Timót, Xénia
-8 °C
-3 °C

Energiát, a föld alól is!

2005.10.01. 16:10
Az Európai Uniónak tett vállalásunk alapján Magyarországnak ötszörösére kell növelnie a megújuló villamosenergia részarányát a teljes energiatermelésen belül. Miközben az állam kompenzációs díjakkal próbálja növelni a befektetői kedvet, számos körülmény hátráltatja az átalakulást.

Gond van az energiaforrásokkal, és ezt már a bőrünkön érezzük. Korábban csak kutatók hirdették, hogy előbb-utóbb elfogynak a fosszilis energiahordozók, ma már elég megtankolnunk ahhoz, hogy tudjuk: sokáig már nem tartható a mostani rendszer. Nem csak arról van szó, hogy tönkretesszük a környezetet, még csak nem is arról, hogy a világ kőolaj-, kőszén-, és földgáztartalékai évtizedeken belül kimerülhetnek: egyszerűen arról, hogy túlságosan ingatag a világ. Elég egy hurrikán, vagy egy erőteljesebben növekvő gazdaság, és máris égbe szöknek az árak.

Komoly célok

#alt# Az Európai Unió érzi a veszélyt, ezért a közösség komoly célt tűzött ki maga elé: a tagállamok vállalták, hogy 2010-re a villamosenergia-szükséglet ötödét megújuló forrásokból fedezik. Persze a vállalások tagállamonként változnak, Ausztria 78 százalékos részarányt vállalt, Svédország hatvan százalékot, Franciaország 21-et, mi pedig 3,6-ot. Magyarország célszáma a legalacsonyabb a 25 tagországé közül, de még ennek elérése is komoly erőfeszítésbe kerül, hiszen jelenleg a szükségletek alig 0,7 százalékát fedezzük megújuló forrásokból.

Pedig a környezet tele van hosszútávú megoldásokkal: ide sorolható a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a geotermikus energia, valamint a mostanság divatos biomassza. Ez utóbbi azonban ne tévesszen meg senkit: biomassza alatt leginkább fát értenek a politikusok.

A baj csak az, hogy a megújuló energiát jóval drágább megtermelni, mint mondjuk szenet bányászni, majd elégetni. Egyes számítások szerint a hatékonyság és a kereslet növekedésével 2015-re már a piaci árak alatt lehet például szélből energiát nyerni, addig azonban szükség van a támogatásra: hogy el tudjuk érni a 3,6 százalékos célszámot, a magyar állam kipótolja a piaci árak és az előállítási költség között tátongó szakadékot.

Óriási lehetőségek

A vonatkozó törvény szerint rövidesen 23 forintot ér a megújuló forrásokból származó energia egy kilowattórája, miközben egy szénerőműtől nagyjából 10 forintért juthat hozzá az áramhoz az áramszolgáltató. A kettő közti szakadékot az állam kiegészítő támogatással hidalja át: ahogy a diák és felnőtt bérlet közti különbséget is megtéríti a fuvarozónak, úgy fizet az áramszolgáltatónak is. A most meghatározott összeg egyszerre elég is, meg kevés is.

Rekord
A világ legnagyobb, öt megawatt teljesítményű szélerőműve Németországban üzemel, magassága 124 méter. Németországban 2003-ban 14,6 gigawattnyi teljesítményű szélerőmű üzemelt, az egész világ szélerőműkapacitásának 36 százaléka ebben az országban található
Forrás:EWEA
A szélerőműveknek például elég: ilyen összegek mellett már megéri szélfarmokat telepíteni. Az országnak óriási tartalékai vannak, a beruházók 2007 végéig 1700 megawattnyi kapacitást telepítenének Magyarországra, derült ki dr. Tombor Antal, a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.) elnök-vezérigazgatójának előadásából. Összehasonlításul: a jelenlegi erőművek összesen csak 7 megawattnyi teljesítményűek, a tervezett kapacitás pedig a paksi atomerőmű négy blokkjának teljesítményével egyenértékű. Persze a szél nem fúj állandóan, de ekkora kapacitással a hazai szükségletek akár tíz százalékát is fedezni lehetne: háromszor annyit, mint amennyit a magyar állam az EU-nak vállalt.

Hogy mégsem teljesül a terv, az nem a befektetőkön múlik majd: a szolgáltatók jelezték, hogy 2010-ig mindössze 200 megawatt kapacitást képes fogadni a rendszerük. A most tervezett 1700 megawattot leghamarabb 2030-ban veszik majd át, már ha minden feltétel kedvező lesz.

Nem éri meg

Más a probléma a napenergiával: a 23 forintos átvételi ár mellett egyszerűen nem éri meg nagytételben termelni, mert több a kiadás, mint a bevétel. Magyarországon az egy kilowatt energia megtermelésére képes elem egymillió forintba kerül, ötször ekkora átvételi ár mellett lehetne rentábilis áramot tölteni a hálózatra, mondta el Kitzinger Zsolt, a napelemek forgalmazásával foglalkozó KLNsys kereskedelmi vezetője. Egy ilyen átvételi ár nem lenne példa nélküli: míg a szélenergiáért Németországban például kevesebbet fizetnek, mint itthon, addig a napenergiát 106-146 forintért veszik át.

Megújuló villamosenergia részaránya
Jelenleg Célszám
Ausztria 70 78
Csehország 3,8 8
Dánia 8,7 29
Franciaország 15 21
Lettország 42,4 49,3
Magyarország 0,7 3,6
Németország 4,5 12,5
Szlovákia 17,9 31
forrás:EWEA

Ráadásul a lehetőségeink sem tragikusak: évente 2000 órát süt Magyarországon a nap, jóval többet tehát, mint Németországban, ahol tavaly 500 gigawattóra villamosenergiát termeltek napelemekkel (biomassza-erőműben félmillió tonna faapríték elégetésével lehetne ugyanennyit előállítani).

A napelemek nagy előnye, hogy bármelyik háztetőre felszerelhetők, így a befektetési kedv növelésével elősegíthetjük, hogy mindenki magának termelje az elfogyasztott energia egy részét. Persze a magasabb átvételi ár nem az egyetlen, és nem is biztos, hogy a legmegfelelőbb út a befektetői kedv növelésére ebben a szegmensben. Ebben az esetben ugyanis a haszonszerzés a mozgatórugó (drágábban töltök a hálózatba, mint amennyiért a szolgáltatótól megvásárolom az áramot, így jövedelemre teszek szert).

Nehéz ügy

Érdekesebb perspektíva a spórolás lehetősége: feltöltök valamennyi áramot a hálózatba, el is használok valamennyit, valószínűleg a megtermeltnél többet (manapság még nehéz egy családi ház tetején megtermelni a háztartás működtetéséhez szükséges energiamennyiséget), és csak a különbözet után fizetek. Ha nem kerül túlságosan sokba a napelem, pár év alatt megspórolhatjuk a villanyszámlán a befektetett összeget, ráadásul környezetbarát energiát töltöttünk a hálózatra: dupla haszon. Ehhez azonban az államnak támogatnia kéne a kezdeti befektetést, mert a mostani körülmények között a napelem 25 éves élettartalmának végéhez közeledve sem biztos, hogy visszahozza az árát.

Korábban létezett egy százmilliós pályázati keret, de ezt 2005-re eltörölték, ráadásul a napelemek áfáját is 25 százalékra növelték a 12 százalékról. A Gazdasági és Közlekedési minisztériumtól megtudtuk, hogy a tervek szerint 2006-ban újraindítják a pályázati rendszert, de ezt valószínűleg kevesebben vehetik majd igénybe, mint korábban.

Vízenergia tekintetében nem állunk túlságosan jól: folyóink esése kicsi, kevés áramot lehet megtermelni rajtuk, bár egyes számítások szerint a hazai potenciál megközelíti az 1 gigawattot, ami a szükségletek közel 20 százalékát fedezni tudná. A probléma mindössze annyi, hogy ennek az 1 gigawattnak a 72 százaléka a Dunán áll rendelkezésre, melyre táj-, környezetvédelmi-, és politikai megfontolásokból nem építenek erőművet. A Tiszán ugyan van két nagyobb erőmű, a tiszalöki és a kiskörei, de az állam most már csak a törpeerőművek építését támogatja, és a befektetők sem tülekednek. Így viszont lehetetlen számottevő energiamennyiséget termelni vízenergiából.

A befutó

#alt# Marad még a biomassza, Magyarország legnagyobb lehetősége: fából energiát nyerni viszonylag olcsó, a 23 forintos átvételi ár bőven fedezi a költségeket. Két évvel ezelőtt a megújuló energiafelhasználás 85 százalékát biomasszából fedeztük, ezek részaránya legfeljebb a szélerőművek előretörésével csökkenhet valamelyest, 2020-ra 60 százalék körüli értékre. Igaz, addigra a tervek szerint több mint 2200 gigawattóra villamosenergiát termelnek Magyarországon megújuló forrásokból, míg 2003-ban még alig több, mint 300-at. Így az aránycsökkenés mellett is ötszörösére nőhet a biomassza szerepe.

Ugyanakkor erdőből van elég, ráadásul azok eltüzelése nem veszélyezteti a faállományt: erőművekbe ugyanis csak ipari fát szállítanak, olyat, amit eleve azért ültettek, hogy majd kivágjanak egyszer. Közel 12 millió köbméter az éves fanövekmény, míg alig 7 millió köbméter a fakitermelés, így az erdők területe nem hogy csökken, hanem egyenesen nő (1960-ban az ország területének 17 százalékát, 2002-ben 19,6 százalékát borította erdő). Léteznek más alapanyagok is, például az energiafű, melynek termesztését a Földművelésügyi Minisztérium 2005 őszétől kezdi el támogatni, így a gazdáknak megéri majd gabona helyett mondjuk energiafüvet termeszteni.

A biomassza óriáshalmazába tartoznak a biogázok is, ezekben a szennyvíztisztító-telepeken és állattartó-telepeken felgyülemlett gázokat égetik el, egyenlőre azonban még csak kistételben termelnek az ilyen erőművek Magyarországon. További lehetőség a geotermikus energia, a földhő hasznosítása. Azonban figyelembe véve, hogy az első geotermikus erőmű, amelyik villamosenergiát termel, csak 2007-ben kezdi meg működését Iklódbördöcén, és hogy ennek kapacitása legfeljebb 5 megawatt lesz, egyelőre kevéssé meghatározó ez a lehetőség.

Repcét a tankba

Teljesítmény sütőolajból
A Wolf Automotive Engineering már készített biodízel meghajtású versenyautót. Az 1,9 literes motorral szerelt Audi A3-as 6,5 másodperc alatt gyorsul százra, végsebessége 245 kilométer óránként, és versenypályán is csak 10 litert fogyaszt a növényekből sajtolt sütőolajból.
A megújuló forrásból származó villamosenergiával megtermelhetjük a jövő hajtóanyagát, a hidrogént például. A hidrogén ugyanis nem energiaforrás, hanem energiahordozó, előállításához energiát kell befektetnünk. Ha ezt az energiát szén vagy olaj elégetésével biztosítjuk, akkor csak annyi történik, hogy nem a kipufogócsöveken, hanem kéményeken keresztül szennyezzük tovább a környezetet. A szélenergiával előállított hidrogén már valóban tiszta hajtóanyag. Remények szerint 2010-re jelenhetnek meg az első megfizethető árú hidrogén-hajtású autók a piacon, addig meg autóbuszokon találkozhatunk üzemanyagcellás megoldással, Izlandon például.

Magyarországon nagyobb a biodízel népszerűsége és lehetősége: repcéből és egyéb növényi alapanyagból előállított üzemanyagot sokan szeretnének tankolni, főleg, mert olcsóbb, mint a hagyományos dízel, hiszen nem terheli jövedéki adó. És ez már nem is sci-fi: ha október után átugrunk Ausztriába, és tankolunk mondjuk 50 liter dízelt valamelyik OMV kútnál, akkor jobb ha tudjuk: csak 47,5 liter a gázolaj, a maradék 2,5 liter biodízel. A magyar célszám 2010-re a biodízel négy százalékos piaci részesedésének elérése.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.