Magasabbak és nagyobb csontozatúak azok a gyerekek, akik nyár végén-ősz elején születnek - állapították meg brit kutatók a Bristoli Egyetem által közzétett tanulmányban.
A tanulmány 7 ezer, 1991-1992-ben született gyermek nyomon követésén alapult, és figyelembe vették ezeknek az éveknek a meteorológiai adatait is, hogy meghatározzák, mennyi napfényt kaphattak a terhesség utolsó három hónapjában az anyák. 350 anya esetében vizsgálták azt is, a terhesség 37. hetében mennyi D-vitamint tartalmazott a vérük. Bebizonyosodott, hogy az augusztusban-szeptemberben született gyerekek tízéves korukra 0,5 centiméterrel magasabbak voltak a télen, tavasszal születetteknél, és 12,75 négyzetcentiméterrel nagyobb volt csontjaik összfelszíne.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a gyerekek - azáltal, hogy édesanyjuk terhességének három utolsó hónapja az év legnapfényesebb időszakára esett - nagyobb mértékben részesültek D-vitaminból, ami a kálcium mellett a legfontosabb szerepet játssza a csontképződésben. "A nagyobb terjedelmű csontok többnyire erősebbek, és az idősebb kori csontritkulás következtében sem törnek olyan könnyen" - mondta az egyik kutató, Jon Tobias, a Bristoli Egyetem reumatológus professzora. (MTI)
A NYU Stern School of Business egyetem kutatói megdöbbentő eredményre jutottak a saját kutatásaik, és más tanulmányok összevetése során: a tévéműsort megszakító reklámok valójában egyáltalán nem idegesítőek, sőt, összességében élvezetesebbé teszik a tévénézést.
A kísérletben résztvevők egyöntetűen azt állították, hogy a reklámszünet rombolja az élményt, ennek ellenére, amikor értékelniük kellett az adott tévéműsort, magasabb átlagos pontszámot adtak a reklámokkal megszakított műsorra, mint a kontrollcsoport ugyanarra reklám nélkül.
A kutatók pszichológiai okokat sorakoztattak fel a meglepő eredmény mögé. Minden pozitív dolgot egyre kevésbé élvezünk az idő előrehaladtával, mert az idő és az ismétlődés tompítja az élményt. A reklámszünetek ugyan idegesítőek, de megtörik ezt a folyamatot, és a nézőt minden reklámszünet után visszahelyezik abba a felfokozott állapotba, amiben elkezdte a tévénézést – így összességében javítanak az átlagos élményen. Ezt tudat alatt érzékeljük is, ezt mutatta meg a kísérlet.
A kutatók siettek leszögezni, hogy a tanulmányuk teljesen független, nem reklámstúdiók támogatták, és a tapasztaltak semmiképpen nem univerzális érvényűek: ha a reklám nagyon rossz, vagy nagyon elüt a megszakított műsor hangulatától, az erősebb lehet a pszichológiai hatásnál, és ronthatja az összképet.
Egy vezető sikere legalább annyira függ az általa irányított egyének tulajdonságaitól, mint saját képességeitől - mutatták ki brit tudósok a folyókban élő kis pikóhalak tanulmányozása alapján. A kutatók kétfős, találomra kiválasztott csoportokba osztották a halacskákat, és rendre azt tapasztalták, hogy az egyik egyedből vezető lesz, míg a másikból követő, és hogy melyikre milyen szerep vár, az az egyed merészségétől függ. Azt is megállapították, hogy a két pikóhal kölcsönösen befolyásolja a másik magatartását. A tudósok eredményiket a Current Biology című amerikai tudományos folyóirat internetes kiadásában publikálták.
Az egyik szerző, Andrea Monica, a nagy-britanniai Cambridge egyetemének kutatója szerint egyik egyed sem születik vezetőnek vagy követőnek, helyük egy kétfős vagy nagyobb létszámú csoportban a szociális érintkezés során alakul ki, és ebben mindegyikük a saját alkatának megfelelő szerepet játssza. A kutatás során felfedezték, hogy a pikóhalak táplálékot keresve élőhelyük vízi növények által védett részéről bemerészkednek veszélyesebb vizekre. Az, ahogy ebben a helyzetben viselkedtek, lehetővé tette annak felmérését, hogy mennyire merészek vagy félénkek az egyes egyedek. Ezt követően találomra párosították őket, és vizsgálták, melyik egyed lesz a duó vezetője. A párok általában hosszabb ideig együtt maradtak és többször is kimerészkedtek a szabad vizekre, de mindig a vállalkozóbbnak bizonyult hal vezetésével.
Minél merészebb volt a vezető és minél félénkebb a másik, annál erőteljesebb volt az előbbi irányító szerepe - viszont ha a másik pikóhal kevésbé volt félénk, akkor a bátrabb jóval kevésbé tudta magával ragadni kalandozásaira. Vagyis a vezető személyisége önmagában nem határoz meg mindent, a vezető kiemelkedése annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során az egyedek egymásra reagálnak - vonták le a konklúziót a kutatók a pikóhalak viselkedéséből.
(MTI)
A Firmenich nevű svájci cég kutatóinak legújabb eredményeiről számol be a Daily Telegraph: a genfi laboratóriumban átfogó, tudományos hónaljszagvizsgálat zajlott.
A főként az élelmiszer- és a kozmetikai ipar számára dolgozó kutatók 24 férfitől és 25 nőtől vettek izzadságmintákat, miután azok vagy a szaunában töltöttek el negyed órát, vagy egy szobabicikli tekerésével. A minták elemzésekor a nőknél nagy mennyiségben találtak egy olyan kénalapú (alapállapotban szagtalan) összetevőt, amit a hónaljban tenyésző baktériumok a tiol nevű vegyületté alakítanak. A tiol egyik jellemzője az átható, hagymára emlékeztető illat. A férfiaknál az izzadságképződés kicsit másként működik, a tőlük származó mintákban egy zsírsav nagy koncentrációja volt feltűnő, amit ugyanezek a baktériumok egy másik anyaggá alakítanak át, amire viszont a sajtszag jellemző.
A tesztercsapat tagjainak véleménye egyébként az volt, hogy a nőktől származó minták illata a kellemetlenebb (ők persze nem tudtak arról, hogy milyen mintákat szagolgatnak, és miért).
A kísérletet vezető Christian Starkenmann szerint az eredményeik hasznosak lehetnek a kozmetikai ipar számára, speciálisan nők, illetve férfiak számára fejlesztett dezodorok összetételének kikísérletezésekor. Más tudósok már szkeptikusabbak a kutatással kapcsolatban, ők azzal érvelnek, hogy az izzadság összetétele nagyban függ a genetikai adottságoktól és étkezési szokásoktól, ezért ha megismételnék a kísérletet új alanyokkal, új helyen, valószínűleg teljesen más adatokat kapnának.
A ritka férfinevek viselői gyakrabban kerülnek összeütközésbe a törvénnyel - derítették ki amerikai kutatók. David E. Kalist és Daniel Y. Lee, a pennsylvaniai Shippensburg Egyetem kutatói a fiatalkorú bűnelkövetők keresztneveit a férfinevek gyakoriságával hasonlították össze. Ennek alapján megállapították az összes keresztnév népszerűségi indexét (PNI).
A legelterjedtebb keresztnév esetében (ami a Michael), az index százasnak minősült. Feleennyire elterjedt a David, itt a PNI-mutató 50-esnek bizonyult. Az index igen alacsony, mindössze 1-es volt olyan, az Egyesült Államokban ritka nevek esetében, mint az Ernst, Ivan, Alec, Kareem és Malcolm. A kutatás arra derített fényt, hogy a faji hovátartozástól függetlenül a ritka keresztnevet viselő fiúk gyakrabban szegik meg a törvényt.
Bár látszólag a keresztnév önmagában nem sodorja bajba viselőjét, olyan bűnelkövetésre hajlamosító tényezőkkel hozhatók összefüggésbe, mint a csonka család, hátrányos szociális helyzet, alacsony társadalmi presztízsű és gazdasági fejlettségű település, lakókörzet. "A kevéssé népszerű neveket viselő fiúk azért hajlanak inkább a rosszra, mivel társaik diszkriminatívan bánnak velük, ez viszont megnehezíti az adott közösségbe való beilleszkedésüket, kapcsolatteremtésüket. Ezek a tinédzserek azért is viselkedhetnek deviánsan, mivel - akár öntudatlanul is - elégedetlenek keresztnevükkel" - hangsúlyozzák a kutatók, akik vizsgálataikkal az illetéseknek szeretnének segíteni beazonosítani a veszélyeztetett csoportokat.
A vizsgálatról szóló tanulmányt a Social Science Quarterly című, negyedévente megjelenő folyóiratban adták közre. (MTI)
Egy brit orvos és férje agyából pattant ki a csellóhere 1974-ben, a teniszkönyök mintájára, ám nem annak sugallatára, hanem egy másik meghökkentő betegség, a gitár okozta mellbimbógyulladás ihletésére.
A gitármellről a tekintélyes British Medical Journal című brit orvosi szaklap számolt be egy orvos levelét közölve. Az újság gyakran tesz közzé furcsa betegségekről szóló beszámolókat, a gitármellet az orvos három fiatal gitárosnál is tapasztalta, mindannyian klasszikus gitáron játszottak. Elaine Murphy orvos annyira viccesnek és hihetetlennek találta az esetet, hogy kitalálta a csellóhere nevű tünetegyüttest, ami azt takarja, hogy egy cselló annyira irritálhatja játékosát, hogy annak begyulladhat a heréje tőle. "Bár praxisomban még nem találkoztam gitármellbimbóval, ahogy azt P. Curtis leírta, csellóherével viszont igen. A szóban forgó beteg hivatásos zenész, volt és naponta órákon át játszott csellóján" - állt a levélben, amelyet szintén közzétett a brit szaklap.
"Aki látott már valaha csellóst, azonnal átlátja állításunk fizikai képtelenségét" - írja 35 év elteltével ugyanebben a lapban a páros, ugyanis a British Medical Journal helyt adott az átverés leleplezésének is a legutóbbi számában. A Watergate-ügyre utalva a Scrotumgate (herezacskó-gate) címet adták az esetnek. A házaspár - mely közben elvált - egészen mostanáig hallgatott az átverésről, ám nemrégiben a zenélés okozta betegségekről olyan cikket olvastak, amely hivatkozásul hozta fel az ő csellóheréjüket. Ezért érezték úgy, hogy legfőbb ideje bevallani: csak vicceltek.
A 35 évvel ezelőtti levelet a volt férj írta alá, mert ő nem orvos, így nem vonhatta volna a szakma felelősségre. A tréfáló orvos egyébként 2004-ben főrendi rangot kapott és tagja a Lordok Házának, de nem a csellóheréért, hanem egyéb munkássága elismeréseként. (MTI)
Svéd kutatók fajtatiszta, évtizedek óta pontosan megtervezett tenyészprogramok alapján szaporodó kutyákat vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tenyésztés miatt az állatok intelligenciája csökken. Már néhány generáció alatt észrevehető, hogy az alapvetően játékos és kíváncsi kutyák egyre visszahúzódóbbá válnak, és kevésbé figyelnek oda a gazdájuk parancsaira.
A stockholmi egyetem etológusa, Kenth Svartberg szerint ennek az oka az, hogy a modern tenyésztésben már nem az olyan fizikai tulajdonságok alapján tenyésztik tovább az állatokat, mint az erő, kitartás és az egészség. Ehelyett a fő szempont a külalak, hogy minél jobban nézzen ki a kutya. Emellett ott a „ha nem használod, elveszíted” elv is: az ölebeknek egyszerűen nincs szükségük arra, hogy különösebben megdolgoztassák az agyukat, ezért lassan, de biztosan elbutulnak.
A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belső, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggő enzimek és hormonok működésének időrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat közölte.
Az élő szervezet saját órája szerint szabályozza működését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel előre vagy hátra állítjuk időmérő óráinkat a nyári, illetve téli időszámításra. Még nagyobb bonyodalmat okoz, ha repülővel, rövid idő alatt több ezer kilométert utazva a saját, megszokott időrendünktől eltérő módon, egészen más napszakba csöppenünk, mint amit szervezetünk várna.
A biológiai óra nemcsak alvásunkat és ébrenlétünket szabja meg, hanem az anyagcserét is. Szervezetünkben a zsírsejtek termelik a fehérjetermészetű hormont, az adiponektint, ami a vér útján kerül a szervekhez és fontos szerepe van a cukor- és a zsíranyagcsere szabályozásában.
Oren Froy és munkatársai Jeruzsálem egyetemén vizsgálták laboratóriumi egereken azt a kérdést, hogy a napi életritmus megváltoztatása hogyan és milyen mértékben avatkozik bele az anyagcsere alakulásába, illetve a különböző ételeknek ebben milyen szerepe lehet. Az egerek vagy zsírszegény, igen sovány étrendet kaptak, vagy zsírban gazdag diétán voltak, majd egy napig koplaltak. A kutatók megmérték az adiponektin egyes összetevőinek szintjét, az enzim aktivitását, az anyagcsere változásait. Azt találták, hogy mind a sovány koszt, mind a zsíros étrend jelentősen megváltoztatta az egerek anyagcseréjének napszaki hullámzását. Az egyes szakaszok a gyenge élelmiszer fogyasztásakor rövidültek, a hizlaló táplálék evésekor lelassultak. A laboratóriumi mérések azt is mutatták, hogy egy olyan fehérje vérszintje, amely a zsírok lebontásához szükséges, kalóriaszegény koszton növekedett, zsíros étrenden pedig kifejezetten csökkent.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az egérkísérletek adatait nagyon nehéz emberre átvinni, de azt a tanulságot máris levonhatjuk, hogy a zsíros, nehéz koszt a biológiai óra működését is befolyásolja. (MTI)
Már az ókorban megfigyelték az emberek, hogy az állatok jelzik a közelgő földrengéseket vagy más természeti katasztrófákat. Egy svéd tanulmány szerint azonban most úgy tűnik, hogy a tehenek nincsenek a különleges képesség birtokában - írja a Der Standard című osztrák lap online változata.
A svéd agráregyetem egy projektjében mozgásérzékelőkkel szereltek fel szarvasmarhákat Svédország déli részén. A mozgások elemzése kimutatta, hogy az állatok a december 16-i földrengés előtt, de még alatta sem zavartatták magukat. Az egyetem rektora, Anders Herlin szerint a tehenek nem tanúsítottak feltűnő viselkedést a gps-ek és a lábukra erősített elektromos szalagok segítségével rögzített adatok alapján. Az egyik tehén ráadásul pont a földrengés pillanatában pihent le a téli legelőn.
"Elmondhatjuk tehát, hogy a tehenek nem éppen a legérzékenyebben reagálnak a földrengésekre" - mondta kissé csalódottan a kutató, aki annak ellenére jogosnak ítéli meg ezt a következtetést, hogy csupán nyolc állat szolgáltatott adatot. (MTI)
A női nemi hormonok magas szintje flörtölésre és hűtlenkedésre késztetheti a fiatal hölgyeket, a magas ösztradiolszint ugyanis megszépíti őket önmaguk és mások szemében - derítették ki amerikai kutatók.
Kristina Durante, az austini Texasi Egyetem pszichológusa kollégáival vizsgálataiba 52 olyan diáklányt vont be, akik nem szedtek hormonális fogamzásgátlót. Az önkéntesek kora 17 és 30 év között volt. A résztvevők mindegyikénél két alkalommal állapították meg az egyik tüszőhormon, az ösztradiol szintjét a vérben, követve a szervezetükben a peteérési ciklussal lejátszódó hormonális változásokat. A lányokat kifaggatták korábbi és jelenlegi kapcsolataikról, és arra kérték őket, hogy becsüljék meg saját vonzerejüket. Teljesalakos fotóikat értékeltették két diákkal és hét diáklánnyal.
"A magas ösztradiolszintű nők vonzóbbnak ítélték meg magukat, és ennek megfelelően cselekedtek: esetükben nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy kikacsintanak partnerkapcsolatukból, flörtölnek, csókolóznak, vagy akár kapcsolatot is létesítenek más férfiakkal" - emelte ki Kristina Durante. Magyarázata szerint az ösztradiol - a fő humán ösztrogén hormon - kulcsfontosságú szerepet játszik a női nemi és reproduktív funkciókban, magasabb szintje magasabb fertilitásról (termékenységről) árulkodik. "Az igen fertilis nők nehezebben elégednek meg állandó partnerükkel, és erős késztetést éreznek, hogy idegen, vonzóbb férfiakkal ismerkedjenek" - írták a texasi kutatók tanulmányukban, amely a brit Királyi Társaság Biology Letters című lapjában jelent meg.
A magasabb hormonszint vonzóbbá tette a nőket a férfiak szemében, és így nagyobb kísértésnek voltak kitéve. A hormon magas szintje egyébként inkább a tartós kapcsolatoknak, mint az egyéjszakás kalandoknak kedvezett, a pszichológus szerint ezek a nők "sorozatos monogámiában" élnek. A texasi kutatások eredményei egybecsengenek más vizsgálatokkal, amelyek szerint a hormonok egyaránt befolyásolják a férfiak és a nők viselkedését. (MTI)
Minél hosszabb a gyűrűsujj a mutatóujjhoz képest, annál jobb kereskedő az illető - mutatták ki brit tudósok. Már korábbi kutatások is találtak összefüggést a második és a negyedik ujj hosszának az aránya, és bizonyos szellemi képességek között. Ezt a tudósok azzal magyarázzák, hogy az agyfejlődés függ attól, mennyi androgén (férfi) hormon éri a magzatot az anyaméhben. Számos tanulmány szerint a férfi hormonoknak való kitettséget mutathatja a második és a negyedik ujj hosszának aránya. A Cambridge-i Egyetem kutatói a londoni City (pénzügyi központ) 44 férfi kereskedőjének mérték meg a mutatóujj és a gyűrűsujj hosszát. Vizsgálták továbbá a kereskedők előző 20 havi profitját és veszteségét. Azt találták, hogy minél kisebb az arány értéke (vagyis minél hosszabb a gyűrűsujj a mutatóujjhoz képest), annál nagyobb volt a kereskedő hosszú távú nyeresége, és annál hosszabb ideje dolgozik az illető a szakmában. Ebből olyan következtetést vontak le a kutatók, hogy a pénzügyi piacokat befolyásolhatják a kereskedők biológiai tulajdonságai. A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences, az amerikai tudományos akadémia hivatalos folyóirata január 12-i számában jelent meg. (forrás: Független Hírügynökség)
A rossz gyermekek később felnőttként is problémásak lesznek, állítják a kanadai Albertai Egyetem kutatói, akik negyven éven át figyelték 3 652 brit életútját. A kísérlet részvevői 1946-ban születtek, és időközönként részletes kérdőívet kellett kitölteniük az egészségükről, családi és személyes életükről. A vizsgált személyeket 13 és 15 éves korukban a tanáraik is értékelték magaviseletük szerint: súlyos, enyhe magaviseleti problémások és problémamentesek csoportjába sorolták be őket.
A figyelemmel kísért személyek 9,5 százaléka volt tizenéves korában magaviseleti szempontból súlyosan problémás, 28,8 százalék enyhén problémás, 61,7 százalék problémamentes. A kutatók 40 év múltán összehasonlították a problémásokat és a problémamenteseket.
A nagyon rossz gyermekek közül kétszer többen lettek szülők 20 éves korukra, mint az egykori jó gyerekek. A rossz gyerekeknek felnőttként több problémájuk volt a házastársukkal, gyerekeikkel és a barátaikkal. Négyszer gyakoribb volt soraikban az iskolából való kimaradás. Az egykori rossz magaviseletűek között kétszer több volt az, aki felnőttként csak segédmunkásként dolgozik.
Kamaszkorban főleg a fiúk voltak rosszak, és elsősorban azok, akiknek kétkezi munkás volt az apjuk. A British Medical Journal (BMJ) online kiadásában pénteken jelent meg a beszámoló a kutatásról. (Független Hírügynökség)
A oxfordi egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta egy kísérletsorozatban, hogy az agyunk hogyan tárolja a traumák emlékeit, és hogyan lehet elérni, hogy ezek minél kevésbé legyenek hatással az emberre. Arra jutottak, hogy a traumát kiváltó esemény utáni órákban rögzülnek azok az emlékképek, amik aztán akár évekig vissza-visszatérhetnek, teljesen váratlanul, valamilyen látvány, hang, vagy illat hatására (ez a flashback-jelenség).
A kísérletekben balesetekről készült, felkavaró felvételeket mutattak a tesztalanyoknak, majd a 40 fős csoport egyik fele 30 percet a népszerű logikai játékkal, a Tetrisszel töltött, míg a másik felének adtak időt a látottak feldolgozására. A következő héten felmérték, hogy a kísérletben résztvevők között mennyinek volt flashback élménye, és arra jutottak, hogy a Tetris hatékonyan csökkentette a megrázó élmény utólagos hatását. Ezt azzal magyarázzák, hogy a játék az agynak éppen azokat a részeit veszi igénybe, amik a traumatikus élmények elraktározásáért is felelnek, és mivel a játék miatt megoszlottak az agy erőforrásai, nem vésődtek be annyira mélyen ezek az élmények.
A kísérlet eredményeit taglaló tanulmány nem aratott osztatlan sikert a tudományos világban. A bírálók azzal érvelnek, hogy egy valódi trauma hatását képtelenség (vagy határozottan nem etikus dolog) szimulálni, és a tesztek alanyait is minden bizonnyal befolyásolta a tudat, hogy egy kísérletben vesznek részt és semmi bajuk nem eshet. Az oxfordi kutatók mindenesetre úgy gondolják, hogy érdemes tovább haladniuk a kutatással, és sikerülhet majd enyhíteniük a traumákon átesett emberek éveken át kísértő rémálmain. Remélhetőleg ezt nem úgy képzelik el, hogy katasztrófák és balesetek helyszínék Gameboyokat osztogatnak a túlélőknek.
A kék szín boldoggá tesz - állapították meg amerikai kutatók. A Marylandi Egyetem kötelékében működő Mind Lab tudósai önkéntesek egy csoportján vizsgálták különböző színek és fények hatását. Mint kiderült, a kék és a zöld a férfiaknál váltotta ki a boldogság érzetét, míg a kék, lila és narancssárga a hölgyeknél érte el ugyanazt a hatást. A kék és a vörös a bizalmat erősítette a férfiaknál, míg a kék és a lila kombinációja bizonyult ilyen vonatkozásban a leghatékonyabbnak a nőknél.
A kutatók szerint az élénk színek általában is jótékonyan hatottak a vizsgált személyekre. A színek hatásának kitett résztvevők 25 százalékkal gyorsabban birkóztak meg az intelligenciatesztekkel, mint a kontrollcsoport tagjai, reakcióidejűk pedig 12 százalékkal javult. Ugyancsak jobb lett a szem és a kézmozdulatok összerendezettsége, ahogyan több szót voltak képesek memorizálni. A színeknek kitettek esetében jobbnak bizonyult a figyelem s a koncentrálóképesség is.
David Lewis, a Mind Lab alapítója szerint a szürke téli időszak negatív hatást gyakorol az emberi pszichére. "Minél szürkébbek a napok, annál valószínűbb, hogy kitör rajtunk a mélabú. A vizsgálat épp azt mutatta meg, hogy mily könnyű ez ellen tenni, csupán több színt kell mindennapjainkba csempészni, és tovatűnik a téli búbánat" - magyarázta David Lewis. (MTI)
Az újgenerációs, titánötvözetből készült ütőket használó golfozók jobban teszik, ha füldugóval végik a hallásukat játék közben – figyelmeztetnek brit orvosok a British Medical Journal című szaklapban.
A Norwich University Hospital orvosai egy 55 éves golfozó esetéből indultak ki, aki fülzúgásról panaszkodott, miután 18 hónapig golfozott heti három alkalommal King Cobra LD márkájú titánötvözetű ütőkkel. Halláskárosodást állapítottak meg nála, és mivel a tünetek pontosan ugyanolyanok voltak, mint az állandó erős zajnak kitett emberek esetében, az orvosok utánanéztek a golfütőknek.
Kiderült, hogy sok golfozó panaszkodik arra, hogy a titánötvözet ütők éles, puskalövésszerű hangot adnak ki, amikor az ember elüti a golflabdát. Az éles teszteken hat ütőt vizsgáltak meg, és kiderült hogy valóban sokkal hangosabbak, mint a hagyományos, rozsdamentes acél ütők.
A legrosszabbnak a Ping G10 ütőcsalád tagjai bizonyultak, amelyeknél 130 decibeles hangerőt mértek. Összehasonlításképpen a Wikipedia adatai szerint egy légkalapás egy méterről 100, egy puskalövés szintén egy méterről 140, míg egy sugárhajtású repülő motorja 30 méterről 150 decibel hangerőt generál. A golfütő 130 decibeljét szokás a fájdalomküszöbnek, és a halláskárosodást kiváltó határértéknek is tartani.
Egy szakértő, Dr. Martin Strangwood szerint ráadásul a sportszergyártók direkt igyekeznek hangos ütőket kifejleszteni, mert a játékosoknak nagyobb sikerélményt okoz, ha egy jól sikerült ütés minél nagyobbat szól. Ha ez igaz, a füldugóhasználat népszerűsítése nem lesz egyszerű, hiszen ezzel éppen a játék élményének egy pszichológiailag fontos részétől fosztanák meg magukat a játékosok.
Brit kutatók egy 2000 főn végzett vizsgálat alapján azt állítják, hogy január az év egyik legstresszesebb időszaka, különösen az első munkanap, ami idén ötödikére esik. A stresszhez hozzájárul a hideg, borús idő és az ünnepek utáni fáradság, és mindezt súlyosbítja idén a pénzügyi válság miatt érzett szorongás – idézi az MTI a Daily Telegraph hétfői számát. A felmérés készítői szerint az embereket ilyenkor a legkisebb apróság is képes felbosszantani, különösen az első munkanapon. A dolgozókat leginkább kollégáik hangos falatozása zavarja, a csámcsogásra és szürcsölésre a megkérdezetteknek csaknem a negyede panaszkodott. A zavaró tényezők listáján a szipogásnak jutott az ezüstérem, és dobogós helyezést ért el a hangos telefonálás is, ami a válaszadók 21 százalékát irritálja.
A kutatók azonban károsnak tartják, ha valaki csendben nyeli a mérgét, az elfojtott stressznek ugyanis számos negatív következménye van, beleértve, a magas vérnyomás kialakulását. Judi James pszichológus és kommunikációs szakértő szerint a stressz oldását elősegíti egy kis ordítozás vagy sikítozás, amely révén levezethető a negatív energia. „Amikor úgy érezzük, hogy menten felforr az agyunk, ordítsunk egy nagyot. Ha ez nem lehetséges, keressünk egy csendes zugot, hunyjuk be a szemünket, mélyeket lélegezzünk, és igyekezzünk lecsillapodni" - tanácsolja a brit pszichológus.
James és kollégái nem az első tudóscsapat, amelyik megmondja, melyik az év legrosszabb napja. A Cardiffi Egyetem pszichológusa, dr. Cliff Arnall roppant bonyolult és áltudományos képlettel vezette le két éve, hogy a leggyatrább nap bizony január 22.
A felderítő méhek a kokain hatására akkor is táncra perdülnek, ha csak egy hervadt kórót találtak, derült ki egy ausztrál-amerikai kutatócsoport tanulmányából, amiről a Journal of Experimental Biology című szakfolyóiratban tettek közzé cikket.
A méhek normál esetben tánccal jelzik társaiknak, ha megfelelő mennyiségű és minőségű nektárt vagy pollent találtak. Ekkor a kaptárban lejtett táncukkal instruálják a többieket, milyen irányban, mekkora távolságban találják a táplálékforrást. Kokain hatása alatt az élelem minőségétől függetlenül táncot lejtenek a hírnökök, írta Gene Robinson, az Illinois Egyetem munkatársa.
Ezzel kiderült, hogy a méhek agya egészen másképp működik, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Náluk is működik az emberéhez hasonló jutalmazórendszer, amit a kokain jelentősen befolyásol. Azok a felderítő méhek, amelyekre kokainoldatot cseppentettek, mind a felkínált cukor-, mind a pollenforrást messze túlbecsülték.
A kokain már kis mennyiségben is erőteljesen stimulálja az emberi agy jutalmazórendszerét, különösen addiktív kábítószernek számít, nagyobb adagja halálos lehet. Ha a méhek agya az emberéhez hasonlóan reagál az erős függőséget okozó kábítószerre, akkor a jövőben kutatók számára megfelelő modellállatok lehetnek e hatások vizsgálatában. (MTI)
A londoni Whittington kórház kutatói amerikai urológusok segítségével arra keresték a választ kutatásukban, hogy milyen dolgok, és miért ingerlik az embert több, illetve gyakoribb vizelésre.
A már ismert biológiai és pszichológiai indokok (fáradtság, a vízcsobogás hangja, illetve a “lakáskulcs-szituáció”, amikor abban a pillanatban érezzük a szükséget, amint hazaérünk) mellett kiderült egy újabb fontos indok: a hideg. Az állatkísérletek megmutatták az okot is; a hideg a szokásosnál nagyobb aktivitásra ösztönzi a húgyhólyag körüli izmokat, ami pedig vizelési ingerhez vezet.
Ehhez még hozzájön, hogy nyáron a meleg miatt többet izzadunk, hidegben pedig ezt a folyadékvesztést is a vizeléssel kell intéznie a szervezetnek. A kutatók így minden kétséget kizáróan bebizonyítoták: nem csak legenda az, hogy télen többet pisilünk.
Csodálatos tudományos kutatás előkészületeiről számol be a Scotsman.com hírportál. A skóciai Dunbartonshire-ben található vízi állatkert kutatói azt tervezik, hogy választ adnak az évszázados rejtélyre: vajon a cápák (amikről egy korábbi amerikai kutatás már bebizonyította, hogy felismerik a dallamokat) szeretik-e a karácsonyi slágereket, és ha igen, melyik a kedvencük?
A különböző cápa- és rájafajoknak otthont adó medencékbe egy egész karácsonyi válogatáslemeznyi zenét sugároznak majd vízalatti hangszórókon, miközben a tengerbiológusok megfigyelik az állatok reakcióit. A tudósok eddig a Rocking Around the Christmas Treet (Kim Wilde és Mel Smith), a Merry Christmas Everybodyt (Slade), a Last Christmast (Wham) és a White Christmast (Bing Crosby) írták fel a cápákkal meghallgatandó dalok listájára.
Izgatottan várjuk a kísérletek eredményét, és a cápaslágerlistát.
Egy finn kutatócsoport a helsinki orvosi egyetem kórházában végzett kísérletsorozatával megtalálta a választ arra a kérdésre, miért lesz alkohol hatására az egyik ember magába forduló, a másik beszédes, a harmadik pedig agresszív. A titok nyitja a MAOA kódnevet kapott gén, illetve annak aktivitása. Ez a gén olyan enzimek termeléséért felelős az agyban, amik a közérzettel, az ember kedvének alakulásával kapcsolatosak. Ha az enzim alkohollal keveredik, abból „veszélyes koktél” termelődik, írják a kutatók az Alcoholism: Clinical & Experimental Research című szaklapban.
A 174 alkoholista férfin elvégzett vizsgálatok, és az eredmények összevetése az alanyok előéletével azt mutatta, hogy minél aktívabb volt valakinél a MAOA gén, annál többször keveredett ittasan verekedésbe. A gén aktivitása egyébként a korral egyre csökken, ami megmagyarázza, hogy jellemzően miért fiatalabbakból lesznek az agresszív részegek.
A finn kutatók azt javasolják, hogy a MAOA gén aktivitása alapján szűrni kellene a népességet, és akiknél veszélyesen magas aktivitást mutat, azokat figyelmeztetni a lehetséges hatásokra, vagy gyógyszeres kezeléssel orvosolni a problémát.
Ausztrál csillagászok a Port Macquarie obszervatóriumban egy kifinomult számítógépes program segítségével azt próbálták meg modellezni, hogyan nézhetett ki az égbolt kétezer éve Betlehem felett. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető az éjszakai égen. Konkrétan a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Ez a jelenség nyáron volt megfigyelhető, Dave Reneke és kollégáinak számítása egészen pontosan június 17-re teszi Jézus születésének időpontját.
A Brown University egyetem amerikai tudósai arra jöttek rá egy kísérletsorozat végén, hogy a nők arcán az átlagnál több a zöld színkomponens, a férfiarcokon pedig a vörös.
Száz-száz fehérbőrű férfit és nőt fényképeztek le, smink nélkül, azonos világítási viszonyok mellett, speciális, háromdimenziós technológiával, majd színelemzésnek vetették alá a képeket. Arra jutottak, hogy a színelmélet három alapszíne, a vörös, zöld és kék közül a női arcképek pixelei jellemzően sok zöld, a férfiak pedig sok vörös komponenst tartalmaznak.
Az eredmény ellenőrzéseképpen a 200 arcból készítettek egy átlagos, teljesen uniszex arcképet, aztán ebből egy vörös, illetve egy zöld árnyalatal feldúsított verziót. A képeket húszezer önkéntessel nézették meg, és amikor megkérdezték, hogy szerintük férfit vagy nőt ábrázol-e, az eredeti képet fele-fele arányban tartották férfinak és nőnek a kísérleti alanyok, a zölddel és vörössel manipuláltnál pedig igazolódott a várt eredmény, és előbbinél a női, utóbbinál a férfi tipp volt többségben.
A tudósok szerint a kutatási eredmény több iparág számára is hasznos lehet, például arcfelismerő rendszereknél, a kozmetikai iparban új sminkek megtervezésekor, vagy a reklámpszichológiában.
A boldogság társas jelenség, amely ragályszerűen terjed az emberi kapcsolatokon keresztül két amerikai tudós szerint. Nicolas Christakis és James Flower szerint az egyén boldogsága főként a vele kapcsolatban álló személyek lelkiállapotától függ. A Harvard Egyetem szociológusa és a San Diegó-i Kalifornia Egyetem politikatudományi tanszékének munkatársa korábban kimutatta, hogy az elhízás és a dohányzásra való rászokás és leszokás is a szociális hálózatokon terjedő jelenség.
Megállapították például, hogy annak, akinek kövér barátja van, 57 százalékkal nagyobb az esélye az elhízásra, mint akinek nincs túlsúlyos ember a környezetében. A dohányzási szokásokkal kapcsolatban egyebek között arra jöttek rá, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel próbál meg leszokni valaki a cigarettáról, ha a környezetében mások is szakítani próbálnak a káros szenvedéllyel, aki viszont nem áll be a sorba, hanem tovább dohányzik, az könnyen a csoport peremére szorulhat.
A csoport tagjainak ráadásul nem feltétlenül kell ismernie az összes többi tagot: a jelenség hasonló ahhoz, amikor megváltozik a divat és az ugyanabba a társadalmi csoportba tartozó, de egymást személyesen mind nem ismerő embereknek megváltoznak az öltözködési szokásai. Ez a megállapítás a boldogságra is érvényes; a boldog ember lelkiállapota átsugározhat egy vadidegenre, például egy közeli barát barátjának a barátjára - áll Christakis és Flower új tanulmányában, amelyet a British Medical Journal című brit orvosi folyóirat közölt pénteken megjelent számában. "Az egyén boldogsága nemcsak a saját érzéseitől, gondolataitól és tetteitől függ, hanem a többi embertől is. Még azoktól is, akiket nem is ismer" - mondta Nicholas Christakis.
A kutatásban az 1948-ban indult úgynevezett Framingham szívgyógyászati felmérés adatbázisát használták. A Massachusetts állambeli kisvárosban hatvan éve rendszeresen felveszik egy bő ötezer fős csoport - illetve az eredeti tagok leszármazottjainak - minden létező egészségügyi, családi, és a társas kapcsolatokra vonatkozó adatát. A boldogságkutatáshoz az 1983 és 2003 között kitöltött kérdőíveket elemezték. A tanulmány szerint a magukat boldognak érző emberek jellemzően a társas hálózatok középpontjában állnak, és sok ugyancsak boldog barátjuk, ismerősük van.
Minden egyes boldog társ 9 százalékkal növeli az egyén esélyét a boldogságra, a boldogtalan barátok pedig 7 százalékkal csökkentik. Ebből nem az következik, hogy hanyagolni kell a mogorva ismerősöket, mert számít a kapcsolatok száma is. "Minden egyes újabb személy, akivel kapcsolatba kerül az ember, növeli az esélyét arra, hogy a hálózat középpontjába kerül és feléje áradnak a boldogság hullámai" - mondta James Flower.
Az egyén boldogsága három kapcsolaton keresztül - a barát barátjának barátjáig - képes hatni, és számít a fizikai távolság is; ha az egy mérföldön (1,6 kilométeren) belüli távolságra lakó barát megtalálja a boldogságot, akkor 25 százalékkal nő az alany esélye arra, hogy ő is megtalálja. Hasonló hatás figyelhető meg az egy fedél alatt élő házastársak, illetve a testvérek és a szomszédok között is, munkatársak, kollégák közötti boldogságáramlás ugyanakkor nem mutatható ki - áll a tanulmányban.
Az idő múlásával és a fizikai távolság növekedésével a hatás ereje csökken, de a társas kapcsolatok boldogságközvetítő ereje mindenképpen nagyobb, mint a pénzé, amely a kutatók szerint elhanyagolható mértékben növeli az esélyt a boldogságra. "Megtakarítani azért mindig érdemes, de jobb, ha van kéznél néhány boldog barát" - mondta Nicholas Christakis.
(MTI)
Ha a fogászati rendelő váróterme levendulaillatú, a betegek sokkal kisebb mértékben szoronganak a kezelés előtt, mint aromaterápia nélkül. Angol kutatók az egészségügyi lélektan nemzetközi kongresszusának 700 résztvevője előtt ismertették eredményeiket.
Minden beteg ismeri a fogorvosi rendelő előszobájában érzett feszültséget, amely akkor is hatalmába keríti a várakozót, ha tudja, hogy a kezelés nem fog fájni. Metaxia Kritsidima társaival a brit főváros egyik szájsebészeti központjában vizsgálta, hogy a fogászati kezelésre várakozó betegek milyen mértékben félnek a beavatkozástól, és azt mennyire befolyásolja a levendula illata.
A történelmi város, Bath egyetemén rendezett konferencia idei főtémája az egészségügy pszichológiai módszerekkel történő javítása volt. A tudományos program egyik nagy sikereként értékelték az illatkezelés fogorvosi alkalmazását. A vizsgálatnak voltak előzményei: már 2005-ben is elhangzott előadás arról, hogy narancs-, illetve levendulaillatú váróban nyugodtabbak a fogászati betegek. A levendulaolajat Kritsidima egy közel száz éves történet miatt választotta. Egy francia vegyész, René-Maurice Gattefossé 1920 táján a laboratóriumában megégette a karját. Laboratóriumában a leggyorsabban elérhető hideg folyadék levendulaolaj volt, és a vegyész, akivel hasonló baleset már előfordult, ezúttal boldog meglepetéssel tapasztalta, hogy az égés gyorsan és szinte nyomtalanul gyógyult a kezelés után.
Metaxia Kritsidima és munkatársai 340 beteget vizsgáltak. A fogászati kezelésre várakozók fele levendulaillatú váróban ült, a másik fele aromaterápiában nem részesült. A betegek kérdőíven vallottak arról, hogy milyen mértékben szorongtak, mire bekerültek a fogász székébe. Az eredmények szerint azok, akik a levendulaillatú környezetből léptek a rendelőbe, lényegesen nyugodtabbak voltak. A szorongás szintje a kérdőív pontjai szerint az aromaterápia után 7,4 volt, nélküle 10,4. A kutatók úgy találták, hogy a hatás csak a soron következő kezelésre érvényes: a jövőbeli fogászati programokra már nem jelentett nyugtató hatást a korábbi illat. (MTI)
A floridai állami egyetem kutatócsoportja egy kísérletsorozattal, és bonyolult statisztikai számításokkal igazolta, hogy az emberek nagy része arcot képzel az autókra, és az arc alapján emberi tulajdonságokat társít hozzájuk. A kísérletben részt vevő 40 tesztalanynak autók nagy felbontású fotóit kellett végignézni, majd mindengyiket (valóban létező autók, 26 gyártó 2004 és 2006 közti modelljei) értékelni aszerint, hogy 19 személyiségjegy közül melyiket mennyire érzik találónak rájuk. Olyan jellemzőkre kérdeztek rá a tudósok, mint a férfiasság/nőiesség, barátságosság, agresszivitás, dominancia és engedelmesség.
A tesztalanyok harmada asszociált emberi arcot a bemutatott autók több mint 90 százalékához, egyes tulajdonságok megítélésében pedig 96 százalékos volt az egyetértés a válaszadók között. A kutatók szerint azok az autók tetszenek leginkább az embereknek, amelyek "arcához" a felnőtt, férfias, arrogáns, és dühös személyiségjegyeket társították a tesztalanyok.
A kutatók szerint a jelenségnek evolúciós okai vannak: őseinkben kialakult az érzék arra, hogy valakinek az arcára pillantva az illető tulajdonságairól, érzelmi állapotáról minél több információt szerezzenek be. Mivel az arcokra hiperérzékennyé váltunk, az agyunk mindenhová arcokat lát: például felhőkbe, vagy autókra, ahol szinte adja magát a két fényszóró szemeknek, a hűtőrács szájnak, és a márka emblémája orrnak.
A tudósok további kísérleteket terveznek annak kiderítésére, hogy az autókhoz társított személyiség hogyan befolyásolja a vezetési stílusunkat, illetve mennyire mennyire visszük át az autó arcáról leolvasott információkat annak sofőrjére is.
(via Science Daily)
Tovább élnek azok a korosodó hölgyek, akik rendszeresen jártak istentiszteletre, mint a többiek - tapasztalta a nők egészségével foglalkozó, legnagyobb amerikai vizsgálatot végző kutatócsoport. A máris vitákat kiváltó eredményt a Psychology and Health folyóirat közölte.
Az Egyesült Államok másfél évtizede úgy döntött, elindít egy nagy tanulmányt, melyben a nőket legtöbbször és legnagyobb mértékben veszélyeztető betegségek okait, kockázati tényezőit igyekeznek fölmérni. A statisztikai adatok világosan mutatták, hogy a hölgyek legsúlyosabb egészségi ártalmait a szív- és érbetegségek, a rosszindulatú daganatok és a különböző csonttörések jelentik. 93 675 nő vett részt a vizsgálatban, akiket 50-79 éves korukban vonták be a tanulmányba.
A tanulmányban a legkülönbözőbb vallású hölgyek vettek részt és ezek adatait egyforma súllyal vették figyelembe. A szakemberek megállapították, hogy húsz százalékkal csökkent azok elhalálozásának az esélye, akik hetenként legalább egy alkalommal voltak valamilyen vallásos rendezvényen, mint azoké, akik ilyen összejövetelekre nem jártak. Külön a szív- és érkatasztrófák szempontjából ilyen védőhatást nem lehetett kimutatni.
Az életkilátások javulása a kutatók szerint a vallásos hölgyek csoportjában valószínűleg annak köszönhető, hogy számukra az istentisztelet megnyugvást, a kedvezőtlen stresszhatások feloldását jelenti, emellett ezeknek az asszonyoknak az életvitele is általában egészségesebb. (MTI)
Tejallergiás gyerekekkel egyre nagyobb adag tejport etettek amerikai kutatók, és úgy találták, hogy idővel csökkent a tejre adott túlérzékenységi reakciójuk, sőt néhány gyereknél tökéletesen eltűnt a tejallergia.
A tejallergia az egyik leggyakoribb ételallergia, de nem tévesztendő össze a betegségnek nem tekinthető laktózintoleranciával, amelyet a gyomor tejcukorbontó enzimjének hiánya okoz. A tejallergiások a tej fehérjéire (laktalbumin vagy kazein) adnak heves immunválaszt, és bármilyen kis mennyiség a tünetek megjelenését okozhatja. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és a Duke Egyetem kutatói 19 súlyos mértékben tejallergiás gyereket vizsgáltak, akik életkora hat és tizenhét év között volt. Közülük 12-en négy hónapon át egyre nagyobb dózisban tejport kaptak, míg heten a tejporhoz küllemben és ízben is nagyon hasonló port kaptak.
A kísérlet elején a gyerekek átlagosan egy teáskanálnyi tejpornak csupán a negyedét tolerálták. A négy hónap elteltével Robert Wood és társai megállapították, hogy azoknál, akiket egyre nagyobb dózisú tejfehérjéhez szoktattak, sokszorosára nőtt az allergia küszöbértéke, míg a többieknél változatlan maradt. (MTI)
Amerikában becslések szerint 1-1,5 millió embert érint az autizmus valamilyen formája. A Cornell University kutatói azt vizsgálták, hogyan oszlanak el ezek az emberek földrajzilag, és arra a következtetésre jutottak, hogy jellemzően azokban az államokban magasabb az autisták aránya, ahol több eső esik. Ilyen például Minnesota, Oregon, Indiana, Maine és Massachusetts.
Abban nagyjából megvan az egyetértés a tudósok között, hogy az autizmus kialakulásában jelentős szerepe van külső, környezeti hatásoknak; 2006-ban egy máig vitatott tanulmány például egyenes arányosságot talált a kábeltévé elterjedtsége, és az adott vidéken az autizmus gyakorisága között.
Az Archives of Pediatric and Adolescent Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői egyelőre csak találgatnak, hogyan lehet összefüggés az eső és az autizmus között. A tippjeik között szerepel a kevés napsütés miatt kialakuló D-vitaminhiány, az esővízbe kerülő légszennyező anyagok, de még a sok eső miatti, több tévénézéssel járó életforma kialakulása is, ami az arra genetikailag hajlamos gyerekekben előidézheti a betegséget.
A végén még kiderül, hogy nem véletlenül volt Esőember az autizmust a szélesebb közönséggel megismertető film címe.
Amerikai kutatók szerint gyakoribb a terhesség a szexualitást bőven tárgyaló filmsorozatok tizenéves amerikai nézőinek körében, mint azoknál a kamaszoknál, akik nem kedvelik az ilyen sorozatokat. A Pediatrics című gyermekgyógyászati szaklap novemberi számában publikált tanulmány szerint a Szex és New York vagy a Jóbarátok kamasz rajongói kétszer akkora valószínűséggel esnek teherbe vagy ejtenek teherbe másokat, mint akik a távkapcsolóért nyúlnak ilyenkor.
Anita Chandra, a Rand Corporation magatartáskutatója és munkatársai összesen 2003, 12 és 17 év közötti lányt és fiút faggattak telefonon tévénézési szokásaikról. Az interjúkat 2001-től 2004-ig kétszer megismételték. Az eredmények szerint a pikáns témákat tárgyaló sorozatok - a That 70's Show, a Szex és New York és további 18 sorozat - rajongói közül 58 lány esett teherbe az első és az utolsó interjú közötti időszakban, és 33 fiú ejtett teherbe legalább egy lányt. Korábbi vizsgálatok már feltárták, hogy a televíziós szexuális tartalmak fokozott fogyasztása korai szexuális aktivitáshoz vezethet a tizenéveseknél, ez pedig az első olyan kutatás, amely összefüggést mutatott ki a tévénézési szokások és a kamaszkori terhesség között - mondta Anita Chandra.
A kutató szerint a szexualitásnak csak a pozitív oldalait bemutató sorozatok hatására a tinédzserek azelőtt bocsátkozhatnak szexuális kapcsolatokba védekezés nélkül, hogy képesek lennének megalapozott és felelős döntést hozni. Elizabeth Schröder, a Rutgers Egyetemen kidolgozott Answer című szexuális felvilágosító oktatóprogram vezetője szerint a vizsgálat nem vett figyelembe kellőképpen más fontos tényezőket, mint például a családi értékek vagy a család jövedelme. "A médiának kétségtelenül van hatása, de nem tudjuk pontosan, hogy mekkora, mert rengeteg más meghatározó faktor is van" - mondta Schröder. A hivatalos statisztikai adatok szerint egyébként az utóbbi 15 évben folyamatosan csökkent a kamaszkorban teherbe esett amerikaiak száma, és ez a trend párhuzamos a szexualitással kapcsolatos témák előretörésével a tévésorozatokban.
(MTI)
A University College London kutatói meglepő eredményre jutottak egy több mint 12000 hároméves gyerek vizsgálatát magában foglaló tanulmányban. Azt találták, hogy a közvélekedéssel szemben az alkoholfogyasztás (persze csak mértékkel, amit a kutatók heti egy-két pohárban határoztak meg) a terhesség alatt nem hogy nem káros, de kimondottan jót tesz a gyereknek.
Azok a hároméves fiúknál, akiknek az anyja ilyen mértékben ivott a terhesség alatt az átlagnál 40 százalékkal kevesebb magatartásbeli problémát találtak, és 30 százalékkal kevesebb lett belőlük hiperaktív, mint az alkoholtól teljesen elzárkózó anyák gyermekeinél. Jobban szerepeltek a teszteken is, a színek, formák, betűk felismerésénél.
Dr. Yvonne Kelly, a kutatás vezetője azért él a gyanúperrel, hogy ez nem közvetlenül az alkohol hatása, hanem annak a következménye, hogy egyszerűen jobb családi körülmények között nőttek fel a terhesség alatt mértékkel ivó nők gyerekei.
Rovataink a Facebookon