Miklós
-7 °C
2 °C

Delfintudat

2001.05.07. 12:32
A delfin okos állat, ezt minden óvodás tudja. Iskolában már akár azt is megtudhatja az ember, hogy a delfinek bonyolult közösségeket alkotnak, meghatározott felépítéssel, viselkedéssel szabályos társasági életet élnek. De mégis mennyire eszes a delfin, arra talán az Egyesült Államokban legutóbb publikált kísérleti eredmények mutatnak rá.
A delfinek fejlődésüket tekintve nagyon messze állnak az embertől, ezért talán nehezebben fogadjuk el, hogy gondolkodásukban mégis hasonlítanak hozzánk. A delfinek néha még a főemlősökét is meghaladó intelligenciáról tesznek tanúbizonyságot, a legutóbbi alkalommal például sikeresen átmentek a tükörteszten. A vizsgált palackorrú delfinek képesek voltak arra, hogy felismerjék saját tükörképüket, amit önmagukkal azonosítottak. Erre mindeddig kizárólag a főemlősöket tartották képesnek, ám a kutatások során kiderült, a delfinek nem csak felismerik magukat a tükörben, hanem még használják is azt, ha szükség van rá.

Társadalmi élet
A tükörteszt lényege, hogy a kiválasztott állatnál megtudják, vajon képes-e arra, hogy a tükörben látottakat saját magával azonosítsa. Ez bizonyíték lehet arra, hogy az állatnak van kialakult énképe, öntudata. A teszt során az állatot valamilyen módon megjelölik, és megvizsgálják, hogy a tükörben sikerül-e megtalálnia és megvizsgálnia a jelet, a látottakat saját testével azonosítja-e be. A gyerekek erre körülbelül 18-24 hónapos korukban képesek, a teszten eddig az embereken kívül a főemlősök, és most a delfinek mentek át.

A kísérlet 1998-ban kezdődött a New York Aquariumban, két fogságban született palackorrú delfinnel. A kutatók először csak vízzel jelölték meg az állatokat, hogy azok megszokják a metódust, majd háromszögeket, köröket festettek rájuk. Mindkét állatot 16-szor jelölték meg valós vagy "hamis" jellel, az állatok minden esetben odaúsztak a tükörhöz, hogy megnézzék a helyet, ahová az ábra került. A delfinek még mozogtak is a tükör előtt, hogy a lehető legjobb pozícióban legyenek, ahonnan a legjobb rálátás nyílik, így vált nyilvánvalóvá, hogy az állat tudta, önmagát látja a tükörben.

Bár nem ez az első feltételezés, hogy a delfinek tisztában vannak saját magukkal, csak most sikerült általánosan elfogadott bizonyítékot találni a delfinek öntudatára. Az öntudat meglétét korábban a bonyolult társadalmi berendezkedésből következtették ki, a delfinek közül minden egyednek megvan a maga helye, meghatározott módon érintkeznek, egy falkánál jóval bonyolultabb módon tartanak össze.

A kísérlet továbbá azt is bizonyítja, hogy nem csak a főemlősök agya képes ilyen fejlettségi szintre eljutni. A delfinek és a szárazföldi főemlősök körülbelül 60 millió éve váltak el egymástól az evolúció során, így életmódjuk, felépítésük meglehetősen különböző, ennek ellenére az agyműködésben mégis találhatóak hasonlóságok. A delfinek agyában többek között nincs meg a főemlősökre jellemző elülső lebeny, ennek funkcióit mégis sikeresen ellátja, így a párhuzamos evolúció elmélete is igazolódni látszik, azaz kifejődhet két hasonlóan értelmes lény egészen más körülmények között is.

A másik alapvető intelligenciára utaló jel a távolba mutatás követése, illetve a mutatott irányba nézés. Korábban az a vélekedés volt elfogadott, hogy a delfin képes a mutatott irányba nézni, de csak akkor, ha a trénerek erre megtanítják. Az utóbbi időben azonban kiderült, a delfinek természetes körülményeik között is képesek arra, hogy egy mutatott irányba nézzenek vagy mozogjanak. A delfinek társas érintkezésében is jelen van a mutatás, ami azt jelenti, hogy a delfinek nem csupán betanításra jegyzik meg, hogy a mutatott irányba nézzenek. Ez is egy magasabb intelligenciaszintet jelez, hiszen a jelek értelmezésével a tengeri emlősök arról tesznek tanúbizonyságot, hogy képesek mások gondolatait, szándékait megérteni, az erre mutató jeleket értelmezni, illetve egy saját jelrendszeren keresztül kommunikálni egymással vagy akár más fajokkal is.