További Tudomány cikkek
De a közös könyvtár létrehozása a kiadók és az akadémiai szövetségek részéről ellenállásba ütközik, hiszen ezek védenék a tudományos kiadványokhoz kapcsolódó szerzői jogokat. 2001 szeptemberében egy sereg kutató abbahagyja a tudományos anyagok küldését, sőt az előfizetést is lemondják, azon lapok esetében, amelyek nem támogatják a nagy közös nyilvános tudományos könyvtár (Public Library of Science, PLOS) létrehozására irányuló erőfeszítéseket.
Már 17 ezren csatlakoztak a felhíváshoz
A kampány szervezői nyílt levelükben kifejtik: ez a nyilvános könyvtár igencsak megnövelné a tudományos irodalom elérhetőségét, javítaná a kutatások sikerességét, és elősegítené a különböző orvosbiológiai szakmai ismeretek és ötletek integrálását. Mostanáig több mint 17 ezer tudós, köztük számos Nobel-díjas kutató csatlakozott a felhíváshoz, és látta el kézjegyével a PLOS alapítására felhívó levelet. A szervezők szerint naponta több százan csatlakoznak a kezdeményezéshez.
Soha nem láttam még ehhez fogható mozgalmat - jelentette ki a BBC-nek Michael Ashburner, a Cambridge Egyetem genetikusa, a PLOS támogatóinak egyike. Ashburner professzor szerint az online könyvtár létfontosságú volna azon tudósok számára, akik lépést akarnak tartani a szakterületükön jelentkező eredményekkel. Tapasztalata szerint például a genetikával foglalkozó szakirodalom 10 évente megduplázódik. A kutatóknak a munkájukhoz égető szükségük volna precíz adatbázisokra, amelyek a korábbi szakmai cikkek teljes szövegében tudnának keresni. A PLOS szervezői a könyvtárat a DNS-szakaszokról ingyen információkat nyújtó GenBank közös tudományos lelőhely mintájára szeretnék megalkotni.
|
A szakmai folyóiratok korábbi évfolyamainak teljes ingyenesség mellett elérhető adatbázisának ötletét először Paul Ginsparg, a Los Alamos Laboratory munkatársa vetette fel. 1994-ben létrehozta a e-Print Archive-t, ahol fizikai és matematikai kiadványok másolatait gyűjtötte. Most az ötlet az orvosbiológia és más tudományágak képviselőit is megragadta.
Az online könyvtár megtöltésére a PLOS kezdeményezői a tudományos vagy szakmai időszaki kiadványok segítségét kérték. A kiadók engedélyével lehetne ugyanis szabadon hozzáférhetővé tenni a cikkek szövegét, alig fél évvel a megjelenésük után. A tudósok azt remélik, a hathónapos késés megnyugtatja a szaklapok kiadóit, akik az előfizetőszám csökkenésétől tarthatnak, ha túl hamar online lesz elérhető az egyes számok tartalma.
Több kiadó is beadta a derekát
Néhány kiadó, például a Proceedings of the National Academy of Sciences és a British Journal már a projekt mögé álltak, és hozzájárultak, hogy lapjaik megjelenjenek az adatbázisban. A PLOS kezdeményezői szerint a virtuális könyvtárban az egyes lapokat már csak azért is "egyben" kell tartani, mert így hatékonyabb lehet a keresgélés, mint több száz szaklap saját honlapján, egyedileg megszabott feltételek mellett.
A céljaik elérése érdekében a PLOS kezdeményezői azon kiadók bojkottjára szólítanak fel, amelyek megtagadják az együttműködést a közös tudományos könyvtárral. A bojkott szeptemberben kezdődhet, és a támogatói íveket kitöltő kutatók attól kezdve az ilyen szakfolyóiratok előfizetését nem újítják meg, nem küldenek be tudományos értekezéseket, és nem adnak más munkákhoz sem előzetes szakvéleményt.
Ezen szaklapok minősége nagyon függ az előzetes lektori munkától. Ha ezek a makacs lapok elvesztik a szakértőiket, az tönkreteszi őket - jelentette ki Michael Ashburner. Elmondása szerint a PLOS-csoport még nem határozta el, saját kiadványt alapítva közzéteszik-e a más lapoknak a bojkott miatt el nem küldött munkákat.
Csak hét folyóirat csatlakozott
Az ötlet a nagyszerűsége ellenére nem nyerte meg mindenki tetszését. Csak hét tudományos folyóirat csatlakozott a mozgalomhoz, és néhány tudományos társaság ki is fejezte ellenkezését. Az American Society for Microbiology például az ötletet túl szélsőségesnek és irreálisnak találja ahhoz, hogy támogatni tudná. Néhányan ezen kívül attól is tartanak, a fiatal tudósok nem merik majd aláírni a bojkottot támogató íveket, mert félnek a karrierjüket esetleg befolyásoló következményektől.
A két legnevesebb tudományos folyóirat, a Nature és a Science egyelőre nem tudja eldönteni, mi a helyes döntés. A Science azt már bejelentette, hogy kész a lap kereshető archívumát kitenni a közös könyvtárba, de a találatok visszavinnék az olvasót az eredeti megjelenés weboldalára. A könyvtár az idén beindulhat, hiszen a megfeleő technológia és a szerzői akarat már megvan hozzá - jelentette ki Ashburner professzor. Szerinte ez a mozgalom nem fog megállni, akárhogy fáj a kiadóknak.
|