Ha valaki más csiklandoz bennünket, védelmi reakcióként nevetésben törünk ki |
A kutatónő a kisagyban (Cerebellum) felfedezte ennek a megkülönböztetési képességnek a központját. Ezen a területen a mozgásokat regisztrálja az agy, és az idegi tevékenység az öncsiklandozás során sokkal kisebb volt, mint amikor más birizgálta a teszszemélyt.
Blakemore mindezt így magyarázta: "A Cerebellum tönkreteszi az öncsiklandozás mulatságát, mert előre megjósolja a test mozgásának következményeit az érzékszerveknek. A megfelelő agyközpontoknak instrukciókat küld, hogy azok ignorálják az ebből eredő észleléseket."
Ez a mechanizmus biztosítja, hogy az emberi agy nem foglalkozik a szükségesnél többet saját magával, hanem a figyelmét a lehetséges támadók ingereire fordíthatja. Ha valaki más csiklandoz bennünket, védelmi reakcióként nevetésben törünk ki. Az agy különbözőképpen reagál az érzékszerveket érő ingerekre, ha azok saját magunktól, vagy valaki mástól érkeznek. Az első esetben ignorálja az ingereket, a második esetben felerősíti őket.