Mária
-6 °C
-2 °C

Farmingham nem szekvenál

2001.01.03. 13:26
Izland és Tonga már elesett, de Farmingham nem szekvenál: nem szállhat be az amerikai kisváros lakosságán több mint ötven éve folytatott génkutatásba az a géntechnológiai vállalat, amely a gyógyszergyárak felé értékesíthető eredményekért cserében jelentős kupac kockázati tőkével turbózta volna fel az állami projektet.
Farmingham alig negyven kilométerre van Bostontól, ősamerika, ahol kövérek a szúnyogok, és indián fejdíszbe akad az ekevas. A városka két dologról ismerhető fel biztosan: egyfelől itt székel az International Data Corp internetes piackutató, másfelől pedig az Amerikai Népegészségügyi Intézet anyagi támogatásával 1948 óta maratoni kutatómunka folyik, hogy kiderítse, mitől lesz beteg az emberek szíve.

Az ötezer farminghami lakos teljes kórtörténetét követő és feldolgozó kutatás jelenleg már a harmadik generációnál tart - vagyis eddig tizenötezren vettek részt a Farminghami Szívkutatásban. A kutatás úttörő jellegű eredményekre jutott: megállapították, hogy a dohányzás fokozza a szívbetegségek előfordulásának veszélyét, a vér magas koleszterinszintje fokozza a szívbetegségek előfordulásának veszélyét, a magas vérnyomás fokozza az érrendszeri megbetegedések veszélyét, továbbá, hogy mindezek együtt nagyon veszélyesek.

Mire jó egy géntérkép

Télen azután megjelent a színen a Farmingham Genomics Medicine, egy frissen összerántott géntechnológiai vállalat, azzal a szándékkal hogy beszállna a kutatásba.

A szív az államé
Az FGM vezérigazgatója Fred Lendley nem kis kupacot tolt a népegészség hivatalnokainak orra elé: kockázati befektetőktől beszedett huszonegymillió dollárnyi tőkét, amelyből a Bostoni Egyetem húsz százalékban részesült a Humán Genom Projekt során felhalmozott adattömeg bedobásával, ami konkrétan az emberi géntérképet jelenti.

A Framingham Genomics Medicine arra vállalkozott, hogy összefésüli ezt a térképet az állami kutatás során felhalmozott ötszázezer mellkasröntgennel, és ötezer vérmintával. Az eredményekért cserébe azt kérték, hogy azokat a piacon értékesítve - mondjuk szívgyógyszereket gyártó vállalatoknak - profithoz jussanak.

Az állam pénze

Különös módon az etikai kételyeket hangoztatók táborából a szívkutatást vezető Amerikai Népegészségügyi Intézet tűnt ki leginkább, hangos tiltakozásával.

Álláspontjuk szerint szó sem lehet arról, hogy miután az állam fél évszázadon keresztül adagolta az adófizetők pénzét a kutatásba (körülbelül negyven millió dollárt), most egy magáncég keressen ezen. Olyan nincs.

A farminghami kutatást vivő Nemzeti Szív, Tüdő és Érrendszerkutató Intézet igazgatója Claude Lenfant és a Bostoni Orvosi Egyetem elnöke arra a következtetésre jutott, hogy az FGM nem szállhat be a kutatásba. Hiszen a profitorientált génkutatás köztudottan klónozott Arnold Scwarzenbergerrel fenyeget.