Virág
1 °C
5 °C

Baranyai volt az első magyar dínó

2007.04.14. 15:54
Kissé a mellőzött ember hangján íródott levelet kaptunk egy baranyai olvasónktól, aki sérelmezte, hogy a természettudományi múzeum dínókiállításáról szóló cikkben azt találtuk írni, hogy a néhány éve napvilágra került Hungarosaurus az első magyar dínó. Távol álljon tőlünk, hogy a nemzethalálhoz azzal járuljunk hozzá, hogy egy felelőtlen újságírói frázissal árkot ásunk a hazai őslénykutatók közé – most rendet teszünk dínófronton.

"Mi a különbség a mókus és a patkány között? A mókusnak jobb a marketingje" – idézi a régi viccet levelében Szász István, egy pécsi turisztikai marketingszolgáltató kft. vezetője. Szász úr kissé szívére vette, hogy elsőként emlegettük az Ősi Attila által 2000-ben megtalált Hungarosaurust. Utólag elnézést kérünk, ha ezzel esetleg nehezen szűnő viharokat okoztunk a hazai paleontológiai közéletben, a megállapítás természetesen úgy helyes, hogy a Hungarosaurus az első magyar dínó, aminek megtalálták a csontjait.

Ismeretlen lábnyomok

Létezik ugyanis egy Komlosaurus nevű jószágunk is, ami már több mint negyven éve a miénk, csak éppen kevesen tudnak róla. Az őshüllőnek eddig csak a lábnyomait találták meg, az elsőt Wein György geológus fedezte fel 1966-ban a pécs-vasasi szénbánya egy kőzettömbjében. Ezt a kőzetlapot aztán a földtani intézetbe vitte Tasnádi Kubacska András, akinek a neve számtalan ismeretterjesztő ifjúsági könyv címlapjáról lehet ismerős az olvasónak.

Ezután a hetvenes évek közepéig senki nem foglalkozott a lelettel. Akkor Komlóról került elő egy újabb dinoszauruszlábnyom, aminek a híre eljutott Kordos Lászlóhoz, a Magyar Állami Földtani Intézet jelenlegi igazgatójához. Kordost elkezdte érdekelni a lelet, és elővette a pécs-vasasi tömböt is. A lábnyomok alapján meg lehetett állapítani, hogy egy még nem ismert őshüllőfajról van szó, így Kordos leírta és publikálta a felfedezést, az állatot pedig a második lelőhely után elnevezte Komlosaurus Carbonisnak.

a Komlosaurus lábnyoma (kép: Magyar Állami Földtani Intézet)

Tyúkjárású volt

"Akkor még azt gondoltuk, ritkák ezek a lábnyomok" – emlékszik vissza az Indexnek az igazgató. "Aztán néhány év múlva az ELTE geológusaival egy nyári gyakorlaton százszámra találtunk ilyen leleteket." Ezt követően Kordosék már kifejezetten figyelték a lábnyomokat, és több tárnában is találtak. Összesen több ezer lábnyomot rejtett a Mecsek (és rejt még ma is), amíg a Pécs környéki szénbányák működtek, naponta százával került elő a Komlosaurus talpának lenyomata.

Bár csontokra nem akadtak, a madárnyomra emlékeztető leletekből elég sokat megtudtak a lényről. A korai jura korban, kb. 180 millió évvel ezelőtt élt dínó magassága 1,7 méter körül volt, két erős, hátsó lábán járt. Lábán öt ujja volt, de ebből csak háromra támaszkodott, és inkább az ujjain járt, mint a talpán. Mellső végtagjai valószínűleg csökevényesek voltak, vaskos farkával egyensúlyozta járását. Az állat fejéről és nyakáról nem tudni semmit, és az sem ismert, hogy a dínó ragadozó vagy növényevő volt-e. A Komlosaurusok csapatban jártak, a hímek és a nőstények méretben különböztek.

Néhány további dinoszauruszfaj lábnyoma is előkerült, Kordos professzor most ezeket kutatja. A leletről elmondja, hogy ekkora számban ritkán kerülnek elő lábnyomok, de Dél-Franciaországban és Kínában akadnak ilyen lelőhelyek. Az igazgató szerint szakmai megítélés szempontjából más kategóriába esnek ezek a felfedezések, kevésbé érdekesek, ezért megérti, hogy az első magyar dínót a Hungasaurusszal azonosítják. "Az első valódi dínóleletek tényleg a Bakonyból kerültek elő" – mondja. Kordos nem tartja valószínűnek, hogy a Komlosaurus csontjai előkerülnek a Mecsekből, és erre egészen egyszerű magyarázatot ad: "általában nem ott szoktunk meghalni, ahol sétálunk."

a Medino lábának modellje

Alig tudnak róla

A Komlosaurus nyomait ma több helyen is meg lehet tekinteni, többek között a földtani intézet múzeumában, az ELTE Pázmány Péter épületének egyik folyosóján vagy a természettudományi múzeumban (bár nem a jelenlegi dínókiállítás főterében található, hanem a büfé melletti folyosón a falon). A pécsiek számára azonban az a kiállítás lehet a legkedvesebb, amit a már említett Szász úr gründolt össze két éve a Misina-tetői TV torony kilátószintjén.

Szász szerint még a baranyaiak sem nagyon tudnak a Komlosaurusról, pedig úgy véli, a felfedezés az Európa Kulturális Fővárosa program része is lehetne (folynak is a tárgyalások ez ügyben). "Azt szeretném, hogy bekerüljön a köztudatba, és újabb vonzerő kötődön Pécshez" – fogalmaz a szervező. Igyekezete dicsérendő: az őshüllő a Magyar Turisztikai Hivatal legutóbbi, gyerekeknek szóló kiadványába már bekerült, a kiállítás honlapján pedig a dínó nevét is meg lehetett szavazni (a Medino nyert, részünkről a választási lehetőségek közül a Rezső mellett tettük volna le a voksunkat).

Az ingyenes kiállításon a lábnyom mellett megtalálható a Komlosaurus életnagyságú szobra, a Mecsek makettje, kőzetek és megkövült növények. Emellett tájolási módszereket is ki lehet próbálni, távcsővel pedig tiszta időben akár a Badacsonyig is el lehet látni. "Mindent meg lehet fogni, kopogtatni, ütögetni, felülni a dínó hátára" – lelkesedik Szász. "Próbáljuk közelebb hozni az emberekhez a természetet és a tudományt."

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!

Egyiptom télen is várja

Búvárkodjon, vagy fedezze fel a történelmi emlékeket a fáraók földjén!