Jobban élvezünk egy történetet, ha előre tudjuk a végét
Nicholas Christenfeld és Jonathan Leavitt, a San Diego-i egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ kísérletükben, hogy vajon mennyire rontja el egy könyv olvasásának élvezetét, ha az olvasó számára elrontják a meglepetést, és elárulják, mi lesz a történet vége.
A kísérletben részt vevő egyetemistákkal 12 novellát olvastattak el, olyanokat, amelyeket saját bevallásuk szerint addig nem ismertek. A novellákat három csoportba osztották: az elsőbe az ironikus csavart tartalmazók kerültek (mint például Csehovtól a Fogadás), a másodikba a klasszikus Agatha Christie-féle krimik, a harmadikba pedig a minden különösebb meglepő befejezést nélkülöző novellák John Updike-tól és Raymond Carvertől.
A tesztalanyok egyik fele olyan verziókat olvasott, ahol az első oldalon röviden leírták előre, mi lesz a történet vége, a másik fele az eredetieket. Amikor végeztek egy-egy novellával, a tesztalanyoknak egy egytől tízig terjedő skálán értékelniük kellett, mennyire tetszett nekik. Végül összevetették az egyes történetek átlagos tetszési indexeit az eredeti, és az elspoilerezett verziót elolvasottaknál.
Meglepő módon a 12-ből 11 esetben azt mutatták az adatok, hogy a történet jobban tetszett azoknak, akik előre tudták a végkifejletet (a kakukktojás a Csehov-novella volt). A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy az olvasók nem feltétlenül élvezik a feszültséget a történetben, és jobban szeretik, ha nem kell aggódniuk a szereplők miatt. Sőt, egyes esetekben növelheti is az olvasó kíváncsiságát, ha tudja, mi a sztori vége, és olvasás közben azon jár az agya, hogy vajon hogyan fog eljutni oda a történet.
Rovataink a Facebookon