További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Az ember után az egér a második emlős, amelynek génállománya ismertté vált a kutatók előtt (az emberét több évtizedes kutatás után tavaly sikerült megfejteni). Az egér genetikai térképe ugyan kódokban lényegesen szegényebb az emberénél, de a felfedezés mégis jelentős, mert a két géntérkép összehasonlításakor a tudósok felfigyeltek arra, hogy az egér génjei 99 százalékának megvan a megfelelője az ember génállományában, ez pedig segítheti a kutatókat az emberi gének működésének feltárásban is.
Egy százalék eltérés
Az egér génjeinek megfejtése során a kutatóknak sikerült is 1200, addig nem ismert emberi gént felfedezni. Az összehasonlításkor kiderült, hogy mind az ember, mind az egér körülbelül 30 ezer génnel bír, és ezek közül csak 300 azoknak a száma, amelyek élesen különböznek, tehát egyedileg meghatározóak a két faj számára. A legjelentősebb eltérések a szaporodásért, a szaglásért, az immunrendszer működéséért és a kiválasztásért, méregtelenítésért felelős gének terén van.
Az egereknek több szaglással kapcsolatos génjük van, melyek segítenek az étel, a társak és az ellenségek felismerében. Érthető módon több reprodukciós génjük is van. Ezenkívül 84 olyan génnel rendelkeznek, mely a máj méregtelenítésében játszik szerepet, az emberek 63 ilyen génjével szemben. "Ez utóbbinak egyszerűen az lehet az oka, hogy piszkosabb környezetben élnek" - mondta a New Scientistnek Peer Bork, aki a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban részt vett ezeknek a géneknek az azonosításában.
Kiiktatás
Mivel az embernél fellépő különféle betegségek kialakulásában szerepet játszó gének 90 százaléka azonos az egérben és az emberben, a felfedezés felgyorsíthatja az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Állatkísérletek során egyes gének kiiktatásával lépésről-lépésre fel tudják tárni, hogy melyik génnek mi a szerepe, illetve van-e kapcsolata valamilyen betegséggel.
Mindkét emlősben ugyanaz a gén felelős például a vérnyomás, a testhőmérséklet alakulásáért, a csontképződésért, a sejtosztódásért. A világ különböző laboratóriumaiban évente több mint 25 millió egéren folytatnak orvosi kísérleteket annak érdekében, hogy megtalálják olyan betegségek okait és majdani gyógymódját, mint cukorbetegség, a kóros elhízás, a csontritkulás, a skizofrénia, a rák, az AIDS vagy a Parkinson-kór.
Nem kódoló szakaszok
A genetikusok évek óta próbálják megfejteni, hogy a kromoszómák egyes szakaszainak, a génkészlet 2,5 százalékát kitevő úgynevezett "nem kódoló" szakszoknak mi lehet a funkciója. Ezeknek biztosan fontos szerepük lehet, ha az evolúció gyakorlatilag változatlanul hagyta őket az elmúlt 75 millió esztendőben, amióta az egerek és az emberek fejlődése kettévált, írta a New Scientist. Ezeket a szakaszokat egy svájci kutatócsoportot fedezte fel az egér DNS-ének és a 21-es emberi kromoszómának összehasonlítása során. 3491 egyező részletet találtak, de csak 1229-nek volt köze a 21-es kromoszóma ismert génjeihez, a többiről a kutatók nem tudnak semmit.
"Mindegyik teljesen különbözik a szomszédjától, szóval ezeknek a szakaszoknak valami egyedi funkciójuk van" - mondta Stylianos Antonarakis, a genfi orvosi egyetem munkatársa, aki a kutatócsoportot vezette. - Jelenleg a szerepük teljességgel ismeretlen." A kutató úgy gondolja, hogy ezek a szomszédos, vagy akár távolabbi gének aktiválását szabályozhatják, vagyis ezek egyfajta kapcsolók. Az is lehetséges, hogy valamilyen szerkezeti funkciójuk van a kromoszómában. De bármi legyen is a szerepük, úgy tűnik, nélkülözhetetlenek mind az ember, mind az egér számára.