Ambrus
-7 °C
3 °C

Energiát, a föld alól is!

2005.10.01. 16:10
Az Európai Uniónak tett vállalásunk alapján Magyarországnak ötszörösére kell növelnie a megújuló villamosenergia részarányát a teljes energiatermelésen belül. Miközben az állam kompenzációs díjakkal próbálja növelni a befektetői kedvet, számos körülmény hátráltatja az átalakulást.

Gond van az energiaforrásokkal, és ezt már a bőrünkön érezzük. Korábban csak kutatók hirdették, hogy előbb-utóbb elfogynak a fosszilis energiahordozók, ma már elég megtankolnunk ahhoz, hogy tudjuk: sokáig már nem tartható a mostani rendszer. Nem csak arról van szó, hogy tönkretesszük a környezetet, még csak nem is arról, hogy a világ kőolaj-, kőszén-, és földgáztartalékai évtizedeken belül kimerülhetnek: egyszerűen arról, hogy túlságosan ingatag a világ. Elég egy hurrikán, vagy egy erőteljesebben növekvő gazdaság, és máris égbe szöknek az árak.

Komoly célok

#alt# Az Európai Unió érzi a veszélyt, ezért a közösség komoly célt tűzött ki maga elé: a tagállamok vállalták, hogy 2010-re a villamosenergia-szükséglet ötödét megújuló forrásokból fedezik. Persze a vállalások tagállamonként változnak, Ausztria 78 százalékos részarányt vállalt, Svédország hatvan százalékot, Franciaország 21-et, mi pedig 3,6-ot. Magyarország célszáma a legalacsonyabb a 25 tagországé közül, de még ennek elérése is komoly erőfeszítésbe kerül, hiszen jelenleg a szükségletek alig 0,7 százalékát fedezzük megújuló forrásokból.

Pedig a környezet tele van hosszútávú megoldásokkal: ide sorolható a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a geotermikus energia, valamint a mostanság divatos biomassza. Ez utóbbi azonban ne tévesszen meg senkit: biomassza alatt leginkább fát értenek a politikusok.

A baj csak az, hogy a megújuló energiát jóval drágább megtermelni, mint mondjuk szenet bányászni, majd elégetni. Egyes számítások szerint a hatékonyság és a kereslet növekedésével 2015-re már a piaci árak alatt lehet például szélből energiát nyerni, addig azonban szükség van a támogatásra: hogy el tudjuk érni a 3,6 százalékos célszámot, a magyar állam kipótolja a piaci árak és az előállítási költség között tátongó szakadékot.

Óriási lehetőségek

A vonatkozó törvény szerint rövidesen 23 forintot ér a megújuló forrásokból származó energia egy kilowattórája, miközben egy szénerőműtől nagyjából 10 forintért juthat hozzá az áramhoz az áramszolgáltató. A kettő közti szakadékot az állam kiegészítő támogatással hidalja át: ahogy a diák és felnőtt bérlet közti különbséget is megtéríti a fuvarozónak, úgy fizet az áramszolgáltatónak is. A most meghatározott összeg egyszerre elég is, meg kevés is.

Rekord
A világ legnagyobb, öt megawatt teljesítményű szélerőműve Németországban üzemel, magassága 124 méter. Németországban 2003-ban 14,6 gigawattnyi teljesítményű szélerőmű üzemelt, az egész világ szélerőműkapacitásának 36 százaléka ebben az országban található
Forrás:EWEA
A szélerőműveknek például elég: ilyen összegek mellett már megéri szélfarmokat telepíteni. Az országnak óriási tartalékai vannak, a beruházók 2007 végéig 1700 megawattnyi kapacitást telepítenének Magyarországra, derült ki dr. Tombor Antal, a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.) elnök-vezérigazgatójának előadásából. Összehasonlításul: a jelenlegi erőművek összesen csak 7 megawattnyi teljesítményűek, a tervezett kapacitás pedig a paksi atomerőmű négy blokkjának teljesítményével egyenértékű. Persze a szél nem fúj állandóan, de ekkora kapacitással a hazai szükségletek akár tíz százalékát is fedezni lehetne: háromszor annyit, mint amennyit a magyar állam az EU-nak vállalt.

Hogy mégsem teljesül a terv, az nem a befektetőkön múlik majd: a szolgáltatók jelezték, hogy 2010-ig mindössze 200 megawatt kapacitást képes fogadni a rendszerük. A most tervezett 1700 megawattot leghamarabb 2030-ban veszik majd át, már ha minden feltétel kedvező lesz.

Nem éri meg

Más a probléma a napenergiával: a 23 forintos átvételi ár mellett egyszerűen nem éri meg nagytételben termelni, mert több a kiadás, mint a bevétel. Magyarországon az egy kilowatt energia megtermelésére képes elem egymillió forintba kerül, ötször ekkora átvételi ár mellett lehetne rentábilis áramot tölteni a hálózatra, mondta el Kitzinger Zsolt, a napelemek forgalmazásával foglalkozó KLNsys kereskedelmi vezetője. Egy ilyen átvételi ár nem lenne példa nélküli: míg a szélenergiáért Németországban például kevesebbet fizetnek, mint itthon, addig a napenergiát 106-146 forintért veszik át.

Megújuló villamosenergia részaránya
Jelenleg Célszám
Ausztria 70 78
Csehország 3,8 8
Dánia 8,7 29
Franciaország 15 21
Lettország 42,4 49,3
Magyarország 0,7 3,6
Németország 4,5 12,5
Szlovákia 17,9 31
forrás:EWEA

Ráadásul a lehetőségeink sem tragikusak: évente 2000 órát süt Magyarországon a nap, jóval többet tehát, mint Németországban, ahol tavaly 500 gigawattóra villamosenergiát termeltek napelemekkel (biomassza-erőműben félmillió tonna faapríték elégetésével lehetne ugyanennyit előállítani).

A napelemek nagy előnye, hogy bármelyik háztetőre felszerelhetők, így a befektetési kedv növelésével elősegíthetjük, hogy mindenki magának termelje az elfogyasztott energia egy részét. Persze a magasabb átvételi ár nem az egyetlen, és nem is biztos, hogy a legmegfelelőbb út a befektetői kedv növelésére ebben a szegmensben. Ebben az esetben ugyanis a haszonszerzés a mozgatórugó (drágábban töltök a hálózatba, mint amennyiért a szolgáltatótól megvásárolom az áramot, így jövedelemre teszek szert).

Nehéz ügy

Érdekesebb perspektíva a spórolás lehetősége: feltöltök valamennyi áramot a hálózatba, el is használok valamennyit, valószínűleg a megtermeltnél többet (manapság még nehéz egy családi ház tetején megtermelni a háztartás működtetéséhez szükséges energiamennyiséget), és csak a különbözet után fizetek. Ha nem kerül túlságosan sokba a napelem, pár év alatt megspórolhatjuk a villanyszámlán a befektetett összeget, ráadásul környezetbarát energiát töltöttünk a hálózatra: dupla haszon. Ehhez azonban az államnak támogatnia kéne a kezdeti befektetést, mert a mostani körülmények között a napelem 25 éves élettartalmának végéhez közeledve sem biztos, hogy visszahozza az árát.

Korábban létezett egy százmilliós pályázati keret, de ezt 2005-re eltörölték, ráadásul a napelemek áfáját is 25 százalékra növelték a 12 százalékról. A Gazdasági és Közlekedési minisztériumtól megtudtuk, hogy a tervek szerint 2006-ban újraindítják a pályázati rendszert, de ezt valószínűleg kevesebben vehetik majd igénybe, mint korábban.

Vízenergia tekintetében nem állunk túlságosan jól: folyóink esése kicsi, kevés áramot lehet megtermelni rajtuk, bár egyes számítások szerint a hazai potenciál megközelíti az 1 gigawattot, ami a szükségletek közel 20 százalékát fedezni tudná. A probléma mindössze annyi, hogy ennek az 1 gigawattnak a 72 százaléka a Dunán áll rendelkezésre, melyre táj-, környezetvédelmi-, és politikai megfontolásokból nem építenek erőművet. A Tiszán ugyan van két nagyobb erőmű, a tiszalöki és a kiskörei, de az állam most már csak a törpeerőművek építését támogatja, és a befektetők sem tülekednek. Így viszont lehetetlen számottevő energiamennyiséget termelni vízenergiából.

A befutó

#alt# Marad még a biomassza, Magyarország legnagyobb lehetősége: fából energiát nyerni viszonylag olcsó, a 23 forintos átvételi ár bőven fedezi a költségeket. Két évvel ezelőtt a megújuló energiafelhasználás 85 százalékát biomasszából fedeztük, ezek részaránya legfeljebb a szélerőművek előretörésével csökkenhet valamelyest, 2020-ra 60 százalék körüli értékre. Igaz, addigra a tervek szerint több mint 2200 gigawattóra villamosenergiát termelnek Magyarországon megújuló forrásokból, míg 2003-ban még alig több, mint 300-at. Így az aránycsökkenés mellett is ötszörösére nőhet a biomassza szerepe.

Ugyanakkor erdőből van elég, ráadásul azok eltüzelése nem veszélyezteti a faállományt: erőművekbe ugyanis csak ipari fát szállítanak, olyat, amit eleve azért ültettek, hogy majd kivágjanak egyszer. Közel 12 millió köbméter az éves fanövekmény, míg alig 7 millió köbméter a fakitermelés, így az erdők területe nem hogy csökken, hanem egyenesen nő (1960-ban az ország területének 17 százalékát, 2002-ben 19,6 százalékát borította erdő). Léteznek más alapanyagok is, például az energiafű, melynek termesztését a Földművelésügyi Minisztérium 2005 őszétől kezdi el támogatni, így a gazdáknak megéri majd gabona helyett mondjuk energiafüvet termeszteni.

A biomassza óriáshalmazába tartoznak a biogázok is, ezekben a szennyvíztisztító-telepeken és állattartó-telepeken felgyülemlett gázokat égetik el, egyenlőre azonban még csak kistételben termelnek az ilyen erőművek Magyarországon. További lehetőség a geotermikus energia, a földhő hasznosítása. Azonban figyelembe véve, hogy az első geotermikus erőmű, amelyik villamosenergiát termel, csak 2007-ben kezdi meg működését Iklódbördöcén, és hogy ennek kapacitása legfeljebb 5 megawatt lesz, egyelőre kevéssé meghatározó ez a lehetőség.

Repcét a tankba

Teljesítmény sütőolajból
A Wolf Automotive Engineering már készített biodízel meghajtású versenyautót. Az 1,9 literes motorral szerelt Audi A3-as 6,5 másodperc alatt gyorsul százra, végsebessége 245 kilométer óránként, és versenypályán is csak 10 litert fogyaszt a növényekből sajtolt sütőolajból.
A megújuló forrásból származó villamosenergiával megtermelhetjük a jövő hajtóanyagát, a hidrogént például. A hidrogén ugyanis nem energiaforrás, hanem energiahordozó, előállításához energiát kell befektetnünk. Ha ezt az energiát szén vagy olaj elégetésével biztosítjuk, akkor csak annyi történik, hogy nem a kipufogócsöveken, hanem kéményeken keresztül szennyezzük tovább a környezetet. A szélenergiával előállított hidrogén már valóban tiszta hajtóanyag. Remények szerint 2010-re jelenhetnek meg az első megfizethető árú hidrogén-hajtású autók a piacon, addig meg autóbuszokon találkozhatunk üzemanyagcellás megoldással, Izlandon például.

Magyarországon nagyobb a biodízel népszerűsége és lehetősége: repcéből és egyéb növényi alapanyagból előállított üzemanyagot sokan szeretnének tankolni, főleg, mert olcsóbb, mint a hagyományos dízel, hiszen nem terheli jövedéki adó. És ez már nem is sci-fi: ha október után átugrunk Ausztriába, és tankolunk mondjuk 50 liter dízelt valamelyik OMV kútnál, akkor jobb ha tudjuk: csak 47,5 liter a gázolaj, a maradék 2,5 liter biodízel. A magyar célszám 2010-re a biodízel négy százalékos piaci részesedésének elérése.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!