Jolán
0 °C
6 °C

Darwin után

2005.02.13. 10:43
A meghökkentő észrevételeiről, ortodoxnak egyáltalán nem nevezhető elképzeléseiről ismert elméleti fizikus ismét hallatta a hangját. Freeman Dyson szerint immáron nem a biológiai, hanem a kulturális evolúció a változások motorja.

A New Jersey állambeli Princeton Egyetem nyugalmazott professzora hosszú évtizedek óta kutatja a világűr természetét. Az élet eredetétől az univerzum végéig, a fizikai eszkatológiáig ível az érdeklődése. Kezdetek, kozmikus kirajzás, az élet elterjedése a világegyetemben, távoli jövő - sokak szerint Dyson az utóbbi ötven év egyik legjelentősebb tudósa.

Közösségek és ökoszisztémák

Legutóbbi, a Technology Review-ban megjelent "Darwini közjáték" című tanulmányában ismét provokatív gondolatokat tett közzé. Carl Woose (Illinois Egyetem), a mikrobiológiai taxonómia szakértőjének 2004-es, az utóbbi száz esztendő során előtérbe helyezett redukcionizmus végét elemző tanulmányára (Új biológia egy új századnak) hivatkozik. A szerző által felvetett "új biológiának" - gének és molekulák helyett - közösségeken és ökoszisztémákon kell alapulnia.

Woose azt a furcsa kérdést is feltette, hogy mikor kezdődött a darwini evolúció. Magán az evolúción egymással nem keveredő fajok intenzív túlélési versenyét érti. Úgy véli, az élet kialakulásakor, a több százmillió évre becsült "pre-darwini aranykorban" a "horizontális géntranszfer," a gének egymással rokoni viszonyban nem álló fajok közötti megosztása volt a meghatározó biológiai folyamat, ami azt is jelentette, hogy nem lehetett különválasztani a fajokat. Különböző, a genetikai információkat megosztó sejtek közösségei élték életüket - és evolúciójukat. Az egy-egy létforma által "feltalált" kémiai jelenségeket, katalitikus folyamatokat a közösség egésze megörökölte, így biztosítván a dinamikus fejlődést és a hatékony reprodukciót.

Darwin előtt, Darwin után

A versengés akkor kezdődött, amikor egy baktériumra hasonlító sejt "életerősebbnek" tűnt - és "hitte magát" - a környezeténél, szomszédjainál. Elvált a közösségtől, génjeit nem osztotta meg többé. Külön utat, külön evolúciót járt be. Néhány évmillióval később egy másik "önző" sejt is elszakadt a közösségtől. És így tovább.

Az élet biokémiai jellege már a "pre-darwini" időkben gyorsan kifejlődött. A darwini evolúciót - annak kései fázisában - három "innováció" dinamizálta: a fajták közötti horizontális géntranszfer egyik formájának tekinthető szex, az élet sokszínűségéhez vezető többsejtű organizmusok megjelenése, majd a koordinált érzékelést és cselekvést biztosító agy kialakulása.

Woose és Dyson szerint a fajok versenyének a bioszférát uraló és újraszervező homo sapiens vetett véget. A biológiai evolúció "világformáló" szerepét a nem-darwini elveken nyugvó, nagyságrendekkel gyorsabb kulturális evolúció vette át. A kultúra terjedését szintén egyfajta horizontális transzfer határozza meg, mégpedig a gondolatoké. Sokkal inkább, mint a genetikai örökség - állítják.

A globalizáció a kulturális összekötöttség új, az utóbbi harminc esztendőt meghatározó korszaka. A gondolatok megosztása és az újbóli közösségi fejlődés által visszatérünk a "pre-darwini" időkhöz. A "poszt-darwini" világot a biotechnológia, a genetikai tervezés széleskörű elterjedése határozza majd meg.