Tökéletes gömbök
A program tervezése még 1959-ben kezdődött, technikai akadályok miatt azonban többször is leállították, illetve elhalasztották. Most azonban készen áll arra, hogy megvizsgáljon kettőt Einstein téridőelméletei közül.
Az űrszonda hátszáznegyven kilométerrel fog a Föld felett keringeni, miközben méréseket végez a gravitáció legkisebb változásairól is. A műhold négy, kvarcból készült, pingpong-labda méretű, vákumba zárt golyót hordoz magával. A küldetésen dolgozó tudósok szerint sikerült az eddigi legtökéletesebb gömböket megalkotniuk.
A vizsgálatok hitelességének biztosítására a gömböket az eddigi legnagyobb űrbe küldött hőpalackban közel abszolút nulla fokra hűtik. Anne Kinney, a NASA egyik kutatója szerint, az eddig legzavartalanabb környezetet sikerült kialakitaniuk az űrszondán.
Felcsavarodó téridő
Amint a gömbök az űrbe kerülnek, megpörgetik őket; ha Einsteinnek igaza volt, csekély változásokat lehet majd tapasztalni a gömbök orientációjában vagyis forgástengelyében. A kutatók a lehető legnagyobb aprólékossággal fogják mérni a várt apró mozgásváltozásokat.
Einstein 1916-os elmélete szerint a tér és az idő olyan szerkezetet formál, ami testek jelenlétében görbül. A Gravity Probe B azt méri, hogy az idő és a tér hogyan görbül a Föld miatt, és a bolygó forgása hogyan "csavarja fel" a téridőt.
A görbülési effektust már megfigyelték korábban, de a csavarodást közvetlenül még sosem sikerült megmérni. A NASA-küldetés mindkét hatást vizsgálni fogja. Ha nem lesz több csúszás, a szonda tizehat hónap múlva befejezheti a küldetést.