148 ezer forint) kóstál.

A szakmai folyóiratok korábbi évfolyamainak teljes ingyenesség mellett elérhető adatbázisának ötletét először Paul Ginsparg, a Los Alamos Laboratory munkatársa vetette fel. 1994-ben létrehozta a e-Print Archive-t, ahol fizikai és matematikai kiadványok másolatait gyűjtötte. Most az ötlet az orvosbiológia és más tudományágak képviselőit is megragadta.

Az online könyvtár megtöltésére a PLOS kezdeményezői a tudományos vagy szakmai időszaki kiadványok segítségét kérték. A kiadók engedélyével lehetne ugyanis szabadon hozzáférhetővé tenni a cikkek szövegét, alig fél évvel a megjelenésük után. A tudósok azt remélik, a hathónapos késés megnyugtatja a szaklapok kiadóit, akik az előfizetőszám csökkenésétől tarthatnak, ha túl hamar online lesz elérhető az egyes számok tartalma.

Több kiadó is beadta a derekát

Néhány kiadó, például a Proceedings of the National Academy of Sciences és a British Journal már a projekt mögé álltak, és hozzájárultak, hogy lapjaik megjelenjenek az adatbázisban. A PLOS kezdeményezői szerint a virtuális könyvtárban az egyes lapokat már csak azért is "egyben" kell tartani, mert így hatékonyabb lehet a keresgélés, mint több száz szaklap saját honlapján, egyedileg megszabott feltételek mellett.

A céljaik elérése érdekében a PLOS kezdeményezői azon kiadók bojkottjára szólítanak fel, amelyek megtagadják az együttműködést a közös tudományos könyvtárral. A bojkott szeptemberben kezdődhet, és a támogatói íveket kitöltő kutatók attól kezdve az ilyen szakfolyóiratok előfizetését nem újítják meg, nem küldenek be tudományos értekezéseket, és nem adnak más munkákhoz sem előzetes szakvéleményt.

Ezen szaklapok minősége nagyon függ az előzetes lektori munkától. Ha ezek a makacs lapok elvesztik a szakértőiket, az tönkreteszi őket - jelentette ki Michael Ashburner. Elmondása szerint a PLOS-csoport még nem határozta el, saját kiadványt alapítva közzéteszik-e a más lapoknak a bojkott miatt el nem küldött munkákat.

Csak hét folyóirat csatlakozott

Az ötlet a nagyszerűsége ellenére nem nyerte meg mindenki tetszését. Csak hét tudományos folyóirat csatlakozott a mozgalomhoz, és néhány tudományos társaság ki is fejezte ellenkezését. Az American Society for Microbiology például az ötletet túl szélsőségesnek és irreálisnak találja ahhoz, hogy támogatni tudná. Néhányan ezen kívül attól is tartanak, a fiatal tudósok nem merik majd aláírni a bojkottot támogató íveket, mert félnek a karrierjüket esetleg befolyásoló következményektől.

A két legnevesebb tudományos folyóirat, a Nature és a Science egyelőre nem tudja eldönteni, mi a helyes döntés. A Science azt már bejelentette, hogy kész a lap kereshető archívumát kitenni a közös könyvtárba, de a találatok visszavinnék az olvasót az eredeti megjelenés weboldalára. A könyvtár az idén beindulhat, hiszen a megfeleő technológia és a szerzői akarat már megvan hozzá - jelentette ki Ashburner professzor. Szerinte ez a mozgalom nem fog megállni, akárhogy fáj a kiadóknak.

Az online cikk most drágább is tud lenni
A baj az, hogy a kutatók munkájának "mérésére" (scientometria) használt publikációs mutatók irdatlan cikktermelésre kényszerítik a tudósokat (400 ezer folyóirat jelenik meg a világon). Az utóbbi tíz évben a kiadók megtöbbszörözték az áraikat (a bevetelből fedezve - az extraprofit mellett - a lapok elektronizaciójának költségeit), majd elkezdtek lapjaik elektronikus változatát vagy drágábban adni az előfizetőknek, mint a nyomtatottat, vagy csak csomagban, együtt az összeset. Lehetőleg nem lemezen vagy letöltve, hanem online, a saját szerverükről, nem vállalva garanciát a hozzáférésre a már előfizetett évfolyamokhoz, ha netán lemondod az előfizetést. Vagy fizethetsz előfizetés nélkül, letöltött cikkenként - iszonyatosan sokat.

A papírkiadványoknál a könyvtár egyszer megvette a lapot-könyvet-akármit, fölrakta a polcra (megőrzési-tárolási funkció), az olvasó pedig bármikor levehette ingyen (a tagsági díjért). Ezt a könyvtári funkciót követelik vissza a kutatók.
Ráadásul kicsit visszás, hogy nemhogy honoráriumot nem kapnak (egyes lapoknál a szerző kénytelen fizetni a publikálásért), de meg jól, egyre drágábban, meg is kell fizessek azt a valamit - már tudnillik a tudományos információt -, amit éppen ők termelnek meg.
Ők a pékek, akiknek a saját sütödéjükben fizetniük kell a kenyérért.
Köszi zsb

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!