Zita, Mariann
11 °C
22 °C

A CIA új kémtechnológiái

2004.06.15. 10:00
2001. szeptember 11. óta számtalan amerikai fejlesztés fogant a high-tech nemzetbiztonság jegyében. George Tenet, a CIA volt igazgatója öt évet ad a megelőzést tökéletesen kivitelező titkos hálózatok létrehozására. Tervei szerint olyan módszerekkel dolgoznak majd, melyekhez képest a Google is játékszernek tűnik. A végrehajtáson leginkább az ügynökség által pénzelt In-Q-Telnél fáradoznak.
Az ügynökség és az innovátorok között

A nemrég lemondott CIA-főnök természetesen nem bocsátkozott részletekbe, a köz- és a magánszektort, az ügynökséget és a fejlesztőket összekötő In-Q-Tel tevékenysége viszont nem titkos. Feladatuk a minél nagyobb biztonságot szolgáló új, innovatív technológiák azonosítása, anyagi és egyéb típusú támogatásuk. Vállalkozókat, bejáratott és kezdő cégeket, egyetemeket, kutatóintézeteket hoznak kapcsolatba egymással. Miután a CIA vezetősége 1998-ban a technológiát jelölte meg a legfőbb stratégiai prioritások egyikeként, 1999. februárban létrehozták az eddig háromezer-ötszáznál több javaslatot kidolgozó/továbbfejlesztő In-Q-Telt. Elsősorban az információgyűjtés, elemzés, kezelés és terjesztés következőgenerációs eljárásaira fókuszálnak.

Ügynökök nyomában

A CIA több területen, különböző területek integrációja során számít rájuk. Például olyan esetekben, amikor egyik ügynökük Moszkvában, a másik pedig Rióban dolgozik ugyanazon, vagy nagyon hasonló problémán, alkalmasint lépfene-vírussal fertőzött szendvicseken és a háttérben szövődő összeesküvésen. Kósza hírek, híresztelések mindkettejük fülébe eljutottak, viszont fogalmuk sincs egymásról - nem tudnak egyeztetni, lehetetlen az információmegosztás és -csere. A megoldást az 1997-ben alapított Palo Altoi (Kalifornia) Tacit Knowledge Systems franciára és németre is adaptálható szoftvere jelentheti. A szoftver nyomon követi valamennyi ügynök elektronikus levelezését, aktivitásukra és ismereteikre utaló szócsoportok után kutat. Rájön: a moszkvai ügynöknek a riói birtokában lévő információra van szüksége, majd javasolja, hogy vegyék fel egymással a kapcsolatot. Mégse tévesszen meg: nem a tartalom, hanem a felhasználó érdekli - hangsúlyozza a cégvezető David Gilmour. Olyan, mint egy intelligens személyi asszisztens.

Információintegráció

Hogyan igazodjunk ki a rendelkezésünkre álló, kaotikus - műholdas felvételek, hanganyagok, elcsípett elektronikus levelek, írott dokumentumok, stb. alkotta - információhalmazban? Az In-Q-Tel a különböző technológiák összehangolását javasolja.

Az MIT-kutatók által 1999-ben alapított MetaCarta szoftverei a földrajzi információs rendszerek és a szövegkeresés közötti űrt igyekeznek áthidalni. Mindenféle adatot figyelemmel kísérnek, és lokalizálnak - megtudhatjuk, mi történik x város y utcájában, és a környéken.

A piXlogic vizuális keresőjével terroristák és gyanús személyek fotóit, az őket megörökítő videó-fájlokat kutathatjuk fel, elemezhetjük ki, vehetjük jegyzékbe.

A Systems Research & Development (SRD) programja a nem egyértelmű kapcsolatrendszerekre igyekszik fényt deríteni. Saját bevallásuk szerint nemcsak az egymástól (a "kis világok"-ból) közismerten hat, de a harminc lépés távolságra lévők közötti összeköttetéseket is.

Az integráció valóban hatékonynak tűnik: a földrajzi lokalizáció, a képazonosítás és a kapcsolatok feltárása mellett/után statisztikai modellek segítségével a (főként arab) nyelvi gondokat szintén könnyebben orvosolhatjuk (Arab nyelvű szövegek gépi elemzése). A CIA elemzői előbb-utóbb az összes rendelkezésükre álló dokumentumot angolra konvertálhatják.

Egyéb fejlesztéseket ugyancsak bevethetnek. Például a Siemens anomáliákra érzékeny megfigyelőrendszerét: a videó észreveszi az indok nélkül, teljesen váratlanul leálló autókat, a hosszú időre elfelejtett - gyanús - csomagokat, sőt, még a tilosban settenkedő gyalogosokat is. És ha kell, az LG Electronics USA szemünk szivárványhártyájának egyedi jegyeit felismerő szkennerei is besegítenek.