Ambrus
-7 °C
3 °C

Több százan élnek a csernobili tiltott zónában

2002.03.01. 12:29
Mintegy négyszázötvenen élnek továbbra is a csernobili atomerőmű körül kialakított tiltott övezetben, a Zónában, többnyire idős emberek. Az önkéntes visszatelepülők főként a saját kis gazdaságukban megtermelt és a közeli erdőkből kikerülő, sugárszennyezett élelmiszert fogyasztják.
Ezek az emberek tizenkilenc településen élnek, nyolcvanan közülük Csernobil városban - tájékoztatta Volodimir Holosa, a Zóna igazgatásával foglalkozó állami hivatal vezetője az Unian hírügynökséget.

Sugárszennyezett zöldséget termesztenek

A Zóna lakói Kijev megye ivankivi járásának lakónyilvántartásában szerepelnek, ott kapják a nyugdíjukat is. Hetente egyszer szállítanak számukra élelmiszert, kenyeret, vajat és más létfontosságú cikkeket. Az önkéntes visszatelepülők azonban főként saját kis gazdaságukban megtermelt és a közeli erdőkből kikerülő, sugárszennyezett élelmiszert fogyasztják. Meggyőződésük, hogy idegen földön, ahová kitelepítenék őket, sokkal több kár érné őket, mint a sugárszennyezett környezetben.

A Csernobil 4-es blokk a katasztrófa után

Többségük saját házába költözött vissza

Az önkéntes visszatelepülők rendszerint saját egykori otthonukban élnek, de vannak, akik a kitelepítés után üresen maradt jobb házakat foglalták el. Holosa elmondta: a visszatelepültek nem bűnözők, ugyanakkor volt rá eset, hogy a Zónában főként a szomszédos országokból érkező hajléktalanokat fogtak el, akik közül többen a rács mögött végezték. A csernobili övezetben mintegy négy és félezren dolgoznak, körülbelül ugyanennyi a 2000. december 15-én végleg leállított atomerőműben dolgozók száma is.

A csernobili atomerőmű 4. számú blokkjában 1986. április 26-án következett be robbanás. A baleset után a súlyosan szennyezett területek lakosságát kitelepítették. A Zónába eredetileg mintegy ezerháromszázan tértek vissza, de az 1992-es erdőtüzek idején többen ismét elhagyták egykori lakhelyüket.

A folyót védik a szennyezéstől

Volodimir Holosa újságírók előtt kizárta annak lehetőségét, hogy a Zóna közelében a talajvíz sugárszennyezetté váljék az esetleges árvizek következtében. Mint mondta, a Pripjaty folyó tiszta szakaszán épülő árvízvédelmi gátak munkálatainak 70 százalékát befejezték, így bizton állítható, hogy az izotópokkal szennyezett víz nem jut a folyóba. A Zónában 15, összesen 15,8 kilométer hosszúságú gát véd az áradástól.

A baleset utáni legnagyobb árvíz 1999-ben következett be, amikor felmerült a veszélye annak, hogy a megáradt Pripjaty folyó kimossa az izotópokat a erőmű környékéről és a Pripjaty-öböl korábban szárazon maradt területeiről. A katasztrófát hat ideiglenes mederelzárással sikerült megakadályozni.