Két nőstény egérnek kölyke született
További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
Négyszázhatvanból csupán egy
Bár számos szakértő már most az ellen érvel, hogy a metódust emberekre - leszbikus párok gyermekvállalása érdekében - is alkalmazni lehessen, a japán eredmény az alapvető embriológiától a reprodukciós és klónozással kapcsolatos kutatásokig egyaránt nagy hatással lesz. Az ellenzők szerint az eljárásnak nagyon magas a kockázati aránya és rendkívül sok sejtre van hozzá szükség. A most bejelentett japán kísérletben 457 egérembrióból mindössze tíz állat született, s közülük csupán Kaguya érte meg a szaporodóképes kort. Jelenleg 14 hónapos. "Felháborítónak gondolom, ha ezt a kísérletet embereken is alkalmaznák" - nyilatkozta Gianpiero Palermo, a New York-i Cornell egyetem termékenység specialistája.
Szűznemzés
Kaguyát két petesejt génjeinek kombinációjával hozták létre, a parthenogenesissel, vagy más néven szűznemzéssel kapcsolatos évtizedek óta zajló kutatássorozat keretein belül.
A parthenogenesis a növények mellett egyes nem emlős fajok, például békák, rovarok, halak szaporodási módja. A folyamat során az embrió létrehozásában a petesejt szerepel egyedüli genetikai forrásként. Az emlősöknél a parthenogenesis bizonyos esetekben beindulhat, azonban a sejtfejlődés rendszerint nem tart tovább pár napnál, a genomikus imprinting elnevezésű biológiai jelenség miatt. Ekkor a gén másképpen viselkedik, ha az anyai ágról és megint másképp, ha az apai ágról érkezett az embrióba, s csak a két nem genetikai állományának találkozásakor biztosítják a megfelelő fejlődést.
Genetikai csalással hozták létre
Tomohiro Kono és kollégái, a tokiói mezőgazdasági egyetem kutatói megkerülték az imprintinget, a petesejt magjának manipulációjával. A genomikus imprinting megvalósulása előtt álló női sejteket a hímivarsejthez hasonló sejtekké alakítottak.
A kísérlet folyamatának leglényegesebb eleme az IGF-2 elnevezésű fehérje előállítása volt, amely az embrió növekedéséhez elengedhetetlen, azonban eredetileg a spermiumból származtatott DNS szükséges hozzá. A kutatók emiatt genetikailag megváltoztatott egereket használtak a megfelelő petesejt létrehozásához. A módosított, "spermiumszerű" petesejtmagot egy érett sejtbe ültették, beindítva ezzel anövekedést és az osztódást, s ebben már a két nőstény genetikai állománya volt.
Termékenységi technikák
Az, hogy a hasonló megközelítés alkalmazása embereknél elborzasztja a hozzáértőket, nem jelenti azt, hogy a technika nem lesz nagy hatással az emberi biológiára. Például a jövőbeli hasonló kísérletek révén a kutatók feltárhatják, hogy mely egyéb gének megváltoztatásával lehet kiköszöbölni az imprinting hibáit.
Ezzel optimalizálni lehet a megtermékenyítési technikákat, melyek közül némelyiknél problémát okoz az imprinting. Az eredmények ezen kívül abban is segítséget nyújthatnak, hogy az állatklónozást hatékonyabbá tegyék. Az itt tapasztalt kudarcok oka ugyanis sok esetben az imprinting lehet.