Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Isten nyomába ered a Harvard

2005.08.16. 10:45
Külön kutatócsoportot hoz létre az egyik legpatinásabb amerikai egyetem, hogy állást foglaljon az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben kiújult teremtéselméleti vitában. Az intelligens dizájn nevű, az elmúlt másfél évtizedben ismertté vált elmélet hívei szerint az élet olyan bonyolult, hogy egy értelmes mérnök, esetleg néhány okos ufó nélkül soha nem jöhetett volna létre.

Évi egymillió dollárt költ az amerikai Harvard egyetem a következő néhány évben arra a frissen felállított kutatócsoportra, amelynek egyetlen célja, hogy megpróbálja a klasszikus természettudományok eszközeivel kideríteni, hogyan alakult ki az élet.

A projektben, amely "Az élet eredete az Univerzumban" néven fut majd, számos természettudományos diszciplína képviselői - köztük csillagászok, fizikusok és biológusok - vesznek részt. A csoport egyik tagja, David R. Liu vegyészprofesszor a Boston Globe-nak azt mondta: "Arra számítok, hogy képesek leszünk az [az élet keletkezését] olyan logikus események nagyon egyszerű sorozatává redukálni, amelyek isteni beavatkozás nélkül is végbe mehettek".

Ha harc, hát legyen harc

#alt#
Aquinói Szent Tamás,
a dizájnelmélet egyik
megalapozója

A nagy múltú intézmény ezzel hivatalosan is beleveti magát abba a vitába, amelyben a darwini evolúciós tanok hívei csapnak össze az úgynevezett "intelligens dizájn" elméletét követőkkel. Az utóbbi elmélet szerint a élet túl bonyolult ahhoz, hogy a darwini tételekkel meg lehetne magyarázni kialakulását.

Az intelligens dizájn, amelyet Phillip E. Johnson Darwin on Trial című könyve ismertetett meg a világgal, elsősorban abban különbözik a klasszikus - például a keresztény - kreacionizmustól, hogy nem jelenti ki kategorikusan, hogy a világot Isten teremtette. Az elmélet szerint ugyanakkor semmiképpen sem az evolúció, hanem egy vagy több "értelmes tervező" műve az élet - ilyen tervező lehet Isten, de William Dembski, az intelligens dizájn egyik főideológusa a Földön kívüli lényeket is megemlíti lehetséges dizájnerként 1998-as The Design Inference című művében. Maga a kifejezés egyébként egy keresztény kreacionista szellemű szöveggyűjteményből származik, amely 1989-ben jelent meg az Egyesült Államokban Of Pandas and People címmel.

Tudomány vagy dogma?

#alt#
Phillip E. Johnson
topdizájner...

Az amerikai akadémia, a National Academy of Sciences nem tartja tudománynak az intelligens dizájn-elméletet, főképp azért, mert a testület szerint az élet eredetét természetfölötti beavatkozásra visszavezető hipotézisek kísérleti úton nem bizonyíthatók - a tudósok jó része leszólja, és kreacionista áltudománynak, vallási dogmának nevezi az elméletet. Az intelligens dizájn proponensei viszont azzal érvelnek, hogy számos a Földön tapasztalható jelenség - elsősorban persze maga az élet - értelem jeleit (signs of intelligence) mutatja - ezek olyan fizikai jellemzők, amelyek mindenképpen szükségessé teszik egy tervező (designer) jelenlétét.

Hogy pontosan ki ez a tervező, arra is van ötlet: a Darwint nyilvánosan perbe fogó Johnson ki is jelenti, hogy a teremtésről és evolúcióból folytatott vitában tudatosan világi nyelvet kell használni, ami a szükséges első lépés azon a bizonyítási úton, amelynek végén a keresztény Isten áll majd egyetlen lehetséges tervezőként.

Az intelligens dizájn bizonyos szempontból évezredes találmány, hiszen azt már Platón is kifejtette, hogy a természet komplexitása alapot ad a természetfölötti terv létezésébe vetett hithez. Aquinói Szent Tamás a Summa Theologicában Istenről mint tökéletes lényről és racionális tervezőről írt, és a fogalom előkerült William Paley angol filozófus Natural Theology című, a XIX. század elején kiadott művében is.

Plusz egy kis politika

#alt#
...és egy kortárs filozófus.

Nem utolsó sorban az értelmes mérnökről terjedő tanoknak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban egyre hevesebb vita zajlik arról, vajon elfogadható-e, hogy a közoktatási intézményekben az evolúciót tanítják a diákoknak, a kreacionizmus viszont csak a hittanórákon kaphat helyet. Az elmélet ismertté válásával nagyjából egy időben, a nyolcvanas évek végén Louisiana állam hozott egy olyan törvényt, amely szerint az iskolákban az evolúció elmélete mellett a teremtéstant is meg kell ismertetni a gyerekekkel; a Legfelsőbb Bíróság azonban 1987-es, precedens értékű ítéletében kimondta, hogy a törvény ellentétes az amerikai alkotmánnyal, mert nem veszi figyelembe az egyház és az állam szétválasztásának követelményét.

Az ügyben nemrég maga George Bush is véleményt nyilvánított: a nyilatkozata miatt azóta is élesen támadott amerikai elnök augusztus elején újságíróknak azt mondta az evolúcióról és az intelligens dizájnról, hogy "Mindkét oldalt megfelelően kell tanítani... hogy az emberek megértsék, miről folyik a vita. (...) Azt kérdezik tőlem, vajon szembesíteni kell-e az embereket a különböző gondolatokkal, és a válaszom az, hogy igen."