További Tudomány cikkek
Tizennégy év alatt, 1990-től 2004-ig 2,4 százalékról 40,4 százalékra nőtt azoknak a természettudományokkal kapcsolatos nyomozásoknak az aránya, amelyekben az amerikai hatóságok gyanús képek keletkezési körülményeit firtatták, derül ki a tudományos integritás kivizsgálásán ügyködő szövetségi hivatal, az Office of Research Integrity (ORI) statisztikáiból.
Tavalyelőtt a tudományos dolgozatokhoz, cikkekhez csatolt gyanús fotók feléről feltételezhető volt, hogy digitális eljárással - például Photoshoppal vagy más képszerkesztő szoftverrel - megváltoztatták a kutatók, jórészt azért, hogy minél látványosabban igazolhassák tudományos feltevéseiket.
Klónbélyegző nyoma a képeken
Hvang Vu-szuk
Ugyancsak tavaly távolította el állásából Luk Van Parijst, a massachusettsi műegyetem, az MIT. Bár az intézmény nem hozta nyilvánosságra, miért bocsátotta el az MIT a professzort, a Boston Globe szerint a tudós korábban publikált dolgozatai közül többen is fotóduplikátumok szerepeltek.
Nem ma kezdték
Luk Van Parijs
Rossner, aki egy nem megfelelő formátumban beadott képen bütykölt, amikor az első manipuláció nyomára bukkant, egyedi módszereket dolgozott ki a képhamisítók lebuktatására. Ezek között szerepel a képek felnagyítása és a kontraszt növelése - így könnyen észre lehet venni, ha a kép háttere nem egynemű, ami utalhat arra, hogy a fotót digitális eszközökkel módosították. A felnagyított képeken duplikátumokat is keresnek, a csalásra hajlamos kutatók ugyanis előszeretettel hamisítanak az eredetinél több sejtet egy-egy képre.
A Science is csatlakozik
A Journal of Cell Biology-nél 1300 kéziratot vizsgáltak meg a módszerrel, és kiderült, hogy a beadott tanulmányok negyedéhez csatolt a szerző legalább egy olyan képet, amelyet olyan nagy mértékben megváltoztatott, hogy kétségessé vált, vajon az hűen visszaadja-e az ábrázolni kívánt jelenséget.
A Vu-szuk által megtévesztett Science a héten bejelentette, hogy átveszi a Rossnerék által bevezetett módszereket, bár a magazin főszerkesztője, Donald Kennedy szerint a dél-koreai tudóst azokkal sem lehetett volna leleplezni. A többi biológiai kutatási eredményeket közlő amerikai szaklap, így a Cell, a Nature vagy az amerikai tudományos akadémia kutatási eredményeit publikáló Proceedings of the National Academy of Sciences egyelőre nem alkalmaz digitális képelemzési módszereket a hamisítók lebuktatására.