Az Északi-jeges tengerbe jutó édesvíz éves mennyisége 1936 és 1999 között 128 köbkilométerrel, azaz mintegy hét százalékkal nőtt. Emiatt csökken a sarki víztömegek sótartalma, mondta a dpa-nak Stefan Rahmstorf, a potsdami klímaváltozás következményeit vizsgáló intézet (PIK) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Nem lesz helye a Golf-áramlatnak
Az arktiszi tengerek növekvő édesvíztartalma csökkenti, vagy teljesen megakadályozza a hideg víztömegek mélybe süllyedését az Atlanti-óceán északi részén. Emiatt visszaesik a tengerek hőmérsékletétől és sótartalmától függő globális hőcirkuláció. A jelenség teljes megbénulása következtében, amely a globális klíma jelenlegi változási sebessége mellett az évszázad végére várható, Észak-Európában jelentősen csökkenni fog az átlaghőmérséklet.
A lehűlés súlyos következményekkel jár a vegetációra nézve is. A globális bioszféra számítógépes modellje segítségével a PIK kutatói nemrégiben szintén a Science folyóiratban adtak magyarázatot néhány talányos műholdas megfigyelési eredményre.
Zöldül az északi félteke
Ezek alapján ugyanis a Föld északi féltekéje egyre zöldebb lesz. Összességében növekedett Kanada, Eurázsia északi része és Szibéria vegetációja. A tavasz egyre korábban kezdődik, a vegetációs időszak egyre hosszabb. Ennek oka kivétel nélkül minden helyszínen a globális felmelegedés. A prognosztizált lehűlés esetén az észak-európai vegetáció visszaszorulna, feltéve hogy a felmelegedés tovább tart.
És erre is megvan minden esély, jegyezték meg kutatók az Environment News Service szaklapban. Az elmúlt 11 hónap méréseiből ugyanis arra lehet következtetni, hogy 2002 a globális időjárási megfigyelések 1867-es kezdete óta a csúcstartó 1998 után a második legmelegebb év volt, átlagosan 14,65 Celsius fokos hőmérséklettel. Attól lehet tartani, hogy ebben az évszázadban akár 5,8 fokos felmelegedés is bekövetkezhet.