Ezer évig élni
További Tudomány cikkek
Elméleti bio-gerontológia
Aubrey de Grey, a számítástudományról a kilencvenes évek közepén gerontológiára váltott cambridge-i kutató szerint a legtöbb betegséghez hasonlóan, az öregedés is kezelhető (lesz). Elmélete kivitelezéséhez - a molekuláris és sejtszintű károk kijavításához - gondos, kísérleti egereken tíz, a homo sapiensen húsz év múlva működő stratégiá(ka)t dolgozott ki.
Legalábbis az autodidakta mivolta ellenére megkerülhetetlen nemzetközi szaktekintélynek számító gerontológus előrejelzései alapján működni fognak. Ugyan nem válunk halhatatlanná, viszont nagyon hosszú életben, akár - a PR-fogásnak ható - ezer (vagy többezer) évben is reménykedhetünk. "Hatvan körül lehet ma az első ezeréves ember" - véli de Grey. A számot egyébként inkább jelképesnek, figyelemfelhívónak tartja.
Ezeréves ifjak
A molekuláris és sejtkárosodás hét típusát különbözteti meg. A védekezést elősegítő technológiák vagy léteznek már, vagy fejlesztési stádiumban vannak. Az ezer évet természetesen fizikai és szellemi épségben, fiatal és ép testben, lélekben érjük meg. A matuzsálemkor, az öregedés kiküszöbölése magát a társadalmat is drasztikusan átalakítja. Az átalakulástól való félelem magyarázza, hogy elementáris erővel sulykolják belénk a halál tudomásulvételét - állítja a transzhumanizmussal rokon eszméket valló de Grey.
A mindössze hét típust arra a tényre alapozza, hogy a biológia (és a bio-gerontológia) látványos fejlődése ellenére se fedeztek fel újabb károkozó faktort az utóbbi harminc esztendőben.
A hosszú élet stratégiája
A "meghibásodott" sejtek pusztulása, elsorvadása ellen a sejtosztódás stimulálását, az elhalóban lévők speciálisan tervezett őssejtekkel történő helyettesítését javasolja. A nem kívánt (például zsír)sejtek elszaporodását az adott sejten belül működő önpusztító, viszont a környezetre veszélytelen vegyületek fejlesztésével, és a szervezetbe juttatásával képzeli el. A kromoszómák káros, például rákkeltő mutációját őssejtjeink tízévente történő lecserélésével küszöbölné ki. A mitochondriában végbemenő mutációkat a mitochondriális DNS-ből a mutációkkal szemben biztonságosabb sejtmag DNS-ébe történő másolással ellensúlyozná.
A sejten belüli "hulladék" felhalmozódását extraenzimek generálásával szüntetné meg. A (például az Alzheimer-kórban is aktív szerepet játszó) sejten kívüli "hulladékot" a támadó anyagokat közömbösítő, az immunrendszert stimuláló, egyelőre még felfedezésre váró szubsztancia szervezetünkbe juttatásával semmisítené meg.
A proteinek sejten kívüli (a szövetek rugalmasságát akadályozó, és például magas vérnyomáshoz vezető) keresztkötéseit a másra veszélytelen, viszont a nem kívánt kötődéseket megszüntető vegyi anyagok és enzimek azonosításával oldaná meg. Nem ért egyet az élettartam hosszabbítását kalória-megkötésekkel kivitelezni óhajtó, viszont a biotechnológia cégek virágzását biztosító programokkal. Csak részeredmények, két-három év plusz érhető el ezekkel a módszerekkel, ami "a semminél ugyan jobb, de nem elég."
A tudomány táguló perspektívái
De Grey elképzelései megosztják a tudományos közvéleményt. A megosztottság legjobban a Chicago Egyetemen dolgozó Jay Olshansky nyilatkozatában érhető tetten: "Aubrey nagy rajongója vagyok, imádok vitázni vele. Kihívást jelent, gondolkodásunk tágabb perspektívába helyezésére ösztönöz. Nem értek egyet a következtetéseivel, ami a tudományban teljesen természetes. Ez viszi előre a szakterületet."
Gregory Stock, az UCLA biológiai technológiákra szakosodott (elismert) futurológusa szintén kiáll az angol kutató mellett. De Grey javaslatai a gerontológia valamennyi aspektusára felhívják (nemcsak a tudósok, hanem) a köz figyelmét is - nyilatkozta a poszthumán jövendő egyik teoretikusaként szintén ismert kutató.