György
12 °C
23 °C

Emlős is, hüllő is, madár is

2008. 05. 08. 12:45
Egy nemzetközi tudóscsoport sikeresen lejegyezte a kacsacsőrű emlős géntérképét – írja a New Scientist. A kutatókat több meglepetés érte, az állat például a hüllőktől függetlenül fejlesztette ki a mérgét.

Azt hiszik, Istennek nincs humorérzéke? Nézzék meg a kacsacsőrű emlőst! – Woody Allen

Amikor nagyjából két évszázaddal ezelőtt a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) első halott példánya Európába került, a kontinens tudósai azt gondolták, hamisítvány van szó, esetleg valamilyen egyszeri furcsa mutációról, de abban egyetértettek, hogy ilyen állat nincs is. Valóban nehéz lehetett elhinni, hogy létezik olyan élőlény, ami tojást rak, mint a madarak, mérget termel, mint a kígyók és bundát növeszt, mint az emlősök. Ma már tudjuk, hogy a kacsacsőrű emlős a kloakások rendjébe tartozik, de azt is, hogy nincs hozzá hasonló: a kacsacsőrűemlős-félék családjában ez az egyetlen faj, legközelebbi rokona az ausztráliai hangyászsün.

Egy nemzetközi tudóscsoport Wesley Warren, a St Louis-i Washington University munkatársa vezetésével arra vállalkozott, hogy leírják a kacsacsőrű emlős géntérképét. Az eredményről először a Nature című szaklapban számoltak be. Mint várható volt, az állat génjeiben az ősi hüllők és az emlősök jellegzetességei is megtalálhatók, de a munka során bőven érték meglepetések is a tudósokat.

Méreg, de nem kígyóé

Az állat ivari kromoszómái például sokkal inkább a madarakéra emlékeztetnek, mint az emlősökére. Ugyan az a gén is megtalálható bennük, amiből az ember nemét meghatározó gén kifejlődött, ennek semmi szerepe nincs az állat nemének meghatározásában. Ez arra utal, hogy ennek a génnek a funkciója csak azután alakult ki, hogy a kacsacsőrű emlős fejlődése elvált az emberétől – ez körülbelül 166 millió évvel ezelőtt történt. Érdekesség, hogy addigra már közös ősünk tejet is termelt. Mint Jenny Graves, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője elmondta, a tejtermelés jóval azelőtt kifejlődött, hogy az emlősök elevenszülők lettek volna, ezért nem volt meglepő, hogy a kacsacsőrű emlős ugyanazokkal a tejtermelésért felelős génekkel rendelkezik, mint a tehén vagy az ember.

Ilyen állat nincs is

A hím kacsacsőrű emlősök hátsó lábaikon sarkantyúszerű kinövés található, amihez méregmirigy csatlakozik (a méreg nem veszélyes, de nagy fájdalmat okoz). Bár a méreg hasonló ahhoz, amit a kígyók termelnek, a gének alapján úgy tűnik, hogy a kacsacsőrű emlős esetében ez a hüllőktől teljesen függetlenül fejlődött ki. Újabb meglepetés volt az is, hogy a kacsacsőrű emlősben egy bizonyos vomeronazális receptorból több található, mint bármelyik másik állatban. Ezek a receptorok a szaglóhám egy speciális területén találhatók, a kutyák is az ezért felelős géneknek köszönhetően használják olyan eredményesen a szaglást élelemszerzéskor. E gének jelenléte arra utal, hogy a kacsacsőrű emlős a víz alatt (ahol egyébként csukott szemmel úszik) igen intenzíven használja a szaglását tájékozódásra. "Nem hiszem, hogy bárki számított erre" – kommentálta a felfedezést Stewart Nicol, a Tasmániai Egyetem kacsacsősűemlős-szakértője.

A géntérkép az emberi evolúció megértésében is segíthet. "Valószínűleg ezt a géntérképet várta legjobban a tudományos világ, mióta a csimpánzé elkészült" – fogalmazott Graves. A kutató szerint az ember géntérképét a kacsacsőrű emlősével összehasonlítva megtalálhatják a közös őst, ami egyike lehetett a legkorábbi emlősöknek, és értékes információkat kaphatnak az emlőssé válásról.