A pockoknál a méret a lényeg

2011.10.10. 10:23
1 hozzászólás

A dominancia kulcsa a vöröshátú erdeipocok esetében a nemi szerv nagyságában rejlik. A domináns hímek péniszcsontja szélesebb, mint alárendelt társaiké – derítették ki európai kutatók a rágcsáló szaporodási viselkedését kutatva. A baculum néven is ismert csont az evolúció során az emberből eltűnt, számos emlős rendelkezik azonban vele, többek közt a csimpánzok és a gorillák is. Pontos szerepét máig nem sikerült meghatározni.

Jean-Francois Lemaitre, a Liverpooli Egyetem kutatója francia és svájci kollégáival vadon élő vöröshátú erdeipockokat (Myodes glareolus) fogott be az angliai Cheshire megyében, hogy megvizsgálja, anatómiai változásokhoz vezetett-e az evolúció során a hímek közti versengés. A vöröshátú erdeipocok legfeljebb 18 hónapig él, a nőstények egy év alatt négy-öt almot nevelnek fel, és egyetlen szaporodási cikluson belül számos hímmel párzanak.

A kutatók a befogott állatok laboratóriumban nevelt kölykeivel végeztek kísérleteket. Két-két hímet helyeztek egy-egy nőstény fészekanyagához, majd meghatározták az általuk hagyott szagminták mennyiségét. A több szagnyomot hagyó hímeket dominánsként sorolták be, mivel azok több erőfeszítést tettek azért, hogy magukhoz vonzzák a nőstényt.

Ezt követően a kutatók az összes hím péniszcsontjáról röntgenfelvételt készítettek, majd összehasonlították azokat. Míg a korábbi kutatások a rágcsálók baculumának hosszára koncentráltak, a mostani adatokból kiderült, hogy nagyobb szerepe van a szélességnek. A domináns hímek péniszcsontja szélesebb, de nem hosszabb, mint az alárendelt hímeké.

Ennek oka a kutatók szerint abban keresendő, hogy a nőstények peteleválásához fizikai stimulációra van szükség, a szélesebb péniszcsont pedig több pete leválását eredményezheti, ami nagyobb szaporodási sikerhez vezet. Lemaitre elmondása szerint kutatásuk az első lépés a nemi szervek felépítése és a szaporodási siker közti összefüggések megértéséhez az emlősök esetében.