A nők könnyebben megfáznak
A kérdőíveket kitöltő személyek 20 százaléka arról számolt be, hogy a repülést követő egy héten belül megfázásos tünetek jelentkeztek nála. A női utasok nagyobb arányban számoltak be meghűlésről, mint a férfiak.
A kutatók eredetileg azt szerették volna kideríteni, hogy a repülőgépeken használt szellőztető rendszerek közül mely típusok esetében hűlnek meg az utasok feltűnően magas számban.
Nem a légkondi a hibás
Ezt nem sikerült kideríteni, mert meglepően alacsony volt az "eredményekben" a különbség a visszaforgatott levegőjű és a friss levegőt is az utastérbe juttató gépek között.
Ez a kutatókat arra engedte következtetni, hogy más tényezők okozhatják a magas megbetegedési arányt. Balmes professzor a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy érzése szerint "teljesen általános az a vélekedés, hogy a repülés növeli a meghűlés és más fertőzések kockázatát, de emiatt a felelősséget nem lehet csak a levegőkeringetésre hárítani."
A visszakeringetett levegőt biztosító gépeken használt szűrők arra készültek, hogy kiszűrjék az esetleg fertőzést okozó részecskéket, és azt a feladatukat alighanem jól is látják el, mondta Balmes.
Az időeltolódás sem tesz jót
Elképzelhető, hogy az első számú kockázati tényező nem más, mint az a tény, hogy emberekkel dugig tömött repülőgépen ülünk. De az sincs kizárva hogy maga az utazás rendíti meg a szervezetet.
Korábban ugynis vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az időzónák átszelése és az alvásidő egy részének elvesztése növeli a vírusos fertőzések kockázatát. A professzor szerint ebben a helyzetben az a legjobb adható tanács, hogy minden kézfogás után mossunk kezet és kerüljük az orrunk megérintését.
A felmérésben olyan utasokat vizsgáltak, akik a San Francisco és Denver közötti két órás repülési idejű járatokon utaztak 1999 első felében. Az eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy a hosszabb időtartamú repülések egészségi kockázata az itt kimutatottnál magasabb is lehet.