Árpád
-2 °C
9 °C

Egérembriók, zöld disznók, világító tyúkok

2006.01.21. 11:47
Tajvanon zöld sertéseket kísérleteztek ki, brit tudósok Homo sapiens sejteket nyúléval kombinálva, különös embriókon dolgoznának. Más projektek is azt példázzák, hogy a biotechnológia jelenlegi legfőbb célja az őssejt-kutatás fellendítése és a betegségek tanulmányozása.

Egerek és emberek

A klónozott embriókból kifejlődő őssejtek azonosnak tűnnek az egerek mesterséges megtermékenyítése útján kikísérletezettekkel - állapították meg az MIT-hez tartozó Whitehead Intézet kutatói. A gének kifejezési mintáit vizsgálva jutottak a megnyugtató következtetésre.

Az őssejtek primitív, nem specializált, bármilyen típussá kifejlődhető sejtek. A velük történő terápia meghibásodott szövetek helyettesítését, új szervek létrehozását célozza. Az elképzelések szerint a klónozott embriókból tenyésztettek a jövőben speciális, egyéni gyógymódként funkcionálhatnak.
Addig viszont a kórokról általában szeretnénk minél többet megtudni.

M, mint medúza

A gőzerővel folyó biotechnológiai kutatások egyik különös esetét a Tajvani Egyetem Állattudományi és Technológiai Tanszéke jegyzi: világító zöld sertéseket. Bevallásuk szerint semmi másban nem különböznek a világ összes többi röfögőjétől.

A genetika (az edinburghi Roslin Intézetben) már szolgált részben fluoreszkáló sertésekkel, de a kínaiak állítják: az övéik jobb minőségűek. És kívül-belül - szerveik, szívük, minden - zöldek.

Eddig főként disznókon és tyúkokon kísérleteztek, az ő genetikai felépítésüket módosították a medúzában könnyen megtalálható fluoreszkáló zöld proteingénnel (GFP). Az új teremtmények (és még inkább a sokadik generációjuk) elvileg jobban ellenállnak a betegségeknek, mint mezei rokonaik.

Például a skót tenyésztyúkok a madárinfluenzának. De vajon arról is szolgáltatnak használható információt, hogy a kór miként terjed állatról emberre?

Három zöld kismalac

A tajvani disznóbébik az emberi génterápiából átvett bonyolult folyamatok eredményeként látták meg a napot: a medúza DNS-t disznóembriókhoz adták, melyeket nyolc különböző anyakocába juttattak, s végül három hímnemű kismalac született.

Genetikai matériájukat könnyű felismerni, ami sokat segíthet a távolabbi cél kivitelezésében: emberi betegségek kutatásában, jobb megértésükben.

Az őssejtekből máris fecskendeztek más állatokba - további fejlődésük könnyen, drasztikus és fájdalmas orvosi beavatkozás nélkül nyomon követhető.

A tudósok bíznak benne, hogy zöld disznaik frigyre lépnek mezei nőstényekkel, s jön az új generáció.

Lélektani küszöb

A biotechnológia szép új világát egy másik - egyelőre kezdeti stádiumban lévő - projekt szintén jól szemlélteti. Chris Shaw, a londoni King's College professzora és Dolly "teremtője", az edinburghi Ian Wilmut ember-nyúl hibridembrió létrehozásához szeretnének engedélyt kapni. Amennyiben pozitív lesz a válasz, genetikai jellegű betegségeket kutatnának, gyógyíthatatlan nyavalyák mögötti komplex mechanizmusokra derítenének fényt.

Komoly ellenállásba ütköznek. A mesterséges állat-állat keveredéseket valamelyest elfogadja a közvélemény; a különböző szervezetek, védegyletek, politikai erők, asszonyligák csak hivatalból hőbörögnek, ám a Homo sapiens súlyosabb tabu. Még akkor is, ha embriókutatással, őssejtekkel életek menthetők meg.

A nyulak szaporábbak

"Állatok tojásaival több esélyünk van őssejteket létrehozni" - jelentette ki Shaw. "Ha az emberére várnánk, egy évtized múlva kezdhetnénk a munkákat. Így viszont akár egy-két éven belül."

A tojásokból klónozott embriók fejlődnek ki, azokból tenyésztenék az őssejteket. A genetikai rendellenességek alapján kimutatható, miként hibásodik meg a sejt molekuláris gépezete, és új gyógymódok dolgozhatók ki.

A brit kutatók nem az elsők. Hulzhen Sheng, a Sanghaji Második Orvosi Egyetem tanára már 2003-ban beszámolt, hogy nyúltojásból kialakított hibrid embriókból tenyésztett őssejteket.