Kíváncsi, mibe hal majd bele?

Érdekes, az amerikai egészségügyi statisztikákat alapul vevő algoritmus tett közzé egy weboldal. A Flowingdata.com-on arra az alapvető kérdésre kaphatunk a valós adatokból számolt választ, hogy miben halunk majd meg, és mikor.

A dolog természetesen nem személyre szabott, annyi hatalmunk van az animáció fölött, hogy megadjuk a nemünket és az életkorunkat. A dolog érdekessége, hogy az algoritmus az adott életkorban legvalószínűbb halálokokat mutatja be, ami elég tanulságos tud lenni. Az animációt ide kattintva éri el, nagyjából az oldal közepén tudja megadni a menüben, hogy ön férfi, nő, fehér, afroamerikai vagy őslakos. Ez utóbbiak magyar szemmel annyira nem relevánsak.

Ha például a saját példámból indulok ki, 35 éves férfiként még jó sokáig az a legvalószínűbb, hogy nem egészségügyi okokból patkolok el, hanem valamilyen külső tényező miatt – magyarán valamilyen baleset ér vagy meggyilkol valaki, értik. Aztán ahogy öregszem, úgy lesz egyre valószínűbb a rák és a keringési betegségek lehetősége, 28 és 34 százalékkal, míg a többi lehetőség, például az öröklött kórok vagy a fertőzés veszélye csökken (ez utóbbi amúgy 40-45 éves korig fordul elő gyakrabban az animáció szerint). Valamennyire természetesen a mentális és idegrendszeri okok is nőnek, de csak pár százalékkal, hiszen a statisztikák szerint az emberek többsége nem hal bele az időskori elbutulásba.

Ha viszont arra vagyok kíváncsi, hogy vajon a gyerekeimre milyen veszély leselkedik, azt mutatja a statisztika, hogy 20 éves koráig majdnem 100 százalékban csak külső tényezőktől kell tartani, aztán megnövekszik a fertőzésveszély, végül 35 éves korától nagyjából ugyanaz vár az utódainkra, ami ránk.

A statisztika persze nem számol azzal, hogy mennyit fejlődik (vagy épp romlik) az egészségügy helyzete, és természetesen az amerikai adatokkal számol – ettől függetlenül érdekes előrejelzés lehet nekünk magyaroknak is, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák nálunk is vezető haláloknak számítanak. Talán az is érdekes, hogy bár mostanában főleg a rákos esetekről hallunk a legtöbbet, a keringési zavarok jelennek meg vezető okként a statisztikában, függetlenül attól, hogy milyen nemű vagy rasszú embert állítunk be alapnak. Magyarán az amerikai adatok szerint tök mindegy, hogy őslakos indián, afroamerikai vagy fehér lakosról van szó, 80 év felett sokkal valószínűbb egy szívroham, mint bármi más.