A megnyitóbeszéd után Dr. Aszódi Attila előadásában röviden vázolta a baleset okait, illetve rámutatott a csernobili reaktor hibás konstrukciójára. A Csernobilban épített és használt grafit moderátoros nyomott csöves reaktorblokkokat a későbbiekben nem is építettek a nyilvánvaló konstrukciós hibák miatt. A balesethez azonban nem csak a hibák, hanem egy rosszul megtervezett kísérlet, és folyamatos emberi hanyagság vezettek.
|
A balesethez nem csak a hibák, hanem egy rosszul megtervezett kísérlet, és folyamatos emberi hanyagság vezettek
|
Az első napon két további előadást is meghallgathattak az érdeklődők. Dr. Zombori Péter az országot ért sugárszennyezésről tartott előadásából kiderült, hogy a baleset során a légkörbe került mintegy 8 tonnányi hulladék hogyan befolyásolta a hazai viszonyokat. Pesszimista számítások szerint hazánkban 1 mSv (Sv: sievert, a sugárdózis egysége 1 Joule/kg) többlet sugárterhelés éri a lakosságot, aminek felét az első évben szenvedtük el. A balesetet követő 70 évben körülbelül 0,5 mSv többlet háttérsugárzás éri Magyarországot, ami az éves mennyiség (2,5 mSv) 20 százaléka.
Dr. Gundy Sarolta a sugárzások egészségkárosító hatásairól tartott előadásában a magyarországi rákstatisztikákra utalva elmondta: hazánk "világelső" a rákos megbetegedések okozta halálesetek terén. Ennek ellenére a csernobili katasztrófa nem okozott változást a hazai statisztikákban. A sugárszennyezés hatására nem várható a daganatos megbetegedések számában vagy veleszületett rendellenességek gyakoriságában növekedés. Tévhit tehát, hogy a Magyarországon előforduló daganatos megbetegedésekért Csernobil a felelős.
|
Habár a baleset megterhelte a környezetet, és nyilvánvalóan kimutatható hatásai vannak, ezek mégsem annyira szörnyűek, mint azt először hitték
|
A második nap előadói a baleset hatásairól számoltak be. Dr. Tarján Sándor elmondta, hogy az élelmiszerekben kimutatható radioizotópok mérésével egyértelműen követni lehetett a baleset hatásait. A talajba, majd a táplálékláncba kerülő szennyező anyagok megjelentek az élelmiszerekben. A balesetet követő hetekben, hónapokban a jód-131 izotóp dózisa volt meghatározó. A cézium izotópok még évekig jelen voltak az élelmiszerekben, körülbelül 300 mikorsievert többlet dózisterhelést okozva. A balesetet követő ötödik évre minden élelmiszer sugárzóanyag-koncentrációja elérte a megelőző állapotra jellemző szintet.
Az MTA ma zárult ülésszakán számos további előadással igyekezett beszámolni a magyarországi helyzetről. Az előadásokkal szerettek volna rávilágítani, hogy habár a baleset megterhelte a környezetet, és nyilvánvalóan kimutatható hatásai vannak, ezek mégsem annyira szörnyűek, mint azt először hitték, és mit az a sajtó olykor téves és szenzációhajhász tudósításaiból tudni lehetett. Az ülésszakról, és az előadásokról részleteket az esemény honlapján a http://www.reak.bme.hu/csernobil címen lehet megtudni.
Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!