Miklós
-7 °C
2 °C

Jogosítványt, DNS-mintát legyen szíves!

2001.03.02. 11:24
Kapcsolódó cikkek (1)
A DNS a legegyedibb emberi azonosító, hiszen kizárólag az egyénre jellemző információkat tartalmaz. Bár az ujjlenyomat is eléggé egyéni, el lehet rejteni, sőt szélsőséges esetekben meg is lehet szabadulni tőle műtéti úton. A DNS viszont a születés pillanatától adott, és egy élen át megmarad. Ha egy tetthelyen nem találhatóak ujjlenyomatok, még mindig elképzelhető, hogy ott maradt egy hajszál, bőrdarabok, nyál- vagy izzadságcseppek, amelyek segíthetnek az elkövető kézrekerítésében.
A DNS-mintákat már elég régóta alkalmazzák, az amerikai hadsereg például minden egyes újonctól DNS-mintát vesz, amely segít az esetleges holttestek azonosításában. A világon már számos hasonló DNS-minta adatbázis van, egyesek olyanok, amelyekről nem is tudunk, vagy amelyek csak áttételesen tekinthető DNS-minta lelőhelynek.

A csecsemőktől vett vérminta, illetve DNS-minta is csupán arra szolgál, hogy az esetleges genetikai, örökletes betegségeket szűrjék. A minták további sorsa azonban esetenként változó. Az Egyesült Államok egyes kórházaiban az újszülöttektől levett mintákat akár 25 évig is megőrzik, tehát ott adva van egy adatbázis felállításának lehetősége.

A DNS-adatbázisok felállítása azonban kérdéseket szül. Az emberijogi szervezetek ugyanis úgy gondolják, hogy az adatbázisok visszaélésekre adnak lehetőséget. Nemrégiben kiderült, hogy az egyes emberi rasszok között jóval kevesebb eltérés van, mint azt eddig feltételezték, ennek ellenére félő, hogy az adatok alapján valakit hátrányos megkülönböztetés érhet.

A DNS-mintákból következtetni lehet egyes adottságokra, tulajdonságokra, amely adottságok alapján döntehtik el például, hogy valaki alkalmas-e egy adott munkakörre, vagy sem. Kikövetkeztethető belőlük bizonyos betegségekre való hajlam, ami szintén hátrányos megkülönböztetést szülhet.

Sir Alec Jeffreys, a DNS-azonosítás úttörője szerint hazájában, a brit szigeteken minden egyes honpolgártól kellene ilyen mintákat vételezni, ami a jelenlegi állapotok szerint nem kevesebb, mint 60 millió lakost érintene. Más kisebb lakosságú országban ez könnyebben megoldható, sőt talán meg is oldott. Tavaly Izland és Tonga is eladta lakosságának DNS-mintáit, itt szintén adva van a lehetősége egy adatbázis felállításának, habár a DNS-minták anonimek, azaz nem köthetőek egy adott személyhez. A kis lakosságú országok ilyen szinten előnyt élveznek, hiszen Izland 275 ezer lakosától jóval egyszerűbb lehet mintát vételezni, mint például az Egyesült Államok lakosaitól.

A másik lehetséges archívum már létezik és működik, a rendőrségek raktáraiban ugyanis rengeteg, a bűnügyekkel kapcsolatos bizonyítékot őriznek. A bizonyítékok között pedig felbukkannak néha hajszálak, szövetdarabok, amelyekből bármikor lehet DNS-mintát venni, így akár egy régi bűntény esetében is biztosan bizonyítható az elkövető vagy éppen az áldozat kiléte.

Az eddigi egyetlen áthidaló megoldást Patricia Roche, a Bostoni Egyetem professzora ajánlotta. Elmélete szerint nem szükséges DNS-mintákat venni az emberektől, illetve nem DNS-mintákat kell tárolni. Véleménye szerint elég ha szövetmintákat vesznek és tárolnak. A szövetekből csak abban az esetben vennének DNS-mintát, ha ezt valami indokolttá tenné, így senkinek nem sérülnek a jogai.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.