Újabb fordulat a zebracsíkok rejtélyében

2016.01.26. 09:16
51 hozzászólás
Újabb tanulmány született a zebracsíkokról, azonban ezúttal nem újabb ötlet született arról, mi értelme is lehet a csíkosságnak, hanem az egyik legrégebb óta ismert magyarázatot cáfolták a kutatók.

A tanulmány társszerzője, Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a vizsgált teória még Charles Darwintól származik, és a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta.

A kutatók most azt vizsgálták, jelent-e bármilyen optikai tuningot a csíkosság akkor, ha nem az ember, hanem a zebrákra vadászó oroszlánok és hiénák szemével vizsgáljuk a kérdést. Micsoda meglepetés: nem, nem jelent.

A különböző szűrőkkel oroszlán- és hiénakompatibilissé tett digitális fotók értékelésekor kiderült, hogy a csíkok sem nappali fénynél, sem szürkületkor, de éjjel sem látszanak olyan távolságról, ahonnan a zebrákra vadászó állatok még vizsgálódnak, csak akkor látszanak igazán, mikor az állatok már jóval közelebb érnek a zebrákhoz. Ez a jóval közelebb valójában azt jelenti, hogy az oroszlánok és hiénák szeme már csak bőven a támadás megkezdése után veszi észre a csíkokat: ötven méter a határ nappal, jó 30 méter szürkület idején, de éjjel mindössze 9 méterre csökken ez a távolság – a zebrák ilyen közelről már nem nagyon vannak rászorulva a csíkosságra a védekezés terén, például azért sem, mert legtöbbször kiszagolják vagy meglátják a támadóikat.

Valahogy így látják a zebrákat a különféle ragadozók és az ember.
Valahogy így látják a zebrákat a különféle ragadozók és az ember.

A kutatók szerint a csíkokat egyfajta rejtőszínként magyarázó elképzelés puszta hagyomány, tudományos alapja sosem volt, így nem meglepő, hogy az első, tudományos igényű vizsgálat kimutatta, hogy mennyire nincs igazságalapja.

Egy másik elképzelés szerint a csíkok a zebrákat segítik, hogy az állatok messzebbről meglássák és azonosítsák egymást, hogy a csorda tagjai könnyebben együtt tudjanak maradni. A kutatók ezt is vizsgálták, és bár elismerik, hogy a zebrák szeme valóban kicsit messzebbről kiszúrja a csíkokat, mint mondjuk az oroszláné, de ez nem jelenti, hogy a csíkoknak bármilyen szerepe van a csorda együt tartásában: más, csordában élő fajok esetében nincsenek csíkok, mégis legalább olyan jól együtt tudnak maradni, mint a zebrák.

A zebracsíkok rejtélye tehát továbbra is megmarad: valójában a mai napig inkább csak tippek léteznek a mintázat magyarázatára, mintsem megdönthetetlen bizonyítékok. Nagyjából egy éve született meg az az elmélet, amely az állatok hőháztartását segítő megoldásnak gondolta a csíkokat az alapján, hogy elemezte a csíkos állatok mennyisége és az adott élőhely időjárása közti összefüggéseket. A bírálók szerint viszont az UCLA tanulmánya csak igen körülményesen értékelhető okból próbál okozatot faragni, pont úgy, ahogy egy másik tanulmány, amely szerint a zebrák csíkjai a legyek ellen alakultak ki. Ez utóbbi szintén egyike a csíkok modern magyarázatainak: a kutatók szerint a legyek, ha választhatnak, inkább homogén felületekre szállnak le, nem csíkosra.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!