Európában is elkezdődnek az embereken végzett őssejtes próbák
Az elmúlt években a világ legfejlettebb területein, Európában és az Egyesült Államokban komolyan korlátozták az őssejtes kísérleteket, az elmúlt időszakban azonban nagyobb szabadságot kaptak a világ legjobban felszerelt kutatóközpontjai, ami komoly fejlődést idézhet elő.
"A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az MTI-nek Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja. Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi őssejtekből előállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.
Nagy-Britanniában a ReNeuron vállalkozás egy glasgow-i kórházzal együttműködve magzati őssejtekből kitenyésztett sejtvonalat kíván alkalmazni. Az Egyesült Államokban működő Geron cég több kórházi központtal karöltve emberi embrionális őssejtekből állít elő idegrendszeri sejtelőalakokat, amelyek az állatkísérletek szerint képesek a károsodott gerincvelő működését helyreállítani. Sarkadi Balázs magyarázata szerint a módszerek alapja, hogy a korai emberi őssejtek még valamennyi szövet vagy szerv helyreállítására képesek, így idegrendszeri károsodások gyógyítására is alkalmasak lehetnek.
Ugyanakkor az embrionális őssejtek a szervezetbe jutva súlyos daganatot, úgynevezett teratómát okoznak, tehát beültetésük esetén nagyobb lehet a kár, mint az esetleges haszon - figyelmeztet a kutatóorvos. "Ezért valamilyen irányban el kell indítani az átalakulásukat, és csak a már részlegesen átalakult elősejteket (az úgynevezett progenitor sejteket) lehet a gyógyításban is alkalmazni."
A másik igen fontos szempont az idegen őssejtek ellen várhatóan fellépő immunológiai védekezés, a sejtek kilökődése. Ez kevésbé várható, amennyiben az őssejteket közvetlenül az idegrendszerbe (gerincvelőbe vagy agyba) juttatják, hiszen itt az immunrendszer nem tud olyan aktívan fellépni. Természetesen, ilyenkor a gyógykezelés egyéb veszélyei növekednek meg - elemzi a kezelés összetett hátterét Sarkadi.
Az akadémikus szerint az előzetes állatkísérletek alapján remélhető, hogy a bejutott sejtek a sérült szövetek egy részét pótolják, vagy legalább olyan anyagokat bocsátanak ki a sérülés helyén, amelyek serkentik a szövetek saját helyreállító képességét fokozzák. A klinikai vizsgálatok első fázisában az eljárás biztonságosságát mérik fel, amely a most alkalmazandó őssejt-sejtkészítmények esetében különösen fontos.
"Így, a Szküllák és Karübdiszek között hajózik jelenleg a helyreállító orvoslás, amelyben az őssejtek és a génkezelt sejtek alkalmazása mégis hatalmas áttörést ígér. Ezért is óriási dolog, hogy elindul a jól kontrollált klinikai kipróbálás, és a közeljövőben szerte a világban várhatók hasonló kísérleti programok" - véli Sarkadi akadémikus.
"Ezek természetesen kezdetben nem lehetnek széles körűek, először csak néhány, igen súlyos betegen próbálják ki az új módszereket. Az orvoslásban a káros hatások elkerülése éppen olyan fontos, mint az esetleges gyógyító hatások jól megtervezett felmérése, igazolása. Ezért olyan veszélyes a ma már számos helyen igazi szakmai háttér és engedély nélkül működő "őssejtklinika" tevékenysége, ami sokszor a betegek anyagi kifosztását és gondatlan veszélyeztetését jelenti" - hangsúlyozta Sarkadi.
A hírekben most szereplő mindkét esetben rendkívül széleskörű kutatás és állatkísérletes munka előzte meg a tervezett klinikai alkalmazást, így a megfelelő szakmai háttér és a megkapott engedélyek birtokában indulhat meg a klinikai kísérleti szakasz.
