Tekla
8 °C
13 °C

Schumacher még gond nélkül felépülhet

2014.02.14. 14:46
Már ébresztik Michael Schumachert, de kevés a hivatalos információ. A szakember szerint jó, sőt valószínűleg életmentő volt, hogy mesterséges kómában tartották. Ébredése nagyon hosszú ideig is eltarthat, de akár maradandó károsodás nélkül is felépülhet. A pislogás valószínűleg kacsa volt, a tüdőgyulladás nem fog ki rajta.

Michael Schumacher másfél hónapja van kómában, két hete ébresztik, de ez még nem jelent semmi rosszat: menedzsere csütörtökön megerősítette, hogy nem szakadt meg a folyamat. Viszont biztos, hogy nem pislogott. A francia orvosok elmondása alapján Schumachernek koponyaűri vérömlenye, agyi ödémája és kétoldali agysérülése van, és mesterségesen tartják kómában, nem a sérülése miatt került ebbe az állapotba.

Nagyon kevés a megerősített információ, az viszont biztos, hogy az esés miatt súlyos fejtrauma érte, ez eredményezte a fenti elváltozásokat. Óvári Csaba neurológus szerint ez önmagában, a radiológiai képek, koponya-CT-felvételek nélkül nem sokat mond, nehéz kívülállóként megállapítani. A súlyos koponyatrauma agyi nyomásfokozódást okozott, ezért valamilyen nyomáscsökkentő-műtétet kellett végezni, és gyógyszerrel altatni kellett azért, hogy tovább csökkenjen a koponyaűri nyomás – de ebből még fel lehet épülni, még ha nem is nagy eséllyel.

A pislogás kacsa lehet

Óvári szerint két héttel ezelőtt mindenképpen jó hír volt, hogy a kómát, a tudatzavart (a kóma ennek szélsőséges formája) gyógyszer tartotta fenn, és nem az agysérülés miatt alakult ki. A közvélemény akkor tudta meg, hogy az autóversenyzőt gyógyszerrel tartják kómában, az agyi nyomáscsökkentés érdekében.

A szakember szerint pislogás észelélese lehetetlen ilyen korai fázisban, a hír kacsa volt: nem lehet valakit hetekig tartó kómából fél óra vagy fél nap alatt felébreszteni, a magához térése néhány hétig is tarthat. További néhány hét az is, hogy a gyógyszerek kiürüljenek a szervezetből, amikor már fel lehet mérni, hogy mi az a tudatzavar, amit az agysérülés okozott, és mi az, amit mesterségesen, a gyógyszerrel állítottak elő.

Valaminek történnie kell

Most, két hét után van az a határ, ahol az ébresztési fázisban már kellene valamilyen reakciónak mutatkoznia. Ez viszont eleinte nem feltétlenül pislogásban, válaszadásban, beszédben nyilvánul meg: sokszor úgy lehet lemérni a beteg ébredését, hogy elektrofiziológiai vizsgálatot, úgynevezett EEG-vizsgálatot (elektroenkefalográfia) végeznek az orvosok: megvizsgálják az idegek elektromos aktivitását.

Ebből egyrészt meg lehet mondani, hogy az agykéreg milyen ébresztési állapotban van, másrészt úgynevezett reaktivitást is lehet vizsgálni: az orvosok megnézik, hogy ha a beteg valamilyen ingert kap, tükröződik-e az EEG-ben, azaz legalább nem tudatos szinten reagál-e. Schumacher esetében – bár mostanra már időszerű lenne –, egyelőre nem tudni, történt-e ilyen vizsgálat.

Hamarosan kiderül, mi van

Mindezektől függetlenül Óvári szerint az, hogy az ébresztési fázis eddig húzódott, még nem jelent semmi rosszat, sőt abban, hogy valaki két hétig is kómában volt, még nincs semmi különös. Az ébresztés tempója is nagyon egyedi lehet: csökkentik azt a gyógyszert, ami a kómát fenntartja, ennek megfelelően bizonyos ébredési jeleket várnak az orvosok, például valakinek felmegy a vérnyomása, magasabb lesz az agynyomása. Ezeket monitorozzák, mérhető paraméterek. 

Ha ezek bizonyos értéket túllépnek, akkor vissza kell venni a csökkentésből, azaz az egész ébresztés nagyon egyedi folyamat: fokozatosan csökkentik a gyógyszert, és ha növekszik a koponyaalapi nyomás, akkor újra növelik, várnak, aztán megint csökkentenek. Ez a folyamat sokáig elnyúlhat.

A részletei azonban ennek sem ismertek: nem tudjuk, hogy Schumacher egyáltalán nem kap már szedáló gyógyszert, esetleg csökkentett dózisban kap, vagy esetleg vissza kellett állítani korábbi dózisra. 

Nem mesterséges kómánál minél hosszabb ideig tart a kóma, annál hosszabb ideig tart a felépülés is. A mesterséges kómánál más a helyzet: valószínűleg ez a döntés életmentő volt, a koponyaűri nyomás elengedhetetlen volt. A mesterséges kóma viszont nem tette lehetővé, hogy megítéljék az egyéb agyi funkciókat. 

A szakember szerint nem teljesen kizárt, hogy ebből az állapotból még elfogadhatóan fel lehet épülni, viszont, ahogy telik az idő, egyre csökkennek az esélyek. Pontos határt, ahonnan már gond van, azonban még nem lehet megállapítani, mivel nagyon sokáig tarthat egy ébredés: Óvári szerint van olyan, hogy valaki fél év után mutat aktivitást. Ha nagyon sokáig tart, akkor viszont valószínűleg valamilyen súlyos sérüléssel gyógyul fel a beteg. 

Zavarokat okozhat

Mivel kevés a rendelkezésre álló információ, csak általánosságban beszélhetünk arról, hogy milyen maradandó sérülései lehetnek egy koponyasérültnek. Attól függően, hogy mely agyterületeknek a pusztulásával jár, egy koponyasérülés elsősorban:

  • súlyos mozgászavart,
  • központi idegrendszeri bénulást,
  • beszédzavart,
  • emlékezetzavart,
  • hangulatzavart
  • és személyiségváltozást

eredményezhet.

Nemrég olyan hírek is megjelentek, hogy Schumacher tüdőgyulladást kapott. Ez azonban nem túl meglepő, és nem túl súlyos: ha valakit hosszú ideig altatnak, fekvőbeteg- vagy intenzív osztályon van, akkor a tüdőgyulladás egész gyakori. Az ottani kezelőorvosok valószínűleg nem estek kétségbe, kap antibiotikumot, és ez meg is oldhatja (állítólag már túl is van rajta), mivel a volt Forma–1-es pilóta szervezete egyébként masszív. Nem ez lesz gyógyulásának akadálya.