Salamon
7 °C
14 °C

Szétrobbantották a daganatot

2014.06.05. 20:42
Hatalmas, de laikusok számára nehezen érthető áttörést értek el amerikai kutatók a célzott rákgyógyításban: módosított kanyaróvírussal meggyógyítottak egy eddig gyógyíthatatlannak tartott beteget. A kezelés nem mindenkinél sikerült, de már dolgoznak a megoldáson. Utánajártunk, mi kellett ehhez az eredményhez, veszélyes-e a szervezetbe juttatott kanyaróvírus, és, hogy miért csak az egyik beteg gyógyult meg.

Május közepén robbant a hír, hogy módosított kanyaróvírussal gyógyítottak meg egy csontvelőrákos beteget az amerikai Mayo Clinic orvosai. Az alapvető módszer ugyanaz, mint amivel rengeteg kutatócsoport, köztük magyar kutató is foglalkozik: célzott, kombinált onkolitikus és brachyterápiás rákgyógyítás. 

Dohán Orsolya klinikai onkológus szerint a mostani eredmény valóban tényleg szenzációs, hatalmas áttörés lehet. Az eredményen 2000 óta dolgoznak virológusok, molekulárbiológusok, endokrinológusok, nukleárismedicina-szakértők és onkológusok.

Az amerikai kutatóknak most a csontvelőrák egyik típusát, a myelomát sikerült gyógyítani. A fehérvérsejtek egy típusából (B lymphocytákból) származó úgynevezett plasmasejtek (ezek normál körülmények között az antitestek termeléséért felelősek) daganatos burjánzása a myeloma multiplex, ezt tudták visszafordítani.

A daganatosan burjánzó, kóros plasmasejtek felszaporodnak a csontvelőben és bárhol a csontokban megjelenhetnek, és tönkre teszik csont szerkezetét, ami csonttöréssel is járhat. További probléma, hogy a plazmasejtek káros tevékenysége miatt keringési panaszok és immunbetegségek jelentkezhetnek. 

A betegség előreheladott formája gyógyíthatatlan, ezért sokan keresnek új terápiás eljárásokat.

Szétrobbantják

Dohán szerint a most használt kezelés hatásának pontos mechanizmusa teljesen nem ismert. Általánosságban: a vírusok sejteken élősködnek: magukra hagyva nem tudnak szaporodni, elpusztulnak. Ha viszont alkalmas sejtet találnak, abba bejutva a sejt saját működését biztosító biológiai-biokémiai-élettani rendszereket használják fel saját szaporodásukhoz.

„Amint a megfertőzött sejt a vírus működéséhez szükséges alkotórészeket összeállította, a vírusok szétrobbantják a daganatos sejtet és kirajzanak. Ezenkívül a vírussal fertőzött sejttel szemben, vélhetően a vírusfertőzéstől a sejten megjelenő idegen fehérjék miatt a gazdaszervezet immunrendszere is támadást indíthat, ami elpusztíthatja a vírust” – mondja Dohán.

A terápiában használt módosított kanyaróvírus (MV-NIS) rákölő (onkoklitikus, azaz elpusztítja a daganatos sejtet) hatású, és tartalmazza a natrium-jodid-szinporter génjét (NIS) is. A vírussal fertőzött, és ezáltal NIS-t tartalmazó daganatsejtek a vénásan beadott radiojódot beszippantják, ezáltal jól láthatók az emberi testben, kívülről gammakamera vagy CT segítségével. A kutatók ezzel tudták ellenőrizni, hogy a vírus tényleg eljutott a daganatba, megfelelő mennyiségben, és csak oda, nem károsított más szöveteket.  A NIS-gén teszi lehetővé azt is, hogy radioaktív izotópok (radiojód) segítségével erősítsék a vírus rákölő hatását.

Bármilyen sejt-, vírus-, vagy génterápiás eljárásnál nagyon nehéz kérdés, hogyan lehet a beadott sejtet, vírust, gént a szervezetben követni, mennyiségét meghatározni. A mostani vizsgálatot sem lehetett volna elvégezni, ha nem tudják megfelelően követni a hatóanyagok mennyiségi és minőségi eloszlását. Ezt tette lehetővé a NIS-gén, mely jelenleg egyedülálló ezen a téren. Dohán és munkatársainak kutatásai NIS-fehérje működésének, szabályozásának megismerésével hozzájárultak ahhoz, hogy a NIS-t a diagnosztikában és terápiában is megfelelően lehessen használni.

Mindenkivel nem megy

A mostani kutatásban részt vevő két alany közül a 49 éves nő  a tesztelés alatt álló vakcina beadása után teljesen meggyógyult, 6 hónappal később sem jelentkeztek rákos sejtek a szervezetében. A gyógyulást onnantól számítjuk, amikortól nem mutatható ki a daganat nyoma. Ez myelománál a csontrendszerben és a csontvelőben kimutatott daganatos plasmasejtgócok, és a vérben mért, plasmasejtek által termelt kóros antitestek eltűnését jelenti.

Az eredményhez viszont az kellett, hogy korábban ne találkozzon a vírussal: „Jól működő immunrendszerű betegnél a kanyaróvírus ellen beinduló, vagy korábbi fertőzés miatt már meglévő immunválasz semlegesítheti a vírust, mielőtt az hatását kifejtené. A mostani esetben mindkét páciens kanyaróra seronegatív volt, ami azt jelenti hogy nem voltak kanyaróvírus-ellenes antitestjeik” – magyarázza Dohán.

Nem modosított kanyaróvírus
Nem modosított kanyaróvírus

A másik alany, egy 65 éves nő szervezete sajnos nem reagált ilyen jól a kezelésre. A magyar onkológus szerint valószínűleg nem sikerült az összes daganatsejtet elpusztítani, amiatt kiújult a daganat. A megoldás egyrészt a beadott vírusdózis emelése lehet, másrészt a kezelésnél egyelőre csak képalkkotó közvetítőnek alkalmazott NIS-t terápiás génként kell felhasználni daganatölőként is.

Kanyaródjunk vissza

Laikusoknak valószínűleg nem egyértelmű, miért használtak az orvosok egy betegséget a gyógyításhoz: a kanyaróvírus limfotróp vírus, azaz preferálja az úgynevezett a limfoid (nyirok) sejteket, ezekbe tud behatolni. Tehát a vírus használatának ebben az esetben semmi köze nincs a kanyaróbetegséghez: csak egy tulajdonságát használták ki a kutató.

A vírussejt felszínen olyan fehércukor-bevonat van, mely a limfoid sejtek felszínéhez kapcsolódik leginkább. A kutatók által használt, többféleképpen módosított vírus felszíne különösen jól tapad egy CD34 nevű fehérjéhez, ami nagy mennyiségben van jelen a myelomasejtek felszínén, más sejtekben viszont nem nagyon. A vírus ezen a fehérjén keresztül tud belépni célzottan, csak a myelomasejtekbe, ráadásul ezeket a sejteket egymással egyesíti is, olyanok lesznek, mint egy sokmagos hólyag.

bumm

A sikerhez a pácienseknek nagyon nagy mennyiségben adtak be ebből a módosított vírusból: a használt adaggal normál esetben 10 millió embert lehetne megfertőzni. Ez viszont módosított változat, ami csak a célsejtet pusztítja el, viszont szaporodni nem tud, így másra veszélytelen.

Dohán szerint az amerikai kutatók módszere más daganatok, például a melanóma ellen is hatékony lehet. Prosztatadaganat esetében idén tavasszal indult az első humán, klinikai vizsgálat, ugyancsak a Mayo klinikán. Kísérleti kutatások pedig már nemcsak kanyaróval, hanem más vírusokkal is folyamatban vannak.