Judit
3 °C
6 °C

Magyar fejlesztésű műszerek a Cassini-szondán

2003.01.16. 12:51
Magyarország két műszer kapcsán képviselteti magát a jelenleg folyó legnagyobb szabású tudományos jellegű űrprogramban. A tizenhét ország részvételével 3,4 milliárd dolláros költséget jelentő elképzelés jegyében még 1997 októberében indítottak útjára az amerikai Cape Canaveralból egy űrszondát, amely tizenegy évig tartó és kétmilliárd mérföld hosszú útja során a Szaturnuszról, illetve annak Titán nevű holdjáról gyűjt információkat. Bár a szonda csak az idén érkezik meg a Szaturnuszhoz, az út közben gyűjtött adatok folyamatosan érkeznek a Földre, így adva bizonyítást vagy éppen cáfolatot számos föltevésnek.
Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete a mágneses tér mérésére szolgáló magnetométer és a Napból kitörő részecskék vizsgálatát segítő úgynevezett töltött részecskedetektor kifejlesztésében működött közre. Ez utóbbi a Napból kilépő részecskék, azaz a napszél protonjainak számlálására, illetve energiájuk mérésére szolgál, ami által következtetni lehet az azokat út közben érő hatásokra - fogalmazott Jéki László, az intézet tudományos főmunkatársa. Elmondása szerint ugyan magyar alkotás közvetlenül nem került fel a szonda fedélzetére, de az intézet közreműködésével létrehozott földi ellenőrző egység legalább ilyen komoly tudományos súlyt képvisel. A szerepvállalásért cserébe Magyarország is megkapja az expedíció során nyert s néhány óra alatt a Földre visszajuttatott adatokat.

Magyar Szaturnusz-elmélet

Az intézet szakemberei érdeklődve várják, hogy a nevükhöz fűződő, a Szaturnusz E jelű gyűrűjének kialakulását, a bolygó körüli por elrendeződését magyarázó modell vajon igazolást nyer-e, a kísérlet során ugyanis gyűjtenek ehhez szükséges adatokat is.

A szakember elmondása szerint a Cassini nevű olasz csillagászról elnevezett projekt, méretéből adódóan, jelenleg egyedülálló. Ezt egyfelől a tagállamok némileg zsugorodó űrköltségvetése, másfelől a nagy projektek helyett a több, kisebb szabású kísérletet pártoló új űrkutatási filozófia magyarázza.

Atommeghajtás

A Cassini szonda kétemeletes, közel kéttonnás alkotás. Energiaforrását - mivel a Naptól eltávolodva a napelemcellák már nem használhatók - porcelángömbökbe rejtett radioaktív áramgenerátorok jelentik. Csak így biztosítható ugyanis tíz éven keresztül 700 wattos folyamatos teljesítmény.

A küldetés hatodik éve tart, a jármű pályája ugyanis nem nyílegyenes. Útja során több bolygót érint, lendületet kapva azok gravitációs mezőjétől. Ennek az úgynevezett "gravitációs csúzli effektusnak" a következtében a Cassini 1999-ben már elhaladt a Föld, 2000-ben pedig a Jupiter mellett. Az ekkor gyűjtött adatok elemzése jelenleg is folyik.

Leszállóegységet visz

A program további fontos mozzanata, hogy a Cassini a Szaturnusz körüli pályára állva útjára indít majd egy mindvégig rá kapcsolódó, közel háromtonnás másik űrszondát. A Huygens holland csillagászról elnevezett jármű a Szaturnusz holdjára, a Titánra fog leszállni. Az ottani mérések eredménye pedig sokban segíthet megérteni a Föld eredetét, mivel a mínusz 120 fokos felszín és a hidrogéngazdag környezet akár az élet megszületéséhez is megfelelő környezetet jelenthet, a tudósok szerint ugyanis évmilliárdokkal ezelőtt ekképp nézett ki bolygónk felszíne is.

Magyar műszerek az űrben
Nagyobb magyar részvételnek még az 1986-os, orosz irányítás alatt zajló Vega űrszondákhoz kapcsolódó kutatás számított, az ország ott megalapozott hírnevének köszönhető részben a mostani szerepvállalás és a január végén induló és egy évtized múlva célhoz érő Rosetta üstököskutató szondakilövési programban vállalt szerep is.

A Rosetta-program (1997 és 2002 között)
magyar ráfordítás: 4 millió euró
a szonda teljes költségvetése: 400 millió euró
részt vevő országok: 14